Keresés: „érték” (687 találat)

Drámai mértékű elszegényedési folyamat zajlik Magyarországon, ami a kormány dilettáns gazdaságpolitikájának köszönhető – mondta Dr. Sós Tamás a csütörtöki, Egerben tartott sajtótájékoztatón.

Ahogyan a politikus fogalmazott: a népnyúzó kormány leginkább az alacsony jövedelműeket sújtja, ők azok, akik a keresetük többségét fogyasztásra költik. Hozzátette: Heves megyében is megállíthatatlan mértékben nő a munkanélküliség. A bérekhez képest irreálisan magasak a munkába járás költségei, nőttek a vasúti és a közúti személyszállítás díjai, az üzemanyag pedig minden környező országban olcsóbb.
A politikus kiemelte: Magyarországon ugyanannyi bér egyre kevesebbet ér.  Az euro/forint árfolyam rekord mélységekbe zuhant. Mint mondta: ez nem segíti a beruházásokat és a foglalkoztatás-bővítést sem.
A nyugdíjpénztári befizetések államosítása óta nemzetközi bizalmi válság alakult ki hazánkkal szemben, ezért egyre többen érzik úgy, hogy határon túlra menekítik a vagyonukat. Az általános terhek korábban nem látott mértékben növekedtek. Amennyiben ez a folyamat nem áll meg, illetve az Orbán-kormány nem egyezik meg az IMF-el és az Európai Bizottsággal, úgy tavaszra fizetésképtelenné válik Magyarország – tette hozzá Dr. Sós Tamás.

Dr. Misz Mihály, a 4. számú választókerület képviselője csütörtökön sajtótájékoztatón számolt be az elmúlt egy évben végzett munkáról, valamint a körzetet érintő aktualitásokról.

A képviselő elmondta: a tavalyi év során sok volt a megoldásra váró útprobléma, melyek közül a Kodály Zoltán utca rendbetételét érezte a legsürgetőbbnek. A beruházás kis késéssel, tavaly ősszel indult, ezidáig az utca jobb oldalát újították fel. Az átadás már megtörtént, a problémás útszakasz másik oldalán tavasszal kezdődnek a munkálatok. Dr. Misz Mihály hozzátette: a Kodály Zoltán utcában tavaly építettek egy rámát is annak érdekében, hogy az ott lakó rokkant személy életét megkönnyítsék.

Az értékelés során elhangzott továbbá: az elmúlt esztendőben korszerűsítették a Kodály Zoltán és Tittel Pál úti óvodát. Az előbbi esetében 90 m2-rel nőtt az intézmény területe, foglalkoztató szobát és egy fedett terület is kialakítottak a gyermekek részére.

Dr. Misz Mihály végül elmondta: az idei tervek közt szerepelnek út-, járda-, valamint lépcsőfelújítások, a zöld energia hatékonyabb felhasználása, de a civilek és az önkormányzat közötti kommunikáció elősegítése is. Mindezeken kívül a város vezetésével együtt azon munkálkodik, hogy a 13 éves lányok a jövőben ingyen kaphassák meg a humán papilloma elleni védőoltást.

Gazdasági évnyitóját tartotta szerdán a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a szilvásváradi La Contessa Kastélyhotelben, melynek kiemelt témája volt a természeti erőforrásaink és kincseink kihasználásának és hasznosításának a kérdése.

A kiemelt téma kapcsán több meghívott szakértő tartott előadást. Többek között dr. Szöllősi László a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára beszélt arról, hogy milyen nagy szerepe van hazánkban a foglalkoztatásban a kis- és középvállalkozásoknak. Fölvázolta azokat a lehetőségeket, melyek a vállalkozások fejlesztését segíthetik. Kiemelte az energiastratégia összetettségét, melyben a bányászat és a vízi közmű tartalmaz kihasználatlan lehetőségeket.

Dr. Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a gazdasági válság helyzet felismerési problémájáról beszélt. Összehasonlította hazánkat Németországgal és különböző kelet-európai országokkal, a válság mértéke tekintetében, és a kilábalás lehetőségeihez mérten. Az elnök beszélt az új kamarai törvényről is. Szerinte a magyar gazdaságszervezés rossz modellt választott. Olyan kamarai rendszert kellene építeni, ami rálát a gazdaság szereplőire, és jogosítványa is van azt befolyásolni. Ezt segíti a kötelező regisztráció is. A válság legnagyobb vesztese az építőipar, a kereskedelem, az agrárium és az élelmiszeripar.

Az OMYA Hungária Kft ügyvezető igazgatója dr. Nagy Lajos a magyar ásványkincs vagyon hasznosításának lehetőségeiről tartott előadást. Megtudtuk, hogy a világ jelenlegi energiafelhasználásának 87 %-át teszik ki a fosszilis energiahordozók és csupán 1 %-át a megújuló energiák. Magyarországnak nagy az energiafüggősége, melynek nagy részét a kőolaj és a földgázigény hordozza. Az elmúlt években, az országban szinte minden szénbányát bezártak, holott az ország igen gazdag szénvagyonnal rendelkezik. Csak Heves megyében közel 650 milliárd Ft kitermelhető ásványvagyon található. Kiemelte, Magyarországnak nincs ásványi anyag politikája, ezt mindenképpen ki kellene alakítani, mert az ország nem engedheti meg magának, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat nem használja ki.

A hazai vízkészletben rejlő nemzetgazdasági lehetőségekről Dr. Bánhidy Péter a Heves Megyei Vízmű Zrt. vezérigazgatója beszélt. Az ország vízkészlete jelentős, melyből a gyógyvizek és hévizek minősége és mennyisége egyedülálló. A felszín alatt található geotermikus víz kiaknázatlan lehetőségeket rejt, mely állami támogatás és megfelelő törvényi szabályozás mellett több területen is hasznosítható lenne. Megemlítette a folyók vízenergiájának nagyobb mértékű felhasználási lehetőségeit is.

Majd az ünnepség zárása képpen átadták a kamarai díjakat és okleveleket.

Forrás: Egriszín

Ünnepélyes keretek között adták át szerdán a Heves Megyei Vízmű Zrt. felújított központi laboratóriumát, mely közel 140 millió Ft-ból jött létre.

Az átadón Habis László polgármester a víz fontosságára hívta fel a figyelmet. A következőket mondta: közel 20 évvel ezelőtt a Heves Megyei Vízmű tanácsi vállalatból alakult át olyan társasággá, ami képes kiszolgálni a térség vízellátását. Ma elképzelhetetlen lenne a térség gazdasága egy fejlett víz és csatornarendszer nélkül. Ezt a fejlődést szolgálja a most átadott laboratórium is.

Kurdi Viktor a Magyar Vízmű szövetség elnöke szerint új korszak született az új vízmű törvény kapcsán. Nagy szükség van a követendő példákra, amilyen a Heves Megyei Vízmű. Itt rendelkeznek a megfelelő szaktudással és elkötelezettséggel.

A labor működését és a fejlesztés jelentőségét Miriszlai Erzsébet laborvezető mutatta be, akitől megtudtuk, hogy a törvényi előírások oly mértékben változtak, hogy a kibővült vizsgálandó paraméterek köre,  tette szükségessé a fejlesztést. Kinőtték a régi labort, mely már kevés volt a hagyományos mintaszám elvégzéséhez. Most új berendezéseket vásároltak, közel 140 millió Ft-ból, mely saját erőből valósult meg. Így már nem szorulnak külső laborok segítségére, így rövidtávon belül megtérülhet a beruházás. A fejlesztés munkahelyteremtéssel is járt, két felsőfokú végzettségű vegyészt vettek fel a létesítménybe.

Forrás: Egriszín

MAKLÁR KÖZSÉG SIKERESEN PÁLYÁZOTT "Európa a Polgárokért" című projektre!!

Maklár Község Önkormányzata 2011-ben sikeresen pályázott az ,,Európa a Polgárokért’’ című projektre, melynek fő kitétele volt,

hogy  olyan programot kell szervezni, mely segíti  a határokon átnyúló kulturális és gasztronómiai kapcsolatok erősödését.

A már hagyományossá vált RÖFI- Fesztivál kiváló alkalom volt ennek a projektnek a megvalósítására.

A 3 napos rendezvény igen alapos és  széles szervező munkát igényelt, de civilszervezeteink  és a falu vendégszerető

lakosainak köszönhetően  sikerült minden feladatot megoldani.

Pénteken este nagy izgalommal vártuk a vendégeket a szállásadókkal, hiszen 80 főt sikerült elszállásolni maklári családoknál, vendégházakban: a felvidéki Szádalmásról, illetve az erdélyi Fenyéd testvértelepülésekről 50-50 fő vendég érkezett.

Az elszállásolás után a vendégeket visszakísérték a Kakas étterembe, ahol mindenki elfogyasztotta a jól megérdemelt finom  vacsoráját, majd átmentünk a tornaterembe, ahol ,,Maklár bemutatkozott.’’  Az óvodások bájos műsora után a zeneiskola tehetséges tanulóit hallhattuk, majd Báder Márk  vidám verse következett, utána a nyugdíjasok vicces bohózatán kacaghattunk, majd magyar nótákkal szórakoztatták a közönséget.

FORRÁS: Eger Vidék Kincsei Nonprofit Kft. (www.egervidekkincsei.hu)

Több változással is számolniuk kell az utasoknak január 1-jétől az Agria Volán Zrt. járatain.

A nyugdíjasokat érinti, hogy megszűnik a regisztrációs jegy, azaz elég egy igazolvánnyal alátámasztani az ingyenes utazásra jogosultságot. A helyi közlekedésben 2011-ben megváltott 220 forintos elővételi  menetjegyek 2012. január 5-éig használhatók fel. Ezt követően a helyközi autóbusz-állomás elővételi pénztárában visszaválthatóak, vagy kiegészítő díj megfizetése mellett az új 240 forintos értékű jegyre cserélhetőek.

A 2011. év decemberében, a második félhónapra megváltott bérletjegyek érvényességét 2012. január 5-éig meghosszabbítják. Az utazási tarifák január 1-től a helyi és helyközi közlekedésben egyaránt emelkedtek.

Az áfa általános mértéke 25%-ról 27%-ra növekszik 2012. január 1-től. Mindazon ügyleteknél, melyek során az áfa fizetési kötelezettség 2012. évben keletkezik, már 27 %-os  adókulcsot kell alkalmazni.

A főszabálytól eltérően azonban, az időszakos elszámolású ügyleteknél átmeneti szabály határozza meg a felszámítandó adó mértékét. Abban az esetben például, ha az elszámolási időszak teljes egésze 2011-re esik,  még a 25%-os áfakulcs alkalmazandó függetlenül attól, hogy az ellenérték megfizetése mikor történik. Előleg fizetésnél, amennyiben 2012-ben teljesülő ügyletre 2011. évben adott előlegről van szó, szintén a 25%-os adómértéket kell felszámítani.

Az adókulcs változása miatt a pénztárgépek és taxaméterek átállítását legkésőbb 2012. február 29. napjáig, az arra jogosított szervizzel kell elvégeztetni. Fontos, hogy az átállításig kézi kibocsátású nyugtával, illetve számlával kell teljesíteni a bizonylat kiállítási kötelezettséget.

Az általános forgalmi adózást érintő változásokkal kapcsolatos további szabályokról bővebben tájékozódhat telefonon, a NAV Általános Tájékoztató Contact Centerén (06-40/42-42-42) keresztül.

Minden évben december 27-én Szent János napján szokás megszentelni az újbort, és ezzel egy időben értékelni az év termését. Ezt a hagyományt követték ma is az egri Bazilikában és az azt követő Városházi állófogadáson.

A újbort Palánki Ferenc püspökatya, érseki helynök áldotta meg a Bazilikában és az ünnepi misén szavaival kitűntette azokat a munkásokat, akik tisztességes és izzadságos munkával művelik a földet és a szőlőtőkét.

A Városházi fogdáson Varsányi Lajos a következőket mondta: Véget ért a hét szűk esztendő, melyben sok gond sújtotta az ágazatot. Ebben az évben már nem jelentett problémát az értékesítés, nem jelentkeztek növényvédelmi problémák és sok munkát sem igényelt a szőlő. A megtett intézkedéseknek köszönhetően a borpiac a kínálati piacból átalakult keresletibe. Nem emlékszem olyan esztendőre, mint az idei, ahol augusztus elejétől a szüret végéig száraz időben lehetett betakarítani a termést- fogalmazott a Hegyközségi Tanács elnöke.

Közel fél perces csenddel emlékeztek meg azokra a munkásokra, akik kétkezi munkával művelték meg a szőlőt.

Az elnök közepesnek értékelte az idei termést, habár tavaly fele ennyit sem sikerült szüretelni. Idén a védett eredetű egri boroknak megfelelő minőségű szőlőből a következő mennyiséget szüretelték: Debrői Hárslevelűből 8776 mázsa, Klasszikus Bikavér alapjául szolgáló fajtákból 143814 mázsa, míg Bikavér Superior bor alapjául szolgáló szőlőfajtákból 14976 mázsa termett.

Pelle Béla, a Borminősítő Bizottság vezetője 14. alkalommal díjazta oklevéllel a legszorgalmasabb borminősítőket. Elhivatott társadalmi munkájáért Mikuska Pétert és szorgalmas hegybírói tevékenységéért Szuromi Mihály vehette át a díszes irományt. A grémium 2011-től minden, egri névvel forgalmazott bort minősít. Mint Pelle Béla fogalmazott: sikeres évet zártak, sok fiatal csatlakozott hozzájuk és tett vizsgát, így majdnem megduplázódott a borbírák száma.

Az ünnepség végén 15 éves Borminősítő Bizottsági munkájáért és azért, mert sok fiatal borászt okított borbírálatra szintén oklevéllel jutalmazták Pelle Bélát.

Forrás: Egriszín

Megszületett a Kormány határozata arról, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2012. június 30-ig megköti a most üresen álló, egykori honvédségi ingatlanok tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződéseket az igénylő önkormányzatokkal, köztük Egerrel. Mindez országszerte 29 települést és 53, összesen 922 millió forintos forgalmi értékű állami ingatlant érint – írja a HVG.

A Kormánydöntésről szóló tájékoztatás - az Eger által igényelt ingatlanok helyrajzi számával együtt - megjelent a Magyar Közlönyben, amely Karácsony előtt igazi örömhír – értékelt Habis László polgármester, országgyűlési képviselő. Hozzátette: a „konyha és gyengélkedő” elnevezésű ingatlant diákétkeztetés keretében központi konyha működtetésére, szociális és gyermekjóléti alapellátási feladatok céljára, míg a sportpályát sport- és szabadidős tevékenységek szélesebb körű biztosítására, sportfejlesztési feladatok ellátására kívánja hasznosítani a város.

Eger első embere már 2007 óta próbál megegyezni a szaktárca mindenkori képviselőivel a megüresedett, de kiváló állapotban lévő egri honvédségi ingatlanok önkormányzati tulajdonba adásáról. A területért felelő állami vezetők köre 2010 előtt folyamatosan változott, így bármilyen ígéretet is adtak az államtitkárok és tárgyalásra felhatalmazott katonai vezetők, éveken át nem történhetett semmi az Eger számára oly fontos ügyben.
Habis László országgyűlési képviselőként májusban interpellált az ügyben Fellegi Tamás Nemzeti Fejlesztési Miniszterhez, s a felvetésre dr. Nyitrai Zsolt akkori államtitkártól kedvező válasz érkezett. Az ígéret szerint az egri helyőrség megszűnésével felszabadult 3827/1-es és a 3827/3 hrsz-ú konyha és gyengélkedő, illetve sportpálya ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról mindenképpen még 2011-ben döntés születhet.

A jövő évben megkötendő tulajdon-átruházási szerződésekbe több garanciális feltétel épül be, ilyen pl. az elidegenítési tilalom megállapítása vagy a hasznosítási cél rögzítése is, amelyek a felelős vagyonkezelés elvének érvényesülését biztosítják. Az ingatlanok tételes jegyzéke a kihirdetett kormányhatározat mellékleteként a 2011. évi 157. számú Magyar Közlönyben jelent meg (38 650-es oldal).

Bóvli gazdaságpolitikát teremtett a FIDESZ-KDNP törvénygyár.

A parlamentarizmus megcsúfolása, ami az Országházban folyik. A demokrácia alapelvét sértik meg, amikor csak a hatalmi szempontjaik az elsődlegesek és a szakmaiság csupán másodlagos.

A szakszervezetekkel, érdekképviseletekkel, munkavállalók képviselőivel, civil közösségekkel nem egyeztetnek, a szakmai érveket pedig nem veszik figyelembe.

Az Európai Unió normáival is szembe megy a kormány a jegybank, illetve a pénzügyi stabilitás törvényével. Súlyosan kockáztatják az ország pénzügyi stabilitását.

Veszélyben vannak a jövő tavasszal kifizetendő bérek és nyugdíjak.

Számos törvény alkotmányellenesnek bizonyult, ám 2012-ben már ezekkel sem lesz gond, hiszen az Alkotmánybíróság jogkörét megnyirbálták.

Elfogadhatatlan az önkormányzati vagyon, az oktatás, az egészségügy ilyen mértékű államosítása. Nem lehet egyetérteni a köznevelés államosításával sem, de az állami szabályozás erősítésére van szükség.

A szakképzés az egyik legnagyobb vesztes. A három éves képzés visszalépés, a leggyengébbekhez igazítják a képzést. Ezért hosszabb távon nagy árat fizetünk majd.

Sok esetben a FIDESZ-KDNP képviselői sem ismerik az elfogadandó törvényt. Ilyen például, amikor végszavazás előtt elolvashatatlan és elemezhetetlen mennyiségű módosítókat terjesztenek be. Ezért számos törvényről már az elfogadást követően kiderül, hogy betarthatatlan, módosításra szorul. Jellemző, hogy a kormánypárti képviselők csak a miniszterelnök iránti lojalitásból adódóan szavazzák meg az előterjesztéseket, nem szakmai érvek alapján.

Kilúgozott törvényeket szavaztak meg a kormánypárti képviselők. A lényeg a részletekben van, a kormány – és miniszteri rendeletekbe kerül. Ezeket pedig gyakran változtatják.

Hatalmas káosz uralkodik az államigazgatásban.

Dr. Sós Tamás

Országgyűlési képviselő

MSZP