Keresés: „fejlesztés” (389 találat)

A Felsővárosi városrész fejlesztési lehetőségeiről számolt be Jánosi Zoltán önkormányzati képviselő Eger Város Önkormányzata és a Városgondozás Kft. munkatársai társaságában ma délelőtt. A jelentős zöld felülettel rendelkező városrész bejárásán, a szocialista képviselő javaslatára a 2010. évi költségvetésben elfogadott 10 millió forintos parkmegújítási keret felhasználásáról egyeztettek a szakemberek.

Nézze meg videónkat

10 millió forintos keretet fogadott el a képviselőtestület a költségvetésben az Északi városrész zöld felületeinek fejlesztésére, Jánosi Zoltán szocialista önkormányzati képviselő javaslatára. A városrész számos területén szükség van a parkok gondozására, megújítására, ezeket a helyeket járták be a város illetékesei ma délelőtt a képviselő vezetésével. Az egyeztetésen előtérbe kerültek a leginkább fejlesztésre szoruló helyek. A szakemberek szerint a felsővárosban van elég zöldfelület, de nincs jól kihasználva, ezért további megoldásokon, rendezési lehetőségeken gondolkodnak.
Koósné Nagy Ildikó, a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda ügyintézője elmondta, hogy évente 100 millió forintot fordít a város városfejlesztési feladatokra, ami nagyon kevés, hiszen a komplex feladatokban a zöld felületek és utcabútorok karbantartása, virágok, parkok gondozása, takarítás mellett a játszóterek gondozása is nagyon komoly, költségigényes feladatot jelent.
A zöld felületnek nevezett, mindenki által használható, növényzettel borított, önkormányzati tulajdonú városrészek üzemeltetése mindennapi, sokrétű feladat, amelybe a növényzet gondozásától (fűnyírás, locsolás) a padok, utcabútorok elhelyezéséig sok minden beletartozik. A zöldfelület rendezése, gondozása, növénytelepítés, fák, cserjék ültetése mellett nagy gondot fordítanak a játszóterek fejlesztésére, azok megóvására. A játszóterekről a kutyák kitiltását és a dohányzás korlátozását táblák jelzik, de hogy ezt mennyire tartják be és ellenőrzik azt nem tudni.
Egerben 80 játszótér található, de ennek csak a fele minősül alkalmasnak, ennyi felel meg a szabványnak. Évente 8-10 felújítására van lehetőség a kevés pályázat miatt.
A lakosság hozzáállása nem túl aktív, elsősorban a problémák bejelentésére koncentrálnak, ami természetesen nagyon hasznos. A legtöbben a játszóterek fejlesztését, utcabútor, szemetes kihelyezését szorgalmazzák.
Rossz tendencia a hajléktalanok miatti növényzetritkítás és kültéri bútorok, eszközök bontása, ezzel nem oldódik meg a probléma.

Forrás: Egriszín

A Fidesz már évekkel ezelőtt kinyilatkoztatta, hogy nem helyesli a pozícióhalmozást - mondta pénteken reggel Császár Zoltán tanácsnok, aki arra kéri Demeter Ervint, a jövőben ne vállaljon Egerben önkormányzati képviselői szerepet.

Számos kritika éri az Egerben zajló műszaki fejlesztéseket azok elhúzódása, a kivitelezés rossz minősége miatt, sajnos nem érvényesül az a megállapodás, hogy az átadásánál legyen jelen az adott körzet képviselője is – egyebek mellett erről beszélt pénteki sajtótájékoztatóján Császár Zoltán, a közgyűlés tagja, tanácsnok, szépasszonyvölgyi biztos.

Ugyanakkor kifejtette azt is, hogy a városházi szakiroda kimutatása szerint mintegy egymilliárd forintot költöttek fejlesztésre 2005 és 2010 között választókerületében, az 1-es körzetben.

A korábban fideszes, de a pártba a feloszlatott helyi csoport újjászervezésekor vissza nem vett városatya elmondta: a Fidesz már évekkel ezelőtt kinyilatkoztatta, hogy nem helyesli a pozícióhalmozást. Erre tekintettel Császár arra kéri Demeter Ervin országgyűlési képviselőt, a párt egri választókerületi elnökét, hogy a jövőben ne vállaljon Egerben önkormányzati képviselői szerepet.

Forrás: Heol

Befejeződött a Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnok nézőterének felújítása. A lelátó piros-fehér-zöld színekben pompázik, a sportiskola az önkormányzat támogatásával 850 új műanyag széket szereltetett fel.

Közel 6 millió forintból valósult meg a beruházás egy zalaegerszegi cég kivitelezésében. Kovács Géza az EVSI igazgatója a ma reggeli átadáskor elmondta, hogy az ülőhelyek kiválasztásánál a biztonsági szempontok elsőbbséget élveztek a kényelemmel szemben, így háttámla nélküli székeket helyeztek el az épületben. A nemzeti színeket követő ülőalkalmatosságok anyaga törhetetlen és éghetetlen. Az önkormányzat nevében Habis László polgármester és Szeleczki János alpolgármester is részt vett az átadáson, akik szerint a mostani fejlesztés egy újabb bizonyítéka annak, hogy a lehetőségekhez képest a város igyekszik a sportlétesítményeket megóvni, igazodni a kor elvárásaihoz. A közelmúltban került sor – ugyancsak a sportcsarnokban - a több tízmilliós nagyságrendű azbesztmentesítési munkálatokra, valamint az érsekkerti teniszpályák felújítására is, a pozitív visszajelzések pedig nem maradtak el.

obj=document.getElementById('bCont2769_2');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2769_3');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2769_4');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2769_5');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2769_6');
obj.style.display='none';
obj=document.getElementById(belsodiv);
obj.style.display='block';
}

Forrás: Egriszín

A közoktatás minőségi javítása a célja annak a TÁMOP pályázatok által működtetett projektnek, melyet ma délelőtt mutattak be a Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézményénél.

A „Megújuló pedagógia: hálózati együttműködés Észak-Magyarországon” című projekt feladata, a kompetencia alapú oktatásra való átállás, az esélynövelés a segítése, referenciaintézmények létrehozásával a közoktatási intézmények közötti horizontális együttműködés kiépítése.
Az elmúlt évtizedekben, a 90-es évek kezdetétől az eredményesség, hatékonyság, irányítás, finanszírozás tekintetében nagy változásokon keresztülment magyar közoktatás rendszere további fejlesztését, megújítását célozza a TÁMOP "Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek" című projekt, mely a közoktatási intézmények hálózati típusú regionális, térségi szintű együttműködésének kialakításával, fejlesztésével, valamint fejlesztési szolgáltatások nyújtásával vállal szerepet a régióban. A projekt számára az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: 418 194 392 Ft.
A projekt keretében a projektmenedzsment felügyeletével projektiroda működik, melynek munkatársai három helyszínen végzik tevékenységüket. Honlapunk segítségével és egyéb formában is folyamatosan információkkal látjuk el az érdeklődőket. Tájékoztató fórumok, konzultációs napok, workshopok szervezésével kívánjuk minél szélesebb körhöz eljuttatni azokat a hasznos ismereteket, amelyek a pedagógiai gyakorlat gazdagítását, megújítását, hatékonyabbá tételét szolgálják.

Forrás: Egriszín

Szép sikerekkel tértek vissza az egriek a Magyar Látványtánc Sport Szövetség Európa Bajnokságáról, melyet Kaposváron rendeztek meg június 25 és 27 között. A tíz országból érkezett, háromezer fő részvételével megrendezett versenyen egy első és egy második helyet, valamint arany minősítést szereztek meg a Pódium Tánc és Balettiskola növendékei.

Tóth Gréta és György Enikő, a Pódium Tánc és Balettiskola két táncosa kimagasló eredményt ért el a június végén Kaposváron rendezett EB-n, tájékoztatták a sajtó képviselőit a tánciskola vezetői és pedagógusai ma reggel.
Pódium Tánc- és Balettiskola produkciói közül gyermek korosztályban Mirkóczki Zita koreográfiája, az Angyalok és ördögök nyert I. helyezést klasszikus balett kategóriában. Kortárs tánc kategóriában Göböly Bettina „Egy” című darabja kapott Arany minősítést, és Mirkóczki Zita „Ünnep” című modern balettje felnőtt korosztályban II. helyezést ért el az Európa Bajnokságon.
Habis László polgármester köszöntőjében méltatta az 1994-ben alakult Pódium Tánc és Balettiskola tevékenységét, amely révén emberi odaadással a táncpedagógusok óriási eredményeket tudnak elérni. Megszerettetik a fiatalokkal a táncot, és kitartó munkával egyfajta új kultúrát teremtettek, aminek a hagyomány ápolása mellett nagy jelentősége van a város kulturális életében. Mindez nem történhet a városban tevékenykedő felelős emberek munkája nélkül.
A polgármester megjegyezte, ahhoz hogy a város hagyományos értékei érvényesüljenek és a turizmus számára is kihasználhatók legyenek, új értékeket kell teremteni. Csupán visszatekintve és beszűkült konzervatív gondolkodással a város egy skanzenné válna, s ha nem tud Eger vonzó lenni a fiatalok számára, nyugdíjas várossá lesz.
A 16 éve alapított egri Pódium Tánc- és Balettiskola a professzionális táncművészeti képzés megteremtésének szándékával működik.  Mirkóczi Zita, a tánciskola vezetője oldalán két egykori tanítványával Göböly Bettinával és Sárosi Annával oktatja a klasszikus balett és a modern tánc alapjait a gyermekeknek. Elmondása szerint fontos, hogy szakmailag erős legyen az iskola, a képzés a városban, amelyben nagy szerepe van a tánciskola másik alapítójának, Barta Dórának is.
A szép eredmények mögött nagyon kemény munka van, hangsúlyozta Mirkóczi Zita. A heti három próbát a versenyek előtt több gyakorlással is kiegészítik. A fizikai és szellemi megterhelés ellenére ezek a gyerekek az iskolában is jól teljesítenek.
A Pódium Tánc és Balettiskola eddig a most átalakításra váró Ifjúsági Ház épületében működött. A legújabb sikereiről éppen beszámoló iskola helyzete nincs megoldva, még nem találtak megfelelő helyet az intézménynek, ami további fejtörést okozhat a város vezetésének.
Barta Dóra szerint a 16 éves munka vége, hogy átadják a helyet Kepes Györgynek, akinek a munkásságát tiszteli, és elfogadja az épület ilyen irányú hasznosítását. Véleménye szerint a projekt vonzerő lehet az értelmiség számára, erősítheti a közéleti, értelmiségi, kulturális fejlődést.
Habis László polgármester a téma kapcsán elmondta, hogy egyedi történelmi lehetőség a kulturális városfejlesztés, amire az elmúlt húsz évben nem volt példa, és ami lehetőséget teremt a fiatalok számára vonzó értékeket teremthet. Éppen ezért érthetetlennek tartja, hogy politikai indíttatású tiltakozások állják útját ezeknek a fejlesztéseknek.

Forrás: Egriszín

A megyeszékhely városképét alapvetően átalakító tervek és döntések ellen tiltakoztak a nemrégiben megalakult Egri Városvédő Polgárok nevű szervezet tagjai. A beruházások felfüggesztését kérik.

Dér Béláné Farkas Erzsébet emlékművénél gyűltek össze az Egri Városvédő Polgárok tagjai csütörtökön délelőtt a megyeszékhely belvárosában, az Erzsébet-udvaron. Mint mondták, jelképes a helyszín, hiszen ő volt az az építész, aki részt vett annak megakadályozásában a szocializmus idején, hogy újabb sebeket ejtsenek a barokk belvárosban.

Szabó Pál hangsúlyozta: agresszív az a téralakítás, ami városfejlesztés címen kezdődött Egerben. Szervezetük ezért szeretné befolyásolni a folyamatot. A napokban levelet küldtek Habis László polgármesternek, amelyben közmeghallgatást kérnek, hiszen ilyen mértékű átalakítás csak a civilek bevonásával történhet. Azt kérik a város vezetésétől, amíg ez a párbeszéd nem jött létre függesszék fel az előkészületeket. Céljaik között kiemelten szerepel, hogy megakadályozzák, hogy a Dobó tér alatt mélygarázs épüljön. Szeretnék elérni, hogy a lovas szoborcsoport a helyén maradjon, az Ifjúsági Ház pedig megmaradjon a közösségi művelődés színterének.

Kelemen Csaba színművész a kulturális programot hiányolta a tervezésből. Elmondta: Egernek 1998 óta nincs kulturális koncepciója. Az átalakítás egyik fontos sarokpontjának tekintette az Ifjúsági Ház ügyét. Szerinte az EKMK telephelyei jól ellátták a feladatukat, ha az egykori kaszinó elveszti funkcióját, azt az Agóra - a jelenlegi tervek szerint - nem fogja pótolni.

A Magyarok Szövetségének Heves Megyei elöljárója, Szűcs Lajos úgy fogalmazott: az egri politikusok most le akarják rombolni azt, amit az egriek felépítettek, és az egri hősök megvédtek. Futurisztikus szörnyűségeknek nevezte a városi terveket, amelyek teljesen idegenek a hagyományoktól, s amelyek szétverik a szakrális tereket. Szerinte ez nem a város megújulása, hanem a város teljes átalakítása.

Dr. Pócs Alfréd elmondta, hogy szeptemberre tudományos konferenciát szerveznek, melynek témája "A jövőnek megartandó város" lesz. Az eseményre filmet is szeretnének forgatni, Sebek a város testén címmel.

};
(function() {
var e = document.createElement('script'); e.async = true;
e.src = document.location.protocol +
'//connect.facebook.net/hu_HU/all.js';
document.getElementById('fb-root').appendChild(e);
}());
Forrás: Heol

Jelentős érdeklődés mellett, az Arany János utca felújításának terveit ismertették lakossági fórum keretében tegnap délután, a Városházán. A találkozón a tervező képviselője mutatta be az elképzeléseket, a lakók képviseletében pedig Császár Zoltán, a körzet önkormányzati képviselője mondta el aggályait és észrevételeit a tervezett beruházással kapcsolatban.

„Nem akarunk másik Szvorényi utcát.” „El kell dönteni, hogy virágos várost vagy parkoló-várost akarunk.” „Elveszik az egész kertemet.” Ilyen és hasonló gondolatok hangzottak el az Arany János utca lakói részéről a tegnap délután rendezett lakossági fórumon, ahol a beruházás fontosságához mérten szép számmal megjelentek a polgárok.
Az utca lakói teljes joggal féltve környezetüket, kényelmüket, azt is felvetették, hogy a fórum előtt semmilyen információval nem rendelkeztek a tervezett faltól falig történő, zárt csapadékrendszert és parkolóhelyeket kiépítő rekonstrukcióról.
A legtöbb aggodalom a parkolóhelyek kialakítása miatt fogalmazódott meg. A több parkolóhely valószínűleg a város bevételének szerény növelésén túl semmilyen módon nem  szolgálja az ott élőket.
A felújítási tervben fontos szempont volt az utca parkolási helyzetének javítása, hangzott el a tervező részéről. A hétméter széles út két oldalán 30 darab parkolóhely számára alkalmas leállósávot építenek ki, az egész útszakaszon négy darab fát kell kivágni ehhez.

A lakossági fórum témája kapcsán Császár Zoltán önkormányzati képviselő elmondta, hogy a költségvetésben elfogadott két utca közül az Arany János utca felújítását hosszas lobbi munkával sikerült kieszközölni.
„Az Arany János utca, jellegéből adódóan egy szép utca. A lakosság és én, messzemenően tiltakozunk az ellen, hogy megint kezdődjön az úgynevezett „parkolók telepítése”, ami egyrészt a zöld terület rovására menne. Másrészt a lakosság a zöld felületeket a saját maga alakítja ki, tehát nem kívánunk ott pusztítást, fák, cserjék, bokrok kiirtását.
Azért hívtam össze ezt alakossági fórumot, hogy ne essünk abba a hibába mint a Deák Ferenc utca esetében, ahol volt lakossági fórum, de összesen két ember volt ott.
Én nem engedem a lakosság véleménye nélkül azt a kivitelezést, amit csak úgy a város megtervez. Ezért kértem a Területfejlesztési Iroda vezetőjét, hogy adjon lehetőséget a fórumra. Hiszen ők az adózók, ők élnek ott, az ő véleményük, és az ő életfeltételeik a legfontosabb a számomra, mint képviselőjüknek.” – nyilatkozta császár Zoltán.
Az hogy mennyire számít a lakók véleménye, észrevétele, esetleges aggodalma, az a már sokszor látott fórumok tapasztalata alapján kétesnek mondható, és mivel a tervező illetve a város, lakókkal való kommunikációja sem elégséges a látottak alapján, nem sok remény van a gyors változásra.

Forrás: Egriszín

A polgármester és az EVAT Zrt. vezetése felé intézte a felsővárosi Biomassza üzemmel kapcsolatos kérdéseit mai sajtótájékoztatóján Jánosi Zoltán szocialista egri önkormányzati képviselő. Jánosi a július 26-i rendkívüli közgyűlésen szeretne válaszokat kapni kérdéseire.

Nézze meg videónkat!

Ki fizeti a révészt? – tette fel a kérdést a nemrég tervbe vett biomassza erőmű kapcsán ma délelőtti sajtótájékoztatóján Jánosi Zoltán tanácsnok, aki felsővárosi képviselőként aggályát fejezte ki a város vezetése és az EVAT Zrt. vezetése felé.

A képviselő az Eger lakosságának jelentős részét érintő beruházással kapcsolatban azt kifogásolja, hogy a 15 évre megkötött szerződés részleteit nem ismerni, és az erőmű megépítését az önkormányzat cége helyett egy egynapos kft-re bízták.

A távfűtéses lakásban élő emberek kiszolgáltatott helyzetben vannak, ezért a nemrégiben bejelentett, a felsővárosban megépítésre kerülő biomassza erőmű különösen érdekes kérdéseket vet fel.
Jánosi Zoltán szocialista önkormányzati képviselő hangsúlyozta, hogy a beruházással kapcsolatos, 15 évre megkötött szerződés részleteiről sem a lakosságot, sem a képviselőket nem tájékoztatták. Ez az ismeretlen szerződés a városban élők jelentős részét érinti, ugyanis a távfűtés szolgáltatást igénybe vevők számára hosszú távon növeli a költségeket az, hogy a beruházást egy gazdasági vállalkozásra bízták. Így négyszer annyiba is kerülhet a lakosságnak a magánvállalkozás keretében megépülő, az egri távfűtőhálózatot működtető biomassza-erőmű.
Ha a város önkormányzati pályázat keretében valósítaná meg a beruházást, olcsóbb hitelt kapna rá és nem haszonszerzés céllal működtetné azt, míg a gazdasági társaság nyilvánvalóan hasznot akar.
A sajtótájékoztatón az is felmerült, hogy önkormányzati tulajdonú, a távfűtést működtető EVAT Zrt. választotta ki a beruházót, így övé a felelősség. Az 1,4 milliárd forint értékű fejlesztés nem került a közgyűlés elé. Az elképzelések szerint, az erőművet 2011 januárjától működtetné a városban a június végén az 500 ezer forint tőkével bejegyzett budapesti EBT Energy Kft, amely 15 évre kapta meg az üzemeltetési jogot.
Mint ismeretes nincs erre vonatkozó törvényi előírás, de a képviselő szerint etikus lett volna a képviselő-testület elé tárni az ügyet.
Jánosi Zoltán beszámolt arról is, hogy az elmúlt évtizedben igen jelentős fejlődésen ment keresztül a Felsőváros, s ennek egyik jelentős lépése volt a panelprogram, amelynek jól látható eredményeként korszerűsítették az épületeket. A felújítási konstrukcióban jelentősen csökkent a lakosság rezsiköltsége, 30-40 %-os megtakarítás látható a szolgáltató kimutatásából.
A jelenlegi városvezetés ezt a támogatást nem biztosítja, így a felújítások megtorpantak.
2004-ben a baloldali többség elfogadta a levegőminőség védelméről szóló rendeletet, melynek eredményeként új fogyasztók csatlakoztak a távfűtő rendszerre, aminek eredményeképpen a költségek csökkentek.

A képviselő hangsúlyozta, hogy a biomassza erőművel kapcsolatos szerződést nem ismerjük, nem tudni milyen adatok, számok találhatók benne. Számára az is érhetetlen, hogy a rendelkezésre álló pályázatok közül miért nem vett igénybe egyet sem az EVAT Zrt, amikor jelenleg hat pályázati kiírás létezik megújuló energiaforrások témában.

Az ügy kapcsán ellenérvként felmerült, hogy a szakmai eljárásban semmi hiba nem történt, hiszen az önkormányzat nem képes technikailag létrehozni egy ilyen beruházást, ezért kell piaci szereplőt bevonni. Ez a kiválasztás viszont szakmai érvekkel, másfél év alatt az Evat részéről több fordulóban történt.

Forrás: Egriszín

Reagálás

Jánosi Zoltán sajtótájékoztatóján elhangzottakra

Január elsejétől a jogszabályok változása miatt jelentősen emelkedik a gázmotoros erőművek költsége, emiatt volt szükség egy olyan megoldás keresésére, amellyel elkerülhető egy drasztikus, 30 százalékos hődíj-emelés. A társaság ebben a konstrukcióban az eddigiek szerint, a gázmotoros programhoz hasonlóan hőt vásárol, nincs szó privatizációról.

A tervekről az  EVAT  Zrt.  tájékoztatta a közvéleményt, a folyamat a nyilvánosság előtt zajlott, s az illetékes bizottságok tárgyalták az anyagot.

A projekt előnye, hogy megszűnik a gáz árától való egyoldalú függőség, egy helyi cég, az Egererdő Zrt. kap megrendelést a fűtőanyag szállítására, helyi munkaerőt alkalmaznak. A beruházás  nyomán  csökken a zaj- és  a szén-dioxid terhelés. 

A pályázati lehetőség kihasználásához  pedig nincs meg az EVAT Zrt. részéről  félmilliárdot meghaladó  önerő és  hosszadalmas, közel két éves a beruházási  folyamat, emiatt elkerülhetetlen lenne a jövő év eleji nagymértékű áremelés.  A szakcég hatékonyan tudja magas színvonalon nyújtani a szolgáltatást és a beruházási költség sem a város kasszáját terheli.

A konstrukció  tömeges fizetésképtelenséget, szociális válsághelyzetet akadályoz meg.

Sajnálatos, hogy az emberek valós érdekeit szolgáló, szakmailag megalapozott terveket  politikai csatározás tárgyává 

teszik, a tények figyelmen kívül hagyásával.

Habis László                                                 Várkonyi György

Eger MJV polgármestere                            ügyvezető igazgató, EVAT Zrt.

Eger Megyei Jogú Város a Dobó téren és környékén több mint 4,5 milliárd forintos felújítási projektet valósít meg uniós támogatásból és saját forrásból 2011-2013 között. A lakók véleményét is várják a város honlapján.

A projekt célja a Dobó tér, az Eger patak belvárosi szakasza és a belvárosi térsor megújítása. A projekt részét képezi a többek között a Dobó tér - dísztér és rendezvénytér kialakítása, a Minorita templom homlokzat felújítása és kilátó kialakítása, a Kis Dobó tér közösségi tér kialakítása, az Irgalmasok Kápolnája és néhány védett épület homlokzatának felújítása, új tér kialakítása a Centrum parkoló (volt Halpiac) helyén, a Buttler ház környezetének megújítása, a Szúnyog-köz patakpartján új tér kialakítása, a Kis Zsinagóga mellett új híd építése, kerékpár út kialakítása a belvárosban és új parkolóház építése a piac mellett. 

Az önkormányzat az eger.hu honlapon egy kérdőíves felmérést készít, melynek célja, hogy az egri lakosok, és ezen belül a belvárosban élők közterületekkel kapcsolatos problémáiról, igényeiről és elképzeléseikről minél pontosabb információik legyenek. Olyan kérdésekre keresik a választ, mint hogy önök hová helyeznék át a lovas szobrot, milyen rendezvényeket látogatnának a jövőben a belvárosban, vagy, hogy mely turisztikai látványosságok felújítását sürgetnék még?

A kérdőív kitöltése névtelenül történik, a válaszadás semmiféle személyes adatszolgáltatást nem igényel. A kérdőívet kitölteni és elküldeni legkésőbb 2010. július 23-ig lehet az Egri Városfejlesztési Kft. részére (3300 Eger, Dobó tér 8.)

Forrás: Egriszín

Átalakította a 25 tulajdonosi joggyakorlása alatt álló cég vezetését a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) – közölte az állami pénzintézet. Az Egererdő Zrt. élére dr. Jung Lászlót nevezték ki.

A közlemény szerint a változások a kormányprogramban meghatározott hatékony és takarékos működés céljából történtek, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény megfelelő rendelkezése alapján.

Az MFB a társaságok igazgatóságait megszüntette, tagjaikat visszahívta. A változtatással összesen 102 igazgatósági tagság szűnt meg véglegesen. Az igazgatóság jogkörét mostantól mindenhol egyetlen felelős vezető – vezérigazgató, illetve ügyvezető – gyakorolja.

A közlemény szerint a vezetői feladatokat az EGERERDŐ Erdészeti Zrt. élén mostantól az eddigi általános és termelési vezérigazgató-helyettes,   dr. Jung László látja el. Rosta Gyula, a Mátrafüredi Erdészet vezetője ezután a Zalaerdő Erdészeti Zrt. élén dolgozik majd, míg a Felsőtárkányi Erdészet eddigi vezetőjét, Zay Adorjánt, az Északerdő Erdőgazdasági Zrt. élére nevezték ki.

Megújultak a cégek felügyelő bizottságai is. Eddig 108 felügyelő bizottsági tagnak volt megbízatása, mégpedig díjazással és egyéb juttatásokkal. Az új felügyelőbizottság mindenhol háromtagú (összesen 75 tag), ők a tevékenységükért nem részesülnek tiszteletdíjban.

Forrás: Heol