Keresés: „határ” (507 találat)

A tavalyi évad legjobb kamara előadásai találkoznak Egerben, az Egri Tavaszi Fesztiválon. A Gárdonyi Géza Színház március 27. és április 2. között rendezi meg a XXI. Magyar Stúdiószínházi Fesztivált, melyen 11 színház produkciója látható. A programsorozat a Színházi Világnapon kezdődött, melyet 1961 óta ünnepelnek világszerte.

„A színház szószólója és eszköze a közösség haladó gondolatainak, amelyeket védelmeznünk kell, ha veszélybe kerülnek. A színház egyetemes kifejezésmód, nyelv, amely a békesség és a megnyugvás üzenetét küldi.” – fogalmazta meg az idei világnapi üzenetet az Ugandában élő Jessica Kaahwa drámaíró, színész, rendező, kutató, melyet Tunyogi Péter olvasott fel a stúdiószínpadon. Így nyílt meg a XXI. Magyar Stúdiószínházi Fesztivál. A nézőket Blaskó Balázs, a Gárdonyi Géza Színház igazgatója köszöntötte. Azt hangsúlyozta, hogy a színház a vélemény, a magatartás és a példaadás hármas egységeként élő kapcsolatot tart a nézőkkel, előadásról előadásra a legközvetlenebb módon hat, akár klasszikus értékeket sugároz, akár társadalmi mozgáshoz, napi aktualitásokhoz fűződő problémát vet fel.
A házigazdák Látogatók című előadásával kezdődött a programsorozat, amely egy egri polgári család szenvedésekkel teli történetét dolgoz fel Kertész Lilly önéletírása alapján.
Mit tehet az ember, ha főnöke egyrészt a világ, vagy legalábbis a Római Birodalom teljhatalmú ura, másrészt egy tébolyult, akitől minden kitelik, azaz Caligula? – erre ad választ a kecskeméti Katona József Színház és a budapesti Thália Színház Bagó Bertalan rendezte előadás március 28-án, hétfőn este 7 órától.
Székely János Caligula helytartóját 1978-as ősbemutatója óta többször is színre vittek határon innen és túl. A darab olyan általános érvényű morális kérdéseket feszeget, amiknek köszönhetően a dráma mit sem veszít naprakészségéből; a verses tragédia mindaddig érvényes marad, amíg létezik hatalom és a hatalomnak kiszolgáltatott ember.
A stúdiószínpadon 21 órától az egri tánctagozat Idők folyamán című koreográfiája látható. Feledi Jánost a női lelkek, érzések izgatták, az előadás az Órák című film nyomán készült.

Negyedik alkalommal rendezik meg Egerben a fesztivált, előtte Gödöllő és a budapesti Bárka Színház adott otthont a programnak. Idén 11 színház produkciója látható a XXI. Magyar Stúdiószínházi Találkozón. A fesztivált kétévente rendezik meg, a legjobb kamara előadásokkal.

Forrás: Egriszín

Az Orbán csomag megszorításai a legelesettebbekből csinálnak bűnbakot. Mintha ők tehetnének arról, hogy a gazdagokat támogató adórendszer bevezetése miatt csak az idén 600 milliárd forint bevételtől esik el a költségvetés…- mondta el dr. Sós Tamás keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

A szociális válságot előidéző főbb tényezők: •    az adórendszer igazságtalan átalakítása (az adójóváírás szűkítése, a gazdagabbakat jobban támogató családi adóalap-kedvezmény bevezetése, a járulékemelés) •    a szociális támogatások, családtámogatások befagyasztása •    a munkahelyteremtés elmaradása •    a közfoglalkoztatás rendszerének szétverése

Adórendszer, családi adózás

A nemzetgazdasági tárca közleménye szerint közel 700 ezer család részesül családi adóalap-kedvezményben. Ez azonban jóval kevesebb, mint ahány gyermekes család van, hiszen családi pótlékra több mint 1,2 millió család jogosult. Azaz az érintettek legalább 40%-a nem részesül a kedvezményben.

Ezen kívül fontos tudni, hogy a jelenlegi családi kedvezmény az adózó bruttó béréből kerül levonásra, ezért bizonyos szintig egyszerűen nem tudják kihasználni a kedvezményt.

•    Az egy gyermeket nevelők kb. 110 ezer forinttól tudja teljesen igénybe venni a kedvezményt, esetükben ez 10 ezer forintot jelent.
•    A két gyermekes havi 160 ezer forintos keresettől tudják a 20 ezer forintnyi kedvezményt megkapni.
•    A három vagy több gyermeket nevelők 490 ezer forinttól vehetik teljes mértékben igénybe a gyermekenkénti 33 ezer forintos kedvezményt.

Mivel a sokgyermekes családok közül csak a magasabb jövedelműek tudják teljesen igénybe venni a kedvezményt, így éppen a nagyobb szegénységi kockázatú három vagy többgyermekes családok nem jutnak majd hozzá a teljes kedvezményhez. A Költségvetési Tanács őszi becslése alapján alig 5%-uk kapja meg azt teljes mértékben.

Ma már a gyakorlatban is sokan láthatják, hogy az adójóváírás szűkítése, a sokak számára nem teljes mértékben igénybe vehető adó-alapkedvezmény nem a várt hatást eredményezte: nem nőtt a fizetése. Az inflációt is figyelembe véve a gyermektelenek esetében különösen nagy reálbércsökkenés is előfordulhat.

A napokban megjelent egy tanulmány, amely szerint az Országos Érdekegyeztető Tanács által ajánlott 5-6%-os bruttó béremelési ütem nem elegendő ahhoz, hogy az alacsonyabb keresetű gyermektelenek reáljövedelme 2011-re ne csökkenjen.  Számítások szerint, ha valaki nem keres havi bruttó 290 ezer forintot és nem tudja a gyerekkedvezményt érvényesíteni, még egy 5 százalékos béremeléssel is 3-5 százalékot veszít a reáljövedelméből. Azonban, ha nem emelik a munkavállaló bérét, akkor akár 9%-os reálbércsökkenést is elszenvedhetnek az érintettek.

Egyesek szerint akár a másfélmilliót is elérheti azok száma, akiknek az 5 százalékos béremelés sem elég a reálbér szinten maradásához . Ez pedig még a nemzeti együttműködés rendszerében is kétszer akkora szám, mint a családi kedvezményt kapó 700 ezer család.

Szociális támogatások
Az idei költségvetésben sok esetben csökkentették a szociális támogatásokra fordítható keretet, a nyugdíjminimumot nem emelték, ezért az ellátások összegei nominálisan sem változtak, reálértékükben tovább zuhantak.

Közfoglalkoztatás átszervezése
A kormány már erre az évre azt ígérte, hogy átalakítja a közfoglalkoztatás rendszerét, és a tavalyi nagyjából 100.000-rel szemben idén 220.000 embernek ad közmunkát. Csakhogy a költségvetésben erre szánt 64 milliárd forint négy hónapra sem elég, ha nyolcórás munkaidővel és minimálbérrel számolunk, és négyórás munkaviszonnyal is csak bő féléves foglalkoztatást tesz lehetővé.
A mostani rendszerben az önkormányzatnak jobban megéri segélyen tartani a jogosultakat, mint bevonni őket a közfoglalkoztatásba.

Orbán-csomag

A jóléti rendszer egyes elemei talán korrigálásra szorulnak, de a most bejelentett megszorítások csak a pénzbehajtásról szólnak, hasonlóképpen, mint a magánnyugdíj-pénztári befizetések lenyúlása. Az sem jelentett nyugdíjreformot, mint ahogy az sem reform, hogy emberek százezreit fenyegetik, és riogatják őket azzal, hogy bármikor ellátatlanokká válhatnak, akár a rokkantellátás területén, akár a munkanélküli ellátásoknál, vagy egyéb szociális területen.

Rokkantellátás
A bejelentések szerint százezer embertől akarják megvonni az ellátást valamilyen módon. A megszorítások nagyjából 550 ezer főt érinthetnek, akiknek ellátásaira több mint 380 milliárd forintot terveztek be az idei költségvetésbe. A százezer fős létszámcsökkentés azt jelenti, hogy az érintettek majd 20%-ának a megélhetését veszélyezteti a kormány, hiszen megfelelő rehabilitáció, illetve munkahely nélkül még a „legegészségesebbek” sem fognak tudni munkát vállalni.

Táppénzszabályok
A kormány szerint a táppénzcsalók ellen is fel kell lépni. Ezzel szemben, nemzetközi összehasonlító adatok szerint nálunk hamarabb visszatérnek a táppénzről a munkavállalók, mint sok, nálunk fejlettebb uniós országban.
A Bajnai kabinet a táppénzszabályokon már változtatott, annak érdekében, hogy ne adjon okot a visszaélésre a rendszer.
A KSH adati szerint 2003 óta folyamatosan csökken az alkalmazásban álló táppénzesek napi átlagos létszáma. (Hét év alatt 30 ezer fővel csökkent a létszám.) Hasonlóan mérséklődött ezen időszakban a táppénzes napok száma is.

Oktatás
A kormány tervei szerint a tankötelezettség korhatárát csökkenti akarja 18-ról 15 évre.
Jelenleg nagyjából 600.000 a 15-19 éves korúak száma, közülük 450.000-en középiskolai tanulók (gimnázium, szakközépiskola), míg 150.000-an szakiskolában tanulnak. Valószínű, hogy azok, akik általános iskola után munkába állnának, főként ez utóbbi csoportból kerülnek ki, ám nyilvánosan egyetlen becslés sem hangzott el arról, hogy ez hány ember lehet.
Ezzel tovább rombolják a munkaerő-piaci lehetőségeket és a fiatalok későbbi kilátásait a munkavállalás tekintetében.

Munkanélküli ellátás
Az elképzelések tartalmaznak egy drasztikusjavaslatot, mely szerint a mostani 270 napot 90 napra faragná le az álláskeresési járadék folyósítási idejének, vagyis csak 3 hónapig járna álláskeresési támogatás. Továbbá a járadék összegét is csökkenthetik. Ezzel az amúgy is nehéz helyzetben lévő, dolgozni akaróktól veszik el a mindennapi megélhetést. - állítja dr. Sós Tamás MSZP -s országgyűlés képviselő.

Az Eger MJV Önkormányzatának fenntartásába tartozó hét középiskolába összesen 2550 nyolcadik osztályos tanuló adta be jelentkezését a 2011/12-es tanévre.

A Dobó István Gimnázium, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium és a Pásztorvölgyi Gimnázium összesen 12 osztályt indít. 1212 diák jelezte, hogy gimnáziumi osztályban szeretné folytatni tanulmányait, a túljelentkezés átlagban háromszoros. A három említett tanintézménybe 397 fiatal nyerhet felvételt. A szakközépiskolák és szakképzési intézmények 26 osztályt indítanak 776 fővel. A négy intézménybe (Andrássy, Kossuth Zsuzsa, Kereskedelmi, Bornemissza) 1338 tanuló adta be jelentkezését. Az adatokból kiderül, hogy a hét egri, önkormányzati fenntartású középiskolában 2011 szeptemberében 38 osztály indul 1173 tanulóval. Megállapítható az is, hogy ezekbe az intézményekbe csaknem 2,2-szeres volt a túljelentkezés. A Szilágyi Erzsébet Gimnázium 165 férőhelyére 624 tanuló pályázott, míg a szakközépiskolák között a Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium 523 jelentkezést regisztrált, közülük 336 fő nyerhet felvételt.

A középiskolák március 11-ig tartják a szóbeli meghallgatásokat, ezután alakulnak ki a végleges felvételi pontszámok. A tanintézményeknek legkésőbb március 16-ig el kell készíteniük és nyilvánosságra kell hozniuk az iskola ideiglenes felvételi jegyzékét, majd március 17-18-án a nyolcadikos tanulóknak még lehetőségük lesz a tanulói adatlap módosítására. A végleges felvételi jegyzéket a Felvételi Központ alakítja ki, a felvételről, vagy az elutasításról szóló értesítőt a diákoknak április 27-ig kell kézhez kapniuk. A középiskolai beiratkozásokat június 27-29-ig tartják Egerben, a konkrét időpontot az iskola igazgatója határozza meg.

Március 2-án reggel összapparátusi értekezleten mutatkozott be és vázolta terveit a Városháza dísztermében dr. Kovács Luca, aki március 1-től a megyeszékhely jegyzője.

A szakember Miskolcon szerzett jogi diplomát, visszatért Egerbe, dolgozott a rendőrségen, majd az ügyészségen, később pedig 12 éven át tevékenykedett ügyvédként, legutóbb –több, mint négy évig- a Polgármesteri Hivatal (PH) titkárságvezetője volt.

A mottó: "ésszel-szívvel dolgozva, eredményesen, hatékonyan!"

Dr. Kovács Luca kifejtette: jegyzőként a kiszámíthatóság, biztonság és felelősség értékhármasára épít. Tudja, hogy meg kell őrizni az elmúlt években teremtett értékeket, ugyanakkor vannak olyan területek is, ahol a Polgármesteri Hivatal soha nem lehet eléggé elégedett önmagával: ilyen az ügyfelekkel, polgárokkal való kapcsolattartás. Úgy fogalmazott: nagyon fontosnak tartja, hogy a hivatali dolgozók mindig tartsák szem előtt: nem ügyiratokat kezelnek, hanem az emberek ügyeivel foglalkoznak.

Eger Megyei Jogú Város új jegyzője az összapparátusi értekezleten meghirdette az ügyfélbarát közigazgatás fejlesztését. Ennek érdekében ügyfél-elégedettségi kérdőíveket helyeznek majd el az ügyintéző pontokon. Dr. Kovács Luca hangsúlyozta: várják a polgárok visszajelzését. Fontos információ lehet, ha összességében pozitív képet látnak, de nagyban segíti a munkát az is, ha kiderül, milyen területeken lehet javítani, fejleszteni. Hasonló céllal ötletládát helyeznek el a Városháza aulájában, várva a javaslatokat, hiszen azokat a problémákat lehet orvosolni, melyekről tud a hivatal.

A jegyző asszony szerint nagyon fontos, hogy az egriek jobban ismerjék meg az értük dolgozó Polgármesteri Hivatal munkáját, hiszen az ember a születéstől egészen az idős korig számos ügyben van kapcsolatban az önkormányzattal. Emellett a Városháza rengeteg olyan programon, pályázaton és fejlesztésen dolgozik, amely közvetlenül érinti Egert és az itt élő polgárokat. Határozott célunk az, hogy az ezekről szóló közérdekű információkat eljuttassuk az emberekhez – mondta a hivatalvezető.

A közigazgatási rendszerben is nagyon fontos a teljesítményértékelés, a munka hatékonyságának vizsgálata. Ebben segítenek a hivatalban dolgozó kiváló informatikai szakemberek, s a tervezett fejlesztések fő célja, hogy az önkormányzatnál kevesebb legyen a papírmunka, ezáltal felgyorsuljanak a munkafolyamatok. Az informatika fejlesztések okán elengedhetetlen az oktatás: ezt szolgálja hamarosan a Kossuth utcai épületben egy 12 fős tanterem is.

Március 1-től Lugosi Dénes személyében új igazgatója van az Eger Termál Kft-nek.

Lugosi Dénes már a Bitskey-uszodai irodájában töltötte első munkanapját. Az EVAT igazgatóság február 25-i ülésén úgy döntött, hogy Szente János ügyvezetői megbízatását visszavonja és március 1-től határozatlan időre Lugosi Dénest bízta meg az Eger Termál Kft. vezetésére. „ Igyekeztem felkészülni a feladatra. Mindenben a legjobbat szeretném a városnak és a cégnek. A sportolóknak a lehetőségeinkhez mérten a segítséget maximálisan megadjuk. Magas szintű sportélet támogatására törekszünk, mindenki megelégedésére. Ebben a hónapban a 2011-es évre vonatkozóan a vízhasználatról megszülethetnek a megállapodások” - nyilatkozta Lugosi Dénes.

Dr. Estefán Géza címzetes főjegyző nyugdíjba vonulása miatt Kántorné dr. Kovács Luca személyében új jegyzőt választott az egri közgyűlés.

A nyugdíjba vonuló dr. Estefán Géza címzetes főjegyző öt ciklus után búcsúzott a jegyzői széktől. Mint mondta, nagyon büszke az elmúlt húsz évre, hálás a polgármestereknek, a képviselő testületnek, a város polgárainak, hogy elfogadták személyét, munkáját.

Kifejtette: bízik abban, hogy a polgármesteri hivatal munkaképes és versenyképes marad a jövőben is, hiszen a közigazgatás is egy verseny, ebben a térben is piac van, ahol a napi, heti, havi döntéseket különböző szervek kontrollálják. Kormányhivatal, bíróságok, döntőbizottságok előtt kell megfelelni, a versenyt állni kell, s ha szükséges, ebben segít a továbbiakban is. Hozzátette: reménykedik abban, hogy a napi, négyévenkénti politikai érdekek nem gyűrik maguk alá a polgármesteri hivatal munkáját. Keményen kell követelni, de a hivatalt szeretni is kell.

A címzetes főjegyző rámutatott: az önkormányzati törvény meghatározza a jegyző feladatait, de nem határozza meg a munka módját, a munkavégzés elveit. A polgármester irányítja az önkormányzatot, a jegyző pedig a hivatalt vezeti. Az elmúlt években mindig szeme előtt tartotta a határozottság, a jogszabályok betartása, a méltányosság elvét és törekedett arra is, hogy tudomásul vegye: nem a jegyző a polgármester. Ezeket az elveket egy dolog tartja össze: az egyenes gerinc, az az igény, hogy a jegyzőnek bátorsággal is rendelkeznie kell. Dr. Estefán Géza kiemelte: ezt a munkát nem feladatkörnek, nem is csak hivatásnak, hanem életmódnak, életformának tekintette az elmúlt 20 évben. Edit Piafot idézve zárta gondolatait: „nem bánok semmit sem.”

A jegyzőnek megválasztott Kántorné dr. Kovács Luca megköszönte a képviselők bizalmát. Tudja, hogy nagyon szép, ugyanakkor nagyon nehéz feladat előtt áll, igyekszik minden erővel megfelelni a bizalomnak. Gyermekkora óta Egerben él, az egyetem elvégzése után visszatért a városba, az ügyészégen, majd a rendőrségen dolgozott, később 12 évig tevékenykedett ügyvédként. Több mint négy éve titkárságvezető a polgármesteri hivatalban, rálátása van a bizottságok, a közgyűlés munkájára, a hivatali szervezetre és a dolgozók feladataira.

Pályázatában fontos volt, hogy az önkormányzat továbbvigye az ügyfélbarát közigazgatás ügyét és hangsúlyos lesz a jövőben az e-közigazgatás kérdése, fejlesztése is. Úgy fogalmazott: a személyiség mindig kitölti a funkciót. A dr. Estefán Géza által említett elvekkel egyetért és ezeket szem előtt tartja majd munkája során. A szakmaiság és jogszerűség betartása alapvető követelmény. Mottója: „ésszel, szívvel dolgozva, eredményesen, hatékonysággal”.

Forrás: HEOL

Első alkalommal ünnepeljük Heves Megye Napját. Erről szóló döntésével a megyei közgyűlés hagyományt szeretne teremteni. A programsorozat tudományos konferenciával kezdődött.

Egy IV. Béla által 1248. február 24-én kiadott oklevél említi először önálló közigazgatási egységként Heves Új Vármegyét. Döntésével a megyei közgyűlés ehhez a dátumhoz kapcsolódóan úgy rendelkezett, hogy 2011-től február 24-e lesz Heves Megye Napja.

Az első, hagyományteremtő szándékkal megrendezett programsorozat része volt az a csütörtöki konferencia, amelyet „Történelem, közigazgatás, turizmus” címmel tartottak a Megyeháza Barkóczy-termében.

– A megyében megemlékeztünk már az országos ünnepekről, szabadságharcaink, forradalmaink évfordulóiról. Egyet nem tettünk még soha: nem ünnepeltük magát Heves megyét – mondta köszöntőjében Szabó Róbert, a megyei közgyűlés elnöke.
A konferencián mindhárom témakörben számos előadás szolgálta azt a célt, hogy az érdeklődők jobban megismerhessék szűkebb pátriánk múltját és jelenét.

Dr. Nemes Lajos, a Heves Megyei Levéltár igazgatója az ünnepi tanácskozás első témája kapcsán egyebek mellett a megyeszerkezet kialakításáról értekezve azt hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medence mintegy 250 ezer négyzetkilométeres területén Szent István királyunk korában kezdett kialakulni egy államszervezet.

– Ki kellett alakítani egy valóban működőképes rendszert. Ez volt a tulajdonképpeni megyerendszer, amellyel párhuzamosan, ám gyorsabb tempóban az egyházi is létrejött – fogalmazott az előadó.
– Megyénk gyakorlatilag a mai 3-as számú főút mentén szerveződött, oly módon, hogy akkor Borsod Abaúj Vármegye egyik alközpontja volt.

A konferencia további részében a közigazgatásról hallhattak az érdeklődők előadásokat. Köztük kiemelkedett az, amelyben dr. Balás István, a Heves Megyei Kormányhivatal főigazgatója a közigazgatás napjainkban zajló átalakításáról szólva felidézte azt az ismert tényt, hogy a II. világháború után, egészen a rendszerváltásig, a magyar közigazgatás a szovjet típusú fejlődés útját járta.

E történelmi korszak negatív tapasztalatai erősen közrejátszottak abban, hogy az 1989–90-es modell választásakor az akkori döntéshozók a jogállamiságot, a decentralizációt és az önállóságot tették minden intézmény alapgondolatává. Ez a modell azonban a főigazgató meglátása szerint egy idő után válságba jutott.

Az újkori magyar közigazgatás történetében a legmeghatározóbb változások a területi államigazgatás átalakításában történtek. Úgy tűnik, hogy immár eldőlt a középszinttel kapcsolatos, évtizedek óta jelen lévő vita is: a megye és a régió párharcából az előbbi került ki győztesen.

A turizmus témakörében Hídvéginé Molnár Judit, a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóságának vezetője statisztikákban bővelkedő előadásában mutatta be a térség idegenforgalmának alakulását. Kifejtette többek között, hogy a pénzügyi és világgazdasági válság a tapasztalatok szerint alaposan visszavetette ezt a szférát. Megnyugtató ugyanakkor az a tény, hogy napjainkban már érzékelhetőek a kilábalás jelei.

Forrás: HEOL

Az üzemanyag-elszámolásnál és az őrző-védő cégek alkalmazása során tapasztalt visszásságok okán büntető feljelentést tesz az előző ciklus tisztázatlan ügyeit vizsgáló eseti bizottság elnöke. A megyei közgyűlés által felállított, az előző ciklus tisztázatlan ügyeit vizsgáló eseti bizottság tegnapi ülését követő sajtótájékoztatón Sveiczer Sándor Péter, a testület elnöke kijelentette: léteztek kétséges ügyek a korábbi, szocialista megyei vezetés idején.

Csőgér Bálint bizottsági tag elmondta, elsőként a cafeteria ügyét nézték. A törvény szerint 8 millió forintos értékhatár felett kötelező a közbeszerzési eljárás, ám az akkori megyei önkormányzat 2010-ben e nélkül, 10 millió forintot meghaladó értékben rendelt meleg étkezési utalványokat.

– A megye 2008 végén szerződést kötött a Top Cop Security Zrt.-vel az őrző-védő feladatok ellátására. E szerződésben benne foglaltatott a rendkívüli közgyűlések biztosítása is, ám ennek ellenére az előző önkormányzat esetenként több más céggel – In-Kal Security Kft., Agria-Véd Security Kft., ISS Facility Services Kft., Kandver Security Kft. – szintén kötött hasonló szerződéseket. Ezek jóval magasabb óradíjjal dolgoztak, mint az eredetileg megbízott cég. Vajon ennyire félt az önkormányzat a választópolgároktól? – tette fel a kérdést Csőgér.

A vizsgálat során kiderült az is: 2008. október végén született egy főjegyzői utasítás, amely a hivatali gépjárművek üzemanyagnormáit lényegesen megemelte az APEH ide vonatkozó rendelkezéseihez képest. E szerint dr. Sós Tamás volt elnök Skoda Superb autója számára 12 literes normát állapítottak meg: ez 100 kilométerenként több mint 4 literrel haladja meg a gyártó által megadott, illetve az APEH által elfogadott fogyasztási értéket, ami 7,6 liter. Ez az autó 2008. október 31. és 2010. októbere között közel 120 ezer kilométert futott.

A korrekciós tényezőket – így a városi használatot, a téli üzemmódot, a légkondicionálót – is figyelembe véve ezen idő alatt közel 4400 liter gázolaj túlfogyasztása vélelmezhető. Csak a gyári adatokat tekintve a vélt túlfogyasztás több mint 6000 liter. A másik három hivatali Skodánál is megemelt normával számoltak, így a négy autó vélhető túlfogyasztása 6800 liter. Átlagos, 339 forintos gázolaj-árral számolva is több mint 2,2 millió forint kár érhette a megyét.

– Két évig lukas tankkal járt a Skoda? Netán máshová is jutott a hivatali gázolajból? – tette fel az újabb kérdéseket Csőgér.
Az üzemanyag-norma, illetve az őrző-védő szolgáltatás ügyében a bizottság elnöke feljelentéssel él a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon.

A bizottság

Elnök: Sveiczer Sándor Péter (Fidesz-KDNP)
tagok: dr. Nagy Imre (MSZP); Szűcsné Major Ildikó (Jobbik)
külső tagok: Csőgér Bálint; dr. Pajtók Péter (Fidesz-KDNP)

A cafeteriát illetően a bizottság megállapította: az előző megyei önkormányzat nem jogszerűen járt el, erről egy tájékoztatót készítenek. A testület soros ülését március 23-án tartja, ekkor a múzeumi szervezet egri, Baktai úti raktárbázisának ügyét veszik szemügyre, de – a munkaterv alapján – a színház is terítékre kerül.

Koncepciós eljárás

Az elhangzottakra dr. Sós Tamás közleményben reagált. Mint fogalmazott, a Fidesz koncepciós eljárásában hamarabb megszületett az ítélet, ehhez igyekeznek ügyeket kreálni. Az előző vezetés rendben adta át a megyei önkormányzatot. A 2009-es Állami Számvevőszéki vizsgálat pozitívan értékelte az intézményi, hivatali, testületi munkát. Minden szerződésnél, így a cafetériánál is a legolcsóbb ajánlatot fogadtuk el. Nonszensz, hogy korábban a nyilvánosság biztosítását kérték számon az attrocitásoktól sem mentes ülések lebonyolításánál, most pedig azt, hogy miért lettek bevonva őrző-védők, akiknek a költségeit szabályosan fizettük ki. A gépkocsihasználat, szintén jogszerű volt, a visszaélés gyanúját a leghatározottabban visszautasítjuk. Ez egy kisstílű elterelő „hadművelet” arról a megszorító intézkedés-sorozatról, amit a péntekre beterjesztett megyei költségvetés tartalmaz.

Forrás: HEOL

Több mint nyolcvan fős erdélyi delegáció érkezett Egerbe, hogy benyújtsák kettős állampolgársági igényüket. A nagy érdeklődés miatt Felsőtárkányban és Mezőkövesden is fogadták a kérelmeket.

A hevesi megyeszékhely testvérvárosából, Gyergyószentmiklósról és az ahhoz közeli Zetelakáról érkező vendégektől a Városháza Dísztermében az önkormányzat Okmány és Igazgatási Irodájának anyakönyvvezetői pénteken vették át az állampolgárság igényléséhez szükséges dokumentumokat. A magas létszám miatt a felsőtárkányi és a mezőkövesdi Polgármesteri Hivatalnál is le lehetett adni az igényléseket.

– A haza, a nemzet és az állampolgárság különböző szavak, de összefüggő értékek. Ezek összekapcsolását segíti a tavaly májusban elfogadott, kettős állampolgárságról szóló törvény. A kezdeményezés, hogy Egerben több mint nyolcvanan kérjék a magyar állampolgárságot, Gyergyószentmiklósról érkezett, és mi nagy örömmel teszünk ennek eleget – hangsúlyozta Habis László, Eger polgármestere.

A közel húszezer lakosú Gyergyószentmiklós első embere köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak és Egernek a történelmi lehetőségért. Mezei János kiemelte: az akarat, a szellemi tartás tette lehetővé, hogy generációk során megmaradt a magyar beszéd és magyar kultúra Erdélyben és Székelyföldön. Hozzátette: a májusi döntéssel az anyaország ismét kebelére ölelte az addig eltaszítottakat.
– Nekünk Magyarország nem csak egy nemzet Európa térképén, hanem az anyaországunk is egyben. Kimondhatatlan, milyen öröm és felszabadulás számunkra, hogy a fájó múlt, a lekezelés, a másodrendűség és a románok által ránk kiáltott hazátlanság után hivatalosan is magyarok lehetünk – hangsúlyozta Sándor László, Zetelaka korábbi polgármestere.

Kinek jár állampolgárság?

Az egyszerűsített eljárás során azok az egykor magyar állampolgársággal rendelkező emberek, vagy az ő leszármazottjaik kérhetnek magyar állampolgárságot, akik beszélnek magyarul, büntetlen előéletűek, és nem áll fenn semmilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok, amely megakadályozza a jogosultságot.
A visszaélések elkerülése végett állampolgárságot csak személyesen lehet igényelni, amely során egy formanyomtatványt kell mindenkinek kitöltenie, és csatolni a szükséges dokumentumokat, köztük a magyar nyelvű önéletrajzot is. Az ügyintézési határidő három hónap.

Eddig mintegy harmincezer állampolgársági igénylés érkezett a határon túli magyaroktól. Horváth László , megyénk kormánymegbízottjától megtudtuk: heteken belül lehetővé teszik az állampolgársági kérelmekkel kapcsolatos ügyintézést a Kormányablakoknál is. – Próbáltuk a legideálisabb körülményeket biztosítani az erdélyiek számára ahhoz, hogy minél egyszerűbben és gyorsabban leadhassák a kérelmeiket. Anyakönyvvezetőink egész nap dolgoznak azért, hogy mindenki rendben és időben benyújthassa a papírjait – tájékoztatott  dr. Szombathy Miklósné , az Okmány és Igazgatási Iroda vezetője. Az erdélyieket június 4-ére, a nemzeti összetartozás napjára visszavárja az egri önkormányzat az állampolgári eskü letételére.

Csak az szavazhat, aki itt él

A kettős állampolgároknak általában nincs kevesebb joguk, mint a magyar állampolgároknak. De a módosításokat követően továbbra sem rendelkeznek választójoggal csak azok, akiknek az állandó lakhelyük Magyarországon van. De a például Romániában élő kettős állampolgárok is vásárolhatnak hazánkban földet, de adózniuk kell, ha hazánkban vállalnak munkát. Ha egy kettős állampolgár bajba kerül egy harmadik országban, mindkét államától kérhet konzuli védelmet, továbbá a magyar állampolgársággal automatikusan csak sürgősségi egészségügyi ellátás jár.

Forrás: HEOL

Tíz évet vártak kollégiumra az egri Arany János Általános Iskola és Szakiskola diákjai, pedagógusai.

A tegnap átadott, 195 millió forint uniós támogatással megépült új diákotthon hatalmas segítséget jelent számukra. A sajátos nevelési igényű tanulók ezentúl még több délutáni és esti foglalkozáson vehetnek részt, aminek köszönhetően növekszik a továbbtanulási és munkavállalási esélyük.

Szakmai körökben elismert tény, hogy a fogyatékossággal élők helyzetének javulása csak képzettségük növelésével segíthető elő. Így gondolják ezt az egri Arany János Általános Iskola és Szakiskola vezető is, hiszen évtizedek óta határtalan türelemmel és gyermekszeretettel nevelik az enyhén fogyatékos, valamint hátrányos helyzetű diákokat. Kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a nehézségekkel küzdő tanulókat felkészítsék a továbbtanulásra, egy egyszerűbb szakma elsajátításra, így az önálló élet megkezdésére és a munkavállalásra.

Az iskola Heves megyében elsőként vállalta fel a tanulás- és magatartászavaros gyermekek nevelését, amit a tanulók egyéni adottságaihoz mérten speciális eszközökkel és módszerekkel végeznek. Játékos és cselekedtető személet jellemzi az oktatást, aminek köszönhetően a diákok könnyen elsajátíthatják az alapvető képességeket.
A nappali oktatást délutáni és esti foglalkozások is kiegészítik. A házi feladatok megoldása mellett a gyermekek részt vehetnek például kézműves szakkörökön,  néptánc-, idegen nyelv vagy úszásoktatáson, de logopédus, fejlesztő és gyógypedagógus is segíti őket a harmonikus növekedésben.
Az Arany János-os diákok nagy része nem Egerben él, sokak számára roppant nehézséget okoz a napi bejárás. A 20 éves korukig tanköteles tanulók többsége nem tud önállóan közlekedni, ezért nagy segítséget jelent számukra a most elkészült kollégium. Az iskola dolgozói már 1999 óta egyre jobban hiányoltak egy diákotthont, aminek megépítésére csak 2009-ben nyílt lehetőség. Ekkor tudott ugyanis a Heves Megyei Önkormányzat uniós forrásra pályázni, aminek eredményeképpen 195 117 611 forint támogatást nyertek.

A kollégium az épület tetőterében kapott helyet, ahol 12 szobát, két közösségi helyiséget és vizesblokkokat alakítottak ki több mint 560 négyzetméteren. Az első szinten a tanárok számára építettek új irodákat, a földszinten pedig létrehozták az eddig hiányzó akadálymentes mosdót.
Az elektromos hálózat felújításával végre modern informatikai eszközöket is használhatnak a tanulók, de megvalósították a teljes körű akadálymentesítést is. Ennek köszönhetően mostantól az iskola minden részében könnyen közlekedhetnek a kerekesszékes, a gyengén látó vagy halló diákok is.

Az udvaron sportpályát, játszóteret építettek és 12 új parkolót alakítottak ki.
A támogatásból beszerezték a hiányzó eszközöket a kollégium, a könyvtár és a tanári szobák berendezéséhez, felszereléséhez.

Az elkészült beruházás munkahelyeket is teremtett, hiszen a kollégium üzemeltetéséhez új dolgozókra is szükség van.

A Heves Megyei Önkormányzat a megvalósult fejlesztéssel „esélyt adott” az egri iskola hátrányos helyzetű diákjainak egy teljesebb életre – arra, hogy továbbtanulhassanak, munkát szerezhessenek, így végül a társadalom hasznos tagjai legyenek.

A projekt az Észak-magyarországi Operatív Program keretében a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft., mint közreműködő szervezet segítségével valósulhatott meg.

Forrás: Egriszín