Keresés: „nyom” (563 találat)

Az egyéni vállalkozóknak (ideértve a 2012. évben tevékenységét szüneteltető vállalkozót is, kivéve a tevékenységét egész adóévben szüneteltető vállalkozót, ha adófizetési kötelezettsége nem keletkezik) és az áfa fizetésre kötelezett magánszemélynek 2013. február 25. napjáig kell teljesítenie a 2012. évre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallási kötelezettségét- tájékoztat a NAV.

Ha az egyéni vállalkozó tevékenységét 2012-ben megszüntette, akkor 2013. május 21. napjáig kell a bevallást benyújtania.

A bevallási kötelezettséget főszabály szerint elektronikus úton kell teljesíteni, azonban a kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni vállalkozó, valamint az áfa fizetésére kötelezett magánszemély papír alapon is benyújthatja bevallását.

A fent említett adózói kör adókötelezettségének a 1253-as nyomtatványon tehet eleget, kivéve az Eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozókat, akik a 1243-as számú bevallás benyújtására kötelezettek.

Az egyéni vállalkozó és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély a személyi jövedelemadó bevallásával kapcsolatban bővebben tájékozódhat telefonon a NAV Általános Tájékoztató Rendszerén (06-40/42-42-42) keresztül, valamint a www.nav.gov.hu honlapon.

Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya eljárást indított emberkereskedelem bűntettének megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettesek ellen, akik külföldi munkát kínálva, egy nőt Ausztriába vittek, ahol akarata ellenére tartották. A nyomozás során két férfi, kompolti otthonában elfogásra, majd előzetes letartóztatására került sor.

Talán még ma is élne az a féléves tarnabodi kislány, akit szülei 41 fokos lázzal szállítottak az ügyeletre. A vizsgálat után az orvos azonban hazaküldte a kiütéses, lázas kislányt. A csecsemő másnap reggel meghalt a kórházban. Az ügyben feljelentést tettek a szülők, akik nem nyugszanak gyermekük elvesztése miatt.

Váradi Amandát 41 fokos lázzal küldték haza az egri városi ügyeletről. Előzőleg már számos helyen elutasították a megvizsgálását, a hevesi ügyeletről is negatív visszajelzést kaptak a szülők. A féléves kislányt végül az egri ügyeletre hozták be a szülei, ahol egy orvos megvizsgálta, majd gyógyszereket írt fel neki és hazaengedte szüleivel. Az apa szerint az orvos nem vizsgálta meg alaposan a csecsemőt, akin az agyhártyagyulladás jelei voltak láthatóak.

Váradi Gyula, a csecsemő édesapja elmondta: kislányát bágyadtsággal és 41 fokos lázzal vitték be Egerbe, az orvosi ügyeletre. Az ügyeletben levő orvos vírusfertőzésre és torokgyulladásra azonnal felírt a csecsemőnek gyógyszereket, illetve fájdalomcsillapító injekciót adott a kislánynak. Mindeközben a szülei kiütéseket vettek észre a lányukon, a csecsemőt vizsgáló orvos pedig egyből a rovarcsípésre gondolt a kislányon megjelent foltok alapján. A vizsgálat után az ügyeletes orvos hazaküldte a családot. Az édesapa hiányolta a további vizsgálatokat, amik talán megmenthették volna gyermeke életét, aki másnap belehalt a kórházban a betegségébe.

A szülők feljelentést tettek az ügyben, úgy gondolják, hogy műhiba történt, keresik a felelősöket. Úgy vélik , hogy az ügyeletes orvosnak fel kellett volna ismernie ezeket a tüneteket, amik miatt kislányuk meghalt.

Magyar István, az egri ügyeleti szolgálat szakmai vezetője szerint az ügyeletben lévő orvos megfelelően járt el.  A tünetek alapján ugyanis nem lehetett beazonosítani a csecsemő betegségét, hiszen a kiütések számos megbetegedés alapjai lehetnek. Elmondta: az a betegség, amiben a kislány elhunyt tehát nem az agyhártyagyulladás, csak a halál előtt pár órával jelentkeznek, így ezeket a tüneteket az ügyeletben levő orvos nem is fedezhette fel.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés bűntette miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen szakértő bevonásával – mondta el Képes Ágnes, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Két nagyon szegény, hallássérült idős férfira törték rá az ajtót Ózdon hétfő este, hogy maradék értékeiket elrabolhassák. A megtámadott testvérpárból az idősebb férfi azonnal meghalt, öccse a kórházban beszélt a hvg.hu-nak a brutális támadás körülményeiről. Bár Ózdon sok a betörés és a lopás, gyilkosság két éve nem történt – a várost sokkolta az eset.

Csütörtök délelőtt zajlott a bűnügyi szemle az ózdi emberölés helyszínén. Hat rendőrautó állt a Munkácsi utcában, ami felett az a ház áll, amelyben a hétfői bűncselekményt elkövették. A láncon vezetett gyanúsítottak megmutatták az épület padlásán is, hogy hová rejtették el a támadáshoz használt eszközöket.

Az ózdi testvérpárhoz késő este törtek be, majd miután megverték az ott lakókat, a Blikk beszámolója szerint kétezer forintnyi zsákmánnyal menekültek el – a rendőrség egy nappal később el is fogta a gyanúsítottakat. A rablók egyik áldozata, Sándor a helyszínen meghalt, Józsefet súlyos sérülésekkel kórházban kezelik.

Bár csütörtökön a helyszínt jó messzire lezárták a rendőrök, a hegyoldalon álló ház udvarára így is be lehetett látni – mondta a legfrissebb híreket a Tábla városrész Ámbárnak nevezett kocsmájában az egyik vendég. A presszót Csutor László területi képviselő üzemelteteti. A szintén Táblában élő édesanyjához két éve törtek be és elvitték a centrifugáját. Két héttel ezelőtt viszont egy Szemere úti ház udvarára mentek be hívatlan vendégek, a zajra kilépő 80 év körüli házigazdát vascsővel bántalmazták. Csutor nem titkolja, voltak az elmúlt években lopások, betörések a városrészben, de a képviselő szerint náluk sem rosszabb a helyzet, mint Ózd vagy a térség egyéb területein.

Utolsó erejét összeszedve ment a telefonig

A Munkácsi út 46. számú házba 23 óra 30 perckor kopogott be József segítséget kérni, onnan telefonáltak a rendőrségre, akik mentőt hívtak a sérült emberhez. Borosék elzárkóznak a sajtónyilvánosságtól, a rendőrség is ezt kérte tőlük a nyomozás érdekében. A bejárati kapujukra száradt jókora vérfoltok arról árulkodnak, hogy az alaposan helybenhagyott férfi az utolsó erejét összeszedve jutott el telefonnal rendelkező ismerőséhez.

Az ózdi kórházban fekvő sérült három nappal az esztelen támadás után is nagy fájdalmakra panaszkodik. „Ezek szadisták voltak, nem ismertem fel őket, amikor ütöttek. Eltörték a bal karom, ahogy védekeztem, nehogy szétverjék a fejem, mint a bátyámnak” – mondta a hvg.hu tudósítójának csütörtökön. Nem érti, miért támadtak rájuk, hiszen nagyon szegények voltak mindketten: neki 52 ezer, testvérének 60 ezer volt a nyugdíja. „Az ilyeneknek egyértelműen kötelet adnék” – mondta.

József szerint a támadásnak voltak előzményei. Két nappal korábban ellopták tőlük azt a porcelán étkészletet, amit még a nagymamájuktól örököltek és jóformán az volt az egyetlen értékük. Akkor az ablakon másztak be a betörők. Hiába voltak otthon, mindketten hallássérültek, és ha tévét néztek, a hangokat csak teljes hangerőnél hallották. Január 7-én sem észlelték, amikor berúgták az ajtójukat, csak a mozgásra figyeltek fel, de akkor már két álarcos ütött is a vascsövekkel.

Sándor szerinte nem sokáig élt, ő pedig félig eszméletlen állapotban nézte végig, hogyan viszik el maradék értékeiket, az edényeket és a hűtőben tárolt élelmiszert. Nem mozdult, így azt hihették, ő sem él, így amikor otthagyták őket, elindult telefonálni.

Felesége meghalt, három lánya Németországban él, nem tartják a kapcsolatot. Abban biztos, hogy lakásába többé nem megy vissza, húga azt mondta, nála lakhat a városközponti panelházban.

A drog miatt?

A két testvér Sándor és József havonta 2-3 alkalommal tértek be az Ámbárba, de a vendéglátós szerint nem voltak italozó emberek. Szerencsétlenségükre elhagyatott környezetben, egyedül álló házukban kiszolgáltatva élték mindennapjaikat. Ugyancsak a Táblában lakik a cigány kisebbségi elnök, Berki Lajos, aki azt mondta: nem túl rózsás a bűnügyi helyzet a környéken. Gyerekkorától ismerte a két sértettet, akik szerinte nem voltak kötekedő emberek, és nagyon szerényen éltek.

A 70 éves Sándor valamikor a vaskohászat durvahengerművében dolgozott, de Józsefnek is volt munkahelye, így mindketten nyugdíjat kapnak. Csakhogy év elején nincs nyugdíjkézbesítés sem, így érthetetlen, mit akartak náluk a bűnözők.

A Munkácsi utcában takaros háza előtt havat lapátoló férfi azt mondta, sejti, kik voltak a tettesek, hiszen látta őket korábban bedrogozva, márpedig a szerre sok pénz kell. Úgy tudja, a tettesek egykor intézetben ismerték meg egymást, egy ideje pedig a Szőlőkalja egyik elhagyott házát foglalták el, abban laktak.

Forrás: HVG

Aranykor címmel nyílt kiállítás Rostás Bea Piros szobrász rajzaiból a Bródy Sándor Megyei Könyvtár galériájában. A január 11-ig látható tárlat grafikái a Törökországban tanuló művész nőiséggel kapcsolatos motívumrendszerét hordozzák. A műveket nem csak látni, érteni is érdemes.

Rostás Bea Piros szobrász, mellesleg énekesnő is, általában a kőben ragadja meg az univerzumhoz fűződő viszonyát. Ezúttal – nemcsak a hely szűke miatt – rajzait állította ki a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. A művész vibráló személyisége grafikai munkáin is átsugárzik, képzeletének lenyomatai, vonalak, színek ezúttal az „arany” krisztusi korban rajzolják meg a művész személyiségét. Bea ezúttal nem illusztrál, nem magyaráz, csak úgy a nézők elé rakja gondolatait.

Humort sem nélkülöző munkáihoz Herczeg István festő- és grafikusművész vitte közelebb a könyvtár aulájában nagy számban összegyűlt műélvezőket. Herczeg tanár úr izgalmas, elemző előadásában (nem első alkalommal) különösen jól érzékeltette, hogy a műveket nemcsak látni, érteni is érdemes. Nem kerülhetik el a figyelmet Bea visszatérő szimbólumai: ablakok, emberek, akár jelek az univerzumban. Munkássága középpontban persze így is a kő áll, az agyagot kinőtte, a fémet, gipszet nem szereti. „A kő misztikus anyag, sosem lehet tudni, mi van benne. Olyan, mint egy férfi: látunk egy képet, aztán mindig más jön ki belőle.”

Rostás Bea Piros a törökországi Ankarában található Hacettepe Egyetem doktori hallgatója. Tanulmányait idén kezdte el. Törökországban, ahol a legtöbb szobra áll, gyorsan letette a török felsőfokú nyelvvizsgát, előadásait is törökül tartja. Mostani kiállításán húsz kép látható, legtöbbjük egyszerű rajzi technikával. A rajzok önálló művek Bea munkásságában, nem csak szobortervek, inkább egyedi gondolatok hordozói. A gondolatokat ez esetben nem szobor formájában, hanem grafikusan közvetíti a művész, fekete, arany és ezüst színekkel. Elmondása szerint nagyon szereti a színeket, de nem használja ezeket jól, ezért a néhány szimbolikus jelentésű színnel dolgozott.

Munkáin gyakran megjelennek a tipikus női motívumok, formák, amelyek az anyánál, a Földanyánál gyökereznek Bea gondolatvilágában.
„A nő szerepe számomra a teremtés. Hogy gyermeket hozzon a világra. Emiatt mindig a Földanyához térek vissza.” – vallja a művész.
Munkáival Ázsia, Európa, Észak-Afrika különböző helyein találkozhatunk, Magyarországon még nem látható köztéri alkotása, ahogyan ő mondja, még nem jött el az ideje. Rostás Bea a szobrászatot tartja legmegfelelőbb művészeti formaként, amiben önmagát, a nőt mutatja meg. A kőben, ami meglehetősen kemény, férfias munka, a nőies gondolatait jeleníti meg.

Forrás: Egriügyek Fotó: Vámossy Béla

A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara figyelemfelhívást tett közzé a kötelező kamarai regisztráció érdekében, hiszen több vállalkozás nem tett eleget e törvényi előírásoknak és még nem jelentkezett be. A regisztrációt követően évente kell megfizetni az 5000 forintos kamarai hozzájárulást, így aki tavaly regisztrált, anna idén csak fizetnie kell.

Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely tartalmazza a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítását.

A kamarai törvény módosítása három lényeges változást tartalmaz:

1.    2012. január 1-től életbelépő új rendelkezések alapján a gazdálkodó szervezetek kötelesek a
o    kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni,
o    a kamarai közfeladatok ellátásához évente 5.000,- Ft kamarai hozzájárulást fizetni (a hozzájárulás összege önkéntes kamarai tagok esetén levonható a tagdíjból),
o    a Kamara pedig köteles részükre a törvényben meghatározott szolgáltatásokat (tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; üzleti partnerkeresés és pályázatfigyelés) térítésmentesen biztosítani. A törvénymódosítás nem érinti az agráriumot, vagyis a fő tevékenységként mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokra, a mezőgazdasági termelőkre nem terjed ki a hatálya.

2.    lényeges, hogy a kamarai tagság továbbra is önkéntes marad, így a regisztrált vállalkozások nyilvántartásba vételükkel nem válnak kamarai taggá.

3.    A törvény hatálybalépését követően létrejövő egyéni és társas vállalkozások a bejegyzésüket követő 5 napon belül, a már működő vállalkozások pedig a hatálybalépést követő 60 napon belül, legkésőbb 2012. március 30-ig kötelesek a székhely szerinti területi kereskedelmi és iparkamaránál a nyilvántartásba vételüket kezdeményezni.

Miért lehet hasznos a kamarai regisztráció?
A nyilvántartás a vállalkozások alapadatai mellett elsősorban a valósan végzett üzleti tevékenységére fókuszál, azaz ki mit gyárt, ki milyen szolgáltatást végez.
A regisztráció a törvényhozó szándéka szerint hozzájárul a gazdaság fejlesztéséhez, hiszen olyan adatbázisok jönnek létre, amelyek alaposabb információkkal segítik a fogyasztókat, és az üzleti szféra képviselőit egyaránt. A nyilvántartás ez alapján elkülöníti a valós vállalkozásokat a passzívaktól. Az adatbázis támogatni szeretné az üzleti forgalom biztonságát, hiszen a cégek valós tevékenységének ismerete, elősegítheti a piaci vállalati együttműködéseket, szerződéses, illetve „keres-kínál” kapcsolatokat. Ilyen értelemben konkrét vállalati érdekeket is szolgál, hiszen aki az adatbázisban megjelenik, az látható, annak eggyel nagyobb esélye van az üzleti forgalmának  bővítéséhez. A nyilvántartás elősegíti a fogyasztók és vállalkozások közötti korrekt szerződéses kapcsolatát, lehetőséget teremt a kontárok kiszűrésére, a fekete munka csökkentésére.
A létrejövő adatbázis a törvényalkotó szándéka szerint segíti a gazdasági folyamatok elemzését, pl.: a gazdaság szereplőinek valós térképe nagy segítség lehet az iskolaszerkezet munkaerő-piachoz történő igazítása terén.

Lépések

Ha ÖN Heves megyei székhelyű vállalkozás:

1.    A www.hkik.hu honlapon a „kamarai regisztráció” menüpontban található adatlapot töltse ki (3-6 perc)
2.    Nyomtassa ki és írja alá
3.    Küldje be postán: HKIK 3300 Eger, Faiskola út 15. címre
4.    Kérjük, fizesse be a törvény szerinti 5000 Ft kamarai hozzájárulást
5.    Bankszámlaszám: 10300002-46800905-49020023 Közlemény rovatba: adószám feltüntetését kérjük!
6.    Visszaigazolást kap a sikeres regisztrációról

A vállalkozások kamarai nyilvántartása legkésőbb 2012. június 1-től nyilvános, az interneten, az MKIK és a területi kereskedelmi és iparkamarák honlapjáról szabadon elérhető.

A legutóbbi közmeghallgatáson a Szolidaritás Mozgalom Egri Csoportja képviseletében Gócza Attila, helyi koordinátor szólt hozzá közérdekű témában. A dr. Misz Mihálytól kapott válaszra nem reagálhatott, most nyílt levélben utasítják vissza a vádakat. A levelet alább olvashatják.

Tisztelt Tanácsnok Úr!

A folyó év december 6-i közmeghallgatáson a Szolidaritás Mozgalom Egri Csoportja képviseletében Gócza Attila, helyi szervezetünk koordinátora szólt hozzá közérdekű témákban. A felszólalás első részében ismételten tiltakoztunk az ellen, hogy a közgyűlés megvonta a közgyűlési felszólalás jogát az egri lakosságtól. A második részében az ellen tiltakoztunk, hogy az ún. „Székhelyi ügy” kapcsán elhíresült egri képviselőt, Orosz Lászlónét bizottsági tagi tisztségre való választással rehabilitálják.

Ön Tanácsnok úr az alkalmat arra használta fel, amit már többször megkísérelt, hogy az Oroszné által kavart szennyes ügyet megnyugtatóan lezártnak, befejezettnek, és elfelejtendőnek nyilvánítsa. Tiltakozásunkra reagálva, Ön Tanácsnok Úr, elragadtatottságában az elhangzott szavakat úgy értelmezte, hogy azok az egész egri FIDESZ-KDNP frakciót antiszemitizmussal vádolják, és a hozzászólást aljasságnak minősítette. Szó szerint idézve Ön ezt mondta: „A Fidesz-KDNP frakció nevében pedig kellő tisztelettel, nagy nyomatékkal, határozottan visszautasítom, hogy bárki, bármikor antiszemitizmussal gyanúsítson meg bárkit ebben a csapatban. Mi az emberi méltóság tiszteletén alapuló egyesület vagyunk, mi senkit, se vallása, se bőrszíne, se semmi alapján soha meg nem különböztetünk. A szükséges lépéseket pedig megtettük, amikor arra volt szükség! Még egyszer visszautasítom, aljasság ilyennel vádolni ezt a frakciót!"

A közmeghallgatás sajátos – legkevésbé sem fair – szabályai szerint a megszólított képviselők időkorlát nélkül reagálhatnak a felszólalásra, de a közmeghallgatottnak viszontválaszra nem adnak lehetőséget.  Ezért aztán – bármennyire is szeretné Ön Oroszné ügyét meg nem történtté tenni – e nyílt levélben vagyunk kénytelenek az Ön vádaskodását cáfolni és visszautasítani, valamint követelni, hogy a decemberi közgyűlésen, illetve nyilvánosan vonja vissza, igaztalan, gyalázkodó kijelentését!

Oroszné bizottsági taggá való jelölés kapcsán az alábbiakat állítottuk, egyetértve hozzánk forduló egri választók véleményével:

„(A hozzánk fordulók…) elmondták, mi egyetértünk vele, hogy a hétköznapi antiszemita gondolkodás, közbeszéd térnyerésének oka többek között a politikusok, közszereplők passzív, el nem utasító magatartása, sőt aktív megnyilatkozásaik. A közelmúlt parlamenti és azon kívüli antiszemita megnyilvánulások fényében negatív üzenetértéke miatt elfogadhatatlan Orosz Lászlóné rehabilitálása, önkormányzati bizottságba történő jelölése, aki a korábbi bizottsági ülés hanganyaga alapján, megnyilvánulásával, jelentősen erősíthette egyik legégetőbb társadalmi problémánkat.”

Az idézetből nyilvánvaló, hogy a felszólalásban az Ön frakcióját nem „vádoltuk” antiszemitizmussal. Orosz Lászlóné, mint az a vonatkozó vizsgálati anyagból és saját megnyilatkozásaiból kiderül, számos szempontból bizonyította alkalmatlanságát az Idegenforgalmi és Kulturális Bizottság vezetői posztjára. A Szolidaritás Mozgalom Egri Csoportja korábban a nyilvánosság előtt fogalmazta meg egyértelmű álláspontját arról, hogy miért tartja alkalmatlannak Orosznét lényegében bármilyen köztisztségre: „Úgy tűnik a jegyzőkönyvből, hogy Várkonyi György az ülésen a valós indokait igyekszik feltárni annak, hogy a Fidesz-KDNP-s bizottsági tagok miért nem kívánják Székhelyi Józsefet Egerben látni. Ismerheti gondolkodásukat, nyilván ezért szembesíti őket a szerinte valós motivációval, feltételezi, hogy a bizottság politikai döntéshozói „SZDSZ-es büdös zsidónak” tartják Székhelyit. Oroszné megkönnyebbülten kacarászik, amiért a gyalázatos gondolatokat nem neki kellett szavakba öntenie. Nincs tiltakozás (…) Az egyetértő némaság sokat mond, de elhangzanak a „Te mondtad” szavak is, olyan hangsúllyal, mely leginkább egyetértést fejez ki, megkönnyebbülést, hogy gondolataikat, valódi érzéseiket másvalaki mondja ki.” (A Szolidaritás álláspontjának teljes szöveg itt olvasható: http://www.egriugyek.hu/velemeny/722-lista-uegy-a-szolidaritas-egri-csoportja-koezli-allaspontjat.html)

Tisztelt Tanácsnok Úr! Mielőtt az antiszemita megnyilvánulás makulányi gyanúját is lesöpri az Oroszné fémjelezte esetről, kérem, gondolkodjon el azon, hogy vajon az eset után miért érezte kötelességének – helyesen  -  Habis László polgármester/képviselő, dr. Lukács Tamás  és dr. Nyitrai Zsolt egri országgyűlési képviselő, hogy a Székhelyi József melletti szolidaritási rendezvény helyszínén, a budapesti, Dohány utcai zsinagógában találkozzon a színművésszel, valamint Izrael Magyarországra akkreditált nagykövetével?

Tisztelt Tanácsnok úr!

Visszautasítjuk az Ön szavait, melyekkel aljasnak minősítette közérdekű hozzászólásunkat, melyben egri választó polgárok véleményét tolmácsoltuk a közmeghallgatáson. Fenntartjuk, hogy szavainkkal nem vádoltuk az Ön frakcióját antiszemitizmussal. Fenntartjuk a közmeghallgatáson elmondottakat: elfogadhatatlan Orosz Lászlóné rehabilitálása, önkormányzati bizottságba történő jelölése, mert a korábbi bizottsági ülés dokumentumain hallható megnyilvánulásával, mint városvezető jelentősen erősíthette az antiszemitizmust, egyik legégetőbb társadalmi problémánkat.

Eger, 2012.12.16.

Tisztelettel:

a Magyar Szolidaritás Mozgalom

Egri Csoportja

Sikeresen befejeződött az Eger-Felnémet volt kőfeldolgozó telep revitalizációja, építési beruházás (volt OMYA telep) című projekt. A bontások után egy feltáró út mentén közel 20 vállalkozás betelepítésre alkalmas területet alakítottak ki. Egy szolgáltatóház létrehozásával a cégek irodái, tárgyaló és egyéb helyiségei kapnak helyet. A beruházás összköltsége 446 006 000 Ft, ebből az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás 223 003 000 Ft.

 Elektromos energiaellátás: Az energiaellátást 2 db konténertranszformátorral oldjuk meg, melyek segítségével parcellánként 110 kVA villamos teljesítményt figyelembe véve 3x160 A csatlakozási áram biztosítható. A fogyasztott teljesítmény mérése a transzformátoroknál, almérő rendszerben történik.

Úthálózat, kerítés: Az úthálózat kialakításánál fontos szempont a leggazdaságosabb telekkiosztás, a város keleti elkerülő útja kiszabályozott területének meghagyása.

A kialakított gerincút 7 m széles, két nyomsávos padkával és burkolatlan árokkal ellátott. Csak a gerincút épült meg, a bérbe adandó területekhez a leágazásokat a bérlők alakítják ki. A pályaszerkezet alkalmas nagy tengelyterhelésű gépjárművek fogadására.

A projekt által fejlesztett terület körbekerítését a projektgazda elvégezte, a belső kerítések megvalósítása, a vonatkozó szabályok szerint a használók feladata.

Vízellátás, szennyvízelvezetés: A vízvezeték és a szennyvíz vezeték nyomvonala követi a belső út nyomvonalát. A gerinc-vízvezeték ø 110 mm-es KPE csőből készül, a tűzivíz-hálózattal együtt. A területre való leállások ø 63 mm-es KPE csőből készülnek. A területen, az új nyomvonalakon épített szennyvízvezeték PVC csőből készült, 160–200 mm átmérőkkel.

Gázellátás: A területen belül kiépített kis-közép nyomású gázvezeték gerincvezetéke KPE 63-as, a parcella határra történő leállások KPE 32 mm-es vezetékek.

Csatlakozási pontok, fogyasztásmérés, fogyasztói szerződés az egyes közművek esetén:

Az infrastrukturális vezetékek mindegyikét a szabványban előírt mélységben (fagyhatár alatt) homokágyba helyezetten fektették le. Szennyvízvezeték esetében a szükséges csatlakozó aknák előgyártott elemekből, csatlakozási lehetőség kialakításával. Az aknába történő becsatlakozás a használó feladata. A vízvezetékek esetében a leágazások a földben, ledugózottan, gázvezeték esetén talajszintfeletti felálláson, ledugózottan vannak kialakítva. A szabványos mérőhely kialakítása mindkét esetben haszáló feladata.

Porta és szolgáltató épület: A porta és szolgáltató épület falazott szerkezetű, földszint+tetőtér kialakítású. A földszinten kapnak helyet az üzemeltetéshez szükséges helyiségek (porta, WC-k, öltözők, zuhanyzó, telepvezetői iroda, adminisztratív dolgozó irodája, és további két iroda, és egy internet szoba). A tetőtérben tárgyaló és bérelhető irodák kerülnek kialakításra, vizes blokkal. Az épület földszinti része akadálymentesítetten kerül kialakításra. Az épülethez személygépkocsik részére 6 parkoló hely épül.

A nyújtott szolgáltatások bemutatása: A porta, iroda, szolgáltató házon belül a betelepült válalkozásoknak az alábbi szolgáltatások igénybevételére nyílik lehetőség:

állandó irodabérlés,

tárgyalóbérlés (órára), internethasználat,

gyorsmásolás,

posta fogadása,

fax küldés, fogadás.

Bővebb információ: EVAT Zrt., 3300 Eger, Zalár u. 1–3.

EVAT Zrt.

Cím: 3300 Eger, Zalár utca 1–3. E-mail: evatzrt@evatzrt.hu www.evat.hu www.ujszechenyiterv.gov.hu

Szombaton délelőtt halálos kimenetelű munkabaleset történt Gyöngyösön, az ipari park egyik üzemében. Információink szerint a munkások egy gépet javítottak, amikor annak kivett tengelye rázuhant az egyik munkásra. A több mázsás alkatrész agyonnyomta az ott tartózkodó dolgozót. A mentők csak a halál beálltát tudták megállapítani.

A rendőrség és a Munkaügyi felügyelőség vizsgálja az eset körülményeit.

Az üzem vezetői a vizsgálat lezártáig nem kívántak nyilatkozni az esettel kapcsolatban. Más forrásokból úgy tudjuk, hogy az üzem építésekor is meghalt 3 dolgozó, akikre egy beton elem zuhant.

A fővárosban két egri vonatkozású esemény is magával ragadta az irodalomkedvelő közönség figyelmét a minap. Egy napon, mindössze néhány száz méterre egymástól történt, hogy Doros Judit, a Népszabadság tudósítója átvehette az újságírószakma egyik legjelentősebb elismerését, a Paul Lendvai díjat, míg az Írók Boltjában népes és rangos publikum előtt, Kácsor Zsolt egri író, újságíró tartotta legújabb kötetének, a Rettenetes Vlagyimirnak könyvbemutatóját.

Doros Judit cikke 62 pályamű közül nyerte a pénzjutalommal járó Paul Lendvai díjat. Írásában a borsodi Tard jelenkori viszonyait mutatja be, amely azért is érdekes, mert immár alapműnek tekintett szociográfiai tanulmányt készített anno Szabó Zoltán 1936-ban, A tardi helyzet címmel, így az összehasonlítás a mai viszonyokkal igen érzékletesen bemutatható. Szabó Zoltán volt, aki Cifra nyomorúság című művében így ír Egerről: ” A jövőtlen kisváros kicsiny lehetőségeit már eredendően megszabja Eger fekvése. Az, hogy ez a város oda épült, ahol van, hegyek alá, inkább világi és egyházi hatalom várának, mint gazdasági központnak. Helyzeténél fogva olyan város, mely kapu ugyan, de leginkább olyan kapu, melyet pedig mindig bezártak, hol a nemzet ellenségei ellen, hol az »új idők új dalai« ellen. Ez a kapu mindig inkább visszavert, mint átengedett és sohasem volt az a célja, hogy kereskedőket, vagy árut bocsásson be, vagy küldjön ki. Eger mindig inkább vár volt, mint város és a vár itt sohasem élt szoros egymásrautaltságban a várossal, mint például a német kisvárosokban.”

Kácsor Zsolt harmadik kötete (korábbi művei: Barbarus, István király blogja), a Rettenetes Vlagyimir az ötvenes évek világába kalauzolja az olvasót, megfestve a zsarnokság kiszolgálóinak, működtetőinek lélekrajzát. A könyv az ötvenes évekről beszél, de a mának szól.  A Kalligram kiadó gondozásában megjelenő mű szereplői a Pál utcai fiúk hőseinek neveit viselik, mintha a „felnőtt” vörösingesek regényét olvasná az olvasó. A valóság persze csupán annyi, hogy az emberi jellem ábrázolásának ezen módja, amely zárt hím közösségek viselkedésén keresztül mutat be konfliktusokat, remek lehetőség a zsarnokság anatómiájának boncolgatására.

A könyvbemutatón elhangzott általános jellemzés a Rettenetes Vlagyimirral kapcsolatban az volt, hogy letehetetlen.

„– Megjött a Boka, itt van a Boka! – hallatszott mindenfelől az örömittas hang.

A két Pásztor kísérte, akik megpróbálták arrébb taszigálni a tömeget, de Boka leintette a testőreit. Fáradtan ugyan, de mosolyogva fogott kezet az őt ünneplőkkel. Borostás volt, s a szeme alatt mély, sárgás árkok húzódtak.

Azért jött, hogy a székházat ért ostrom nyomait megnézze, de amikor a fákon lógó holttesteket meglátta, feléjük fordult a figyelme. Megállt előttük, mire egy férfi leemelte a halottak arcáról a zsebkendőket.

Boka tekintete elfelhősödött. Hosszan nézte a két hullát, végül azt mondta:

– Ismertem őket! Hazaárulók...

E szavakra a tömeg zajosan ünnepelte a forradalom vezérét.

Boka továbbindult a székház bejárata felé, miközben az idősebb Pásztor előtte haladt, hogy utat törjön neki, a fiatalabbik pedig a hátát védte, s kíméletlenül félrelökdöste a mámoros híveket.

Szebenics és Wendauer magára maradt.”

Forrás: Egriszín