Keresés: „pénz” (522 találat)

Motorok hangjától volt ma hangos  Eger belvárosa, közel 40 motoros tiltakozott a MAMS döntése ellen. Tiltott versennyé nyilvánították a szombatra meghirdetett versenyt, a rendezők szerint nem a pénzen múlt, hogy hivatalos versenyt tarthassanak, szerintük más van a háttérben. Belső feszültségek, irigység, vagy talán egyszerűen csak a felügyeleti jog gyakorlása? Ki, ki döntse, el mi is lehet az egész mizéria igazi oka.

Nagyszabású és szórakoztató programnak indult, és tiltakozásba torkollott, pedig a szervezők nem akartak mást csak egy jó napot a motorsport rajongóink.

Az új Munka Törvénykönyv megalkotásával, többek között a címben szereplő kérdés is valósággá válhat. A törvények átírásával szűkülhetnek a dolgozók szabadságjogai, és majdhogy nem ellehetetlenítik a szakszervezetek kollektív-szerződési feltételeit- mondta el Korózs Lajos az MSZP képviseletében.

A Fidesz-hez közel álló szakszervezetek is elfogathatatlannak tartják a közel 35 törvény módosítását. A Miniszterelnök szerint a kínai és indiai munkásokkal kellene felvennünk a versenyképességet a munka szempontjából. A túlóra, az éjszakai pótlék eltörlésével a folyamatos és több műszakban dolgozó munkavállalók akár a fizetésük 40%-át is elveszthetik, a munkaadótól teszik függővé, milyen juttatásokkal kompenzálja az elvégzett munkát, ma ez még a felek megállapodásán múlik.

Dr. Sós Tamás szerint a javaslat az európai uniós szabályzatokkal ütközik és nagymértékben csökkenti az ország versenyképességét. Ha a kormány által szorgalmazott törvények napvilágot látnak, több munkáért kevesebb pénzt vihetnek haza a választók és ez nem járul hozzá a gazdaság növekedéséhez. A munkavállalónak nagyobb felelősséget kellene vállalnia és akár büntetésre is kötelezhető lesz ha a munkaadó nem elégedett a munkájával. Az MSZP elfogathatatlannak tartja  a tervezetet és minden dolgozót arra buzdít, hogy vegye fel a kapcsolatot a munkájához legközelebb álló szakszervezetekkel, hogy közös erővel léphessenek fel a "cselédtörvény" megalkotása ellen.

Heves megyében a hitelkárosultak még ma is csupán a svájci frank gyengülésére és saját magukra számíthatnak, állítja Sós Tamás. Véleménye szerint senkinek sem előnyös igénybe vennie a kormány devizahitelesek megsegítésére irányuló kedvezményeit, ugyanis az Orbán-kormány nem veszi figyelembe az ellenzéki pártok javaslatait, a hétfő este hivatalosan is elinduló, a fizetésképtelen hitelesek lakásait átvevő Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) pedig annyira kevés pénzből gazdálkodik majd, hogy hatása alig lesz észrevehető.

Állítása szerint az intézmény három év alatt legfeljebb ötezer családon segít, miközben már eddig 130 ezernél több devizahiteles dőlt be Magyarországon. A kormány árfolyamgát-népszerűsítő reklámkampánya ellenére átlátja a lakosság, hogy nem célravezető a mostani mellett, egy három évvel későbbi – még nagyobb – adósságba sodródni. Hiába lép ugyanis életbe a 15 százalékos törlesztési korlát a gyűjtőszámlán felhalmozódó forinthitelre, a teljes tartozás ettől még akár több millió forinttal is megemelkedhet, amennyiben a svájci frank kurzusa a mostanihoz hasonló szinten marad, netán még tovább is erősödik.

Elmondása szerint a svájci frank hitelek tömegessé válását két tényező segítette elő, az egyik, hogy az utóbbi években csökkentették a lakáshitelek kamattámogatását, mert a Matolcsy György által az első Orbán-kormány alatt kialakított nagyon magas kamattámogatás évente 100-200 milliárd forint kiadást jelentett a költségvetésnek, ami erősen növekedett. A másik tényező, hogy a forint vásárlóerejét nagyon magasan tartották, ez kezdetben kedvező volt.

Az MSZP kilenc kérdést tesz fel a kormánynak annak érdekében, hogy végre kiderüljön: milyen irányban képzeli el a kormány az adósságválságból való elmozdulást. A kérdések a következőek:

1. Tud-e arról a kormány, hogy a kilakoltatási moratórium júliusi feloldása óta hány bedőlt devizahiteles család került az utcára Magyarországon?


2. Mit gondol a kormány, az eltőzsdézett 500 milliárd forintos MOL-részvénypakkból, az ott eddig elbukott 150 milliárd forintból hány devizahiteles családot lehetett volna megmenteni?


3. Ha a frankhiteleket valóban a szocialisták szabadították az országra, és azt a jelenlegi kormánypártok korábban következetesen ellenezték, vajon miként lehet, hogy a legnagyobb adósok között találjuk az egyaránt fideszes Kósa Lajost, Rogán Antalt vagy épp Kocsis Mátét?


4. Vajon a svájci frank alapú kötvénykibocsátásban élen járó fideszes önkormányzatok eladósodását is vizsgálni kívánja a Fidesz-KDNP-kormány?


5. Mi a Fidesz-KDNP-kormány álláspontja a magáncsőd intézményének bevezetésével kapcsolatban?


6. Mikor és pontosan mekkora alaptőkével kívánja a kormány felállítani a lakásukat vesztett adósok otthonait átvevő Nemzeti Eszközkezelő Társaságot?


7. Mi lesz a törlesztő részletekkel 90 napnál is hosszabb ideje elmaradó adósokkal, rajtuk mikor és milyen formában kíván segíteni a kormány?


8. Milyen konkrét intézkedéseket tervez a kormány annak érdekében, hogy a bankok már a közeljövőben se háríthassák át a megnövekedett költségeket teljes mértékben az ügyfeleikre?


9. Amennyiben tervezi a kormány, hogy végre valódi kockázatközösségre kényszeríti a bankokat, egyeztette-e már elképzeléseit a pénzintézetekkel, a bankszövetséggel, illetve a hitelkárosultak képviselőivel?

Az Egri Hegyközség Választmánya az Egri Hegyközség területén termelt

Cserszegi fűszeres, Leányka, Muscat ottonel, Rizlingszilváni fajtájú szőlők szüretének kezdeti időpontját

legkorábban 2011. szeptember 1-jében határozza meg.

Tájékoztatjuk a Tisztelt szőlőtermelőket, hogy a 102/2009. FVM rendelet értelmébenaz Egri Védett Eredetű klasszikus minőségi kategóriához:

Cserszegi fűszeres, Muscat ottonel fajták esetében minimálisan 16Mm°,

Leányka és Rizlingszilváni fajták esetében minimálisan 17Mm° mustcukorfok szükséges.

Az időjárási és növény-egészségügyi helyzetre tekintettel a hegyközségi tag - írásban benyújtott - kérésére helyszíni szemlét követő egyedi szüreti kezdési időpontra indokolt esetben a hegyközség engedélyt adhat.

A szüret kezdési időpontjának meghirdetése megadja a lehetőségét annak, hogy minden szőlőtermelő és felvásárló eldöntse, hogy ettől az időponttól kezdve mikor szüretel.

A meghirdetett szüreti időpont előtti szüret esetén a Hegyszabályzat ellen vétőt pénzbírsággal sújthatjuk és az „egri” termőhelyre utaló termékmegjelöléstől eltilthatjuk.

Eger, 2011. augusztus 30.

                                                                Az Egri Hegyközség Választmánya

Olyan, mintha nem is lett volna nyár- kezdte hétfői évadnyitó társulati ülését Lengyel Pál a Harlekin Bábszínház igazgatója, majd beszélt a személyi változásokról, az évad előadásairól és a „nem túl rózsás” költségvetésről.

Lengyel Pál először a személyi változásokról szólt: Vinczéné Rácz Edina munkáját, Kovács Istvánné veszi át, így ő intézi a másodvezetői teendőket, a művészeti titkár Bató Tünde lett, egy új bábszínésszel bővült a társulat, Czupi Dániel személyében és egy új ügyelővel Balász Péterrel.

A korábban meghirdetett első félév bemutatói nem változnak, az első előadás a Misi Mókus lesz Halasi Dániel rendezésében, melynek próbái már ma elkezdődnek. A második darab egy Benedek Elek mese: A huszárból lett király, és karácsony környékén mutatják be a Betlehemi csillagot.

Megkerülhetetlen a gazdasági helyzetről beszélni- emelte ki az igazgató, majd így folytatta: nem mondhatom, hogy kevés, vagy sok, mert nincs. A megyétől most kaptunk egy kis támogatást, ami december 31-ig elég a bérekre, de olyan luxust, hogy rezsit fizessünk, nem engedhetünk meg magunknak – mondta ironikusan. Annyi pénzünk van, amennyit megkeresünk magunknak.
Gratulált a Gárdonyi Géza Színháznak, hogy sikerült megdupláznia bérletesei számát. Az igazgató elmondta, hogy több pályázatot is nyertek, de azokat a produkciókra kell fordítani és önrész is szükséges hozzájuk. Ilyen nyertes pályázat a Szomszédolás, ahol útiköltséget és napidíjat kapnak Vásárhelyen és Szabadkán játszott előadásokra. És az egyik szövegkönyvük is pályázatot nyert.
A helyzetünk nem rózsás, ettől függetlenül nem parázunk, tesszük a dolgunkat – fogalmazott Lengyel Pál. A Szigeti veszedelem gombfoci volt ehhez képest, de bízunk a közönségben.

Saárossy Kinga alpolgármester is bizakodva néz a jövőbe és az mondta: a színház kötelékében az marad meg, aki hivatásának, ügyének érzi azt. Sok ötletre van most szükség a bábszínház életben maradáshoz. Közös a sorsa a Gárdonyi Géza Színháznak és a Harlekin Bábszínháznak. Kell a megtartó erő,és a közönség szeretete.

Forrás: Egriszín

A napokban a Magyar Nemzetben megjelent egy írás, mely arról ír, hogy a kormány milyen formában tervezi a szakképzési rendszert átalakítani. Ezen nézetekkel dr. Sós Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő nem ért egyet, melyet szerdai sajtótájékoztatóján bővebben is kifejtett.

Dr. Sós Tamás szerint a szakképzés is áldozatául esik az érzéketlen megszorításoknak. Olcsó „tanoncképzést”, kiszolgáltatott munkaerőképzést terveznek a minőségi szakképzés helyett. Pénzkivonás, pedagógus elbocsátás történik a szakképzésben. Szakmailag nem kiérlelt, ellentmondásosak a nyilvánosságra került elképzelések.

A tervezett 20 százalékos állami forráselvonás tönkreteszi a szakképző intézményeket- állítja a képviselő: mivel az oktatási költségek döntő része a pedagógusok bére minden ötödik tanár és szakoktató elbocsátásával járhat az egymástól távol lévő vagy eltérő típusú szakmákat oktató intézmények összevonása, valós megtakarítást nem hoz. Ugyanakkor rontja az intézmény működésének hatékonyságát. Többletterhet jelent a tanárok és diákok számára egyaránt. Az erőltetett átszervezés veszélyezteti a futó vagy már lezárult uniós TISZK pályázatok lezárását, így sokmilliárdos fejlesztési források elvesztését okozhatja.

Államosítani fognak 700 iskolát – feltételezi dr. Sós Tamás és ezzel holland típusú TISZK-ké alakítják a jelenlegi gazdasági társaságokként működő TISZK-ket. A kormány erővel akarja lezülleszteni, majd ebbe a rendszerbe kényszeríteni a diákokat, zsákutcát alakít ki, végleg elzárva a tanulás lehetőségét a nehezebb sorsú tanulók előtt.

Nagymértékben csökkentik az érettségit adó szakképző iskolákba kerülő tanulók számát, növelve a három éves tanoncképzés arányát, ezzel csökkentve a képzés idejét, így a szükséges költségeket is. Jelenleg a szakmunkás képzettségűek körében nagy a munkanélküliség. A tervezett lépések veszélyeztetik a magyar gazdaság fejlődését, a társadalmi békét, a tervek ellentétesek Magyarország európai kötelezettségeivel –vallja a képviselő.
Dr. Sós Tamás kéri, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a szakképzést érintő részletes terveit, az ezeket megalapozó számításokat és hatásvizsgálatokat. Kezdjen párbeszédet a szakmával, az érintettekkel a szakképzés jövőjéről.

Forrás: Egriszín

Egerben egy borsodszentgyörgyi lakos kerékpárjával nekiütközött egy leparkolt személygépkocsinak. A baleset következtében 8 napon belül gyógyuló könnyű sérülést szenvedett. Mint kiderült, ittasan kerékpározott.

Egy egri lakos feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki 2011. augusztus 07-én Egerben található családi házba a fürdőszoba ablakának befeszítésével bement, ott kutatást végzett és onnan készpénzt tulajdonított el. A lopási kár: 80.000 Ft, rongálási kár: 10.000 Ft.

Egy gyöngyösi lakos feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki 2011. augusztus 04. és 2011. augusztus 06. közötti időben gyöngyösi lakása pincerekeszébe lakatlefeszítés módszerével behatolt, majd onnan horgászbotokat tulajdonított el. Lopással okozott kár 95.000 Ft. Rongálási kár 1000 Ft keletkezett.

Megszaporodtak a betöréses lopások Egerben és környékén a napokban.

Egri lakos feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki 2011. augusztus 1-jén a délelőtti órákban az egri lakásához tartozó fészerajtót befeszítette, majd a lakás részbe a nyitott ablakon bemászva behatolt és arany ékszereket tulajdonított el. A lopással okozott kár 150.000 Ft.

Egy egri lakos feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki 2011. augusztus 1-jén a délutáni órákban a tulajdonában lévő Mátraderecskén található tanyára ablakbetörés módszerével bement, ott kutatást végzett. Az elkövetőt a cselekménye elkövetése közben állampolgárok megzavarták, tetten érték és a helyszínen a rendőri intézkedés kezdetéig visszatartották, így eltulajdonítani nem tudott semmit. A rongálással okozott kár 3000 Ft.

Dr. Sós Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő hétfői sajtótájékoztatóján a megye munkanélküli helyzetét és a kormány munkahelyteremtő ígéreteit tette mérlegre.

A nyilvántartott álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arányt tekintve Heves megyében ez 16,8 százalék, amely az országos átlagot 3 százalékkal haladja meg – állítja dr. Sós Tamás.
Heves körzetében egy éve 31 százalékos a munkanélküliség, a Pétervásárai térségben pedig romlott, ott 27 százalék az arány. Füzesabony és térségében szintén romló tendencia figyelhető meg, itt 22,7 százalékos a mutató. Jobb a helyzet Hatvanban (12,8 %), ezt követi Gyöngyös 13,1 százalékkal és Eger 14,8 százalékkal.
A legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű munkanélküliek száma ugrásszerűen nőtt az elmúlt egy évben.
Az MSZP szerint a Fidesz elhibázott gazdasági koncepciója átgondolatlanul felbolygatta az adórendszert, 1000 milliárdos lyukakat teremtett. Terveikkel ellentétben nem hozott gazdasági növekedést, foglalkoztatási bővülést az új adócsomag. Jelentős, újabb megszorítások következnek a kormány elmúlt egy éves hibás gazdaságpolitikájából következően. Az alacsony jövedelműek helyzete tovább romlik és egy szűk réteg, a magas jövedelműek helyzetét preferálják.
A Fidesz-KDNP- kormány folyamatosan foltozott költségvetése rég összeomlott volna, ha a magánnyugdíj-pénztári vagyont nem „einstandolják” – hangzott el a hétfői sajtótájékoztatón.
A 2010-es választási kampány jól hangzó, ám irreális ígérete volt az 1 millió munkahely megteremtése az MSZP-s képviselő szerint. Heves megyében évente be kellene indítani egy hatvani Bosch és egy Mátrai Erőmű kapacitású gyárat, amely 3-4 ezer embernek ad munkát.
Nem segített az sem, hogy olyan vállalatokat sújtottak válságadóval, akik beruházásokat tudtak volna megvalósítani.
Dr. Sós Tamás kihangsúlyozta: A konténerekbe kényszerített közmunkásokkal statisztikákat lehet szépíteni…
A romló tendenciát mutatja, hogy a KSH friss felmérése szerint a lakosság 37 százaléka él a létminimumnál kevesebb pénzből.

Az év elejétől Heves megyében is visszaesett a közfoglalkoztatásban résztvevők aránya. 2010-hez képest kevesebben, kisebb óraszámban dolgoznak idén. A segéllyel összehasonlítva a rendszer nem ösztönöz – kezdte sajtótájékoztatóját hétfőn dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő.
A tavalyi összeg csupán 40 százalékát tervezete be a kormány az idei költségvetésbe, melynek felhasználási szabályozása folyamatosan változik.
-    A Heves megyei polgármesterek elégedetlenek a közmunkaprogram változásaival, hiszen a tavalyi 160 milliárd helyett idén csak 64 milliárd forint jut a közmunkások foglalkoztatására – tette hozzá a képviselő.
A nyár elején – széles körben – komoly felháborodást váltott ki, hogy felfüggesztették a közfoglalkoztatásra szánt pénzek kifizetését, csak úgy, mint a felnőttképzések szervezését.
-    Czomba Sándor (Fidesz) foglalkoztatáspolitikai államtitkártól az év elején kaptak levelet a munkaügyi központok, melyben az állt, hogy a kormány felbontja a szerződéseket a felnőttképzésben résztvevő cégekkel. Ezek újrakötése még mindig nem történt meg, és bizonytalan a jövő is. 2011. második féléve az átmenet időszaka lesz, mert a közfoglalkoztatás ténylegesen csak 2012. év elejétől fog realizálódni. Viszont drágább lesz a rendszer, hiszen külön adminisztrációs folyamatot is beindítanak – zárta dr. Sós Tamás.
A településeken a nyárra betervezett munkákat nem, vagy lényegesen kisebb arányban tudják elvégezni, a szűkös források, illetve az akadozó kifizetések miatt.
Az Országgyűlés legutóbbi ülésén a kormánypárti Fidesz-KDNP többség elfogadta a közfoglalkoztatásról szóló törvényt, amely további igazságtalanságokat vezet:
-    Nem hoz létre megfelelő munkahelyeket!
-    Drágább lesz a rendszer működtetése!
-    Nem csökkenti a meglévő társadalmi feszültségeket, sőt! A konfliktusok egyik oldalán a létbiztonságuktól teljesen megfosztott, reménytelen helyzetben lévő szegények, a másikon pedig a létbiztonságukat féltők, fokozatosan lecsúszó emberek állnak.
Nem megoldás az ország egyik részéből a másik részbe történő szállítás, nagyobb beruházásokon végzett közmunka.
Nem igaz, hogy ezen az úton fenntartható módon növelhető a foglalkoztatottság.