Keresés: „Etes” (689 találat)

1953 óta nem fészkelt gólya Kazáron. A Nógrád megyei kisfaluban 2 évvel ezelőtt minden ember lelkesen fogadta a hírt, hogy  a falu legmagasabb kéményére rászállott a gólya.

A koruknál fogva már nem fiatal embernek számító falubeliek, macskát megirigylő ügyességgel másztak a hatalmas kéményre és vasakat, fűzfakosarat téve a kürtőre maradásra bírták a gólya párt. Az igyekezetnek az idén meglett a gyümölcse: 2 kis gólya kémleli napi 24 órában az érkező szülőket. A gólyapár mellett még egy szerencse érte a falut, az ő gólyáikat választották ki webkamerás megfigyelésre egy pályázat keretén belül.

A Magyar Madártani Egyesület szakembere, Papp Ferenc elmondta: a megfigyelésnek tudományos okai vannak. A gyűrűvel ellátott madarak viselkedését, párválasztását, táplálkozását folyamatos megfigyelés alá vonják , ezekről feljegyzéseket készítenek remélve azt, hogy itt nálunk nem pusztulnak ki ezek a gyönyörű állatok.

A most 8 hetes gólyák körülbelül 1 hét múlva hagyják el a biztonságos fészket, lábukon  2 azonosításukat segítő gyűrűvel. Ezeket növekedésük más-más ciklusában helyeztek a lábukra. Ezek a most növekedő gólyák 3 év múlva raknak majd fészket remélhetőleg, de több mint valószínű nem Kazáron, mivel tudnak olyan madárról itt Magyarországon amelyik Horvátországból érkezett hozzánk.

Gyöngyös belvárosában hétfő délután 3 óra körül támadott meg 3 kiskorú fiút  3 fiatal férfi.

A forgalmas utcán megfenyegették és értékeik átadására szólították fel őket, a fiúk megijedve az esetleges tettlegességtől a náluk lévő készpénzt és szemüveget odaadták. Menekülési lehetőségük nem volt mivel a járda szélén lévő sövényhez szorították őket, az elkövetők bántalmazást ígértek nekik, ha nem teszik azt amit mondanak.

A bűntény után a sértett fiúk értesítették szüleiket, a helyszínre érkező rendőrök  a közelben lévő kamera felvételeit megnézve a gyerekek bevonásával keresni kezdték a 3 férfit. A felderítés sikerrel járt: még aznap este záródott a bilincs a tettesek csuklóján és a mai nappal előzetes letartóztatásba helyezték őket csoportos rablás elkövetésével.

Az eset megdöbbentő: az egyik sértett fiatal elmondása szerint az eseményt fényes nappal többen látták, sétálók, közelben várakozó taxisok és senki nem sietett a segítségükre.

az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) 107/2012. (VII.20.) közleménye az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 122/2009. (IX.17.) FVM rendelet (a továbbiakban: 122/2009. (IX. 17.) FVM rendelet), és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2011-től nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 76/2011. (VII. 29.) VM rendelet (a továbbiakban: 76/2011. (VII. 29.) VM rendelet), valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet (továbbiakban: Vhr.) alapján nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről.

Forrás: www.evk-egyesulet.hu

Salamon Gábor átélte, milyen az, amikor egy kapitális harcsa akad horogra. Két méteres, 89 kilós jószágot vihetett haza.

A fiatalember elmondta: saját készítésű felszíni harcsázó szerelékkel, s élőhalas csalival, egy fátyolfarkú kárásszal horgászott, amikor hatalmasat "buffantott" azaz rabolt a későbbi zsákmánya. - Mintha egy hűtőszekrényt dobtak volna a vízbe. Fél percig csend volt, aztán beindult, s nem is akárhogy. A bevágás után majd' 30 méternyi damilt tekertem az orsón, s szerencsére épp ott volt egy barátom, akivel csónakba szálltunk. A partról ugyanis biztosan nem tudtam volna kihúzni a jószágot.

Jó húsz percig keményen kellett fárasztani a harcsát, amelyet csak negyedjére sikerül beemelni a csónakba. Amikor aztán kint voltak a parton a mérés is nehéznek bizonyult, hiszen az 50 kilós mérleg kiakadt a hal alatt.

Szuromi Csaba halászati őrrel végül mázsán mérték meg, s kiderült: a nem mindennapi, 2 méteres zsákmány 89 kilót nyom.
- Soha nem fogtam még ekkora halat, s valószínűleg nem is fogok, de sok horgásznak kívánom, hogy átélhesse, milyen élmény is ez.

A jószág azóta már feldarabolva a hűtőben pihen, szétosztják majd a családban. A fejet természetesen preparálják, s Gábor egri horgászboltjában ki is állítják majd.

Forrás: HEOL

Használhatatlanná vált az út Pély és Heves között. A közelben egy árvízcsökkentő tároló épül, emiatt napi 100-120 szelvény vonul át a területen. A tönkrement út nem csak az autósoknak okoz problémát, a közelben lakók is szenvednek az út minőségétől. Tarnaszentmiklós lakosai akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében.

Járhatatlan út és folytonos kamionforgalom –ezekkel a szavakkal kénytelen jellemezni Pély községét Ari Norman, független polgármester. Két Heves megyei település, Tarnaszentmiklós és Pély között annyira megrongálódott az út, hogy a községek lakosai megelégelték ezt a tarthatatlan formát. Hétfő reggel 7 és 9 óra között félpályás útzárat tartottak a két településen.

-Már hosszú évek óta jelen van ez a probléma, az évekkel ezelőtti árvizek nagymértékben megrongálták a települések útjait. A mostani nehézség három héttel ezelőtt kezdődött el, a Hanyi-Tiszasülyi árvízcsökkentő tároló építése miatt az építőanyagokat szállító nehézgépjárművek teljesen járhatatlanná tették az útszakaszokat. A közlekedés lehetetlenné vált, a község szinte el van zárva a külvilágtól- fogalmazta meg kételyeit Ari Norman, Pély független polgármestere.

A kamionok átjárása nem csak az úton látható károkat eredményezi, számos további probléma felmerült emiatt. Az egyre elidősödő falvakba nehezen jut el a mentő, az addigi 8-10 perc helyett 25-30 percet kell a mentők kiérkezésére várni. Emellett a tűzoltóautóknak is lassabban kell haladniuk, a tönkretett szakaszon lehetetlen a kamionok egymás melletti elhaladása. Pély polgármestere elmondta : az  elmúlt héten egy nyerges vontató elakadása nehezítette meg a forgalmat, órákig állt a forgalom.

Az utat a project kivitelezői már saját pénzből elkezdték megújítani, hogy biztosítani tudják a mindennapi munkájukat. Azonban a polgármester elmondása szerint bármerre is fordult, mindenhonnan elutasító választ kapott.  Közel 1,5 milliárd forintos útberuházásra lenne szükség a környéken, erre azonban nincs elkülöníthető forrás.

Molnár Lászlóné, Tarnaszentmiklós polgármestere szintén a környéken folyó útproblémákra hívta fel a figyelmet. Elmondta: akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében, ha kell, kifekszenek az úttestre, ezáltal is megállítva a kamionos forgalmat. Elmondta továbbá, hogy a felpattanó kavicsok a lakosok testi-épségét is fenyegetik, illetve a nehézgépjárművek átvonulásának hangja sem éppen fülbemászó.

A probléma odáig fajult, hogy több vállalkozó is jelezte a környéken: ha nem tesznek valamit az út állapotának javítása érdekében, megszüntetik a rendszeres élelmiszer-szállítmányokat.

Ari Norman sérelmezte, hogy a tanulmányokban több száz oldalon keresztül foglalkoztak az élőlények védelmével, az állatok és növények megóvásával, azonban egyetlen pontban sem említették a felmerülő logisztikai problémákat.

A Magyar Közút közleménye:

A Magyar Közút mindent megtesz a pélyi bekötőúton a biztonságos közlekedésért

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. már évek óta dolgozik a pélyi bekötőút teljes körű felújításáért. Az utóbbi időszakban azonban a hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése miatt nagy mennyiségű alapanyag szállítása történik az adott útszakaszon, amelynek következtében jelentősen leromlott az útburkolat, így azonnali helyreállításra lenne szükség. A Magyar Közút ezért tárgyalásokat kezdeményezett a kivitelezővel, így az ideiglenes helyreállítások a múlt hét második felében megkezdődtek, illetve a továbbiakban Tarnaszentmiklós településen keresztül nem történik anyagszállítás.

A Heves megyei 32111-es számú Pély bekötőút közel 20 kilométeres pályaszerkezete elöregedett, burkolata úgynevezett itatott makadám rendszerű. A pályaszerkezet elégtelen teherbírását nagyban befolyásolja továbbá a dél-hevesi térségben jellemző változatos vízmozgásokkal bíró altalaj is. Ráadásul 2012-ben az elégtelen teherbírású mellékút gyors leromlását elősegítette a Jász-Nagykun-Szolnok megyében folyó hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése, amelyhez a nagy mennyiségű alapanyag szállítása ezen az útszakaszon zajlik. Ezen okok miatt olyan jelentős deformációk és burkolathibák jelentkeztek a bekötőúton, amelyek kátyúzással már nem orvosolhatók, így a szükséges munkálatok meghaladják a Magyar Közút Nonprofit Zrt. anyagi és technikai lehetőségeit.

A tározót építő cég beszállítójának képviselőjével közösen a Magyar Közút még 2012 júniusában elvégezte a szállítási útvonalak videokamerás felmérését. A szállítások megkezdését követően jelentkező újabb károsodások elsősorban a teherforgalom miatt alakultak ki, ezért 2012. július 5-én helyszíni bejárást tartott a kivitelezővel a közútkezelő. Ezt követően a szakemberek részletes hibalistát készítettek. A tárgyalások során megállapodás született a burkolathibák ideiglenes helyreállításáról, a kivitelező így a múlt hét második felében már megkezdte a rossz szakaszok helyreállítását. A mai napig 320 tonna mart aszfaltot építettek be az új pályaszerkezetbe. A továbbiakban az anyagszállítás kizárólag a 32111-es számú bekötőút Heves-Pély települések közötti szakaszát érinti és várhatóan július végéig be is fejeződik és ezáltal Tarnaszentmiklós településen keresztül már nem történik szállítás.

A 32111-es számú bekötőút 2,9 kilométeres szakasza szerepel az árvízkárral érintett utak Heves megyei javítási listáján. A Magyar Közút 2011-ben elkészíttette a terveket, a beruházás bruttó becsült építési költsége eléri a 360 millió forintot. A terv szerinti beavatkozás kapcsán az érintett útszakasz hideg remix technológiával új alapréteget kapna, amellyel a pályaszerkezet teherbírása jelentősen növekedne. A szakasz teljes körű felújításáig a társaság ugyanakkor a lehetőségeihez mérten mindent megtett. 2011-ben 237, 2012-ben ezidáig közel 150 tonna kátyúzó anyagot dolgoztak be a közútkezelő szakemberei a burkolaton jelentkező forgalombiztonságra veszélyes hibák megszüntetésére.

A Magyar Közút az árapasztó építőjével olyan közútkezelői hozzájárulást írt alá a szállítási útvonalak kapcsán, amelyben a cég előírta az ideiglenes helyreállítást, a szállítás befejeztével pedig újabb felmérést készítenek az út állapotáról és a további szükséges lépésekről.

inShare

 Harmincadik alkalommal rendezik meg a hazai és a Kárpát-medencei magyar katolikus ifjúság legnagyobb találkozóját Egerszalókon; az idei programsorozat szerdától vasárnapig tart a Heves megyei településen.Az ifjúsági találkozó és lelkigyakorlat több évtizede magyar katolikus fiatalok százait vonzza a Kárpát-medence minden pontjáról. A rendezvény idei központi témája a XVI. Benedek pápa és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) által is meghirdetett "A hit éve - új evangelizáció". A "Krisztus él bennem" mottó arra hívja, szólítja fel a fiatalokat, hogy vegyenek részt Krisztus igéjének terjesztésében.

A tábor ideje alatt kiemelten foglalkoznak az evangélium állandóságával, azzal, hogy annak a hiteles tolmácsolásához a fiatal nemzedékek megszólítására is alkalmas új nyelv és megújult szív szükséges. A rendezvényen egyházi és a civil meghívottak tartanak előadást, és kiscsoportos műhelyfoglalkozások keretében nyújtanak lehetőséget a fiataloknak az elhangzottak feldolgozására, élményeik és gondolataik megosztására. A résztvevők a lelkigyakorlat vezetője, Kerényi Lajos atya és Ternyák Csaba egri érsek mellett találkozhatnak Alánki Ferenccel, az MKPK ifjúsági bizottságának elnökével, Böjte Csaba ferences szerzetessel és Gáspár Istvánnal, az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatójával is. Részt vesz a találkozón és műhelyfoglalkozásokat tart több szerzetesrend, közösség, iskola, továbbá keresztény könnyűzenei együttesek lépnek fel.

MTI

Egri Csillagok a kirakatban - ebben az évben is versengenek a legjobb dekorációkért az egri kereskedők. Az Egri Csillagok világát felelevenítő kirakatokra  július 27-ig lehet majd szavazni.

A Kereskedők Eger Belvárosáért Egyesület és a megyeszékhely polgármesteri hivatala immár negyedik alkalommal hirdeti meg a belvárosban működő kereskedelmi és vendéglátóipari vállalkozások és dekoratőrök részére a kirakatversenyt. Az idei téma – a várvédelem 460. évfordulójára való tekintettel – az Egri Csillagok világa.
Idén a látogatók nemcsak szavazhatnak, de hosszabban is kifejthetik véleményüket a nevezett dekorációkkal, kirakati kompozíciókkal kapcsolatban. A szervezők az egrikirakat@gmail.com e-mail címre és a Rádió Eger SMS számára (20/33-9-3333) várják a szavazatokat és észrevételeket. Az ily módon leadott voksok döntik el, melyik üzlet lesz 2012-ben, a negyedik egri belvárosi kirakatverseny közönségdíjjal jutalmazott vállalkozása. A kirakatoknak július 16-án 10.00 óráig kell elkészülniük, szavazni pedig július 27-ig, éjfélig lehet.

A polgármester ötletes megoldásokat vár

A kirakatverseny fővédnöke, Habis László polgármester kiemelte: a város azért invitálja megmérettetésre a belvárosi üzletvezetőket, hogy a kirakatok ne csupán a termékeket, a vállalkozás portékáit, hanem szépséget, jó ízlést, városunk hírnevéhez illeszkedő, ötletes megoldásokat vonultassanak fel. Habis László sok sikert kívánt a szervezőknek, és elmondta, ha mindannyian kicsit büszkébben leszünk arra, amit XVI. századi elődeink ránk hagytak, ha egy kicsit ismét elmélyedünk az Egri Csillagok világában, máris megérte a fáradozás.

Álljunk meg egy percre!

Szabó József, a Kereskedők Eger Belvárosáért Egyesület elnöke bejelentette: a belváros kereskedői bíznak a pozitív fogadtatásban, az Egerbe érkező turisták, nézelődők elismerésében. Hangsúlyozta, hogy szeretnék a járókelőket egy-egy pillanatnyi megállásra késztetni, vagy akár kellemes programot adni nekik azzal, hogy szavazási céllal végigjárják a nevezett kirakatokat. Szabó József arra kérte az Egerben és a környező településen élő polgárokat, a hozzánk látogató turistákat, hogy minél többen keressék meg a versenyben résztvevő, jól felismerhető, számmal megjelölt kirakatokat, üzleteket és válasszák ki a kedvencüket, a véleményük szerint az Egri Csillagokat legjobban, legötletesebben megjelenítő összeállítást.

Forrás: Egriügyek

Teljesen megújul idén Eger megszokott fesztiválja, a Történelmi vigasságok. Az utcán nem járkálnak majd középkori ruhába öltözött mutatványosok, és a Dobó tér középkori díszleteit is felváltják az EVAT sátrai.

A szervezők úgy gondolták, a mai kor megköveteli a megújulást, ezért idén felülírják a korábbi vigasságok autentikusságát, mai köntösbe öltöztetik, s a hagyományőrzést modern formában tálalják. Idén minősítik is a július 20-22 között megrendezendő fesztivált: alapfeltétel, hogy olyan új produkciók jelenjenek meg, melyeket itt láthat először a közönség.

Az egyik ilyen lesz a Babszem Jankó Gyermekszínház előadása, amelyben most a felnőtteknek játszanak. A téma a török megszállás és az egri vár ostroma, mai nyelvezettel, versese formában előadva. A darabról Baráth Zoltán a társulat vezetője elmondta, semmit nem kell komolyan venni, ami a darabban elhangzik.

A Történelmi Vigasságok további újdonsága, hogy a programok többségét sötétedés utánra tervezik. A tavalyi fény ünnep sikerén felbuzdulva ismét városunkba láthatjuk Cakó Ferenc homokanimációit, a Kiégő izzók Vizuális Csoport épületekre világított fényfestéseit és Attraction Látványszínház produkcióját. A műsoraik visszanyúlnak a török hódoltság korába, levéltári leletek felhasználásával korhű épületeket varázsolnak a Dobó térre. Ezen kívül még számtalan zenés program és meghökkentő színházi előadás várja a látogatókat a három nap alatt.

A szervezők szem előtt tartották, hogy minél több egri fellépőt foglalkoztassanak, így esett a választás a Babszem Jankó Gyermekszínházra, a Rejtő zenekarra, Lázár Attilára és a Blackrose Night reneszánsz rockzenekarra.
Napközben főleg a gyerekeké a tér. Egy 80 négyzetméteres sátorban különleges kézműves foglalkozások várnak a kicsikre. Lesz fazekaskodás, kelmefestés, természetes anyagokból készíthető népi játékok.

Forrás: Egriszín

Az Egri Korona Borház 2009-es Egri Bikavér borát ítélték a legjobbnak az Egri Bikavér Ünnepén. Az idén rekord látogatószámot vonzó rendezvény, zenés, táncos partival zárult vasárnap este, az Érsekkertben.

Az előzetes becslések alapján a korábbiakat meghaladta az Egri Bikavér Ünnepének látogatottsága a hétvégén. A négy napos rendezvényen Mága Zoltán és a Kerekes Band fellépésére voltak legtöbben kíváncsiak, de sikeresek volt az Egri Csillag színpad underground produkciói is.

A Borünnep legjobb bora és étele

A történelmi város legnagyobb boros ünnepe immár második alkalommal kapott helyet az Érsekkertben, ahol a több napos ünnepen a világhírű ital legjobbjai mutatkoztak be ételkülönlegességek társaságában. A borgasztronómiai rendezvényen hagyomány, hogy értékelik az Egri Bikavér Ünnepén bemutatott borokat és étkeket. A nemes feladatra a kulturált étel- és borfogyasztás népszerűsítéséért harcba szálló Egri Borbarát Hölgyek Egyesülete vállalkozott. Három fős zsűri választotta ki a legkiválóbbnak ítélt étket és a hozzá illő bort, 10 órán át vizsgálva az ízek harmóniáját.
A 39 borászat és 21 étterem kínálata alapján az, az érdekes helyzet állt elő, hogy a legjobbnak ítélt étterem és a legjobbnak ítélt pincészet ugyanaz lett: a Rácz József által vezetett Egri Korona Borház. A hölgyek által legkedveltebb étek a kemencében sült kacsacomb medvehagymás tört halmon, vörösboros laskagombával körítve.
Az Európai Borlovagrend Egri Bikavér Legátusa is értékelte a borünnepen bemutatott borokat. 34 borászt Bikavér borai közül két bírálóbizottság választotta ki az Egri Korona Borház 2009-es Egri Bikavér borát.

A bort és a borivást állította középpontba vidám műsorában a 40 éves Egri Csillagok Népdalkör és az Agria Cigányzenekar. Az 1973-ban alakult, a palóc vidék dalkincsét, hagyományait megelevenítő népdalkör nótáival megidézte a vidék ünnepeit, boros szokásait, s a száz éves Bikavért egy új szerzeménnyel köszöntötték. Az együttes 6 arany minősítést, egy Arany-páva díjat, Eger Város Zenei Nívó díját, Heves Megye Príma Primissima Díját, a Duna Tv Mentor-Magyar Csillagok műsorának Zenei anyanyelv ápolásáért díját tudhatja magáénak.
Örökzöld melódiákkal folytatódott az esti program, melyben a Molnár György Lyra díjas harmonikaművész és koncertzenekara szórakoztatta a nagyérdeműt. A harmónika virtuóza a hangszer szinte minden arcát megmutatta előadásán, táncra csábítva a közönséget.
A borünnep késő este jó kedvvel ért véget az Érsekkertben, hiszen a táncos kedvűeket Magyarország első számú Swing & Boogie Show zenekara, a Group’N Swing is vidám utcabálba hívta. A táncparkettre szánt zeneszámok sorában a nosztalgiának is adózott a boogie-s lüktetésű, swinges, big band-es hangulatot idéző, 2006 óta működő banda, mely sorra kínálta a jobbnál jobb pop, latin és a rock’n’roll klasszikusokat. A Cha, cha, cha mellé még a     "Crazy Little Thing Called Love"  is becsúszott a Queen-től.

Holló Miklós/Egriügyek

Az adóhatóság ellenőrei ma már egyre gyakrabban találkoznak az adóelkerülés „kifinomultabb” formáival. Vannak, akik szándékosan hagyják figyelmen kívül az adózási szabályokat bevételeik növelése érdekében.

A NAV vám és adó szakágának együttműködése eredményeként egy olyan kereskedőt ellenőriztek, aki tevékenységét korábban egyéni vállalkozóként végezte, azonban – feltehetőleg azért, hogy az ezzel járó adókötelezettségeket ne kelljen teljesítenie – vállalkozását megszüntette, tevékenységét viszont változatlanul folytatta.
Az ellenőrzés során kiderült az is, hogy a kereskedő az egyéni vállalkozás működtetése során sem teljesítette a szükséges kötelezettségeket, ennek bizonyítása azonban nehézségbe ütközött, mivel az erre az időszakra vonatkozó iratokat és nyilvántartásokat – valószínűleg az ellenőrzés meghiúsítása érdekében – megsemmisítette.
Nem számolt azonban azzal, hogy amennyiben a bizonylatok hiánya összefüggésbe hozható az adózó érdekeivel, úgy az adóhatóság összehasonlító becsléssel határozza meg a kérdéses időszakban keletkezett bevételeket és költségeket, azaz a fizetendő adó alapját úgy, hogy megvizsgálja más, hasonló tevékenységet végző – jelen esetben kereskedő – kereseti és jövedelmi viszonyait.

A bejelentés nélkül kereső tevékenységet végzők esetében az abból származó jövedelem becslésénél 12 havi működést vélelmez az adóhatóság. A fenti esetben azonban az összehasonlító becslés a vállalkozás megszűnésétől a tényfeltárásig terjedő időszakra vonatkozott, tekintettel arra, hogy a nyomtatványforgalmazóktól beszerzett adatok szerint a kereskedő a vállalkozás megszűnése után is vásárolt számlatömböket, tehát állított ki számlákat.
Az így megbecsült, „feketén” szerzett bevétel önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít, mely után a kereskedőnek az általános forgalmi adóra vonatkozó megállapítással együtt közel 13 millió forint adókülönbözetet kell befizetnie.

A hasonló, súlyosan jogsértő magatartást (bevétel eltitkolás, az iratok, nyilvántartások megsemmisítése) az adóhatóság következetesen és szigorúan szankcionálja.