Keresés: „fal” (490 találat)

Az Eventus Művészeti Szakiskola tervei között szerepel, hogy nyit a lakosság felé, és olyan nyilvános kiállításokat szerveznek a város intézményeiben és az iskola falain belül, ami segíti diákjaik érvényesülését az életben.

Ennek egyik eseménye volt a keddi kiállítás megnyitó, amely az iskola folyosólyán, szinte tanóra szerűen zajlott. Bajnóczki Hajnalka: Fény és árnyék című ceruzarajzos kiállítását élete legfontosabb eseményeként konferálta fel tanára, aki kiemelte a tehetség fontosságát és azt, hogy az iskolában csupán a technikákat tanítják meg a diákokkal, azok alkalmazása már a tehetségüktől függ.
Az iskola fontosnak tartja, hogy lehetőséget adjon a diákok kibontakozásának, hogy kiállításokon mutatkozzanak be, ezáltal boldogulni tudjanak az életben. E célból adventi kézműves vásárt tart az iskolában, és az iskola folyosóját is megnyitja a nagyközönség előtt december 18-án. Eventusos növendékek műveiből kiállítás nyílik hamarosan egy helyi kereskedelmi bankban és a Gárdonyi Géza Színházban is.

Forrás: Egriszín

Mezőgazdaságban és a vidékfejlesztésben érdekelt szakemberek és a térség gazdái és szövetkezeti képviselőik részvételével Agrárfórumon vitatták meg az új földtörvény változásait, a gazdák helyzetét és a pályázati lehetőségeket az érdekeltek ma délelőtt a Megyeházán.

A nemzeti földalapról szóló új törvény minden állami földvagyont a Nemzeti Földalap hatáskörébe utalta. Az így egységesített 65 ezer hektár állami földterületet hasznosítását a kis- és középvállalkozó gazdák részére hirdeti meg az alapkezelő.
Több különböző szervezet kezelte korábban az állami földeket Magyarországon, mely az új földtörvény hatására mind az Nemzeti földalap hatáskörébe jutott. Ezeknek a földterületeknek a legegyszerűbb hasznosítási módja a bérbeadás. Az új földtörvény célja, hogy a magyar élelmiszeripart, a mezőgazdaságot felemelje, hogy a vidéken élő emberek foglalkoztatását növelje, hogy az agráriumban dolgozó emberek szerepe felértékelődjön.
dr. Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos a csütörtöki agrárfórumon elmondta, hogy a kormány célja a magyar mezőgazdaság talpra állítása, a gazdák sikere az ország sikere, ezért igyekeznek minden támogatást megadni a vidék lakosságának. Nem könnyű ma a gazdák helyzete, de ők azok, akik becsületesen, tisztességes munkával keresik meg a kenyerüket, eltartják a családjukat- tette hozzá dr. Nyitrai.

Az EU csatlakozás után, közel 30 ezer gazdaság tűnt el, növekedett a nagygazdaságok földterülete, a kicsik pedig eltűntek, szerintünk ez rossz irány- emelte ki dr Szabó Csaba a Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa. Ezek a gazdaságok szinte csak alapanyagokat termelnek: búzát, kukoricát, napraforgót és repcét, melyek kevés embert foglakoztatnak,  és nem lehet találkozni a faluk határában tényleges élelmiszerrel. Az állatlétszám a háború utáni állapotot mutatja. Szinte megszűnt a háztáji állattartás. A faluból járnak a városba vásárolni az emberek, pedig ennek fordítva kellene működnie. Ennek következtében a faluk elnéptelenednek- tette hozzá a miniszteri biztos.

Az állami földterületekhez pályázat útján lehet hozzájutni, mellyel az állam a helyben élő kis- és közepes gazdákat részesíti előnyben. A pályázat feltétele az is, hogy az 1200 hektár földtulajdonnal nem rendelkezők indulhatnak, fontos a munkahelyteremtés és az, hogy állattartással is foglalkozzanak. A földeket egységesen 1250 Ft/aranykoronáért kínálják 20 éves bérletre. A pályázónak egy gazdálkodói tervet is készítenie kell. A jogszabály abban is módosult, hogy senki nem rendelkezik elő haszonbérleti joggal, tehát akinek a közeljövőben lejár a bérleti szerződése, újra pályáznia kell.

Forrás: Egriszín

A Virágos Magyarországért Környezetszépítő Verseny megnyerése, s az európai virágosítási versenyben elért aranyérem után sem csökkennek, sőt nőnek a zöldfelületek városunkban. Ennek elismeréseként az október 28-án, Százhalombatta főterén tartott díjátadó ünnepségen Eger MJV Önkormányzata képviseletében Sós István alpolgármester a Virágos Magyarország Szervezőbizottság elnökének különdíját vehette át.

 Az indoklás szerint „a Virágos Magyarországért Környezetszépítő Versenyben való sokéves eredményes részvételért” jár Prutkay János elnök különdíja.
Az országos vetélkedésben idén több mint 300 település vett részt, a városok között Százhalombatta, a kistelepülések kategóriájában Lövő lett a győztes. Ez a város és falu képviselheti hazánkat a nemzetközi megmérettetésen.
Sós István alpolgármester a díjátadó kapcsán elmondta: magas színvonalú verseny volt az idei, Százhalombatta példás főteret alakított ki a település szívében. Jól látszik, hogy Magyarország több települése is nagyon sokat szépült az elmúlt esztendőkben, s ezért a virágosságáról régóta ismert és elismert Egernek is új lendületet kell vennie, új fajták, újabb impozáns kompozíciók alkalmazásával. A Virágos Magyarországért Környezetszépítő Verseny a belvárosi rehabilitációs program indulása előtt sok értékes ötletet adott belső tereink díszítéséhez, virágosításához.

Eger önkormányzata országos építészeti tervpályázatot hirdetett a Bárány Uszoda felújítására. A tervpályázati kiírást 56 tervező vásárolta meg, s összesen 48 pályamű érkezett a Polgármesteri Hivatalba. Ezek közül 45 felelt meg az előírásoknak. A Bíráló Bizottság Habis László polgármester vezetésével, helyi és országosan elismert építész szakemberek mellett az uszoda életét jól ismerő szakértőkkel kiegészülve október 7-e és 16-a között bírálta a terveket. Az eredményhirdetésre október 20-án, csütörtökön a Városháza dísztermében került sor.

A kiírásban megfogalmazott tervezési program megvalósítására pályázati formában keresték a legjobb tervmegoldást és az alkalmas tervezőt, akivel a város szerződést köt majd. Olyan elképzeléseket vártak, melyek megőrzik az 1925-ben épült létesítmény értékeit, az egriek számára érzelmileg fontos hangulatot, ugyanakkor az uszodának az átalakítással alkalmassá kell válnia a sportcélok korszerű kiszolgálására, és további turisztikai attrakciókkal kell kiegészülnie.

A Bíráló Bizottság a díjazott munkákat a Bárány Uszoda felújítására vonatkozó tervezési feladat alapdokumentumaként kívánja hasznosítani. A továbbtervezési munkára az I. díjban részesített tervezővel szándékozik a kiíró szerződést kötni oly módon, hogy a tervpályázat tanulságait levonva a tervbe - konzultáció után - a szükséges pontosítások beépülhessenek. Az így létrejövő dokumentáció lehet egy a létesítmény megvalósításának fedezetét megteremtő pályázat alapdokumentuma. A tervek szerint a közeljövőben Eger város lakossága egy kiállítás keretében ismerheti meg a tervpályázat teljes anyagát.

A tervpályázatot kiíró önkormányzat alapvető elvárásként fogalmazta meg a létesítmény korábbi atmoszférájának megőrzését. A tervezők fontos értelmezési lehetőség elé kerültek azzal, hogy az eredeti öltöző- és lelátóépületet el kellett bontani annak műszaki állapota miatt.  A Bíráló Bizottság értékelése szerint az egykori hangulati elemek megőrzése, továbbörökítése magával a térhasználattal, illetve a részletformák mai értelmezésével érhető el.
A medence elforgatásával kapcsolatban a Bizottság a tengelyeiben merőlegesen elforgatott medenceterű tervpályázatok megoldásait nem támogatta.
A Bárány Uszoda sajátos értékei közé sorolható környezetében való megjelenése is. Az épületek, építmények a tervek többségében a terület északi és déli oldalára kerülnek, így a külső, köz-térrel való kapcsolat intenzitása fenntartható maradt. Hasonlóan fontos a viszonyulás, a kapcsolatkeresés a fedett uszoda épületével is. A legjobb megoldásokban az emeleti szinten kialakított utca fölötti folyosóra, mint kapcsolóelemre szerkesztett oldott térsorral oldották meg a pályázók a harmonikus kapcsolatot.
Az építészeti program sajátos elemét jelentette egy többfunkciós kiállítótér integrálása a sportlétesítménybe. Ez a funkció a pályázók zöme számára inspirálóan hatott, segítette az uszoda és a városi köztér intenzív összefűzését. Az építészeti program adott tartalommal való bővítése a pályázat előnyére szolgált.

A BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG - SZAKMAI ÉRTÉKELÉS UTÁN - AZ ALÁBBI DÖNTÉST HOZTA:

I. díj: 6-os sorszámú pályamű. Pályázó neve: Dajka Péter.
Puhl és Dajka Építész Iroda Kft. (2000 Szentendre, Angyal u. 3.)
Munkatársak: Berecz Dániel, Csirmaz Annamária, Drabant Ágnes, Horváth Ágnes, Huszár Tamás, Ivanics Zoltán, Oltvai Tamás.
A terv az uszodatér alapstruktúráját, meghatározó térfalképző elemeit, építészeti karakterét kiemelkedő színvonalon őrzi meg, úgy, hogy eközben a mai modern igényeknek megfelelő épület jöhet létre. Az uszodai funkció mellé rendelt közösségi terek olyan, jól átlátható transzparens térbe kerültek, amely szervesen kapcsolódik az uszodai szárnyhoz, miközben a publikus köztérrel való kommunikációja is dinamikus lehet. Az info-pont épületbe történő integrálása, építészeti jelként való expresszív megfogalmazása eredeti eleme a tervnek.

II. díj: 30-as sorszámú pályamű. Pályázó neve: Czigány Tamás.
Czita Építész Iroda Kft. (9024 Győr, Zrínyi u. 4/c.)
Munkatársak: Tóth Györgyi, Papp Róbert, Cseh András, Élő József, Kakas Bea, Kozma Zoltán, Mózes Ádám, Németh Dávid, Stein Júlia, Tátrai Ádám, Serfőző István, Kovács István, Luksander Rezső,
A pályamű megkapó érzékenységgel közvetíti egy nyitott fürdő szellemét, hangulatát. Építészeti kialakítása példamutatóan tiszta és következetes. Átgondoltsága és mértéktartó felfogása miatt a terv műszaki megvalósítás és költség szempontjából egyaránt kedvező. Az épület tökéletesen eltalálja az uszoda léptékét és arányait, de építészeti részletképzéseiben kevésbé idézi fel az alföldi fürdők hangulatát szemben eredeti Bárány uszodáéval.

III. díj megosztva a 13-as és 26-os sorszámú pályamű
13-as: Pályázó neve: Szabó Levente - Hetedik Műterem Építészeti, Mérnöki Tervező és Tanácsadó Kft. (1125 Budapest, Tusnádi u. 7/a. II. em. 4.)
Munkatársak:    Dvorzsák Jessica, Simon Orsolya, Páll András, Bartis Katalin, Biri Balázs, Csontos Csenge, Horváth Csaba, Cser Ildikó, Barna Gábor, Zubreczki Jenő, Sallai Zoltán.
A 13-as számú pályaműben a Bíráló Bizottság pozitívan értékeli az épület tömegalakítását, a funkciók szeparálhatóságát, a homlokzatok transzparenciáját és a medencetér hangulatos építészeti megoldásait. A Bíráló Bizottság több, a továbbtervezés szempontjából is alkalmazható ötletet talált a tervben.

26-os: Pályázó neve: Nagy Sándor (7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 31/b.)
Munkatársak: ZOA, Ripszám János.
A 26-os pályamű esetében a Bíráló Bizottság előnyös megoldásnak tartja a tiszta alaprajzi megoldásait, a déli épület megformálását, a homlokzati anyaghasználatot, mely rafináltan utal az egykori uszodára, és az épületegyüttes korszerű és visszafogott építészeti javaslatait. Ugyanakkor túlméretezettnek tartja az épület megvalósításához becsült költséget.

Megvétel: 27-es sorszámú pályamű
Pályázó neve: Keller Ferenc - Sólyom Benedek
Építész Stúdió Kft. (1016 Budapest, Krisztina krt. 71.)
A tervnek, a régi elemek átértelmezésével jól sikerült visszaadni a Bárány uszoda hangulatát. Az alaprajz tiszta, jól szervezett. Több értékes egyedi gondolatot is tartalmaz. Ilyenek többek között a homlokzatokon és az előcsarnokban is visszaköszönő korlátelemek, a medencetérbe való bekukkantást biztosító folyosók és a Bitskey uszoda „udvara” irányába tett gesztusok. A beépítés jól illeszkedik a kapcsolódó városszövethez, de nem ad megfelelő tömegű térfalat ad gyógypark irányába.

Megvétel: 35-ös sorszámú pályamű
Pályázó neve: Gereben Péter - Marián Balázs
Gereben Marián Építészek Kft. (1026 Budapest, II. ker. Pasaréti út 49.)
Munkatársak: Káldos András, V. Nagy Zoltán, Mészáros Olivér.
A Bíráló Bizottság jónak tartja az épület tömegének kialakítását, a déli épületrész nagyfelületű tetejének nyílással történő megbontását. Hasonlóan előnyös megoldás a déli-, a keleti- és a nyugati homlokzatok környezettel való kapcsolatának nyitottsága. A terv erőssége a medencetér hangulatos, az eredeti atmoszférát idéző építészeti javaslatai.

Nagytálya községe környezettudatosabb élethez kezdett. Egy pályázaton elnyert 8,5 millió forintos pénzt komposztládák beszerzésére fordítják. A falu 200 ládát szerzett be a pályázati pénzből. Eddig 120-130 darabkomposztáló ládára jelentkeztek, de még mindig várják a falu lakóinak jelentkezését.

- A ládák kiosztását jövő hétre tervezzük, három estén pedig ismertető tréninget tartunk a komposztáló ládát igénylőknek. A komposztálás segítségével reméljük, hogy csökkenteni tudjuk a kommunális hulladék mennyiségét- mondta Lovasi Ferenc, a község polgármestere.

A pályázat megírása előtt közvélemény kutatást tartottak, amin felmérték a lakosok igényét a komposztálás iránt. A faluban élő lakosok nagymértékben támogatták a pályázatot, óriási érdeklődést mutattak a környezettudatosabb hulladékgyűjtés iránt. Hamar Andrásné, a falu egyik lakosa szerint fontos, hogy megvédjük a földünket, hiszen csak „kölcsönbe kaptuk az unokáinktól”. Szívügyének tekinti a környezetvédelmet, otthonában már több mint egy éve megtalálható egy saját készítésű komposztáló, így az elsők között jelentkezett a ládára. A polgármester úr reméli, hogy ezzel a kezdeményezésükkel példát mutathatnak, remélve, hogy más települések is követik a mintájukat.

Megújult az egri Gárdonyi Géza Színház társulata, új és a már régen ott dolgozó színészek teljes erővel első darabjuk bemutatóján dolgoznak. Blaskó Balázs igazgató elmondta, könnyen összeszokott az új csapat és az általa rendezett Káin és Ábel színdarab bemutatóján, a közönség is megbizonyosodhat erről.

A színmű Sütő András művére épült, a lázadás és elnyomás ellentéte látszódik kiéleződni az előadás során. A fiatal színészek remélik, hogy nem csak az idősebb a már a rendszerváltást megélt nézők látnak majd a színfalak mögé.

Az igazgató reméli, hogy januártól, amikor már a Kormányhivatal kezelésébe kerül a színház, nagyobb anyagi lehetőségeik lesznek de, addig is a szűkös keretekből kell szórakoztatni a közönséget.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság  és a Heves Megyei Balesetmegelőzési Bizottsága az országban egyedülálló programot indított az óvodás és kisiskolás korosztály számára. A pályázati pénzből megvalósított program célja, hogy a gyerekeket már ilyen fiatalon a biztonságos közlekedésre neveljék. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság három darab elektromos kisautót vásárolt, melyeket elsőként a Széchenyi és Deák Ferenc úti óvodások próbálhattak ki az Érsekkertben felállított KRESZ pályán.

A gyerekek részére készült kisautók kétszemélyesek, 68 kg-ig terhelhetőek és 2 órás vezetésre tervezték azokat. A járműveket biztonsági övvel is ellátták, így szoktatva a gyerekeket a biztonságos járműhasználatra.

A célunk, hogy a gyerekek olyan forgalmi szituációkat próbálhassanak ki játékos formában, amik a leggyakrabban előfordulnak. Az autók kormányozhatóak, hátrameneti funkcióval rendelkeznek, így bármilyen forgalmi szituációt képesek megoldani a gyerekek - mondta  Meggyesfalvi Tamás, a HMRFK Közlekedésrendészeti osztály vezetője.

Csütörtök délután sajtótájékoztató tartott a Jobbik Magyarországért Mozgalom. A tájékoztatót a székhelyük falán lévő falfirkák miatt kezdeményezték, ami több mint 4 hete „díszíti” az épületet. A mozgalom a sajtó segítségét kérte, ugyanis az ügyben az Evat Zrt. nem tett semmi lépést, nem történt semmi változás.

Az ismertetőn szó esett a devizahitel forinttá átváltásáról, illetve annak hátrányairól. A Jobbik Eger mozgalom elnöke, Bognár Ignác szerint fontos szembesíteni az embereket a helyzettel, a kötelezettségekkel, az árfolyam többlet kockázatával. Ezért egy aláírásgyűjtést szerveznek város szerte, ahol ezeket ismertetik az érdeklődőkkel.

Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig címmel tudományos fórumot és kerekasztal beszélgetést tartott Habis László, a Heves megyei 1. számú választókerület országgyűlési képviselője és több szakember Szarvaskőben.

A csütörtökön megrendezett fórum a vidéki élet megújításáról szólt. A szakemberek arra kerestek megoldást, hogyan lehetne a vidék és város közötti különbségeket közelebb hozni egymáshoz.

Habis László a fórum zárása után elmondta, hogy a megújulásra az egybe gyűlt szakértők mind igennel szavaztak. Egyet értettek abban, hogy kitörési pont lehet a vidék megújítása, és ezzel együtt az agrárium, az élelmiszeripar megújítása, az export kialakítása. Fejleszteni kell a vidéki embereket, hogy megfelelő emberi erőforrások legyenek vidéken is. Felmerült a fórumon az, hogy az emberek nagyban függenek a nagy élelmiszerláncoktól, és ha azokkal „történne valami” a lakosok nem tudnának mit enni. Ezért a képviselő szerint az megfelelő magyar élelmiszeripar kialakítása nemzetbiztonsági kérdés. Az élelmiszeriparban kutatásokra, innovációra és fejlesztésekre van szükség. Tisztázni kell a birtokviszonyokat, a területrendezést. Energia önellátásra van szükség a gazdaság szereplőinek bevonásával. A falusi turizmus erősítésével növelni a foglalkoztatottságot és a vidéki élet iránti vonzalmat – emelte ki Habis László.

A politikának hallgatnia kellene a különböző szakmák képviselőire. Most egy olyan helyi vidékfejlesztési stratégiát próbálnak kialakítani, amelyet később az egész országra kiterjedően meg lehet valósítani. Ha elkészültek a megfelelő javaslatok, azt az agrártárca elé tárják. Hosszú távú stratégiát kell kidolgozni, amelyhez a célokat meg kell határozni és a módszereket ehhez építeni – fejtette ki az önkormányzati képviselő.

Barta Győző Szarvaskő polgármestere szerint ígéretes kezdet volt a mai fórum, hiszen az itt lévő emberek egy irányba szeretnének menni. Két területet emelt ki: az első az, hogy sokrétű képzett vidéki emberekre van szükség, melynek megfelelően kell kialakítani a jövő szakképzésének az irányát. A képzés mellett meg kell tanítani az embereket dolgozni. Jelenlegi probléma, hogy a „közmunkás réteggel” nehéz együtt dolgozni, nincs, ami motiválja őket.

Másik lényeges terület a falu-város egészséges kapcsolatának visszaállítása. A falu feladata az élelmiszertermelés, és ezzel ellátni a várost és exportra termelni. Zárásként szkeptikusan a polgármester úr feltette a költői kérdést, hogy vajon elég-e 10 év a változásra, vagy már nem is leszünk annak haszonélvezői.

Forrás: Egriszín

19 csángó gyermek és négy kísérőjük érkezett városunkba Magyarfaluból a napokban, hogy egy hetet töltsenek el Egerben. A fiatalokat pénteken Habis László köszöntötte a Városháza dísztermében.

A vendégek Molnár László és barátainak meghívására érkeztek Egerbe, az egyhetes látogatás során teniszeztek, lovagoltak, úszni tanultak, valamint megismerkedtek városunk nevezetességeivel. A gyermekek egyik kísérője, Bodó Emílián elmondta: a kapcsolat immár 5 éves múltra tekint vissza. Bíznak abban, hogy a jövőben is sikeres lesz a kapcsolat, és a későbbiekben is ellátogathatnak majd Egerbe.
Habis László köszöntő szavait követően a csángó gyerekek egy rövid énekes műsorral köszönték meg a szívélyes fogadtatást és vendéglátást.

Forrás: Egriszín