Keresés: „fej” (993 találat)

Egy bűnözői csoport labdarúgó játékosokat, játékvezetőket vesztegetett meg

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatósága vesztegetés bűntett és más bűncselekmények gyanúja miatt folytat eljárást labdarúgó mérkőzések befolyásolása miatt, játékvezetők, játékosok érintettségével.

A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy egy bűnözői csoport anyagi ellenszolgáltatás fejében játékosokat, játékvezetőket vesztegetett meg, hogy az élvonalbeli és utánpótlás mérkőzéseket a számukra megfelelő módon alakítsák, azon a kért események, a megfelelő eredmények szülessenek.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi és Felderítő Osztálya és a Közterületi Támogató Alosztálya 2013. május 31-én - a Készenléti Rendőrség speciális egységének bevonásával – összehangolt akció keretében az ország különböző területein egy időben, több helyszínen hat személyt fogott el.

A házkutatások során számos bizonyítékot, több ezer Eurót foglaltak le az intézkedő rendőrök.

A nyomozás során hat főt, akiknek egy része korábban élvonalbeli labdarúgó játékos volt

– F. Péter hevesi, B. Gábor jászapáti, S. László budapesti, T. Norbert veresegyházai, D. Márk budapesti és K. Gábor szolnoki lakosokat - gyanúsítottként hallgatott ki a nyomozó hatóság.

Öt fő tekintetében a rendőrség – őrizetbe vételük mellett- indítványozta az előzetes letartóztatást, amelyet négy fővel szemben az Egri Járásbíróság 2013. június 3-án el is rendelt, valamint az ötödik gyanúsított házi őrizetbe került.

Heves Megyei Rendőr-főkapitányság

 Úgy tudjuk, a listán szereplő személyek között korábbi egri játékos is található.

Meg nem erősített hírek szerint akár több egri focista is érintett lehet az ügyben. Jól értesült szurkolók tudni vélik: az utóbbi időkben néhány játékos feltűnően sokszor fogadott a meccsekre.

Selypen 2013. május 31-én, pénteken délután 16 óra 33 perckor ledőlt az utolsó klasszikus gyárkémény.

Elmúlása olyan volt, mint a medence iparáé: lassú agóniát követően másodpercek alatt a porba omlott. A kémény utolsó órái fél percben, Albert Péter felvételén: http://trabant.uid0.hu/tmp/dolakemeny.gif

Akik azt hitték, hogy rövid látványosságra számíthatnak, tévedtek. Sokan voltak - voltunk -, akik már dél előtt összegyűltek a cementgyár kerítésénél, hogy tanúi legyek az ipartörténeti pillanatoknak. Fura katasztrófaturizmus jellemezte ekkor településünket. A bámészkodók között akadtak kitartóbbak, s érkeztek olyanok is, akik csak megálltak az út mentén, majd amikor hosszú ideig semmi érdemleges nem történt, tovább hajtottak. De voltak olyanok is, akik vissza-visszatértek.

A találgatásokat követően ekkorra már az is nyilvánvaló lett mindenki számára, hogy a kéményt se nem bontják, se nem robbantják, hanem tradicionális technológiával eldöntik. Az északi-északnyugati oldalába jókora rést vájtak, amibe stafnik kerültek. Utóbbiakat déli háromnegyed 12-kor meggyújtották, hogy aztán jöjjön, aminek jönnie kell.

A területen dolgozó munkások ekkor még optimisták voltak: azt mondták, szerintük egy-másfél óra elegendő lesz, hogy a faanyag kiégjen, s az építmény befejezze pályafutását. Végül csaknem öt órára volt szükség ehhez. Sok idő, de még mindig kevesebb, mint amennyi ideig a világháborúk és forradalmak zajlottak, amelyeket a huszadik század során főnixként meg-megújulva vészelt át településünk ipara. Végül is, a cementgyár kéménye évekkel élte túl a szemközti „konkurencia”, a cukorgyár két hasonló büszkeségét.

Mintha egy felkiáltójel semmisült volna meg néhány minutum alatt. Fura fintora a sorsnak, hogy amikor Selypen és Hatvanban is már nyomokban is alig lelhetők fel a XIX. század második felében megalapozott ipar maradványai, a  politika kimondta: vétek volt felszámolni a magyar cukorgyártást.

Forrás: HEOL

Külön köszönjük Tari Ottó segítségét

198 fogyasztóhely, közel 600 lakás maradt gáz nélkül ma délután Egerben, amikor a vízművek munkagépe átszakított egy gázcsövet az egri piac melletti építkezésen. Szerencsére személyi sérülés nem történt, a környéket a katasztrófavédelem szakemberei lezárták. Néhány boltot kellett kiüríteni a lezárt területen, a lakásokban órákra megszűnt a szolgáltatás. A piacon lévők közül néhányan fejfájást kaptak az erős gázszagtól.

A Tigáz szakemberei megkezdték a feltárást és a helyreállítást. A kiásott csövön hatalmas lyukat szakított a dolgozó munkagép.

A Katasztrófavédelem közveszély okozás gyanúja miatt feljelentést tett.

Ezúton tisztelettel tájékoztatjuk az Érdeklődőket, hogy a Magyar Közlöny 79. számában megjelent a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2013-ban nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 35/2013. (V. 22.) VM rendelet.

Részletesebb tájékoztatás, illetve a rendelet az alábbi linken érhető el: http://umvp.eu/?q=node/79375

Forrás: www.evk-egyesulet.hu

Gyermekbarát meghallgató szoba működtetésére jogosító tanúsítványt adott ma át Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter Czinege László rendőrfőkapitánynakEgerben, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon tartott sajtótájékoztatót követően.  A miniszter elmondta: 2014-ig minden megyeszékhelyen kötelező létrehozni olyan meghallgató szobákat, ahol a bűncselekmények áldozatait, illetve a gyermekkorú elkövetőket a saját fejlettségi szintjüknek megfelelő körülmények között lehet meghallgatni. A barátságos környezettől azt remélik, hogy a gyermekek könnyebben feldolgozzák majd az őket ért traumákat, illetve jobban feltárhatóvá válnak a bűnelkövetési okok is. Egerben a tizennegyedik ilyen tanúsítványt adták át.

A rendőrséggel, mint társadalmi partnerrel történő együttműködés a közszolgálaton belüli határokon való túllépést jelképezi – hangsúlyozta Dr. Navracsics Tibor. A kampány kabalafigurája Kimi.

A miniszterelnök-helyettes megemlítette, hogy az internethasználatra is kiterjedő jogszabály-módosításokat terveznek a jövőben, amelyek célja a gyermekek távol tartása a világhálón jelen lévő ártalmas tartalmaktól.

Horváth László kormánymegbízott felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unióban ötből egy gyermeket szexuálisan bántalmaznak és az elkövetők 80%-ban a gyermekek által ismert személyek köréből kerülnek ki. Így válik áldozattá a bizalom, amit addig felépítettek. Ennek a bizalomnak a kíméletes újjáépítését kell elkezdeni az új meghallgató szobában, amelynek a megyei rendőrség minden bizonnyal jó gazdája lesz.

Czinege László rendőrfőkapitány úgy véli, hogy a gyermekek fizikai, pszichológiai állapota és a büntetőeljárás célja a gyermekbarát meghallgatások során nagyobb összhangba kerül.

A hagyományos legeltetéses állattartást állítja vissza a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) több saját vagyonkezelésű területén a Mátrában és a Bükkben.

A nettó 222 millió forintos összköltségű projekt terepbejárással egybekötött ünnepélyes nyitó rendezvényét pénteken délelőtt tartották Parádon, ahol Horváth László (Fidesz) kormánymegbízott, országgyűlési képviselő köszöntőjében kiemelte: ehhez a tájhoz a nyáj és a pásztor hozzátartozik. A Magyarországon szinte csak itt megtalálható hegyi- és dombvidéki réteket, gyepeket a magyarok ősi társa fogja „gondozni”: azokon a hegyoldalakon, ahol a gépi kaszálásra nincs lehetőség, a jövőben egy védett, őshonos, évezredes magyar juhfajta, a fekete racka legelészik majd. Ezzel a helyiek lehetőséget kapnak arra, hogy élővé tegyenek egy csaknem eltűnt hagyományt. Kell a jó pásztor a tervek megvalósításához – mondta a kormánymegbízott.

A projekt keretében a parádi Somhegybükki-legelőn teremtik meg a legeltetéses állattartás feltételeit, kialakítják a legelőgazdálkodáshoz szükséges kiszolgáló létesítményeket: a téliesített nyári szállást, a karámot, a mobil pásztorszállást. Mudriczki József, a település polgármestere úgy fogalmazott: nagy értéket jelent a környék számos jó minőségű magashegyi legelője és tiszta vize. Grédics Szilárd, a BNPI igazgatója megemlítette, hogy a projekt 27 hónap alatt, várhatóan 2015 februárjára fejeződik be. A rackajuhok mellett, amelyek megmaradt állománya ma elsősorban a génmegőrzést szolgálja, az egészséges élelmiszertermelés céljából kecskéket is tartanak.

A programban a Mátrai Tájvédelmi Körzeten kívül a Bükki Nemzeti Park, a Lázbérci Tájvédelmi Körzet és a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet érintett. A legeltetéssel nem hasznosítható területeken kaszálással tartják fenn a megfelelő természeti állapotot. Ennek érdekében a BNPI egy komplett mobil gépsort vásárol, amely kiváltja az elavult és csak részfeladatokat ellátni képes meglévő gépeket.

Forrás:Egriügyek

Fotó: Molnár Balázs

Az LMP sajtóközleménye:

A Föld napján jelent meg Ángyán József, volt kormánypárti vidékfejlesztési államtitkár negyedik jelentése a földbérleti pályázati rendszerről.

A nyolc megyére vonatkozó, a tavalyi földhaszonbérleti pályázatok eredményeit összesítő vizsgálata számokkal is alátámasztotta, amit az LMP eddig is állított; a kormány kevés „csókos” kezébe sok földet adott és keveset juttatott a kisgazdálkodók sokaságának.

Véleményünk szerint a földbérleti pályáztatás rendszere elfogadhatatlan és védhetetlen, mert nem ad esélyt a földhöz jutáshoz a helyben lakó gazdálkodó családoknak, fiataloknak, illetve a gazdálkodás mellett gyermekeket is vállaló fiatal pároknak.

Ráadásul a kormány egy átláthatatlanul működő szervezetre, a Nemzeti Földalapkezelőre bízta az óriási vagyont képviselő állami földek használatának pályáztatását.

A jelentés szerint a szétosztott földek 60-90 %-a egy nagyon szűk kör érdekeltségeihez kerül, és csupán 10-40%-át osztják szét kisebb, helyi érdekeltségek között.

Kíváncsiak voltunk, hogy Heves megyében milyen arányokkal találkozhatunk, vajon hány helyben lakó gazdálkodó lett nyertese a pályázati rendszernek és kapott helyben földet.

Megdöbbentő arányokkal szembesültünk itt is.

A bérbe adott területek mintegy 1/3-adát 2 nagy, 100 ha fölötti érdekeltség - Barna László Tenkről és Alexaiék (György és György Attila) Aldebrőről szerezte meg.

Így a felső 7% kapta a megyében szétosztott földterületnek közel 32%-át.

A 20 ha alatti nyertesek, akik 15-en voltak, nem tudták a bérbe adott földek még 20 %-át sem megszerezni (19%).

A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó, 14 település esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.

A kormányzati kommunikációval ellentétesen, a fenti adatokból világosan megállapítható, hogy a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.

Azok a települések, ahol helyiek nem jutottak földhöz, igazi vesztesnek tekinthetőek, hiszen így semmiféle módon (közvetlen: adók, járulékok; közvetett: munkahely, vásárlóerő növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.

Pedig Magyarország jövője nagyrészt azon múlik, hogy sikerül-e a vidék Magyarországát talpra állítanunk, a helyi közösségeket megerősítenünk.

Azt látjuk, hogy a kormányzat a jelek szerint a tőke oldalára állt a vidéki emberek érdekével szemben és segédkezet nyújt az ország nemzeti vagyonának széthordásához.

Ezzel tovább erősödik a birtokrendszer a kisgazdálkodók kárára, egy évvel a külföldiek földvásárlási tilalmának lejárta előtt. Pedig az állami földdel a családi gazdaságokat és helyi közösségeket lehetne jelentősen megerősíteni.

A folyamat a dél-amerikai típusú, kevés érdekeltség kezében lévő nagy latifundiumok állta uralt birtokrendszer irányába mutat. Ez szöges ellentétben áll a Nemzeti Vidékstratégiában meghirdetett föld- és birtokpolitikai koncepcióval, de az európai agrár- és vidékmodellel is.

Az LMP arra figyelmeztet, hogy a spekulánsokat és a nagytőkét támogató birtokpolitika tragikus következményekkel fog járni a magyar vidékre nézve, a vidék népességmegtartó képességét illetően, de hat a városokban élők élelmezési és környezetbiztonságára is.

-------------------------

Amennyiben a Fidesz-kormány ebben a szellemben folytatja vidékpolitikáját, azt fogja elérni, hogy a gazdálkodni kívánó, de magas politikai kapcsolatokkal nem rendelkező magyar embernek ennyi földje marad a gazdálkodáshoz, mint amennyit a kezünkben tartunk.

Azért, hogy a magyar vidék újra bizakodhasson, az LMP földhaszonbérleti pályáztatás leállítására szólítja fel a kormányt, és kezdeményezi a pályázati rendszer felülvizsgálatát, egy független, civileket is magába foglaló bizottság felállításával, valamint követeli a pályázatok elbírálásakor szubjektíven adható pontok jelenlegi 40%-os arányának csökkentését 10%-ra.

Tetten ért Heves megyei földmutyi – tények, számok, arányok

Ángyán József nyilvánosságra hozta 4. vizsgálatának eredményeit. Sajnálatosan megint bebizonyosodott, amit az LMP is állít, hogy az állami földbérlet rendszer nem megfelelően működik. Egyenesen a földmutyinak ad széles teret – Heves megyében is.

808 hektár - összesen 15.178 aranykorona (AK) értékű - területen kialakított 49 blokk esetében volt a pályázat sikeres, 6 blokk (73 ha és 1.860 AK) esetében viszont sikertelennek minősült. A pályázati folyamat régen lezajlott, és a pályázatok bírálata is befejeződött - 46 blokk (781ha és 13.021 AK) esetében még nem hirdettek hivatalos eredményt, azok az NFA honlapjára nem kerültek fel. Feltehetőleg a botrányos körülmények miatt óvatosabb a tárca és az NFA vezetése a döntések közzétételével. Hogy ki műveli ezeket a földeket és ki szedi hasznait, az nem tudható. Heves megyében található az eddig bérbe adott állami föld területek közel 4%-a!

A beadott pályázatok becsült – az NFA által nem közölt – száma meghaladhatta a 200-at, közülük azonban csupán 30 érdekeltséghez tartozó 31 pályázó volt nyertes, akikkel 49 szerződést kötött az NFA. Miután egy pályázó ill. érdekeltség akárhány pályázatot is nyerhet, így a pályázatok száma nem azonos a területeket megművel családok vagy cégek számával, az egy pályázatra jutó terület pedig nem azonos az egy család, érdekeltség vagy cég által megszerzett területtel! Hangsúlyoznunk kell tehát, hogy -  a VM ezzel kapcsolatos sorozatos csúsztatásaival szemben - nem 49 külön gazdálkodó család, hanem 30 érdekeltség műveli ezután a 808 ha területet!

Barna László 23.5%, Alexaiék 12.7%, Németh István 5.8%,

Mátra Kincse 2002 Kft. 5.4%, Tóth István 4.8%, Bagi György 5.4%, Deme András 5.1%, Rab Béla 2.5%

20-30 ha közti - 7 érdekeltség 15.3%

10-20 ha közötti - 7 nyertes érdekeltség 13.4%

10 ha alatti - 8 nyertes érdekeltség 6.0%

A diagramon is látszik, hogy 3 érdekeltség a megszerezhető földterületek 42%-át szerezte meg, miközben a „kicsik” közül 22 érdekeltség annyit sem, mindössze 34,7%-át!

Helyi lakosok, helyben lakó gazdálkodó családok

Ha az eredmények alapján a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek helyzetét vizsgáljuk, akkor ezt jól jellemzi a helyi lakosok, helyi érdekeltségek által elnyert bérleti egységek száma, területe, de mindenekelőtt az összes bérbe adott területhez viszonyított aránya.

A 35 település közül 14 esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.

A 49 elnyerhető egységből 19 (38,8 %), a teljes meghirdetett földterületből pedig 285 ha (35,3 %) került helyi lakosokhoz. A 18 db, 20 hektárnál nagyobb terület ő parcella közül helyben lakó gazdálkodók 5-öt, a másutt lakók viszont 13-at nyertek el.

Összességében az állapítható meg, hogy Heves megyében a helybeliek, helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek - a kormányzati kommunikációval szemben - a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.

Ez az arány is optimista becslés, hiszen a korábbi elemzések is sok-sok példával szolgáltak arra, hogy a pályázatokban itt - ott fiktív lakcímeket szerepeltettek, vagy cégeket - sokszor a pályázati kiírásokat követően - a föld megszerzése céljával megvásároltak, alapítottak, akár 100 km-ekre is áthelyeztek, gyakorta profiljukat is megváltoztatták.

A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó.

Az érintett települések több mint fele tehát igazi vesztesnek tekinthető, hiszen helyiek – bár pályáztak - nem jutottak saját határuk földjeihez, így ezek a települések semmiféle módon (közvetlenül adók, járulékok; közvetetten: munkahely, vásárlóerő-növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.

 A legnagyobb vesztesek

Erdőtelek illetve Ecséd, - amelyeken nagy, 100 ill. 50 ha-t meghaladó állami területeket adtak más településről származó pályázóknak bérbe, sajnos annak mondható. De ugyancsak a nagy vesztesek kategóriájába sorolható Dormánd, Tófalu, Demjén vagy éppen Maklár is, ahol 30 ha-t megközelítő illetve meghaladó területek kerültek más településről pályázókhoz.

LMP

Reakció az LMP egri szervezetének május 2-ai sajtóközleményére:

Részinformációk birtokában vádaskodik az LMP

Az LMP egri szervezete általam nem ismert okok miatt kapkodva és csak a saját szemszögéből nyilvánult meg a haszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban. Olyan következtetéseket igyekeztek levonni a sajtó nyilvánossága előtt, amelyeket kizárólag a teljes információk ismeretében lehetne. A vádaskodás szerint Heves megye több településén sem helybéliek, hanem messziről jött pályázók nyertek. A Nemzeti Földalapkezelő kizárólag a nyertes pályázók nevét hozta nyilvánosságra, így számomra érthetetlen, hogy az LMP hogyan tudhatja, hogy volt-e egyáltalán helyi lakos a pályázatokat benyújtók között. Az is kérdés, hogy az LMP szerint ki számít helybélinek? A szomszéd településen gazdálkodó már nem?

Az NFA országosan eddig 1550 db szerződést kötött közel  30 ezer hektár területre. A területek több mint 75 %-át természetesek személyek, azaz őstermelők, egyéni mezőgazdasági vállalkozók, családi gazdálkodók és fiatal mezőgazdasági termelők nyerték. Az eddig megkötött haszonbérleti szerződések átlagos birtokmérete 16 hektár.

Eger, 2013. május 2.

Dr. Gondos István

frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

FIDESZ-KDNP frakció

Sajtótájékoztatón mutatta be Blaskó Balázs igazgató az egri Gárdonyi Géza Színház 2013/2014-es évadának műsortervét. Habis László polgármester kifejtette, fontos, hogy a városnak szerethető, pozitív kisugárzású színháza legyen, s ebben jó úton jár a társulat.

Előadásainkkal egyre nagyobb nézőszámra törekszünk, idén 20%-kal többen váltottak bérletet, ezt a tendenciát szeretnénk követni. Fontos, hogy minden korosztályt megszólítsunk – fogalmazott Blaskó Balázs.

Két, sokak érdeklődésére számot tartható musicalt tűzünk műsorra: Bal József rendezésében színpadra kerül a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, melyhez fiatal, tehetséges zenekart keresünk, s ismét látható lesz A padlás- ezúttal Halasi Imre rendezésében. Láthatja majd a közönség a Hippolyt, a lakáj c. zenés vígjátékot, a Hajmeresztő című interaktív bűnügyi játékot Besenczy Árpád rendezésében és vendégjátékával, s Vörösmarty Mihály klasszikusát, a Csongor és Tündét is, amelyben a földi és az égi világ ábrázolását segítik majd a táncművészek is. A Gárdonyi évhez kapcsolódva a 150 évvel ezelőtt született író Annuska című színműve kerül bemutatásra. A gyerekeket várja még Grimm klasszikus mesehőse, Holle anyó is, az előadás a Babszem Jankó Gyermekszínházzal közösen készül, Baráth Zoltán rendezésében .

A stúdiószínpadon az egri színház számára írt Kocsis István dráma: A fény éjszakája ősbemutatójára készülünk, melyet Beke Sándor rendez, a darab Németh Lászlóról és hőseiről szól. Itt kerül még színre Leonard Gershe A pillangók szabadok című színműve, s egy táncjáték is, amely Moliere A képzelt beteg című műve alapján készül. Emellett a Balassi Intézettel közösen Gárdonyi felolvasó- maratont szervezünk, s októberben újra lesz Stúdiószínházi Táncfesztivál.

Fotó: Nemes Róbert

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság az esettel kapcsolatban annyit közölt a honlapján, hogy a bejelentés csütörtökön 17 óra 30 perc körüli időben érkezett, miszerint egy nagyfügedi ingatlanon életellenes bűncselekmény történt. A körülmények tisztázása és a helyszíni szemle megkezdődött.

Gyilkosság történt Nagyfügeden.

Úgy tudjuk, hogy egy 20 éves helyi fiú megölte az apját. A fiatal egy baltával vágta fejbe, majd az emésztőgödörbe tette a holttestet. A településen lakók azt mesélték, hogy a fiút egyébként példás jellemű embernek ismerték meg, az apja vélhetően ivott, emiatt történhetett a tragédia.

Információink szerint a helyi férfi miután apját megölte, a holtestet az emésztőgödörbe rejtette.

A szomszédok szerint a férfi és édesapja között folyamatosan feszült volt a viszony. Az apa rendszeresen ivott folyamatosan bántalmazta családját, mindenbe belekötött. Az ő hangjától zengett az utca, ilyenkor  trágár szavakkal illette környezetét.

A falubeliek elmondták, hogy a családfő régen szorgalmas, rendes ember volt. Jó szakmája volt, jó anyagi körülmények között éltek. Az alkohol miatt aztán elbocsátották munkahelyéről. Egyre többet ivott, ilyenkor teljesen kifordult önmagából. Agresszív, kötekedő  emberré vált, ezzel teljesen megmérgezve családja, fia életét.

A szomszédok elmondása alapján józanul barátságos, kedves ember volt. Olyankor végezte a ház körüli teendőit, fiával hétvégén is együtt veteményeztek.

A falubeliek döbbenten állnak az eset előtt, sajnálják a fiút.

Az este folyamán rendőrség megkezdte a helyszínelést. A házhoz két szippantós autó érkezett, hogy az emésztőgödör tartalmát eltávolítsák és utána a tűzoltók kiemelhessék a halottat.

A rendőrség az esettel kapcsolatban a helyszíni szemle után, péntek délelőttre ígért tájékoztatást.

Heves megyében április 9-10-én zajlott le az általános iskolák első osztályába a beiratkozás, ami a korábbi években nem tapasztalható káoszt hozott.

A beiratkozási gondokat országosan is előre lehetett vetíteni, a kormány viszont az intő jelek ellenére sem tett semmit a problémák elkerülése érdekében.

Körülbelül 25 százalékkal növekedett országosan az iskolakezdők száma, mivel az Orbán-kormány 3 hónappal – május 31-éről augusztus 31-éig – eltolta a 6. életévüket betöltők tankötelezettségi határidejét, a tankötelezettséget pedig kötelező módon 6 évre szállította le.

A korábbi évek iskolabezárásai az iskolai férőhelyek számának drasztikus csökkentését eredményezték. Április 30-áig történik meg az elsősök osztályokba sorolása, ha kell sorsolással.

Botrány, hogy sok ezer magyar gyermeket nem tudtak a szüleik beíratni az iskolákba.

A Fidesz-kormány kapkodása leginkább a gyermekeknek árt, és megalázó, hogy sorsolással döntenek a gyermekeink jövőjéről! A „felduzzasztásnak” köszönhetően az osztályok létszáma is megnövekedik, ez káros lehet a gyermekek fejlődésére a szülők szerint is.

A FIDESZ 3éves kétharmadok kormányzása után három kérdés vetődik fel:

-          Jobb színvonalú oktatásban részesülnek-e gyermekeink ma?

-          Nagyobb megbecsülést kapnak-e pedagógusaink az oktatási kormányzattól?

-          Az elmúlt három éves fideszes kapkodás és a közben lezajlott államosítás nyomán javult-e az intézményi infrastruktúra?

Az MSZP követeli, hogy csak a valóban iskolaérett gyermekeknek kelljen megkezdeniük az általános iskola első osztályát, és az iskolakezdő kisgyermekek érettségéről továbbra is óvodapedagógusok és a szülők dönthessenek, a gyerekek fejlettségét mérlegelve.

További aggályokat vet fel a szeptembertől kötelezővé tett két tantárgy, a hittan és/vagy az erkölcstanóra, melyről Egerben április 17-ig kellett nyilatkozniuk a leendő elsősök szüleinek. Arról azonban, hogy az erkölcstan keretében mit és milyen formában fognak tanítani a kisdiákoknak, tájékoztatás hiányában nem tudnak a szülők.

2014-től az MSZP kormány megbecsüli a pedagógusokat, több forrást szán az oktatásra, partnerként számít a szülőkre, a gyermeknek pedig versenyképes, európai tudás megszerzését biztosítja.

Török Zsolt                                         Dr. Sós Tamás

 Szóvivő                                    Országgyűlési képviselő

MSZP                                                  MSZP