Keresés: „verseny” (383 találat)

Önkormányzati sportnapot tartanak ma Egerben, melynek keretében megannyi sportágban mérik össze tudásukat, ügyességüket az önkormányzati dolgozók és a meghívott vendégek.

A legfontosabb persze a jókedv, a kellemes időtöltés a Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnokban és környékén. A résztvevők többek között asztaliteniszben, tollaslabdában, labdarúgásban, kosárlabdában és tekében versenyeznek egymással. A 11. alkalommal megrendezett önkormányzati sportnapot Habis László polgármester és Kovács Géza, a lebonyolításban segítő Városi Sportiskola igazgatója nyitotta meg. A nap során helyszínül szolgál az egészséges életmódot is népszerűsítő rendezvénynek a sportcsarnok, a stadion füves pályája, a salakos pálya, a tekecsarnok, a felújított teniszpálya és az annak szomszédságában lévő klubhelyiség.

A felújított teniszpálya és klubépületének átadására is ma reggel került sor. A teljes salakcserén átesett játékteret és a megszépült épületet egyelőre határozatlan időre kapta meg a Városi Sportiskola, a végleges döntés a kezdeti tapasztalatok után születhet meg. Kovács Géza elmondta, hogy 1500 munkaórát töltöttek a területen, Eger Megyei Jogú Város támogatásával 3 millió forintot költöttek a beruházásra, amely a város teniszéletét szolgálja a jövőben. A pályákat továbbra is használja az Érsekkert Tenisz Klub.

Forrás: Egriszín

A Heves megyében tanuló diákokat és pedagógusaikat köszöntötték szerdán délután a Bartakovics Béla Közösségi Házban, ahol több,mint száz tanuló és pedagógus vehetett át elismeréseket a különböző tanulmányi versenyeken elért sikerekért.

A megye nevében dr. Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő, a város nevében pedig Szeleczki János Eger város alpolgármestere adta át az elismerő okleveleket a tanulóknak és tanáraiknak. Dr. Sós Tamás köszöntő beszédében a pedagógusok feladataira hívta fel a figyelmet a tekintetben, hogy a mai világban különösen fontos, hogy a tanítók, tanárok észrevegyék a gyermekekben rejlő tehetséget.

- Lehet, hogy a régebbi generáció tehetségére is jobban oda kellett volna figyelni. Ma már elengedhetetlen, hogy aki el akar érni valamit, az legyen tehetséges, kreatív de kiváltképp szolgalmas, és ez utóbbi a legfontosabb- emelte ki az elnök. A Heves Megyei Pedagógiai Intézet bírja az összehasonlítást az ország más intézményeivel szemben, és fontos is,hogy össze lehessen mérni a tudást az ország más területén élőkkel. Jól kell sáfárkodni a tehetséggel, így lehet másképp és jobban csinálni,mint az elődök. Azonban a mai technika korában sem pótolja semmi a pedagógusok elengedhetetlen szerepét a gyermekek fejlődésében- fejtette ki dr. Sós Tamás.

A szerdai rendezvényen táncbemutatóval, mesemondással is kedveskedtek a gyermekek társaiknak és oktatóiknak valamint a város és a megyei vezetőinek.

Magyar Gina

Rendkívül gazdag, változatos, az egész család számára sok érdekességet kínáló programsorozattal rendezték meg a Múzeumok Éjszakáját Egerben. Az este leglátványosabb eseményei közé tartozott a várban megrendezett II. Kárpát-Medencei Tűzugrás Fesztivál és a Macik éjszakája kiállítás, de ezen az estén a már megszokott menetrend szerint, több helyszínen várták a látogatókat.

A Múzeumok Éjszakáján hagyományos helyszín volt a vár, ahol az állandó kiállítások és a Kazamata fáklyás bejárása mellett színpadi műsor, néptáncegyüttesek fellépése, a Vocalissimo énekegyüttes előadása, Dr. Csiffáry Gergely előadása Bornemissza Gergely deák életéről, "Raktár-műhely-kiállítás” és táncház várta a nagy számban megjelent látogatókat.
Az éjfélig tartó ingyenes látnivalók között az „Egri vár története” a „Kivégzés, tortúra, megszégyenítés a régi Magyarországon” program is szerepelt, de kedvelt célpontnak bizonyult az Éremverde, a Panoptikum, valamint a 3D-s Vármozi is. A Dobó-bástya éjszakai vendége ezúttal a rákóczifalvai MACIMÚZEUM lakói voltak.
A Dobó bástya Terasz ezen az estén bemutatta Eger legjobb kocsmáját, ahol, igazán érdemes időt tölteni és borokat kortyolni. Az esti félhomályban Horváth Ferenc színművész gitárral dicsérte a borokat, miközben a hallgatóság az ízek mellett a nyárral átitatott éjszakai egri panorámát is élvezhette. A terasz kiváló ivóhelyén, a „Heves Megye legjobb bora” verseny nyertes borászai mutatkoztak be.

Középkori hagyomány elevenedik meg a Szent Iván éji tűzugrás szokásában melyet a várudvaron, a Gótikus palota előtt elevenített fel a Boróka, az Egres és a Lajtha László Néptáncegyüttes, csatlakozva a Kárpát-medence megannyi településéhez, ahol ugyanabban a pillanatban lobbant fel egyszerre a szentiváni tűz.
A hagyomány szerint ilyenkor a négyszögűre rakott tűz köré gyűlik sok, sok táncos, és méltóságteljes, lassú körtánc kezdődik, egyszerre 50 helyszínen. A sok, sok kör, amely a közös időpont és a közös gondolat eredményeként egy hatalmas virtuális körré növekszik. Az ügyes menyecskék úgy járták a táncot, hogy az életerőt sugárzó forgatagba még a Hold is beleszédült. A tüzes éjszakába hajló mulatozást, immár szokás szerint tűzijáték koronázta meg.

A II. Kárpát-medencei Tűzugrás Fesztivál a népi kultúra összetartó és közösségteremtő erejét igyekszik bemutatni, azt, hogy a közös ének, a közös tánc, az összekapaszkodó körök át tudják törni az elidegenedés falát. Azt, hogy az együvé tartozás érzése le tudja győzni a távolságot, át tudja lépni a határokat és távoli vidékeket képes összekötni.
A Szent Iván napi tűzgyújtás gyökerei a korakereszténység idejéig nyúlnak vissza, de egyes elemei a magyarság ázsiai tartózkodásáig visszavezethetők. A tűz mitikus, megtisztító ereje, a világosság ünnepe az egész keresztény Európa szokásvilágába bekerült. A középkori Európában a nyári napforduló éjszakáján mindenhol felgyulladtak a sötétséget elűző tüzek, megszólalt a szentiváni ének. Szerelmi varázsló, kiházasító énekeket énekeltek, a fiatalok rituális körtáncot jártak, a lányok átugrottak a parázsló tűzön.
Az urbanizáció a Kárpát-medencétől nyugatra ezt a hagyományt is eltüntette, mint oly sok mindent a középkori Európa kultúrájából. Éppen ezért lehetünk büszkék arra, hogy ezeket a csodálatos értékeket nagyapáink, nagyanyáink a legutóbbi időkig megőrizték és átadták nekünk. A mi feladatunk az, hogy tovább őrizzük, a XXI. század megváltozott világához alakítsuk és felmutassuk őket! Nem csak a Kárpát-medencében élőknek, hanem egész Európának.
Ezért csendül fel az Európa peremén élő elfelejtett moldvai csángók öves táncának dallama. Azoké a csángóké, akik ott a végeken a legjobban megőrizték az egységes középkori Európa kultúráját, a gregorián dallamokat, a körtáncokat, a balladákat.
Ezért indul el az a körtánc, amivel több száz évvel ezelőtt a nyári napforduló estéjén egész Európa köszöntötte a világosság győzelmét a sötétség fölött, a Bretagne-tól a Kárpátokig, Skandináviától Itáliáig.

Ugyanúgy égnek a tüzek Magyarországon, Erdélyben, a Vajdaságban, Kárpátalján és a Felvidéken, ugyanúgy szólal meg az ének és indul el a tánc, s a tűz fénye eljut a Kárpát-medencében élő népekhez.

Forrás:Egriszin