Keresés: „állampolgár” (62 találat)

Régészek bevonásával derített fényt egy 2008-ban elkövetett gyilkosságra a rendőrség tegnap Egerben. A négy évvel ezelőtti tettét beismerő férfit egy másik gyilkosság miatt már elítélték.

Helyszíni szemlén bizonyította tettét az elkövető, a 2008-as bűncselekményben. A részletekről dr. Sasi Csaba r. alezredes, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának vezetője, ma délután számolt be.

A rendőrség korábban közigazgatási eljárás keretében vizsgálta egy asszony eltűnését 2008 júliusában. 2011-ben a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság részletesen vizsgált korábbi ügyeket, melyek között sok egybevágó részletre bukkantak ennek az ügynek a kapcsán. Az adatok alapján 2012 februárjában jutottak el a házhoz, ahol egy betemetett kútban megtalálták a 2008-ban eltűnt nő holttestét. A Vörösmarty utcában található ház udvarán az ásást régészek segítségével végezték és 1 méter 30 centiméteres mélységben bukkantak testre, amiről a boncolás egyértelműsítette az idegenkezűséget.

Az agyonvert nő ügyében, a rendőrség büntetőeljárás keretében folytatta a nyomozást, amely során a szálak L.Tamáshoz vezettek. A 82-es születésű férfit, aki jelenleg egy svájci állampolgárságú nő megölése miatti börtönbüntetését tölti, tegnap hallgatták ki. A férfi a kihallgatás során meglepően hamar beismerte, hogy ő követte el a gyilkosságot. A helyszíni szemlén további bizonyítékokat jelentettek azok a részletek, amelyeket az elkövetőn kívül nem ismert senki.

A szándékos emberölés mögött egy régebbi családi viszály húzódik. Az elkövető korábban a sértett lányának barátja volt. A megromlott és újrakezdett kapcsolatot nem nézte jó szemmel a lány anyja, nemtetszésének hangot is adott. A fiatalember, akinek a tettében nem kis szerepet játszott az alkohol, azt a megoldást választotta, hogy elhallgattatja a sértettet. A Vörösmarty utcában található, korábbi albérletben elkövetett tettét szégyellte a barátnője előtt. A férfi a cselekmény súlyát nem tudta magában tartani, a kihallgatáson azonnal részletes vallomást tett.

Holló Miklós/Egriügyek

A vidéki emberek számára többe kerül és nehezebbé válik a közigazgatási ügyek intézése a járási rendszerben.

Három hónapja a Fidesz egyetlen lapon hozta nyilvánosságra a koncepciónak csúfolt járási rendszer kialakításának tervezetét.

168 járási kormányhivatalt kívánnak kialakítani, ebből Heves megyében lesz hét, Fidesz-KDNP politikusokkal az élen. Azóta sem folytatnak érdemi egyeztetést az ügyben.

A járások zömében a jegyzők, körjegyzők államigazgatási feladatait veszik át, a fakivágástól az anyakönyvvezetésig.

Az utolsó közösségszervező erőt, az önkormányzatokat verik szét. A választott önkormányzatok saját településük életébe egyre kevésbé tudnak beavatkozni. Mindez a Fidesz hatalmi érdekeit szolgálja.

A vidéki emberek számára többe kerül és nehezebbé és időigényesebbé válik a közigazgatási ügyek intézése a járási központba történő beutazással. A Fidesz lemond a vidék Magyarországáról, hiszen nem csak az ügyintézés, hanem az utazás és annak feltételeit is korlátozza a kormány (vasúti járatok megszüntetésével, az üzemanyagár folyamatos emelkedésével). Az Orbán-kormány vizesárok mögé zárja 4 millió létminimum alatt élő – köztük több millió – vidéki polgártársunkat.

Kormánypárti politikusoknak az MSZP 12 kérdést kíván feltenni, ezekre adjanak választ, mielőtt bármilyen döntést hoznak.

1. Mitől lesz hatékonyabb a járási rendszer, mint a mostani?

2. Mennyibe kerül az átalakítás? (Követeljük a hatásvizsgálatok nyilvánosságra hozatalát!)

3. Mit jelent az átalakítás a szolgáltatást igénybe vevő állampolgárok számára?

4. Mit jelent az átalakítás az önkormányzatok számára?

5. Pontosan mi lesz a járási hivatalok feladata? Milyen állami feladatok, hatósági hatáskörök és milyen önkormányzati feladatok kerülnek a járásokhoz?

6. Mi lesz a jól működő kistérségekkel?

7. Lesz-e szerepe a járási hivatalnak a közszolgáltatások szervezésében - különös tekintettel a közoktatás irányítására, az intézmények fenntartására, működtetésére?

8. Lesz-e szerepe a járási hivatalnak az önkormányzatok felügyeletében?

9. Mi lesz az okmányirodákkal?

10. Kikből áll majd a járási hivatalok személyzete?

11. Politikus vagy szakember vezeti majd a járási hivatalt?

12. Az államigazgatásin kívül milyen egyéb (gazdasági, tervezési, kulturális stb.) funkciót szánnak a járásoknak?

Ezek azok a kérdések, amelyeket még most, az előkészítés fázisában kellene tisztázni.

            Török Zsolt                                                    Dr. Sós Tamás

               Szóvivő                                               Országgyűlési képviselő

                MSZP                                                               MSZP

Az 1848/49-es eseményeknek ma is fontos üzenete van - mondta Felsőtárkányban szerdán dr. Völner Pál államtitkár.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc a török kor utáni magyar történelem legfényesebb napjai - mondta Felsőtárkányban dr. Völner Pál. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára a településen tartott megemlékezésen úgy fogalmazott: egy közösség, település életképességéről nem csak az árulkodik, hogy az adott helyen milyen intézmények, civilszervezetek vannak, hanem az is hogyan tudnak ünnepelni.

- Az 1848 márciusában kinyomtatott 12 pont a magyar demokrácia és függetlenség alapköve, amely ma is hordoz aktualitást - fogalmazott. - Az Unió akkor azt jelentette: unió Erdéllyel, ma pedig az a célunk, hogy unióban éljünk minden magyarral, ezt segíti a kettős állampolgárság. A közteherviselés is ugyanolyan fontos ma: a bankoknak, nagy cégeknek is részt kell vállalniuk a feladatokból, nehézségekből, hiszen ők a magyar nép munkájából élnek jól.

Az államtitkár köszöntője után a magyar kormány nevében helyezett el koszorút a Faluház oldalán található emléktáblánál, majd az önkormányzat, a helyi civil szervezetek és pártok is koszorúval emlékeztek a hősökre. Az ünnepség a Faluházban folytatódott színpadi műsorral.

Forrás: Heol

Szerda délután a Lehet Más a Politika egri aktivistái hatalmas leplet engedtek le az egri vár oldaláról, a Dobó bástya melletti toronyból. A megyeszékhelyen eddig szokatlan akcióval az LMP által indított aláírásgyűjtési kampányra hívták fel a figyelmet.

„A falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében” – szólt az üzenet. Dobó István várkapitány híres szavaival az akció a népszavazási kezdeményezésre és aláírásgyűjtésre hívták fel a figyelmet. Az aláírásgyűjtés Egerben és Heves megyében dr. Csarnó Ákos egri önkormányzati képviselő szerint jól halad, de „még közel sem ért véget, a lepel pedig akárhol feltűnhet az országban”.

Az aláírásgyűjtés megkezdése óta eltelt több mint egy hét alatt 30 ezer aláírást sikerült összegyűjtenie az LMP-nek népszavazás-kezdeményezéséhez az általa feltett négy kérdésben - mondta el korábban Karácsony Gergely, a párt frakcióvezető-helyettese gödöllői sajtótájékoztatóján kedden.

Az egy hét alatt összegyűjtött 30 ezer aláírás azt mutatja, hogy jól indult a gyűjtés, de ennél is fontosabb, hogy közel 10 ezer állampolgár vállalta, maga is részt vesz az aláírások összeszedésében - közölte Karácsony Gergely a Talpra magyar! címmel megtartott sajtótájékoztatón.

"Ez azért fontos, mert ez nem egy hagyományos párt hagyományos népszavazási kezdeményezése. Nagyon bízunk az önkéntesekben, és igazából rájuk szeretnénk ezt a kampányt alapozni. Azt szeretnénk, ha valóban az állampolgárok vennék kezükbe az ország sorsát" - hangsúlyozta a politikus.Az aláírásgyűjtéssel cél az is, hogy beszélgethessenek azokkal, akiket érdekelnek a feltett kérdések. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, az emberek nagyon pozitívan fogadják a kezdeményezést, és "örülnek annak, hogy lehetőségük van kifejezni sokszor meglehetősen kritikus véleményüket a kormány politikájával kapcsolatban" - fogalmazott Karácsony Gergely. A népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírást április 2-ig kell összegyűjteni. A politikus hozzátette: reményeik szerint a mostani négy kérdés mellé egy ötödik is csatlakozhat, amennyiben az Alkotmánybíróság pozitívan dönt nyugdíjügyi beadványukról, hogy a korábban megszerzett nyugdíjjogosultságokat ne lehessen elvenni.

A Lehet Más a Politika március 5-én négy kérdésben kezdte meg az országos aláírásgyűjtést a 2012-es népszavazáshoz. A kezdeményezéssel azt szeretnék elérni, hogy a tankötelezettség korhatára továbbra is 18 év maradjon, emeljék vissza az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát a jelenlegi kilencven napról a korábbi 260 napra, 100 napnál hosszabb próbaidőt ne lehessen kikötni és végül a szabadság kétharmadát a munkavállaló kérésének megfelelően kelljen kiadni.

Egri Ügyek/MTI

Pénteken a város több pontján, és különféle formában emlékeztek meg a Magyar Kultúra Napjáról. Idén a városi díszünnepségnek a Bartakovics Béla Közösségi Ház adott otthont.

Az ünnepség a himnusszal kezdődött, melyet Ungvári P. Tamás előadásában hallhattuk, majd Habis László Eger polgármestere mondta el ünnepi beszédét, melyet egy Wass Albert idézettel kezdett: „„A kultúra és a nemzet azonossága az a mindeneken felül álló erő, mely ellen tehetetlenek a fegyverek, és mellyel szemben értelmüket vesztik a szögesdrótok.”

Minden évben összegyűlünk a Magyar Kultúra Napján, hogy együtt ünnepeljünk és elmélyedjünk értékeinkben. A kultúra a nemzet túlélésének a záloga- fogalmazott a polgármester. A kitartó és fárasztó munka mellett fontos, hogy megőrizzük nemzeti identitásunk. Nemzetünk rendkívül gazdag, melyet tapasztaljuk itthon és akkor is, amikor gyergyói nemzettestvéreink tesznek állampolgári esküt. Fontos kultúránk ápolása, büszkék lehetünk rá. A színvonalat bizonyítja, hogy díjat nyert tavaszi fesztiválunk, jubileumot ünnepelnek együtteseink, többek között a Gajdos és a Lajta. Városunk programjai között több nemzetközi fesztivál is szerepel, és azt se felejtsük el, hogy a Jézuska hozott nekünk két színházat is - emelte ki Habis.

Ezután a polgármester átadta az elismeréseket, kitüntetéseket. Majd Egri Szimfonikus Zenekar adott koncertet Szabó Sípos Máté vezénylésével.

Kitüntetések:

Nemzeti Erőforrás Minisztere a Magyar Kultúra Napja alkalmából Aranykatedra Emlékplakett kitüntetést adományozott Fülöp Attilánénak, a Balassi Bálint Általános Iskola tanítónőjének.

Az irodalmi pályázatra  főiskola kategóriában az alábbi eredmények születtek:

Első díjban és 15.000,- Ft-ban részesül esszéjéért, verseiért és prózájáért:
-    Kispál Dániel magyar szakos főiskolai hallgató.
Második díjban és 12.000,- Ft-ban részesül tanulmányáért:
-   Farkas Anett magyar- kommunikáció szakos főiskolai hallgató
Harmadik díjban és 10.000,- Ft- ban részesül esszéjéért:
-   Dávida Katalin magyar szakos főiskolai hallgató.

Teljesítményükért az alábbi hallgatók részesülnek dicséretben és könyvjutalomban:
-   Kiss Dávid I. éves, és
-   Báthory Kinga III. éves magyar szakos hallgatók, mindketten az EKF diákjai.

II. A második, tehát a középiskolai kategória eredményei a következők: Első díjban és 12.000,-Ft- ban részesül válogatott novelláiért: - Agócs Martina, az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Gimnáziumának 12/a osztályos tanulója. Második díjban és 10.000,-Ft- ban részesül novellájáért - Pécsi Zsófia, a Dobó István Gimnázium 11/b. osztályos tanulója Harmadik díjban és 8.000,-Ft.- ban részesül mesekölteményéért: -  Varga Abigél a Sancta Mária Gimnázium 10/n osztályos tanulója.

Színvonalas pályamunkájukért az alábbi tanulók részesülnek dicséretben és könyvjutalomban:
- Forgács Fanni az EKF Gyakorlógimnáziumának 10/c osztályos, valamint
- Farkas Ábel a Dobó István Gimnázium 10/a osztályos tanulója.

III. A harmadik – az általános iskolai kategória eredményei a következők:
Első díjban és 10.000,- Ft-ban részesül mesenovellájáért:
- Hídvégi Rebeka a Sancta Mária Általános Iskola 7. osztályos diákja
Második díjban és 8.000,-Ft- ban részesül recenziójáért:
- Hajós Tamás Boldizsár az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának 6/b. osztályos tanulója.
Harmadik díjban és 6000-Ft-ban részesül esszéjéért:
- Gál Katalin a Lenkey János Általános Iskola 7. osztályos tanulója

Kiemelkedő pályamunkájukért könyvjutalomban és dicséretben részesülnek  az alábbi tanulók:
-    Asztalos Ábel a Balassi Bálint Általános Iskola Tinódi Sebestyén Tagiskolájának 4/a osztályos diákja és
-    Novák Blanka az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának 6/b osztályos tanulója.

Kép:Nemes Róbert (fotonemes.hu)

Forrás: Egriszín

A Heves Megyei Önkormányzat és a Tempus Közalapítvány pénteken délelőtt „Európa a polgárokért” címmel tájékoztató napot rendezett önkormányzatok és civil szervezetek számára.

Az „Európa a polgárokért” program célja, hogy a különböző országok lakói jobban megismerjék egymás kultúráját, történelmét, értékeit, tanuljanak egymástól, és olyan aktív részvételt alakítsanak ki a különböző nemzetek állampolgárai között, amivel befolyásolni tudják Európa alakulását.

A rendezvényt Szabó Róbert a Heves Megyei Közgyűlés elnöke nyitotta meg, aki a következőket mondta: azért hoztuk létre a mai tájékoztató napot, mert az önkormányzati rendszer átalakítása során a megyére új feladat hárul, ami a területfejlesztés. Úgy gondoltuk, hogy a civilek pályáztatási koordinálása segít abban, hogy minél több Európai Uniós pályázati forrást tudjanak lehívni. A mi érdekünk is, hogy a civilek eredményesek legyenek- fogalmazott az elnök.

A Tempus Közalapítvány elsősorban Uniós pályázatokkal foglalkozik, program-koordinátoruk Horváth Katalin bemutatta, hogy milyen pályázati lehetőségeket ajánl az Európai Bizottság programja, és mennyire egyszerű a pályázati folyamat. Elhangzott, hogy az új pályázóknak mire érdemes odafigyelniük és példákon keresztül mutatta be, milyen pozitív változásokat hoz egy nyertes pályázat egy önkormányzat, egy intézmény, egy civil szervezet vagy egy település életébe.

A legnépszerűbb programok a testvérvárosi találkozók, a tematikus hálózatok és a civil szervezetek által kezdeményezett projektek.

Forrás: Egriszín

Módosító indítványt nyújt be a Parlamentbe az LMP a választási törvénytervezettel szemben, melyet több ponton is kifogásolnak.

A hétfői egri sajtótájékoztatón súlyosan manipulatívnak nevezte a választási törvénytervezet több pontját Tóth Norbert megyei koordinátor, aki szerint olyan törvénytervezetet vitt a Fidesz az Országgyűlés elé, amivel megszegnek minden választójogi normát, és a számukra legelőnyösebb választókerületi beosztást húzzák meg- fogalmazott a koordinátor. A Választókerületi besorolás manipulatív, és elszakad minden eddigi történelmi, földrajzi, társadalmi és gazdasági szempontoktól. Ráadásul ezeket a határvonalakat nem a parlamentnek, hanem egy független szakértői testületnek kellett volna meghoznia -állítja Tóth Norbert. Szintén ellenzi a párt a győztesnek járó kompenzációt, valamint az irreális kopogtatócédula gyűjtési rendszert is.

Ugyanakkor a sajtótájékoztatón dr Csarnó Ákos felvázolta az LMP reformjavaslatait, melyek támogatják a kétfordulós parlamenti választási rendszert, öt százalékról három százalékra csökkentené a bejutási küszöböt, megszüntetné az ajánlószelvények gyűjtését, és bárki indulhatna a választásokon, aki programot mutat be. Az LMP szeretné növelni a nők arányát a parlamentben, segítené a bejutási lehetőséget az etnikai és kisebbségi csoportoknak, a párt csak az állandó magyarországi lakhellyel rendelkező állampolgároknak adna szavazati jogot. Nem csökkentenék a választókerületek számát, viszont a parlament létszámát igen, de nem olyan mértekben, mint ahogy a Fidesz tervezi. Az LMP 245 fős Házat javasol- hangzott el a sajtótájékoztatón.

Forrás: Egriszín

Augusztus óta Magyarországon tartózkodik a Londonban élő Numan Emese és kisfia, Gergő. Augusztus 5-én tértek haza Angliából férjével, a reptéren azonban elvették a csecsemő útlevelét, arra hivatkozva, hogy nem rendelkezik állandó útlevéllel. A gyermek kapott egy igazolást, mellyel kiválthatják a szülők a hivatalos papírt. Az útlevél-kérelem azóta is folyik, az édesapa a nyár végén visszament Londonba, így a család több mint 1700 km-re él szétszakítva egymástól.

A szülők már augusztus 8-án beadták a kérelmet az anyakönyvi hivatalba, ahol elmondták nekik, hogy mivel a gyermek nem Magyarországon született, ezért az anyakönyvezése a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz tartozik, így elhúzódhat a dolog. Az apuka a nyár végén visszatért londoni otthonukba, mert véget ért a szabadsága, azonban a kivonat megérkezésekor vissza kell térnie Magyarországra, az ő aláírására is szükség van a kisfiúval kapcsolatban.

Hetek teltek el már, az anyuka hiába telefonált a hivatalokba, vagy semleges válasszal, vagy ígérgetésekkel hitegették. Telefonhívásaira nem válaszolnak, senkivel sem sikerült eddig beszélnie a kisfia útlevelével kapcsolatban.

A magyar állampolgárság megszerzésénél a „vérségi elvet” alkalmazzák, azaz a gyermek állampolgárságát a szülők állampolgársága határozza meg. A hivatalban 6-8 hetet ígértek az édesanyának, 3 hónapja azonban hiába várnak. Az anyakönyvi kivonat megérkezése után is várnia kellene a családnak, az útlevéligénylés előtt egy úgynevezett „bevándoroltatás” történik, ezek után kaphat csak állandó útlevelet.

Nem értem, hogy mi tart ennyi ideig, amikor Londonban, ami a lakosságát tekintve Magyarországgal megegyezik, fél óra után a kezembe adták az angol anyakönyvi kivonatot. Ez itt miért okoz ennyi problémát?- mondta Emese.

Az ügyintézés lassú folyamata mellett egyéb gondokat is okoz az itt tartózkodás. A csecsemőnek már két kötelező oltást is meg kellett volna kapnia, azonban az anyakönyvi kivonata nélkül nem kaphat egészségügyi ellátást.

A család lassan 4 hónapja él szétszakítva, az édesapa kimarad a kisfia legfontosabb pillanataiból, nem látja, ahogy változik, tanul ,  „köszönhetően” a Magyarországon folyó lassú ügyintézésnek.

Friss: a TV2 információja szerint az iratokat postázták.

A feketegazdaság mozgásterének szűkítése napjainkban egyértelmű kormányzati és városi cél, s igaz ez a turisztikai szolgáltatás területére is. Eger önkormányzata helyi rendeletben szabályozni kívánja a „Vendég- és idegenforgalmi adónyilvántartást”. Az, hogy a városunkban eltöltött vendégéjszakákat korrekt, egységes módon vezessék a szolgáltatók, minden egri polgár érdeke: a város ennek a statisztikai mutató alapján hívhatja le a jelentős összegű normatív támogatást - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

A közgyűlés által elfogadott módosítások szigorúbb és ellenőrizhetőbb, egységes rendszert teremtenek. Városunkban jelenleg 307 szálláshely (szálloda, panzió, kemping, üdülőház, turistaszálló, ifjúsági szálló és egyéb szálláshely) működik. A 17 szálloda kivételével kötelező lesz „Vendég- és idegenforgalmi adónyilvántartás” vezetése, melyet a vállalkozóknak nyomtatvány formájában térítésmentesen biztosít az önkormányzat. A kiadványnak folyamatosan és vezetésre alkalmas állapotban kell rendelkezésre állnia a szálláshelyen.
A nyilvántartás tartalmazza: a sorszámot; a vendég nevét; születési helyét és idejét; lakcímét; állampolgárságát; útlevél, vagy személyazonosító igazolvány, esetleg vezetői engedély számát; az érkezés és a távozás napját és időpontját; az Egerben eltöltött vendégéjszakák számát. Fel kell tüntetni az adómentesen eltöltött vendégéjszaka számot és annak jogcímét; az adóköteles vendégéjszakák számát; a beszedett adó összegét; a kibocsátott számla, nyugta sorszámát. Szerepeltetni kell azt is, hogy a beszedett adót a szolgáltató mikor fizette meg az önkormányzatnak, illetve mikor vallotta be az idegenforgalmi adót.
A képviselőtestületi döntésnek megfelelően a jövőben egyértelműen megállapítható és bármikor ellenőrizhető lesz az Egerben vendégéjszakát eltöltő magánszemély adóstátusza, érkezése, távozása. A „vendégkönyv” segíti a szálláshely tulajdonost, hiszen olyan adatokat is tartalmaz, melyek megnyugtató módon visszakereshetővé teszik az elszállásolt vendégeket.
A „Vendég- és idegenforgalmi adónyilvántartás” legfontosabb mellékletei angol, német és lengyel nyelven is elérhetőek lesznek, így a külföldiek is egyértelműen eligazodhatnak a nyilvántartások rendszerében, és aláírásukkal hitelesítik ittlétüket. A szakmai anyagot az előterjesztő előzetesen megküldte a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Magánszállásadók Országos Szövetsége, az Egyesület Eger Idegenforgalmáért Egyesület és Eger Magánszálláshelyeinek Egyesülete részére is.

 

A Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskolában idén először indul rendvédelmi képzés Egerben. A programot Dr. Petrovics András rendőrkapitány kezdeményezésére indították el. Elmondása szerint a rendőrség utánpótlás hiányában szenved, így nagyon bízik a program sikerességében.

Az évfolyam megvalósulásában óriási szerepe van Eger város közgyűlésének, ahol megszavazták az osztály létrejöttét. A város nem csak az indulással, de az infrastruktúra fejlesztésével, rendőr-testnevelő tanárokkal illetve eszközökkel is segítette a képzés megszületését.  A kapitány szerint fontos, hogy Eger környékéről kerüljön ki az utánpótlás, hiszen a munka szempontjából alapvető a helyismeret, a megfelelő tájékozódás. Az iskola munkáját 4 rendőr is segíteni fogja, illetve a rendőrség nagy szerepet vállal a szakma megismertetésében, a fiatalok kiképzésében.

Az elsőként induló rendvédelmi osztályba hatszoros túljelentkezés volt, melybe végül 36 tanuló nyert felvételt. A nagymértékű túljelentkezés mutatja, hogy megnövekedett az érdeklődés a szakma iránt. A rendőrkapitány szerint az itt megismert tananyag fontos a jó állampolgársághoz, emberközpontú.

Rázsi Botond alpolgármester elmondta,hogy Eger iskolaváros , így a tervezet létrejötte a várost is szolgálni fogja, hiszen csaknem mindent lehet tanulni a megyeszékhelyen. Véleménye szerint az iskola sikeres lesz, szép jövőt jósol a szakmai csoportnak, ha élnek a támogatásokkal, ugyanis az infrastruktúra fejleszthető, a feltételek adottak.