Keresés: „Bátor” (59 találat)

A kormánynak a járások kialakításáról szóló döntése szerint hét járási székhely lesz Heves megyében. 2013 január elsejétől Bélapátfalván, Egerben, Füzesabonyban, Hatvanban, Hevesen, Gyöngyösön és Pétervásárán működik majd járási kormányhivatal.

A Magyar Közlönyben megjelent a 2013. január elsejétől működő járási hivatalok székhelyét és illetékességi területét tartalmazó lista. A járások kialakításának elveiről és az előkészítés feladatairól tavaly szeptember 1-jén döntött a kormány. 2013 januárjától országszerte 175 járási, a fővárosban pedig 23 kerületi kormányhivatal kezdi meg működését. A nagyobb településeken ügyintézésre a járási hivatalok részeként működő, hétfőtől péntekig 8 órától 20 óráig nyitva tartó kormányablakokban lesz lehetőség. A járások és a járási székhelyek kialakításának alapelve az volt, hogy a megyék határaihoz igazodva az állampolgárok számára biztosítsa az államigazgatási szolgáltatásokhoz való gyors és könnyű hozzáférést, és a jelenleg létező ügyintézési helyszínek lehetőség szerint maradjanak meg - olvasható a Heves Megyei Kormányhivatal közleményében.

A Heves megyei járási hivatalok székhelye és illetékességi területe:

1/ Bélapátfalvai Járási Hivatal
Székhely: Bélapátfalva
Települések:
Balaton
Bekölce
Bélapátfalva
Bükkszentmárton
Mikófalva
Mónosbél
Nagyvisnyó
Szilvásvárad

2/ Egri Járási Hivatal
Székhely: Eger
Települések:
Andornaktálya
Bátor
Demjén
Eger
Egerbakta
Egerbocs
Egercsehi
Egerszalók
Egerszólát
Feldebrő
Felsőtárkány
Hevesaranyos
Kerecsend
Maklár
Nagytálya
Noszvaj
Novaj
Ostoros
Szarvaskő
Szúcs
Tarnaszentmária
Verpelét

3/ Füzesabonyi Járási Hivatal
Székhely: Füzesabony
Települések:
Aldebrő
Besenyőtelek
Dormánd
Egerfarmos
Füzesabony
Kál
Kápolna
Kompolt Mezőszemere
Mezőtárkány
Nagyút
Poroszló
Sarud
Szihalom
Tófalu
Újlőrincfalva

4/ Gyöngyösi Járási Hivatal
Székhely: Gyöngyös
Települések:
Abasár
Adács
Atkár
Detk
Domoszló
Gyöngyös
Gyöngyöshalász
Gyöngyösoroszi
Gyöngyöspata
Gyöngyössolymos
Gyöngyöstarján
Halmajugra
Karácsond
Kisnána
Ludas
Markaz
Mátraszentimre
Nagyfüged
Nagyréde
Pálosvörösmart
Szűcsi
Vámosgyörk
Vécs
Visonta
Visznek

5/ Hatvani Járási Hivatal
Székhely: Hatvan
Települések:
Apc
Boldog
Csány
Ecséd
Hatvan
Heréd
Hort
Kerekharaszt
Lőrinci
Nagykökényes
Petőfibánya
Rózsaszentmárton
Zagyvaszántó

6/ Hevesi Járási Hivatal
Székhely: Heves
Települések:
Átány
Boconád
Erdőtelek
Erk
Heves
Hevesvezekény
Kisköre
Kömlő
Pély
Tarnabod
Tarnaméra
Tarnaörs
Tarnaszentmiklós
Tarnazsadány
Tenk
Tiszanána
Zaránk

7/ Pétervásárai Járási Hivatal
Székhely: Pétervására
Települések:
Bodony
Bükkszenterzsébet
Bükkszék
Erdőkövesd
Fedémes
Istenmezeje
Ivád
Kisfüzes
Mátraballa
Mátraderecske
Parád
Parádsasvár
Pétervására
Recsk
Sirok
Szajla
Szentdomonkos
Tarnalelesz
Terpes
Váraszó

Az 1552-es ostrom után 460 évvel ismét győzelmet arattak az egri vár katonái, a törökök felett. A 17. Végvári Vigasságok Történelmi fesztivál leglátványosabb eseményén az egykori ostromot elevenítették meg a hagyományőrzők.

Ágyúdörgés, harci dobok, csatazaj verte fel a Felvidék egykori kapujának csendjét ezen a hétvégén. Aggodalomra semmi ok nem volt, a néhány napra Dobó István irányítása alá került Egri vár ezúttal is sikerrel verte vissza a 2012-es török támadást.
A minden évben nagy érdeklődés által kísért hagyományőrző fesztivál idei programjai között az 1552-es ostrom felidézése vonzotta a legtöbb érdeklődőt. A török katonák már a nap folyamán megjelentek Eger városában és portyázva nézegették maguknak a helyi asszonyságokat mindenfelé a belvárosban. A Végvári Vigasságokon különböző korok öltözékei, fegyverei is megjelentek a hadi bemutatókon, tornán, felvonuláson Eger történelmi belvárosán keresztül. A várjátékok során Gárdonyi regényének korhű ruhába öltözött szereplői, a történelmi személyek kiválasztott alakítói, rekonstruált fegyverek és tradicionális mesterségeket űző kézművesek idézték fel azt a történelmi hangulatot, amelyről Eger elhíresült.
Szombaton előkerültek a korabeli fegyverek, ágyúk, muskéták, kardok, szablyák is, hiszen délután a törökök már a falakat ostromolták.
Dobó Isván megeskette a védőket a Gótikus palota előtt, s Mekcsey István várnagy irányításával, korhű jelmezekben, fegyverekkel megkezdődött a küzdelem. A törökök a Varkoch-kapun át több hullámban törtek be a várba, s a csata kimenetele a veszteségeket látva, a jelenet végéig bizonytalannak tűnt. A bátor, végsőkig kitartó egriek, kiknek elszántságáról Gárdonyi Géza is sokat mesélt, a hazaszeretet minden eszközét bevetve kivívták a győzelmet, a messzi tájakról összesereglett sokadalom nagy ámulatára. A várjáték az Egri csillagok történetének központi elemét a várostromot idézte fel, amikor Kara Ahmed fővezér és Szokoli Mohamed beglerbég 60-70 ezer fős török serege1552. október 13-án alulmaradt a Dobó István parancsnoksága alatt az Egri várat védő, mintegy 2500 fővel szemben. Eger 1552-es győzelmével a században először sikerült megvédeni egy magyar várat az oszmán seregekkel szemben. Ezt a győzelmet idézte meg a történelmi fesztivál, a vérüket áldozó hősök előtt tisztelegve. Akkor Habsburg Ferdinánd király nagy vígasságára, most a turistákéra.

Forrás: Holló Miklós/Egriügyek

inShare

Folk Error koncert, tűzbe öltözött dívák és Kurul dobosok szórakoztatták a közönséget Szentiván éjjelén a Szépasszony-völgyben.  A bátrak késő éjjel ropták a máglya körül a tánc és a tűz éjszakáján.

Az év legrövidebb éjszakájához sok legenda kötődik. Az izgalmas hagyomány ébrentartásához Egerben a Művészetek Háza járul hozzá minden évben programjaival. A hagyományos szépasszony-völgyi rendezvénynek idén is a zene, a tánc és a tűz voltak a legfontosabb elemei.

Folk and roll

Szent Iván éjjelén a zenét a Folk Error testesítette meg. Bár kezdetben a színpadtól meglehetősen nagy távolságot tartott a közönség, a népzenét más műfajokkal egyedi módon vegyítő zenekar nem volt bátortalan. A folk-rock megmozgatta a lábakat, kellet is, hiszen amilyen meleg volt a délután, olyan hűvös lett az este.
A 2006-ban alakult banda rápörgött a népdalokra, új irányt képvisel a világzenében. A népzenén belül is csaponganak a tájegységek, dalfajták között, ahogyan a könnyűzenei stílusok és hangszerek is sűrűn forgolódnak zenéjükben.
Régi szokások, hiedelmek világát idézi meg a Szentiván-éj mágikus hangulata. A nyári napfordulót, az év legrövidebb éjszakáját mindig is ünnepelték az európai népek, sokszor misztikus történeteket, régi korokig visszanyúló hagyományt őrizve. A néphagyományhoz híven a világ számos pontján mágikus erőt szimbolizáló örömtüzeket gyújtanak ezen az estén. A nyárközépi Szentiván a fény ünnepe is, a hiedelmekben a tűz a napot, a fényt testesíti meg a gonosz erőkkel szemben.

Tűzbe öltözött nők és árnyak

A fény erejét a Magma Tűzszínház „Tűz-jelmez varieté” című produkciója hozta el a völgybe. A társulat látványos összművészeti előadásában a zene, a tánc, a színház elemei épülnek egy hatássá, az ősi művészet egysége felé pillantva. Az előadók táncában és a tűzben ősi szimbólumok, mítikus jelenségek ébrednek fel. A bemutatón az előadók különös tűzruhákkal, akrobatikus mozgásokkal kápráztatták el a közönséget.
Az Esőkirály és a szépséges Jázminvirág történetét a Jávai Árnyékszínház előadásában láthatta a nagyérdemű. A mesefeldolgozás a szerelemről, a belső béke és a harmónia megtalálásáról szól, a távol-keleti tánc és árnyjáték, az égi rendet megidéző, különleges kifejezőerejével.
Az elmúlt korokban a Szent Iván éjjelén gyújtott tüzeknek egész Európában varázserőt tulajdonítottak. Mindenféle rontás elhárítására használták ezeket. A Szépasszony-völgyben immár hagyományosan máglyával és Kurul Dobosokkal szálltak szembe a gonosz erőkkel a táncosok késő éjjel. A legendák nyári éjszakáján a tüzek és a borok melegítették tovább a lelkeket.

Holló Miklós/Egriügyek

Néhány órára kiürítették a Dobó teret a tűzoltók, hogy a mazsorettek és a fúvószenekar színes műsorával tisztelegjenek Szent Flórián előtt. Az ünnepségen Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy átadta a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak a belügyminiszter által adományozott csapatzászlót, mely az új katasztrófavédelmi rendszer jelképe.

A tűzoltó társadalom május 4-én emlékezik meg Szent Flóriánról, aki a szakma szimbóluma, védőszentje. A lánglovagok számára a tűz elleni küzdelmet, az ahhoz szükséges hitet, bátorságot, közösséghez való tartozást jelenti. Ez alkalomból a Tűzoltó Naphoz kapcsolódó programokkal, térzenével, ünnepi köszöntőkkel, az Egri Majorett Egyesület műsorával és tűzoltási bemutatóval ünnepeltek Eger főterén.

Csapatzászló a megyének
Dr. Pintér Sándor belügyminiszter csapatzászlót adományozott a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak, amit az ünnepség egyik legfontosabb eseményeként Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy, a Belügyminisztérium országos katasztrófavédelmi főigazgatója adott át Csontos Ambrus tűzoltó mérnök ezredesnek, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatójának.

A csapatzászló szimbóluma a helytállásnak, a bátorságnak, a tűzoltókat évszázadok óta jellemző erényeknek, jelentette ki Dr. Bakondi György az ünnepségen. A katasztrófavédelmi főigazgató beszédében kitért a január elseje óta működő új katasztrófavédelmi rendszerre, melyben új egységes szervezetben dolgoznak a hivatásos tűzoltóságok, partneri viszonyt alakítva ki az intézményi, létesítményi, önkormányzati tűzoltóságokkal, egységben dolgozva a polgári védelmi erőkkel és az új Iparbiztonsági Hatósággal. Az új szervezet alapvető rendeltetése a közbiztonság védelme, fogalmazott a főigazgató.

Egységben a védelem
A 2012. január 1-én megalakult, egységes állami katasztrófavédelmi szervezet a védelmi igazgatás területi, helyi szinten jelentkező kormányzati elvárásait valósítja meg, egyértelművé téve az állami felelősségvállalást, foglalta össze a polgárok élet és vagyonvédelmének biztosítását ellátó szervezet feladatait Dr. Balás István, a Heves Megyei Kormányhivatal főigazgatója. A főigazgató beszédében hangsúlyozta, hogy a zászló mától fogva jelképe a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak és szimbolizálja a csapathoz tartozó egyének egységét, összetartozását.

Csontos Ambrus tűzoltó mérnök ezredes, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója nagy megtiszteltetésnek nevezte a csapatzászló adományozását. Köszöntőjében kiemelte, hogy az utóbbi húsz évben többet változott a tűzoltóság, mint az azt megelőző száz évben. Reményének adott hangot, hogy a zászló a tűzoltó mozgalom számára is a békét, összefogást és a bajtársiasságot hozza el.

Habis László polgármester ünnepi köszöntőjében megemlékezett a tűzoltók védőszentjéről, a tűz ellen küzdő ember jelképévé vált Flóriánról. Szent Flórián köztünk élő utódai nem kívánnak szentek és mártírok lenni, de az általa képviselt eszmét követve teszik azt, amit az emberség, a tisztesség, a becsület diktál. A régi korból merített csodás példa mellé ma már nagy szakmai tudás, modern eszközök, gyakorlati tapasztalat és komoly hivatástudat párosul a tűzoltók munkájában, amit Eger városa és Eger polgárai mindig elismertek, tiszteltek és méltattak, fogalmazott a polgármester.
Az eseményen a tűzoltókat köszöntötte Saárossy Kinga alpolgármester asszony is, Dr. Papp Kálmán, A legszebb hivatás című versével.

Forrás: Egriügyek

 Az egri pólósok számára a jól indult, de rosszul végződött a vízilabda bajnoki döntő a Vasas ellen. Nem sikerült a címvédés, három góllal alulmaradt a ZF-Eger. A srácokat vasárnap este a Dobó téren azért meg lehet tapsolni. A közönségtalálkozó várhatóan este 10 körül indul.

A finálé harmadik mérkőzésén 11-8-ra győzött a Vasas, s ezzel 2-1-re diadalmaskodott a párharcban. A mindent eldöntő összecsapás hőse a három gólt dobott Steinmetz Ádám volt, aki így elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy története során 17. bajnoki címét ünnepelheti az angyalföldi gárda, amely legutóbb két éve lett aranyérmes.

Az Eger kezdte jobban és nyugodtabban a meccset, a nyitónegyedben kétgólos előnyre tett szert. A folytatásban a Vasas ugyan egyenlített, de a félidőre visszaállította az eredeti különbséget Gerendás György vezetőedző csapata.

A harmadik negyedben egy ideig felváltva potyogtak a gólok, aztán az Eger pontatlanná vált támadásban, s ezt kihasználva a Vasas előbb ismét egyenlített, majd a játékrész lejárta előtt első ízben a vezetést is magához ragadta. A záró nyolc percben is a Vasas játszott jobban, így összességében megérdemelten hódította vissza az Egertől a bajnoki címet.

A Vasas hétfőn - szintén hazai medencében, a Komjádi uszodában - 6-5-re diadalmaskodott, majd az egriek csütörtökön egy 10-7-es sikerrel egyenlítettek a párharcban.

Eredmény, döntő, 3. mérkőzés:

TEVA-Vasas-UNIQA - ZF-Eger 11-8 (0-2, 2-2, 5-2, 4-2)
----------------------------------------------------
gól: Steinmetz Á. 3, Brguljan, Katonás 2-2, Boskovic, Fülöp, Fazekas, Vörös 1-1, illetve Biros, Hosnyánszky 2-2, Bátori, Kovács G., Seman, Kovács G. 1-1

A párharc végeredménye: 2-1 a Vasas javára.

Habis László polgármester és Bárány Attila, az Egri Vízilabda Klub elnöke pénteken megállapodott abban, hogy pólósaink a meccs után egyből a Dobó térre érkeznek, várhatóan 22.00 órára.

A cél az, hogy közönségtalálkozó keretében minél többen együtt ünnepeljék ezt a szép szezont, a fiúk heroikus és színvonalas küzdelmét. A főtéren minden kedves szurkoló az önkormányzat vendége egy pohár borra, és lehet majd helyben további harapnivalót és itókát is vásárolni.

MTI/Egri Ügyek

MTI Fotó: Földi Imre

Már negyedik alkalommal rendezték meg a Ney Ferenc Óvodában a Nyitnikék Dalos Találkozót, melyre idén külföldi vendégek is érkeztek.

Idén a dalos találkozón 12 óvodából 54 tehetséges gyermek szerepelt. A  hétfői rendezvényen az 1848-as eseményekre is megemlékeztek, de főleg népdalok, és gyermekjátékok hangzottak el.
A versenyen külön helyezettek nem voltak, hiszen minden gyermek a maga módján tehetséges, de jutalomban részesültek a szereplők, ezzel is díjazva a hosszú felkészülést és a bátorságot, hogy kimertek állni a közönség elé- fogalmazott Csank Zoltánné óvodavezető-helyettes.
A dalos találkozón 13 külföldi pedagógus is részt vett a Comenius Iskolai Együttműködési Projekt keretében. A vendéglátók célja az volt, hogy a spanyol, svéd, angol és francia kollégák ismerjék meg az egri óvodákban folyó munkát, azok hagyományait.
A zsűriben elnökként foglalt helyet Herczeg Flóra, aki a rendezvény nyitányaként énekel a gyerekeknek.

Forrás: Egriszín

Bátor óvodásokat vártak ma a Bródy Sándor Könyvtár Gyermekkönyvtárába, hogy vándorútra indulva próbákat kiállva, varázserővel felfegyverkezve, kincsekkel megrakodva vigyék hírét a nagy próbatételnek és a könyvtárnak.

Varázskönyvtár címmel rendeztek hétfőn egy foglalkozást a Gyermekkönyvtárban, melyen a Szivárvány Óvoda tagóvodáinak 32 aprósága vett részt. A tagóvoda már évek óta havi rendszerességgel jár a könyvtárba különböző programokra. Minden alkalommal megismerkednek a gyerekek egy-egy népszokással, néphagyománnyal, sokszor kézműves foglalkozásokon vehetnek részt. A látogatások végén imádnak könyveket nézegetni a kicsik, és így már óvodás korban a gyerekek barátja lehet a könyv.

A mai nappal az volt a célunk, hogy az ismeretszerzésnek egy új lehetőségét mutassuk meg a gyerekeknek, megtanítsuk őket arra, hogy milyen a miliő egy könyvtárban, megismerjék a könyvtár szolgáltatásait- emelte ki Almásiné Tinku Edit a Szivárvány Óvoda Arany János Tagóvoda vezetője.

 Reggel az érkezés után mindenki kapott egy védelmező mesetalizmánt a nyakába, meseszereplők alapján egy vándorló kompániát alkottak, akiknek három birodalmat kell körbejárniuk. Az első a Fabrika birodalma, ahol Sete-suta láthatatlan varázslót kell legyőzni, a második a Gógyivár birodalma, ahol Tökfilkóval kell hadakozni, és a harmadik a Melódia birodalma, ahol Sükebókával kell megküzdeni. Ha az apróságok kiállták a próbát, aranydiót, varázspálcát és aranytallért kaptak jutalmul. A vándorok tarisznyát és hamuban sült pogácsát is vittek útravalóul.

Forrás: Egriszín

Tóth József polgármester és országgyűlési képviselő meghívására Tiszanánán koszorúzott és mondott ünnepi beszédet 1956. október 23-ra emlékezve Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

Nyitrai Zsolt a megemlékezésen úgy fogalmazott, “a magyar szabadság csak akkor teljesedik ki, ha minden magyar összefog a szabadságunkért. Nincs szabadság felülről, és nincs szabadság kívülről. A szabadság azt jelenti, hogy mi rendezhetjük be a saját életünket. Ha nem vagyunk, ha nem lehetünk szabadok, mások rendezik be az életünket” – fogalmazott a miniszterelnöki biztos.
Nyitrai Zsolt ’56 tanulságát is megosztotta hallgatóságával: “1956-hoz hasonlóan ma is arra van szükség, hogy összefogjunk, kiálljunk egymásért és a szabadságunkért. Helyettünk ezt senki sem fogja megtenni. Akkor leszünk erős és szabad nemzet, ha bátran kiállunk a saját értékeinkért. Ezt követeli a hősök emléke, és ezt követeli, hogy 1956 nekünk magyaroknak becsületbeli ügy. Becsületbeli ügy, mert igazság és szabadság kéz a kézben jár, nincsen egyik a másik nélkül."
“Ma egy adott nemzettől több ezer kilométerre, a megkérdezésük nélkül el lehet dönteni, hogy valutáját leértékelik,
vagyontárgyait pedig bagóért értékesítik. Ma a pénzügyi függés hasonló ahhoz a börtönhöz, mint amit a sztálinisták az ’50-es években ácsoltak. Itt is, és ott is nyomasztó volt a szabadság hiánya, az, hogy mi magyarok úgy éreztük, nem a magunk urai, hanem mások és idegen hatalmaknak kiszolgáltatottjai vagyunk.
Ezt a modern béklyót, az uzsorásdiktatúrát épp úgy le kell magunkról ráznunk, ahogy az ’56-osok lerázták magukról a sztálinizmus béklyóit. 55 évvel egy győztes forradalom után újra és újra meg kell mutatnunk minden nap: egy bátor nemzet döntéseket hoz, és mer első lenni. Mer győztes lenni.
Ebben áll az ’56-osok máig ható üzenete: a szabadságért mindig, és mindenkor ki kell állni, mindig, és mindenkivel szemben. A szolgalelkűség nekünk, magyaroknak nem járható út, a szolgalelkűségből csak szolgaság következik” – fogalmazott Nyitrai Zsolt Tiszanánán.

Miután fideszes képviselők múlt pénteken kezdeményezték, hogy az Országgyűlés adományozza a "Leghősiesebb Város" címet Szigetvárnak, szocialista honatyák hétfőn olyan javaslatot nyújtottak be, hogy ezt a címet Eger városa is kapja meg.

A szocialista politikusok indítványa rögzíti: a parlament fejet hajt Eger lakóinak és védőinek az 1552-es támadás idején a város és hazánk hősies védelmében tanúsított bátor és önfeláldozó magatartása előtt, és Eger városnak a "Civitas Invicta" címet adományozza.
Sós Tamás és Kolber István javaslata indoklásában jelzi, egyetért a fideszes képviselők javaslatával, hogy Szigetvár a leghősiesebb város címet megkapja, de javasolják, hogy az egykori "egri erősséget" megvédők emlékére ugyanilyen címet adományozzon az Országgyűlés.

Aki merész volt és bátor egy estén akár 265 bort is megkóstolhatott Vinicán, ahol a borverseny eredményhirdetését tartották. Ennyi borral nevezetek ugyanis a gazdák a május 6-i borversenyre. Mielőtt a kedves olvasó megdöbbenne a nagy számon, elmondom, tavaly ilyenkor több, mint 300 bor vett részt a megmérettetésen. Amikor a helyieket erről faggattam, nagyon egyszerűen így fogalmaztak: itt van 500 ház, 500 pince és 500 szőlőterület.

Vivicán, azaz Ipolynyéken a XV. századtól termesztenek szőlőt és készítenek bort. Az itt élő gazdák nemesítették például a Teszeki Leányka szőlőt. A klíma és a talaj elsősorban fehér szőlő termesztésére alkalmas, de kék szőlőket is találunk a határban.

Hinnünk kell magunkban! - vallja Zsigmond Gábor, a rózsaillatú Tramini kínálása közben. Gyorsan hozzáteszi, én a saját boromat készítem, nem akarok senkit utánozni. Családi gazdálkodásuk az évi 40 ezer palack bor készítésével a közepes nagyságúak közé tartozik. A 90 hektáros területen 15 szőlőfajtát termelnek, ezek 70%-a fehér, a többi kék szőlő. Zászlós boruk a Rajnai Rizling, ami a mostani borversenyen ezüst érmet kapott. Emellett két arany, két ezüst és nyolc bronzérmet kaptak.

Csodálatos rejtély...- véli a szőlőtermesztésről és a borkészítésről Lukács László kistermelő. Másfél hektáron gazdálkodik, évente 70-80 hektó bort készít. A versenyre három bort nevezett, mindegyik kapott érmet. 2005-ös Chardonnay bora a szlovák legjobb 100 fajtabor között szerepel.

200 tőke kék szőlővel kezdtem- mondja ifj. Csernus Károly, aki az édesapjától kapta ajándékba  első ültetvényét. Az Ő nevéhez fűződik a borvidéken az első siller és rozébor elkészítése. Az alkotás, az új cél és a siker ösztönzi. Azt mondja, szép lenne, ha Sauvignon Blanc -t és Pinot Noir-t ültethetne, 500 tőkét. Határozottsága és elszántsága, a szőlő és a bor tisztelete, szeretete sugárzik róla. A budapesti Boregyetemen tanul, szeretné elvégezni a Nemzetközi Borakadémiát.

Egy szekeret húzunk! - fogalmazott Hrubik Béla polgármester. Azt mondja, van perspektívája a településnek, bérlakás programot indítottak, aminek köszönhetően a fiatalok nem mennek el a faluból. Folyamatosan fejlesztenek, szépítik Ipolynyéket.

A versenyről:144 fehér bort neveztek, ebből 116 száraz, 28 édes bor, a 102 vörösborból, 17 rozé. Összesen: 27 arany, 82 ezüst, 93 bronzérmet adtak ki. A vörösborok közül 19 arany, 38 ezüst, 33 bronz fehérek közül: 8 arany, 44 ezüst, 60 bronz.

Ipolynyék első írásos említése 1125 -ből való. Augusztus utolsó hétvégéjén kétnapos szüreti fesztivált rendeznek, átadják a tájházat. A nyitott pincék meglátogatását az erre a célra készülő bortérkép segíti A vendégek bebarangolhatják a környéket a turistaösvényen és a dűlőket: Zsobrák, Nagyhegy, Bodony, Vágány, Malommege, Őrhegy - alja, Pacso, Patincsa, ahol minden pincében finom ételekkel is várják a borszeretőket.

Dorkó Zsuzsanna