Keresés: „Tenk” (36 találat)

A magyar közoktatás napját a Pedagógusok Szakszervezete hívta életre 1991-ben november 22-én. A szervezet a hazai közoktatás helyzetének, gondjainak bemutatását, valós társadalmi megítélésének elősegítését tűzte ki célul kezdeményezésével.

A Pedagógusok Szakszervezete az eseménnyel az aktuálisan zajló költségvetési vitákhoz kapcsolódva igyekszik felhívni a döntéshozók és a közvélemény figyelmét a közoktatás stratégiai jelentőségére, fejlesztésének szükségességére.
Az alkalomhoz kapcsolódó rendezvényeken az oktatási ágazatot érintő kérdésekkel foglalkoznak a szakemberek. A témák között szinte minden évben szerepel az iskolai agresszió problémája, a szakképzés helyzete, a kistérségi társulások működése.
A magyar közoktatás napján Tatai-Tóth András, országgyűlési képviselő, az MSZP frakció nevében köszöntötte a Pedagógusok Szakszervezetét, méltatva a szervezet tevékenységét. Megerősítette, hogy a szocialisták képviselőcsoportja nem hagyja magára az iskolákat sem az intézmények belső életébe esetenként durván beavatkozó fenntartókkal, sem az iskola belső rendjét erőszakosan megzavarókkal szemben.
„Köszönet illeti a Pedagógusok Szakszervezetét azért, mert felelős fellépésével azt szorgalmazta,, hogy a  gyermekeinket nevelő és oktató intézmények jobb feltételek között tudjanak dolgozni 2010-ben.
A Magyar Közoktatás Napján az MSZP parlamenti képviselői nevében megköszönöm a gyermekintézményekben, óvodáinkban, iskoláinkban dolgozó pedagógusok és az ő munkájuk feltételeit megteremtő alkalmazottak áldozatos munkáját, amellyel hozzájárulnak ahhoz, hogy minden megszületett gyermek egészséges, munkavállalásra képes felnőttként hagyja el intézményeinket.”

Nevelőszülők továbbképzésére nyert a napokban közel egymillió forint anyagi segítséget a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól a Heves Megyei Önkormányzat Egységes Gyermekvédelmi Intézménye.

A gyermekjóléti alapellátás és a gyermekvédelmi szakellátás fejlesztésének támogatására szolgáló pályázatot még az idén márciusban írta ki a szaktárca. A 16 lakásotthont, egy szakszolgáltatási központot működtető és 85 nevelőszülőt foglalkoztató megyei intézmény a „Nézz jól egy gyermek szemébe!” elnevezésű programjával bizonyult sikeresnek.

Kocsa Erika igazgató elmondása szerint a képzés keretében három helyszínen – Tenken, Gyöngyösön és Egerben – csoportfoglalkozásokat tartanak a nevelőszülőknek az előítéletes magatartásról, a másság kezeléséről, a tinédzser, serdülőkorú gyermekek agressziójáról. Szeretnék oldani a nevelőszülőkben meglévő előítéleteket, s rajtuk keresztül igyekeznek hatni a kamaszok helytelen viselkedésmintáira is.

A kurzusok e hét elején már elkezdődtek, ebben az évben mindegyik csoport három alkalommal találkozik, a foglalkozásokat egy külsős tréner segíti. Az elsajátított ismeretek gyakorlati hasznának kiértékelése jövő márciusban zajlik majd.

A Tudósok zenekarból is jól ismert Dr. Máriás Béla nyitotta meg Bukta Imre Munkácsy-díjas festőművész kiállítását tegnap délután, az újra kortárs művészeket felvonultató Templom Galériában. A Mezőszemerén élő művésztanár „mélyszántása” nyomán mindenki szembesülhet a vidéki környezet inspirálta gondolatokkal.

Szakértők szerint az őszi mélyszántás mélysége a talajok minősége, kultúrállapota és a gondolatok gazdagsága alapján állapítható meg. A termőréteg vastagságától függően esetenként az altalaj lazítása és öntözése is szükséges a fantázia, az emlékek felszabadításához.
A Templom Galéria rendkívül attraktív terében ezúttal az Eszterházy Károly főiskola Vizuális Művészeti Tanszékének tanára, Bukta Imre mélyszántása nyomán előkerült üzenetekben, lelki tartalmakban merülhetünk el október 13-ig.
Homa János a Kulturális Bizottság elnöke köszöntőjében egyfajta időutazásnak nevezte Bukta Imre képeivel való találkozást, amelyek a vidéki élet szépségeinek átélését, a falusi lét groteszk formában való újrafogalmazását jelentik.

A mindig éber, kíváncsi, elszánt, harcra kész, tapasztalt orvvadász útja Bukta Imréé, ami Mezőszemerétől a szülőhelytől, Mezőszemeréig a mostani lakóhelyig vezetett, fogalmazott megnyitójában Dr. Máriás Béla, összefoglalva a művész életének ugyanazon helyen található két fontos állomása közötti munkásságát, amely során a Munkácsy- díjas festő felfedezte a világot.
Bukta Imre mint egy orvvadász, művészetében módszeresen a senki által fel nem fedezett utat, területet, világot járta be, kutatta és vadászta, mert számára a szűzies tisztaságú, érintetlen világ az igazi, ahol a gondolat szabadsága is szerves része a természetnek.
A művész besorolhatatlansága, közvetlensége, frissessége, mélysége és átfogósága onnan ered, hogy a lelki kútjából újabb érzéseket, gondolatokat képes elővarázsolni, mélyből felhozni, tetten érni.
Az alkotó, aki visszatért szülőfalujába, a munka értelmét, a szokások mélységét, az összetartozás örömét s a szeretet szigorát tanulta meg falujában. Olyan kút ez, amiből a lelki gazdagságot meríti. Művészetének alapmotívuma ez a hely, ami a felbomló egységben ma már megóvásra, védelemre szorul. A legbelül, talán mindenkiben ott élő hely, a természet közelségét, a környezet és az ember egységét, szellemi és lelki tisztást jelent.
A képeken az idilli csend, a természet, a falusi lét egyszerű és összetett szépsége, ártatlansága szembesül a nagyvilág könyörtelen hatásaival, amire a vadőrré váló művész groteszk módon reagál.

Az Egri Kulturális és Művészeti Központ korábbi elképzeléseit folytatja a kortárs képzőművészeket bemutató sorozatával, melyhez az ígéretek szerint az intézmény megpróbál anyagi keretet teremteni. A szervezők nagy gondot fordítanak arra, hogy az ifjúság, akikhez talán közelebb áll a kortárs művészet, minél többen ismerkedjenek meg a valóban jeles alkotásokon keresztül a művészekkel.

A sokak számára a Tudósok együttesből ismert Dr. Máriás Béla, a „Dávid Ibolya For President” című szám előadója (http://www.myspace.com/tudosok), már több alkalommal volt vendége a Kis Zsinagóga rendezvényeinek.

Forrás: Egriszín

Tegnap délután a Jobbik is leadta a Városházán az induláshoz szükséges kopogtatócéduláit. Minden körzetben indítanak képviselőjelöltet Egerben, és Mirkóczki Ádám polgármester-jelölt számára is hamar összegyűlt az induláshoz szükséges ajánlószelvény.

Ma délelőtt a Jobbik székházában tartott sajtótájékoztatón Tóth István, a párt egri szervezetének alelnöke és kampányfőnöke elmondta, hogy minden képviselőjelölt jelképesen, a forradalomra utalva 56 darab ajánlószelvényt adott le. Kiemelte, hogy tudtak volna jóval többet is gyűjteni, de nem kívánták a többi jelölt indulási lehetőségeit gyengíteni.
Tóth István szerint az, hogy a Habis Lászlót lejárató röpiratok feltételezett terjesztőit elfogta a rendőrség, és az ő irodájukba még tavasszal betörőkről semmi tudomása nincs a rendvédelmi szervnek, több kérdést is felvethet. Szerinte a rendőrségnek nem sikerül politikamentesen működnie, s jelenleg ennek ők a károsultjai. Megemlítette, hogy még korábban Sneider Tamást is hasonló hangnemű, névtelen szórólapokon szidalmazták. Ennek az esetnek sincs semmi büntetőjogi következménye.
Mirkóczki Ádám, a Jobbik egri polgármester-jelöltje is beszélt az ajánlószelvények gyűjtéséről. Ő is hangsúlyozta, hogy a párt országos szinten sem kívánt több millió kopogtatót begyűjteni. Elmondta, hogy a megyében, a nagyvárosokban is leadták az induláshoz szükséges mennyiséget, így Eger mellett Gyöngyösön, Hatvanban és Hevesen is. A megyei lista állításához szükséges ajánlók összegyűjtésére kisebb hangsúlyt fektettek, de így sem volt gond a mennyiséggel, hiszen rengetegen maguktól jelentkezve adták le a kopogtatóikat. Mirkóczki szerint a Fidesz kormányra kerülésével nem csökkent a Jobbik iránti bizalom, mivel a kormánypárt nem tudja az országgyűlési választások előtti ígéreteit teljesíteni.
A Jobbik egri kampánya a következő héttől indul. Elmondták, hogy nem kívánnak lakossági fórumot tartani, inkább minden egyes választókerületben standolással és a polgárok személyes megszólításával kívánják elképzeléseiket megismertetni a választókkal.

Forrás: Egriszín

Úgy tűnik, hogy az előzetes borúlátás ellenére a nyár közepére az időjárás is megemberelte magát, amivel a kulturális aktivitás is együtt jár hazánkban. A 25 fokos balatoni vízhőmérséklet mellett nem lehet nem észre venni, hogy elkezdődött a fesztiválszezon.

Egymást érik a fesztiválok hazánkban. Nem túlzás azt állítani, hogy a fesztiválok országa lettünk, hiszen nemcsak a nagyobb városok, de kisebb települések is fesztiválokat, mulatságokat rendezve elevenítik fel hagyományaikat és csábítják a turistákat. Az a település egy kicsit is ad magára, előáll valami helyi különlegességgel. Így örülhetünk a szomolyai Cseresznyefesztiválnak, az Anna-napi Síkfőkúti Tófesztiválnak  a Bogácsi Nemzetközi Dalostalálkozónak és a Zsóry Fesztiválnak a környéken, vagy a Borsodnádasdi Molnárkalács Fesztiválnak, de olyanoknak is, mint például a Csorvási Búzafesztivál, a Mernyei Krumplis Fesztivál, a békéscsabai Borjúréti Össznépi Fesztivál, a Tiszazugi Zenei Fesztivál, a zalakarosi Kannavirág-fesztivál, a Sör-Fürdő Fesztivál Kiskunmajsán, a Faünnep Csoda-Fa-Falván és még hosszan lehetne sorolni a számtalan bor-, gombóc-, derelye-, palacsinta-, gulyás- halászlé és egyéb gasztronómiai rendezvényt, a több évtizedes múltra visszatekintő megszámlálhatatlan sörfesztiválról nem is beszélve.
A fesztiválok egyik típusa a gasztronómia körül forog, amelyeken bor- és ételkülönlegességeket kínálnak a látogatóknak, Eger ezek között előkelő helyen áll.
A másik nagy csoportba a hagyományőrző rendezvények, a népművészet és folklór tartoznak, erre jó példa az egri Történelmi Vigasságok, és az ország számos területén a történelmi emlékhelyekhez, műemlékekhez, várakhoz valamint a néphagyományhoz, ünnepkörökhöz kapcsolódó fesztiválok, mint az Mesterségek Ünnepe a Budai Várban, vagy a Mediterrán Tenkesalja Fesztivál Siklóson.
Nem maradhat ki a sport sem a fesztiválok sorából, mint a Kunszentmiklósi Fogathajtó Verseny, a Szilvásváradi Lovas Napok, a Budapesti Sportfesztivál a Városligetben, Balaton Beach Tour Sportfesztivál, a Foci és Sportfesztivál Répcelakon és az Országos Női Sportfesztivál a Népligetben.
Az összművészeti fesztiválok nagy csoportjába tartoznak az ünnepi játékok, a zenei találkozók, színpadi produkciók amelyek közül érdemes megemlíteni a "Szárnyas Sárkány" Hete Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivált Nyírbátorban, aVeszprémi Utcazene Fesztivált, a Balatonfüredi Művészeti Fesztivált, a szombathelyi AGORA Fesztivált, a Homokháti Sokadalom 10 napos rendezvénysorozatát és a Szentjakabi Nyári Estéket.

A nyár a motoros találkozók időszaka is, környékünkön Sirok érdekelt immár 11. alkalommal. Emellett több tucatból válogathatnak a motoros rockerek országszerte. A zenés bulikra vágyók számára lesz Nemzetközi Kamionos Country Találkozó Szeged-Sziksósfürdőn és Siófolk Fesztivál, valamint Nagy countryfesztivál a Balatonnál.
31 éves múltra tekint vissza a Diósgyőri Kaláka Fesztivál, régió legnagyobb zenei eseménye, és a 20 éves Művészetek Völgye a Dunántúlon. Meg kell említeni a paksi Gasztroblues Fesztivált, mely a bor és a zene világának különlegességeire alapoz.

A leghíresebbek az ország legjei, amelyekre hazánk minden pontjáról és határainkon túlról is özönlenek a fiatalok. Kihagyhatatlan a soproni Volt, a Hegyalja, a mára nemzetközi hírnévvel bíró Balaton Sound, az EFOTT, melyet az idén július 13-tól 18-ig Orfűn rendeznek, valamint a megalomán őrület a Sziget Fesztivál.
A hazai könnyűzenei élet legjavát felvonultató fesztiválok világsztárokkal is bőségesen szolgálnak, így a június 30-tól július 3-ig tartó Volt Fesztiválon a magyar rocklegendák  mellett Billy Idol, Tiga, Andy C & MC GQ, a Parov Stelar Band és az Air is fellép.
A Július 8 és 11 között Zamárdiban rendezett Balaton Sound idei vendégei a  PET SHOP BOYS, a CHEMICAL BROTHERS, DAVID GUETTA, és a JAMIROQUAI lesznek.
Az orfűi EFOTT-on sem lazsálnak, Korda Györgytől a Tankcsapdáig szinte mindenki színpadra áll.
Közép-Európa egyik legnagyobb bulija a Sziget, a nagy számok fesztiválja, olyan szuperprodukciókkal rukkol elő idén, mint a Madness, a Faithless, a Thirty Seconds to Mars, az Iron Maiden, a Muse, valamint a hazai és nemzetközi pop rock és világzene legnagyobbjai.
Mindez csak válogatás a fantasztikus kínálatból, mely könnyedén felkorbácsolja a vágyakat. A vágyaknak persze a gazdasági válság tépázta pénztárca szab határt, meg a meglehetősen drága utazási költségek.

A bor városa Eger a nagy fesztiválokat nézve egyelőre nem tartozik bele az országos vérkeringésbe, legalábbis ami a szórakoztató kortárs művészetet illeti. Elsősorban hagyományőrző rendezvényekkel és a borkultúrával van jelen a fesztiválkínálatban. Ilyen az idén 35 éves Agria Nyári Játékok, ami július 2-től augusztus 31-ig tart.
Tizennegyedik alkalommal rendezik meg a Szent Donát napjához kötődő Egri Bikavér ünnepét július 9 és 11 között, amelyen a város világhírű bora mellé a helyi vendéglők kínálják az ínyencfalatokat. Mindehhez jazz és népzenei előadások kapcsolódnak.
Kétségtelen, hogy a leglátványosabb attrakciót a július 15-től 25-ig tartó Történelmi Vigasságok programsorozat jelenti, a történelmi belvárosban. Az eseménysorozat része a históriás időket felelevenítő Végvári Vigasságok és a Középkori Piactér, mely évszázadokon átívelő időutazásra csábítja a kicsiket és nagyokat egyaránt.
Egy-egy estére is elmerülhetünk a melódiák és a borok világába, ezt kínálja a július elején rendezendő Strauss est a Kis Dobó téren, valamint Sass Szilvia koncertje a július 16-án, a Minorita Templomban. Augusztusban randevúzhatunk még a Strandfesztiválon, az Egri Leánykák Éjszakáján a Város alatt, de ámuldozhatunk a Civil Csillagok elnevezésű történelmi hagyományőrző fesztiválon a várban.
A Dobó tér ad otthont a Bormustrát és a 22. Agria Nemzetközi Néptánctalálkozót magába foglaló eseménynek, az augusztus 19 és 22. közötti hétvégén, amit az Egri Népzenei Gála követ egy héttel később.
Csak a kínálatot olvasva is beleszédülünk a kulturális kavalkádba, ha valaki esetleg túléli a nyarat fantasztikus élményanyaggal vághat neki a dolgos hétköznapoknak, ám azt ígéri a város, hogy az ősz sem lesz kíméletes.
Szeptemberben várható az Eger Ünnepe, a Szüreti mulatság, októberben az Egri Vár Napja, valamint a Szépasszonyvölgyi Disznótoros, amit novemberben az V. Palóc Gála és a Márton Napi Mulatság követ. A téli ünnepkört és a Bor Évét az Egri Advent, a Szent János Napi Borszentelés és X. Egri Borszalon teszi teljessé.
a kortárs művészet kedvelőit az „artAlom” fesztivál várja szeptember 27 és 29 között a Kis Zsinagógában.
Senki sem pihenhet a nyáron, kalandra fel!

Forrás: Egriszín

Az elmúlt hetekben a Magyar Szocialista Párt hat Heves megyei választókerületében, majd június 18-án (pénteken) megyei szinten is tisztújításokkal tették meg az első fontos lépéseket az MSZP megújulása, egy új működési modell kidolgozása valamint egy új gondolkodás elsajátítása felé a tagok.

A szervezeti szabályzatuk módosításával, jelentősen csökkentették a különböző testületek és ezen belül pedig a megválasztandó tisztségviselők számát elsősorban a hatékonyság és a rugalmasabb, a gyorsabb politikai munkavégzés érdekében. A korábbi megyei elnökség létszámát a felére, tizennégyről hét főre csökkentették, míg az elnök mellé a négy helyettessel szemben egy alelnököt választanak. Újdonság még, hogy a helyettest az elnökség következő ülésén, maguk közül válasszák meg.

A megyei szövetségi tanács létszámát még jelentősebben csökkentették az elnökségnél, hisz a korábbi 65 fő helyett csak 25 fős lett a megyei szintű testület. Fontos kiemelni, hogy míg korábban a választókerületek a taglétszám arányában küldtek tagokat a megyei szövetségi tanácsba, most paritásos alapon, azaz választókerületenként egyaránt három-három főt delegálhattak. Ezzel a módszerrel a nagy létszámú szervezetek nincsenek előnyben a kis létszámú szervezetekkel szemben, nagyobb szerep jut tehát a tárgyalásnak a döntések meghozatalánál.

Az MSZP megyei elnöke Sós Tamás lett, akit valamennyi küldött támogatott. A megyei elnökség tagja lett: Dr. Nagy Imre 1. vk. Eger, Holló Imre 2. vk. Pétervására, Hiesz György 3. vk. Gyöngyös, Érsek Zsolt 4. vk. Hatvan, Hevér János 5. vk. Heves, Korózs Lajos 6.vk. Füzesabony.

A júliusi tisztújító kongresszusra a jelöltjeik: Az MSZP elnökének Mesterházy Attilát, az országos elnökségbe Heves megyéből, Korózs Lajost és Török Zsoltot javasolják. Az OEEB tagnak pedig az egri Kiss Barnabást támogatta a tisztújító testület.