Keresés: „aláírás” (59 találat)

Együttműködési megállapodás aláírására került sor ma délelőtt az Egri Rendőrkapitányság és a környező települések polgárőrei között, hogy mindenben segítik egymás munkáját, és közös erővel lépnek fel továbbra is a bűnmegelőzés és a közbiztonság javítása érdekében.

Dr. Petrovics András r. ezredes az Egri Rendőrkapitányság vezetője elmondta, hogy a polgárőr törvény lehetővé teszi az együttműködést, és nagyon fontos partnernek tekinti a Polgárőrök Egyesületét, hiszen eddig is hozzájárultak több elfogáshoz, felderítéshez és a lakosság biztonságérzetének javításához.

Az év első felében országos szinten 3000 új rendőrrel gyarapodott az állomány, melyből Egerbe 37 fő érkezett. Ők még nem intézkedhetnek, olyan, mintha gyakorlaton volnának, csupán járőrszolgálatot teljesíthetnek. Néhány körzeti megbízotti státusz is módosulni fog, csak őket még képezni kell. Egy körzeti megbízottnak a bűnügyekben is tapasztaltnak kell lennie, melyet a nyomozó alosztályban szerezhet meg. Jelenleg 3-4 körzeti megbízott kiképzése is folyik, akik Verpelétre, a felsővárosba, és Felsőtárkányba lesznek kihelyezve – fejtette ki az ezredes. Szeretnék tovább folytatni a 2009-ben elkezdett HÁLÓ programot, mely a településeken ellátott, műszak utáni 6-8 fős kiscsoportos járőrözést jelent, de sajnos erre se tud a rendőrség pénzt elkülöníteni, viszont ebben nagy segítség lesz a polgárőrség.

Az ezredes kiemelte, hogy szeretnék a gépkocsiállományt és a kutyás rendőrszolgálatot is fejleszteni, hiszen jelenleg két gépkocsi is kiesett az állományból műszaki okok miatt, és Egercsehi és Hevesaranyos körzeti megbízottjai egy gépjárművön osztoznak.

A térségben emelkedett a bűnügyi cselekmények száma, de még így is az országos átlag alatta van, a vagyon elleni bűncselekmények viszont csökkentek, mely nagyban köszönhető a létszámnövekedésnek és a polgárőrök jelenlétének- emelte ki a rendőrezredes.

Forrás: Egriszín

Csütörtök délután sajtótájékoztató tartott a Jobbik Magyarországért Mozgalom. A tájékoztatót a székhelyük falán lévő falfirkák miatt kezdeményezték, ami több mint 4 hete „díszíti” az épületet. A mozgalom a sajtó segítségét kérte, ugyanis az ügyben az Evat Zrt. nem tett semmi lépést, nem történt semmi változás.

Az ismertetőn szó esett a devizahitel forinttá átváltásáról, illetve annak hátrányairól. A Jobbik Eger mozgalom elnöke, Bognár Ignác szerint fontos szembesíteni az embereket a helyzettel, a kötelezettségekkel, az árfolyam többlet kockázatával. Ezért egy aláírásgyűjtést szerveznek város szerte, ahol ezeket ismertetik az érdeklődőkkel.

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.

Hétfő délelőtt a Városházán sajtótájékoztató keretében reagált Rázsi Botond Eger alpolgármestere és Ballagó Zoltán, az egri Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Irodájának vezetője a városban terjengő „hiedelmekre” a megszűnt, Felsővárosi Általános- és Előkészítő Iskola épületével kapcsolatban valamint az óvodai átszervezéseket érintve.

Sok pletyka, rosszindulatú hír kering a városban a Felsővárosi iskola kapcsán, melyek teljesen alaptalanok, ezért úgy éreztük, hogy elejét véve az aláírásgyűjtésnek tájékoztatni szeretnénk a közvéleményt arról, hogy nem lesz hajléktalanszálló az Iskola úti épületében. - kezdte a sajtótájékoztatót Rászi Botond alpolgármester. Majd kiemelte: Nem tudjuk még, hogy mi lesz az épület sorsa, de mindenképpen szeretnénk eredeti funkciójának megfelelően megtartani, vagyis oktatási célra használni. Az épületet lehet, hogy kiadjuk valamely egyházi vagy magán oktatási célra, hiszen erre alkalmas. A demográfiai mutatók a felsővárosban és Egerben is, ahhoz a lépéshez vezettek minket, hogy a székhely intézményt meg kell szüntetnünk, hiszen csökkent a tanulók létszáma. Ez egy kényszerű lépés volt, amit gazdasági okból kellett meglépnünk. A gyerekek átkerültek a Balassi Bálint Általános Iskolába, de az osztályok megmaradtak és a tanárok is mennek velük.

Ballagó Zoltán elmondta, hogy a szeptemberi iskolakezdésre csupán 10 gyereket írattak a szülei a Felsővárosi iskolába. A 800 férőhelyes Balassiba eddig közel 500 gyerek járt , most 195-en mentek át a másik iskolából. A Felsővárosi iskola dolgozóit átcsoportosították más iskolákba illetve nyugdíjazták és csupán 4 pedagógus és 7 technikai dolgozó munkája szűnt meg.
A Balassiban felújítások lesznek a nyáron, festenek, és a vizesblokkokat alakítják át. Elhangzott az, hogy Eger Önkormányzata 18 millió Ft-ot nyert egy belügyminisztérium által kiírt pályázaton, melyhez 7 millió Ft önerőt kell biztosítaniuk. Az összeget épületkorszerűsítésre fordítják, szigetelést és ablakcserét terveznek.
Rázsi Botond reagált a Lenkey iskola kapcsán kirobban „fölösleges izgalomkeltésre” is az állítólagos tömeges kiiratkozásokra és egy friss információt is megosztott a sajtó képviselőivel, melyet a sajtótájékoztató alatt kapott sms-ben. A Lenkey János Általános Iskolából összesen 21 diák távozott, ebből 14-et kisgimnáziumba írattak szülei és 7 gyerek indokolatlanul távozott, mely a szakember szerint teljesen átlagos „vándorlásnak” számít.

A tájékoztatón beszéltek még az óvodai átalakításokról is, melyben semmilyen új információ nem hangzott el, csupán szerették volna kihangsúlyozni, hogy a változások a gyerekek érdekeit szolgálják és kizárólag nevelési szakmai okokból történtek. Régóta érett az óvodai hálózat korszerűsítése, melyet hosszú szakmai kutatómunka és tervezés előzött meg. Egyeztetések történtek a szakmai vezetők és a szülők képviselői között is valamint egy országosan is elismert szakértőt, Mályi Lillát is bevontak a programba. Az óvodapedagógusok továbbképzéseken, tréningeken vettek részt, hogy megfelelően tudják kialakítani nevelési programjukat. Összesen 6 óvodavezetőtől kellett megválni, melyből 5 nyugdíja ment.

Az új rendszer gazdaságosabb, egyszerűbb és koordinálhatóbb lesz. Ezek többsége csupán adminisztrációs változást jelent, melyből egy átlagos óvodás semmit nem fog észrevenni. – mondta Rázsi Botond.

Forrás: Egriszín

Sajtótájékoztatót tartott az MSZP Eger városi szervezete. Pál György önkormányzati képviselő az elmúlt heti közgyűlés kapcsán elmondta:  a bólogató Jánosok szolgalelkű frakciója megszavaz mindent, ami fentről, központi utasításként jön.

Pál György, Mszp önkormányzati képviselő

"Nagy várakozással tekintett mindenki a jövőbe, hogy mi lesz a 2/3-os „fülkeforradalom „  győzelme után? Ma már látjuk, beköszöntött a „fülkehétköznapok” világa. Sajnos helyben, Egerben is ugyanaz a helyzet, mint országosan.

Több olyan döntés is volt a múlt heti közgyűlésen, ami külön-külön is megérdemelne egy sajtótájékoztatót. Hiszen az óvodai összevonás, igazgatói kinevezések, alapokmány módosítás, mind fontos, de különböző kérdés. Van bennük azonban valami közös, a döntés meghozatal módszere és stílusa. Közös bennük, hogy a más véleményeket letagadva, lesöpörve a Bólogató Jánosok szolgalelkű frakciója egyhangú döntéseket hoz. Mást mondanak a folyosókon és mást mondanak a szavazataikkal.

Jó iskolapélda erre Szeleczky János totálisan politikai kinevezése, azzal az igazgatónővel szemben, akit a szakiroda a legjobbra értékelt a városban, a szülők és munkatársak elsöprő többsége pedig őt választotta. Szeleczky az 50-60-as évek világának kísértete, amikor is emberi kvalitások nélkül, pusztán párthűséggel lehetett előrejutni a ranglétrán. Egyetlen érv nem hangzott el mellette, nem hogy szakmai, hanem semmilyen. A védhetetlent nem védte senki.

De a szülők nyílt levelét, az óvodai aláírások, a Tánctagozat melletti aláírások figyelmen kívül hagyása után, az ellenzék elnémítása jön. Erre szolgál az alapokmány módosítás, amely megszüntetné a nyílt, időkorlát nélküli vitát, teljesen lecsökkentve ezzel az ellenvélemények megjelenésének lehetőségét.

Nagy István, Mszp önkormányzati képviselő

Az elmúl közgyűlésen ugyanúgy, mint eddig, mi , szocialisták felelős ellenzékként viselkedtünk, nem úgy, ahogy ezt tette a Fidesz ellenzékben. Könnyű lett volna demagóg módon, populista érvekkel támadni a 12-es iskola megszüntetését. De világos a célunk, a racionalitás talaján álló előterjesztéseket reálisan ítéljük meg, és nem áldozzuk fel hitelünket rövid távú politikai célok reményében. Azonban erőteljesen kiállunk véleményünk mellett, ha hibás döntést kívánnak hozni. De nem a szülők felhergelésével, tüntetésszervezéssel akarunk nyomást gyakorolni a döntéshozókra, hanem tényekkel, érvekkel. Már amennyiben az új alapokmány szerint erre megmarad a lehetőségünk."

A XIV. Országos és Nemzetközi Kortárs Összművészeti Találkozó szép sikereket hozott az egrieknek. A Badora társulat Post Scriptum díjban részesült, amit minden évben a leginkább aktuális, és a fesztivál eszmeiségét legjobban megközelítő produkciónak ítélnek oda. Barta Dóra a legjobb női előadónak járó díjat kapta meg, ami, lévén szakmai díj rendkívüli elismerésnek számít.

Mint ismeretes Barta Dórát és a tánctagozatot több támadás is érte Egerben, megkérdőjelezték művészi teljesítményüket, szükségességüket. Most a veszprémi fesztiválon aratott elismerések fényében még inkább különös, hogy az ország egyik legelismertebb táncosa és iskolaalapítója miért nem kaphat egyenes választ az egriektől arra, hogy szülővárosa támogatja-e munkásságát.

A legutóbbi egri Közgyűlésen civilek egy csoportja aláírásokat szeretett volna átadni és a napirendben biztosított módon felszólalni az egri táncosok érdekében, de erre kurtán-furcsán nem kaptak lehetőséget.

Az Egri Szín információ szerint a városi illetékesek komoly menekülésben vannak a kérdés elöl. A kellemetlenséget maguk okozták önmaguknak, miszerint a színházigazgató választásnál kialakult csetepaté kapcsán képtelenek voltak megfogalmazni és képviselni városunk érdekeit a tánc nemes ügyében.

Forrás: Egriszín

Felháborodott lenkeys szülők juttatták el hozzánk az alábbi levelet, melyet változtatás nélkül közlünk:

"NYÍLT LEVÉL

Tisztelt Közgyűlés!

Hamarosan számunkra is kiderül, ki lesz a következő tanévtől a Lenkey János Általános Iskola Igazgatója.

Az első fordulót, melyben a közvetlen munkatársak voksolhattak, óriási fölénnyel nyerte Fehér Lászlóné - vagy ahogyan a gyerekeink hívják: Katika néni-, aki immáron tíz éve vezetője az intézménynek.

Ezalatt a tíz év alatt nagyon sokat tett az iskoláért, odaadásával, szakértelmével, irigylésre méltó higgadtságával és nyugalmával méltón nyerte el mind a szülők, mind a tanulók, s - mint a szavazás eredménye is mutatja- kollégái bizalmát.

Az elmúlt hetekben viszont különböző (nagyon aggasztó) információk láttak napvilágot! Ezek közül néhány:

• már a pályázat kiírása előtt eldöntött tény volt, hogy ki lesz az intézmény vezetője!


• mindenképpen politikai döntés fog születni!


• a másik pályázónak megígérték, hogy a Lenkey igazgatója lesz!

Mélyen felháborítottak és elkeserítettek bennünket ezek a hírek, s annak érdekében, hogy támogassuk Fehér Lászlónét, aláírásokat gyűjtöttünk. Sokan azonban nem írták alá, teljesen feleslegesnek tartották ezt, mondván nincs értelme, úgysem Ő marad az igazgató, hiszen NEM MARADHAT. Sokan azért nem írták alá, mert féltették gyermekeiket a következményektől, féltek a politikai háttértől.

Számunkra teljesen értelmetlen, hogy miért nem elég igazolás az, hogy közvetlen kollégái, akik nap mint nap Vele együtt dolgoznak, az Ő irányítása alatt állnak, rá szavaztak? Nem az Ő véleményük lenne a legfontosabb?

Főként, ha azt is tudjuk, hogy a másik pályázó sem ismeretlen a pedagógusok számára, hiszen régebben évekig vele is kollégák voltak! Nem elgondolkodtató az egy kicsit?

Az pedig még inkább az, amit lépten-nyomon (mégis titokban) hallani a másik féllel kapcsolatban.

Pont Róla, aki innen-onnan összeollózott pályázatában gyönyörűen, hosszan ecsetelte, hogy milyennek kell lennie a pedagógusnak, hogy csakis megfelelő körülmények között, demokratikus közegben lehet jó munkát végezni!!!

Nagyon érdekes egyébként a pedagógus személyével kapcsolatos beszámolója. A hallottak alapján Ő ezeknek pont az ellenkezője. Olyan szülők, akiknek gyermekeit korábban tanította, vagy táboroztatta, szinte rémtörténetekbe illő dolgokat meséltek a korábban pedagógusként eltöltött éveiről. Önöknek is fel kellene keresni ezeket a hiteles forrásokat, higgyék el érdemes!!!

Még meg sem választották, s máris tapintani lehet a feszültséget. Mintha mindenki félne tőle. Igaz a pedagógusok mindent megtesznek azért, hogy ebből egy kívülálló semmit ne vegyen észre, és teljes erejükkel gyermekeink érdekeit nézik, de lehet-e ilyen körülmények között normálisan dolgozni? Bármilyen a választással, vagy a jövővel kapcsolatban feltett kérdéseinkre egy „nem tudom”-mal szemlesütve válaszolnak. Senki sem meri felvállalni véleményét, féltve az állását, a jövőjét, a megélhetését. Inkább hallgatnak ....

Tulajdonképpen mi, egyszerű szülők, azt sem értjük, miért kellett egyáltalán megkérdezni a tanárok véleményét arról, Ők kit szeretnének vezetőjüknek, ha senkit sem érdekel?! Mégis mit érnek a véleményezési jogukkal, ha dönteni úgysem dönthetnek?!

Nem elég azoknak a szerencsétlen (és most nyomban elnézésüket kérjük a jelzőért) pedagógusoknak az, hogy évről-évre alkalmazkodniuk kell olyan dolgokhoz, amelyeknek köze sincs a tanításhoz, a gyerekekhez, hogy annyi egyéb kötelező feladatuk van, hogy lassan már nem marad idejük tanítani. ... még a közvetlen főnökük is olyan legyen, akit Ők nem szeretnének???

Mi lesz így a gyermekeink jövőjével? A jövő nemzedékével. ... hát nem az Ő sorsuk lenne a legfontosabb???

Tisztelettel: A lenkeys szülők

"

10 évre tekint vissza az az együttműködés, melyet annak idején az Apeh és a Heves megyei Iparkamara írt alá. A mai aláírást az is indokolta, hogy január 1-től az apeh új neve Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

A konvergencia program időseket, betegeket és munkavállalókat érintő hatásairól szóltak pénteki egri sajtótájékoztatójukon Kiss Péter és dr. Sós Tamás országgyűlési képviselők.

-         Heves megyében is több ezren írták alá azokat az aláírásgyűjtő íveket melyekkel tiltakoznak az emberek a megszorítások ellen- kezdte a tájékoztatót az MSZP megyei elnöke.

Folytatva a gondolatmenetet, Kiss Péter elmondta, hogy a konvergencia program alapvetően két társadalmi csoportot érint: az időseket ill. betegeket, valamint a munkavállalókat.

-         Az Orbán-kormány a szegényektől csoportosít át pénzeket, a jobb módúak felé, mintegy 800 milliárd forintos összegben. Az MSZP szerint is kellenek a reformintézkedések, azonban nem ilyen mértékben.

Kiss Péter hozzátette, hogy a kormány szerint túlzó a munkavállalók jelenlegi védelme, ez jelentős mértékű cinizmusra ad okot és nem ez az Európába vezető út a munkaerőpiac terén.

A konvergencia program munkavállalókat érintő legjelentősebb pontjai: a munkaidő heti 48-50 órára emelése (kifizetésnél azonban csak 40 órát jelent továbbra is), megreformálnák a szabadságot is, mellyel az eddigi közös megegyezés, ill. a munkavállaló szabad rendelkezése helyett a munkaadó rendelkezne. A túlórát szabadnapok kiadásával tervezik letudni. A próbaidőt az eddigi 3 hónapról 6 hónapra emelnék, mellyel azt érnék el, hogy a cégek esetlegesen csak 6 hónapos etapokra alkalmaznák a munkavállalókat.

A munkabaleset fogalmát szűkítenék, így bizonyos balesetek nem tartoznának bele ebbe a körbe.

-         Ez az intézkedéssor még Latin-Amerikában is kiverné a biztosítékot. A társadalom kettéosztása folyik – zárta sajtótájékoztatóját Kiss Péter.

Orbán Viktor egykulcsos személyi jövedelemadója sokak számára adóemelést hozott- fejtette ki álláspontját a keddi sajtótájékoztatón dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő.

A 300 ezer forintos bér alatt keresőknek csökken a nettó jövedelme. A közszférában az alkalmazottak több, mint 50 százaléka kevesebb pénzt kapott kézhez, mint 2010-ben. Orbán Viktor a „bérkommandóval” valóban elismerte, hogy egy igazságtalan adórendszert hozott létre.
Az adóreform negatív hatása különösen ott jelentős, ahol magas az kiskeresetűek foglalkoztatási aránya. Sokan vannak minimálbéren illetve szakmunkás bérminimumon.
Amikor a Kormány a munkaadókra hárítja a bérkompenzáció terhét, nem veszi figyelembe, hogy ez a munkaadóknak a kapcsolódó járulékokat és a hozzájárulásokat is jelenti. Ez 27 százalék a béremelésen felül, a szakképzési hozzájárulás fizetése esetén pedig 28,5 százalék.
Nagyon sokan jelezték Heves megyében is elégedetlenségüket, melynek bizonyítására fizetési papírjaikat juttatják el az MSZP-hez. - mondta el dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő.
Folyamatosan százak csatlakoznak az „Időben szólunk” aláírási kampányhoz is, mellyel a Kormány igazságtalanságai ellen emelik fel hangjukat.