Keresés: „elhelyezés” (43 találat)

Felszámolták az illegális hulladék lerakó-helyeket Eger város elszánt lakosai, a civil szervezetek képviselői és a Polgármesteri Hivatal munkatársai.A szemétszüret során 526 tonna hulladék gyűlt össze.

Az illegális hulladéklerakó-helyek felszámolásának feladataira ez évben ismét pályázatot hirdetett a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium /melynek jogutódja a Vidékfejlesztési Minisztérium/. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködve az Agria Polgárőr Egyesülettel és az Egri Polgárőrséggel, illetve a Városgondozás Eger Kft. támogatásával sikeresen pályázott és a „VEDD észre, Tedd szóvá, Szólj RÁ! Együtt egymásért, egy más környezetért. Civilek és az Önkormányzat összefogása egy tisztább jövőért” című munkájával 2.558.360 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült.

Az elmúlt években indított program folytatásaként augusztusban, szeptemberben és októberben szemétszüretet szerveztekk az Egri Borvidéken, melynek során 14 helyszínen számoltak fel az előzetesen feltárt és dokumentált illegális hulladéklerakásokat.

A takarítási munkálatok – figyelembe véve a pályázat feltételeit – kizárólag önkormányzati, illetve állami tulajdonban lévő területeken valósultak meg, melyek Eger Város környezetében szórtan helyezkednek el. A Polgármesteri Hivatal munkatársainak, az együttműködő szervezetek képviselőinek és városunk lakosainak lelkes közreműködésével sikerült így szép környezetet varázsolni a Kerecsendi út és a Noszvaji út mellett lévő területeken, a Bajusz-völgyben, a Pap-hegyen, az Agárdi-hegyen, Felnémet környezetében, valamint a Galagonyás-, a Steiner- és a Donát-dűlőben. Figyelembe véve az illegálisan elhelyezett hulladék mennyiségét, a lakosság bevonása mellett jelentős gépi munka is szükségessé vált, melyet a Városgondozás Eger Kft. biztosított.

A szemétszüret eredményesen zárult az Egri Borvidéken. Sikerült mozgósítani a lakosságot, a civil szervezetek képviselőit és a Polgármesteri Hivatal munkatársait. A mintegy 100-120 résztvevő a munkagépek segítségével, a takarítási akciók során 516.500 Kg, azaz megközelítőleg 516 tonna hulladékot gyűjtött össze, mely legális lerakóhelyeken került elhelyezésre és ártalmatlanításra.

A megtisztított területeken ez évben is információs táblákat fognak elhelyezni, melyeken felhívják a figyelmet a természet védelmére és tájékoztatást adnak arra vonatkozóan, hogy hol, milyen formában lehet legálisan elhelyezni a kommunális, illetve az inert hulladékot.

A program folytatásaként novemberben a Vécsey-tetőn /a Repülőtérrel szemben lévő területen/, mely korábban illegális hulladéklerakó helyként funkcionált, pihenőterületet kívánnak kialakítani, padokkal, asztalokkal, hulladékgyűjtő edényzetekkel és őshonos fák telepítésével. Az utógondozás keretében pedig továbbra is tervezzik a Zöld Kommandó folyamatos jelenlétét a külterületeken.

Nem alakult ki a megyei közgyűlés rendje, nem ismerni pontosan a napirendek tartalmát – hangzott el az MSZP Heves megyei Területi Szövetségének, a mai rendkívüli megyei közgyűlést megelőző sajtótájékoztatóján.

Az MSZP megyei frakciójának két tagja, Korózs Lajos és Szabó Gyula ezúttal a közgyűlés előtt tartott tájékoztatót, melyen megállapították, hogy az utóbbi időben tapasztaltakhoz képest, az elmúlt időszak közgyűlése nem működött rosszul.
Szabó Gyula, az MSZP megyei közgyűlési tagja megjegyezte, hogy a napirendekről nem kapnak pontos anyagot, azok a címen kívül semmit nem tartalmaznak. Javasolják a közgyűlés elnökének, hogy a korábbi gyakorlathoz hasonlóan előzetesen egyeztessen a témákról, és alkalmazza mindazt, ami korábban jól működött.
Korózs Lajos, az MSZP országos elnökségi tagja, megyei közgyűlési tagja a hektikusan működő közgyűlési munka bizonytalanságaira hívta fel a figyelmet, amiket szerinte egyeztetésekkel lehetne kezelni. Kifogásolta, hogy az egy hét alatt második alkalommal összehívott rendkívüli közgyűlés anyagából minden második napirendi pont kikerül, ahogy tudni vélte ilyen a Mátraházi Idősek Otthonát érintő kérdés is.
A képviselő az ügy kapcsán kijelentette, hogy az intézmény bezárása által érintett 90-100 gondozott különböző intézményekben történő elhelyezése több aggályt is felvet. Törvényi szabályokat is be kell tartani az elhelyezés kapcsán. A 43 dolgozó szakdolgozó státusza sem biztosított. Továbbra sem értik miért kell bezárni az intézményt, a túl magas bérleti díj mint indok nem elfogadható, hiszen állami ingatlanról és állami intézményről van szó.

Korózs Lajos a tájékoztatón megjegyezte, hogy a megyei önkormányzat létszámcsökkentése mögött lopva történt hivatali átszervezés állhat. Tájékoztatás szintjén szeretnék tudni, hogy kik és hányan vesznek részt most az önkormányzati munkában.

Forrás: Egriszín

Eger Ünnepi fényei címmel pályázatot hirdet Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, az Egri Lokálpatrióta Egylet, az Egri Városszépítő Egyesület és az ÉMÁSZ Egri Régió. A Pályázat célja, hogy a Karácsonyi ünnepek békességét emeljék a város közterületei mellett az épületeken, kirakatokon, vendégváró helyeken is megjelenő csillogó fények, füzérek és girlandok.

Pályázhat a lakosság (házak, erkélyek, ablakok, kapuk), az intézmények, a szállodák-egyéb szálláshelyek, az éttermek és a kereskedelmi egységek is. A pályázatokat 2010.12.10-ig lehet leadni a Polgármesteri Hivatal portáján (3300 Eger Dobó I. tér 2.) elhelyezett ládába való elhelyezéssel, illetve interneten az eger1991@gmail.com e-mail címen. A pályázatnak tartalmaznia kell a pontos címet, a kategóriát, e-mail címet és telefonszámot, a kontaktszemély olvasható nevét. A borítékon kérik feltüntetni az „Eger ünnepi Fényei” feliratot.

A helyszíneket a bíráló bizottság, 2010-12-15.-én, 16.-án és 17.-én 16. 00 órától 21. 00 óráig tekinti meg. A Bírálók, kérik a pályázókat, hogy ebben az időpontban az égők, világítsanak. Az eredményhirdetésre az összes pályázó jelenlétében 2011. januárban, egy pótszilveszteri parti keretében kerül sor a városháza dísztermében. A pályázók az időpontról külön értesítést kapnak. A Bíráló Bizottság a környezethez legjobban illő és legötletesebb karácsonyi díszvilágítások közül választja ki a nyertes pályázatokat, kategóriánként.

A szocialisták szerint a mátraházi idősek otthona bezárásával száz idős ember életét sodorja veszélybe a Fideszes megyei vezetés. Horváth László szerint az előző szocialista vezetés a felelős.

A rózsaszín ígéretek és ködök után itt a kijózanító valóság: katasztrofális lépésre készül a Fidesz - erről pénteki sajtótájékoztatóján beszélt Hiesz György, a megyei önkormányzat fejlesztési bizottságának külsős szocialista tagja.

Mint mondta, a pénteki bizottsági ülés után kész tényként kezelhető, hogy a Fideszes megyei vezetés be fogja zárni idén év végén a mátraházi idősek otthonát. Az ott élő csaknem száz idős embert a megyében lévő öt másik otthonba költöztetik, ám a fogadó intézményekben ehhez jobbára hiányoznak a feltételek. Ráadásul Hiesz szerint a költözés önmagában is megrövidítheti - szó szerint - az idősek életét. A Mátraházán dolgozó mintegy negyven ember döntő többségére pedig munkanélküliség vár majd.

Megjegyezte azt is: ha már kormánypárti vezetésű a megye, ráadásul egy minisztériumhoz tartozik a szociális és az egészségügy, a Fidesz most megmutathatná, hogy az emberek érdekében el tudja érni: ne kelljen százmilliós összegeket bérleti díjként az egyik állami zsebből a másikba rakni.

Horváth László, a megyei közgyűlés elnöke ezzel szemben úgy véli: az idősek a szocialisták felelőtlenségének az áldozatai.

A sajtótájékoztatón elhangzottakra reagálva Horváth László úgy fogalmazott: a megyei önkormányzat előző, szocialista vezetése által folyatott felelőtlen pénzügyi politika következményeivel nap, mint nap kénytelenek vagyunk szembesülni. A szocialisták felelőtlenségének részben a mátraházi otthonban élő idős emberek is az áldozatai. Egy héttel ezelőtt Visonta polgármesterével még arról tárgyaltunk, hogy közös erővel egy új idősotthont építünk a településen. E hét elején azonban hidegzuhanyként ért bennünket az a tény, hogy amennyiben kitartunk a tervezett fejlesztés megvalósítása mellett, úgy akár már a közeli jövőben fizetésképtelenné válhat Heves megye önkormányzata.

Világossá vált, hogy a beruházáshoz szükséges több, mint 600 millió forint nem áll rendelkezésre. Világossá vált: nem tehetünk meg egy olyan felelőtlen lépést, amely veszélybe sodorja a megyei fenntartású intézmények napi működését, az ott dolgozók létbiztonságát.

Hangsúlyozom: csaknem száz idős embert a korábbi, szocialista megyei vezetés hozott a mostani súlyos helyzetbe. Tudjuk, hogy a mátraházi otthon bezárása őket hátrányosan érinti, ám elhelyezésük a jelenlegi válságban is megoldható. S ha most nem hozunk döntést, január elsejétől napi százezer forint kötbért kellene fizetnünk a Mátrai Állami Gyógyintézetnek a szocialisták által kötött szerződés értelmében.

Annak érdekében pedig mindent elkövetünk, hogy a mátraházi intézmény dolgozói ne maradjanak állás nélkül. Többeknek közülük azokban az intézményekben ajánlunk fel munkalehetőséget, amelyekbe a mátraházi idősotthon lakói költöznek - fűzte hozzá Horváth László.

Forrás: Heol

A Lehet Más a Politika egri képviselőjelöltjei ma délelőtt bemutatták a párt Eger közlekedésének fejlesztéséről szóló elképzelését, amelynek egyik legfontosabb eleme az észak-déli irányú közlekedés lehetőségeinek bővítése.

A 25-ös úton, a város fő észak–déli közlekedési tengelyén fontosnak tartanának egy hatékonyabb forgalomirányítási rendszer kialakítását, a közlekedési lámpák elhelyezésnek újragondolásával, ideális zöld hullám létrehozásával, vagy akár körforgalmak kialakításával.
Dr. Csarnó Ákos, a Lehet Más a Politika egri listavezetője elmondta, hogy a jelenleg működő, autós észak–déli tengely mellett középtávon szeretnénk elérni, hogy a városon áthaladó vasútvonal is szervesen kapcsolódjon be a városi és város környéki közlekedés vérkeringésébe. Egyrészt új megállóhelyek létesítésével, másrészt közvetlen Füzesabony– Szilvásvárad járattal, amely ütemesen kapcsolódhatna a fő vasúti folyosó menetrendjéhez – emelte ki a listavezető. Hozzátette, hogy elképzelhetőnek tartják közvetlen Budapest–Eger–Szilvásvárad járat bevezetését, akár úgy is, hogy az érkezők közvetlenül a várnál szállhatnának ki.
Csarnó Ákos úgy véli, hogy a meglévő kerékpárútszakaszok már kirajzolnak egy, az Eger-patak mentén haladó, észak–déli gerincvonalat, amely vonalon a tervezett fejlesztéseket fel kellene gyorsítani, a hiányzó szakaszokat kiépíteni.
Bocsi Rita, az 1-es választókörzet LMP-s jelöltje hozzáfűzte elmondta, hogy fontosnak tartják a kerékpározás kultúrájának elterjesztését, a balesetmegelőző programok, akciók bevezetését az iskolákban, a kerékpáros-logikával történő fejlesztéseket Eger utcáinak felújításakor (pl. Arany János utca). Szeretnék elérni a járdák, padkák akadálymentesítését, hogy a babakocsit tolók, a kerekesszékesek és az idősek könnyebben tudjanak közlekedni a városban.
Szükségesnek tartanának egy, a teljes városra kiterjedő kerékpáros közlekedési koncepció kidolgozását, benne konkrétan megfogalmazott célokkal és kivitelezési határidőkkel. Csak indokolt esetekben ragaszkodnak önálló kerékpárutak kiépítéséhez, javasolják az egyszerűbb és olcsóbb felfestéseket, alternatív útvonalakat, egyéb forgalomtechnikai módszerek alkalmazását.
Mind a vasúti és általában a közösségi közlekedés, mind a kerékpáros közlekedés feltételeinek fejlesztését kiemelkedően fontos tekintik, mert így csökkenthető az utak zsúfoltsága, a lég- és zajszennyezettség, ezáltal pedig javulna az itt élők életminősége, egészségi állapota.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy nem értenek egyet azoknak a mélygarázsoknak és parkolóházaknak a megépítésével, amelyeket a történelmi belvárosba terveznek, mivel ezek a parkolók a forgalmat a szűk utcákba vonzzák, ahol forgalomtorlódást okoznak. szerintük ezáltal növekszik a levegő szennyezettsége, nő a zaj és balesetveszély, rongálják a műemlékeket és zavarják a belváros nyugalmát.

Forrás: Egriszín

Bemutatkoztak a Magyarok Szövetsége képviselőjelöltjei ma délelőtt a Szent Hedvig Kollégiumban. Az elképzeléseiket tíz pontba gyűjtötték, amivel szeretnék a várost jobbá tenni.

Értékteremtést fogalmazott meg programjában a Magyarok Szövetsége, de ennek első lépése a meglévő értékek védelme – szögezte le ma délelőtti sajtótájékoztatóján Szűcs Lajos a 10. számú választókerület képviselőjelöltje. Utalt az Egervin történelmi, muzeális borkészletére melyet szerinte a felszámoló irreálisan alacsony áron kínál. Véleménye szerint az elmúlt húsz év az értékek eltékozlásáról szólt úgy Egerben, mint az egész országban. A megyeszékhely a bankok és a plázák városává vált, nyoma sincs a régi iparnak és a hagyományokhoz hű szőlő- és bortermesztésnek. Kiemelte, hogy mögöttük sem párt, sem gazdasági érdekcsoport nem áll, mégis sikerrel bonyolították le több alkalommal a Magyarok Vásárát, felállították Eger első rovásírásos üdvözlőkapuját és több mint 200 ezer látogatója volt az általuk szervezett Magyarok Országos Gyűlésének.

A Magyarok Szövetségének tíz választókerületben lesz képviselőjelöltje az önkormányzati választáson, közülük heten vettek részt a mai tájékoztatón. A jelöltek címszavakban határozták meg a legfontosabb célkitűzéseiket, melyek között szerepel többek között a közlekedés fejlesztése, akadálymentesítés, buszmegállók és járdák építése. A legproblémásabb útszakaszok között a Sas úti vasúti átjárót, a Sas út és a Kertész út kereszteződését említették. Mocsáry László a 4. választókerület képviselőjelöltje a Kertész úti hajléktalanszálló problematikájáról szólt. A lakók véleményére hagyatkozva úgy látja, hasznos lenne, ha munkaterápiával orvosolnák a gondot, vagyis olyan közmunkákat szerveznének, melyben a szálló lakói is aktívan részt vehetnek, esetleg mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkozhatnának. Nagy Endre József az 5. választókerület képviselőjelöltje azt szeretné, ha nem csak intermodiális csomópont alakulna, hanem egész Eger egy intermodiális város lenne, ahol kerékpárral, gyalog, akár babakocsival is könnyedén lehet közlekedni. A felnémeti városrészt érintő kérdésekről Vallusné Farkas Andrea beszélt. A gondok közül a buszközlekedést és a gyermekelhelyezés nehézségeit emelte ki.

A Magyarok Szövetsége szolgálni szeretné a civil társadalmat, a várost, a nemzetet, olyan szolgálatot vállanak, amit az eddigi képviselők nem tettek – mondta Szűcs Lajos.

Forrás: Egriszín

A Heol információi szerint elhalasztották a megyei kórház ötmilliárdos felújítására vonatkozó pályázat támogatási szerződésének aláírását.

Erre kedden kellett volna sort keríteni Budapesten, ám a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) arról értesítette a ciklus végével leköszönő szocialista megyei önkormányzati vezetést, hogy az aláírás csak később, egyelőre meg nem nevezett időpontban történhet meg.

A megyei kórház tulajdonosa, a Heves megyei önkormányzat és a működtetője, a Markhot Ferenc Kórház Kft. az idei év elején nyújtotta be a TIOP „Struktúraváltoztatást támogató infrastruktúra-fejlesztés a fekvőbeteg-szakellátásban” elnevezésű keretére a pályázatát, amely sikeresnek bizonyult. A támogatás elnyeréséről tájékoztatták a megyei közgyűlési vezetőket is, s úgy volt, hogy Sós Tamás közgyűlési elnök kedden írhatja alá a szerződést az NFÜ-vel.

Az ötmilliárdos beruházásból tíz százalék a megye önrésze. A pénzt egyebek mellett gépek, műszerek beszerzésre, új központi műtőblokk építésére, a gyermekosztály, a központi intenzív osztály, a sürgősségi betegellátó osztály megfelelő elhelyezésére költenék.

Forrás: Heol

A „Végvári vitézek” lovasszobor lehetséges elhelyezéseit is bemutatja látványterveken az a kiállítás, melyet Habis László polgármester nyitott meg ma délelőtt, a Dobó tér 2. szám alatt.
A „Városunk az otthonunk” című tárlaton a belvárosi rehabilitáció számítógépes látványtervei várják a lakosságot és a véleményeket.

Hiányt pótol a kiállítás, ami népszerű formában mutatja be a belváros rehabilitációs terveit, hangsúlyozta Habis László polgármester a megnyitón. A polgármester kiemelte annak fontosságát, hogy a műszaki beavatkozások sorozatát jelentő rehabilitáció kapcsán bemutassák a terveket a városban élőknek, s a fejlesztésekkel kapcsolatos véleményekről, nézetekről is képet kapjanak.
Habis László szerint óriási igény van Egerben közösségekre, azok létrehozására, megerősítésére. Mindehhez terekre van szükség, a meglévők nem igazán alkalmasak erre. Ezt a célt szolgálják a belváros rehabilitációjában szereplő fejlesztések, melyek révén közösségi terek hálózatát képzelik el a belvárosban. A program erősítheti a civil közösségeket és harmóniát teremthet az épített örökség, valamint a természeti tényezők között.
A városrehabilitáció másik eleme az értékmegőrzés, értékmentés, ami Eger egyik legérdekesebb építészeti örökségét, a több mint ötven éve feltárt Valide Sultana fürdő romjait is méltó körülmények között mutatja majd be.
A 4,8 milliárdos, 22 elemet tartalmazó projekt a Városháza épülete, udvara és a Dobó tér közötti kapcsolat lehetőségeit is kihasználja.
A polgármester kijelentette, hogy a programban nincs tabu téma. A Centrum áruház zárt dobozát nyitottabbá, könnyedebbé, emberbarátabbá alakítva, a tér részévé kívánják tenni.
Bartucz Sarolta, a HBH tanácsadó iroda képviseletében, a Magyarországon zajló városrehabilitációs programok áttekintésében megjegyezte, hogy egy ilyen nagyszabású
beruházás kapcsán meg kell felelni az uniós pályázati rendszernek. Az egyik feltétel az, hogy magántőke bevonásával valósuljon meg a városrehabilitációs program.

obj=document.getElementById('bCont2890_1');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2890_2');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2890_3');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2890_4');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2890_5');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2890_6');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2890_7');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2890_8');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2890_9');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2890_10');
obj.style.display='none';
obj=document.getElementById(belsodiv);
obj.style.display='block';
}
// ]]>

Forrás: Egriszín

Egerben majd a kampányra várható plakátdömping kárait megelőzve a város önkormányzata 37 darab táblát helyez ki azért, hogy azok hirdessék a jelöltek üzeneteit választóikhoz.

Vincze István aljegyző lapunk kérdésére elmondta, hogy azért alkalmazzák ezt a módszert, hogy elkerüljék azt, hogy mindenféle felületen – falakon, fákon, kirakatokon stb. – megjelenjenek ezek a plakátok. Ezeket a táblákat, amelyek közül a legtöbb a város frekventáltabb helyén lesz elhelyezve, kizárólag majd az önkormányzati választásokkal kapcsolatban lehet használni. Az aljegyző kiemelte, ha felkerülnek a táblákra a felszólítások, amelyekben felhívják a figyelmet arra, hogy csak a választásokkal kapcsolatban jelenhetnek meg azokon hirdetmények, és hogy milyen következményekkel járhat az egyéb plakátok elhelyezése, akkor szankcionálhatók az illetéktelen használók, és szabálysértési eljárást is indíthatnak ellenük.
Deák Boldizsár képviselő a mai közgyűlésen határozott kéréssel fordult az önkormányzat felé, hogy idén a korábbiaknál határozottabban büntessék a felületet jogtalanul használókat, mivel tapasztalatai szerint gyakran a tiltás ellenére is ragasztanak mindenféle plakátot a kihelyezett táblákra.

Forrás: Egriszín

A Felsővárosi városrész fejlesztési lehetőségeiről számolt be Jánosi Zoltán önkormányzati képviselő Eger Város Önkormányzata és a Városgondozás Kft. munkatársai társaságában ma délelőtt. A jelentős zöld felülettel rendelkező városrész bejárásán, a szocialista képviselő javaslatára a 2010. évi költségvetésben elfogadott 10 millió forintos parkmegújítási keret felhasználásáról egyeztettek a szakemberek.

Nézze meg videónkat

10 millió forintos keretet fogadott el a képviselőtestület a költségvetésben az Északi városrész zöld felületeinek fejlesztésére, Jánosi Zoltán szocialista önkormányzati képviselő javaslatára. A városrész számos területén szükség van a parkok gondozására, megújítására, ezeket a helyeket járták be a város illetékesei ma délelőtt a képviselő vezetésével. Az egyeztetésen előtérbe kerültek a leginkább fejlesztésre szoruló helyek. A szakemberek szerint a felsővárosban van elég zöldfelület, de nincs jól kihasználva, ezért további megoldásokon, rendezési lehetőségeken gondolkodnak.
Koósné Nagy Ildikó, a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda ügyintézője elmondta, hogy évente 100 millió forintot fordít a város városfejlesztési feladatokra, ami nagyon kevés, hiszen a komplex feladatokban a zöld felületek és utcabútorok karbantartása, virágok, parkok gondozása, takarítás mellett a játszóterek gondozása is nagyon komoly, költségigényes feladatot jelent.
A zöld felületnek nevezett, mindenki által használható, növényzettel borított, önkormányzati tulajdonú városrészek üzemeltetése mindennapi, sokrétű feladat, amelybe a növényzet gondozásától (fűnyírás, locsolás) a padok, utcabútorok elhelyezéséig sok minden beletartozik. A zöldfelület rendezése, gondozása, növénytelepítés, fák, cserjék ültetése mellett nagy gondot fordítanak a játszóterek fejlesztésére, azok megóvására. A játszóterekről a kutyák kitiltását és a dohányzás korlátozását táblák jelzik, de hogy ezt mennyire tartják be és ellenőrzik azt nem tudni.
Egerben 80 játszótér található, de ennek csak a fele minősül alkalmasnak, ennyi felel meg a szabványnak. Évente 8-10 felújítására van lehetőség a kevés pályázat miatt.
A lakosság hozzáállása nem túl aktív, elsősorban a problémák bejelentésére koncentrálnak, ami természetesen nagyon hasznos. A legtöbben a játszóterek fejlesztését, utcabútor, szemetes kihelyezését szorgalmazzák.
Rossz tendencia a hajléktalanok miatti növényzetritkítás és kültéri bútorok, eszközök bontása, ezzel nem oldódik meg a probléma.

Forrás: Egriszín