Keresés: „fertőzés” (42 találat)

Csak forralás után tanácsos a csapvizet inni, abból ételt készíteni öt Heves megyei településen ezekben a napokban.

 Erre a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve hívta fel a figyelmet Mátraballa, Parád, Parádsasvár, Bodony, Mátraszentlászló önkormányzatainál kedden. A hatóság hivataloknak küldött értesítése szerint a közüzemi ivóvizet ivásra, étel- és italkészítésre, valamint fogmosásra csak előzetesen felforralt állapotban tanácsos használni elővigyázatosságból.

Az ok pedig az, hogy a vizsgálatok során határárték feletti Coliform és E. coli paramétereket mértek. A szakigazgatási szerv ezzel egyidejűleg kötelezte a térségben szolgáltató Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt-t, hogy gondoskodjék a víz megfelelő mikrobiológiaia minőségről és ezt akkreditált laboratóriumi eredményekkel igazolja. Erre nyolc napja van a társaságnak. A felhívás némi riadalmat keltett a lakosságban.

Az ÉRV ZRt. az előírásoknak megfelelően rendszeresen ellenőrzi az ivóvíz megfelelőségét a hálózatokon, írta a társaság az eljuttatott közleményében. Ezen vizsgálatok keretében a mátrai térségben néhány településen – egyes rendszertelenül használt közkifolyók esetében – a vonatkozó jogszabályokban rögzítettektől eltérő eredményeket észleltek. A mérések a víz mikrobiológiai nem megfelelőségét mutatták.

– Az eltérésekről társaságunk értesítette az illetékes Népegészségügyi Szakigazgatási Szervet, és haladéktalanul intézkedést tett a probléma megoldására – tájékoztatott Ritter Géza, az ÉRV Zrt. vezérigazgatója. – Az érintett településeket ellátó vízművekben termelt és a hálózatba bejuttatott víz minősége kifogástalan, amelyből látható, hogy a probléma lokális jellegű. Egyes baktériumok megjelenését a mintavételi pontokon a közkifolyók nem megfelelő használata okozta – tette hozzá.

A szükséges intézkedéseket megtették, de a kontrollvizsgálatok eredményeinek megszületéséig, a nagy melegre való tekintettel, illetve a legteljesebb biztonság érdekében, az illetékes Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv elrendelte, hogy az érintett településeken (Bodony, Mátraballa, Mátraszentlászló, Parád, Parádsasvár) a vezetékes ivóvizet csak forralás után lehet ivásra, főzésre, fogmosásra használni.

A hatóság határozatáról az érintett fogyasztókat értesítették. A szükséges ivóvizet lajtoskocsikkal és zacskózott víz formájában is a fogyasztók rendelkezésére bocsátja az ÉRV Zrt.

– Az illetékes hatóság a kontrollvizsgálatok eredményének birtokában fog tudni dönteni az ivóvíz teljes körű használatának engedélyezéséről. Ezúton is kérjük a tisztelt fogyasztók türelmét a probléma rendezéséig! – zárta válaszát Ritter Géza.

16.40

A Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási szervének szerda délutáni közlése szerint: Bodony, Parád, Parádsasvár, Mátraballa, és Mátraszentlászló települések közüzemi vízhálózatának üzemeltetője - az Észak-magyarországi regionális Vízművek Zrt. - eleget téve a vonatkozó jogszabályi kötelezettségének, július 7-én jelentette be Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének, hogy vizsgálati eredményeik a fenti települések ivóvízminőségének kedvezőtlen mikrobiológiai változását jelzik.

Az ivóvízben kimutatható szennyeződésnek több oka lehet. A mikroorganizmusok megjelenése jelezheti azt, hogy az alacsony vízfelhasználás miatt az ivóvízvezetékben sokáig áll, pang a víz, de utalhat az ivóvízvezeték vagy a mintavételi hely műszaki hibájára is.

Az ivóvíz-szolgáltató (ÉRV Zrt.) azonnal megkezdte a jelenség kivizsgálását és a lehető legrövidebb határidővel megszünteti a problémát. A népegészségügyi hatóság minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizet fogyasztók körében semmilyen megbetegedés ne történjen.

Jelen esetre vonatkozóan az Országos Környezet-egészségügyi Intézettel egyeztetve a népegészségügyi szakigazgatási szerv elrendelte, hogy az öt településen a hálózati vizet ivás, étel- és italkészítés, illetve fogmosás előtti fel kell forralni. A víz 2-3 perces forralás után biztonsággal fogyasztható, a lakosság számára nem jelent veszélyt.

Az ÉRV Zrt. a lakosság részére tiszta ivóvizet bocsájt rendelkezésre lajtoskocsikban, illetve zacskós víz formájában. A cég tájékoztatása szerint a településeket ellátó vízművekben termelt és a hálózatba juttatott víz minősége kifogástalan, a probléma helyi jellegű. A mintavételi pontokon bizonyos baktériumok megjelenését a közkifolyók nem megfelelő használata okozhatta.

Szöveg: HEOL

Alapos a gyanú, hogy egy egri kistermelő készítményeitől betegedtek meg botulizmusban négyen is, földrajzilag különböző helyszíneken, ezért a NÉBIH elővigyázatosságból arra kéri a lakosságot, hogy a hivatal vizsgálatainak lezárásáig ne fogyasszanak e termékekből.

A botulizmus a köznyelvben kolbászmérgezésnek ismert, legsúlyosabb élelmiszermérgezés, amely halállal is végződhet.

A kistermelő készítményei (szarvasgombás pesto, humusz, különböző szarvasgombás zöldségkészítmények és zöldséglekvárok) kis üvegekben „guormand company” márkajelzéssel, bio piacokon, delikátesz boltokban, bio üzletekben, fesztiválokon, vagy internetes megrendeléssel kerültek forgalomba. Az egyik beteg az egy hete rendezett Hegyalja fesztiválon vásárolta - írja közleményében a Nemzeti Élelmiszelánc-biztonsági Hivatal.

Keksz Zsolt kistermelő, a készítmények gyártója elmondta kameránk előtt: reméli, hogy nem Gourmand Company termékek tehetnek a fertőzésről. Gyógyulást kívánt a betegeknek.

"Az egri kistermelő szarvasgomba termékeivel kapcsolatban botulizmus-gyanú merült föl. A baktérium, és az általa termelt toxin főként rosszul elkészített húskészítményekben fordul elő, de földdel is a szervezetbe kerülhet. Régebben főként a házi disznóvágások után fordult elő a kolbászmérgezés, de akár egy rosszul megmosott sárgarépától is elkaphatja bárki.

Megszólaltattuk az érintett Keksz Zsoltot is, aki megdöbbent az eseten, és sajnálatát fejezte ki a kórházba került betegek felé. Mint mondta, bízik abban, hogy nem az ő termékük okozta a megbetegedést, de az már szinte biztos, hogy a vállalkozás tönkremegy miatta.

- Öt év alatt építettük föl a brandet, de soha, semmilyen gond nem volt vele. Ráadásul a botulizmus főként húskészítményeket fogyasztóknál fordulhat elő, a mi termékeink pedig nem tartalmaznak húst, jómagam is 25 éve vegetáriánus vagyok. Ráadásul a baktérium a forralás hatására 10 perc alatt elpusztul, nálunk viszont a gombákat két óra hosszáig hőkezeljük - kezdte a kistermelő, aki, mint elmondta, folyamatosan ügyelt a tisztaságra, üzemében is automata töltősor működik, az elmúlt öt év hasznát visszaforgatták a fejlesztésekbe. A sors iróniája, hogy jövő hétre várta a NÉBIH szakembereit, hogy átvegyék a HACCP és ISO szabványnak megfelelő, új üzemet. Az építkezés miatt egyébként fél éve nem is folyt gyártás, a raktárkészletet árusították 20 viszonteladójukkal egyetemben.

- Úgy tudom, hogy legelőször Franciaországban lett beteg egy fogyasztó, aki magyar rokonaitól kapta a szarvasgombás pestot. A francia hatóságok értesítették a magyarokat - mondta el az egri vállalkozó.
A vizsgálat eredményét hétfőn tudja meg a NÉBIH-től, de értesítést nem kap róla, be kell mennie és csak betekintést kaphat az iratokba.
- Addig is azt javaslom, termékeinket ne fogyasszák. A betegség négy napon belül jelentkezik, tehát aki a korábbi hónapokban evett belőlük, nem kaphatta el a betegséget, emiatt eddig rengeteg hívást kaptam - számolt be a mai nap hívásairól a kistermelő.

- Azt hiszem, ezzel vége a vállalkozásnak akkor is, ha bebizonyosodik, nem mi hibáztunk. A készletünket megsemmisítik akkor is, ha az évente készülő 200-300 üvegből egyben volt benne a baktérium. Ha ártatlanok vagyunk is, már nemigen bíznak meg a brandben, ha újat alapítunk, akkor is mondhatja bárki, hogy köze van a Gourmand Companyhez és mondhatja, nem szabad megvenni, ahogyan az már a közösségi oldalakon terjed is - mondta el Keksz Zsolt.

Az üzem megkaphatja a minősítést, újra gyárthatnának is. A projektbe sok időt, energiát és pénzt tettek, pályázati forrás helyett hitelből építették az üzemet. Ez az eset a megbetegedetteken túl 6-7 ember életére is kihat. Keksz Zsolt reméli, hogy a betegek - akár az ő termékeik a ludasak, akár nem - mihamarabb meggyógyulnak."

Szöveg :HEOL

Kiürítették és fertőtlenítik a Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Reumatológiai osztályát.

Az osztályon hányással, hasmenéssel járó vírusos megbetegedések járványos formában jelentek meg. A vizsgálatok calicivírus jelenlétét igazolták. A kórokozó feltehetően egy otthonából felvett beteg által került az intézménybe, közölte a kórház.

A betegség mielőbbi felszámolása érdekében, a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási szerveivel konzultálva, az intézmény vezetése hétfőn döntött az osztály ideiglenes kiürítéséről és megkezdődött a teljes körű fertőtlenítés. Várhatóan a hét közepén folytatódhat a gyógyító tevékenység az osztályon. A vírusos megbetegedések halmozódása a kórház más osztályait nem érinti.

A Markhot Ferenc Oktatókórház – Rendelőintézet Higiéniai Osztálya 2013. december 5-én jelentette, hogy a Reumatológiai Osztályon enterális megbetegedések halmozódnak.

- Vonatkozó bejelentésüket megtették a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, és egyidejűleg az Egri Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete részére is. Hatóságaink járványügyi munkatársai a helyszíni járványügyi kivizsgálást még aznap megkezdték - közölte a tisztifőorvos.

Hozzátette: nevezett osztályon az ápoltak és a dolgozók között dominálóan hányással, hasmenéssel járó tünetek jelentkeztek, mely alapján a klinikusok Calicivírus fertőzést valószínűsítettek. A kórokozó felderítése érdekében mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálat történt.

- Az egri kórház vezetősége részéről időben megtörtént a hatékony – és ilyenkor szükséges – járványügyi intézkedések saját hatáskörben történő bevezetése. Ezen intézkedések a látogatási tilalom és a betegfelvételi zárlat alkalmazását, fürdőkezelések felfüggesztését jelentették. Hatóságunk javaslatára a szokásos higiénés – az ún. standard és ún. kontakt izolációs rendszabályokon kívül - fokozott ún. folyamatos és zárófertőtlenítések kerültek bevezetésre, melyek jelenleg is folyamatban vannak. Az eddigi intézkedéseken túl a járványfolyamat megszakítása érdekében szükségessé vált az osztály teljes kiürítése, és minden helyiségre, használati eszközére kiterjedő zárófertőtlenítés.

Többen jelezték, hogy kutyasétáltatás közben rókát láttak a Felsővárosban Egerben.

 Érdeklődésünkre az egri állatvédők elmondták: ők is hallottak már róla - sőt őket is rendszeresen megkeresik ez ügyben - hogy rókák merészkednek be a város külső részeire, de már az Északi lakótelepen is egyre gyakoribb vendégek a vörös bundások.

Az állatvédők azt mondják, ez egy természetes folyamat eredménye: az urbanizáció miatt kisebb az életterük a vadállatoknak, és a hidegebb időjárás miatt élelmet is nehezebben találnak már, ezért jönnek be a települések csendesebb részeire. De pánikolni felesleges. Az a róka, amelyik nem közelít az emberhez, attól nem kell tartani, biztosan nem veszett állat, csupán éhes, azért láthatjuk őket mind gyakrabban.

A szoljon.hu azt írja: egyre több az országban a veszett róka, szeptember óta tucatnyi esetben állapították meg a fertőzést. A vírus jelenlétét Jász-Nagykun-Szolnok megyében is igazolták, több községben már ebzárlatot is hirdettek az elhullott beteg vörös bundások miatt.

A HEOL kérdésére Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság zoológusa is megerősítette: kéthavonta biztosan érkezik hozzájuk telefonos megkeresés, hogy lakott területen rókát láttak. Nekik ezzel nincs teendőjük, hiszen a róka Magyarországon nem védett,  vadászható faj. Hozzátette, a folyamatos immunizálás miatt nagyon kicsi az esélye annak, hogy a házak közé tévedő vad veszett lenne, de kétségtelen tény, hogy más betegségeket a kutyákon keresztül terjeszthetnek ezek az állatok.

Megkérdeztük a Heves Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósásának vezetőjét, Bocsi Csabát is tapasztalataikról. Vadászati osztályukra érkezik bejelentés, ha valahol rókatetemet találnak. Legutóbb 3 héttel ezelőtt jeleztek ilyet nekik Bélapátfalva térségéből, munkatársai szabályszerűen jártak el: értesítették a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatalt. Az állat tetemét megvizsgálták, a róka nem volt veszett. Nincs ok aggodalomra.

Forrás :HEOL

Talán még ma is élne az a féléves tarnabodi kislány, akit szülei 41 fokos lázzal szállítottak az ügyeletre. A vizsgálat után az orvos azonban hazaküldte a kiütéses, lázas kislányt. A csecsemő másnap reggel meghalt a kórházban. Az ügyben feljelentést tettek a szülők, akik nem nyugszanak gyermekük elvesztése miatt.

Váradi Amandát 41 fokos lázzal küldték haza az egri városi ügyeletről. Előzőleg már számos helyen elutasították a megvizsgálását, a hevesi ügyeletről is negatív visszajelzést kaptak a szülők. A féléves kislányt végül az egri ügyeletre hozták be a szülei, ahol egy orvos megvizsgálta, majd gyógyszereket írt fel neki és hazaengedte szüleivel. Az apa szerint az orvos nem vizsgálta meg alaposan a csecsemőt, akin az agyhártyagyulladás jelei voltak láthatóak.

Váradi Gyula, a csecsemő édesapja elmondta: kislányát bágyadtsággal és 41 fokos lázzal vitték be Egerbe, az orvosi ügyeletre. Az ügyeletben levő orvos vírusfertőzésre és torokgyulladásra azonnal felírt a csecsemőnek gyógyszereket, illetve fájdalomcsillapító injekciót adott a kislánynak. Mindeközben a szülei kiütéseket vettek észre a lányukon, a csecsemőt vizsgáló orvos pedig egyből a rovarcsípésre gondolt a kislányon megjelent foltok alapján. A vizsgálat után az ügyeletes orvos hazaküldte a családot. Az édesapa hiányolta a további vizsgálatokat, amik talán megmenthették volna gyermeke életét, aki másnap belehalt a kórházban a betegségébe.

A szülők feljelentést tettek az ügyben, úgy gondolják, hogy műhiba történt, keresik a felelősöket. Úgy vélik , hogy az ügyeletes orvosnak fel kellett volna ismernie ezeket a tüneteket, amik miatt kislányuk meghalt.

Magyar István, az egri ügyeleti szolgálat szakmai vezetője szerint az ügyeletben lévő orvos megfelelően járt el.  A tünetek alapján ugyanis nem lehetett beazonosítani a csecsemő betegségét, hiszen a kiütések számos megbetegedés alapjai lehetnek. Elmondta: az a betegség, amiben a kislány elhunyt tehát nem az agyhártyagyulladás, csak a halál előtt pár órával jelentkeznek, így ezeket a tüneteket az ügyeletben levő orvos nem is fedezhette fel.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés bűntette miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen szakértő bevonásával – mondta el Képes Ágnes, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.

A Dobó István Vármúzeum Sas úti raktárbázisán 2008-ban történt gázos fertőtlenítéssel, illetve annak utóhatásaival kapcsolatosan a Heves Megyei Múzeumi Szervezet 2012. július 27-én ismeretlen tettes ellen feljelentést tett az Egri Városi Rendőrkapitányságon.

A mintegy 32 ezer kerámia, textil, bútor, viselettörténeti, képzőművészeti, műszaki tárgyi emléknek helyet adó Sas úti raktárban 2007-ben súlyos rovar- és gombafertőzés alakult ki. A biológiai vagy kémiai fertőzések és a tömeges műtárgykatasztrófa megelőzése érdekében a vármúzeum 2008. július 3-11. között gázosítással végeztetett fertőtlenítést a raktárban. A gázos fertőtlenítést követően a műtárgyak károsodtak. A rongálódás leginkább a sárga- és vörösréz, arany, ezüst vagy aranyozott, ezüstözött fémtárgyakat, illetve az ezekkel az anyagokkal díszített, átszőtt textíliákat érintette.

Augusztus elején tartják az Anyatejes táplálás világnapját, melyre Magyarországon is megemlékeznek, és több nagyvárosban tartanak rendezvényeket. Pénteken tartották Egerben a Balassi Bálint Általános Tagiskolában a „természetesen anyatejjel” elnevezésű rendezvényt, melyen sok hasznos programmal és praktikával hívták fel a figyelmét a várandós és kisgyermekes anyukáknak és apukáknak a szoptatás fontosságára.

WHO 1993-ban nyilvánította augusztus 1-jét az anyatej, egyben a szoptatás világnapjává, az azt követő napokat pedig anyatejes világhétté. Világszerte évente egymillió gyermek életét menthetné meg az első órában megkezdett, és az első hat hónapban kizárólagosan tartó szoptatás. Hazánkban a félévesnél idősebbek esetében már 10 babából csak maximum 4 kap anyatejet, és ahogy növekszik a mesterséges táplálás piaca, úgy szorulnak vissza az anyatejes tápláláshoz kapcsolódó tradíciók- mondta nyitóbeszédében az egyik főszervező Farkasné Juhász Margit védőnő, az Eger Város Védőnői a Családokért Alapítvány Kuratóriumi elnöke. Az anyatejben olyan, semmivel sem pótolható anyagok találhatók, amelyek védettséget nyújtanak a fertőzésekkel szemben, erősítik az immunrendszert, csökkentik a bölcsőhalál és a II. típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát, különösen akkor, ha a babákat kizárólag anyatejjel táplálják.

A rendezvény vendége Saárossy Kinga alpolgármester a megnyitón elmondta: Öröm és testhezálló feladat egy nőnek, aki két gyermeket szoptatott egy ilyen rendezvényen részt venni. Az én időmben jött divatba a tápszer. A csecsemőnek praktikusabb és jobb, ha anyatejet kap, és mára a köztudatba is beletáplálódott, hogy a baba megszületésétől szoptassanak az anyukák – érvelt a színésznő.  Az én édesanyám mindig mondta, hogy nekem sok tejtestvérem volt, amit én sokáig nem értettem. Amíg felnőtt fejjel megtudtam, hogy sok anyuka valamilyen okból nem tudja táplálni gyermekét, viszont másoknak meg annyi tejük van, hogy más babáknak is adhatnak belőle. Egerben kiválóan működik a baba barát mozgalom és sokan adják le az anyatejet, hogy minél több csecsemőhöz eljusson. A védőnői szolgálat ebben sokat segít és nagy a jelentőségük a korai fejlesztésben és a problémák felismerésében is. Ezért is hasznosnak tartom, hogy létrejött a mai „természetesen anyatejjel” rendezvény- fejezte be beszédét az alpolgármester-asszony.

Forrás:  Egriszín

A Heves Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága felhívja a gyümölcstermelők figyelmét, hogy az amerikai fehér medvelepke (Hyphantria cunea) első nemzedékének hernyófészkeit a korábbi évekhez képest jóval nagyobb számban észleltek utak mentén, házi kertekben és elhagyatott gyümölcsösökben.

Kedvező időjárás esetén akár a második nemzedék tömeges fellépésével is számolhatunk. Bár ez a faj nem kifejezetten mezőgazdasági kártevő, komoly károkat okozhat a gyümölcsültetvényekben is (pl. szilva, alma, dió, cseresznye) egyes ágrészek, ill. fák tarrágásával.

A fiatal hernyók csoportosan élnek az összeszőtt hajtáscsúcsokon, szövedék védelmében. Erős fertőzés esetén szükség lehet a lárvák kelését követően mihamarabb elvégzett védekezésre, az adott kultúrában engedélyezett rovarölő készítménnyel. Gyengébb fertőzés esetén a fészkek levágása és megsemmisítése is elegendő, még mielőtt a lárvák elhagyják a fészkeket és szétmásznak a fák koronájában.
A Heves Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága felhívja továbbá a termelők figyelmét, hogy mind a szántóföldi növényeken, mind a gyümölcsösökben a kedvező időjárás közepette fennáll a levéltetvek betelepedésének és gyors felszaporodásának lehetősége. Kártételük nemcsak a levelek szívogatásában rejlik, hanem a növényi vírusok terjesztésében is. Számos kultúrában, így pl. napraforgóban a fekete répa-levéltetű és a sárga szilva-levéltetű egyedei már meglehetősen nagy számban vannak jelen a fiatal hajtások csúcsain, a levelek fonákján és a virágzaton. Almában a zöld alma-levéltetű telepei figyelhetők meg nagyobb számban. A levéltetvek előrejelzéséhez használhatunk sárga ragadós csapdákat, illetve figyeljük a növényállományban megjelenő első telepeiket.

A levéltetvek elleni védekezésre több rovarölő hatású készítmény közül választhatunk, melyeket akár gombaölő szerekkel együtt is kijuttathatunk.
Végül az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17.§ (4.) bekezdése alapján, a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.
Kérjük a földhasználókat, hogy tegyenek eleget védekezési kötelezettségüknek, a hatósági eljárás elkerülése érdekében.

A 40 év feletti férfiaknak javasolták azt az ingyenes egészségügyi szűrést, amit az Agria Parkban tartott a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve és a Magyar Rákellenes Liga Egri Alapszervezete.

A férfiak húgy - és ivarszervi megbetegedései között vezető szerepet foglal el a prosztatagyulladás, a prosztata megnagyobbodás és a -rák. Mindhárom alapbetegség hasonló tüneteket produkál, gyakori vizelési inger, vizelettartási, problémák, ezek akár egy egyszerű bakteriális fertőzésekből is kialakulhatnak. Annál súlyosabb következményekkel járhatnak, ezért fontos a folyamatos önvizsgálat és egy egyszerű teszttel, egy csepp vérből elvégezhető orvosi szűrés.

A férfiak többsége nem szeret beszélni egészségügyi problémáiról, főleg ha ez kellemetlenséggel is járhat, tudhattuk meg Dr. Papp Zoltántól. A mai szűrővizsgálatot pontosan ezért szervezték, a vérvizsgálat mellett tesztkérdésekre válaszoltak, általános orvosi vizsgálatokat végeztek és urológus szakorvos tanácsait is kikérhették a potenciálisan veszélyeztetett korcsoport tagjai. A rendezvényen igen szép számmal jelentek meg, a szervezők megelégedésére, akik remélik hasonló programok szervezésével 15 perc vizsgálattal, akár több évvel is meghosszabbíthatják a férfi betegek életkorát.

A 2011-e Egészség világnap témája: „Küzdelem az antibiotikum rezisztencia ellen: ha ma nem cselekszünk, holnap nem tudunk gyógyítani”

A Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének összefoglalója szerint, az európai emberek egészségét egy egyre gyakoribb jelenség fenyegeti: a baktériumok, amelyek gyakori és életet veszélyeztető betegségeket okoznak, fokozottan ellenállóvá (rezisztenssé) válnak az antibiotikumokkal szemben.

Ennek oka, az antibiotikumok széleskörű, és gyakran helytelen használata ‐ embereknél és állatoknál egyaránt.
A probléma sürgős megoldásának szükségességére hívja fel a figyelmet, hogy a 2011. évi Egészség Világnap témája az antibiotikum rezisztencia.

Az antibiotikum rezisztencia súlyosságát jelzi, hogy jelenleg az Európai Régióban évente 250 ezer ember hal meg antibiotikum rezisztens ágenssel történő fertőzés következtébe, melyek legnagyobb részt kórházi eredetűek. Hatékony, új antibiotikumok nélkül – a fokozódó rezisztencia mellett–társadalmunk visszatérhet az antibiotikumok előtti korszak viszonyai közé, és egy tüdőgyulladás megölheti a gyermekeket, vagy küzdelmünk az agyhártyagyulladással szemben hatástalan lehet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) cselekvésre hívja a társadalmat, a gyógyszerek felíróit, a gyógyszeripart, a döntéshozókat és az élelmiszer/hús előállítókat: felelős módon történjen az antibiotikumok felírása és használata, melyet monitorozzanak is (külön figyelemmel az esetleges rezisztencia kialakulására) és támogassák új antibiotikumok kifejlesztését.

A WHO a Világnap témájával fel akarja hívni a figyelmet az antibiotikumok használatának és a velük való visszaélés veszélyeire, és támogatja az Európai Régióban létrejövő eseményeket és kampányokat.