Keresés: „festés” (45 találat)

  A célegyeneshez közeledik a Líceum felújítása – mondta dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora. A munkálatok egy időközbeni szerződésmódosítás miatt előreláthatólag év végén zárulnak.

Új területeket alakítanak ki a mélyföldszinten, többek közt számítógépes laboratóriumok, a Líceum televízió, multimédiafejlesztő műhelyek és az intézmény informatikai hálózatát üzemeltető központ is itt kap helyet – tájékoztatott az EKF rektora. Az épület homlokzati és tetőszerkezeti munkálatai már teljesen befejeződtek, jelenleg csak a toronytestnél zajlik rekonstrukció. Ezenkívül apró belsőépítészeti munkálatok – burkolás és festés – vannak még hátra.

Dr. Hauser Zoltán elmondta továbbá: a szeptemberi iskolakezdéssel egy időben  visszaköltöznek a tanszékek és a hallgatók is látogathatják az épületet, eleinte még kisebb számban, de órákat is tartanak majd. A könyvtár is fokozatosan megnyílik, amely lényegesen nagyobb területen áll majd a hallgatók, illetve az oktatók rendelkezésére. Az eredeti szerződés szerint november 30-a a projekt lezárási határideje, régészeti feltárások után azonban szerződésmódosítás vált szükségessé, ugyanis az udvar alá tervezett, úgynevezett auditorium maximum megépítése nem jöhetett létre, ezért az elképzelések bizonyos részei az Almagyar dombon valósulnak meg. A projekt új lezárási határideje 2012. március 31-e, de a Líceum teljes rekonstrukciója előreláthatólag év végére befejeződik.

A felújítás során új területeket is kialakítanak, a direkt oktatási terek nem, az önálló tanulási terek viszont nőnek, így a Varázstorony is új funkciókkal bővül. Itt kiváló lehetőség nyílik majd arra, hogy akár több évszázad ölelkezésével egy olyan interaktív, és erősen motivált bázisú teret hozzunk létre, amely növeli a fiataloknál a természettudomány iránti motiváltságot – fogalmazott dr. Hauser Zoltán. A varázstorony tehát egy természettudományos, pályaorientációs és módszertani központ lesz, a negyediktől a kilencedik szintig múzeumokkal, csillagászati megfigyelővel, interaktív és rendhagyó természettudományos órákhoz alkalmas terekkel. A torony a helyiek és a turisták számára természetesen továbbra is nyitva áll majd, de elsődleges célcsoportjuk a 10-18 éves korosztály.

A projektnek – a Líceum épületének revitalizációján túl – igen hangsúlyos része a Leányka úti kampusz fejlesztése is, amelynek során mintegy 1700 négyzetméteren épül fel az Egerfood Regionális Tudásközpont új épülete. Dr. Hauser Zoltán elmondta: a létesítmény tetején egy növényházat is kialakítanak, ami szerves részét képezi majd a biológiaoktatásnak is. Hozzátette: megújul a Természettudományi Kar D épületet is, az ezzel kapcsolatos munkálatok már a végső stádiumban vannak, várhatóan szeptember 15-én fejeződnek be.

Forrás: Egriszín

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.

Idén Eger ad otthont a Fiatalok az Egyesült Világért Mozgalom 200 fős táborának, amely a Fokoláre Mozgalom ifjúsági ága, s amely katolikus gyökerű, de különböző vallású, felekezetű és nem vallásos meggyőződésű fiatalok alkotják. Augusztus 2-tól három napon keresztül végeznek majd közhasznú munkát Egerben, parkgondozás, takarítás, játszótér-felújítás, kerítésfestés és szociális munka is szerepel a terveik között.

A fiatalok munkáját a Városgondozás Eger Kft. és az Egri Közszolgáltatások Városi intézménye irányítja majd, s a három nap során magánemberként bárki csatlakozhat hozzájuk. Fábián Zsuzsanna, a szervezők helyi vezetője elmondta: a fizikai munkán kívül szociális tevékenységet is folytatnak majd a tábor tagjai, játszóterekre, óvodákba, valamint idős és beteg emberekhez is ellátogatnak.

Szeles Márta, a tábor egyik szervezője és résztvevője a pénteki sajtótájékoztatón hozzátette: programjaikat úgy állították össze, hogy legyen idejük a sportra, a beszélgetésekre, a közösen végzett munkára, a szórakozásra és a lelki programokra egyaránt. Céljuk, hogy elsajátítsák egy aktív, építő életforma, kultúra alapjait, s megmutassák, a mai fiatalok között is vannak szociálisan érzékeny, a társadalmi problémákra nyitott, felelősen gondolkodó emberek.

Forrás: Egriszín

Fénnyel komponálva címmel különleges kreatív interaktív programot ígér a Dobó térre június 18-ára a Művészetek Háza N. K. K Kft, melynek célja, hogy ízelítőt adjon a különböző "fényes" képzőművészeti ágakból, amelyeknél tetten érhető Kepes György fényművészetének hatása - tudtuk meg a kedden délelőtt a Zsinagóga Galériában megtartott sajtótájékoztatóból.

Ahogy azt a szervezőktől megtudtuk eddig ilyen jellegű alkotás még nem volt Egerben. A fénnyel komponálva c. tematikus nap egy TÁMOP pályázat részeként valósul meg, melyre a Művészetek Háta N.K.K Kft. 34 millió forintot nyert el. A produkciók mindegyike a legkülönbözőbb műfajokban a modern technikát igénybe vevő fénnyel történő kísérletezésre épít. A program Cakó Ferenc grafikusművész homok animációjával indul, majd a Lézerszínház és az LA Dance Company közös produkciójában valódi dialógus formálódik a 19. századi progresszív zene, a kortárs jazz és az elektronikus zene között. A Lézerszínház művészei hallhatóvá teszik a fényt és láthatóvá varázsolják a hangot fénykoncertjükön. Szintén látványos produkcióval lepi meg az egri közönséget a Kiégő Izzók Vizuális Csoport, akik a Dobó teret, a várat és a Minorita templom homlokzatát fényfestéssel teszik élővé.

A tájékoztató rendezvényen a művészek nem csak azt mondták el, mit fog látni vagy hallani a közönség jövő hét végén, de némi ízelítőt is mutattak be a produkciókból.

Rázsi Botond alpolgármester a megnyitón elmondta, nagy örömmel ad otthont Eger, ennek a rendezvénynek, hiszen Egerben Kepes György nyomán helye van a fényművészetnek és szeretnének mindent megtenni, hogy Egerben kielégítsék a pezsgő kultúra fogyasztás igényét.

Forrás: Egriszín

Szerda délelőtt kihelyezett ülést tartott a Heves Megyei Közgyűlés azon eseti bizottsága, amely az elmúlt ciklus tisztázatlan ügyeit hivatott vizsgálni.

A mai napon a az egri, Baktai úton lévő múzeumi raktárbázisnak átalakított volt pszichiátriai osztály került sorra. A megye a felújítások elkezdés előtt ezt az épületet találta arra alkalmasnak, a várban és a megye területén fellelhető múzeumi leletek szakszerű tárolására és azok restaurálásához szükséges munkaterületek kialakítására. Az épületben már jelen pillanatban is tárolnak régészeti leleteket, amelyeket egy Önkormányzat által biztosított helységből hoztak át. A raktárbázis célja, hogy a városban különböző épületekben található egységeket központosítsák és kisebb bekerülési költséggel tárolhassák .

A kivizsgálás oka, hogy az épület fél éve kihasználatlan, és a majd 400 milliós felújítás ellenére műszaki hibákra utaló jelekről kaptak beszámolókat.

A helyszíni bejárás során penészedésre és beázásra utaló nyomokat nem találtak, de Csőgér Bálint, a vizsgáló bizottság tagja szerint javításokat és friss festést találtak az épület helységeiben. A bizottság meghallgatta dr. Veres Gábort, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatóját és Kun Zoltánt, a területfejlesztési iroda korábbi vezetőjét. A bizottság döntött arról, hogy a múzeumi szervezettől bekéri a 2010. október 4. és 2011. április 13. között elvégzett garanciális javítások dokumentációját, a műszaki ellenőrtől pedig a hibalistákat.

34 millió Ft-ot nyert az egri Művészetek Háza a „Kreatív interakció - A képzőművészet népszerűsítése Egerben” c. projekt megvalósítására.  Ennek célja, hogy elmélyítsék a művészeti ismereteket a fiatalok körében rendhagyó, múzeumpedagógiai foglalkozások segítségével. A különböző művészettörténeti korszakokat, irányzatokat és stílusokat új szempontok szerint mutatják be. Nem időrendi sorrendben, hanem az egymástól térben és időben távoli kultúrák szimbólumrendszerén keresztül.  A projekt, Kepes György festőművész állandó- valamint a Zsinagóga Galéria időszaki kiállításaira épül. Lesznek rendhagyó múzeumi órák, képző- és iparművészeti szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások és témanapok is középiskolai és kollégiumi csoportok részére meghívott előadókkal. Az első témanap május 11-én a Neumann János Középiskolában lesz, ahol Gyergyádesz László művészettörténész és Bollók Csaba filmrendező tartanak előadást. Június 18-án pedig  „fénnyel komponálva” címmel tartanak témanapot a Dobótéren ahol a Kiégő Izzók nevű csoport fényfestését , a Lézerszínház táncművészeti előadását és Cakó Ferenc grafikusművész „homok animációs” bemutatóját láthatják az érdeklődők.

Novembertől már használható a Mocsáry Lajoson frissen átadott, 300 méteres kerékpárút. A Károlyi Mihály utcáig tartó szakaszt önerőből építette a város.

A Deák Ferenc mellé épített biciklisáv után ismét bővült megyeszékhelyünk kerékpárút felhozatala, jelen esetben egy háromszáz méter hosszú szakasszal. Az átadott vonal része, a városunkat hosszában átszelő hálózatnak, melynek két széle már elkészült, a közepe pedig a belváros rehabilitációjakor fog formát ölteni. Az újonnan átadott szakasz az úttól és járdától elkülönítve, a patakmeder mentén halad. A beruházás keretén belül felújították és akadálymentessé tették a 4-es számú buszjárat megállóhelyét is. A mindenképp örömteli építkezés csupán két apró szépséghibával rendelkezik, és ezek is könnyen orvosolhatók:

Egyrészről a megépített szakasz végétől 300 méterre található egy kerékpáros híd a patak fölött, az út viszont nem vezet odáig. Nem is kell neki, hiszen kis autóforgalmú területről beszélünk, de legalább felfestés, vagy részletesebb kitáblázás jelölhetné, hogy érdemes továbbhaladnunk a kétkerekűnkkel.

Másrészről az új kerékpárút nem illeszkedik az érsekkerti szakaszhoz. Noha csak pár méter eltérésről van szó, az új vonal a park sétányának folytatását képző járdánál folytatódik, nem a kerékpárút irányában. Nagy fantázia nem kell, hogy megtaláljuk a továbbvezető helyes irányt, de ha már van két ilyen szépen megépített kerékpárutunk, kár lenne nem összekötni őket, akár csak egy átlósan átvezető sárga vonallal is.

Az utóbbi időben pozitívan alakulnak megyeszékhelyünk kerékpárosbarát beruházásai, a legnagyobb attrakciót viszont minden bizonnyal a belvárosi rehabilitáció jelenti majd. A patakmederbe-, illetve az a mellé tervezett bicikliút megépülése kétségtelenül egy környezetbarát és modern város színvonalát hozza majd.

Forrás: http://egrinapok.wordpress.com/

Eventusos diákok munkáiból nyílt kiállítás ma délelőtt, a Pásztorvölgyi Általános Iskolában. A tárlat a festészeti technikák sokszínűségét mutatja be a fiatal alkotók munkáin keresztül.

Hét diák 24 munkája látható mától a Pásztorvölgyi Általános Iskola aulájában. A kiállítást Hadobás Zoltán az Eventus Művészeti Középiskola tanára nyitotta meg, aki elmondta, hogy a kiállított tanulmányok mellett, néhány olyan kép is látható, amely túllép a feladatokon. Az otthoni munkákon jól láthatóak az egyéni gondolatok.

Forrás: Egriszín

A tárlat egyfajta intézményi bemutatkozás, ugyanakkor a kapcsolatokat is ápolja a két iskola között.

Amatőr művészek munkáiból rendeztek kiállítást I. Megyei Képző-és Iparművészeti Tárlat címmel ma délután, a Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban. A pályázatra érkezett munkák közül képző- és iparművészeti kategóriában, 3-3 díjat ítélt oda a zsűri, melyeket Ponyi lászló, az EKMK igazgatója adott át.

Képző-és Iparművészeti kategóriákban hirdetett pályázatot Megyei Amatőr Tárlat címmel nem hivatásos képző-és iparművészek számára, autodidakta művészek, rajztanárok, naiv alkotók bemutatkozására, megmérettetésére a Heves Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézmény és az Egri Kulturális és Művészeti Központ.
A pályázaton 16 év fölöttiek vehettek részt, akik nem végeztek képző vagy iparművészeti főiskolát,/egyetemet és nem hivatásszerűen foglalkoznak alkotómunkával.

Képzőművészeti kategóriában festészet, a grafika bármely ága, kisplasztika szobrászat, tűzzománc, valamint új vizuális kísérleti műfajok, mint a video-installáció területén nevezhettek az alkotók, az iparművészeti kategóriában a népművészetet kivéve minden a tárgyalkotás körébe tartozó művel lehetett pályázni.
81 pályázó 184 alkotással jelentkezett a kiírásra, ebből több mint negyven mű látható a Forrás galériában. iparművészeti kategóriában kilenc alkotó, képzőművészeti kategóriában 41 művész munkája került be a tárlat anyagába.
A zsűri nem állított fel rangsort, alkotókat díjazott. A díjakat Ponyi László, az Egri Kulturális és Művészeti Központ igazgatója adta át Kántorné Bódy Ilonának, Kállai Margitnak, Fehér Sándornak, Tóth Lászlónak, Melvin Alexandrának, Őz Máriának, Válóczi Bajor Katalinnak, Sós Ildikónak, Kónya Kincsőnek, Paksi Anitának, Kiss Szabó Mártának és Taba Dánielnek.

Forrás: Egriszín

Eger értékeit sorakoztatja fel az Agrianum napok rendezvénysorozat a hétvégén. Az Egri Kulturális és Művészeti Központ által első alkalommal megrendezett esemény az úgynevezett Agrikumokat, épületeket, személyeket, családokat, kulturális rendezvényeket hivatott bemutatni hagyományteremtő szándékkal.

Az I. Agrianum egyik helyszíne a Vár, ahol pénteken a gyerekek Várjátékok keretében idézik fel Gárdonyi Géza Egri Csillagok című regényének jeleneteit. A programban az Egri Vitézlő Oskola fegyverbemutatóját követően Dobó István várkapitány végvári vitézzé avatja az ifjakat.
Szintén a Vár ad otthont a IV. Mekcsey István Kupa - Országos Íjászversenynek szombaton.
Nem lehetne hagyományos egri program néptánc nélkül sem. A város méltán lehet büszke arra a több száz néptáncosra, akik generációkon át tanulták újra és adták tovább tánchagyományunkat színpadon, táncházakban és saját családjukban. Eger és környékbeli néptáncegyüttesek részvételével rendezik meg az Agria Néptáncnapot szombaton a Dobó téren. A rendezvény felmutatja azt a jelenleg folyó munkát, amit iskolákban, kulturális intézményekben folytatnak a lelkes néptáncoktatók azt a célt szem előtt tartva, hogy folklórhagyományaink megismerése és megtartása kiemelten fontos a jövő nemzedék kulturális nevelésében.
A Kálvin Ház Eger múltjáról szóló előadásokkal készül az Agrianumra. A programban szó lesz többek között a fertálymesterségről, a XVIII. századi önkormányzati ítélkezésről, boszorkányperekről.

Az Agrianum napok tiszteletére több étterem levéltári adatok alapján készít menüt és az intézmények féláron kínálnak belépőt.

Az AGRIANUM programja:

Október 1. péntek
10.00
VÁRJÁTÉK
Egri és Eger környéki 6. osztályos diákok részvételével előzetes jelentkezés alapján!
Helyszín: Vár, Dobó tér
A Várjáték során az egri és az Eger környéki gyerekek megidézik az 1552-es várvédők tetteit, diadalát, életre keltve Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényét. Az idén 28. alkalommal kerül megrendezésre a Várjáték. Vitézi próbatételek, az Egri Vitézlő Oskola fegyverbemutatója várja a jelentkezőket, Dobó István felesketi a csapatokat a vár védelmére, kézműves műhelyekben alkothatnak a vitézjelöltek, a játék végén pedig Dobó István végvári vitézzé avatja a résztvevőket.

15.00
DOBÓ KARDJA ÁTADÁSI ÜNNEPSÉG
Az egri Dobó Kardja Rend minden évben ősszel, az eredeti magyar vitézi szablya hiteles másolatával jutalmazza azt a személyt vagy személyeket, akik Eger városát személyükben, tetteikben, karakterükben, elkötelezettségükben kimagasló szinten képviselik. Az átadásra mindig egy kulturális műsorral színesített, felemelő ceremónia keretében kerül sor. A kitüntetettek személyéről a 2008 – ban alakult Dobó Kardja Rend dönt. Az, hogy ez évben ki kapja, legyen egyelőre meglepetés.
Helyszín: Városháza

17.00
IDŐ ÉS LÉLEK
HERCZEG ISTVÁN festőművész és grafikus kiállítása
Köszöntőt mond: Ponyi lászló EKMK igazgatója
Megnyitja: H.Szilasi Ágota művészettörténész
Közreműködik: Császi Emese hegedűn
Támogató: Losonczi Csaba kézműves borász
A kiállítás megtekinthető október 24-ig minden nap 13.00 – 17.00
Helyszín: Szent Hedvig  Kollégium Galériája, Eger Dobó tér 6.
Főiskolásként Egerbe kerülő, 1967 óta Egerben élő művész a művészeti és a kulturális közéletben mindig aktív szerepet vállal: több kulturális esemény kigondolásában és kivitelezésében is aktívan részt vett, ezek közül a legjelentősebb a Középkori Piactér. A tanítás sem marad ki tevékenységi köréből: jelenleg az egri Eventus Művészeti Szakközépiskola tanára, de az egri Tanárképző Főiskola Rajz Tanszékén is tanított évekig. Elsősorban grafikus, de a festészet is  vonza, és  alkotótársa az egri Marcipánia megalkotójának, Kopcsik Lajosnak is. Művészete féltéssel terhes kiáltás az ember természeti és társadalmi életterének, környezetének megóvásáért, életben tartásáért.

Október 2. szombat
10.00
IV. MEKCSEY ISTVÁN KUPA - ORSZÁGOS ÍJÁSZVERSENY
az Egri Vitézlő Oskola szervezésében
a Dobó István Vármúzeum és Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala támogatásával.
Helyszín: Vár

15.00
AGRIA NÉPTÁNCNAP - Egri és Eger környéki néptáncegyüttesek találkozója
15.00 Gyermek néptáncegyüttesek műsora
16.00 Országgáment Borcsa avagy megy a kendő vándorútra
Gajdos zenekar gyermekkoncertje
17.00 Aprók tánca
17.30 Ifjúsági- és felnőtt néptáncegyüttesek műsora
18.00 Táncház
Helyszín: Dobó tér
Esőhelyszín: Bartakovics Béla Közösségi Ház
Városunk méltán lehet büszke arra a több száz néptáncosra, akik generációkon át tanulták újra és adták tovább tánchagyományunkat színpadon, táncházakban és saját családjukban.
Rendezvényünk felmutatja azt a jelenleg folyó munkát, amit iskolákban, kulturális intézményekben végeznek lelkes néptáncoktatóink egy célt szem előtt tartva: folklórhagyományaink megismerése és megtartása kiemelten fontos a jövő nemzedék és magyarságunk megélése szempontjából.

17.00
EGER ANNO – előadások Eger múltjáról
Bujdosné dr. Pap Györgyi, történész-muzeológus:
Válogatás Hevesi Sándor álló- és mozgókép gyűjteményéből
Várkonyi György, Fertálymesterek főkapitánya:
Eger fejlődése a fertálymesterség tükrében
Dr Petercsák Tivadar, az EKF tanszékvezető egyetemi tanára:
A fertálymesterség emlékei
Dr Nemes Lajos, a Levéltár igazgatója:
Eger város önkormányzatának működése a XVIII. században, különös tekintettel az ítélkezésre (boszorkányperek, gyilkosság, lopás, rablás)
Dr Löffler Erzsébet, a Főegyházmegyei Könyvtár igazgatója
Hit és tudomány Eszterházy Károly világképében
Helyszín: Kálvin Ház

AGRIA  GASZTRONÓMIA
A következő éttermek egri specialitásokkal várják vendégeiket:
Fehér Szarvas, Hotel Flóra, Hotel Eger, Park Hotel, Marján Cukrászda, Old Jack’s Pub

50%-os kedvezménnyel látogatható október 1-2-án:
BUTTLER HÁZ
ÉRSEKI GYŰJTEMÉNYI KÖZPONT
FŐEGYHÁZMEGYEI KÖNYVTÁR

Támogató:
Eger MJV Önkormányzata

Együttműködő partnerek:
Dobó István Vármúzeum
Dobó Kardja Rend
Egri Vitézlő Oskola
Eger Város Fertálymesteri Egyesülete
Főegyházmegyei Könyvtár
Érseki Gyűjteményi Központ