Keresés: „hitel” (86 találat)

Soha nem látott mértékben, mintegy 5,5 százalékkal drágultak egyetlen év alatt a fogyasztói árak Magyarországon. Ezen belül az élelmiszer árak 3 százalékos emelkedést mutatnak, ami az alapvető élelmiszerek tekintetében is példátlan.

E hét szerdán a benzin ára ismét öt forinttal emelkedett. Az üzemanyagárak tekintetében az elmúlt két év alatt a gázolajért 110 forinttal, a benzinért pedig 100 forinttal kell többet fizetni, mint 2010 januárjában. Ez minden ágazatot érint. Heves megyében a közösségi közlekedés, a helyi járati járatcsökkentés jelent hatalmas gondot. Például Egerben csaknem 30 százalékkal csökkent a járatszám.

A lakosságra immár olyan nagy terheket rak a kormány, amit családok ezrei nem tudnak vállalni. Az villamosenergia- és gázárak januárban az előző havihoz képest 0,3 százalékkal nőttek.

Heves megyében 2011. ezen hónapjaihoz képest az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban összességében 10, a beruházási javakat előállító ágazatokban 2,4, a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok esetében 4 százalékkal emelkedtek az árak.

Nem csupán a devizahitel-tartozással rendelkező családok részére nem nyújt segítséget az Orbán-kormány, de ma már azoknál is szolgáltatás elvonással kell számolni, akik a közüzemi díjakat nem képesek befizetni. 

A családokat, az időseket és a betegeket sújtja leginkább a kormány hibás gazdaságpolitikája. A kormányhatározat arra utasította a nemzeti erőforrás és a nemzetgazdasági minisztereket, hogy február 29-éig tegyenek javaslatot a kormánynak arról, hogy a 2012. évre hogyan lehet csökkenteni a gyógyszertámogatásokat. Dr. Réthelyi Miklósnak és dr. Matolcsy Györgynek március 14-éig kell eldöntenie, 2013-ban honnan lehet még pénzt szerezni. Ez azonban beláthatatlan következményeket vonhat maga után, hiszen a gyógyszergyárak már így is több mint 100 milliárdos állami támogatás elvonása mellett működnek. Ha még több pénzt vonnak el a gyógyszergyártástól, félő, hogy a legalapvetőbb gyógyszerek is megfizethetetlenné válnak.

A bérek és a különböző juttatások terén a kormány szintén nyomorba döntő elvonásokat vezetett be 2012-től. Megszűntek a bér és bérjellegű juttatások: nincs Gyed, nincs táppénz, nincs álláskeresési támogatás. Valamint a jövedelemadó jóváírás eltörlésével is havi 12.100 forintot húz ki a kormány az arra jogosultak zsebéből.

A miniszterelnök kijelentése szerint az Európai Unió részéről fenyegető 144 milliárdos támogatás megvonásának lehetősége és a megszorításokkal elérhető 100 milliárdos kiigazítás között a világon semmi összefüggés nincs, csak kellenek a megszorítások – „mert biztos, ami biztos”.

A 2011. évi költségvetési hiány az eredeti előirányzat két és félszerese lett, továbbá az idei évre tervezett 2,5 százalékos államháztartási hiány elérése valószínűtlen az elemzők szerint.

Az MSZP számításai alapján, a kormány által ”kőbe vésett” 3 százalékos hiány tartásához legalább 200-300 milliárd forintos korrekcióra lesz szükség. Ez újabb megszorításokat jelent, miközben az igazságtalan adórendszer és a kormányzati luxuskiadások felszámolásával azonnal és radikálisan mérsékelhetőek lennének az emberek terhei.

Az MSZP továbbra is azt követeli a kormánytól, hogy értelmetlen megszorítások helyett az igazságtalan, egykulcsos adórendszer változtassa meg. Az MSZP igazságosabb teherviselésre, a gazdaság beindítására kidolgozott 7 pontból álló javaslata a Parlament előtt van, annak megvitatását bármikor vállalja.

Dr. Sós Tamás

Országgyűlési képviselő

MSZP

Amire már lehetett korábban is számítani: lőttek az Agórának. Mindezt már a polgármester is beismerte, aki a Kepes-központtól várja az országos hírnevet.

Harmincöt napirendi pontot tárgyalt csütörtöki ülésén az egri képviselő-testület. Az idei, hiányt nem tervező költségvetés részleteiről, valamint a színházak és a sport finanszírozásáról is beszámoltak a pénteki témaszüreten.

Nagy munka van mögöttünk és még nagyobb áll előttünk – jelentette ki a polgármester pénteki, tájékoztatóján utalva a képviselő-testület és a városvezetés munkájára, amely végén megalkották és elfogadták az idei költségvetést. Habis László a költségvetés pozitív vonásaként emelte ki a polgármesteri hivatal 180 milliós és a költségvetési szervek 100 milliós többletbevételét, valamint azt, hogy a tavalyi évben közel 900 millióval kevesebb hitelt vett fel az önkormányzat. Kőkemény munkának nevezte a 17 és fél milliárdos költségvetési főösszeg tartását, amelyen belül az összes felhalmozási kiadás 6 milliárd, a működési kiadás 11,6 milliárd, a beruházások összege 3,9 milliárd forint.

Erőteljesen fejlesztés-orientált költségvetést fogadott el a képviselő-testület a tegnapi közgyűlésen, ez még akkor is igaz, ha vélhetőleg nem tudják a teljes fejlesztési előirányzatot realizálni – fogalmazott Habis László. A polgármester fontos elemnek tartja, hogy a költségvetés nem tartalmaz működési hiányt, véleménye szerint nem szabad halogatni a takarékossági intézkedéseket.

A 2,2 milliárdot meghaladó hitelfelvételt indokoltnak érzi, a város munkahelymegtartó képességének, észak-magyarországi szerepének erősítése érdekében. Hozzátette, Eger a negyedik legkisebb adósságállománnyal rendelkező település a megyei jogú városok közül.
A pénzügyi helyzet stabilitását jelzi, hogy a városnak nincs folyószámla hitelállománya.
A tavalyi évhez képest 5-10 százalékkal csökkentették a működési költségek előirányzatait. A hivatali működést feszes létszámgazdálkodás jellemzi, 7 fővel csökkent a hivatali létszám. Nőtt viszont a Gárdonyi Géza Színház és a Harlekin Bábszínház átvételével, 44 fővel az önkormányzati alkalmazottak létszáma.

Habis László kitért a civil szervezetek intenzív helyi munkájára, amelyhez a város számos kedvezménnyel járul hozzá. Közösségi tereket biztosít számukra, támogatja a Civil Ház fejlesztésére benyújtott pályázatot. A képviselő-testület elkötelezettségét jelzi, hogy ebben az évben is 5,6 millió forint a Civil Alap összege – hangsúlyozta a polgármester. Stratégiai kérdésnek tartja, hogy intézményként működjenek a színházak, és az EKVI háttérszervként ellássa a könyvelési feladatokat. A város anyagi áldozatot hoz a Harlekin Bábszínház felsőfokú végzettségű társulatának kialakítására, ezzel biztosítják az intézmény állami támogatását.

A 471 milliós költségvetésű Gárdonyi Géza Színház adósságállománya 70 millió. A város 51 millióval járul hozzá a működéshez. 72 millióból gazdálkodik a Harlekin, az állam és a város támogatása 17 millió. Az intézmények költségvetésében jelentős szelet a Belügyminisztériumtól várható pályázati forrás. Ide a Bródy Sándor Könyvtárral is pályáznak. Sós István alpolgármester megjegyezte, hogy olyan színházat szeretne, ami vonzza a közönséget. Ehhez szerinte nagyon komoly marketingre van szükség, ami a tervezett egységes városmarketing részeként a fiatalokat is képes megszólítani.

Rázsi Botond alpolgármester a sporttal kapcsolatos döntéseikkel kapcsolatban elmondta, hogy az ilyen célú támogatás keretösszege idén 62 millió forint, ebből a kiemelt sportágak összesen 41,5 milliót kapnak, 7 millió jut diáksportra, 12,9 millió pedig a sportszervezetek számára, amelyből Egerben 51 van. Ez utóbbi tétel vitákat kavar, egyesek szerint nincs értelme elaprózni az összeget.

A polgármester az egri fejlesztések kapcsán bízik abban, hogy a március elején nyitó Kepes-központ a debreceni Modemhez hasonló, országos hírű intézménye lesz a hazai képzőművészeti életnek. Az Agria Agora projektről elmondta, hogy a tervezett formában nem valósul meg. Közös megegyezéssel bontják fel a szerződést a felek, mivel a város nem képes az önerőt előteremteni. Habis László elképzelhetőnek tartja, hogy később pályázatokkal lehetőség nyílik hasonló kulturális intézmény létrehozására.

A közgyűlés határozott az 1985-ig épült lakóépületek egycsatornás gyűjtőkémények felújításának támogatásáról is. A vissza nem térítendő támogatás a Belügyminisztérium pályázatához kapcsolódik, 8 emeletes épületekig 62500, nagyobb épületnél 125 ezer forint összegig lehet pályázni május 30-ig – adott tájékoztatást Dér Ferenc, a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda vezetője.

Holló Miklós/Egriügyek

Most péntek, azaz február 24. éjfél a jelentkezési határidő, eddig lehet postára adni a jelentkezési lapokat, illetve szerkeszteni az e-felvételi űrlapokat.

A felvi.hu felhívja a jelentkezők figyelmét néhány fontos lépésre. Elsőként, hogy a jelentkezők megismerjék és megértsék a felsőoktatási felvételi eljárásban történt változásokat, tájékozódjon a támogatási rendszer átalakulásáról és a hallgatói szerződésről. Szintén fontos a jelentkezés rangsora, hiszen minden felvételiző egy helyre kerülhet csak be, mégpedig a listáján szereplő első olyan képzésre, ahol összpontszáma eléri, vagy meghaladja a felvételi ponthatárt. Érdemes tehát a legjobban vágyott képzéseket és intézményeket első helyen megjelölni a jelentkezések között és arra is figyelni kell, hogy az ösztöndíjas finanszírozási forma mindig előrébb szerepeljen a listán, mint az önköltséges. Ellenkező esetben akkor sem vehető fel a jelentkező ösztöndíjas képzésre, ha pontszáma elegendő lenne hozzá, hiszen az önköltséges finanszírozási forma előrébb szerepelt a listában.

Elektronikus jelentkezéshez regisztrálni kell a felvi.hu weboldalra, melyhez szükséges egy e-mail cím is. A belépést követően súgók, útmutatók segítik a kitöltést, és ami fontos, a rendszer nem enged hibázni! A személyes adatok, az eredmények és a jelentkezési helyek megadása után automatikusan megjelenik a befizetendő eljárási díj pontos összege is, amelyet egy összegben kell befizetni banki átutalással, illetve dombornyomott vagy virtuális bankkártyával az e-felvételiből elérhető felületen keresztül.

A meglévő eredményeket, többletpontokat igazoló dokumentumokat csatolni kell a jelentkezéshez. Azokat az iratokat, amelyek a jelentkezéskor még nem állnak rendelkezésre legkésőbb 2012. július 10-ig lehet pótolni.

Az űrlapok kitöltése és elküldése után a jelentkezőnek még hitelesítenie kell e-felvételijét. Ez ugyanúgy elhagyhatatlan, mint a jelentkezési lapok aláírása. A hitelesítésre 2012. március 3-áig, mivel ez munkaszüneti napra esik, ezért március 5-éig két lehetőség van: Ügyfélkapun keresztül vagy a hitelesítő adatlap postázásával (Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190. címre).

A jelentkezés a hagyományos papír alapú nyomtatványon is benyújtható, ez esetben csak a 2012 szeptemberében induló képzésekre vonatkozó jelentkezési lapok használhatók. Minden laphoz tartozik egy kitöltési útmutató, illetve egy készpénz-átutalási megbízás ("sárga csekk"). A hiánytalanul kitöltött, aláírt jelentkezési lapokra fel kell ragasztani az eljárási díj befizetését igazoló postai feladóvevényt - vagy csatolni a banki átutalásról szóló igazolást - majd február 24-éig postára kell adni.

Amit a végleges jelentkezés előtt át kell nézni •    Minden választott képzés hiánytalanul, a megfelelő finanszírozási formában szerepel a jelentkezési listán. •    A jelentkezések listája a tényleges vágyat tükrözi, vagyis első helyen a legjobban áhított szak/intézmény szerepel. •    Minden személyes adat pontosan és hiánytalanul van megadva. •    A már rendelkezésre álló szükséges dokumentummásolatok csatolva vannak a jelentkezéshez. •    Az eljárási díj pontos összege be van fizetve.

Akik jelezték végtörlesztési igényüket, január 30-ig be kell, hogy fizessék a szükséges összeget és igazolniuk kell a fedezetet is.

A devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező ügyfelek 2011. december 31-ig jelezhették bankjuknál, hogy élni kívánnak a rögzített árfolyamon történő végtörlesztési lehetőséggel. A rögzített árfolyamon történő végtörlesztés egyik feltétele szerint a hitelfelvevőnek a végtörlesztési igényt befogadó pénzügyi intézmény részére 2012. január 30-ig maradéktalanul át kell utalnia a végtörlesztéshez szükséges teljes forintösszeget.

Ha az adós részben vagy teljesen hitelből végtörleszt, akkor január 30-ig a hitelt nyújtó pénzügyi intézmény által kiállított feltétlen és visszavonhatatlan kötelezettségvállaló nyilatkozattal igazolnia kell, hogy rendelkezésére áll a végtörlesztéshez, illetve annak átutalással nem fedezett hányadára vonatkozó fedezet. Mivel a végtörlesztésnek az igénybejelentés napját követő 60. napig meg kell történnie, azoknak, akiknél a 60 napos határidő január 30. előtt jár le, legkésőbb a 60. napon kell teljesíteniük a végtörlesztést.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint tavaly szeptember 29. és december 31. között 94.337 darab devizaalapú ingatlancélú kölcsönt végtörlesztettek. Jelentősen nőtt a végtörlesztési szándékukat bejelentők aránya is: e szerződések száma mintegy kétszerese az év végéig már végtörlesztettekének. A már teljesített végtörlesztések piaci árfolyama 642,1 milliárd forint volt, azonban az ügyfeleknek fix árfolyamon ebből csak 468 milliárd forintot kellett kifizetniük. A kettő különbözete, azaz mintegy 174 milliárd forint volt december végéig a pénzügyi intézmények vesztesége. A bankoknál és a takarékszövetkezeteknél a teljes hitelállomány valamivel több mint egytizedét fizették vissza, a pénzügyi vállalkozásoknál az állomány 5 százalékát.

A fix árfolyamú végtörlesztésekhez szükséges forrás döntő részét, több mint 80 százalékát az ügyfelek saját megtakarításaikból teremtették elő. A hitelintézetek tavaly december végéig 16.865 darab hitelkiváltó forinthitelt folyósítottak erre a célra, amelyek együttes összege megközelítette a 88,5 milliárd forintot. A bankszövetség korábban ismertette: arra számítanak, hogy a végtörlesztést az érintettek valamivel több mint 20 százaléka fogja igénybe venni.
Az Openhouse Országos Ingatlanközvetítő Hálózat nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy azok, akik ingatlanuk eladásából végtörlesztenének, hátrányt szenvednek, a bankok ugyanis nem fogadhatják el az önerő igazolására a megkötött adásvételi szerződést. Az Openhouse a PSZÁF elnökétől kért állásfoglalást az érintett kör érdekében.

Forrás: MTI

A Moody’s leminősítési bejelentésének napján, pénteken tartott sajtótájékoztatót Vágó Gábor országgyűlési képviselő, az LMP Országos Választmányának szóvivője Egerben, a Lehet Más a Politika Heves megyei irodájában.

A „Zöld fordulat a költségvetésben” címmel megtartott tájékoztatón elhangzott: az LMP Matolcsy György, a bel- és külföldön egyaránt hiteltelenné vált nemzetgazdasági miniszter menesztését követeli és kezdeményezi egy válságtanácskozás azonnali összehívását, a munkavállalói érdekképviseletek, a munkáltatók és a parlamenti pártok részvételével. Továbbá arra kéri Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy hétfőn, az Országgyűlésben, napirend előtti felszólalásban adjon számot Magyarország valós gazdasági állapotáról.

Az LMP szerint egy új típusú gazdaságpolitikára, "zöld fordulatra" van szükség – mondta Vágó Gábor, hozzátéve, hogy egy olyan, az európai zöldpártok által is javasolt gazdaságfejlesztési alapot kellene létrehozni, ami lehetővé tenné a zöld beruházások finanszírozását, amelyek már középtávon jelentős megtakarításokhoz vezetnének és hatásukra fellendülne pl. az építőipar is.

Javaslatként elhangzott továbbá, hogy a munkaerőpiac élénkítése érdekében célzott járulékcsökkentésekre lenne szükség.
Az LMP „Munkát, levegőt” című alternatív költségvetési javaslata, mely pontos számításokkal alátámasztva mutatja be javaslataik költségvetési alapjait, ide kattintva megtekinthető.

A kormány új Munka Törvénykönyve miatt nehéz körülmények közé kerülhetnek a munkavállalók - hangzott el az MSZP pénteki sajtótájékoztatóján. Sós Tamás országgyűlési képviselő elmondta:  a szakszervezetekkel kell együttműködniük a további javaslatok érdekében, a szakképzési kérdések ugyanis megoldhatatlannak tűnnek. Az eddigi 49 milliárd forintot, amelyet szakképzésre fordított a kormány, a jövő évre 51 milliárdra növeli. Ez azonban a vállalkozók befizetéséből származna, amelyet adó formájában szednének be.

A vállalatok felháborodása érthető, hiszen eddig képzésre fordíthatták ezt a pénzösszeget, mostantól azonban nem tehetik ezt, hacsak nem előlegezik meg a dolgozóknak a pénzt- mondta Sós Tamás.

A szocialisták szerint nem csak a hazai vállalatok illetve szakszervezetek szólaltak fel a Munka Törvénykönyve ellen, de a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO)is érdekeltté vált az ügyben.

Az ILO (International Labour Organization) alkalmas arra, hogy megítéljen egy kormányt, így már benyújtotta a kritikáit  a jelenlegi vezetés ellen- mondta Kiss Péter, a Baloldali Tömörülés országos elnöke. Elmondása szerint a kormány ezzel a lépésével négy dolgot ér el. Elsőként a bérek csökkenését, ami a munkaidő növekedésével jár majd. Új munkahelyeket nem hoz létre, azonban az elbocsátásokat megkönnyíti. A munkavállalókkal szemben a hátrányos megkülönböztetés lesz érvényben, továbbá ellehetetleníti a szakszervezetek munkáját, korlátozza a működésüket.

Az MSZP szerint a kormány akkor járna jól, ha visszavonná az eddigi csomagjait. Óriási károkat okoztak a gazdaságban, a devizahitelesektől a nyugdíjasokig rengetegen estek a tervezetek áldozatává. Kiss Péter szerint itt az ideje, hogy a kormány elfogadja a több mint 500 javaslatból álló tervezetüket, melyet a szakszervezetekkel közösen készítettek el.

A Parlament november 7-én, hétfőn este elfogadta a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló törvényjavaslathoz Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott és Habis László egri polgármester által benyújtott két módosító indítványt. A törvényjavaslat zárószavazása várhatóan jövő hétfőn lesz.

A két országgyűlési képviselő a javaslatok benyújtása után, október 20-án közös sajtótájékoztatót tartott Egerben. Itt Horváth László hangsúlyozta: Heves megye helyzete speciális a már zajló adósságrendezési eljárás miatt, az eredeti törvényjavaslat viszont egységesen kezeli valamennyi megyét és a fővárost. Ha a megyei önkormányzatok konszolidációjáról szóló törvényjavaslatot nem módosítják, Hevesben december 31-ig nem tudnák előkészíteni a 2012. január 1-jével esedékes átadás-átvételt. Ezért az egyik módosító indítvány arra irányul, hogy november közepéig, amikor várhatóan megtörténik a törvény kihirdetése, meg kell szüntetni az adósságrendezési eljárást. A kormánymegbízott hozzátette, ez egyúttal azt is jelenti, hogy december 31-ig már nem lehetne újabb adósságrendezési eljárást indítani, s a törvény erejénél fogva Heves megye mintegy 7,5 milliárd forintra rúgó teljes adósságállománya bekerül az országos „közös nagy kalapba”, az állam átveszi ezt a terhet. Ennek pedig leginkább a hitelezők örülhetnek, mert így bizonyosan hozzájuthatnak a kintlévőségükhöz.

Habis László a sajtótájékoztatón elmondta: országszerte több társulási formában fenntartott intézmény van, ahol önmagában a megyei önkormányzat tagsága nem indokolja a társulás teljes vagyonának állami tulajdonba kerülését, különös tekintettel az európai uniós támogatással létrejött és kötelező fenntartással terhelt vagyonelemekre. A másik módosító indítvány benyújtásának oka az volt, hogy a jogszabály tervezete nem foglalkozott a társulásos formák jövőjével. Ezt kívánták orvosolni, egyértelmű helyzetet teremtve 4-5 hasonló megye és megyei jogú város számára is.

Január óta közel háromezren intézték ügyeiket a Klapka utcai kormányablakban, ahol október közepétől 29-ről 61-re bővült az ügykörök száma. A cél az, hogy az állam legyen jó, áttekinthető, hatékony, segítsen az embereknek ügyeik intézésében, ne kelljen keserves élményeket szerezve vándorolniuk a különféle hivatalok között – mondta a napokban, a kormányablaknál tartott sajtótájékoztatóján Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott.

Horváth László kiemelte: január óta közel háromezren fordultak segítségért az új integrált ügyfélszolgálati irodához. Az ügykörök száma október közepén 61-re bővült. A legtöbben a család- illetve az utazási támogatások igénylése, valamint az elektronikus ügyfélkapu nyitása miatt keresik a kormányablakot, de sokan – főként erdélyi magyarok – jönnek az egyszerűsített honosítási kérelmek elintézése végett is. Az új ügykörök közül nagy érdeklődésre tarthat számot például a gyógyszertámogatás, a fogyasztóvédelmi panaszok bejelentése, az őstermelői vagy a TAJ-kártya igénylése.

Elhangzott továbbá: olyan információkért is keresik az emberek a kormányablakot, amelyek a kormány tevékenységével kapcsolatosak. Tájékoztatást kaphatnak egyebek mellett az Új Széchenyi Tervről vagy a devizahitel-adósok számára a jogszabály által biztosított lehetőségekről.

Horváth László hozzátette: a tervek szerint a kialakítandó járások központjainak mindegyikében lesz kormányablak, a nagyobb területet átfogó járásokban – amilyen például az egri – várhatóan több is.

A feketegazdaság mozgásterének szűkítése napjainkban egyértelmű kormányzati és városi cél, s igaz ez a turisztikai szolgáltatás területére is. Eger önkormányzata helyi rendeletben szabályozni kívánja a „Vendég- és idegenforgalmi adónyilvántartást”. Az, hogy a városunkban eltöltött vendégéjszakákat korrekt, egységes módon vezessék a szolgáltatók, minden egri polgár érdeke: a város ennek a statisztikai mutató alapján hívhatja le a jelentős összegű normatív támogatást - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

A közgyűlés által elfogadott módosítások szigorúbb és ellenőrizhetőbb, egységes rendszert teremtenek. Városunkban jelenleg 307 szálláshely (szálloda, panzió, kemping, üdülőház, turistaszálló, ifjúsági szálló és egyéb szálláshely) működik. A 17 szálloda kivételével kötelező lesz „Vendég- és idegenforgalmi adónyilvántartás” vezetése, melyet a vállalkozóknak nyomtatvány formájában térítésmentesen biztosít az önkormányzat. A kiadványnak folyamatosan és vezetésre alkalmas állapotban kell rendelkezésre állnia a szálláshelyen.
A nyilvántartás tartalmazza: a sorszámot; a vendég nevét; születési helyét és idejét; lakcímét; állampolgárságát; útlevél, vagy személyazonosító igazolvány, esetleg vezetői engedély számát; az érkezés és a távozás napját és időpontját; az Egerben eltöltött vendégéjszakák számát. Fel kell tüntetni az adómentesen eltöltött vendégéjszaka számot és annak jogcímét; az adóköteles vendégéjszakák számát; a beszedett adó összegét; a kibocsátott számla, nyugta sorszámát. Szerepeltetni kell azt is, hogy a beszedett adót a szolgáltató mikor fizette meg az önkormányzatnak, illetve mikor vallotta be az idegenforgalmi adót.
A képviselőtestületi döntésnek megfelelően a jövőben egyértelműen megállapítható és bármikor ellenőrizhető lesz az Egerben vendégéjszakát eltöltő magánszemély adóstátusza, érkezése, távozása. A „vendégkönyv” segíti a szálláshely tulajdonost, hiszen olyan adatokat is tartalmaz, melyek megnyugtató módon visszakereshetővé teszik az elszállásolt vendégeket.
A „Vendég- és idegenforgalmi adónyilvántartás” legfontosabb mellékletei angol, német és lengyel nyelven is elérhetőek lesznek, így a külföldiek is egyértelműen eligazodhatnak a nyilvántartások rendszerében, és aláírásukkal hitelesítik ittlétüket. A szakmai anyagot az előterjesztő előzetesen megküldte a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Magánszállásadók Országos Szövetsége, az Egyesület Eger Idegenforgalmáért Egyesület és Eger Magánszálláshelyeinek Egyesülete részére is.

 

Idén ősszel, negyedik alkalommal adták át ünnepélyes keretek között Dobó István, egri várvédő szablyájának hiteles másolatát.

-A hős egy szimbóluma városunknak, aki ott áll a Dobó téren, felemelt karddal a kezében és vigyázza a várost- mondta Kovács Katalin, az Egri Kulturális és Művészeti Központ szakmai vezetője.

A 2008-ban alakult Dobó Kardja Rend döntött a kitüntetettek személyéről. A jelképet az 1552-es ostromra emlékezve, az arra méltó embereknek adják oda. A kitüntetést azok a személyek kaphatják, akik mind cselekedeteikben, személyükben, elkötelezettségükben olyat tettek, amivel öregbítik Eger város hírnevét.

A kardokat Habis László, Eger MJV polgármestere adta át. Idén 2 embert jutalmaztak a díjjal, Szabó Attilát, a Csík zenekar egyik tagját illetve Sváb Zoltánt, aki Eger város közlekedésének fejlődésében játszott nagy szerepet. Az ünnepségen közreműködött a Buszkasi Zenekar, fellépett továbbá a Csík Zenekar és az Egri Vitézlő Oskola is.