Keresés: „javítás” (91 találat)

Megsüllyedt, a szakemberek szerint bármikor beszakadhat az egri Csiky Sándor utca burkolata, ezért hétfőn terelőbóját helyeztek ki. Szerdától a járműforgalmat elterelik, s elkezdődik a helyreállítás.

– A pünkösdi hétvégén nagy mennyiségű csapadék hullott Egerben és a Csiky utca alatt húzódó csapadékvíz-elvezető csatorna ezt már nem bírta el, erősen megsüllyedt a burkolat – mondta Kiss Zoltán, az egri önkormányzat városüzemeltetési irodájának munkatársa.
– A szakemberek még hétfőn a helyszínen megállapították, hogy a nagy forgalmú utca burkolata bármikor beszakadhat, ezért rakták ki a bóját. Sebességkorlátozás az említett szakaszon már két hónapja érvényben van.

A feltárást követően napokon belül elkezdődik először a csapadék-elvezető csatorna helyreállítása, ami az útburkolat javítása követ.
Legalább három hétig elkerülik az autóbuszok a Csiky utca Széchenyi utca felé eső szakaszát, így két buszmegálló, a főposta előtti és a Tűzoltó téri kimarad. Az Észak felé közlekedő járatok a Barkóczy utcáról a Csikyn keresztül a 25-ös út felé kerülnek majd. Visszafelé pedig a Rózsa Károly utcán keresztül érik el a Barkóczy utcát.

Az önkormányzat munkatársa elmondta: mindkét irányból lezárják szerda reggeltől a teljes autóforgalom elől a Csiky utca alsó szakaszát, és a gyalogosforgalmat is korlátozzák. Mindazok, akiknek az autója az elmúlt napokban megsérült a megsüllyedt úton, kárigényüket bejelenthetik a városházán, ha tanúkkal, vagy rendőrségi jegyzőkönyvvel bizonyítják, hogy a csatorna miatt megsüllyedt út okozta a kárukat.

Az egri Nagy Károly ezt már megtette. Elmondta: ő még vasárnap járt szerencsétlenül, az autója alváza sérült, mert akkor még nem volt bójával megjelölve a süllyedés.

A kedvező tapasztalatok nyomán több mint a duplájára növelik a Készenléti Rendőrség létszámát Dél-Hevesben - tájékoztatta a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője csütörtökön az MTI-t.

Soltész Bálint közölte: az eddigi 44-gyel szemben ezentúl 94 rendőr lát el szolgálatot a füzesabonyi és a hevesi rendőrkapitányság illetékességi körébe tartozó 34 településen.

Hozzátette, hogy a dél-hevesi térségben élők szubjektív biztonságérzetének erősítése érdekében a Készenléti Rendőrség munkatársai február óta járőröznek a térség településein. Az eltelt időszakban az ott élők és a települések vezetői - különböző lakossági fórumokon, valamint levélben is - jelezték a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőinek, hogy a fokozott rendőri jelenlétnek köszönhetően nőtt a lakosság biztonságérzete.

Ennek alapján döntöttek úgy, hogy a bűncselekmények és szabálysértések számának csökkentése, a jogsértések megelőzése, az állampolgárok biztonságérzetének javítása érdekében a létszámot jelentősen növelve végzi 24 órás, folyamatos járőrszolgálatát a Készenléti Rendőrség a térségben - közölte a referens.

MTI

Ma Magyarországon a társadalom többségében elutasítja az Orbán-kormányt. Ez többek között annak a romló tendenciának köszönhető, amely Heves megyét is sújtja, hiszen folyamatos visszaesés tapasztalható az élet több területén – kezdte Tóbiás József frakcióigazgatóval közösen tartott sajtótájékoztatóját dr. Sós Tamás az egri Hotel Flórában.

-          Sosem látott mértékű munkanélküliség tombol, csaknem 18 ezer embernek nincs ma munkája Heves megyében, a tavalyi évben 4,7 százalékos volt a foglalkoztatás csökkenése. Nem valósult meg a közbiztonság javítása sem, a tavalyi évben megyénk 121 településére egyenként 100 bűncselekmény jutott, összességében 12,5 ezer eset történt.

Elhangzott,a kormány által eszközölt rezsicsökkentés miatt pedig folyamatosan romlik a különböző lakossági szolgáltatások színvonala, hiszen a szolgáltatóknak vagy áremeléssel, vagy a minőség „rontásával” kell kompenzálni a FIDESZ által rájuk rótt terhet.

Tóbiás József elmondta, folyamatos egyeztetések és az ország minden pontjára kiterjedő fórumsorozat keretében készül az MSZP a 2014-es választásokra.

-          A társadalom életminőségét, fejlődését korlátozza a kormány a gazdaságban ma már láthatóan meg nem hozott intézkedésekkel, csak az életminőség romlásával tudtak elérni 2,1 százalékos költségvetési hiányt – tette hozzá az MSZP frakcióvezető helyettese.

A két politikus szerint jelenleg választási kormányzás folyik, melynek eleme a rezsicsökkentés. Az MSZP támogatja ezt az intézkedést, de az Orbán-kormány nem veszi figyelembe sem a területi, sem a jövedelembeli különbségeket, sem az életkörülményeket. Igazságos rezsicsökkentés kell.

-          A magyar társadalom a megélhetésért küzd, ma már az is szegény, aki dolgozik. Az MSZP a megélhetés költségeinek csökkentését kezdeményezi az alapvető élelmiszerek áfájának 22%-os csökkentését. Ezzel a rezsicsökkentés mértékének négyszeresét lehetne megtakarítani egy-egy háztartásban. Ennek érdekében kezd aláírásgyűjtésbe a Magyar Szocialista Párt, melynek nyomán azt szeretné elérni a párt, hogy az Országgyűlés tárgyalja és fogadja el a javaslatot – zárta a sajtótájékoztatót Tóbiás József.

Balázs József országgyűlési képviselő legutóbbi sajtótájékoztatójának helyszíne korántsem véletlen, hiszen a felső-mátrai Sípark is jelentős bevételkiesést és műszaki károkat könyvelhetett el a visszatérő mátrai áramszünetek kapcsán. A Mátrában további nagy turisztikai szolgáltatók is panaszkodnak az áramellátás egyenetlenségére, beleértve a sícentrumokat és a szálláshelyeket.

Az idei téli szezonban már több alkalommal okozott fennakadásokat a turizmusban egy-egy tartós áramszünet a Mátra nagy részén. A mátrai sícentrumok közül Kékestetőn egy alkalommal, a mátraszentistváni Síparkban négy alkalommal álltak le a síliftek és az elektromos berendezések áramszünet miatt. A Sípark a síbérletek árainak visszatérítéséből, továbbá a berendezések javításából származó kára meghaladja a tízmillió forintot.

Az eddigi információk szerint a legnagyobb mátrai szálláshelyek is megszenvedték a szolgáltatás kimaradását mind presztízsben,' mind gazdasági értelemben. A mátraházai Lifestyle Hotel Mátra esetenként naponta többször is áram nélkül maradt, ezért tőlük csalódott vendégek mentek haza, akiket természetesen kárpótolnia illett a szállodának. Ugyanerről panaszkodik a Hotel Ózon Residence is. A mátraszentimrei Hotel Narád & Park szálloda vezetői azt mondják, ha esik a hó, máris készülnek, hogy esetleg ismét el fog menni az áram, de a nyári viharok után is elégtelenné válik a szolgáltatás. Csak a legutóbbi időszakot tekintve itt is a milliós tételt közelíti az az anyagi kár, amelyet a szálloda berendezéseinek javítása és a vendégek kárpótlása jelent — itt például gyertyafényes vacsorákkal. A sástói kemping építkezését szintén több alkalommal akadályozta az áramkimaradás.

Balázs József országgyűlési képviselő a turisztikában érdekelt helyi vezetők egyetértését bírva mielőbb választ szeretne kapni arra, mi okozza a sorozatos áramkimaradásokat, és megkeresni a megoldást legalább a következő téli szezonra. Ehhez haladéktalanul egy asztal mellé kell ültetni a probléma elhárításában illetékes vezetőket, hiszen a hibák kiküszöbölése az ott élő lakosok és a Mátra vendégein túl a turisztikai szereplők, az ott működő vállalkozások közös anyagi és ellátás-biztonsági érdeke.

Csak úgy menthető meg az egyre romló állagú egri Minaret, ha azt először teljesen lebontják – állítja egy műemlékvédelmi szakmérnök. Báthory Gábor szerint hagyományos felújítási eljárással Eger egyik leglátogatottabb műemlékén már nem lehet tartós eredményt elérni. A minaretet utólagosan vízszigetelni kellene, mégpedig alulról.

Báthory Gábor építész, műemlékvédelmi szakmérnök szakdolgozatában egy egészen különös eljárásra hívja fel a figyelmet: az egri Minaret régóta húzódó rekonstrukciója kapcsán kijelenti, hogy a műemlék már csak úgy óvható meg teljes mértékben, ha azt lebontják és újraépítik – derül ki az epiteszforum.hu-n olvasható írásból.

A Minaret felújítása kapcsán a portál Báthory Gábor szakdolgozatát idézve kiemeli: a rekonstrukció már sokáig nem várathat magára, a sürgős, halaszthatatlan beavatkozás szükségességére Fodor László statikus már 1999-ben felhívta a figyelmet, de a munkálatok a többszöri nekifutás ellenére a mai napig nem kezdődtek meg.

A minaret mai állapotával kapcsolatban kijelenti, hogy a felület 56 százalékán már lecserélték a köveket, és a 19. században burkolásra használt kő keményebb és párazáróbb az eredetinél. Az eredeti kövek fokozottan korrodálnak, az újak nagy darabokban hullnak le, illetve a mállott felületekbe behatoló víz tovább fokozza a kövek szétfagyását, lemezes leválását.

A helyreállítás lehetséges módozataira tett korábbi javaslatokról úgy vélekedik Báthory Gábor, hogy egy műemlék és különösen a minaret esetében nem képesek korrekt módon és tartósan megoldani a vízszigetelés és a toronytest megfelelő kiszellőztetésének problémáját. A minaretet alulról utólagosan vízszigetelni kell. A pára áramlását gátoló, utólag beépített külső és belső rétegeket el kell távolítani. Mindezeket az igényeket csak a minaret teljes elbontásával és szakszerű visszaépítésével lehet kielégíteni.

Le kell bontani, majd eredeti állapotába vissza kell építeni

A helyreállítási javaslatában Báthory kifejti: ki kell dolgozni egy olyan technológiát, mellyel úgy bontható el a minaret, hogy az eredeti kőanyag a legkisebb mértékben sérüljön. Majd egyebek közt a bontáskor megismert építési technológiát kell alkalmazni visszaépítéskor. A műemlék megmentésének olyan technikáját veti fel, melynek során pontosan kidolgozott program szerint elbontják, majd restaurálást követően eredeti helyére, eredeti állapotába építik vissza az objektumot. A technológia használata csak rendkívüli esetekben, szűk körben javasolható. „A minaret csak a teljes lebontása árán menthető meg az utókornak” – állítja a szakember.

Báthory Gábor a minaret problémájával a 2000-es évek elején kezdett el foglalkozni. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) munkatársaként igyekezett minél mélyebben megismerni a felmerült problémákat és előkészíteni a tulajdonosi döntést megalapozó javaslatot. „Ekkor jutottunk kollégáimmal arra a megállapításra, hogy a minareten hagyományos felújítási eljárással nem lehet tartós eredményt elérni. Időközben elkerültem a KVI-től, de továbbra is érdeklődéssel figyeltem a minaret sorsát. 2006-ban beiratkoztam a BME Műemlékvédelmi Szakmérnöki Szakára, diplomadolgozatom témájául szintén a minaretet választottam. Kitűzött célom, hogy ezen műemlék felújításához kidolgozzam a legmegfelelőbb technológiai eljárást” – írja szakdolgozatában az építész, műemlékvédelmi szakmérnök. Hozzáteszi: „Megpróbáltam a témát úgy körüljárni, hogy a prekoncepcióm ne befolyásoljon túlzottan a végső következtetés levonásában. Megpróbáltam az ellenérveket összegyűjteni, beszéltem sok műemlékes kollégával, analógiákat kerestem, kritikákat olvastam vitatott felújítási módszerekről”.

Elég a foltozgatásból

Az egri Minaret történetének kutatása során azt tapasztalta Báthory, hogy a 18. század első harmada óta rendszeresen, néhány évtizedenként szükségessé vált valamilyen javítási, megerősítési munkát végezni az építményen. Ez a javítgatás később már odáig jutott, hogy statikai okokból vasbeton belső béléssel erősítették meg a toronyszerű építményt. Az idők során a homlokzati felület 56 százalékán lecserélték a kövek felületi rétegét, ám azóta is további jelentős mennyiségű kőcsere vált szükségessé – közli a dolgozatban.  „A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) és Eger városa most komolyan tervezi a helyreállítási munkálatok megkezdését. Úgy vélem, hogy itt az ideje, hogy eldöntsük: elődeink példáját követve ismét 10-15 évre foltozgatunk egy keveset a minareten, vagy végre megpróbáljuk radikálisan elhárítani a meghibásodások kiváltó okait” – hangsúlyozza.

Forrás: Egri Ügyek/epiteszforum.hu

Elvágtak egy gázvezetéket Visontán. A faluközpont lakóit több órára kitelepítették, nagy riadalmat okozott a hirtelen jött gázszivárgás. A helyreállítás idejére 140 házban nem lesz gázszolgáltatás.

Gázömlés miatt vonultak a tűzoltók szombat délelőtt Visontára. A községháza előtti téren történt a szivárgás, amikor az épület elől földlabdával együtt próbáltak kiszedni két tiszafát. A gépek nem sokkal 11 óra előtt sértették meg a vezetéket, a közelben tartózkodók gyors és szakszerű intézkedésének köszönhetően azonban nem történt robbanás.

A lakosok közül többen leállították az átmenő forgalmat, azonnal intézkedtek a szerencsétlenség elkerülése érdekében. A javítás idejére a szemközt lévő vendéglátó egységet is bezárták. A tűzoltók kiérkezéskor 100-140 méter sugarú körben kitelepítették a lakosokat, akiket megrémisztett az esetleges robbanás.

A gázvezeték melletti tiszafák kiemelésére azért került sor, mert azok akadályozták a járdán való haladást. Szarvas László, Visonta polgármestere elmondta: a tiszafákat megvásárolta egy kertészet, cserébe 3-4 platánfát kapnak az óvodások.

A szolgáltató a javítás idejére elzárta a gázszolgáltatást, körülbelül 140 ház marad gáz nélkül a szombati napon.

Az oktatási rendszert érintő változásokról és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működéséről tartottak szakmai napot múlt héten a Megyeházán.

A 90-es években a társadalmi, gazdasági változások eszmei hátterében a privatizáció, a deregularizáció és a dekoncentráció állt. Az útkeresés jegyében az állam bizonyos oktatási, egészségügyi, közigazgatási feladatokat átadott az önkormányzatoknak. Az átalakulás első évtizedében a viszonylagos pénzbőség elfedte azokat a hibákat, amelyek a 2000-es években, különösen pedig a 2008-as válság nyomán felszínre kerültek – mondta csütörtökön Egerben, a Megyeházán, a Heves Megyei Kormányhivatal és a Heves Megyei Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézmény közös szakmai napján dr. Demeter András.

A kormányhivatal igazgatója hangsúlyozta: az állami szerepvállalás képét, a szabályozást újra kellett alkotni. Az egészségügyben ez az újrafogalmazás már megtörtént, a közigazgatásban is hasonló a tendencia. Az oktatásban ugyancsak jelentős reform zajlik: az óvodák kivételével az oktatási rendszer állami fenntartásba kerül és élesebben elválnak a kormányhivataloknál maradó oktatási igazgatási teendők, illetve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (KIK) kerülő intézmény-fenntartási funkciók. Az átalakítással Heves megyében 150 iskola, közel 40 ezer diák és 3500 pedagógus érintett. Október 31-éig kell eldönteniük a településeknek, hogy mit szeretnének, vállalják-e az intézményeik fenntartását.

Fotó: Nemes Róbert

Nagyon sok kudarca van az elmúlt húsz évnek a többség, kisebbség, a roma lakosság integrációját érintően.

A hétköznapi kormányzati közöny félreérthetetlen és logikus, ezért is különösen veszélyes, ám nem elfogadható következménye a jelenlegi társadalmi helyzetnek.

Nagyon sok a kibeszéletlen kérdés, a rasszizmus és fajgyűlölet a jobboldali politika kezében van.

Közös felelősségünk, hogy meg tudunk-e valósítani olyan nemzeti programokat, amelyek a magyarországi romák oktatási, foglalkoztatási, egészségügyi, lakás körülményeik javításával, a mindennapos biztonságot, a nemzeti megbékélést segíti. Ezek különösen nehéz kérdések.

Konkrétan, következetesen, a társadalom egészének érzékenységére tekintettel kell lenni.

A problémákat szűkebb és tágabb körben kell kezelni, türelem és idő kérdése. Látszat intézkedéseket nem lehet szőnyeg alá söpörni. Az MSZP részéről a Kelet-magyarországi Program keretében feszültségcsökkentő komplex programokat sürgetünk az etnikai konfliktusok és a robbanásokkal fenyegető szociális problémák kezelésére.

Javaslataink:

-          A rend, a biztonság

-          Az oktatás tényleges ingyenességének bevezetése

-          A többség-kisebbség együttélésére irányulnak

-          A felsőoktatásban a felnőttek számára tanulmányi ösztöndíjak kiírása

-          A gyermekeknek tanulmányi ösztöndíj a pedagógusoknak pedig mentori ösztöndíj biztosítása

Pozitív példákra van szükség. A Bajnai-kormány időszakában Sirok és térségében elindított szervezett „Telepeken és telepszerű lakókörnyezetben élők komplex, integrációs programja”, amely kézzelfogható eredményeket hozott, több mint 100 ember életében.

Sajtótájékoztató keretében Teleki László kiemelte, hogy a roma integráció legfontosabb elemének az oktatást tartja, hiszen hosszabb távon ez vezethet a romák foglalkoztatásának bővüléséhez. Másik elengedhetetlen momentumként – szintén az oktatáshoz kapcsolódóan – a romák értelmiségi körökben történő nagyobb számú megjelenését tartja Teleki, hiszen a valódi integráció itt kezdődhez el.

Elhangzott továbbá, hogy a kormány közmunkaprogramja nem jelent megoldást a romák számára sem, hiszen akiket korábban nyolc órában foglalkoztattak, azok nagy számban ma már csak négy-hat órában tudnak dolgozni, így bérük tovább csökkent.

Teleki László Heves megyén kívül több megyébe ellátogat, feltérképezve az Orbán-kormány elmúlt két évét követően a roma lakosság tapasztalatait, roma vezetőkkel konzultálva, bemutatva az MSZP két programját, az Ajánlat Magyarországnak címűt, valamint a Kelet-Magyarország Programot.

                        Teleki László                                     Dr. Sós Tamás

                             Országos Elnökségi tag                     Országgyűlési képviselő

                                        MSZP                                                  MSZP

Egy munkagép sértett meg egy gázcsövet Egerben, a Csurgó úton. A tűzoltók nagy erővel vonultak a helyszínre, hiszen nem lehetett tudni, hogy szükség lesz-e a környékbeli lakók kitelepítésére. A Tigáz szakemberei hamar elzárták a gázt és megkezdték a sérült szakasz javítását.  A szivárgás miatt a szomszédos házakat áramtalanították. A sérülés melletti ház mozgássérült lakójához a tűzoltóknak kellett létra segítségével bemenni, hogy ellenőrizzék a gáz koncentrációját a lakásban. A környéken lakók megrémültek a  nagy felvonulás láttán, féltek, nehogy berobbanjon a gáz. A beavatkozások idejére a környéket lezárták a forgalom elől.

Óriási viharok pusztítottak Heves megyében. A hirtelen szél és az azt követő esőzések számos problémát okoztak. Felsőtárkányban több méteres fákat csavart ki a szél, számos lakóház tetőszerkezete megsérült a tornádó szerű viharban.

Megrongálódott háztetők, letört gallyak: ilyen és ehhez hasonló pusztításokat végzett a tegnapi vihar Heves megyében. Felsőtárkányban este 10 óra után kezdődtek el a hirtelen széllökések, a helyiek elmondása szerint nem volt még ekkora vihar a községükben. Az éjszakai szélvihar a vasút, illetve a tó környékén szedte „áldozatait”. Ezen a területen számos ház tetőszerkezete megsérült.

Vásárhelyi Gyuláné, akinek a házában milliós károkat okozott a vihar elmondta: csupán pár percig tartott a „tornádó”, viszont pillanatok leforgása alatt lebontotta a közeli tetőket. Nagy zúgásra lettek figyelmesek, majd fehérséget láttak- mondta. Bár számítottak esőre, nem gondolták, hogy ekkora vihar lesz. Az Országos Meteorológiai Szolgálat harmadik fokozatú, piros riasztást adott ki Heves megyére, akkorra azonban már végigsöpört a megyén a vihar.

A község polgármestere azonnal segítséget nyújtott a károsultaknak, a beázás miatt már az éjszaka folyamán elkezdték a tetőszerkezet javítását.

A szélvihar nem csak a háztetőkben tett károkat, de a közeli tónál is idős fákat döntött ki. Bajzát Zoltán, a felsőtárkányi Szikla Forrás Közhasznú Egyesület elnöke elmondta: a vihar pillanatok alatt érkezett az Egeres-völgy felől a községbe. Egy közel 100 méteres sávban pusztított a tornádó, amely rövid 5 perc alatt végigsöpört Felsőtárkányon. Ebben a pár percben rengeteg fa esett áldozatául az időjárásnak. Öt fa teljesen kidőlt, több pedig megsérült, derékba tört. A pénteki nap folyamán a fadarabokat kézi erővel szedték ki a tóból, a mentéshez darus kocsit is hívtak. Erre azért volt szükség, mert a tó alját fólia fedi, féltek, hogy az nehogy megsérüljön.