Keresés: „jogerős” (48 találat)

Kedden reggel Nyíri Iván a lényegében túszul ejtett kisfia miatt kényszerűségből évek óta Francia Polinézián élő lánya és az unokája testi és lelki bántalmazásának bizonyítékait tartalmazó kötetet adott át a budapesti francia nagykövetségnek. A fekete borítású, könyv alakú gyűjteményt kedden reggel François Hollande elnöknek küldött levél kíséretében vitte be a nagykövetségre.

Éhségsztrájk, nyomásgyakorlás

Az éhségsztrájkot kezdő Nyíri szerint csak akkor születhet megoldás az ügyben, ha Franciaország politikailag érdekeltté válik a francia polinéziai korrupt rendszer felszámolásában.

Nyíri megköszönte a magyar kormánynak és az ellenzéki pártoknak eddigi tevékenységüket, és hangsúlyozta, hogy külügyminiszterként Navracsics Tibor személyes ügyeként lobbizott az EU-ban is lánya kiszabadulásáért. Ugyanakkor további lépéseket tart szükségesnek, hogy az ilyen ügyeket sikeresen lehessen rendezni. Szerinte például Magyarországnak csatlakoznia kellene a nők elleni és a családon belüli erőszak felszámolásáról szóló isztambuli egyezményhez, hogy a hasonló esetekben könnyebben lehessen rendezni a gyerekek sorsát.

Jelenetek egy bántalmazó kapcsolatból

Nyíri-Kovács Patrícia ügye 2010 körül kezdődött, amikor egy New York-i bank alkalmazottjaként összeismerkedett egy koreai származású, francia állampolgárságú férfival, aki egy másik bankban dolgozott. Nem sokkal később Japánba költöztek, és ott született meg a gyerekük is, aki francia–magyar állampolgár lett.

A nő szerint ekkoriban romlott meg a házasságuk. A férje zsarolni és bántalmazni kezdte, azonban a japán rendőrség nem védte meg: a nő családjának beszámolója alapján inkább hittek a nyelvet beszélő férjnek, mint neki.

A 2011-es fukusimai földrengés után a család a férj javaslatára a Franciaországhoz tartozó Bora Bora szigetére utazott, hogy rendezzék a kapcsolatukat. Mivel az erőszak folytatódott, a nő megbízott egy (francia) válóperes ügyvédet, hogy indítsa el a válópert.

Közben a férj is lépett: elindította a válópert a Francia Polinéziához tartozó szigeten, és elzárta a nő holmiját, aki így a közös pénzükhöz sem tud hozzáférni. Továbbá elvette felesége és a kisfiuk útlevelét, hogy a korábban megváltott jegyükkel ne tudják elhagyni a szigetet, és a nő beleegyezése nélkül bejelentette őket egy helyi címre. A férfi a kinti hatóságok előtt a nőt beszámíthatatlannak nevezte, és tagadja, hogy bántotta volna a feleségét.

A bíróság jóváhagyta, hogy a válóper lezárultáig a nő ne vihesse ki a gyereket az országból. Nyíri-Kovács Patrícia szerint Bora Borán nem adottak az igazságos jogi eljárás feltételei: a férjének befolyásos, a helyi elithez tatozó ügyvédje van, neki viszont nem képviselik rendesen az érdekeit. Jelenleg a szülők heti váltásban gondoskodnak a kisfiúról. Mivel a nő ragaszkodott hozzá, hogy a válóper Magyarországon folyjon, a szigeten zajló bontópert felfüggesztették.

Fotó: Huszti István

A férfi azóta egy búvárközpont recepciósaként dolgozik, Nyíri-Kovács pedig gyöngyöket árul. A házaspár évek óta külön él. Nagyapja szerint unokája fél az apjától, amit az is bizonyít, hogy irtózik a bíróság közbenső döntéseként elrendelt heti láthatásoktól.

A nő családja itthon elindította az eljárást, hogy a válást magyar bíróság tárgyalhassa. 2014 márciusában azonban a Fővárosi Bíróság jogerősen elutasította a beadványukat, a döntést a múlt héten a Kúria is helyben hagyta. Az útlevelek elvétele miatt a férj ellen 2013-ban büntetőeljárás indult.

Jogi labirintus

Az ügyben ma délelőtt Szijjártó Péter is sajtótájékoztatót tartott. A külügyminiszter szerint Nyíri-Kovács Patrícia ügye jogi labirintusba került, a tárca március óta próbál megoldást találni rá. Szijjártó először a francia külügyminiszterrel, majd a külügyi államtitkárral beszélt, és egy összefoglalót is átadott a francia diplomáciának. Párizsból  a napokban az a válasz érkezett, hogy az ügy bonyolult, amire ő azt válaszolta, hogy lehet, hogy bonyolult, de emberileg tarthatatlan.

A franciák arra hivatkoznak, hogy a helyi hatóságok kiutazási tilalmat rendeltek el a gyerekre, ami Szijjártó szerint hamis papírokon alapult. A magyar érvelés szerint Nyíri-Kovács retúrjeggyel utazott Bora Borára, tehát nem állt szándékában letelepedni. Férje viszont hamis papírokkal igazolta, hogy a szigeten van a család állandó lakhelye, és a hatósági döntése ezeken a dokumentumokon alapult.

A külügyminiszter úgy tudja, már a francia polinéziai hatóságok is elismerik, hogy a papírok hamisak voltak, a kisfiúra vonatkozó kiutazási tilalmat azonban továbbra is fenntartják. Szijjártó azt reméli, hogy június 22-én, egy következő diplomáciai találkozón érdemi választ kap a francia féltől.

Forrás: INDEX

Ma kora reggel az egri önkormányzat szakemberei jelentek meg a Vidám Mancsok város széli befogadó állomásánál.

Szerintük a jogerős bontási határozatnak nem tettek eleget, ezért munkásokkal érkeztek, hogy lebontsák a kenneleket.

Az állatvédők a bontás miatti belépésüket nem engedélyezték, de együttműködésük jeleként a kutyák chipjének ellenőrzését igen.

Kovács Luca jegyző elmondta: a határozatot nem ők hozták, de a végrehajtást nekik kell ellenőrizni.

Az önkormányzat a következő állásfoglalást küldte szerkesztőségünknek:

Az Egri Járási Hivatal az önkormányzatot, mint a terület tulajdonosát a "30 méter hosszú, 4 méter széles és 2 méter magas kutya kennel” lebontására kötelezte, miután a szerkezeti terv szerint “a területen lakóépület és állattartást szolgáló építmény nem létesíthető”. A város úgy adta haszonbérletbe a területet, hogy azon felépítmény nem volt, az építéshatóság azonban azért az önkormányzatot kötelezi a bontásra, mert a kennelek építőjének a személyét nem tudta meghatározni. A haszonbérlő azt állítja, hogy a bontást önként elvégezte, ezzel szemben tény, hogy a kennelek a mai napig állnak, a tetejüket távolították el.

A határozat nem a kutyák elhelyezéséről szól, de az önkormányzat erre is kereste azt a megoldást, amely megfelelő az ebek számára és a környező lakóközösség életét sem zavarja. Ehhez és a határozat végrehajtásához szükséges lett volna a területen tartott mintegy 40 állat ideiglenes elhelyezése magánszemélyeknél és más állatvédő szervezeteknél, azonban ehhez a haszonbérlő nem járult hozzá. A bontást a haszonbérlő nem tette lehetővé, a kutyák máshol történő elhelyezését is megtagadta, viszont megengedte, hogy ellenőrizzük: az ebeket ellátták-e transzponderrel (chippel). A szabálytalan helyzetet a bérlő együttműködése nélkül a mai napon nem tudtuk feloldani, erről értesítettük a bontást elrendelő hatóságot a további lépések megtétele érdekében.

Eger Önkormányzata az elmúlt hónapokban folyamatosan a megoldásra törekedett, együttműködési szándékunkat bizonyítja az is, hogy egy másik önkormányzati ingatlant ajánlottunk fel a kutyák elhelyezésére, ezt azonban a haszonbérlő nem fogadta el, míg ugyanez az ingatlan más állatvédő szervezet számára megfelelő volt.

Bontást rendeltek el az Eger melletti befogadóállomáson, ahol több tucat kutya talált ideiglenesen otthonra.

A Vidám Mancsok hónapok óta küzd a telep fennmaradásáért. Először az állattartás hiányosságai miatt vizsgálódtak utánuk. SZerintünk bebizonyosodott, hogy ezzel nincs baj: két vizsgálat is ezt bizonyította.

Most jogerős határozatban kötelezték őket a könnyűszerkezetes kennelek felszámolására. Sérelmezi az alapítvány, hogy bár az engedély nélkül épített szerkezeteket el kell távolítani, a szomszédos telkeken szilárd építmények is fennmaradhatnak, abban életszerűen emberek élnek.

Kerestük az önkormányzatot is az ügyben. Egy rövid közleményt juttattak el hozzánk:

"A 10 keneles építményt az Egri Járási Hivatal világos, egyértelmű határozatának megfelelően le kell bontani. Az egri Polgármesteri Hivatal sokat tett az egyesület és a kutyák érdekében is, ezért vártuk meg a tél végét, továbbá csereingatlant ajánlottunk fel számukra, és az átköltözéshez technikai segítséget. Írásba adták, hogy ezt nem fogadják el, valamint írásban vállalták a kenelek bontását is.

Amennyiben a mai napon a bontás megtörtént, örülünk annak, hogy az egyesület jogkövető magatartást mutat, s így végre eleget tett a Járási Hivatal határozatának."

 

Forgatásunk idején épp főiskolás önkéntesek vitték sétálni a kutyákat.

5/2015. (I. 21.) MVH közlemény a LEADER Helyi Akciócsoportok feladatellátásához az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatás keretében nyújtott támogatás és kifizetés igényléséről valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet (továbbiakban: Vhr.) alapján nyújtandó támogatás igényléséről. A támogatási feltételekről és az ügyfél kötelezettségeiről a közlemény keretében nyújtott tájékoztatás nem teljes körű, elolvasása nem helyettesíti a vonatkozó hatályos jogszabályok megismerését. Felhívjuk a figyelmet a Vhr., a támogatási rendelet és a LEADER Helyi Akciócsoportok működéséről szóló 54/2011. (VI. 10.) VM rendelet (a továbbiakban: 54/2011. (VI. 10.) VM rendelet) alapos tanulmányozására a támogatási, és a kifizetési kérelem benyújtása előtt, különös tekintettel a támogatási rendelet 2014. október 1. napján hatályba lépett, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 1/2014. (IX. 15.) MvM rendelet 11. §-ában foglalt, valamint a támogatási rendelet 2015. február 17. napján hatályba lépett, az Európai

Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló egyes agrárvidékfejlesztési

támogatási rendeletek módosításáról szóló 7/2015. (II. 17.) MvM rendelet (a továbbiakban: 7/2015. (II. 17.) MvM rendelet) 52-53. §-ában foglalt módosításaira. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az intézkedés keretében benyújtandó támogatási és kifizetési kérelmek benyújtásának részletes szabályait tartalmazó közlemény aktualizálására az időközben bekövetkezett jogszabályi változások miatt kerül sor. Erre tekintettel az intézkedés keretében jogerős támogatási döntéssel rendelkező ügyfeleknek a jelen közlemény értelmében nem kell újabb támogatási kérelmet benyújtaniuk, a jelen közlemény kizárólag a támogatási döntéssel már rendelkező ügyfelek kifizetési kérelmei, valamint a támogatási döntéssel még nem rendelkező, és a LEADER HACS címet elnyerő ügyfelek támogatási

kérelmei benyújtására vonatkozó szabályokat tartalmazza. Kérjük, hogy a kifizetési kérelem benyújtása előtt győződjön meg arról, hogy kérelme tartalmazza valamennyi előírt csatolandó mellékletet, valamint azt, hogy abban a megfelelő igazoló dokumentumokkal alátámasztott, a valóságnak megfelelő adatok szerepeljenek!

Elérhető az MVH honlapján

Forrás Eger Vidék Kincsei Egyesület

http://www.evk-egyesulet.hu/

Életfogytig tartó, fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte hétfőn az első fokon eljáró Egri Törvényszék T. Györgyöt, aki 2013. december 6-án Füzesabonyban a nyílt utcán leszúrta 6,5 éves fiát. Bűnösnek mondta ki a férfit dr. Schmidt Péter tanácsa 14. életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett emberölés és kitartottság bűntettében. A bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 35 évben határozta meg. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte a vádlott által előzetes fogva tartásban töltött időt. Az ítélet azonban nem jogerős, mivel a vádlott és a védő enyhítésért – határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabása végett – fellebbezett.

Az üggyel kapcsolatos korábbi anyagainkat itt és itt láthatják.

A Terrorelhárítási Központ műveleti egysége fogta el a férfiakat az adácsi horgásztónál.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóságán információ merült fel két, bírósági elfogatóparancs alapján körözött személy tartózkodási helyére vonatkozóan.

A két férfit jogerősen börtönbüntetésre ítélte a bíróság, egy 2007 márciusában elkövetett rablás bűntett miatt, amely során fegyvernek látszó tárggyal megfenyegették és bántalmazták egy jobbágyi benzinkút alkalmazottjait.

A férfiak a kiszabott szabadságvesztés büntetés letöltésére nem vonultak be Büntetés-végrehajtási Intézetbe, hanem Adács település külterületi részén bujkáltak a hatóságok elől.

Tekintettel az általuk elkövetett bűncselekmény súlyára, valamint arra, hogy lehetett számítani a férfiak agresszív magatartására, - a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság felkérésére - a Terrorelhárítási Központ műveleti egysége 2014. június 19-én a kora esti órákban elfogta J. János 36 és Zs. Zsolt 40 éves jobbágyi lakosokat az adácsi horgásztó közelében.

A Gyöngyösi Rendőrkapitányság járőrei előállították a férfiakat a rendőrkapitányságra, ahol őrizetbe vételükről határoztak, majd a Büntetés-végrehajtási Intézetbe történő szállításukról intézkedtek.

96/2014 (VI.19.) MVH Közlemény

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások kifizetésének igényléséről

Kifizetést a támogatási rendelet 11. § (1) bekezdésének c) pontja, valamint a Vhr. 16. § (4) bekezdése, illetve a Vhr. 16/B. § (4) bekezdése alapján az adott jogcím vonatkozásában az MVH által kibocsátott – támogatási kérelemnek helyt adó, vagy részben helyt adó – jogerős támogatási határozattal rendelkező ügyfelek 2014. július 1. –július 31. között kifizetési kérelmet jogosultak benyújtani. A kiadások a támogatási határozattal jóváhagyott elszámolható kiadások mértékéig számolhatók el.

Forrás: www.evk-egyesulet.hu

Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt állt bíróság elé az anyuka.

Soron kívüli eljárásban, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt  állította bíróság elé a Hevesi Járási Ügyészség azt az anyát, aki az erki óvodában  megtámadta és bántalmazta az egyik óvodai nevelőt, tájékoztatott közleményében a megyei főügyészség.

L-né H. Klaudia vádlott gyermeke az erki óvoda Katica-csoportjába jár. Miután a  vádlott tudomást szerzett arról, hogy a gyermekét korábban egy másik kis óvodás  arcon ütötte,  április 7-én, a délutáni órákban, feldúlt állapotban megjelent  az óvodában. Itt előbb a gyermeke csoportszobájának ajtajából trágár szavakkal  szidalmazta az épp az óvodások uzsonnáztatásában segédkező nevelőt – az óvoda  vezetőjét - majd megindult felé és nekitámadt: torkon ragadta és a szekrénynek lökte.

A további bántalmazással csak az egyik dajka közbelépésére hagyott fel.  A vádlott végül válogatott szitkozódások közepette - az óvoda vezetőjét és a dajkát is  veréssel fenyegetve - elhagyta az épületet. L-né H. Klaudia cselekménye – az érintett óvópedagógusok mellett – az óvodában  tartózkodó 3-6 éves gyermekekben is komoly félelmet és riadalmat keltett.

Az enyhítő körülményekre, így a - két kiskorú gyermeket nevelő, a cselekmény  elkövetésekor is várandós - vádlott személyi körülményeire tekintettel a Hevesi Járási  Ügyészség L-né H. Klaudiával szemben felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását  indítványozta. Az ügyészi indítványnak helyt adva a Hevesi Járásbíróság a vádlottat 1  év, végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, és  elrendelte a pártfogó felügyeletét. Az ítélet jogerős - tájékoztatott dr. Holló Szabolcs, sajtószóvivő-helyettes ügyész.

A Fővárosi Bíróság több, mint egy éves eljárást követően hirdetett pénteken ítéletet.

Hat év fogházbüntetésre ítélte és a vezetéstől öt évre eltiltották első fokon Eva R. szlovák állampolgárt négy ember halálát követelő ittas járművezetés miatt pénteken első fokon, nem jogerősen a Gödöllői Járásbíróság. A közúti veszélyeztetés vádja alól ugyanakkor felmentették a vádlottat.

A nő az ítélet szerint a büntetés kétharmadának letöltése után bocsátható feltételesen szabadlábra, ebből leszámítják azt a 15 hónapot, amelyet eddig előzetes letartóztatásban töltött. A vádlottat bilincsben vezették be a tárgyalóterembe.

A heol.hu már többször beszámolt róla: múlt év augusztus 21-én hajnalban az M3-as autópályán Rezesová 165 kilométer/órával robogott kocsiján, nekiütközött az előtte haladó Fiat Puntónak, azt teherjárműnek lökte. A Fiat onnan a szalagkorlátnak ütközött, kigyulladt. A benne utazó két karácsondi házaspár tagjai közül hárman bennégtek, negyedik társuk később a kórházban hunyt el.

Az MTI azt írta: a bíróság szóbeli indoklása szerint nem kizárható, hogy a sértettek járműve szabálytalan sávváltást hajtott végre közvetlenül a baleset előtt. Ugyanakkor a bíróság azt is kifejtette, hogy ha a vádlott az autópályán engedélyezett leggyorsabb, óránkénti 130 kilométeres sebességgel halad, akkor vagy fél méterrel a sértetti jármű előtt felveszi annak sebességét és nem ütköznek össze, vagy mintegy 10 kilométeres sebességkülönbséggel ütköznek, és abban az esetben a másik jármű utasai nem szenvednek halálos sérüléseket. Ezzel szemben a vádlott mintegy 165 kilométeres sebességgel haladt a négy halálos áldozatot követelő ütközéskor.

A bíróság a vádlottat öt évre eltiltotta a közúti járművezetéstől.

A közúti veszélyeztetés vádpontja alóli felmentéssel kapcsolatban a bíró azt emelte ki, hogy azt nem a vádlott követte el.

Hantos Ádám ügyvéd, a sértettek jogi képviselője a szóbeli indoklás szünetében elmondta, hogy a több ember halálát okozó ittas járművezetés 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, tehát ebben az ügyben az elsőfokú ítéletben kiszabott szabadságvesztés lehetne súlyosabb is.

Az ügyvéd hozzátette: ha a vádlott szabályosan közlekedett volna, akkor nem lettek volna halálos áldozatai a balesetnek. Hantos Ádám hozzátette azt is, az eddig megismert tényállás alapján már biztosra vehető, hogy a polgári jogi, kártérítési felelősség egy másik eljárásban megállapítható.

A bíróság szóbeli indoklása még várhatóan órákig eltarthat.

Korábban az ügyész tíz évnél is súlyosabb szabadságvesztést indítványozott több ember halálát okozó ittas járművezetés és közúti veszélyeztetés miatt, a vádlott és védője ugyanakkor felmentést kért. A vádlott a bírósági eljárás megindításakor nem kérvényezte annak Szlovákiába való áthelyezését. Az ittassággal kapcsolatban arra hivatkozott, hogy csak előző nap ivott, az "eltéréseket" az arcüreggyulladására, köhögésére útközben beszedett gyógyszerek okozhatták, valamint az, hogy a karambol utáni sokkos állapotában meghúzta a mellette lévő, folyadékkal teli üveget, amelyben vodka volt.

Az ügyész korábbi állásfoglalása szerint a nő valójában közepes mértékű alkoholos befolyásoltság alatt vezette kocsiját, így ez a védekezés nem vehető figyelembe.

Szlovák sajtóhírek szerint a vádlott a kassai "Rezes klán" egyik tagja, Eva Varholíková Rezesová. Apja Alexander Rezes a 1990-es években Vladimír Meciar kormányának közlekedési minisztere, a kassai vasmű privatizációjának kulcsszereplője, az ország második leggazdagabb embere volt. A büntetőpert a szlovák média a helyszínen is nagy érdeklődéssel kísérte.

Forrás: MTI/heol.hu

Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke 2013. február 14-én nyílt levélben kérte Mesterházy Attilát, az MSZP pártelnökét arra, hogy a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében elítélt dr. Nagy Imrét hívja vissza a Heves Megyei Közgyűlésben és annak Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságában betöltött tisztségeiből. Mivel az elmúlt négy hónapban az MSZP részéről nem történt előrelépés az ügyben, Szabó Róbert a Polgárok Házában tartott június 4-ei sajtótájékoztatóján arra kérte a média képviselőit, tolmácsolják kérdését Mesterházy Attilának a ma délutáni, egri MSZP-s sajtótájékoztatón.

A Heves Megyei Közgyűlés elnöke hangsúlyozta: dr. Nagy Imre tette etikailag elítélendő, ezért kérte Mesterházy Attilát arra, tegye meg a szükséges lépéseket pártja megtisztulása útján. Hozzátette: a közgyűlés bizottságai közül a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság az egyik legnagyobb felelősséget kívánó testület, amely olyan pénzügyi, költségvetési, vagyongazdálkodási kérdésekben hoz döntéseket és végez gazdasági ellenőrzéseket, amely a Heves Megyei Önkormányzat összes tevékenységét meghatározza. Dr. Nagy Imre jogerősen megállapított bűnössége és betöltött tisztségei etikailag olyan összeférhetetlen helyzetet teremtenek, amelyben a Magyar Szocialista Pártnak értékítéletet kellene hoznia. Szabó Róbert elmondta továbbá, hogy a jogerős ítélet megszületése óta Mesterházy Attila pártelnök, Sós Tamás az MSZP megyei elnöke, vagy maga Nagy Imre sem érezte etikai vagy erkölcsi súlyát a kialakult helyzetnek, nem jelezték a lemondási szándékot. Mivel Mesterházy Attila sem tett lépést az ügyben, a közgyűlés elnöke arra kérte a sajtó képviselőit, hogy a mai, 16:30-kor kezdődő egri MSZP-s sajtótájékoztatón tolmácsolják Mesterházy Attilának a következő kérdést: „Az MSZP értékrendje szerint egy jogosulatlan gazdasági előny megszerzésében jogerősen elítélt politikus méltó a Heves Megyei Közgyűlési tagságra, valamint a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság elnöki tisztségére?”

A sajtótájékoztatón jelen volt dr. Gondos István, a Heves Megyei Közgyűlés Fidesz-KDNP frakcióvezetője is, aki emlékeztetett arra, amikor a 2004. december 5-ei, a magyar állampolgárság visszaadásáról kiírt népszavazás előtt az MSZP, - élén Mesterházy Attilával – az elszakított magyarság ellen uszította a csonkaországban élőket. Hozzátette: Mesterházy Attila és pártja akkor a magyar állampolgárság megadása ellen kampányolt, „jelentős tehernek” bélyegezve az erdélyi magyarságot. Dr. Gondos István elmondta továbbá, hogy az MSZP 12 év Heves megyei vezetés után itt hagyott egy 8 milliárdos önkormányzati adósságállományt, egy Hospinvest-botrányt a megyei kórházban, egy hónapról hónapra nagyobb adósságot termelő intézményhálózatot, és egy felduzzasztott létszámú, bürokratikus hivatalt. Hozzátette: a mai, egri nagygyűlésüket reklámozó szórólapon azt hirdetik, „reményt és biztonságot mindenkinek”. A frakcióvezető úgy fogalmazott: fölmerül a kérdés, hogy az MSZP korábbi intézkedéseit ismerve vajon kik tartoznak bele ebbe a körbe? Az MSZP azért szervezett rá az egri ünnepségre, mert úgy gondolja, hogy a baloldali embereknek nem kell részt venniük a Nemzeti Összetartozás Napjának ünnepségén? Az MSZP az összetartozás napján is megosztja az egrieket? – zárta szavait a frakcióvezető.

Fidesz/Szabó Róbert