Keresés: „képzés” (175 találat)

A kormány az oktatást is saját hatalmi céljai alá rendeli. Indokolatlan mértékű pénzkivonás, államosítás, centralizálást visz véghez. Tönkre teszik Eger, Gyöngyös, Hatvan sokszínű iskolavárosi jellegét.

Botrány, botrány hátán, kaotikus állapotok vannak az oktatásban.

A tanárok éhbérért dolgoznak, nem lehet tudni, hogy idén nyáron kiket bocsátanak el. Az iskolaigazgatókat központi végrehajtó szerepre kárhoztatják. A pedagógusok bére nem fog emelkedni, sőt reálbérben kevesebbet fognak keresni.

A trafikmutyi után jött a tankönyv mutyi: előre ki kell fizetni – egy kétgyermekes családnak pl. több mint 40 ezer forintot - így nagyon sok család nyarát teszik ezzel tönkre; a könyvek többe kerülnek, mint korábban, az állami monopólium következtében.

Hol van már, mikor a kisiskolákra nagyobb figyelmet ígértek?

Szétverték a sokszínű, rugalmas, átlátható, átjárható és egymásra épülő közoktatási rendszert, múltba révedő „árvalányhajas” köznevelési rendszert kívánnak megvalósítani.

Megbukott a szakképzési átalakítás is: a cégek csupán 1,3%-a vesz részt az úgynevezett duális szakképzésben, helyet adva a szakmák gyakorlati elsajátításának. Így ez nem nevezhető duális szakképzésnek, csupán egyszer használatos szakmunkásokat képeznek.

Kiüresítették a felnőttképzési rendszert. Az állam jelentős területeket szabályozatlanul hagyott. Hosszabb ideig fog tartani, és többe fog kerülni, annak aki a felnőttképzésben részt vesz.

A felsőoktatást, a főiskolai, egyetemi képzést visszafejleszti a FIDESZ. A képzést költségvetési tételként és nem egy hosszú távú befektetésként kezeli. Elvette az oktatási intézmények autonómiáját, önállóságát.

A szegény ember, tehetséges gyermekének szinte elérhetetlen, hogy „magasabb” iskolába járjon.

Dr. Sós Tamás                                                           Dr. Nagy Imre

Országgyűlési képviselő                                             Megyei frakcióvezető

MSZP                                                                         MSZP

Fidesz: A baloldal eljátszotta a fiatalok jövőjét

A Heves megyeiek nem kérnek azoknak a tanácsaiból, akik tönkretették az országot, eladósították a magyar településeket, veszélybe sodorták és liberális kísérleti tereppé tették az oktatást. A Gyurcsány-Bajnai-kormány szétverte az oktatási rendszert: százmilliárdokat vont el az oktatásból, több tízezer pedagógust tett az utcára, és több száz iskolára tett lakatot.A baloldal már egyszer eljátszotta a fiatalok jövőjét, megduplázta a fiatalok munkanélküliségét. Ha rajtuk múlna, ma is tandíjat vezetnének be.

A fiatalok jövője érdekében a Fidesz-kormány átalakította a köznevelést és a felsőoktatást. Átvette a kistelepülések iskoláinak fenntartásának terhét az önkormányzatoktól, ezzel iskolák százait és pedagógusállások tízezreit mentette meg. Az ország jelenlegi vezetése – a baloldallal szemben – nemcsak szavakban, hanem tettekben is a pedagógusok mellett áll. Az egészségügyi dolgozók után, a közeljövőben megkezdődik a pedagógusok béremelési programja és a pedagógus életpálya-modell bevezetése is.

Az állam a gyermekeket nevelőket is számos módon segíti, a családi adókedvezmény egymillió gyermekes család megélhetését könnyíti meg, emellett a gyermekek több mint fele ma ingyen kapja a tankönyveket. A fiatalok kezébe a munkaerőpiacon értékes szaktudást és diplomát ad az oktatási rendszer, elhelyezkedésüket pedig célzottan nekik szóló foglalkoztatási programok és adókedvezmények segítik. Ennek is köszönhető, hogy a kormányváltás óta, immár 38. hónapja Heves megyében is töretlenül nő a foglalkoztatottak száma, köztük a fiataloké is.

Eger, 2013. július 10.

Dr. Gondos István

frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

Fidesz-KDNP

Faunok a templomban

 Mindig meghökkent a Rossztemplom tere. Hogy lecsupaszítva a barokk milyen fenséges, magától érthetődő. A cicoma nélküli tér mellőz minden szakralitást, a díszítő ember helyett az építő embert dicséri. Bár Rostás Bea Piros eljátszadozott kiállításnyitó performanszán a szentély, az oltár, az áldozat, a teremtés megannyi templomi kliséjével, azért most is a faunok győztek. Nagyon helyesen. Piros kiállítása az egri közélet fontos momentuma. Provokatív-konzervatív, szilárdan labilis, vaskosan könnyed.

Ott voltak a művészek, az itt ragadt fiatalok, a politikusok, a barátok, a család, a handlé, a szódás s még az is lehet, hogy a képkereskedő is. Többen voltak, mint a Kaláka nagyszínpadánál. A nyitó performansz, az alkotó teremtéshez vezető, évődésekkel teli utat mutatta be űzve, hajtva a vágy által, de oly érzékien, mintha egy reneszánsz mester képe kelt volna életre. A Rostás Bea, Czövek Zsuzsanna, Daróczi Ilona és BMZ által bemutatott happening után, politikusaink dorombolását követően, olyan színvonalú kiállítás megnyitó beszédet hallhatott az egri publikum, amely már sejteti, hogy nem mindennapi művész készülődik itt.

Jó, hogy van Piros, és nem azért, mert addig alábbhagy a kisváros légkörének fojtogatása, hanem azért, mert a szertelenség idegesítően hat. Az meg pezsgést okoz.

Formabontás és forma építés

Rostás Beáta szobrászata és a hagyomány

2013. június 29. szombat, 20.00 Eger Templom Galéria – Rossztemplom

ANTALL ISTVÁN megnyitó szövege:

   A nagyméretű szobroktól nem lesz nagy szobrász az ember. A jelentős gondolatoktól, az eredeti elképzelésektől, a nyugtalanító ellentmondásoktól, a szellemi izgalom megteremtésétől, a természet eredendő gazdagságának felmutatásától már mocorogni kezd valami.

   A néző, akár akarja, akár nem magával cipeli a szobrot, újjá teremtődik benne, a tárgyiasult eszme nélkülözhetetlenné lesz, és ha nem is gondol rá, akkor is mélyen működni kezd a tudatot formáló megszerzett és kiteljesedő műveltség - a maga természete szerint. 1. Jönnek

   Rostás Beáta, ahogy szakítani tudott korai önmagával, azzal a látványos sikerrel, amit az ábrázolás és a felismerhető hasonlatosság korai terrakotta munkái adtak neki, keresésbe kezdett. S ez a rendszertelenségben testet öltő dinamizmus egy új rendet teremtett benne és körülötte. A tanulás és az elsajátítás könyörtelensége, a stúdiumokhoz nélkülözhetetlen alázat, a fölfedezés lázas izgalma, a kételkedés képessége, valamint az erős ifjú személyiség megmutatkozási vágyát fölváltó szigorú önvizsgálat mutatott neki utat, állított elé lajtorját, ami a mindenség felé vezet. A fokokat magának kereste, magának faragta, maga lépett fel rá, és ha megcsúszott a lába, neki kellett mérlegelnie az egyensúly, a biztonságérzet kitart-e a következő lépésig. Ezenközben az élet úgy hozta, hogy elképzelései, vágyai, elhivatottsága meghaladta a lehetőségeit. Nem talált befogadó magyar egyetemet, nem talált olyan mestert, aki a doktorandusi iskola formalitásán túl ezt az erős hevületű, szándéka és érdeklődése nyomán még többféle irányt és esélyt felmutató alkotói magatartást vállalni merte volna. Véleményem szerint a természete szerint skolasztikus magyar művészeti képzés sem tudja önmaga árnyékát átugrani, s az eredendően szabálytalan természetű tehetségtől maga a rendszer is megriad.

   De Rostás Bea nem hagyta magát, szinte csak azért gyűrte maga alá a világot, hogy az őt kicsiny kora óta (édes testvérével együtt) egyedül és nehéz körülmények között nevelő édesanyjának ne kelljen még egy tányért telemernie esténként az asztalnál. A szegénységet és a kiszolgáltatottságot műveltségével, nyelvtudásával, bravúros kapcsolatteremtő képességével hidalta át. Nemzetközi művésztelepről, nemzetközi művésztelepre vándorolva telehintette Európát, Ázsiát és Afrikát a szobraival. A dolog természetéből fakadóan a nőiességtől legmesszebb eső, és legnagyobb falatba harapott bele! Kőlevest főzött magának mindenütt és föl is falta a gránitokat, a tengeri és a szárazföldi mészköveket, a márvány idolokat, s ha ez nem volt elég neki, akkor egy kis desszertnek még mindig ott volt a terrakotta, vegetáriánus korszakokra pedig abraknak a szalma.

   Rostás Bea nem ismeri a pótcselekvést, nem ismeri az önfelmentő, önigazoló mellébeszélést, nem keresett művészet-közeli segédmunkát, nem választotta a tárgyiasult művek helyett a gesztusokat, az önmagukért való installációkat, a cselekvést helyettesíteni látszó ötleteket, a nagyot robbanó, de könnyen enyésző intellektuális petárdákat. És mégsem lett „izomból szobrász”, mégsem hajszolta magát a művésztelepek zárt periodikus rendszerébe, a havonta újratojt kőtojások kotlósává sem lett.

   Minden munkában egy új feladatot egy új kihívást rejtett el, s nem a vágógéppel, a sarokcsiszolóval, a kalapáccsal, a vésővel mérkőzött, hanem önmagával. A személyiség nemcsak hitelesíti, de egységessé is teszi a legkülönfélébb kihívásokat. Beszélhetnénk itt a szobrászat ősanyjaként újrafogalmazott mama motívumokról. A csillagászati eligazító pontként is használható litván kőről, a billenékenységében is robosztus hinta-figuráról, a vizsgamunkaként két kőből összecsiszolt szobor rejtett szakralitásról. A rajzolatokkal szinte grafikai elemek hordozójává tett fehér márványok végtelennek mutatkozó lehetőségeiről, a szinte minden plasztikát meghatározó álcázott figuralitásról, vagy éppen a középkori utalásokig visszamenő Atatürk portré, az arcvonásokat megidéző és az ábrázolást elkerülő finom gesztusáról.

   És akkor van ereje Rostás Beának visszaülnie egy olyan iskolapadba, amelynek minden deszkáját szögekkel verte át a történelem. A nyelvhódító magány és idegenség, az európai civilizáció és az ősi muzulmán kultúra ütközőzónájaként is fölfogható metropolisz, a politikai harcok útkereszteződései, ahol nem elég kívülállónak lenni ahhoz, hogy ne lásson mindkét fél ellenséget benned.

   Marad az éhezés, a több órás utazás a város egyik végéből a másikba, marad a keserűség és a magány, marad a műhely kimeríthetetlen öröme, ahol a megtisztulás tárgyai túl kell hogy lépjenek a közvetlen napi használat praktikumán, ahol a szabadulás a testi és lelki szennytől az újjászületést hordozza, s ahol ez az újjászületés már a teremtés maga.

  1. Szobrok 12   Rostás Bea nemcsak megtanulta a leckét, de fel is adta nekünk. Megmutatta, hogy a semmiből is lehet csinálni valamit, hogy meg kell tanulni törökül azért, hogy megértsük Európát, hogy vert helyzetekből föl kell, és föl lehet állni, és hogy innen Egerből lehet csak a Héttornyot elfoglalni.

   Ő már helytállt ott, és biztos vagyok benne, hogy - történjék bármi - diplomával, kikezdhetetlen tudással, tehát győztesen tér meg onnan.

Forrás: Egriszín

Sajtótájékoztatót tartott dr. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola július 1-jétől kinevezett rektora hétfőn a Líceumban.

- A nagy célokhoz nem könnyű út vezet, mi pedig nagyot szeretnénk alkotni – fogalmazott sajtótájékoztatóján dr. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola július 1-jétől kinevezett rektora hétfőn a Líceumban. – Építeni akarunk, nem rombolni. Nem kell új szakokat indítanunk, vagy a doktori iskola alapjait lefektetnünk, hiszen azt az előző vezetés megtette. Hidakra van szükség, amely összeköt intézményeket, embereket és országokat. Azt szeretném, ha 10-15 év múlva azért jönnének hozzánk, hogy az egri módszert tanulmányozzák.

Dr. Liptai Kálmán úgy fogalmazott: csak az számít, hogy Eger igazi egyetemi város legyen. Elmondta: a legnagyobb lehetőség a tanárképzésben van, de fontos szerepet tölt be egyebek között az élelmiszerbiztonsággal foglalkozó tudásközpont. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: szeretnének szoros kapcsolatot kiépíteni az oktatás, a tudásközpontok és a cégek között.

– Kicsit elefántcsonttoronyban él a magyar felsőoktatás, szeretném kinyitni a kapukat, hogy a célok és eredmények eljussanak a falakon kívülre is – emelte ki, hozzátéve: a külföldi kapcsolatok kiépítése, erősítése kötelező feladat.

A sajtótájékoztató előtt dr. Hauser Zoltán, az EKF leköszönő rektora gratulált utódjának, s elmondta: csak az a fontos, hogy jó legyen a főiskola és annak vezetése.

Elhangzott: dr. Pajtókné dr. Tari Ilona az oktatási, dr. Horváth Ágnes a nemzetközi kapcsolatokért felelős, dr. Pap József pedig a tudományos rektorhelyettesi poszt várományosa, míg Országh Ákos főtitkárként dolgozik majd az intézményben.

Forrás: Heol

Nyílt levél Habis László Polgármester Úr részére a Dohánygyár Eger, Kreatív Kulturális Központ ügyében

Polgármester Úr! Kérjük, gondolja újra döntését!

Fiatal egri kulturális szervezők néhány hónapja egy kedvező lehetőséget kaptak arra, hogy az Agria Park területén a Dohánygyár volt igazgatósági épületében egy non-profit alapon működő kreatív kulturális központot hozzanak létre. Az elmúlt időszakban intenzíven folyt az előkészítő munka és a napokban eljutottunk odáig, hogy megkezdjük a tárgyalásokat a szerződésről és nyilvánosan is elkezdjük toborozni a beköltöző művészeket, zenészeket, kreatív fiatalokat. Ezt a reménykeltő folyamatot szakította meg villámcsapásként a hír, hogy a Városháza irodái valamiért éppen a tervezett Dohánygyár Kreatív Kulturális Központ épületébe fognak költözni egy évre.

Megdöbbenésünkben csak azt tudjuk kérni, tisztelt Polgármester Úr, hogy gondolja újra döntését, és találjon olyan megoldást, hogy mi is meg tudjuk valósítani terveinket az Agria Parkban található épületben és a Városháza munkatársai is tudják végezni munkájukat.

Mint tudjuk az elmúlt években Egerben a fiatalok a kulturális, szórakozási lehetőségeinek száma és minősége is csökkent. Bezárt az Egál, az Egrix, a Jaffa, a Glo:b. Bezárt az Ifjúsági Ház, nem épült fel az Agóra. A Forrás, a Bartakovics és az IFI Pont csak minimálisan tud megjelenni az ifjúsági kultúra területén. Egyedüliként a Gödör klub maradt, ami csak részben tudja betölteni a tátongó űrt. Mi a Dohánygyárba a próbatermek, műtermek mellett egy olyan klubot és kávézót tervezünk, ami teret ad a szórakozásnak és ugyanakkor a kísérletezésnek, a rétegzenék megjelenésének is. Fontos ez, hiszen a zene sok embert megmozgat és egy nyitott, változatos tematikájú klub nélkül városunk kimarad a hazai és nemzetközi zenei vérkeringésből. Kérjük Polgármester Urat, hogy gondolja át döntését és hagyja, hogy a Dohánygyárat és benne a klubot megvalósíthassuk.

A klub nem csak zenei, hanem egyéb kulturális területeken is tervezi tevékenységét. Már a terveink nyilvános meghirdetése előtt kaptunk több megkeresést (pl. kortárs irodalom kapcsán), és így a klub kulturális befogadótérként is működne. Ezen felül lehetőség lenne ott előadások, kisebb képzések megtartására, helyi civil kezdeményezések kibontására, és természetesen egymás megismerésére, hálózatosodásra. Mindennek előnyeit Önnek mint városunk jelenlegi vezetőjének nem kell külön ecsetelni. Ennek fényében is kérjük, hogy ne fojtsa meg kezdeményezésünket, és gondolja át döntését.

Az épület nagy részébe képzőművészeknek műtermeket, zenekaroknak próbatermeket, kreatív fiataloknak stúdiókat mertünk álmodni. Tervünk nem előzmény nélküli, hiszen már 4-5 éve születtek hasonló tervek Egerben és az igény azóta is folyamatosan fennállt. A Dohánygyár Kreatív Kulturális Központ a kulturális innováció egyik kulcsa lehetne városunkban. Nemzetközi és hazai példákból tudható, hogy a kreatív kulturális helyszínek hatását nem csak a beköltözők érzékelik, hanem kisugárzik és pozitív hatást fejt ki a város légkörére, a város imázsára és a város gazdaságára is. A Dohánygyár azt tűzi ki egyik fő céljául, hogy a városunkban most fájóan alacsony szinten lévő kulturális innovációt támogassa, a szereplőknek lehetőséget, pályát, kapcsolatrendszert, megjelenést biztosítson. Azt Önnek nem kell bizonyítanunk, hogy az innováció mennyire fontos Eger számára. Elég csak néhány borász utóbbi években végzett tevékenységét megfigyelni, és látható, hogy a jó ötletek, az összefogás előre tudja vinni az adott szektort és vele együtt a várost is. Kérjük tehát Polgármester Urat, hogy álljon a kulturális innováció pártjára, és gondolja újra döntését a Dohánygyár Kreatív Kulturális Központ kapcsán.

Mint említettük az épületbe főként zenészek, képzőművészek, kreatív fiatalok beköltözését tervezzük. Az Agria Parknak köszönhetően kedvezményes áron. A városban a helyi zenekarok próbatermi lehetőségei elkeserítőek, már ha egyáltalán van helyük. Sokszor még a város legnevesebb bandái is rossz infrastruktúrájú helyen próbálnak. A fiatal és nem annyira fiatal képzőművészekről is hasonló képet festhetünk. Az épületben helye lenne kreatívoknak, a kreatív ipar területén működő főként most szárnyaikat bontogató fiataloknak is, azaz az épület e szempontból is inkubátorként tud funkcionálni. A Dohánygyárban normális körülményeket tudunk majd biztosítani a jelentkezőknek. Persze ez a Központ nem oldhat meg minden problémát ezzel kapcsolatban, de jelentős előrelépést jelentene. A nagy igényt mutatja, hogy szóban már annyian jelezték nekünk igényüket, hogy szinte már most meg tudnánk tölteni az épületet – pedig még meg sem hirdettük a lehetőséget. Kérjük tehát Polgármester Urat jónéhány egri képzőművész, zenész, kreatív fiatal nevében is, hogy hagyja meg számukra ezt a lehetőséget a Dohánygyárban, és változtassa meg döntését.

Arra is szeretnénk felhívni az Ön és a város figyelmét, hogy Egerben jelen van egy-két olyan fiatal generáció, akiket érdemes figyelembe venni, akiknek a véleményére érdemes odafigyelni, akik tevékenységükkel a várost is előbbre viszik. Szerintünk sokkal nagyobb figyelmet érdemelnek azok a fiatal zenészek, képzőművészek, táncosok, designerek, grafikusok, építészek, fotósok, filmesek, hangmérnökök, kulturális menedzserek, szervezők, stb., akik még a városban maradtak, mert ők jelentik a városi életünk egyik fontos felhajtóerejét és egy kis odafigyeléssel, támogatással sokkal többet ki lehet hozni ebből a szcénából, mint azt sokan elsőre gondolnák.  Erre a figyelemfelkeltésre is jó hely a Dohánygyár. A Központ olyan hely lehet, ahol új minőség, új kapcsolatok, új gondolatok születhetnek. Kérjük tehát Polgármester Úr, hogy ezt is vegye figyelembe, és gondolja újra döntését.

Ön a terveinket és azok hátterét talán nem ismerte ennyire mélyrehatóan, bár a tájékoztató anyagunkat olvasta, ezért kérjük, hogy a kreatív kulturális építő munkánkat ne törje ketté, hanem a döntésének újragondolásával és egyéb rendelkezésére álló eszközökkel a projektben résztvevő fiatalok tevékenységét inkább segítse elő. Egy ilyen kezdeményezés akkor működhet jól, ha a civil, az állami/önkormányzati és a privát szektor hatékonyan, egyenrangú partnerként együttműködik. A Dohánygyár Kreatív Kulturális Központ akkor töltheti be legjobban a jövőben a funkcióját, ha a mi civil kezdeményezésünket az Önkormányzat és az Agria Park (mint profitorientált cég) is partnernek tekinti, és  megvalósításában mindhárom fél a maga módján részt vállal, hisz így alakulhat ki olyan helyzet, melynek mindhárom fél nyertese lesz.

Ön a projektünk támogatásával ahhoz is hozzájárulhat, hogy az elvándorlást csökkentse, hogy értelmes célokat és kereteket tudjunk adni sokaknak, hogy városunk izgalmasabbá, értékesebbé, élhetőbbé váljon.

Polgármester Úr! Kérjük, gondolja újra döntését!

Eger, 2013. április 14.

Üdvözlettel

AgriArt Egyesület

a Dohánygyár Kreatív Kulturális Központ üzemeltetője

Öngyilkossággal fenyegetőzött egy nő az egri Felsővárosban szombaton. A tetőn egy szakpszichológus győzte meg: álljon el szándékától.

 Nem sokkal délután fél háromkor érkezett bejelentés a rendőrség ügyeletére: egy nő ül az egri Felsővárosban egy Vallon úti négyemeletes épület tetején, öngyilkossági szándékkal. A helyszínre érkeztek a mentőszolgálat valamint a nyomozó hatóság munkatársai, illetve az egri tűzoltók, két szerrel, köztük egy magasból mentő járművel.

A labilis idegállapotban lévő, harminc év körüli nőt arról próbálták meggyőzni álljon el szándékától. Némely pillanatban úgy tűnt, ez sikerül is, míg pár másodperccel később már hangos zokogásban tört ki az asszony, s távolabb húzódott a hozzá beszélőktől. Lábai lelógtak az épület tetejéről. A környéken egyre több ember gyűlt össze, kiderült: a nő a házban lakik három gyermekével és élettársával. Egyesek tudni vélték: már délelőtt veszekedett a család, amelynek tagjai egyébként nem olyan régen, talán fél éve élnek a házban.

Délután háromkor érkezett meg Komóczi Mihály, igazságügyi klinikai szakpszichológus, akinek fél óra alatt sikerült meggyőznie a nőt: ne ugorjon.
–  Otthon hívtak a főkapitányságról, összekaptam magam, ide siettem – idézte fel a szakember. – Valódi krízishelyzet volt ez, ilyenkor az első és legfontosabb teendő, hogy kimozdítsuk az embert, azaz jöjjön el a párkánytól, ne akarjon leugrani, illetve véletlenül se csússzon le, mert ez is előfordulhat. Szerencsére ez sikerült, a hölgy először mintegy két méterrel jött beljebb az épület szélétől.
Komóczi Mihály kérdésünkre elmondta: ilyenkor azokról szükséges, tanácsos beszélni, ami egy embert az élethez köt. – Tudtam, hogy van három gyermeke, ezért arról kérdeztem, mit szokott főzni nekik, hogyan szoktak együtt tanulni, érzéseket kell ilyen esetekben megfogalmazni –emelte ki. -Ezután meg kell győznöm arról, hogy akik itt vannak, a tűzoltók, a rendőrök, a mentősök, mind segíteni akarnak.
A szakpszichológus hozzátette: hál’ istennek ritka az ilyen eset, pályáján még nem fordult elő, hogy valaki ugrott volna. Nem véletlenül őt értesítették: a szakember korábban a rendőrségnél dolgozott, túsztárgyaló képzést is kapott. Ettől függetlenül, mint mondta, a szombati egy „éles” helyzet volt, ilyenkor a pszichológusban is ott a belső feszültség, a tárgyalásnak ugyanis egy emberélet a tétje.
A hölgyet sikerült lebeszélni öngyilkossági szándékáról, nyugtatót kapott, a mentőszolgálat munkatársai a kórházba szállították.

Forrás: HEOL

A pécsi rektor évekkel ezelőtti pályázatából vett át sok helyen szó szerinti megegyezésekkel részleteket az EKF rektori székére pályázó dr. Horváth Ágnes. Rektori pályázatában több helyen még a Pécsi Tudományegyetem rövidítését is benne felejtette, így az EKF helyett PTE áll néhány bekezdésben. Az egri tanszékvezető sehol sem használ hivatkozást, ezzel szerinte nincs gond.

Mint már korábban arról hírt adtunk, várhatóan júliusra új rektora lesz az egri Eszterházy Károly Főiskolának. Az intézmény vezetői posztjára hárman pályáznak: dr. Horváth Ágnes, a Politológia Tanszék vezetője; dr. Kiss Attila, az EKF Egerfood Regionális Tudásközpont főigazgatója és dr. Liptai Kálmán, a Természettudományi Kar dékánja.

PTE egyenlő EKF? - az egyik pályázat szerint igen

Dr. Horváth Ágnes. Fotó: ektf.huAz egri pályázatok is nyilvánosak, azokat az Eszterházy Károly Főiskola honlapján bárki megtekintheti, így viszonylag könnyen szemet szúrhat az érdeklődőknek, hogy dr. Horváth Ágnes munkája nem csupán saját ötleteinek értékes tárháza. Az EKF Politológia Tanszékének vezetője több oldalon is dr. Bódis József 2010-ben, a Pécsi Tudományegyetemre beadott rektori pályázatának egyes elemeit használta fel bárminemű hivatkozás nélkül. Több oldalon is akadnak hosszabb-rövidebb egyezések, sok helyen hosszas bekezdések szó szerinti átvételével találkozhatunk. Két bekezdésben a PTE rövidítést is elfelejtette kijavítani EKF-re az egri pályázó. (Dr. Bódis Józsefet pályázata nyomán meg is választották a Pécsi Tudományegyetem rektorává.)

Dr. Horváth Ágnes dolgozata egyezéseket mutat a felsőoktatás feladatairól és kihívásairól, a stratégiai célkitűzésekről, a gazdálkodásról és finanszírozásról, a társadalmi, gazdasági és szakmai kapcsolatok lehetőségeiről szóló fejezetekben is.

"A PTE egész területén ..."

Hogy néhány konkrét példát is említsünk, pályázatában dr. Horváth Ágnes forrásmegjelölés nélkül írja, (nem vicc, tényleg benne felejtette a PTE-kifejezést):

Azt gondolom, azzal mindenki egyetért, hogy e téren jelentős pazarlás érhető tetten a PTE egész területén. Szakértői becslések szerint minimális befektetéssel 20-40%-os megtakarítás érhető el, ha mindez takarékos magatartással párosul. Elképzelésem szerint egy referencia év (pl. 2008) fogyasztását alapul véve az egyes egységek által megtakarított ráfordítások 50%-át visszakapnák a „takarékoskodó” egységek, s olyan hasznos célra fordítanák, amire akarják; a másik 50% pedig a kiemelt feladatokat finanszírozó alapba kerülne.
- Miközben mindenki ingatlan-fejlesztésekben gondolkodik, a PTE különböző egységei irreálisan nagy területen szóródnak szét. A legutóbbi felmérés szerint – néhány egység kivételével – a tantermek kihasználtsága 40-60% között mozog.

Mindez dr. Bódis József dolgozatában is pontosan ugyanígy szerepel:

Azt gondolom, azzal mindenki egyetért, hogy e téren jelentős pazarlás érhető tetten a PTE egész területén. Szakértői becslések szerint minimális befektetéssel 20-40%-os megtakarítás érhető el, ha mindez takarékos magatartással párosul. Elképzelésem szerint egy referencia év (pl. 2008) fogyasztását alapul véve az egyes egységek által megtakarított ráfordítások 50%-át visszakapnák a „takarékoskodó” egységek, s olyan hasznos célra fordítanák, amire akarják; a másik 50% pedig a kiemelt feladatokat finanszírozó alapba kerülne.
- Miközben mindenki ingatlan-fejlesztésekben gondolkodik, a PTE különböző egységei irreálisan nagy területen szóródnak szét. A legutóbbi felmérés szerint – néhány egység kivételével – a tantermek kihasználtsága 40-60% között mozog.

Dr. Horváth Ágnes a pécsi rektorral feltűnően azonos módon gondolkodik, amikor az EKF (PTE) és a város illetve a régió kapcsolatáról "elmélkedik”:

A Főiskola számára természetes partnernek tekintem Eger Városát, az Észak-magyarországi régió megyéit, önkormányzatait, valamint a régióban működő cégeket, civil szervezeteket is. Célom, hogy az intézmény megtalálja a lehető legtöbb együttműködési lehetőséget mind a várossal, mind a megyékkel, hiszen számos területen lehetne gyümölcsöző, mindkét fél számára hasznos együttműködés. Fontosnak tartom a közoktatási, pedagógusképzési együttműködés erősítését, a városi, közoktatási és főiskolai intézményrendszer összekapcsolását a felsőfokú szakképzések és a továbbképzési rendszereink összehangolását, a meglévő források közös használatát, a kölcsönös előnyök kialakulása érdekében.

Dr. Bódis József gondolatai a témáról:

Az Egyetem számára elsődleges partnernek tekintem Pécs Városát, a régió megyéit, valamint a régióban működő cégeket is. Célom, hogy az Egyetem megtalálja a lehető legtöbb együttműködési lehetőséget mind a várossal, mind a megyékkel, hiszen számos területen lehetne gyümölcsöző, mindkét fél számára hasznos az együttműködés. Gondolok itt elsősorban a közoktatási, pedagógusképzési együttműködés erősítésére, a városi és egyetemi közoktatási intézményrendszer összekapcsolására, a továbbképzési rendszereink összehangolására és közös használatára, és általában az erőforrásaink párhuzamosságának megszüntetésére (lásd: Tudásközpont), és a meglévők közös használatára, a kölcsönös előnyök biztosításával.

A témában megkerestük dr. Horváth Ágnest, aki portálunkkal közölte: „egy intézmény működtetésére vonatkozó ötlet, vélemény nem tárgya a szerzői jogi védelemnek. Fontosnak tartom a jó példák, gondolatok követését, továbbvitelét.” Majd a Politológia Tanszék vezetője az Index.hu egyik korábbi cikkéből idézett , abból, amelyben a hírportál leírta, hogy a Miskolci Egyetem mostani rektori pályázata során az egyik jelölt szintén dr. Bódis József pályázatából emelt át forrásmegjelölés nélkül részleteket. Dr. Horváth Ágnes a cikk pécsi rektort idéző fejezetéből azt emelte ki nekünk, amelyben dr. Bódis József azt mondja: „megtisztelő számára, hogy korábbi pályázata más számára hasznosítható gondolatokat tartalmaz és hozzájárult ahhoz, hogy azt forrásként felhasználják."

Ki az a dr. Horváth Ágnes?

Az Index.hu írása a dr. Horváth Ágnes által idézett bekezdésben ugyanakkor azt is említi, hogy dr. Bódis Józseftől engedélyt kért a miskolci rektorjelölt, így a pécsi rektor ezt követően járult hozzá ahhoz, hogy forrásként felhasználják a pályázatát. Ez az egri pályázó kapcsán nem történhetett meg, ugyanis dr. Horváth Ágnes nem kereste meg a pécsi rektort. Ezt maga dr. Bódis József erősítette meg portálunknak, aki érdeklődésünkre azt közölte: „Az Ön által nevezett oktatót nem ismerem, és nem is keresett meg azzal kapcsolatban, hogy felhasználná pályázatomat". Majd kérdésünkre leszögezte: nem készül jogi vagy egyéb lépésre.

Dr. Horváth Ágnestől azt is megkérdeztük, hogy a nemzetközi tanulmányok szakos hallgatóinak dolgozatait olvasva nem tenne-e kifogást, ha azt látná, hogy mindenféle forrásmegjelölés nélkül használnak más, hasonló témában született szellemi termékeket. Leszögezte, hogy az akadémiai munkákban kötelező a források megjelölése. Szerinte a pályázat nem tartozik ebbe a kategóriába. „Számtalan esetben adunk a hallgatóknak mintákat korábbi pályázatokból, hogy fel tudják használni a saját pályázatuk elkészítése során” – hangsúlyozta a tanszékvezető.

Azt már csak mi jegyeznénk meg, hogy vélhetően diákjai – ha ez az eljárás ily módon tényleg megengedett náluk – nem esnek abba a hibába, hogy egy másik intézmény nevével jelölik meg azt, amelyet ők akarnak majd vezetni.

Forrás: Egriügyek

Az egri Eszterházy Károly Főiskola (EKF) és a sárospataki főiskolai kar egybehangzó szándéka az, hogy szeptember 1-jétől az egri intézmény keretein belül folytassa működését a sárospataki tanítóképző - közölte az EKF rektora szerdán.

Mint arról már mi is beszámoltunk: a sárospataki intézmény tanácsülésén arról döntöttek kedden, hogy az egri Eszterházy Károly Főiskolához tartozzon a jövőben a Miskolci Egyetem Comenius Sárospataki Főiskolai Kara. Hauser Zoltán rektor szerint az EKF Sárospatakkal együtt hatékonyabban tudja érvényesíteni a pedagógusképzés és -továbbképzés terén Észak-Magyarországon kivívott vezető szerepét. Elmondta: a két főiskola szakmai együttműködése az egész 20. századra kiterjed, azt a 2000-ben végrehajtott felsőoktatási integráció törte ketté; ekkor csatlakozott ugyanis a Comenius a Miskolci Egyetemhez.

Ugyanakkor az elmúlt 2-3 évben újra felerősödött a párbeszéd, ennek nyomán az EKF az oktatásért felelős tárcához benyújtott középtávú fejlesztési tervében is rögzítette a Comeniussal történő egyesülés szándékát.
Ezt megkönnyíti az a jogszabály is, amely szerint január 1-jétől egy kar saját hatáskörben dönthet arról, hogy kiválik egy intézményből; ezt tette most meg a sárospataki főiskola.

A rektor közölte, ebben a helyzetben szándékuk a főiskolai kar befogadása, az erről szóló döntést várhatóan március 6-i ülésén hozza meg az EKF szenátusa.
Hangsúlyozta, hogy Sárospatak a magyar kultúra és művelődéstörténet bástyája, amely nem képzelhető el felsőoktatás nélkül.
Ebben a helyzetben elképzelésük szerint erőforrásaikat kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátják. Vagyis Egerben újraindul a tanítóképzés, Sárospatakon pedig olyan kurzusokkal bővül a képzési kínálat, amelynek elvégzése nyomán 5-6. évfolyamon is oktathatnak a tanítók.
Ezen kívül tervezik Sárospatakon a meglévő tanító- és óvónőképzés mellett szociálpedagógia, csecsemő- és kisgyermeknevelő szakok indítását, a mesterképzés bevezetését a kulturális örökségvédelmi és a könyvtáros szakterületeken, továbbá felsőfokú szakképzések és turisztikai képzések elindítását - mondta Hauser Zoltán.

Forrás: MTI

Az EKF a város egyik kiemelten fontos intézménye, mely része Eger történelmének, arculatának. Ma azonban a felsőoktatásban tapasztalható zűrzavarban ennek az iskolának is bizonytalan a sorsa.

Azért bizonytalan, mert a kormányzat nem tudja, mit akar kezdeni a főiskolákkal, egyetemekkel. Rögtönöz a pillanatnyi politikai hangulattól függően, és akár teljesen az ellenkezőjét csinálja, mint az előző nap.

A keretszámok eltörléséről szóló legújabb kormányzati kommunikáció is csak szemfényvesztés. A Fidesz nem tett mást, mint kifordította ugyanazt a kesztyűt, amit eddig viselt. Teljes a káosz, 72 órán belül ez már a harmadik koncepció!

Átfogó koncepció helyett előbb önfenntartó felsőoktatásról, majd a keretszámok eltörléséről és ingyenes felsőoktatásról beszéltek, most pedig már kormányrendeletben akarják meghatározni, ki mikor és hogyan tanulhat Magyarországon a jövőben.

Az Orbán-kormány célja továbbra is az államilag támogatott férőhelyek drasztikus csökkentése.

Bizonyítja ezt az, hogy az ország költségvetésében folyamatos forráscsökkentést hajtanak végre a felsőoktatási fejezetben. A költségvetés tervezésekor még azzal számoltak, hogy mindenki fizet, ma meg már mindenki ingyen tanulhat, de pénzt nem adnak hozzá.

A kormányzati kapkodással, hirtelen irányváltásokkal még nehezebbé tette a családok számára, annak eldöntését, hogy mi legyen a továbbtanulással, így néhány héttel a jelentkezési határidő előtt csak nő a káosz. A jelentkezési határidőt már kitolták, de még egyetlen jelentkezni kívánó diák sem tudhatja, hány férőhely lesz az általa megcélzott képzési területen és milyen feltételekkel lehet majd elfoglalni azokat.

Ezzel szemben a MSZP felsőoktatási programja méltányos és igazságos tandíj- és ösztöndíjrendszer bevezetését tartalmazza, amely megteremti a fenntartható minőségi oktatás lehetőségét. A röghöz kötést eltöröljük, és kitárjuk az iskolák kapuit, megteremtve a lehetőségét mindenkinek a bizonyításra. A stadionok és luxusberuházások helyett az oktatásra fogjuk költeni a milliárdokat.

Eger, 2012. december 18.

Pál György

Önkormányzati képviselő

MSZP

Ha igazak az előzetes információk, akkor roppant nehéz helyzetbe kerülhet az egri Eszterházy Károly Főiskola is. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma javaslata alapján jövőre mindössze 10 480-an teljes ösztöndíjas hallgatót vehetnének fel a magyarországi intézmények. Ebből nem sok jutna Egernek.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) úgy látja, ha igazak a jövő évi felsőoktatási keretszámokról szóló információk, akkor Magyarországon bevezették a tandíjat. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke kedden úgy nyilatkozott: a két héttel ezelőtt tervezett mintegy 30 ezres keretszám is elfogadhatatlan volt, de a most napvilágot látott 10 ezres tervezetre "nem talál szavakat".

A hallgatói vezető, aki egyelőre nem látta az előterjesztést, úgy fogalmazott: ha ez igaz, akkor Magyarországon bevezették a tandíjat, becsapták a választókat, az ifjúságot, és meghazudtolták a 2008-as népszavazás végeredményét. Hozzátette: a nemzet jövőjét sodorják veszélybe, és erre sem gazdasági megfontolás, sem kényszer nem hatalmazza fel az aktuális kormányzatot.

Nagy Dávid reményét fejezte ki, hogy a napvilágra került anyag előterjesztés szintjén marad. "Arra már láttunk példát, hogy aki az ifjúságot semmibe vette, az sokáig nem maradt hatalmon" - mondta a hallgatói szervezet elnöke.

Az MTI birtokába került, december 3-i, a kormány által még nem tárgyalt előterjesztésben az áll, hogy a kormány a munkaerő-piaci igényekhez illeszkedően, az ágazati stratégiákban meghatározott prioritásoknak megfelelően, a nemzeti együttműködés programjában vállalt társadalompolitikai törekvésekkel, valamint a Széll Kálmán Terv fiskális célkitűzéseivel összhangban összesen 74 110 főben állapítaná meg a magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas képzésekre 2013-ban felvehető jelentkezők számát.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma javaslata alapján jövőre 10 480-an teljes ösztöndíjas, 46 330-an pedig részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat. Emellett 16 ezren mesterképzésben, 1300-an doktori képzésben tanulhatnának. A kormány várhatóan szerdán tárgyal az előterjesztésről.

Mindez roppant kellemetlenül érintheti az egri Eszterházy Károly Főiskolát, ahol nemrég még egyetemi álmokat dédelgettek. Az intézményben idén is csökkent az államilag támogatott helyek száma, de az újabb drasztikus csökkentésnek súlyos következményei lehetnek a hevesi megyeszékhelyen. Ott, ahol az ország egyik legjobban felszerelt főiskolája várja a hallgatókat. De mit ér a csodás környezet, ha nincs elég tanuló?

Pszichikai gyakorlatot tartottak a Mátrai Erőmű létesítményi tűzoltóinak pénteken délelőtt a szőllőskei bázison.

Immár hatodik alkalommal szervez a tűzoltók részére pszichikai gyakorlatot a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Eger környéki, Szőllőske nevű objektumban. A négy egymást követő pénteki alkalmak első szimulált beavatkozásán a Mátrai Erőmű 16 létesítményi tűzoltójának a labirintusszerűen kialakított, füstgéppel telített és teljesen sötét földalatti létesítményben egy PB gázpalackot, egy benzines kannát és egy-egy fabábut kellett megkeresni és az építményből kimenteni.

Antal Erika, megyei katasztrófavédelmi szóvivő elmondta, hogy nagyon fontosnak tartják, hogy a tűzoltók nemcsak elméleti, hanem gyakorlati képzést is kapjanak. A feladatokat úgy állították össze, mintha valóban éles helyzetben kellene beavatkozniuk a tűzoltóknak. A cél a tapasztalatszerzés a pincerendszerekben uralkodó körülmények közötti mentésről, a stressztűrő képesség tesztelése, a tájékozódási képesség fejlesztése, a saját és technikai korlátokkal való szembenézés.

Forrás: HEOL