Keresés: „kazán” (35 találat)

Sajtótájékoztatót tartottak a rezsicsökkentés kapcsán:

A kormány 2010-ben döntött az energiaárak reálértéken történő befagyasztásáról, majd az elmúlt egy évben a gáz, a villamosenergia és a távhő árának előbb 10, majd további 11,1 százalékos csökkentéséről. Ezzel megkezdődött a magyar családok terheinek enyhítése – mondta Ifj. Herman István, a Heves Megyei Közgyűlés alelnöke a Heves Megyei Vízmű Zrt. előtt tartott sajtótájékoztatón, pénteken. Hangsúlyozta, hogy 2013. január 1-től csökkent a földgáz, az áram és a távhő ára, júliustól pediga vízdíj, a csatornadíj, a szemétszállítás, a PB-gáz, a szippantott szennyvíz és a kéményseprés díja is mérséklődött. Az alelnök hozzátette, hogy november 1-jétől további 11,1%-kal lesz kevesebb a gáz, az áram és a távhő ára, így a tavaly decemberi árakhoz képest összesen mintegy 20%-kal kell kevesebbet fizetni ezekért a szolgáltatásokért. A sajtótájékoztatón elhangzott továbbá, hogy a novemberi rezsicsökkentést fogyasztóvédelmi intézkedések is kísérik, a szolgáltatóknak világosan fel kell majd tüntetniük a számlán, hogy a fogyasztó november 1-jétől mennyit takarított meg, illetve, hogy mennyit kellene fizetnie a rezsicsökkentés nélkül.  Arról is döntés született, hogy a csatlakozó vezetékek és a felhasználói berendezések, például a gázkazánok műszaki-biztonsági felülvizsgálatának költségét a szolgáltatóknak kell állniuk. Ezzel további 50-60 ezer forintot takaríthatnak meg a háztartások.Az alelnök hangsúlyozta, hogy a kormány tovább folytatja a rezsicsökkentést – amely négymillió magyar háztartást érint –, s törvényt készít elő, amelynek értelmében a közműszolgáltatókat nonprofit szervezetté alakítaná át.

Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke elmondta: 1994 és 1998 között a szocialista kormány a valós érték töredékéért privatizálta a közmű- és energiaszolgáltatókat. Sőt, a szocialisták ezen túlmenően 2002 és 2010 között a gáz árát 15, a villamosenergia árát pedig 9 alkalommal emelték. Háromszorosára nőtt a gáz, és kétszeresére a villamosenergia ára, ezáltal is tovább növelve a külföldi tulajdonba adott cégek garantált profitját. Szabó Róbert hangsúlyozta: a rezsicsökkentés kapcsán a szocialisták álságos üzengetéssel próbálnak gyűlöletet szítani egyes társadalmi csoportok között, ez Heves megyében is tapasztalható. Szabó Róbert arra kérte a Heves megyei embereket, hogy ne hagyják magukat megtéveszteni a baloldali politikusok által: a rezsicsökkentés minden magyar család számára hosszú távú könnyebbséget jelent. A rezsicsökkentés kapcsán a baloldal üzengetése egyértelműen azt jelenti, hogy ők még mindig az extraprofitjukat féltő, legtöbbször külföldi tulajdonú közműszolgáltató cégek érdekeit képviselik.

Egy nem régiben felújított kazán égett ki Sirokban tegnap éjszaka. A család fél 11 körül vette észre, hogy lekapcsolt az automata. Ahogy a kapcsoló szekrényhez mentek, észrevették, hogy ég a kazán és az azt körülvevő szigetelés. A család tagjai azonnal elkezdték oltani a tüzet, a szomszédos kútból hordták a vizet. A szomszédok is a segítségükre voltak, azonnal hívták a tűzoltókat.

Az oltásban közel 20 ember vett részt, a közelben lakó szomszédokon kívül a  körzeti megbízott és az utcában lakók is a család segítségére siettek. A kazánházból a szomszédok egy 11,5 kg-os gázpalackot hoztak ki, ennek a gyors és összehangolt mentésnek is  köszönhető, hogy nem történt személyi sérülés. A mentők hamar megérkeztek, a tűzoltók azonban - a szomszédok szerint - csak háromszori hívás után érkeztek a helyszínre.  A családot körülbelül fél milliós kár érte. A tető nagy része leégett.

A polgármestertől azonnali segítséget kaptak, illetve két kályhát kaptak a szomszédban lakóktól, hogy fűteni tudják a házat.

Július 11-én vette kezdetét az egri Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda kialakítása a Dobó tér 7-9. szám alatti ingatlanban. Az egykori tetováló szalon helyiségeiben teljes körű átalakítást végez a kivitelező, folyamatban van a víz- és villamosvezetékek, a kazán- és a kémény javítása, felújítása. A munka várhatóan jövő hét végén befejeződik. Az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda a megnyitó után hétfőtől péntekig, 10.00 és 18.00 óra között várja majd a fiatalokat.

Lombeczki Gábor, az egri közgyűlés ifjúságpolitikáért felelős tagja elmondta: a szükséges bútorokat az egri Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium tanulói készítették el. Az iroda grafikus lógóját, de a szükséges internetes oldal terveit is helyi diákok álmodták meg, ők maguk a kivitelezők is. Az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda weboldalát a helyiség nyár végére tervezett átadásáig hozzák létre.
Idő közben kidolgozták az iroda működési tervét, a kreatív szakmai munkában részt vett a Városi Diák Tanács, a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, és az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda leendő munkatársa. A cél érdekében igazi közösségi alkotó folyamat zajlik jelenleg is, hogy az egri fiatalok számára minél több hasznos programot kínálhassunk a jövőben.
Az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda a megnyitó után hétfőtől péntekig, 10.00 és 18.00 óra között várja majd a fiatalokat.

Januártól úgy fest, hogy többet kell fizetnünk a távhőért Egerben. A jelenlegi 2950 Ft/GJ hődíjból minimum 3800 Ft/GJ lehet, és a 441 Ft/lm3/év alapdíj is növekedni fog – nyilatkozta szerkesztőségünknek Zsebe Albert, az EVAT Zrt. távhő divízióvezetője.

A fogyasztóknak fűtés kapcsán alapdíjat és hődíjat kell fizetniük. Az alapdíj a szolgáltató állandó költségeire nyújt fedezetet: a szolgáltatói berendezések üzemeltetése, fenntartása, javítása, stb. Ezt a díjat akkor is ki kell fizetni, ha nem vételez hőt a felhasználó. Az alapdíjat a használatban álló, fűthető helyiségek légtérfogata után kell fizetni havonta egyenlő részletekben. Egy átlagos, közepes méretű egri lakás (135 lm3) alapdíja 62.512 forint évente, ami két éve nem emelkedett. A jelenlegi összeg már nem tartható. Nem csak az általános árdrágulás vagy infláció miatt, hanem mert nagyon komoly változás történt az egész energiaellátásban – mondta Zsebe Albert.

Egerben és sok más városban a hő jelentős része kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés keretében kerül ki, azaz gázmotorokat működtettek. Alapvetően villamosenergiát termeltek, amit közcélú hálózatban értékesítettük, s az eközben keletkezett hőt hasznosítottuk a távfűtési rendszerben. Egyrészt ez a hő így olcsóbb volt, mintha pusztán gázból állítottuk volna elő, másrészt egy idegen befektető tulajdona a gázmotoros kiserőmű, vállalva az üzemeltetési feladatait a távhő bevételekhez jutott, s ez az alapdíjat csökkentette – tudtuk meg a divízióvezetőtől.

A jogszabályok változása miatt 2011. január 1-jén a kötelező átvételi rendszer megszűnik. Ez azt eredményezi – miközben a válság miatt a világ villamosenergia-fogyasztása mélyponton van –, hogy nem szabad a gázmotoros erőművet elindítani, mert veszteséget termel. Elveszik az az olcsó hőhányad is, amely a kapcsolt energiatermelésből született, ami pedig a hődíjra volt hatással. A hődíj a hőfogyasztás nagyságától függ, a hőközpontban mért távhő mennyisége után kell fizetni. Most zajlanak a számítások, keressük a megoldás lehetőségét – informálta az egriszin.hu-t Zsebe Albert.

A megoldás egyik lehetőségének egy alternatív hőforrás hadrendbe állítása tűnt, ami itt a Bükk környékén, az erdők környezetében a tervszerű gazdálkodás következtében keletkezett faapríték tüzelésével lenne megoldható. De lehet a mezőgazdasági hulladékot, például a szőlővesszőt is hasznosítani energetikai céllal. Sajnos már most késlekedik a biomassza, de a meglévő fűtőműnek a bővítése is, amiben elhelyezhető néhány faapríték tüzelésére alkalmas kazán. Ha ez ellen sokat tiltakozunk, a mai 2950 Ft/GJ árból januárban alsó hangon is 3800 Ft/GJ lesz, mert tisztán földgázból a mai árat ennyiből lehet majd kihozni, s ezt terheli még 5% áfa. A földgáz ára ma a világpiaci gázáraktól és a forint árfolyamától függ a dollárhoz képest. Ha kezdünk kilábalni a válságból, a nyersanyagárak emelkedni fognak, a forintárfolyam is magas, s senki nem tudja garantálni, hogy hol köt ki hosszú távon – állapította meg Zsebe Albert.

Kerestünk olyan befektetőt, aki viszonylag rövid idő alatt megépítené ezt a bővítést, ami ha belátható időn belül megépül, nem biztos, hogy már januárban fel kell emelni az árat a drágább szintre, hanem a mostani számításaink szerint olyan 3200-3300/GJ forint közötti összegből átvészelhető a 2011-es év. Ráadásul az EU előrevetítette, hogy minden országnak vállalnia kell valamilyen arányú megújuló energiának a beépítését a hazai energiaellátó rendszerébe, s ha ezt a vállalást nem teljesíti, azt előbb vagy utóbb elkezdik büntetni. Ha valaki gázbázison marad, nem felel meg a megújuló hányadra vonatkozó kritériumoknak, akkor nemcsak az eredendően magas nyersanyagár, hanem a rárakódott büntetés is a fogyasztói terheket fogja növelni – mondta a divízióvezető.

A környező települések közül jelenleg is Egerben a legmagasabb a távhőszolgáltatás alapdíja: 441 Ft/lm3/év. A fűtési hődíj viszonylag alacsony: 2950 Ft/GJ. Gyöngyösön a gyöngyösi Városgondozási Zrt. alapdíja csupán 339, 6 Ft/lm3/év, a fűtési hődíj viszont 3276 Ft/GJ. Szegeden is magasabb a fűtési hődíj, 3307 Ft/Gj-t fizetnek a fogyasztók a Szegedi Hőszolgáltató Kft-nek, viszont az alapdíj alacsonyabb, csupán 328 Ft/lm3/év. Miskolcon csupán 5 forinttal drágább az alapdíj, mint Egerben, 2956 Ft/GJ, de az alapdíj jelentősen olcsóbb: 337,56/lm3/év. Tiszaújvárosban a legolcsóbb a távfűtés, a Tiszaszolg 2004 Kft. alapdíja 314 Ft/lm3/év, s a fűtési hődíj is csak 2650 Ft/GJ.

Forrás : Egriszín

Három csontsovány és elhanyagolt birkát, és öt, a végletekig kiéheztetett kutyát foglalt le a rendőrség az egri Kőlyuktető úton. A látvány az edzett helyszínelőket is felkavarta.

Az egri K2-es úttól néhány méterre áll az ellentmondások háza: a tetőn parabolaantenna, az ablakban orchidea, az udvaron leander. A kertben pedig saját mocskukban fetrengő, a végletekig kiéheztetett állatok.

– Nem mondok én semmit, pedig itt lakom régóta – veti oda egy arra haladó férfi kedd délutáni ottjártunkkor, aki láthatóan igyekszik kimaradni a történtekből. A ház udvarán rendőrök helyszínelnek, az ott lakók láthatóan nem értik, mi a probléma az állattartási módszerükkel.

A környéken élőknek tűnt először fel, hogy éhes állatok vonyítanak rendszeresen. Értesítették az önkormányzatot, ám tőlük érdemi válasz nem érkezett. Ekkor keresték meg a helyi Vidám Mancsok Állatvédő Egyesületet, akik azonnal intézkedtek: a kiérkező állatorvos szakvéleménye egyértelmű volt: az állattartás körülményei kimerítik az állatkínzás fogalmát. Ám hiába a szakvélemény, a jószágokat elszállítani egyelőre nem lehet: délután kettőkor bezár a gyepmesteri telep, a telefonszám titkos, így immár biztos, hogy a szerencsétlen kutyákra újabb nyomorúságos éjszaka vár.

– Csak a gyepmesternek van szállításra alkalmas eszköze, ám délután kettő után megáll az élet – tárja szét a kezeit Botka Tímea, az egyesület elnöke.

Közben éhes macskák és kutyák nyüszítése hallatszik. Az udvaron szemét, háztartási hulladék, állati ürülék. A tulajdonos nyugodtan várja a rendőri intézkedést. Ő – magyarázza – gondozza az állatokat. S hogy minek ennyi? Hát, hogy legyen mivel foglalatoskodnia.

Szállítani csak a gyepmester tud

Egerben az állatok elszállítására, karanténban tartására csak a gyepmesternek van joga és lehetősége. Ám a telep két óra után elérhetetlen, a telefonszám nem kiadható, még a telepet fenntartó városi önkormányzat sem tud kapcsolatba lépni velük. Botka Tímea úgy fogalmaz, ha egy zsiráf feküdne az úton, akkor sem lehetne délután kettő után érdemben intézkedni. Többórás várakozás után végre megkezdődik az állatfarm felmérése: az agyonéhezett kutyák egy négyzetméternyi kennelben ugrálnak, vizet, élelmet láthatóan régóta nem kaptak. Egy idős és beteg kutya a kazánház sötétjében vegetál. Három birka egy sötét odúban egymáshoz lapulva várja kiszabadulását. Amikor felnyílik az ajtó, csapzott szőrükkel, kiálló gerincükkel a mocskos füvet kezdik legelni. Nincsenek jobb állapotban a szárnyas jószágok: a galambok, a tyúkok, a kacsák sem. Üres edények mindenütt, hónapok óta takarítatlan kalickák.

A jegyzőkönyv felvétele alatt a tulajdonosra ráparancsolnak: itt az ideje etetni. Aprómagvak még csak akadnak, ám a kutyák elé nem jut eledel. Közben befut egy családtag, aki a legnagyobb meglepetést mímelve kérdi, mi a probléma. Csak az, hogy éhesek a jószágok – válaszolják neki többen.

– Nem kaptam tegnap kutyaeledelt – feleli, s az edények egyelőre üresen maradnak. A házigazda pedig a birkáit védi: – Nézzék csak meg, egy hónap múlva milyen kövérek és szépek lesznek!

Ám közben megszületik a jegyzőkönyv, a kutyákat és a birkákat lefoglalják. Ha szépek is lesznek, már nem ezen a portán.
– Pénzbüntetés vagy egytől öt évig terjedő szabadságvesztés a büntetés – mondja Botka Tímea, aki hozzáteszi, este még visszajönnek, ők hoznak a kutyáknak enni, szerdán pedig elszállítják azokat, a birkákkal együtt. Az aprójószágok esetében pedig felügyeleti joguk lesz.

Forrás Heol