Keresés: „kedvezmény” (67 találat)

A 2011. évről szóló személyi jövedelemadó bevallásban pótlékmentes részletfizetést kérhet minden olyan önadózó magánszemély, aki nem folytat vállalkozási tevékenységet, nem kötelezett általános forgalmi adó fizetésére és a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége nem haladja meg a 100 000 forintot.

A pótlékmentes részletfizetés igénybevételéről a személyi jövedelemadó bevallás „C” lapján kell nyilatkozni. A nyilatkozat megtételére előírt határidő jogvesztő, a 2011. évi személyi jövedelemadó bevallás késedelmes benyújtása esetén a kedvezmény nem vehető igénybe, illetve a nyilatkozattétel elmulasztása később nem pótolható.

A részletfizetés futamideje maximum négy hónap lehet, az egyes részletek összege a nyilatkozaton jelölt részletek számától függően a teljes fizetendő adó 1/2, 1/3 vagy 1/4 része.  Az első részlet esedékessége 2012. május 21-e (figyelem ez az időpont változott a megelőző évekhez képest!) a további részleteket pedig  2012. június 20-áig, július 20-áig, illetve augusztus 21-éig kell befizetni.
A részletfizetés teljesítése készpénz átutalási megbízással és banki átutalással is történhet. A fizetési kedvezmény engedélyezéséről az állami adóhatóság külön értesítést nem küld és a részletfizetés teljesítéséhez szükséges csekkeket sem postázza ki a nyilatkozattevő számára, azt a magánszemélynek kell beszereznie az adóhatóságtól. Az ütemezett részletek határidőben történő teljesítéséhez szükséges készpénz átutalási megbízások személyesen bármelyik ügyfélszolgálati irodán, postai és elektronikus úton a CSEKK elnevezésű nyomtatványon szerezhetőek be.
A kedvezmény érvényét veszti és a tartozás egy összegben válik esedékessé, amennyiben az esedékes befizetés nem határidőben kerül teljesítésre, ebben az esetben az állami adóhatóság a tartozás fennmaradt részére az eredeti esedékesség napjától (2012. május 21-től) késedelmi pótlékot számít fel - tájékoztatta szerkesztőségünket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága.

Eger város legnagyobb adózóinak hagyományos fogadását tartották hétfőn délután a Városháza dísztermében.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának feladatellátását a saját bevételek, az állami támogatások, valamint az átengedett központi adók együttesen biztosítják. A helyi adókból származó bevételek az önkormányzat saját bevételét növelik, abból állami elvonás nincs. Az önkormányzati adóhatóság által beszedett központi adók (gépjárműadó, talajterhelési díj, a termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó, adók módjára kimutatott helyszíni bírságok, szabálysértési bírságok, közigazgatási bírságok egy része) eltérő mértékben szintén az önkormányzatot illetik meg. Adóügyekben keletkezik a Polgármesteri Hivatal ügyforgalmának harmada.

A helyi adóztatás immár 20 éve működik, hiszen 1991. évtől a régi „tanácsi adókat” felváltotta az önkormányzati rendszer felállásával a helyi adók intézményrendszere, mely anyagi erőforrásokkal látta el a településeket. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és ennek felhatalmazása alapján elfogadott önkormányzati rendeletek biztosították és biztosítják az adóztatás kereteit és feltételeit. A törvények keretei között - továbbra is - a megyei jogú város közgyűlése dönt a helyi adók (építményadó, telekadó, helyi iparűzési adó, idegenforgalmi adó) fenntartásáról, az alkalmazott adómértékről, kedvezményekről és mentességekről.

A hivatal saját bevételei között majd 75%-ot ért el a helyi adókból származó forrás. A tavalyi évre 3.563,8 millió Ft adóbevételt tervezett Eger önkormányzata, s ez 349 millió forint többlettel teljesült, vagyis összességében minden idők legjobb adóbevételi évét zárhattuk.

Összes bevétel: 3.912 millió forint volt, ebből 84%-ot a gazdálkodók fizették, a háztartások 630 millió forinttal járultak a város költségvetéséhez. Ezek a helyi adóból származó pénzek elsődlegesen az egri közszolgáltatások kiadásait egészítették ki. Örvendetes, hogy 2011. évben 383 millió forinttal nagyobb összeg érkezett az adószámlákra, mint a megelőző 2010. évben.

Az önkormányzati bevételeken belül továbbra is meghatározó az iparűzési adó túlsúlya. A megyeszékhely önkormányzati (helyi és egyéb más adók, díjak) adóit négy fő szempont szerint lehetett csoportosítani:

-  az ingatlanokat terhelő helyi adók (befolyó bevétel: 18,6%),
-  a vállalkozási tevékenység végzése után fizetendő iparűzési adó (68%),
-  az idegenforgalmi adó (2,8 %),
-  átengedett adók (gépjárműadó, más díjak, bírságok stb.10,6%).

A helyi iparűzési adóban a mikro-, kis és középvállalkozások részére fenntartotta az önkormányzat a kedvezményes adózás lehetőségét, így ők a számított iparűzési adóból 50%-os adókedvezményre jogosultak, azaz a 2%-os mérték helyett, valójában 1%-os mértékkel fizetik adójukat, ha éves adóalapjuk nem éri el a 2,5 millió forintot. Az önkormányzati kedvezményben részesülő adózói kör jelentős, a vállalkozások 64,3%-át (4 795 vállalkozás) érinti. Ők egyébként többnyire egri vállalkozók, kereskedők.

Örvendetes, hogy a múlt évhez képest a megyeszékhely adóerőképessége 112%-kal (193,7 millió forinttal) nőtt, köszönhető ez elsősorban a város ipari gerincét jelentő külföldi tulajdonú vállalkozásainak. Összességében is emelkedett az adóalap, hiszen míg tavaly a bevallásokban feltüntetett érték 109,6 milliárd forint volt, úgy most ez 122,3 milliárd forint, azaz 12,7 milliárd forinttal nőtt az iparűzési adó alapja.

Eger mindig is híres volt idegenforgalmáról és az idén ismét a leglátogatottabb 10 magyar település között található. A településen üdülési célzattal tartózkodók idegenforgalmi adót fizetnek, amit az állam normatív hozzájárulással kiegészít. Az Egerben eltöltött vendégéjszakák száma 28 ezer nappal meghaladta a 2010-es év számadatait. Ennek eredményeként 15,4 millió forinttal nőttek az adóbevételek, aminek 165 millió forint üdülőhelyi normatíva hozadéka is lesz.

Napjaink informatikai "slágere", az elektronikus ügyintézés. 2011. év egyik meghatározóbb intézkedése az volt, hogy az önkormányzati adóhatóságunk is elektronikusan fogad adóügyeket. A hivatalban a legtöbb ügy az adóigazgatásban keletkezik, így ennek megvalósítása szinte minden egri polgárt és a megyeszékhelyen működő vállalkozást kedvezően érinthet.

Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy segítsük az adózók önkéntes jogkövetését és adófizetését, ezért a város honlapján széleskörű tájékoztatást adunk az ügyek jogszabályi hátteréről. Itt megtalálhatóak a változások magyarázatai, indoklásai is. Nagy örömünkre egyre többen élnek a lehetőséggel, hogy feliratkozzanak elektronikus hírlevelünkre, melyben felhívjuk ügyfeleink figyelmét minden fontosabb változásra és közelgő határidőre.

A hatékonyan működő állam kialakítását segítő központi intézkedés alapján a Heves Megyei Kormányhivatal 2012. január 18-val létszámcsökkentést hajtott végre. Az álláshelyek leépítése a 885 fős engedélyezett létszámkeret 10 %-át érintette – mondta dr. Demeter András, a kormányhivatal igazgatója.

A létszámleépítés végrehajtása során a szakmai, gazdaságossági szempontok mellett olyan elvek is hangsúlyt kaptak, mint az aktív foglalkoztatottak jogviszonyának lehetőség szerinti megőrzése, a megyére jellemző feladat-specifikus tevékenységi körök zavartalan ellátása, a kormányhivatal szolgáltatási színvonalának megőrzése, valamint a 2012-ben megvalósuló hivatali feladatbővülések teljesíthetősége - nyilatkozta dr. Demeter András.

Az igazgató tájékoztatása szerint átgondolt, a kormánytisztviselők és a munkavállalók érdekeit is érvényesítő intézkedésekre törekedtek. Az elmúlt évben a kormányhivatal által képviselt takarékos és megfontolt humánerőforrás-gazdálkodásnak köszönhetően az álláshelyek csökkentése során mindösszesen 33 foglalkoztatott elbocsátása vált elkerülhetetlenné.

Az állam gondoskodni kíván a kényszerű intézkedések következtében elbocsátott alkalmazottairól, ezért a kormány haladéktalanul elindította a Karrier Híd Programot. Ennek célja, hogy az érintettek részére segítséget nyújtson a magánszférában történő mielőbbi elhelyezkedéshez, személyre szabott munkaerő-piaci szolgáltatások biztosításával.

A leendő munkáltatók számára a program szociális hozzájárulási adókedvezményt biztosít. Az adókedvezmény mértéke, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér – de legfeljebb a minimálbér kétszeresének – 13,5 %-a, melyet egy éven át vehetnek igénybe a programhoz csatlakozó munkáltatók.

A Karrier Híd Programhoz legkésőbb 2012. február 29-éig lehet csatlakozni.

A Karrier Híd Programmal kapcsolatos további információkat a Karrier Híd információs portálon itt, illetve a kormányablakban lehet elérni.

Még advent időszakában jótékonysági bált rendeztek a Lajosvárosban, melynek bevételét szerdán adták át a kedvezményezett óvodáknak.

Mikor elkezdtük szervezni az első adventi bált, nem tudtuk, mennyire lesz sikeres, de szerettük volna egy ilyen ünnepi eseménnyel lezárni a fejlesztésben gazdag évet- kezdte köszöntőjét Jung László képviselő. A rendezvény sikeres volt, nagy összefogásról tanúskodott. Közreműködött a Hunyadi Mátyás Általános Iskola és a Szilágyi Erzsébet Gimnázium is. Pozitívak voltak a visszajelzések, jó közösség jött létre, közel 120 vendég ünnepelt, ezért tervezzük idén is megismételni- emelte ki a képviselő.

Ebben az évben a bölcsőde bővül, közel 60,5 millió Ft-ból, új férőhelyek lesznek, épületgépészetileg megújul és akadály mentesítve is lesz. Ezzel is szeretnénk támogatni a kisgyermekes anyukák mielőbbi visszakerülését a munka világába – hangsúlyozta Jung László.

A jótékonysági bálon 212 240 Ft gyűlt össze, melyet egyenlő arányban kap meg a Ney Ferenc Óvodában és a Ney Ferenc Óvoda Gyermekkert Tagóvodája.

A bált jó kezdeményezésnek találtuk, hiszen a környék lakossága találkozhat, ismerkedhet egymással, itt van idejük beszélgetni az embereknek- fogalmazott Csományné Pós Judit óvodavezető. Nem csak szórakoztak a bálozók, de összefogtak, és jótékonykodtak az óvodák javára. A pénz jó helyre kerül, mert sok eszközre van szükségünk, de takarékosan kell gazdálkodnunk. Az adományból a Nagyváradi úti tornaszobába vásárolunk játékokat, a Nay Ferenc Óvodában pedig a tönkrement textíliákat cseréljük- mondta el az óvodavezető.

Forrás: Egriszín

Az V. Eger Városi Síbajnokság részleteiről számoltak be a szervezők szerdán délelőtt a Városházán.

A Városi Síbajnokság elsősorban nem egy verseny, hanem egy olyan hagyományosan nagyon jó közösségi program, amely több száz egrit mozgósít meg, hogy hódoljon szenvedélyének, és együtt töltsön egy kellemes hétvégét, városi támogatás mellett.

Ez egy fontos ügy az egri sportszeretők számára- fejtette ki Rázsi Botond alpolgármester. Az elmúlt évek sikerei, biztosítottak arról, hogy van rá igény. Idén szerettük volna emelni a verseny színvonalát, ezért is választottuk új helyszínnek a szlovákiai Zdiar városát. A település polgármestere, Bekes Paul minden támogatását megadta, és segített megszervezni a három napos tábort, és kedvezményeket harcolt ki a helyi vállalkozóktól- hangsúlyozta az alpolgármester.A városok között egy határon átnyúló hosszútávú együttműködés van kialakulóban, melyből mindkét település profitálhat. Petrovai Józseftől a verseny fő szervezőjétől megtudtuk: a túrát március 2-3-4-én rendezik, ahol első nap besízés, második nap verseny, harmadik nap levezető síelés lesz. A versenyen több korosztályban lehet indulni. A szállás hotelben és panzióban lesz, ami lényeges minőségi változás a korábbi kollégiumi elhelyezésekhez képest.

Forrás: Egriszín

Négy vidéki és három fővárosi intézményt fogadott tagjai közé a Magyar Teátrumi Társaság hétfői, egri közgyűlésén, amelyen a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT), egy színész szolidaritási alap kérdése és a társaságiadó-kedvezmény kiaknázásának lehetősége volt a legfontosabb téma.

A szervezet közleménye szerint a Magyar Teátrumi Társaság fennállása óta a legnagyobb érdeklődésre számot tartó közgyűlést tartották hétfőn Egerben, ahol az egyik legfontosabb napirendi pont a jelentkező új tagok felvételi kérelmeinek elbírálása és megszavazása volt.

A szervezet hét új taggal - a Budapesti Kamaraszínházzal, a Budaörsi Játékszínnel, a Deutsches Theater Budapesttel, a százhalombattai Barátság Kulturális Központtal, a fővárosi Gózon Gyula Kamaraszínházzal, a tatabányai Jászai Mari Színházzal és a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházzal - bővült.

Az immár 34 tagszervezettel rendelkező szervezet küldetését is újrafogalmazta a közgyűlésen: a Magyar Teátrumi Társaság - súlyának megfelelően - nemcsak színházak, hanem színházszakmai szervezetek ernyőszervezeteként is kíván a jövőben működni. Tagjai közé várja az oktatással, színháztechnikával, színházkritikával foglalkozó szervezeteket is. Mint a közleményben írják, a közgyűlésen a Magyar Teátrum című színházszakmai folyóirat finanszírozási helyzetéről és jövőbeni terveiről, valamint a Magyar Teátrum Díj idei díjazottjairól és a tervezett díjátadó gáláról is beszélt Fekete Péter főszerkesztő.

Vidnyánszky Attila, a szervezet elnöke beszámolt a POSZT tulajdonosi szerkezetében tervezett változásokról, amelynek eredményeként a Magyar Teátrumi Társaság is a pécsi színházi fesztivál meghatározó szereplőjévé válhat. Ez a társaságnak számos új lehetőséget, de felelősséget is jelent - áll a közleményben.

Kriza Zsigmond, a Mozaik Művészegyüttes képviselője a művészeti kiegészítő nyugdíjak jogszabályi megszűnésével egyidejűleg egy szolidaritási alap létrehozását javasolta, a különböző előadóművészek pályaelhagyásának ellensúlyozására.

Ugyanilyen égető kérdésként fogalmazták meg a résztvevők a megyei színházak fenntartóváltásával összefüggően a vagyonvesztés lehetőségét, valamint a társasági adó kiegészítő forrásként való felhasználásához kapcsolódó problémákat: a támogatók hiányát, a közvetítői díjakat, az eloszlás egyenlőtlenségét. Ezen problémák kezelésére a közeli jövőben születnek majd konkrét javaslatok - írják a közleményben.

(MTI)

Sikeresek voltak az év turisztikai akciói a régióban, hiszen Észak- Magyarországon volt a legtöbb vendég  ez év augusztusáig bezárólag.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmi adatai szerint a januártól augusztusig terjedő időszakban a 9 turisztikai régió közül Észak-Magyarország teljesített a legjobban az előző év azonos időszakához képest - tájékoztatta szerkesztőségünket a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága.

 Régiónk a külföldi vendégek terén 9 %-os, a belföldi vendégeket figyelembe vége pedig 4,7 %-os növekedést ért el. Ez összességében 5,4 %-os emelkedés a tavalyi év ezen időszakához képest.
A Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága az idei évben 5 akcióba csoportosította a legfontosabb Észak-magyarországi kínálatot, eseményeket.
Az évet januártól márciusig az Évindító wellness akció indította, mely kedvezményes szállás, és fürdő belépőket biztosított. Az akcióban részt vettek a régiónk különböző részeiről szolgáltatók, szállásadók, programgazdás valamint TDM szervezetek.
Június 6-a és 13-a közötti időszakra esett a Júniusi lakoma elnevezésű akció. Az akcióhoz csatlakozott szolgáltató kedvezményes szállást biztosított, hogy a régiónkba érkezett vendégek gasztronómiai túrák során megízlelhessék Észak-Magyarország különleges ételeit, italait.
Június 20-a és július 3-a között folyt a nagysikerű Kaland7-ek akciósorozat, melyben a régió 5 kalandparkja biztosított akciós belépőjegyet, valamint számos további szolgáltató ajánlott akciós szállásokat a belépőjegyek mellé.
Idén immáron 4. alkalommal rendezték meg a VizesKEDDj+ kampányt, amelyet 2011-ben utószezoni wellness akciókkal bővítették ki, amely akciók még jelenleg is tartanak. A fürdőkbe keddenként a belépőből 50%-os kedvezmény várt a vendégekre.

A Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság a Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezetek (TDM), valamint a szolgáltatók szorosan együttműködve az országos átlagot 7,5%-kal meghaladva teljesítették az év első 8 hónapját, amely minden szereplő sikeres együttműködésének az eredménye.

Szeptember 27-e a Turizmus Világnapja, amelyhez kapcsolódóan a Magyar Turizmus Zrt. széles körű szakmai összefogást hirdetett, ráirányítva a figyelmet a vendégszeretet jelentőségére. Az Észak- magyarországi régió számos szolgáltatója figyelmes ajándékokkal, és különleges kedvezményekkel várja a látogatókat a turizmus világnapján.

Az MT Zrt. felhívására megmozdult a turisztikai szakma: különböző szervezetek, szolgáltatók, programgazdák és magánszemélyek számos kreatív ötletet sorakoztattak fel arra vonatkozóan, hogy mivel lepik meg az utazókat ezen a napon. Az MT Zrt. kezdeményezésének célja, hogy legyen a Turizmus Világnapja (szeptember 27-e) minden évben az a nap, amikor kiemelt figyelemben részesítjük a belföldi és külföldi vendégeinket.Az első Turisztikai Világnap akcióban való részvételre a Magyar Turizmus Zrt. a legnagyobb szakmai szervezetek és a turisták fogadásában közvetlenül érintett legnagyobb cégek és stratégiai partnerei bevonásával ösztönözte a turisztikai szakma képviselőit, hogy saját maguk által kitalált aktivitással csatlakozzanak a vendégbarát kezdeményezéshez. Az Észak- magyarországi régió számos szolgáltatója figyelmes ajándékokkal, és különleges kedvezményekkel várja a látogatókat a turizmus világnapján.

Észak-Magyarországon idén egybe esik a Turizmus Világnap és a VizesKEDDj+ akció utolsó keddi napja (öt fürdőben), mely napon a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóságának munkatársai az egri kis Dobó téren, az akciókban részt vevő helyi szakemberek csokoládéval kedveskednek a túristáknak.

Heves megyében a hitelkárosultak még ma is csupán a svájci frank gyengülésére és saját magukra számíthatnak, állítja Sós Tamás. Véleménye szerint senkinek sem előnyös igénybe vennie a kormány devizahitelesek megsegítésére irányuló kedvezményeit, ugyanis az Orbán-kormány nem veszi figyelembe az ellenzéki pártok javaslatait, a hétfő este hivatalosan is elinduló, a fizetésképtelen hitelesek lakásait átvevő Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) pedig annyira kevés pénzből gazdálkodik majd, hogy hatása alig lesz észrevehető.

Állítása szerint az intézmény három év alatt legfeljebb ötezer családon segít, miközben már eddig 130 ezernél több devizahiteles dőlt be Magyarországon. A kormány árfolyamgát-népszerűsítő reklámkampánya ellenére átlátja a lakosság, hogy nem célravezető a mostani mellett, egy három évvel későbbi – még nagyobb – adósságba sodródni. Hiába lép ugyanis életbe a 15 százalékos törlesztési korlát a gyűjtőszámlán felhalmozódó forinthitelre, a teljes tartozás ettől még akár több millió forinttal is megemelkedhet, amennyiben a svájci frank kurzusa a mostanihoz hasonló szinten marad, netán még tovább is erősödik.

Elmondása szerint a svájci frank hitelek tömegessé válását két tényező segítette elő, az egyik, hogy az utóbbi években csökkentették a lakáshitelek kamattámogatását, mert a Matolcsy György által az első Orbán-kormány alatt kialakított nagyon magas kamattámogatás évente 100-200 milliárd forint kiadást jelentett a költségvetésnek, ami erősen növekedett. A másik tényező, hogy a forint vásárlóerejét nagyon magasan tartották, ez kezdetben kedvező volt.

Az MSZP kilenc kérdést tesz fel a kormánynak annak érdekében, hogy végre kiderüljön: milyen irányban képzeli el a kormány az adósságválságból való elmozdulást. A kérdések a következőek:

1. Tud-e arról a kormány, hogy a kilakoltatási moratórium júliusi feloldása óta hány bedőlt devizahiteles család került az utcára Magyarországon?


2. Mit gondol a kormány, az eltőzsdézett 500 milliárd forintos MOL-részvénypakkból, az ott eddig elbukott 150 milliárd forintból hány devizahiteles családot lehetett volna megmenteni?


3. Ha a frankhiteleket valóban a szocialisták szabadították az országra, és azt a jelenlegi kormánypártok korábban következetesen ellenezték, vajon miként lehet, hogy a legnagyobb adósok között találjuk az egyaránt fideszes Kósa Lajost, Rogán Antalt vagy épp Kocsis Mátét?


4. Vajon a svájci frank alapú kötvénykibocsátásban élen járó fideszes önkormányzatok eladósodását is vizsgálni kívánja a Fidesz-KDNP-kormány?


5. Mi a Fidesz-KDNP-kormány álláspontja a magáncsőd intézményének bevezetésével kapcsolatban?


6. Mikor és pontosan mekkora alaptőkével kívánja a kormány felállítani a lakásukat vesztett adósok otthonait átvevő Nemzeti Eszközkezelő Társaságot?


7. Mi lesz a törlesztő részletekkel 90 napnál is hosszabb ideje elmaradó adósokkal, rajtuk mikor és milyen formában kíván segíteni a kormány?


8. Milyen konkrét intézkedéseket tervez a kormány annak érdekében, hogy a bankok már a közeljövőben se háríthassák át a megnövekedett költségeket teljes mértékben az ügyfeleikre?


9. Amennyiben tervezi a kormány, hogy végre valódi kockázatközösségre kényszeríti a bankokat, egyeztette-e már elképzeléseit a pénzintézetekkel, a bankszövetséggel, illetve a hitelkárosultak képviselőivel?

Az MSZP másfél millió érintett magyar családdal együtt várja a bankárkormány fenti kérdésekre adott válaszát.

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság Eger közgyűlésének az önkormányzati tulajdonú ingatlanok pártoknak történő bérbeadásáról szóló rendeletét. A testület szerint semmi nem indokolja, hogy politikai szervezetek és más bérlők között különbséget tegyenek, és a pártoknak kedvezményesen biztosítsanak irodahelyiséget.

A helyi jogszabály december 31-én hatályát veszti, addig tehát újra kell tárgyalni a pártokkal a bérbeadási feltételeket. Kovács Luca egri jegyző közölte: tudomásul veszik az AB döntését és haladéktalanul megkezdik az egyeztetést az érintett szervezetekkel. A 2004-ben elfogadott helyi rendelet szerint azok a pártok bérelhetnek kedvezményesen ingatlant, amelyek a városi közgyűlésben képviselettel rendelkeznek vagy a parlamenti választáson elnyerték a listás szavazatok legalább egy százalékát. Az iroda nagyságát az egyes szervezetek közéleti szerepvállalására tekintettel határozzák meg, figyelembe véve többek között, hogy hol és hány mandátumot nyertek, rendelkeznek-e helyben megválasztott képviselővel, van-e saját frakciójuk a városi közgyűlésben, és indultak-e az EP-választáson. A bérleti díjról az érintett szervezetekkel folytatott előzetes egyeztetés után a városi közgyűlés három szakbizottság javaslata alapján határoz, a bérleti szerződést a polgármester írja alá. A rendszer a legutóbbi parlamenti választásig egészen jól működött, az LMP azonban - amely a parlamenti pártok közül egyedüliként bérel helyiséget piaci alapon az önkormányzattól - az AB-hez fordult. Az AB döntése azért is érdekes, mert Egerhez hasonlóan több más város biztosít kedvezményes irodabérleti díjat, esetleg ingyenes helyiségjuttatást.

(forrás: ma.hu)