Keresés: „keresés” (62 találat)

Veszélyes a vérellátó-állomásnak is otthont adó épület Egerben a kórház területén. A balesetek elkerülése végett a szakemberek körbe kerítették a veszélyesnek ítélt részt. Jelen pillanatban az állomás nem működik, itt nem is várják a véradókat. Gortva József, a Magyar Vöröskereszt megyei igazgatója elmondta: a város több helyszínén is várják a közeljövőben a véradókat.

A jelen helyzet nem okoz számottevő fennakadást a véradásban, a kórházi vérkészítmények biztosítottak, ezért műtét nem marad el.

 

KÖZLEMÉNY

Nem életveszélyes az OVSZ Egri Területi Vérellátó épülete

Sajtómegkeresésekre a Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet az alábbi közleményt adja ki:

A Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet határozottan kéri, hogy senki ne terjesszen téves híreket, bizonytalanságot okozva ezzel a lakosságban. A kórház leszögezi, hogy a mérnöki felmérések alapján az OVSZ Egri Területi Vérellátó épülete nem életveszélyes, és a kórház mindent megtett és továbbra is megtesz a biztonságos működés érdekében.

A kórház dolgozói 2013. szeptember 5-én észlelték, hogy az Országos Vérellátó Szolgálat és a vele egy épületben működő kórházi központi laboratórium épületéről egy kb. 3 kg súlyú vakolatdarab esett le, amely semmilyen személyi sérülést nem okozott.

A kórház vezetése azonnal intézkedett, kordonnal vette körül az épületet, és figyelmeztető táblákat helyezett el. Szakértők és mérnökök bevonásával már megtörténtek a szükséges óvintézkedések, és elkészültek a tervek az esetleges további balesetveszély elhárítására. Addig is a vérellátó a véradásokat más, közismert egri helyszíneken szervezi, amelyről a lakosságot és a Vöröskeresztet tájékoztatta.

                                                                                               Dr. Fűtő László

főigazgató

 

Faunok a templomban

 Mindig meghökkent a Rossztemplom tere. Hogy lecsupaszítva a barokk milyen fenséges, magától érthetődő. A cicoma nélküli tér mellőz minden szakralitást, a díszítő ember helyett az építő embert dicséri. Bár Rostás Bea Piros eljátszadozott kiállításnyitó performanszán a szentély, az oltár, az áldozat, a teremtés megannyi templomi kliséjével, azért most is a faunok győztek. Nagyon helyesen. Piros kiállítása az egri közélet fontos momentuma. Provokatív-konzervatív, szilárdan labilis, vaskosan könnyed.

Ott voltak a művészek, az itt ragadt fiatalok, a politikusok, a barátok, a család, a handlé, a szódás s még az is lehet, hogy a képkereskedő is. Többen voltak, mint a Kaláka nagyszínpadánál. A nyitó performansz, az alkotó teremtéshez vezető, évődésekkel teli utat mutatta be űzve, hajtva a vágy által, de oly érzékien, mintha egy reneszánsz mester képe kelt volna életre. A Rostás Bea, Czövek Zsuzsanna, Daróczi Ilona és BMZ által bemutatott happening után, politikusaink dorombolását követően, olyan színvonalú kiállítás megnyitó beszédet hallhatott az egri publikum, amely már sejteti, hogy nem mindennapi művész készülődik itt.

Jó, hogy van Piros, és nem azért, mert addig alábbhagy a kisváros légkörének fojtogatása, hanem azért, mert a szertelenség idegesítően hat. Az meg pezsgést okoz.

Formabontás és forma építés

Rostás Beáta szobrászata és a hagyomány

2013. június 29. szombat, 20.00 Eger Templom Galéria – Rossztemplom

ANTALL ISTVÁN megnyitó szövege:

   A nagyméretű szobroktól nem lesz nagy szobrász az ember. A jelentős gondolatoktól, az eredeti elképzelésektől, a nyugtalanító ellentmondásoktól, a szellemi izgalom megteremtésétől, a természet eredendő gazdagságának felmutatásától már mocorogni kezd valami.

   A néző, akár akarja, akár nem magával cipeli a szobrot, újjá teremtődik benne, a tárgyiasult eszme nélkülözhetetlenné lesz, és ha nem is gondol rá, akkor is mélyen működni kezd a tudatot formáló megszerzett és kiteljesedő műveltség - a maga természete szerint. 1. Jönnek

   Rostás Beáta, ahogy szakítani tudott korai önmagával, azzal a látványos sikerrel, amit az ábrázolás és a felismerhető hasonlatosság korai terrakotta munkái adtak neki, keresésbe kezdett. S ez a rendszertelenségben testet öltő dinamizmus egy új rendet teremtett benne és körülötte. A tanulás és az elsajátítás könyörtelensége, a stúdiumokhoz nélkülözhetetlen alázat, a fölfedezés lázas izgalma, a kételkedés képessége, valamint az erős ifjú személyiség megmutatkozási vágyát fölváltó szigorú önvizsgálat mutatott neki utat, állított elé lajtorját, ami a mindenség felé vezet. A fokokat magának kereste, magának faragta, maga lépett fel rá, és ha megcsúszott a lába, neki kellett mérlegelnie az egyensúly, a biztonságérzet kitart-e a következő lépésig. Ezenközben az élet úgy hozta, hogy elképzelései, vágyai, elhivatottsága meghaladta a lehetőségeit. Nem talált befogadó magyar egyetemet, nem talált olyan mestert, aki a doktorandusi iskola formalitásán túl ezt az erős hevületű, szándéka és érdeklődése nyomán még többféle irányt és esélyt felmutató alkotói magatartást vállalni merte volna. Véleményem szerint a természete szerint skolasztikus magyar művészeti képzés sem tudja önmaga árnyékát átugrani, s az eredendően szabálytalan természetű tehetségtől maga a rendszer is megriad.

   De Rostás Bea nem hagyta magát, szinte csak azért gyűrte maga alá a világot, hogy az őt kicsiny kora óta (édes testvérével együtt) egyedül és nehéz körülmények között nevelő édesanyjának ne kelljen még egy tányért telemernie esténként az asztalnál. A szegénységet és a kiszolgáltatottságot műveltségével, nyelvtudásával, bravúros kapcsolatteremtő képességével hidalta át. Nemzetközi művésztelepről, nemzetközi művésztelepre vándorolva telehintette Európát, Ázsiát és Afrikát a szobraival. A dolog természetéből fakadóan a nőiességtől legmesszebb eső, és legnagyobb falatba harapott bele! Kőlevest főzött magának mindenütt és föl is falta a gránitokat, a tengeri és a szárazföldi mészköveket, a márvány idolokat, s ha ez nem volt elég neki, akkor egy kis desszertnek még mindig ott volt a terrakotta, vegetáriánus korszakokra pedig abraknak a szalma.

   Rostás Bea nem ismeri a pótcselekvést, nem ismeri az önfelmentő, önigazoló mellébeszélést, nem keresett művészet-közeli segédmunkát, nem választotta a tárgyiasult művek helyett a gesztusokat, az önmagukért való installációkat, a cselekvést helyettesíteni látszó ötleteket, a nagyot robbanó, de könnyen enyésző intellektuális petárdákat. És mégsem lett „izomból szobrász”, mégsem hajszolta magát a művésztelepek zárt periodikus rendszerébe, a havonta újratojt kőtojások kotlósává sem lett.

   Minden munkában egy új feladatot egy új kihívást rejtett el, s nem a vágógéppel, a sarokcsiszolóval, a kalapáccsal, a vésővel mérkőzött, hanem önmagával. A személyiség nemcsak hitelesíti, de egységessé is teszi a legkülönfélébb kihívásokat. Beszélhetnénk itt a szobrászat ősanyjaként újrafogalmazott mama motívumokról. A csillagászati eligazító pontként is használható litván kőről, a billenékenységében is robosztus hinta-figuráról, a vizsgamunkaként két kőből összecsiszolt szobor rejtett szakralitásról. A rajzolatokkal szinte grafikai elemek hordozójává tett fehér márványok végtelennek mutatkozó lehetőségeiről, a szinte minden plasztikát meghatározó álcázott figuralitásról, vagy éppen a középkori utalásokig visszamenő Atatürk portré, az arcvonásokat megidéző és az ábrázolást elkerülő finom gesztusáról.

   És akkor van ereje Rostás Beának visszaülnie egy olyan iskolapadba, amelynek minden deszkáját szögekkel verte át a történelem. A nyelvhódító magány és idegenség, az európai civilizáció és az ősi muzulmán kultúra ütközőzónájaként is fölfogható metropolisz, a politikai harcok útkereszteződései, ahol nem elég kívülállónak lenni ahhoz, hogy ne lásson mindkét fél ellenséget benned.

   Marad az éhezés, a több órás utazás a város egyik végéből a másikba, marad a keserűség és a magány, marad a műhely kimeríthetetlen öröme, ahol a megtisztulás tárgyai túl kell hogy lépjenek a közvetlen napi használat praktikumán, ahol a szabadulás a testi és lelki szennytől az újjászületést hordozza, s ahol ez az újjászületés már a teremtés maga.

  1. Szobrok 12   Rostás Bea nemcsak megtanulta a leckét, de fel is adta nekünk. Megmutatta, hogy a semmiből is lehet csinálni valamit, hogy meg kell tanulni törökül azért, hogy megértsük Európát, hogy vert helyzetekből föl kell, és föl lehet állni, és hogy innen Egerből lehet csak a Héttornyot elfoglalni.

   Ő már helytállt ott, és biztos vagyok benne, hogy - történjék bármi - diplomával, kikezdhetetlen tudással, tehát győztesen tér meg onnan.

Forrás: Egriszín

Nyílt levél Habis László Polgármester Úr részére a Dohánygyár Eger, Kreatív Kulturális Központ ügyében

Polgármester Úr! Kérjük, gondolja újra döntését!

Fiatal egri kulturális szervezők néhány hónapja egy kedvező lehetőséget kaptak arra, hogy az Agria Park területén a Dohánygyár volt igazgatósági épületében egy non-profit alapon működő kreatív kulturális központot hozzanak létre. Az elmúlt időszakban intenzíven folyt az előkészítő munka és a napokban eljutottunk odáig, hogy megkezdjük a tárgyalásokat a szerződésről és nyilvánosan is elkezdjük toborozni a beköltöző művészeket, zenészeket, kreatív fiatalokat. Ezt a reménykeltő folyamatot szakította meg villámcsapásként a hír, hogy a Városháza irodái valamiért éppen a tervezett Dohánygyár Kreatív Kulturális Központ épületébe fognak költözni egy évre.

Megdöbbenésünkben csak azt tudjuk kérni, tisztelt Polgármester Úr, hogy gondolja újra döntését, és találjon olyan megoldást, hogy mi is meg tudjuk valósítani terveinket az Agria Parkban található épületben és a Városháza munkatársai is tudják végezni munkájukat.

Mint tudjuk az elmúlt években Egerben a fiatalok a kulturális, szórakozási lehetőségeinek száma és minősége is csökkent. Bezárt az Egál, az Egrix, a Jaffa, a Glo:b. Bezárt az Ifjúsági Ház, nem épült fel az Agóra. A Forrás, a Bartakovics és az IFI Pont csak minimálisan tud megjelenni az ifjúsági kultúra területén. Egyedüliként a Gödör klub maradt, ami csak részben tudja betölteni a tátongó űrt. Mi a Dohánygyárba a próbatermek, műtermek mellett egy olyan klubot és kávézót tervezünk, ami teret ad a szórakozásnak és ugyanakkor a kísérletezésnek, a rétegzenék megjelenésének is. Fontos ez, hiszen a zene sok embert megmozgat és egy nyitott, változatos tematikájú klub nélkül városunk kimarad a hazai és nemzetközi zenei vérkeringésből. Kérjük Polgármester Urat, hogy gondolja át döntését és hagyja, hogy a Dohánygyárat és benne a klubot megvalósíthassuk.

A klub nem csak zenei, hanem egyéb kulturális területeken is tervezi tevékenységét. Már a terveink nyilvános meghirdetése előtt kaptunk több megkeresést (pl. kortárs irodalom kapcsán), és így a klub kulturális befogadótérként is működne. Ezen felül lehetőség lenne ott előadások, kisebb képzések megtartására, helyi civil kezdeményezések kibontására, és természetesen egymás megismerésére, hálózatosodásra. Mindennek előnyeit Önnek mint városunk jelenlegi vezetőjének nem kell külön ecsetelni. Ennek fényében is kérjük, hogy ne fojtsa meg kezdeményezésünket, és gondolja át döntését.

Az épület nagy részébe képzőművészeknek műtermeket, zenekaroknak próbatermeket, kreatív fiataloknak stúdiókat mertünk álmodni. Tervünk nem előzmény nélküli, hiszen már 4-5 éve születtek hasonló tervek Egerben és az igény azóta is folyamatosan fennállt. A Dohánygyár Kreatív Kulturális Központ a kulturális innováció egyik kulcsa lehetne városunkban. Nemzetközi és hazai példákból tudható, hogy a kreatív kulturális helyszínek hatását nem csak a beköltözők érzékelik, hanem kisugárzik és pozitív hatást fejt ki a város légkörére, a város imázsára és a város gazdaságára is. A Dohánygyár azt tűzi ki egyik fő céljául, hogy a városunkban most fájóan alacsony szinten lévő kulturális innovációt támogassa, a szereplőknek lehetőséget, pályát, kapcsolatrendszert, megjelenést biztosítson. Azt Önnek nem kell bizonyítanunk, hogy az innováció mennyire fontos Eger számára. Elég csak néhány borász utóbbi években végzett tevékenységét megfigyelni, és látható, hogy a jó ötletek, az összefogás előre tudja vinni az adott szektort és vele együtt a várost is. Kérjük tehát Polgármester Urat, hogy álljon a kulturális innováció pártjára, és gondolja újra döntését a Dohánygyár Kreatív Kulturális Központ kapcsán.

Mint említettük az épületbe főként zenészek, képzőművészek, kreatív fiatalok beköltözését tervezzük. Az Agria Parknak köszönhetően kedvezményes áron. A városban a helyi zenekarok próbatermi lehetőségei elkeserítőek, már ha egyáltalán van helyük. Sokszor még a város legnevesebb bandái is rossz infrastruktúrájú helyen próbálnak. A fiatal és nem annyira fiatal képzőművészekről is hasonló képet festhetünk. Az épületben helye lenne kreatívoknak, a kreatív ipar területén működő főként most szárnyaikat bontogató fiataloknak is, azaz az épület e szempontból is inkubátorként tud funkcionálni. A Dohánygyárban normális körülményeket tudunk majd biztosítani a jelentkezőknek. Persze ez a Központ nem oldhat meg minden problémát ezzel kapcsolatban, de jelentős előrelépést jelentene. A nagy igényt mutatja, hogy szóban már annyian jelezték nekünk igényüket, hogy szinte már most meg tudnánk tölteni az épületet – pedig még meg sem hirdettük a lehetőséget. Kérjük tehát Polgármester Urat jónéhány egri képzőművész, zenész, kreatív fiatal nevében is, hogy hagyja meg számukra ezt a lehetőséget a Dohánygyárban, és változtassa meg döntését.

Arra is szeretnénk felhívni az Ön és a város figyelmét, hogy Egerben jelen van egy-két olyan fiatal generáció, akiket érdemes figyelembe venni, akiknek a véleményére érdemes odafigyelni, akik tevékenységükkel a várost is előbbre viszik. Szerintünk sokkal nagyobb figyelmet érdemelnek azok a fiatal zenészek, képzőművészek, táncosok, designerek, grafikusok, építészek, fotósok, filmesek, hangmérnökök, kulturális menedzserek, szervezők, stb., akik még a városban maradtak, mert ők jelentik a városi életünk egyik fontos felhajtóerejét és egy kis odafigyeléssel, támogatással sokkal többet ki lehet hozni ebből a szcénából, mint azt sokan elsőre gondolnák.  Erre a figyelemfelkeltésre is jó hely a Dohánygyár. A Központ olyan hely lehet, ahol új minőség, új kapcsolatok, új gondolatok születhetnek. Kérjük tehát Polgármester Úr, hogy ezt is vegye figyelembe, és gondolja újra döntését.

Ön a terveinket és azok hátterét talán nem ismerte ennyire mélyrehatóan, bár a tájékoztató anyagunkat olvasta, ezért kérjük, hogy a kreatív kulturális építő munkánkat ne törje ketté, hanem a döntésének újragondolásával és egyéb rendelkezésére álló eszközökkel a projektben résztvevő fiatalok tevékenységét inkább segítse elő. Egy ilyen kezdeményezés akkor működhet jól, ha a civil, az állami/önkormányzati és a privát szektor hatékonyan, egyenrangú partnerként együttműködik. A Dohánygyár Kreatív Kulturális Központ akkor töltheti be legjobban a jövőben a funkcióját, ha a mi civil kezdeményezésünket az Önkormányzat és az Agria Park (mint profitorientált cég) is partnernek tekinti, és  megvalósításában mindhárom fél a maga módján részt vállal, hisz így alakulhat ki olyan helyzet, melynek mindhárom fél nyertese lesz.

Ön a projektünk támogatásával ahhoz is hozzájárulhat, hogy az elvándorlást csökkentse, hogy értelmes célokat és kereteket tudjunk adni sokaknak, hogy városunk izgalmasabbá, értékesebbé, élhetőbbé váljon.

Polgármester Úr! Kérjük, gondolja újra döntését!

Eger, 2013. április 14.

Üdvözlettel

AgriArt Egyesület

a Dohánygyár Kreatív Kulturális Központ üzemeltetője

Az intézmény portásai csak beutalóval engedhetik be a listán szereplőket, ugyanis egy belső utasítás alapján ők nem léphetnek az intézmény területére. Egyikük feljelentést tett emiatt az egri rendőrségen.

Példátlan osztályvezetői utasítás az egri Markhot Ferenc Kórházban. Ezzel a címmel juttatott el sajtóközleményt szerkesztőségünkbe Császár Zoltán független önkormányzati képviselő.

Ebben így fogalmaz: „A tények szerint 2013. március 6-án utasítást adtak írásban a kórház portaszolgálataira 3 személy nevének felsorolásával, hogy ha nem egészségügyi ellátás céljából keresik fel a kórházat, belépésüket meg kell akadályozni. Ezt velem szemben 2013. március 7-én alkalmazták. Az egyik portás közölte ezt, és megmutatta az utasítást, a másik portán szintén közölték velem, ott bemutattam orvosi papíromat, megtekintette a vagyonőr, majd az utasítás szerint mozgójárőrt küldött mellém, aki felkísért az osztályokra, végig velem volt, felírta azok nevét, akikkel beszéltem, melyik orvosnál voltam. Mindezt jelentés céljából tehette.

Magánemberként mentem, városi képviselőként pedig hivatalos személynek minősülök. Úgy gondolom, hogy demokratikus jogállamban élve példátlan és sértő ez az intézkedés. A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed az emberi méltósághoz, az egyenlő bánásmódhoz, a személyes szabadsághoz, a becsülethez, a jó hírnévhez való jogra. Véleményem szerint semmilyen ok és semmilyen cél nem vezethet ilyen utasítás kiadására, különös tekintettel arra, hogy a közintézménybe bárki bemehet. Követelem a listát tartalmazó utasítás azonnali visszavonását, a személyemtől való bocsánatkérést. Az utasítás megkülönböztetően kizárólag három személyre lett kiadva, közöttük rám, Császár Zoltánra.”

Egyetért vele az ügy másik érintettje, Veres László is, aki korábban Császár főnökeként vagyonvédelmi csoportvezető volt az intézményben. Ő munkaügyi perben is áll a kórházzal. Elmondta: felháborítónak tartja, hogy neki érzékeny személyes adatokat tartalmazó orvosi papírokat kelljen felmutatni, ha be akar jutni. Elfogadhatatlannak és érthetetlennek tartja az intézkedést, ezért március 7-én feljelentést is tett az Egri Rendőrkapitányságon.

– Egy egri férfi tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, miszerint őt 2013. március 6-án nem engedte be a biztonsági szolgálat az egri kórház  területére. Az Egri Rendőrkapitányság feljelentés-kiegészítés keretében vizsgálja, hogy valósult-e meg bűncselekmény – közölte megkeresésünkre Vámos Boglárka, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.

Császár Zoltán több hivatalhoz is elküldte panaszát

A képviselő elmondta: bejelentést tett a kórházat felügyelő GYEMSZI (Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet) felügyeleti osztályára is, az Egészségügyi Minisztériumhoz és az ombudsmanhoz. Ebben leírta a vele történteket, s azt, hogy véleménye szerint ez a bánásmód egyaránt sérti az emberi méltósághoz, az egyenlő bánásmódhoz, a személyes szabadsághoz, a becsülethez és a jó hírnévhez fűződő jogait. Kiemelte: korábban valóban a kórház volt a munkahelye, ahol 2009-ben főigazgatói dicséretet kapott, munkaviszonya tavaly megszűnt, de úgy érzi, hogy ezért őt nem büntethetik.

Forrás: HEOL

Megkeresésünkre a Markhot Ferenc kórház a következő közleményt adta ki:

"Nem történt kitiltás a Markhot Ferenc Kórházból

A Markhot Ferenc Kórház ügyvezető igazgatója nem tiltotta ki három volt dolgozóját az intézményből, csupán arra vonatkozóan hozott döntést, hogy  egészségügyi ellátás és beteglátogatás céljából kereshetik föl az érintettek a kórházat.  

Az intézmény az elmúlt néhány év alatt sok vihart élt meg. A jelenlegi vezetés a nyugalom, a betegellátás zavartalanságának folyamatos biztosítása érdekében, jó szándékkal hozta meg döntését.

Három volt dolgozónk munkaviszonyát az elmúlt évben szűntettük meg. Tapasztalataink szerint gyakran keresik föl a kórház különböző helyeit nem egészségügyi ellátás céljából, ami zavarja a munkavégzést, elvonja a figyelmet a gyógyító munkától. A Markhot Ferenc Kórház vezetése a betegellátás zavartalanságának biztosítása érdekében hozta meg döntését és nem korlátozza volt dolgozói  egészségügyi ellátáshoz és beteglátogatáshoz való jogát.

Az intézmény vezetése bízik abban, hogy az érintett volt dolgozók tiszteletben tartják a betegellátásban résztvevők: az egészségügyi dolgozók és a betegek érdekeit azzal, hogy a gyógyító munkát nem zavarják meg.

Eger, 2013. március 19."

A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara figyelemfelhívást tett közzé a kötelező kamarai regisztráció érdekében, hiszen több vállalkozás nem tett eleget e törvényi előírásoknak és még nem jelentkezett be. A regisztrációt követően évente kell megfizetni az 5000 forintos kamarai hozzájárulást, így aki tavaly regisztrált, anna idén csak fizetnie kell.

Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely tartalmazza a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítását.

A kamarai törvény módosítása három lényeges változást tartalmaz:

1.    2012. január 1-től életbelépő új rendelkezések alapján a gazdálkodó szervezetek kötelesek a
o    kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni,
o    a kamarai közfeladatok ellátásához évente 5.000,- Ft kamarai hozzájárulást fizetni (a hozzájárulás összege önkéntes kamarai tagok esetén levonható a tagdíjból),
o    a Kamara pedig köteles részükre a törvényben meghatározott szolgáltatásokat (tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; üzleti partnerkeresés és pályázatfigyelés) térítésmentesen biztosítani. A törvénymódosítás nem érinti az agráriumot, vagyis a fő tevékenységként mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokra, a mezőgazdasági termelőkre nem terjed ki a hatálya.

2.    lényeges, hogy a kamarai tagság továbbra is önkéntes marad, így a regisztrált vállalkozások nyilvántartásba vételükkel nem válnak kamarai taggá.

3.    A törvény hatálybalépését követően létrejövő egyéni és társas vállalkozások a bejegyzésüket követő 5 napon belül, a már működő vállalkozások pedig a hatálybalépést követő 60 napon belül, legkésőbb 2012. március 30-ig kötelesek a székhely szerinti területi kereskedelmi és iparkamaránál a nyilvántartásba vételüket kezdeményezni.

Miért lehet hasznos a kamarai regisztráció?
A nyilvántartás a vállalkozások alapadatai mellett elsősorban a valósan végzett üzleti tevékenységére fókuszál, azaz ki mit gyárt, ki milyen szolgáltatást végez.
A regisztráció a törvényhozó szándéka szerint hozzájárul a gazdaság fejlesztéséhez, hiszen olyan adatbázisok jönnek létre, amelyek alaposabb információkkal segítik a fogyasztókat, és az üzleti szféra képviselőit egyaránt. A nyilvántartás ez alapján elkülöníti a valós vállalkozásokat a passzívaktól. Az adatbázis támogatni szeretné az üzleti forgalom biztonságát, hiszen a cégek valós tevékenységének ismerete, elősegítheti a piaci vállalati együttműködéseket, szerződéses, illetve „keres-kínál” kapcsolatokat. Ilyen értelemben konkrét vállalati érdekeket is szolgál, hiszen aki az adatbázisban megjelenik, az látható, annak eggyel nagyobb esélye van az üzleti forgalmának  bővítéséhez. A nyilvántartás elősegíti a fogyasztók és vállalkozások közötti korrekt szerződéses kapcsolatát, lehetőséget teremt a kontárok kiszűrésére, a fekete munka csökkentésére.
A létrejövő adatbázis a törvényalkotó szándéka szerint segíti a gazdasági folyamatok elemzését, pl.: a gazdaság szereplőinek valós térképe nagy segítség lehet az iskolaszerkezet munkaerő-piachoz történő igazítása terén.

Lépések

Ha ÖN Heves megyei székhelyű vállalkozás:

1.    A www.hkik.hu honlapon a „kamarai regisztráció” menüpontban található adatlapot töltse ki (3-6 perc)
2.    Nyomtassa ki és írja alá
3.    Küldje be postán: HKIK 3300 Eger, Faiskola út 15. címre
4.    Kérjük, fizesse be a törvény szerinti 5000 Ft kamarai hozzájárulást
5.    Bankszámlaszám: 10300002-46800905-49020023 Közlemény rovatba: adószám feltüntetését kérjük!
6.    Visszaigazolást kap a sikeres regisztrációról

A vállalkozások kamarai nyilvántartása legkésőbb 2012. június 1-től nyilvános, az interneten, az MKIK és a területi kereskedelmi és iparkamarák honlapjáról szabadon elérhető.

Eredményesnek mondható-e a feloszlatott megyei „ad hoc bizottság” munkája?

Mint ismert a Heves Megyei Közgyűlés – akkor még teljes feladatkörrel ellátva – 2011-ben „házon belül” létrehozta az ún. Előző Ciklus Tisztázatlan Ügyeit Vizsgáló Eseti Bizottságát.

Az ad hoc bizottság néven elhíresült grémium idén, az első őszi közgyűlésen a Szervezeti Működési Szabályzat (SZMSZ) módosításának nyomán vetett véget munkájának, melynek során gyakorlatilag 10 „ügyet” göngyölítettek fel, többnyire eredmény nélkül.

A Bizottság működéséről tartott sajtótájékoztatót pénteken, az egri Megyeháza udvarán dr. Nagy Imre, a Heves Megyei Közgyűlés szocialista frakcióvezetője.

-          Az immár kiüresített feladatkörrel működő Heves Megyei Közgyűlés részéről Gondos István úgy vélte: nem az a lényeg, hogy milyen eredménnyel zárultak az ügyek, hanem, hogy meg kellett vizsgálni, történt-e visszaélés ezekben. Ezzel alapvetően egyet is értettünk. A probléma azonban ott van, hogy több tíz millió forintra tehető az az összeg, amelyet az önkormányzat és a kórház fizetett a különböző vizsgálatokért, az ügyvédi irodától – akinek képviselője az Eseti Bizottság egyik ülésén elismerte, hogy megbízatása kifejezetten a hibák keresésére szól – az átvilágító cégeken keresztül – ecsetelte dr. Nagy Imre.

Az ad hoc bizottság munkája során végig érzékelhető volt a célzatosság, az ügyek média felé való színes tálalása, ezzel együtt a lakosság felé történő valódi bajok takargatása, a saját hibáik elfedése.

-          A fideszes megyei vezetés nagyrészt annak érdekében költött milliókat az adófizetők pénzéből, hogy aztán kiállhasson ezekben az ügyekben sajtótájékoztatót tartani és megvádolják az előző szocialista vezetést, személy szerint pedig dr. Sós Tamást – folytatta dr. Nagy.

Nem született eredmény a Buttler Ház, a Baktai úti raktárbázis, az üzemanyag norma, a Mátra Múzeum, a Gárdonyi Géza Színház vizsgálatainál sem.

-          Ezt a fajta eredményességet tulajdonképpen meg kell köszönni a megyei fideszes vezetésnek – zárta a szocialista politikus.

MSZP

Reagálás dr. Nagy Imre sajtótájékoztatójára

 

A bizottsági feljelentések egy részét lezárták, de a jegyzőkönyvek indoklásai ezen esetekben is utalnak hibákra, szabálytalanságokra a gazdálkodásban. Nem boszorkányüldözés zajlott tehát, hanem alapos vizsgálódás. Ha mindössze a gazdálkodási hibákra derült volna fény, akkor is eredményesnek tartanám a bizottság – hangsúlyozottan juttatás nélkül végzett – munkáját. Ám sajnos messze nem erről van szó.

Több ügyben a nyomozás jelenleg is folyamatban van, iratbekérések zajlanak. Kiemelem, hogy a bizottság által feltárt visszásságok alapján különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt már eljárás is indult.

Azt gondolom, érthető, ha a tisztelt képviselő úr neheztel ránk az alapos vizsgálódás miatt, hiszen ne feledjük: az Egri Városi Bíróság pár hónapja hirdetett ítéletet büntetőperében, s jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében bűnösnek mondta ki a szocialista dr. Nagy Imrét. Az elsőfokú ítélet szerint a bíróság 300 nap börtönnek megfelelő 900 ezer forint pénzbüntetést szabott ki rá.

Sveiczer Sándor Péter

a volt eseti bizottság elnöke

A rendőrség sajtószóvivője lapunknak elmondta, hogy a képviselő a helyszínen nem nyilatkozott arról, hogy kíván-e élni a mentelmi jogával.

 Jogosítvány nélkül, lejárt műszaki engedéllyel vezette autóját Eger belvárosában Zagyva Gyula (Jobbik) – tudta meg a Blikk. A rendőrök ráadásul egy olyan utcában állították meg az országgyűlési képviselőt, amelyikbe mindkét irányból tilos behajtani. Információik szerint kedd este fél tizenegykor a Széchenyi István utcában intették le az Egerben élő politikust, aki egy Chrysler volánjánál ült. Sem jogosítványt, sem forgalmit nem tudott nekik mutatni, és a nyilvántartásból lekért adatokból kiderült, hogy a kocsi műszakija 2011 márciusában lejárt.

"Van érvényes jogosítványom, csak nem volt nálam" – reagált a lap megkeresésére a képviselő. A Népszabadság ezzel szemben úgy tudja, Zagyva elveszítette a jogosítványát, és még nem csináltatott újat, illetve hogy személyi igazolványa sem volt, és egy képviselői igazolvánnyal próbálta igazolni magát. "Az utcába pedig rutinból hajtottam be: 20 éve arra járok, most zárták le. A kocsinak meg valóban nincs érvényes műszakija, mert nem szoktam használni" - magyarázta a Blikknek.

Zagyva elismeri a vétségeket, és ki fogja fizetni a bírságot, abból sem csinált ugyanis titkot, hogy egyszer már megbüntették.

Friss:

A rendőrség az esettel kapcsolatban megkeresésünkre annyit közölt, hogy valóban megállították az Egri Rendőrkapitányság járőrei november hatodikát az esti órákban Zagyva Gyula képviselőt, és igazoltatták. Soltész Bálint sajtószóvivő lapunknak elmondta még, hogy a képviselő a helyszínen nem nyilatokozott arról, hogy kíván-e élni a mentelmi jogával. Ennél többet azonban a rendőrség hivatalosan nem közölhet. A szóvivő annyit tett még hozzá, hogy az Egri Rendőrkapitányság megteszi a szükséges intézkedéseket, de azt nem erősítette meg és nem is cáfolta, hogy eljárás indult volna szabálysértés miatt a honatya ellen.

Forrás: HEOL, BLIKK

Az oktatási rendszert érintő változásokról és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működéséről tartottak szakmai napot múlt héten a Megyeházán.

A 90-es években a társadalmi, gazdasági változások eszmei hátterében a privatizáció, a deregularizáció és a dekoncentráció állt. Az útkeresés jegyében az állam bizonyos oktatási, egészségügyi, közigazgatási feladatokat átadott az önkormányzatoknak. Az átalakulás első évtizedében a viszonylagos pénzbőség elfedte azokat a hibákat, amelyek a 2000-es években, különösen pedig a 2008-as válság nyomán felszínre kerültek – mondta csütörtökön Egerben, a Megyeházán, a Heves Megyei Kormányhivatal és a Heves Megyei Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézmény közös szakmai napján dr. Demeter András.

A kormányhivatal igazgatója hangsúlyozta: az állami szerepvállalás képét, a szabályozást újra kellett alkotni. Az egészségügyben ez az újrafogalmazás már megtörtént, a közigazgatásban is hasonló a tendencia. Az oktatásban ugyancsak jelentős reform zajlik: az óvodák kivételével az oktatási rendszer állami fenntartásba kerül és élesebben elválnak a kormányhivataloknál maradó oktatási igazgatási teendők, illetve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (KIK) kerülő intézmény-fenntartási funkciók. Az átalakítással Heves megyében 150 iskola, közel 40 ezer diák és 3500 pedagógus érintett. Október 31-éig kell eldönteniük a településeknek, hogy mit szeretnének, vállalják-e az intézményeik fenntartását.

Az eseményen Marekné dr. Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megbízott elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a köznevelés helyzetét ma a demográfiai csökkenés, a leromlott települési infrastruktúra, a fenntartói források szűkössége és a széttagoltság jellemzi. A teendők közé tartozik az oktatás eredményességének, hatékonyságának javítása, a kompetenciafejlesztés, az esélyegyenlőtlenség csökkentése, a szegregáció hatásainak mérséklése, az oktatás minőségének értékelése, a tárgyi feltételek javítása, a költséghatékonyság növelése és a pedagógusok szakmai helyzetének jobbítása. A járási rendszerre alapulva 198 tankerület jön létre az országban. A cél az önkormányzatok anyagi kondícióitól független, kiegyenlített színvonalú oktatás, a támogató és rugalmas adminisztráció központi irányítással, helyi alkalmazással. Tervezhetővé válnak a pedagógusok szükségletei, a továbbképzések, a fiatalok előtt pedig életpálya nyílik. – Nem hierarchikus rendszert szeretnénk, hanem közös gondolkodást – emelte ki a szeptember 1-jétől működő KIK megbízott elnöke.

Fotó: Nemes Róbert

Csütörtök délután tűnt el a noszvaji idősek otthonából egy ott lakó hölgy. A nő fehér papucsot és zöld,virágmintás otthonkát viselt az eltűnésekor. A rendőrség nagy erőkkel keresi az asszonyt, az eltűnt személy súlyos mentális problémákkal küszködik.

Közel egy napja nincs hír a Noszvajon eltűnt asszony kilétéről. A 74 éves hölgy csütörtök délután hagyta el a noszvaji idősek otthonát, ahol többek között a mentális zavarai miatt kezelték. A hölgy fehér papucsot viselt, térdig érő zöld otthonka volt rajta az eltűnésekor. Középmagas, szőke hajú hölgyet keres a rendőrség- közölte Lázár Levente, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.

Péntek hajnal egy óráig kereste a rendőrség az eltűnt személyt, a speciális mentők illetve a noszvaji polgárőrség tagjai is részt vettek a keresésben. Péntek kora reggeltől folytatták a kutatást, a kora délutánig azonban semmilyen nyomra sem bukkantak. Óriási területeket fésülték át, többet között Síkfőkúton, több temetőt és dombot is átnéztek az eltűnt keresése miatt, eddig eredménytelenül.

Információink szerint az idős hölgy akár buszra is szállhatott, a nyugdíjas papírjain kívül semmire sem volt szüksége, hogy tömegközlekedéssel utazzon. Az ápolóknak sokszor emlegette a gádorosi házát, a rendőrség szerint nem kizárt, hogy éppen arrafelé fogják megtalálni.  Az asszony cukorbeteg, illetve súlyos mentális problémákkal küzd, gyógyszeres kezelés alatt áll.

Az ügyben kerestük az eltűnt asszony családját is, akik elzárkóztak a nyilatkozás lehetőségétől, illetve megtiltották azt az intézmény vezetőinek és gondozóinak is.

Nem érti Gyöngyöstarján lakossága a kedden történt öngyilkossági kísérlet okát. Mindenki példás családapaként ismeri a Gyöngyösön szolgáló tűzoltóparancsnokot. Alig egy hónapja született meg harmadik gyermekük, így a faluban élők megdöbbenve  beszélik egymás között, hogyan vonulhatott félre a temető melletti részre és ott fagyálló ivásával próbált véget vetni az életének.

A kollégái kezdték a keresését, mivel nem jelent meg a munkahelyén, rendőri erők bevonása után nyomozókutyák találták meg a férfit, akit mentőhelikopterrel szállítottak kórházba. A faluban élők már úgy tudják, jobban van és sikerült megmenteni az életét. Folyamatos találgatások kaptak szárnyra, hogy esetlegesen milyen  összefüggés lehet a mostani öngyilkossági kísérlet és a  hatvani tűzoltóparancsnok helyettes pár hónappal ezelőtti eltűnése között.