Keresés: „lemez” (46 találat)

Barkóczi Noémi és az X-Menz Idiotronic zenéjét vadonatúj helyszínen élvezhette a közönség szombaton este Egerben. A hétvégi zenés őrületnek városunk első romkocsmája, a Jaffa CoolTour Club adott otthont.

Az elmúlt hetekben nyílt meg meglehetősen retrós elnevezésű, éjszakai titkos találkákra is kiválóan alkalmas szórakozóhely a Jaffa, melyről azt rebesgetik, hogy Észak-Magyarország első romkocsmája.

A Vörösmarty utca egyik elhagyatottnak és külvárosinak tűnő udvarában tehát felfedezésre vár a bár, ahová ezúttal zenével csábították a közönséget. Hát a látogatók között volt is mindenféle korú és hajviseletű, a szeánsz hangulata mindenesetre összeboronálta a lelkeket.

A Jaffában a földszint a sörbarátoké, az emeleten viszont koktélokkal és zenével bombázzák a száraztorkú híveket.

Akiknek a ferde íróasztallapú, ősrégi iskolapadokban nem jutott hely, azok a hetvenes évekbeli fotelek és dohányzóasztalok között találtak menedéket a félhomályban. A rendezők némelyek számára állólámpával és mécsesekkel tették komfortosabbá a szombat esti akusztikai élményt, amire fősulis szabadcsapatok, és a helyi művészeti élet kiválóságai nagy várakozással érkeztek.

Az este nyitó produkciója, a nemrég első lemezbemutatóján túlesett Barkóczi Noémi, egyszálgitáros dalnok volt, aki egyre otthonosabban lépked a szórakoztatóipar ingatag deszkáin. Az izgatottnak tűnő lány ezúttal jól kihangosítva hallatta nem akármilyen hangját, rögtön egy „pici emberrel” szembesítve a hallgatóságot.

Az érzelmi hatást felerősíti félhomályból alaposan megérlelt, apró gondolatok bújnak elő: én, szegény mazochista, mikor hazafelé…  nem is értem miért lesz vége egyszercsak….

A dalszerző-énekesnő egyéni színfoltot jelent Eger zenei palettáján, sajátosan meghitt hangvételű produkcióiban akusztikus gitáron kíséri énekét. Nemcsak a hangjára érdemes odafigyelni, dalai, gitárjátéka is a szívek falait döngetik. Bemutatkozó EP-jét “szerda 5” címmel online jelentette meg március végén. A lemez meghallgatható és letölthető: http://noemibarkoczi.bandcamp.com

Az est második szereplője az X-Menz Idiotronic volt akikről annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy az electrotrash-t játszó budapesti zenekart 2008-ban néhány bolondos kedvű fiatal hozta létre. Az erős képzőművészeti kötődésű csapatot Brückner János, Fillér Máté és Dr. Rácskai Csaba alkotja, Szurcsik Erikával a mikrofonnál. A Jaffában, a  műsor elején a zenészek bemutatták elektronikus „ketyeréiket”, amelyek mellett szintetizátor és gitár is megszólalt az esten.

A banda egyébként az idén először megrendezett Trash Fesztivál dobogójáról érkezett. Produkciójukban techno és electro alappal, gitárral és a legkülönfélébb effektekkel, vizuális mágiával operálva varázsoltak új színeket a buliba, amelyet Popméter folytatott.

Holló Miklós

Nem túl hálás feladat a Broadway Studio cigarettafüsttel átitatott „húdesötét” levegőjét a Kiscsillag előtt bemelegíteni a péntek esti bulin. De ami jó a testnek, az a léleknek sem ártott. A Superego3 vállalva a nemes feladatot, ezúttal is jól vizsgázott. A zenekart most sem hagyta cserben hűséges törzsközönsége, testi-lelki energiákkal, kitartóan támogatta kedvencét.

A jó hangulatú akusztikus estekről elhíresült banda ezúttal dögös fazonját küldte színpadra, ahol számait két gitárral és Moldván Zsoltival megtámogatva hozta lendületbe az estet.

A 2007-ben alakult zenekar kellemesen bejátszotta a teret, dalaikhoz a kórus, a közönség volt. A számok dögösen is jók, nem szégyellik a lassan kirajzolódó ifjúkor szentimentalizmusát. Félóra után így sodródunk el a Táborig, magunkba szívva a tűnékeny pillanatok hangulatát.

A Kiscsillag Jávor Pállal lépett színre, s a gitárok rohamától felajzott közönség nagy örömére sorra énekeltek fekete bánatokról, az elmúlt húsz évről és napsütötte szigetről. A lemezekhez képest nyersebb, lendületesebb hangzással, a hely bizonytalan akusztikája ellenére is forró hangulattal lepték meg a péntek este idetévedt, lazításra vágyó közönséget. A Broadway sötét útvesztőjében, a publikum soraiban ringatóztak a hétvégére kihegyezett fősulisok, a zenei élmény után kutatók, a heti munkában megfáradt, ellazulni vágyók, vagy a 21. századból kiábrándult ólmos szeretők. A pultnál pedig kisvárosunkba tévedt, csinos koncertszervezővel is összeakadt az ember, némi eszmecserét folytatva a bandákról és a közönségről.

Miközben a színpadon a zenészek egy vad rock and rollba csapnak, valaki a helyet dicsérve éppen megjegyzi, hogy milyen jó hogy a pult néhány méterre van a koncerttértől.  Ilyen helyen azonnal sörhöz lehet jutni, és a szintkülönbség több oldalról is kellemes rálátást biztosít a zenekarra meg az elől tomboló csajokra.

A Kiscsillag baráti körben érezheti magát Egerben. Egy dal erejéig a valaha a Kispálban is megfordult, s időnként a rockabilliben is otthonosan mozgó Szabó Attila gitárszólóit élvezhettük az „Itt valahol” című számban. Bár az ellenfény miatt a zenekar látómezője viszonylag szűk volt, a rajongók is megerősítették jelenlétükről a zenészeket.

A hangulat persze magával ragadta az elmélkedőket is. Ez nem csoda, hiszen az élőben játszó Kiscsillag igencsak beérett dalokkal, jó ötletekkel és nagyszerű gitárzenével bombáztak, ami mellett a dobos Mihalik Ábel teljesítménye mindenképpen említést érdemel.

Nagyon ütősek voltak a vadulást megszakító hömpölygősebb dalok, s az est egyik csúcsa a tavalyi-új dal, a Sirály volt. A Lufi és az „Az az idő” is magába szívta az embert, mintha ezek is sokkal jobbak lennének élőben.

A belassulás hatása alól nem volt könnyű kikeveredni, ehhez kellett némi kockacukor, szomszéd és mindazok, akiket Lovasi örökre szívébe zárt.

A Kiscsillag világított néhány órát Eger péntek esti egén, aztán ment tovább. Aki marad, az élvezheti még, hogy az egykori borozóból lett diszkópláza egész jó helyszín lehetne koncertekhez. Csak közönség legyen. A kiscsillag és a Superego is kapott belőle ízelítőt. Egyelőre azonban a dalokból nem lehetett kibogozni, hogy vajon hová tűnik a sok fiatal?

Holló Miklós

A kétnapos Ethno Funk Fesztivál legkülönlegesebb előadásán a Nigériából Egerbe látogató Oleku Band és a 15 éves Kerekes Band jubileumi koncertjén tombolt a közönség szombat este a Hotel Egerben.

Néhány órára a Hotel Egerbe költözött Afrika hangulata szombaton. Hat nigériai muzsikus, azaz az Oleku Band csábította táncra a közönséget, az egyébként koncertekre is kiválóan alkalmas konferencia teremben. Igaz a rendezők a hely szellemét tiszteletben tartva ülő koncertre számítottak, ám sok lelkes fiatal engedve a fekete kontinens csábításának, lelkesen átadta magát a lüktető ritmusoknak.

Az afrobeat és highlife stílust képviselő világzenei csapat mélyről jövő örömöt hozott a fesztiválra, melynek közönsége a második napon is nagyra értékelte a különleges muzsikát. Nem lehetett ülve maradni a hangok hallatán, s a felszabadult lelkek megtanulhattak néhány eredeti tánclépést a koncert alatt. Aki esetleg lemaradt a buliról, az meghallgathatja az Oleku Band lemezét a zenei Könyvtárban.

A nigériai zenekar hosszú témákkal, hömpölygő ritmusokkal, jazz-rockos fúvós betétekkel bombázta a füleket. Nem csoda, hogy az idő oly észrevétlenül szaladt el az önfeledt mulatozás közben. A révületből felocsúdva hamarosan már a legújabb lemezére készülő Kerekes Band

másfél évtizedes történetének jubileumi ünnepségébe csöppent a koncertlátogató, melyen hangok és fények orgiája kápráztatta az eleinte itt is ülésre kárhoztatottakat.

A fesztivál zárására időzített koncerten vibráló fények között, színes ködökből bukkant elő a csángó boogie és a névadó ethno funk, ami szintén er5őteljesen megmozgatta végtagokat, már nem csak a színpad mellett.

Az utóbbi évek egyik legsikeresebb hazai világzenei bandájának zenéje lépésről lépésre nyerte el mai formáját, és a jelek szerint nincs megállás, tovább halad az elektronika és a hagyomány mezsgyéjén. A folklór elemei közül nemcsak a hazai ihletésért hajolnak le az egri betyárok, a táguló körben a rock and roll, a blues, a funk és egyre inkább a modern elektronikus irányzatok is teret nyernek mindama kellékkel együtt, ami a stílus jegyet erősíti.

A 15. évfordulón sztárvendégként a funk zene egyik hazai emblematikus figurája, Pély Barna erősítette a csapatot a színpadon.

Az Ethno Funk Fesztivál, még ha egyfajta rétegigénynek tűnhet első nekifutásra, végre hozott egy kis pezsgést a városban. Jó volt látni a Bartakovicsban nyüzsgő, s a Hotel Egerben fesztelenül táncoló fiatalokat. És a fesztelen zenészeket, amint elmerülnek a hangok mámorító tengerében, miközben persze más rendezvények, az Eger Rally mellett könnyűzenei koncertek is zajlottak párhuzamosan. Az sem lenne baj, ha a szervezést egyeztetve nem zsúfolnák egyetlen hétvégére ezeket a bulikat.

Holló Miklós

Fergeteges Szászcsávási banzájjal kezdődött és hajnalig tartó tánccal folytatódott a az Egri Tavaszi Fesztivál keretében rendezett Ethno Funk Fesztivál, melynek első napján a Nemjuci és a Zagar zenekarokra voltak kíváncsiak a legtöbben, a Bartakovics Béla Közösségi Házban. Kétnapos találkozó keretében, négy magyar és egy nigériai zenekar szórakoztatta az elmúlt hétvégén a világzene kedvelőit.

A világzene lényege, hogy nemcsak különböző népek, hanem stílusok, műfajok is jól megférnek egy színpadon egymás mellett, akár egy produkcióban is. Az első alkalommal megrendezett nagyszabású Ethno Funk Fesztivált a világot járt erdélyi Szászcsávási Zenekar nyitotta, megmutatva a tiszta forrást a ma gyermekei számára is. A nemzetközi porondon is jól jegyzett zenekar a hagyományt legeredetibb, ugyanakkor bátor módon, szinte „rockandrollos” magabiztossággal képviseli szerte a világon. Egerben is megmutatta, hogyan érdemes muzsikálni, s a koncert közben megszaporodott és a tánctérre letelepedett közönség nem is akarta leengedni a színpadról.

A Bartakoviocs Béla Közösségi Házban, ahol péntek éjfélig még tartott az Interaktív Líra irodalmi maratonja, örömteli látvány volt, hogy a nyugdíjasok helyett, újra fiatalok veszik birtokba az egyházi ingatlant, várva az este második fellépőjét Németh Juci zenekarát. Az alternatív és pop és pörgős Nemjuci meg is mozgatta a tagokat rendesen, immár második alkalommal nekifutva az egri éjszakának. A Magyar Dal Napján a rendőrség és valami nem éppen zenekedvelő lakó által „lekevert” csapat most hihetetlen energiával végigjátszhatta programját, nem kis örömet okozva ezzel rengeteg fiatalnak.

A mámor az elektronikus szférákban folytatódott, hiszen az éjszakába nyúló bulin, szintén sokak örömére az alternatív dance-elektro világa bontakozott ki. A Zagar nem is kímélte a füleket, különleges színpadi produkcióval lepték meg az énekelni is hajlandó rajongókat. Kozmikus ködök, fantasztikus effektek ereszkedtek az emberekre, mialatt egy emelettel feljebb éppen Posta Marcsi fogalmazta költeményekbe társadalom, művészet- és életmódkritikáját a 24 órás Líra előadássorozat végsőkig kitartó, fanatikus közönségének.

A zenés produkciókat Eger egyik vezető kísérleti művészeSzilágyi Rudolfvizuál anyaga egészítette ki, s bár az élő zenék elfogytak hajnalra, nem maradtak magukra a táncra és funky őrületre vágyó éber lovagok. A Belga zenekarból jól ismert Mégötlövés és Bauxit pedig lemezlovasként mutatkozott be a Bartakovicsban, ahol erre az alakalommal különböző korosztályok tagjai együtt csavarták csípőjüket.

Holló Miklós

Napsütéses, de szeles időjárás várta a II. Félsziget Kupa résztvevőit a hétvégén Tihanyban. Az országúti kerékpárosok szezonnyitó versenyére mintegy 200 fős mezőny gyűlt össze.

A tavasszal megszokott iram jellemezte a viadalt, a résztvevők felfelé és lefelé sem kímélték magukat. A kilométerórák gyakran mutattak 60-65 kilométer/ órás sebességet. A nagy létszámú csapatok próbáltak számukra előnyös elmenésekkel előnyt szerezni. A mezőny azonban mindig összezárt, szerelte ezeket a próbálkozásokat. Egy kísérletet tett az Batorfi-Agria KTK versenyzője, Kónya Tamás is, aki a hatkörös verseny második és harmadik körében lépett el. Azonban az erős északi szélben nem tudott úgy haladni, mint a mezőny, s így elolvadt az előnye. Az ötödik körben egy újabb négyfős csapat próbálkozott a szökéssel, ezúttal sikerrel. Ennek tagja volt Fejes Gábor, az egriek kiválósága is, aki az erőfölényét kihasználva a legutolsó hegyen otthagyta szökevénytársait, s mintegy 10 kilométeren keresztül egyedül hajtva megőrizte az előnyét, összetett elsőként érkezve a célba. Az agriás Kónya Tamás, Tóth Norbert és Lengyel Gábor a mezőny első felében érkezett. Király Zoltán, a negyven feletti férfiak között a dobogóról éppen lemaradva a negyedik helyen végzett.

Heves megye rendőrei tavaly jól teljesítettek, van mire büszkének lenni – értékelte a 2010-es esztendőt kedden dr. Ormossy Attila főkapitány. Az elmúlt évet értékelve dr. Ormossy Attila rendőr ezredes, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság (HRFK) vezetője úgy vélekedett: számokkal is igazolható, hogy megyénk rendőrei jó színvonalon végzik munkájukat. Az ismertté vált bűncselekmények száma például kedvező, az országos rangsorban a 16–17. helyet foglaljuk el. Volt ugyan némi növekedés ezen a téren, de ennek dinamikája csekély.

– Számolnunk kell ugyanakkor azzal a speciális helyzettel, hogy egyes térségekben, településeken rossz, sőt olykor rendkívül rossz biztonságérzetet tapasztalunk. Épp ezért az idei év kiemelt feladata lesz az okok feltárása. Utasításba adtam, hogy elemezzék a rossz közérzethez vezető okokat. Fontos kérdésről van szó, hiszen hiába produkálunk kedvező számadatokat, ha ez nem tükröztethető vissza – fogalmazott a rendőrfőkapitány, aki hozzátette: tudja, hogy vannak korlátaik. Minden társadalmi problémát nem kezelhet csupán a rendőrség.

A HRFK vezetője szólt a részletekről is. Eszerint különösen kedvező Hevesben a vagyon elleni cselekmények számának a csökkenése, különösen a betöréses lopásoké, amelyeknek a felderítése is eredményesebb volt a korábbiaknál. Szintén kevesebb rablás miatt kellett a bűnüldözőknek nyomozniuk.

Forrás: HEOL

Mi történt a nyugdíjpénztári befizetésekkel, váltson vagy sem az, aki biztonságban szeretné tudni nyugdíját? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre próbált választ adni az a fórum, melyre szakértőket hívtak meg az MSZP megyei vezetői, hogy elemezzék a kialakult helyzetet.

A Sportiskolák Országos Szövetsége (SIOSZ) valamint az Egri Városi Sportiskola (EVSI) szervezésében három sportágban, 14 sportiskolás csapat, mintegy 200 fiatal küzdött az I. SIOSZ-kupáért Egerben. A kétnapos egri program regionális, sportiskolai konferenciával zárult az Városháza dísztermében, melyen a térség szinte valamennyi sportiskolája képviseltette magát.

A fiú kézilabdásoknál az Egri Városi Sportiskola nyerte a tornát, a leány röplabdásoknál a Miskolci Sportiskola, a fiú kosarasoknál a Debreceni Sportiskola bizonyult a legjobbnak.

A konferencián az Egri Önkormányzat nevében Csákvári Antal tanácsnok a Humán Erőforrás Bizottság elnöke köszöntötte a résztvevőket.

A szakmai tanácskozáson Farkas Tibor, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Sport Államtitkárságának vezető főtanácsosa az iskolai sport, az utánpótlás-nevelés és az élsport tekintetében a sportiskolai rendszer jelenlegi helyzetét, az új sportirányítási rendszert és a közoktatási törvény előkészületi szakaszát elemezte. Az állami szerepvállalás tükrében kitért a mindennapos testnevelés kialakításának katalizálására, az utánpótlás-centrumok kialakítására, a sportiskolai rendszer felülvizsgálatára, az utánpótlás-programok profiltisztítására, az élsport koncentráltabb finanszírozására, a sportágfejlesztési programok támogatására, a pedagógusi és edzői életpályamodell kialakítására.

Pignitzky Dorottya, a Sport XXI. Program vezetője a program iskolai érintettségéről tartott tájékoztatót. A támogatás lehet közvetlen iskolai pénzügyi finanszírozás, továbbá kiterjed felszerelésre, eszközre, versenyrendszerekre, szakemberképzésre, digitális módszertani anyagokra. Példaként említette a mini-teniszt, a vízilabda Suli-póló döntőket, a kosárlabda Kenguru-és gyermekkupát, mini- és gyermek-röplabda tornákat, a terematlétikát, a gyermek kézilabda-bajnokságot, szivacskézilabdát.

Keczeli Danica, a Debreceni Sportcentrum Kft. kiválasztási programvezetője a Debrecenben sikeresen működő tíz hónapos, Kincskereső Program bemutatásával szemléltette a tehetség-felismerést, kiválasztást, a sportágválasztást. Mint kiemelte, a sportpszichológus feladata a tehetség megvalósulását befolyásoló külső tényezők összehangolása.

Juhász István, a Magyar Kézilabda Szövetség szakmai igazgatója elmondta, Magyarország ’72-óta minden olimpia résztvevője, Pekingben 12-12 csapat léphetett pályára; az MKSZ célja, hogy Londonba a férfi és a női csapat is kijusson. A sportág népszerűsége töretlenül fejlődik; 167 tagországban, összesen 20 millióan kézilabdáznak. Magyarországon 30 ezer aktív, 55 ezer regisztrált kézilabdázó van; 471 mérkőzést közvetítettek a televíziók. A szakember előadásában az utánpótlásra külön kitért. Mint elmondta, a Sport XXI. Program által támogatott szivacs és gyermek kézilabda-bajnokságokban 1260 csapat lépett pályára az év folyamán. A Nemzeti Sport Intézet által koordinált Héraklész Csillagprogram hatalmas lehetőséget biztosít a 23 év alatti korosztálynak, többek között azzal, hogy lehetőségük nyílik a felnőttekkel való közös edzésekre. Az NSI éves szinten 100 millió forintot meghaladó állami támogatást ad a szövetségnek az utánpótlás-programok végrehajtására.

Kovács Géza, az Egri Városi Sportiskola igazgatója, saját példájukat ismertette. - A 2009-es „Év Sportiskolája” cím elnyerése után 2010-ben még jobbak az eredményeink. Az ob-ken, diákolimpiákon kiemelkedően szerepeltek sportolóink, mintegy 130 érmet gyűjtöttek.
Dr. Honfi László, az Eszterházy Károly Főiskola intézeti igazgatója a mentális edzés hatékonyságának vizsgálatát mutatta be a torna sportágon keresztül.

Az előző napi színvonalas mérkőzések után Fuhrmann Géza a SIOSZ elnöke értékelésében elmondta, az első alkalommal kiírt kupa jó felvezető eseménye lehet a jövő évre tervezett, esetleges sportiskolai országos bajnokságnak. Az elnök a konferencián hozzátette, az ob-n akár négyezer fiatalra is számíthatnak. Fuhrmann Géza a sportiskolák jelentőségeként példaként emelte ki a pécsi Biczó Bence úszót, aki tavasszal a „Magyarország legjobb sportági sportiskolása” címet nyerte, majd a Szingapúri Ifjúsági Olimpiáról aranyéremmel tért haza.

Az I. SIOSZ-kupa végeredménye:

Fiú kézilabda (1997-es korosztály): 1. Egri VSI (edző: Herczeg Béla), 2. Gyöngyösi SI, 3. Debreceni SI, 4. Nyírsuli, 5. Miskolci SI. Legjobb mezőnyjátékos: Molnár Martin (EVSI), legjobb kapus: Fábián Dávid (Debreceni SI), gólkirály: Tóth Márk (Gyöngyösi SI).
Leány röplabda (serdülők): 1. Miskolci Sportiskola (Edző: Fülöpné Fogarasi Márta), 2. Egri Városi Sportiskola, 3. Nyírsuli, 4. Szolnoki Sportiskola. Legjobb mezőnyjátékos: Oláh Petra (MISI), legjobb ütő: Tóth Bettina (Nyírsuli), legjobb feladó: Benedek Dorottya (Egri VSI).
Fiú kosárlabda (1997-es korosztály): 1. Debreceni SI (Edző: Cserfalvi István), 2. Nyírsuli, 3. Egri VSI, 4. MISI, 5. Szolnok. Legjobb center: Kaló Ádám (EVSI), legjobb dobó: Berki Ádám (Debreni SI), legjobb mezőnyjátékos: Törköly Péter (Nyírsuli).

Forrás: Egriszín

„Bányászat és Geotermia 2010” címmel kezdődött konferencia a Magyar Bányászati és. Földtani Hivatal és a Magyar Bányászati Szövetség rendezésében ma délelőtt, a Hotel Egerben. A három napos találkozón a bányászat aktuális kérdéseit vitatják meg a szakemberek.

A geotermia kérdésköre a kiemelt témája a bányászati szakemberek, vállalkozók részvételével megrendezett találkozónak. A bányatörvény hatálya alá került a törvénymódosítás révén a geotermikus energia kitermelése, kutatása, hasznosítása. A geotermia hasznosítása jórészt a bányászathoz kapcsolódik, mivel a szárazon, nagy mélységből kivett földhő bányászati kérdés. A Magyarország számára nagyon fontos új terület, hiszen nagyon jó adottságai vannak az országnak. Ennek ellenére még gyerekcipőben jár a geotermikus energia kutatása.
ma már csak három mélyművelésű bánya működik az országban, de közel ezer külszíni bánya található.
A 140 fős találkozó megnyitóján Sós István alpolgármester köszöntőjében kiemelte, hogy a válságból való kilábalás gondjaival küzdő gazdaságban fontos szerep jut a bányászati területnek is. Az alpolgármester az Eger számára idegenforgalmi jelentőséggel bíró termálvízre alapozó gyógyturizmust, valamint a most épülő biomassza erőmű jelentőségét hangsúlyozta.
Magyarország geotermikus nagyhatalom, az országon belül a megye is büszkélkedhet ilyen jellegű adottságokkal, jelentette ki Szabó Róbert a Heves megyei Közgyűlés alelnöke. Az alelnök hozzátette, hogy az adottságokat nem használják ki kellőképpen, aminek előmozdításában ez a konferencia is segíthet.

A tanácskozás előtt Nagy Lajos, az OMYA Hungária Kft. ügyvezető igazgatója a hazai erőforrásokat és bányászat jelenlegi helyzetét is jellemezte:
„Nem vagyunk nagyhatalom bányászatban, viszont szeretném eloszlatni azokat  a több évtizedes és nem megfelelő információkra alapozott megállapítást, hogy Magyarország ásványi nyersanyagokban szegény ország. Ez nem igaz. Magyarország közepesen ellátott ásványi anyagokban.
Ez a közepes ellátottság rögtön hozza a bányászat megújulásának lehetőségét, és a megújuláshoz vezető út feladatait is.
Úgy gondolom, hogy amikor az ország energia függősége 80 %, ha importra gondolok,
akkor nagyon komolyam kell foglalkozni azzal 3,3 milliárd tonna, különböző minőségű szénkészlettel, ami rendelkezésre áll. A földtani vagy geológiai vagyon ennél lényegesen nagyobb. ez természetesen új helyzetet teremthet, de ne csak a szénről vagy a földgázról beszéljünk, egyéb nyersanyagokban is gazdagok vagyunk.
Úgy gondolom, hogy felül kell vizsgálni, hogy a nemzetgazdaságnak mire van szüksége.
Meg kell nézni, hogy az igényeit mennyire egészíti ki importból, és mennyire saját forrásból. Mellé kell tenni a saját forrás-lehetőségeket és törekedni kell az import csökkentésére kiváltására.
Az import mindig az adott országban teremt munkahelyet, ott generálhat fizetéseket a költségvetésbe, ott generálhat egy magasabb életszínvonalat a társadalom résztvevői számára. Ne engedjük ezt ki a kezünkből, csináljuk ezt itthon.
valljuk be a végcél az, hogy a társadalmi jólét emelkedjen. Úgy gondolom, hogy ehhez a mi szakmánk tud hozzátenni.”
A résztvevők pénteken szakmai vezetéssel ellátogatnak az OMYA Hungária Kft. üzemébe.

Forrás: Egriszín

A régi tárgyak mindenkinek mást jelentenek. Sokan csak értéktelen kacatoknak tartják a megkopott, csorba, pöttyös bögréket, míg mások a fellegekben járnak, ha rálelnek egyre, ráadásul hozzá illő aljjal. Egy traktoros mintájú cigarettatárcát lehet szocreál borzalomnak is nevezni, míg másnak értékes darab a gyűjteményében. Egy azonban biztos: a régiségvásároknak romantikája van.

Minden hónap harmadik vasárnapján régiségvásárt rendeznek Eger belvárosában, a Szúnyog-közi parkolóban, a Centrum áruház mögött. Reggel hattól délután négy óráig várják az árusok portékáikkal a régiségekre vadászó vevőket vagy a nosztalgiára vágyókat. Így volt ez október 17-én vasárnap is.

Egy nosztalgiával átszőtt vásári sétán újra felfedezhetjük a letűnt korok mindennapi használati eszközeit: a széntüzelésű vasalót, az ijesztő diótörőt, a sulykolót, a borbély régi eszközeit, amelyekről talán már meg is feledkeztünk. Kapcsolatba kerülhetünk dísztárgyakkal, ritkaságokkal. Mosolyra fakasztó élményt jelenthetnek számunkra a mai gépiesített világban, ha feltehetünk egy lemezt egy régi lemezjátszóra, kipróbálhatjuk a gramofont, tehetünk pár lépést egy szépen faragott vándorbottal, s gyönyörködhetünk százéves fényképekben.

A pénztárcánkat sem kell nagyon kinyitnunk, hiszen pár száz forintért már biztosan találunk valamilyen apróságot, ami nem csak egy értéktelen kacat a számunkra. Néhány ezer forintért pedig akár egy antik zsebórára vagy festményre is szert tehetünk. Aki valódi régiségeket vásárolna, keresse a mű- és régiségkereskedőket! A régiségvásár kitűnő helyszín erre, hiszen nagy előnye az antikvitás üzletekkel szemben, hogy itt lehet alkudni. Ez azonban nem mindenkinek megy könnyen, sokan kényelmetlenül érezik magukat az alkudozás során, s kifizetik az elsőre bemondott árat. Ez öreg hiba, hiszen akár 50%-kal is lejjebb tornázhatjuk az összeget, ha meg tudjuk nyerni magunknak az árust.

Könyveket már 100-500 forint között kaphatunk, s természetesen minél többet vásárolunk, annál többet engednek az árból. Konyhai eszközöket (régi lábasok, sütőformák, tálak, kaviártartó, porcelánbögre) 1000-6000 forintért vihetünk haza. A valódi antik műalkotások persze itt is drágábbak: egy aranyozott olajfestmény akár százezer forintba is kerülhet. Ha szeretnénk egy értékes darabot, de nem értünk hozzá, mindenképpen vigyünk magunkkal valakit, aki meg tudja különböztetni a bóvlit a valódi régiségtől. Ellenkező esetben nagy csalódás érhet bennünket, amikor szerzeményünket világgá kürtölve kiderül, hogy értéktelen, ósdi vackot vásároltunk sok pénzért.

A következő régiségvásár rendhagyó módon október 31-én lesz a Szúnyog-közben.

Forrás: Egriszín