Keresés: „modern” (52 találat)

Megszületett az Eger-Nyilatkozat

· Belföld · Külföld

Nagyszabású nemzetközi konferenciát rendezett Eger június 17-e és 20-a között. A Külügyminisztérium a magyar soros uniós elnökséghez kötődő támogatásával szervezte meg Eger Önkormányzata és az Eszterházy Károly Főiskola Lyceum Pro Scientis Alapítványa a „Kulturális sokszínűség, érdemi párbeszéd – Hídépítés Európa és az Arab & Muszlim Világ között” című eseményt.

Az együttműködő partner az Al-Gharnati Alapítvány volt. Több mint 20 arab vendégünk volt, Katar, Szaud Arábia, Marokkó, Törökország, Tunézia, Algéria, Kuwait, Egyiptom, képviseletében. Európát Magyarország mellett a következő soros elnök, Lengyelország képviselte, valamint jelen volt egy, az arab világgal foglalkozó szakember az Amerikai Egyesült Államok képviseletében is. A soros elnökséghez kötődő magyar külpolitika egyik fontos üzenete, hogy bíznunk kell egymásban, segíteni kell az érdemi párbeszédet, törekedni kell egymás megértésére, gazdagítására azzal, hogy megosztjuk tapasztalatainkat. A konferencia is ezt a célt szolgálta. Az esemény hagyományt teremtő módon, átível a Lengyel uniós soros elnökségi periódusba is. 

Az elfogadott „EGER NYILATKOZAT” alappillérrei:
Elismerjük a Nyugat és a „Muszlim világ” közötti párbeszéd fontosságát, felismerve, hogy úgy kell egymásra tekintenünk mint partnerekre, akik hajlandóak azt keresni, ami összeköt.

Az elmúlt években Európa és a „Muszlim világ” közötti párbeszéd jelentősen erősödött, a konferencián a globalizáció kihívásaira kerestünk közös válaszokat, a párbeszéd, a kölcsönös megértés jegyében. Egerben kerestük a jövőbeni együttműködés formáit is.

A tény, hogy Magyarország az unió soros elnöke, különleges jelentőséget adott a találkozásnak, azért is, mert a kultúra- és vallásközi párbeszéd az EU prioritásai közé tartozik. Közös akaratunk, hogy ez a párbeszéd segítsen megoldásokat találni az alapvető problémákra, a fenntartható gazdasági növekedés kérdéseire, a morális, gazdasági és financiális válságra.

Hisszük, hogy a tapasztalatok megosztása a kulturális együttműködés és a működő, valamint leendő kereskedelmi kapcsolatok szintén segítenek majd abban, hogy megfeleljünk a modern világ kihívásainak.

Eger mint házigazda részéről Habis László, az Év Polgármestere, a megyeszékhely országgyűlési képviselője hangsúlyozta: a város katalizátora szeretne lenni a remélhetőleg most kezdődő hosszú folyamatnak, amely a kölcsönös megértést, párbeszédet szolgálja.
Eger polgármestere hozzátette: tisztában van azzal, hogy ennek a folyamatnak minden oldalon megvannak az ellenzői, ugyanakkor a vezetők felelőssége az, hogy passzivitásba menekülve tovább növelik a kockázatokat, vagy a megértést választják.
Partnerként tekintünk egymásra, célunk együttműködés létrehozása a kultúra, a gazdaság, az oktatás és a sport területén. Magyarország ebben, a kultúrák, vallások és civilizációk közötti párbeszédben hídfő szerepet kíván betölteni.
A jövőbeni párbeszéd és megértés a fiataloknál kezdődik, ennek érdekében a tervek között szerepel egy oktatási- képzési központ létrehozása és képzési programok megvalósítása Egerben – helyi, magyar és nemzetközi felsőoktatási intézmények együttműködésével.

Hóvári János helyettes külügyi államtitkár zárszavában elmondta: nagy siker az egri konferencia, ahol a legfontosabb kérdésekről esett szó az észak-afrikai és közép-európai térség között. Aláhúzta, hogy Eger kulcsszerepet tölthet be ebben a kapcsolatban, a városnak minden évben meg kell rendeznie egy hasonló konferenciát, hogy folyamatos legyen a párbeszéd. Ezekre az eseményekre szakértőket, előadókat hívnak majd a világ minden tájáról, valamint sok egyetemista résztvevőt kívánnak bevonni, nagyobb hallgatósággal szeretnék megrendezni a következő konferenciát, hogy a párbeszéd és megértés szélesebb körű legyen. Hóvári János szerint a magyar társadalomnak meg kell értenie, hogy a világ nagyobb, mint Közép-Európa, ki kell nyitnunk külpolitikánk ablakait, még aktívabbnak kell lennünk a világ különböző kultúráival való kapcsolatokban.

Fényjáték a Dobó téren

· Kultúra · Szabadidő

Fénnyel komponálva címmel különleges kreatív interaktív programot ígér a Dobó térre június 18-ára a Művészetek Háza N. K. K Kft, melynek célja, hogy ízelítőt adjon a különböző "fényes" képzőművészeti ágakból, amelyeknél tetten érhető Kepes György fényművészetének hatása - tudtuk meg a kedden délelőtt a Zsinagóga Galériában megtartott sajtótájékoztatóból.

Ahogy azt a szervezőktől megtudtuk eddig ilyen jellegű alkotás még nem volt Egerben. A fénnyel komponálva c. tematikus nap egy TÁMOP pályázat részeként valósul meg, melyre a Művészetek Háta N.K.K Kft. 34 millió forintot nyert el. A produkciók mindegyike a legkülönbözőbb műfajokban a modern technikát igénybe vevő fénnyel történő kísérletezésre épít. A program Cakó Ferenc grafikusművész homok animációjával indul, majd a Lézerszínház és az LA Dance Company közös produkciójában valódi dialógus formálódik a 19. századi progresszív zene, a kortárs jazz és az elektronikus zene között. A Lézerszínház művészei hallhatóvá teszik a fényt és láthatóvá varázsolják a hangot fénykoncertjükön. Szintén látványos produkcióval lepi meg az egri közönséget a Kiégő Izzók Vizuális Csoport, akik a Dobó teret, a várat és a Minorita templom homlokzatát fényfestéssel teszik élővé.

A tájékoztató rendezvényen a művészek nem csak azt mondták el, mit fog látni vagy hallani a közönség jövő hét végén, de némi ízelítőt is mutattak be a produkciókból.

Rázsi Botond alpolgármester a megnyitón elmondta, nagy örömmel ad otthont Eger, ennek a rendezvénynek, hiszen Egerben Kepes György nyomán helye van a fényművészetnek és szeretnének mindent megtenni, hogy Egerben kielégítsék a pezsgő kultúra fogyasztás igényét.

Forrás: Egriszín

Gyermekbábosok XVIII. Országos Fesztiválja

· Kultúra · Szabadidő

A szakma a legrangosabb amatőr gyermekbábos rendezvényként tartja számon az egri fesztivált. Az évtizedes múltra visszatekintő rendezvény ebben a műfajban az egyetlen olyan országos találkozó, ahol alkalom nyílik a szakma ilyen szintű találkozójára, szakmai tapasztalatcserére. Az egri fesztivál tulajdonképpen egy nagy gála, ahol bár versenyeznek a fellépő csoportok, de mégsem ez a lényeg, hanem a találkozás, a seregszemle. Itt ugyanis már minden produkció színvonalas és különleges, hiszen a megyei seregszemlék legjobbja jut el Egerbe.

Sokéves tapasztalat, hogy a fesztivál produkciói mind témaválasztásban, mind a különböző bábtechnikák felvonultatásában igen színes és magas színvonalú. A darabválasztás szintén nagyon változatos: a magyar népmeséktől a modern meséken át a showműsorig terjed a skála.

Annak ellenére, hogy a bábozás igen drága és munkaigényes műfaj, országszerte népszerű a korosztállyal foglalkozó szakvezetők körében. Idén 16 bábcsoport mutatkozik be.

Program:

Június 3. péntek

14.00 Ünnepélyes MEGNYITÓ
Vándor Lóci és vendégei - Lázár Attila bábművész műsora

14.45 - 19.00 BEMUTATÓK
- Az állatok iskolája (műmese) - Kiskaticák Bábcsoport (Budapest)
- Királyság! (nyílt bábjáték) - Mákvirágok Bábcsoport (Sárszentmihály)
- A békakirály (bunraku féle bábok) - Meseködmön Bábcsoport (Budapest)
- Kolontos Palkó (hátsó mozgatású bábokkal) - Boglári Játékszín (Balatonboglár)
- A rátóti csikótojás (marionett és árnyjáték) - Pom Pom Bábcsoport (Tata)
- Az engedetlen napraforgó (mese) - Lellei Színjátszók (Balatonlelle)

18.00 Vacsora

22.30 Disco
Szakmai beszélgetés
Ismerkedési est

Június 4. szombat

9.00 - 13.00 BEMUTATÓK
- Az engedetlen királykisasszony (vegyes technika, fekete színház) - Mókás Bocsok (Szeged)
- Az aranyszőrű bárány (magyar népmese) - Napocska Bábcsoport (Gyulaháza)
- Hárman egy szoknyában, avagy: a különleges királyi rendelet (asztali bábjáték) - Fecske Bábcsoport (Sióagárd)
- Az égig érő paszuly (vegyes technika) - Aranyos Kakasok Bábcsoport (Kecskemét)
- A pöttyös zöld lovacska bátyja (botos báb) - Pinocchió Bábcsoport (Nyergesújfalu)
- A profi (árnyjáték) - Manu Art Bábcsoport (Pomáz)
- A csizmás kandúr (vegyes technika) - Vándorbot Báboskör (Kecskemét)

12.00-tól Ebéd

14.00 - 15.30 BEMUTATÓK- Négy cigánylegény mesterségének haszna (vegyes technika) - Tücsök Bábcsoport (Celldömölk)
- A pletykás asszony (népmese) - Szájról Bábra Bábról Szájra Bábcsoport (Mikepércs)
- Oroszlán és a kisegér - máskkép (fekete színház) - Diócska Bábcsoport (Diószeg/Szlovákia)

16.30 Eredményhirdetés

A zsűri tagjai:
Demeter Zsuzsa bábrendező
Lengyel Pál, a Harlekin Bábszínház igazgatója

Támogatók: NKA, Magyar Művelődési Intézet, Bábjátékos Egyesület

További információ: Berecz Klára, bereczklara@ekmk.eu, 20/779-0376

Intermodális csomópont épülhet a déli városrészre

A polgármesteri hivataltól kapott tájékoztatás szerint a napokban Habis László, Eger polgármestere aláírta azt a támogatási szerződést, amely az egri intermodális közlekedési csomópont kivitelezésének előkészítéséről szól.

A terv szerint a különböző közlekedési eszközök (autóbusz, vasút, gépkocsi, kerékpár) egy modern, különféle szolgáltatásokat is nyújtó pontban találkoznának, nagyban megkönnyítve ezzel az egriek és az utazóközönség életét.

Eger önkormányzata 2010-ben „Eger, intermodális közösségi közlekedési központ létesítése” megnevezéssel nyújtott be uniós pályázatot, s az egy évvel ezelőtt befogadott projektjavaslatot a zsűri –kiemelt programként- támogatásra érdemesnek találta. A folyamat most nagyon fontos mérföldkőhöz érkezett: az Új Széchenyi Terv Közlekedés Operatív Program Közreműködő Szervezete kezdeményezte a támogatási szerződés megkötését, s ezt Habis László egri polgármester április 13-án látta el kézjegyével.

A nyolcvan millió forintot meghaladó összegből közbeszerzési eljárás keretében választják ki azt a vállalkozást, amely elkészíti a kiemelt jelentőségű fejlesztés részletes megvalósíthatósági tanulmányát. A költségek fedezetét 100%-ban az elnyert támogatásból finanszírozzuk. A tanulmánynak a 2012-es év elején el kell készülnie, fő célja, hogy feltárja azokat a közlekedésfejlesztési alternatívákat, műszaki megoldásokat, melyeket tisztázni kell egy több milliárd forint értékű beruházás előtt. A munka során folyamatosan együttműködik az önkormányzat, a MÁV és a VOLÁN társaság. Szoros kapcsolattartásra törekszünk a civil szervezetekkel és a lakossággal is. A megvalósíthatósági tanulmány alapján az önkormányzat egy új pályázatot nyújt be az engedélyezési és kiviteli tervek elkészítéséhez.

Nélkülözhetetlen ez a projekt, mert a városközpontban elhelyezkedő autóbusz-pályaudvar igen szűkösnek, „beszorítottnak” mondható, s emiatt hosszú távon nem képes kielégíteni a forgalmi elvárásokat, valamint az utazóközönség XXI. század elvárásainak megfelelő kiszolgálására sem alkalmas. Hiányzik a vasútállomás és az autóbusz-végállomás közötti közvetlen kapcsolat, noha ennek a szolgáltatási színvonal emelésében kulcsszerepe lenne. Az új intermodális közlekedési csomópont lehetőséget teremt arra, hogy az egyes közlekedési ágazatok a vasút, a közúti tömegközlekedés illetve gépkocsi közlekedés, valamint a városi kerékpár hálózat kapcsolódása létrejöjjön.
Eger város fejlődésének sajátossága, hogy a kereskedelmi-szolgáltatási központ a város északi peremén jött létre, ugyanakkor Eger kapcsolódása az országos hálózatokhoz csak a város egyetlen, túlzsúfolt észak-déli tengelyén keresztül lehetséges. A déli részen mindeddig a megfelelő közlekedési kapcsolattal és méretekkel rendelkező területek hiánya akadályozta a fejlesztések megindulását. A városépítészeti javaslat szerint a vasútállomás területén új közlekedésfejlesztési területek szabadíthatóak fel. Ha terveink megvalósulnak, úgy a „déli kapu” térsége a megyeszékhely jelentős fejlesztési csomópontjává válik.

Folk and rock

· Kultúra · Szabadidő

Teltház előtt adott nagy sikerű koncertet a Csík zenekar, valamint Ferenczi György és a Rackajam vasárnap este, a Hotel Egerben. A Tavaszi Fesztivál záróakkordjaként megrendezett eseményen a hazai folk sztárjai közös produkciójában a zenészek mellett a magyar népzene, a rhythm and blues, a funky, a rock és a jazz elemei adtak egymásnak randevút.

Immár tizenegyedik alkalommal rendezték meg a Tavaszi Fesztivált március 15. és április 3. között Egerben. Az összművészeti fesztiválon egyaránt helyet kapott a komoly- és könnyű zene, dráma és történelmi játék, énekverseny. Az eseménysorozat zárásaként az utóbbi években szinte minden korosztály körében népszerű Csík zenekart láthatta a közönség, méghozzá a szájharmonikás Ferenczi György bandájával a Rackajammel karöltve, a Hotel Eger Konferencia termében.

A „Népzenétől a rock and roll forradalomig” című előadáson a két zenekar megszámlálhatatlan hangszerrel foglalt helyet a színpadon, miközben a megszámlálhatatlan közönség minden helyet elfoglalt a nézőtéren.

A koncert szellemét a Little Wing, egy Hendrix szám zenei alapja adta meg, amire a Kaszárnya, kaszárnya című népdal hangzott fel Ferencziéktől, mintegy programadóként jelezve a földrészeket, korokat és műfajokat átívelő kulturális hidakat a világ zenéi között. Ez a mottó szépen végig is vonult a koncerten, amelyen mindkét zenekar megcsillogtatta képességeit a saját- és a partner zenei birodalmában is. Hát volt is mit, hiszen tolongtak a virtuózok, egyéniségek a színpadon.

A Rackajam zsákjából a hazai folklór elemei mellett az irodalom darabkái is előkerültek, Ady, Weöres majd Petőfi alakjaiban, a hangszerkavalkádból pedig a nagyon finomra hangolt szólamok a reneszánszkori  hajdútánccal és Ferenczi Gyuri fantasztikus herfliszólóival,. A nagy tetszést aratott „hungarian country”-ban elmosódtak a műfaji határok, a költői gondoltok között nem is érezte az ember hol van.

Mezőségi, majd kuruc kori zenével kezdte kalandozását a Csík zenekar, megadva az alaphangulatot, de a batyuból hamar előkerült a gitár is, s egészen groteszk képbe fordult az este. Annak ellenére, hogy az együttesben egri illetőségű hegedűst tisztelhetünk Szabó Attila személyében, viszonylag ritkán látható kedvelt városunkban a banda.

A Csík zenekar képes volt arra, amire már sokan törekedtek az elmúlt évtizedekben. A hagyomány tiszteletét össze tudta egyeztetni a modernitással a fejlődéssel. Az elfajulásnak az egri koncerten is rockandroll lett a vége, s két zenekar fúziójában Ferenczi is hegedűre kapva, hárman húzták el az ohioi szaporát, a chicagoi csárdást, a kentucky frisset.

A vérforraló muzsika nem a kényelmet szereti, ám a Hotel Eger olyan hely, ahol csak a színpadon tűrik meg a rock and rollt, ami egyébként szétfeszítené kereteket. Az intézményben csak szépen szabad szórakozni, hiszen már álló hely sem nagyon maradt. De ha megfogjuk az ördögöt, az visz magával, nincs mit tenni.

Az akusztikus szívtiprás nótacsokorral folytatódott, ha a lábakat nem is, de a füleket alaposan megdolgozta a kellemes vasárnap este.

Holló Miklós

Afrika hangjai és a Kerekes az Ethno Funk Fesztiválon

· Kultúra · Szabadidő

A kétnapos Ethno Funk Fesztivál legkülönlegesebb előadásán a Nigériából Egerbe látogató Oleku Band és a 15 éves Kerekes Band jubileumi koncertjén tombolt a közönség szombat este a Hotel Egerben.

Néhány órára a Hotel Egerbe költözött Afrika hangulata szombaton. Hat nigériai muzsikus, azaz az Oleku Band csábította táncra a közönséget, az egyébként koncertekre is kiválóan alkalmas konferencia teremben. Igaz a rendezők a hely szellemét tiszteletben tartva ülő koncertre számítottak, ám sok lelkes fiatal engedve a fekete kontinens csábításának, lelkesen átadta magát a lüktető ritmusoknak.

Az afrobeat és highlife stílust képviselő világzenei csapat mélyről jövő örömöt hozott a fesztiválra, melynek közönsége a második napon is nagyra értékelte a különleges muzsikát. Nem lehetett ülve maradni a hangok hallatán, s a felszabadult lelkek megtanulhattak néhány eredeti tánclépést a koncert alatt. Aki esetleg lemaradt a buliról, az meghallgathatja az Oleku Band lemezét a zenei Könyvtárban.

A nigériai zenekar hosszú témákkal, hömpölygő ritmusokkal, jazz-rockos fúvós betétekkel bombázta a füleket. Nem csoda, hogy az idő oly észrevétlenül szaladt el az önfeledt mulatozás közben. A révületből felocsúdva hamarosan már a legújabb lemezére készülő Kerekes Band

másfél évtizedes történetének jubileumi ünnepségébe csöppent a koncertlátogató, melyen hangok és fények orgiája kápráztatta az eleinte itt is ülésre kárhoztatottakat.

A fesztivál zárására időzített koncerten vibráló fények között, színes ködökből bukkant elő a csángó boogie és a névadó ethno funk, ami szintén er5őteljesen megmozgatta végtagokat, már nem csak a színpad mellett.

Az utóbbi évek egyik legsikeresebb hazai világzenei bandájának zenéje lépésről lépésre nyerte el mai formáját, és a jelek szerint nincs megállás, tovább halad az elektronika és a hagyomány mezsgyéjén. A folklór elemei közül nemcsak a hazai ihletésért hajolnak le az egri betyárok, a táguló körben a rock and roll, a blues, a funk és egyre inkább a modern elektronikus irányzatok is teret nyernek mindama kellékkel együtt, ami a stílus jegyet erősíti.

A 15. évfordulón sztárvendégként a funk zene egyik hazai emblematikus figurája, Pély Barna erősítette a csapatot a színpadon.

Az Ethno Funk Fesztivál, még ha egyfajta rétegigénynek tűnhet első nekifutásra, végre hozott egy kis pezsgést a városban. Jó volt látni a Bartakovicsban nyüzsgő, s a Hotel Egerben fesztelenül táncoló fiatalokat. És a fesztelen zenészeket, amint elmerülnek a hangok mámorító tengerében, miközben persze más rendezvények, az Eger Rally mellett könnyűzenei koncertek is zajlottak párhuzamosan. Az sem lenne baj, ha a szervezést egyeztetve nem zsúfolnák egyetlen hétvégére ezeket a bulikat.

Holló Miklós

Fejlesztik az egri Tűzoltó Múzeumot

· Kultúra · Szabadidő

215 millió forint támogatást nyert a Tűzoltó Múzeum teljes rekonstrukciójára a működtető EVAT Zrt. A projekt előkészítése szeptemberben indult.

A Tűzoltó Múzeum, ahol a múlt értékeit a modern technika vívmányai keltik életre - ezt a címet viseli a nyertes pályázat. Az Észak-magyarországi Operatív Program keretében 215 millió forint uniós, illetve állami támogatásból teljesen megújul a múzeum, a tornyos épületet kivéve, amelyet már rendbe hoztak, valamennyi szárnyat rekonstruálják. A fő, múzeumi funkció megőrzése és fejlesztése mellett a tervben szerepel egy étterem, illetve egy tűzoltó és rendőr relikviákat árusító ajándékbolt kialakítása is. A belső udvarra szabadtéri színpadot állítanak föl, ahol rendezvényeket, bemutatókat tartanak majd.

A projekt célja az egri Tűzoltó Múzeum fejlesztése, turisztikai vonzerejének növelése, minőségi turisztikai attrakciók kialakításával, működtetésével. Az attrakciók életre hívásához szükséges interaktív, IT technológiai és hagyományos eszközök beszerzése, valamint a helyszín teljes körű átalakítása, az attrakciót kiszolgáló, minőségi szolgáltatást nyújtó élettér megteremtése, az épületek felújítása. Figyelembe véve Eger Megyei Jogú Város által az IVS-ben megfogalmazott városfejlesztési célokat, az épület műemlék jellegét, elhelyezkedését, lehetőségeit, egy fenntartható a város turisztikai vonzerejét nagymértékben növelő beruházás megvalósítása.

A projekt várható befejezése 2012. augusztus vége.

Tiszta tánc

· Kultúra · Szabadidő

„Jól esik, ha azt hallom, szükség van ránk itthon.” - nyilatkozta Barta Dóra.

Tiszta Tánc címmel készült az a produkció, amit Barta Dóra társulata a Tánckar tűzött március 18-án színpadra. Az Egri Tavaszi Fesztivál keretein belül évről évre színpadra állítanak egy egész estétbetöltő táncot, hangulatot, érzést bemutató művet. Zachár Lóránd és Joseph Tmim, izraeli koreográfus próbált a társulattal. Teltház előtt nyitotta meg az előadásukat Barta Dóra, amelyben megköszönte a táncot kedvelő nézők szeretetét, remélve hogy, a Tánckar megszűnése nem veszi kedvüket a műfaj szeretete iránt. Ajánlotta kicsiknek és nagyoknak, fiataloknak és idősebbeknek, nem volt megtervezett vonal, amit mindenképpen a darabbal meg szeretett volna mutatni, mindenki fantáziájára bízta a műben rejlő szépségeket, biztatott mindenkit találja meg benne mindenki önmagát, a jót és a nyugalmat.

Az önálló táncházi bemutatóval lehetőséget kaptak a táncosok egyediségük hangsúlyozására, a munkába fektetett értékek megmutatására, Barta Dóra erre tette fel életét külföldi lehetőségeket visszautasítva itthon szűkebb hazájában, Egerben szerette volna megmutatni mi is a modern táncművészet, amire minden korosztály vevő. Most ez a folyamat megszakadt…

"Amíg táncolhatunk, nem érdekel, hogy van e barátnőnk/barátunk, vagy, hogy bejuthattunk-e egy jó főiskolára. Egyáltalán nem érdekel minket, hogy a társadalom hogyan tekint ránk. Az egyetlen dolog, amitől félünk, hogy soha többé nem táncolhatunk."

Kollégiummal teremtenek esélyt az Arany János Általános Iskolában

· Oktatás

Tíz évet vártak kollégiumra az egri Arany János Általános Iskola és Szakiskola diákjai, pedagógusai.

A tegnap átadott, 195 millió forint uniós támogatással megépült új diákotthon hatalmas segítséget jelent számukra. A sajátos nevelési igényű tanulók ezentúl még több délutáni és esti foglalkozáson vehetnek részt, aminek köszönhetően növekszik a továbbtanulási és munkavállalási esélyük.

Szakmai körökben elismert tény, hogy a fogyatékossággal élők helyzetének javulása csak képzettségük növelésével segíthető elő. Így gondolják ezt az egri Arany János Általános Iskola és Szakiskola vezető is, hiszen évtizedek óta határtalan türelemmel és gyermekszeretettel nevelik az enyhén fogyatékos, valamint hátrányos helyzetű diákokat. Kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a nehézségekkel küzdő tanulókat felkészítsék a továbbtanulásra, egy egyszerűbb szakma elsajátításra, így az önálló élet megkezdésére és a munkavállalásra.

Az iskola Heves megyében elsőként vállalta fel a tanulás- és magatartászavaros gyermekek nevelését, amit a tanulók egyéni adottságaihoz mérten speciális eszközökkel és módszerekkel végeznek. Játékos és cselekedtető személet jellemzi az oktatást, aminek köszönhetően a diákok könnyen elsajátíthatják az alapvető képességeket.
A nappali oktatást délutáni és esti foglalkozások is kiegészítik. A házi feladatok megoldása mellett a gyermekek részt vehetnek például kézműves szakkörökön,  néptánc-, idegen nyelv vagy úszásoktatáson, de logopédus, fejlesztő és gyógypedagógus is segíti őket a harmonikus növekedésben.
Az Arany János-os diákok nagy része nem Egerben él, sokak számára roppant nehézséget okoz a napi bejárás. A 20 éves korukig tanköteles tanulók többsége nem tud önállóan közlekedni, ezért nagy segítséget jelent számukra a most elkészült kollégium. Az iskola dolgozói már 1999 óta egyre jobban hiányoltak egy diákotthont, aminek megépítésére csak 2009-ben nyílt lehetőség. Ekkor tudott ugyanis a Heves Megyei Önkormányzat uniós forrásra pályázni, aminek eredményeképpen 195 117 611 forint támogatást nyertek.

A kollégium az épület tetőterében kapott helyet, ahol 12 szobát, két közösségi helyiséget és vizesblokkokat alakítottak ki több mint 560 négyzetméteren. Az első szinten a tanárok számára építettek új irodákat, a földszinten pedig létrehozták az eddig hiányzó akadálymentes mosdót.
Az elektromos hálózat felújításával végre modern informatikai eszközöket is használhatnak a tanulók, de megvalósították a teljes körű akadálymentesítést is. Ennek köszönhetően mostantól az iskola minden részében könnyen közlekedhetnek a kerekesszékes, a gyengén látó vagy halló diákok is.

Az udvaron sportpályát, játszóteret építettek és 12 új parkolót alakítottak ki.
A támogatásból beszerezték a hiányzó eszközöket a kollégium, a könyvtár és a tanári szobák berendezéséhez, felszereléséhez.

Az elkészült beruházás munkahelyeket is teremtett, hiszen a kollégium üzemeltetéséhez új dolgozókra is szükség van.

A Heves Megyei Önkormányzat a megvalósult fejlesztéssel „esélyt adott” az egri iskola hátrányos helyzetű diákjainak egy teljesebb életre – arra, hogy továbbtanulhassanak, munkát szerezhessenek, így végül a társadalom hasznos tagjai legyenek.

A projekt az Észak-magyarországi Operatív Program keretében a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft., mint közreműködő szervezet segítségével valósulhatott meg.

Forrás: Egriszín

A tánc alapjai, avagy miből lesz a cserebogár

· Kultúra · Sport · Szabadidő

A táncművészetet nem árt minél korábban kezdeni, hiszen már fiatalon megmutatkozik a gyerekek készsége a művészi mozgáskultúra iránt. Ennek szellemében az alapvető fogásokba avatják be az általános iskolás gyerekeket, a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány által működtetett program keretében.

A 292 nem formális programelemet megvalósító, uniós pályázattal működő projektben a beavató táncszínház és a tánctörténeti előadások mellett, a táncművészet alapjait, a gyerekekkel megismertető foglalkozás-sorozatba nyújtottak bepillantást táncművészek az elmúlt napokban.

A 2010. november 1. és 2011. augusztus 31. között működő „Új kommunikációs csatornák kiépítése iskolák és művészetek között, kreatív táncművészek közreműködésével – a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány vezetésével” elnevezésű projekt, két egri és négy Heves megyében található iskola partneri együttműködésével ismerteti meg általános iskolás korú gyerekekkel a táncművészetet.

A Barta Dóra és Mirkóczki Zita táncművészek által irányított nagyszabású projekt során a táncot, mint művészetet viszik közelebb a gyerekekhez. Így történik ez a Felsőtárkányi Általános Iskola diákjai esetében is, akik a helyi művelődési intézményben tanulnak táncolni, immár a nyolcadik lakalommal.

A jókedvű gyerekektől hangos Művelődési Házban, szorgalmasan sasszézó általános iskolás fiúk és lányok követik pontosan a tanárnő utasításait. Sárosi Anna táncpedagógus, a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány uniós programjának keretében a táncművészet alapjaira tanítja az elsős és másodikos általános iskolásokat. 32 gyerek vesz részt rendszeresen a foglalkozásokon, amelyeken a Hammadi jazz technikára épülő módszerrel sajátíthatják el az alapvető fogásokat, mondta el a pedagógus.

A táncgimnasztikai alapgyakorlatokat, testképzési alapokat játékos formában ismerik és szokják meg a gyerekek, amelyekre később a modern tánc alapjait építhetik fel.

A nagyobbak számára salsát és hagyományos sztenderd táncokat tanítanak. Marczis László a Realdance Táncstúdió tánctanára mutatja be a lépéseket a harmadik osztálytól idejáró gyerekeknek. A táncos a foglalkozáson pozitív visszajelzésekről beszélt. Véleménye szerint a  gyerekeknek tetszik a tánc, szívesen tanulják. A táncot egyébként hobbi szinten bárki, bármilyen életkorban elkezdheti és csinálhatja.

A Parnasszus Táncművészeti Alapítvány a uniós forrásból megvalósuló programja

Az Európai Unió támogatásával működő program a „Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása” című TÁMOP pályázaton, 43 millió forint támogatást nyert. A projekt célja hogy a gyerekeket jobban megismertessék a tánccal, szerethetővé tegyék azt.