Keresés: „piac” (128 találat)

Pénztárgépek: az állam átvállalja a visszavont pénztárgépek veszélybe került előleg befizetéseit.

Az Alt Cash Kft és Japan Cash Company Kft által forgalmazott pénztárgépek engedélyének visszavonása következtében – önhibáján kívül – ismét több ezer vállalkozás került lehetetlen helyzetbe.

Az engedély visszavonással járó – a vállalkozókra gyakorolt negatív hatások kiküszöbölése érdekében – az MKIK azonnal megfogalmazta javaslatait, amelyekről tárgyalásokat folytatott a Nemzetgazdasági Minisztériummal. Olyan megoldás kidolgozását szorgalmaztuk, amely az önhibájukon kívül ebbe a helyzetbe kerülő érintett károsultaknak anyagi vesztességét kompenzálja, és kiszolgáltatott helyzetük megnyugtató megoldását jelenti. Fontosnak tartjuk azt is, hogy ezen időszak alatt az érintettek vizsgálatakor az adóhatóság - eddig megszokott módon - minden körülményt figyelembe véve, méltányosan járjon el.

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2014. január 29-i tájékoztatása szerint, a Kormány úgy döntött, hogy a pénztárgép-cserére kötelezett vállalkozók érdekében átvállalja az Alt Cash károsultak előleg befizetését. A károsultaknak az új pénztárgép kiválasztásával és megrendelésével egyidejűleg, az ügyfélkapun keresztül jelezniük kell, hogy követelésüket az államra engedményezik.

Változott a határidő: A 2/2014. számú, január 22-i keltű NGM rendelet, mely a kihirdetést követő napon, január 24-én hatályba is lépett, azt írja elő, hogy a (bizonyos korlátok mellett 50 e Ft összegű) támogatás akkor vehető igénybe, ha január 31-ig üzembe helyezik a pénztárgépet. Kivétel, ha a kiskassza üzemeltetője már 2013. október 1. előtt megrendelte az új online pénztárgépet, mert ebben az esetben a támogatásra jogosító üzembe helyezési határidő 2014. február 28.

A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara javasolja az állami intézmények és a tárgyalásban érintett szervezetek részére, hogy szülessen olyan azonnali intézkedés, amely alapján a kormányzat teljes körűen (az érintett pénztárgépekre nem csak előleget, hanem teljes vételárat kifizető, az érintett pénztárgépet már üzemeltető vállalkozásokra is kiterjedő módon) kártalanítsa azokat a kereskedőket, szervizeket, akik átgondolatlan, hatósági intézkedések hatására maradtak a határidő előtt néhány nappal engedélyezett pénztárgép vagy támogatásra is jogosító pénztárgép megrendelés nélkül!

A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara javasolja továbbá, a hatóságilag rögzített internet forgalmazási díjak csökkentését, egységesen bruttó 1000 Ft/hó összegre.

A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara azt vallja, hogy a tisztességes adózók érdekében és a gazdaság fehérítése miatt, a pénztárgépcsere mindenkinek az érdeke, az online pénztárgépre szükség van. Emiatt közös célunk a pénztárgépcsere lehető legkorábbi megvalósítása, azonban nyomatékosan ismételten kérjük a pénztárgépcsere támogathatósági feltételeinek vállalkozók elsődleges érdekét figyelembe vevő, valamint az átállás határidejének ésszerű (piaci viszonyokat figyelembe vevő) időpontra történő módosítását.

A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara azt javasolja a vállalkozóknak, hogy az érintett pénztárgéptípusok visszavonásának jogerőre emelkedése, valamint a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal felelősségének tisztázása függvényében, a hatályos jogszabályok szerint eljárva rendeljenek esetleg másik – a saját igényeiknek megfelelő, engedéllyel rendelkező – pénztárgépet a NAV által üzemeltetett honlapon keresztül. Kérjük, hogy megfelelő üzemi körülmények között tesztelt, és az annak megfelelő pénztárgépek vásárlása valósulhasson meg.  Az engedélyezett online géptípusokról a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal honlapján tájékozódhatnak (www.mkeh.gov.hu).

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető elnöksége

Napsütés, jó idő, sok eladó és még több vásárló volt ma a felsőtárkányi tónál. A rendszeresen megjelenő bolhapiac vonzotta ma is az érdeklődőket: jöttek a közelből és még más megyéből is.

Az eladók többsége az otthon már megunt dolgait szerette volna eladni, a vevők pedig olcsón szerettek volna vásárolni. Volt itt minden, a gyerek kinőtt ruháitól-cipőitől a már-már muzeális tárgyakig. Volt aki gitárjával hívta fel magára a figyelmet és volt aki a plüss mackói árából szeretett volna könyveket vásárolni...

A hét elején a Városüzemeltetési Iroda megkereséssel fordult az önkormányzati képviselőkhöz. Az Egerben megvalósuló közfoglalkoztatási program keretében a Városüzemeltetési Iroda listát készít azokról a közterületekről, önkormányzati és intézményi ingatlanokról, amelyek rendbetételét, gondozását a program keretében a közmunkásokkal végeztetnék el. Ehhez kérték a képviselők segítségét, felvetéseit.

A társadalmi részvétel erősítése miatt az egriektől vártam javaslatokat. Beszélgetések során és rengeteg e-mailban érkezett ötlet, amik valódi problémákat jeleztek, többel magam is találkoztam. A sok észrevétel közül nem egy azonos volt: vagy egy területet vaagy egy utcát emelt ki több javaslattevő egri lakos.

A legjelentősebbnek tűnő problémás helyek a következők:

-          felnémeti (pásztorvölgyi) vízelvezető árok valamint a könyvtár környéke

-          rutinpálya környéke

-          laktanya közvetlen környéke

-          kp-i buszpályaudvar környéke

-          Kertész úti malom környéke

-          piaccsarnok környéke időszakosan

Az összegyűjtött problémás helyekről összeállítottam egy listát indokolással.  A listát a tegnapi nap folyamán elküldtem a Városüzemeltetési Iroda vezetője számára, egyben kértem, hogy adjon tájékoztatást arról, hogy melyik javaslatot emelik be a programba.

Többen jelezték, hogy egy önkormányzati intézményben, méghozzá a Városházán kezdenék meg a takarítást, többen pedig a fejekben kezdeményeztek volna rendrakást. Ezeket a felvetéseket támogatom, 2014-ben pedig az egriekkel közösen meg is valósítjuk.

A javaslattevőknek köszönöm a sok ötletet. Sikerült bemutatni, hogyan működik a részvételi demokrácia városunk érdekében.

Eger, 2013. október 10.

dr. Csarnó Ákos

képviselő, LMP

Az egész országot behálózó feketegazdasági hálózatot leplezett le a NAV, több száz céggel, saját könyvelőirodákkal, tízezernél is több alkalmazottal, igaz, ezek döntő része nem tudhatta, hogy miben vesz részt. Eleinte a már szinte szokásosnak mondható cégtemetőiparban kezdték az üzletet, aztán áttértek az ipari méretű adócsalásra, úgy, hogy egyébként volt tényleges gazdasági tevékenység is.

„A magyar kriminalisztika történetének egyik legnagyobb akciója zárult le” – jelentette a be a NAV. Az adóhatóság eleinte csak egy cégtemetőszerű szervezet után indult volna el, mivel szemet szúrt nekik, hogy egy Heves megyei településre rengeteg cég van bejegyezve valódi működés nélkül.

Átjelentettek tízezer embert

A felszámolásokban utazó csoport ugyanis továbblépett: a jellemzően sok embert foglakoztató területeken (például takarítás, őrzés-védelem, szállítmányozás) működő cégek alkalmazottait átjelentették különböző munkaerő-kölcsönző cégeikhez. Őket utána gyakorlatilag feketén foglalkoztatták, a bevételeiket pedig fiktív számlákkal ellensúlyozták.Ehhez bonyolult fiktív számlákat gyártó cégcsoportjuk volt, amiknél a céget, ha a NAV elkezdett vizsgálódni, azonnal eladták egy-egy ukrán, szerb vagy román tulajdonosnak, akit természetesen soha nem lehetett többé megtalálni; a céget pedig nyugodtan hagyhatták bedőlni. Az eredeti megrendelők megkapták ugyanazt a – például takarítási – szolgáltatást, az alkalmazottak pedig jellemzően dolgoztak tovább abban a tudatban, hogy be vannak jelentve egy tisztességesen működő céghez. Velük egyelőre nem világos, hogy mi fog történni, hiszen évekig működött ez a modell, az elmaradt járulékok miatt a káruk jelentős, de nem tudni, hogy ki kártalanítja őket. Arról nem is beszélve, hogy ezzel a költségelőnnyel rengeteg tisztességesen működő céget tudtak kiszorítani a piacról az adott iparágakban.

Átlagosan havi százmillió

Az adócsalók több száz céget tartottak fenn, de legalább ötszáz ment át a kezükön így vagy úgy, és cégenként átlagosan havi százmillió forint lehetett az illegális hasznuk. A NAV egyelőre 51 cégre adott konkrét becslést, ezeknél csak az adóhiány 443 millió forint, a teljes kár milliárdokban mérhető, de a több mint 200 különböző bankszámlájuk vizsgálata még biztosan eltart egy ideig.

Most 14 megyére kiterjedő, egyszerre zajló rajtaütésben történt az elfogás több mint ezer résztvevővel 320 helyszínen, a NAV pénzügyi nyomozói és informatikusai, a TEK, a vámosok és a rendőrség közreműködésével, de gyakorlatilag az ország „teljes gazdaságvédelmi bázisa megmozdult”. Arról pedig most sem nyilatkoztak, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal részt vett-e az akcióban.

A bevetés során számos fegyvert, köztük több nyílpuskát, pisztolyt, vadászpuskát és mintegy 9 ezer éleslőszert foglaltak le. A 23 gyanúsított jó részét most is alsóneműben kapták el, akik közül néhányan már vallomást is tettek.

Forrás: INDEX

A kormány dilettáns gazdaságpolitikájának következtében a fiatalok jó része nem talál állást Heves megyében.

Orbánék elüldözik a fiatalokat külföldre!

A KSH felmérései szerint Heves megyében tartósan magas, 15-16 százalék a munkanélküliség, ez az országos átlagtól is jóval rosszabb.

A kistelepüléseken ettől még súlyosabb a helyzet, vannak olyan falvak, ahol 20-25, vagy ennél is magasabb az állástalanok aránya.

Nem valósult meg érdemi munkahelyteremtés Heves megyében a FIDESZ-kormány eddigi három évében.

Különösen aggasztó, hogy rendkívül magas a pályakezdők, az ifjúság munkanélküliségi rátája: a 25 év alattiaknál mintegy 27 százalékos. Ez a szám évek óta nem javul, és a kilátások sem bíztatóak.

Az összes regisztrált munkanélküli fele szakképzetlen, míg a diplomások aránya 5,5 százalék. Ezért is érthetetlen a kormány oktatással kapcsolatos álláspontja. Költségvetési tételként, és nem a jövőbe történő befektetésként kezeli a tanulást.

Ma kevés szó esik arról, hogy a munkanélküliek több, mint a fele – 53,6% - semmiféle ellátást nem kap.

Nem véletlen, hogy Heves megye is rohamosan elszegényedik.

Eger, 2013.július 29.

Dr. Sós Tamás

Országgyűlési képviselő

MSZP

Fidesz: A baloldal egyszer már eljátszotta a fiatalok jövőjét

A Gyurcsány-Bajnai-kormány egyszer már eljátszotta a fiatalok jövőjét: megduplázta a munkanélküliséget, köztük a fiatalok munkanélküliségét, már akkor eladósította el őket, amikor még meg sem születtek. Devizahitelekbe hajszolták az otthonra vágyó fiatalokat és nemzedékeket adósítottak el a brutális államadóssággal. Ha a baloldalon  múlna, ma is tandíjjal zárnák le a felsőoktatás a szegényebb családok gyermekei előtt, ezt maga Mesterházy Attila és Bajnai Gordon is elismerte.

Ma a fiatalokat kifejezetten nekik szóló foglalkoztatási programok segítik: az első munkahely garancia program és a Munkahelyvédelmi Akció, amelyeknek köszönhetően ma több ezer fiatal munkahelye garantált. Ennek is köszönhető, hogy a kormányváltás óta, immár 38. hónapja töretlenül nő a foglalkoztatottak száma, köztük a fiataloké is.  Magyarország további 14 milliárd forintot szerzett az elkövetkező hét évre kifejezetten fiataloknak szóló képzési és foglalkoztatási programokra.

Az életre szóló devizacsapda helyett, amelyet a Gyurcsány-Bajnai-kormány kínált a magyar fiataloknak, ma újra állami támogatású otthonteremtés, kedvezményes forinthitelben tudnak gondolkodni. Ma a hátrányos helyzetű diákoknak segítő kezet nyújt a kormány, több ösztöndíj program segíti továbbtanulásukat, szakmaválasztásukat.  A fiatalok kezébe ma a munkaerőpiacon értékes szaktudást és diplomát ad az oktatási rendszer.

A Gyurcsány-Bajnai-kormány tétlenül nézte, hogy gyermekek tömegei nőttek fel úgy, hogy szüleik nem járatták őket rendszeresen iskolába, emiatt egy életen át tartó munkanélküliségre voltak ítélve. Az iskoláztatást elmulasztó szülőket ma kemény szankciók sújtják: nem kapnak szociális segélyt és nem vehetnek részt közfoglalkoztatásban.

2013.07.29.

Dr. Gondos István

frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

Fidesz-KDNP frakció

A kormány az oktatást is saját hatalmi céljai alá rendeli. Indokolatlan mértékű pénzkivonás, államosítás, centralizálást visz véghez. Tönkre teszik Eger, Gyöngyös, Hatvan sokszínű iskolavárosi jellegét.

Botrány, botrány hátán, kaotikus állapotok vannak az oktatásban.

A tanárok éhbérért dolgoznak, nem lehet tudni, hogy idén nyáron kiket bocsátanak el. Az iskolaigazgatókat központi végrehajtó szerepre kárhoztatják. A pedagógusok bére nem fog emelkedni, sőt reálbérben kevesebbet fognak keresni.

A trafikmutyi után jött a tankönyv mutyi: előre ki kell fizetni – egy kétgyermekes családnak pl. több mint 40 ezer forintot - így nagyon sok család nyarát teszik ezzel tönkre; a könyvek többe kerülnek, mint korábban, az állami monopólium következtében.

Hol van már, mikor a kisiskolákra nagyobb figyelmet ígértek?

Szétverték a sokszínű, rugalmas, átlátható, átjárható és egymásra épülő közoktatási rendszert, múltba révedő „árvalányhajas” köznevelési rendszert kívánnak megvalósítani.

Megbukott a szakképzési átalakítás is: a cégek csupán 1,3%-a vesz részt az úgynevezett duális szakképzésben, helyet adva a szakmák gyakorlati elsajátításának. Így ez nem nevezhető duális szakképzésnek, csupán egyszer használatos szakmunkásokat képeznek.

Kiüresítették a felnőttképzési rendszert. Az állam jelentős területeket szabályozatlanul hagyott. Hosszabb ideig fog tartani, és többe fog kerülni, annak aki a felnőttképzésben részt vesz.

A felsőoktatást, a főiskolai, egyetemi képzést visszafejleszti a FIDESZ. A képzést költségvetési tételként és nem egy hosszú távú befektetésként kezeli. Elvette az oktatási intézmények autonómiáját, önállóságát.

A szegény ember, tehetséges gyermekének szinte elérhetetlen, hogy „magasabb” iskolába járjon.

Dr. Sós Tamás                                                           Dr. Nagy Imre

Országgyűlési képviselő                                             Megyei frakcióvezető

MSZP                                                                         MSZP

Fidesz: A baloldal eljátszotta a fiatalok jövőjét

A Heves megyeiek nem kérnek azoknak a tanácsaiból, akik tönkretették az országot, eladósították a magyar településeket, veszélybe sodorták és liberális kísérleti tereppé tették az oktatást. A Gyurcsány-Bajnai-kormány szétverte az oktatási rendszert: százmilliárdokat vont el az oktatásból, több tízezer pedagógust tett az utcára, és több száz iskolára tett lakatot.A baloldal már egyszer eljátszotta a fiatalok jövőjét, megduplázta a fiatalok munkanélküliségét. Ha rajtuk múlna, ma is tandíjat vezetnének be.

A fiatalok jövője érdekében a Fidesz-kormány átalakította a köznevelést és a felsőoktatást. Átvette a kistelepülések iskoláinak fenntartásának terhét az önkormányzatoktól, ezzel iskolák százait és pedagógusállások tízezreit mentette meg. Az ország jelenlegi vezetése – a baloldallal szemben – nemcsak szavakban, hanem tettekben is a pedagógusok mellett áll. Az egészségügyi dolgozók után, a közeljövőben megkezdődik a pedagógusok béremelési programja és a pedagógus életpálya-modell bevezetése is.

Az állam a gyermekeket nevelőket is számos módon segíti, a családi adókedvezmény egymillió gyermekes család megélhetését könnyíti meg, emellett a gyermekek több mint fele ma ingyen kapja a tankönyveket. A fiatalok kezébe a munkaerőpiacon értékes szaktudást és diplomát ad az oktatási rendszer, elhelyezkedésüket pedig célzottan nekik szóló foglalkoztatási programok és adókedvezmények segítik. Ennek is köszönhető, hogy a kormányváltás óta, immár 38. hónapja Heves megyében is töretlenül nő a foglalkoztatottak száma, köztük a fiataloké is.

Eger, 2013. július 10.

Dr. Gondos István

frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

Fidesz-KDNP

198 fogyasztóhely, közel 600 lakás maradt gáz nélkül ma délután Egerben, amikor a vízművek munkagépe átszakított egy gázcsövet az egri piac melletti építkezésen. Szerencsére személyi sérülés nem történt, a környéket a katasztrófavédelem szakemberei lezárták. Néhány boltot kellett kiüríteni a lezárt területen, a lakásokban órákra megszűnt a szolgáltatás. A piacon lévők közül néhányan fejfájást kaptak az erős gázszagtól.

A Tigáz szakemberei megkezdték a feltárást és a helyreállítást. A kiásott csövön hatalmas lyukat szakított a dolgozó munkagép.

A Katasztrófavédelem közveszély okozás gyanúja miatt feljelentést tett.

December 29-én nyit a XII. Egri Borszalon, amire eddig több mint 1000 vendég váltott jegyet. Az Egri Bormíves Céh 12 éve indította útjára a rendezvényt, hogy az év végi ünnepek környékén is biztosítson alkalmat a vendégeknek és a borászoknak a találkozásra.

Idén is, mint a korábbi években, 30 borász, közel 100 borát kóstolhatják meg a vendégek. A rendezvény egyik hagyományos programja, a Gál Tibor emlékdíj átadása, amit minden évben olyan személy kap, aki hozzájárul a borturizmus fellendítéséhez, a borkultúra népszerűsítéséhez, valamint munkájával és tevékenységével erősíti az Egri Borvidék hírnevét.
Ebben az évben a hetvenes évek divatját, a retro korszakot idézik fel.  A Borszalonon fellép a Bon-Bon Együttes!

Az Egri Csillag második évjárata 2013. március 15-én indul útjára. A Csillagjárás március 23-án folytatódik Budapesten. Az Egri várban, április 27-én és 28-án fesztivált rendeznek a 2012-es évjáratú Egri Csillag tiszteletére. Az Egri Bikavér fehér párjának, az Egri Csillagnak az elkészítését tavaly 23 termelő vállalta. A 2011-es évjáratú fehér borból mintegy 350 ezer palack készült, sok pincéből mér el is fogyott. Ez is azt mutatja, ez a védjegy nem csak a bor, hanem az egri borászok és az Egri Borvidék sikertörténete is. Az Egri Csillag készítésénél be kell tartani azokat a szabályokat, melyeket megalkottunk: minimum négy fajta házasításával kell készíteni, ezek felének Kárpát – medenceinek kell lennie és az illatos fajták mennyiségét 30%-ban korlátoztuk. Az Egri Csillag borok igazán szépen jelenítik meg a termőhelyi karaktert, változatos és színes az Egri Csillagkép.

Pincepiacot és Demeter Pirítóst, szombat esti borklubot indított a Demeter Pincészet. Egy olyan közösségi teret alakítottak ki a szó átvitt értelmében is, ami lehetőséget biztosított a helyi készítőknek, kis – és őstermelőknek arra, hogy bemutatkozzanak áruikkal. Ez egy olyan hely, ahol megismertik egymást, kapcsolatok és barátságok köttettek, bemutatták a helyieknek és a vendégeknek, milyen gazdag alapanyagban és példamutató, emberi hozzáállásban, elszántságban a környékünk. A Demeter Pirítós kiváló helyszín a kulturált borfogyasztásra, de alkalom a borszerető és érdeklődő közönségnek az ismeterek bővítésére: minden estére szakmai programot is szerveztek pincetúrával: bemutatták, mennyire különbözőek ugyanazon bornál az évjáratok, és azt is kipróbálhatták, hogyan kell Egri Bikavért készíteni. A demeter Pincészet rendezvényei népszerűek voltak, jövőre kibővítve, a vendégek igényeit figyelembe véve folytatják a Pincepiacot és a Demeter Pirítóst.

A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara figyelemfelhívást tett közzé a kötelező kamarai regisztráció érdekében, hiszen több vállalkozás nem tett eleget e törvényi előírásoknak és még nem jelentkezett be. A regisztrációt követően évente kell megfizetni az 5000 forintos kamarai hozzájárulást, így aki tavaly regisztrált, anna idén csak fizetnie kell.

Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely tartalmazza a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítását.

A kamarai törvény módosítása három lényeges változást tartalmaz:

1.    2012. január 1-től életbelépő új rendelkezések alapján a gazdálkodó szervezetek kötelesek a
o    kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni,
o    a kamarai közfeladatok ellátásához évente 5.000,- Ft kamarai hozzájárulást fizetni (a hozzájárulás összege önkéntes kamarai tagok esetén levonható a tagdíjból),
o    a Kamara pedig köteles részükre a törvényben meghatározott szolgáltatásokat (tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; üzleti partnerkeresés és pályázatfigyelés) térítésmentesen biztosítani. A törvénymódosítás nem érinti az agráriumot, vagyis a fő tevékenységként mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokra, a mezőgazdasági termelőkre nem terjed ki a hatálya.

2.    lényeges, hogy a kamarai tagság továbbra is önkéntes marad, így a regisztrált vállalkozások nyilvántartásba vételükkel nem válnak kamarai taggá.

3.    A törvény hatálybalépését követően létrejövő egyéni és társas vállalkozások a bejegyzésüket követő 5 napon belül, a már működő vállalkozások pedig a hatálybalépést követő 60 napon belül, legkésőbb 2012. március 30-ig kötelesek a székhely szerinti területi kereskedelmi és iparkamaránál a nyilvántartásba vételüket kezdeményezni.

Miért lehet hasznos a kamarai regisztráció?
A nyilvántartás a vállalkozások alapadatai mellett elsősorban a valósan végzett üzleti tevékenységére fókuszál, azaz ki mit gyárt, ki milyen szolgáltatást végez.
A regisztráció a törvényhozó szándéka szerint hozzájárul a gazdaság fejlesztéséhez, hiszen olyan adatbázisok jönnek létre, amelyek alaposabb információkkal segítik a fogyasztókat, és az üzleti szféra képviselőit egyaránt. A nyilvántartás ez alapján elkülöníti a valós vállalkozásokat a passzívaktól. Az adatbázis támogatni szeretné az üzleti forgalom biztonságát, hiszen a cégek valós tevékenységének ismerete, elősegítheti a piaci vállalati együttműködéseket, szerződéses, illetve „keres-kínál” kapcsolatokat. Ilyen értelemben konkrét vállalati érdekeket is szolgál, hiszen aki az adatbázisban megjelenik, az látható, annak eggyel nagyobb esélye van az üzleti forgalmának  bővítéséhez. A nyilvántartás elősegíti a fogyasztók és vállalkozások közötti korrekt szerződéses kapcsolatát, lehetőséget teremt a kontárok kiszűrésére, a fekete munka csökkentésére.
A létrejövő adatbázis a törvényalkotó szándéka szerint segíti a gazdasági folyamatok elemzését, pl.: a gazdaság szereplőinek valós térképe nagy segítség lehet az iskolaszerkezet munkaerő-piachoz történő igazítása terén.

Lépések

Ha ÖN Heves megyei székhelyű vállalkozás:

1.    A www.hkik.hu honlapon a „kamarai regisztráció” menüpontban található adatlapot töltse ki (3-6 perc)
2.    Nyomtassa ki és írja alá
3.    Küldje be postán: HKIK 3300 Eger, Faiskola út 15. címre
4.    Kérjük, fizesse be a törvény szerinti 5000 Ft kamarai hozzájárulást
5.    Bankszámlaszám: 10300002-46800905-49020023 Közlemény rovatba: adószám feltüntetését kérjük!
6.    Visszaigazolást kap a sikeres regisztrációról

A vállalkozások kamarai nyilvántartása legkésőbb 2012. június 1-től nyilvános, az interneten, az MKIK és a területi kereskedelmi és iparkamarák honlapjáról szabadon elérhető.

Ha igazak az előzetes információk, akkor roppant nehéz helyzetbe kerülhet az egri Eszterházy Károly Főiskola is. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma javaslata alapján jövőre mindössze 10 480-an teljes ösztöndíjas hallgatót vehetnének fel a magyarországi intézmények. Ebből nem sok jutna Egernek.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) úgy látja, ha igazak a jövő évi felsőoktatási keretszámokról szóló információk, akkor Magyarországon bevezették a tandíjat. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke kedden úgy nyilatkozott: a két héttel ezelőtt tervezett mintegy 30 ezres keretszám is elfogadhatatlan volt, de a most napvilágot látott 10 ezres tervezetre "nem talál szavakat".

A hallgatói vezető, aki egyelőre nem látta az előterjesztést, úgy fogalmazott: ha ez igaz, akkor Magyarországon bevezették a tandíjat, becsapták a választókat, az ifjúságot, és meghazudtolták a 2008-as népszavazás végeredményét. Hozzátette: a nemzet jövőjét sodorják veszélybe, és erre sem gazdasági megfontolás, sem kényszer nem hatalmazza fel az aktuális kormányzatot.

Nagy Dávid reményét fejezte ki, hogy a napvilágra került anyag előterjesztés szintjén marad. "Arra már láttunk példát, hogy aki az ifjúságot semmibe vette, az sokáig nem maradt hatalmon" - mondta a hallgatói szervezet elnöke.

Az MTI birtokába került, december 3-i, a kormány által még nem tárgyalt előterjesztésben az áll, hogy a kormány a munkaerő-piaci igényekhez illeszkedően, az ágazati stratégiákban meghatározott prioritásoknak megfelelően, a nemzeti együttműködés programjában vállalt társadalompolitikai törekvésekkel, valamint a Széll Kálmán Terv fiskális célkitűzéseivel összhangban összesen 74 110 főben állapítaná meg a magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas képzésekre 2013-ban felvehető jelentkezők számát.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma javaslata alapján jövőre 10 480-an teljes ösztöndíjas, 46 330-an pedig részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat. Emellett 16 ezren mesterképzésben, 1300-an doktori képzésben tanulhatnának. A kormány várhatóan szerdán tárgyal az előterjesztésről.

Mindez roppant kellemetlenül érintheti az egri Eszterházy Károly Főiskolát, ahol nemrég még egyetemi álmokat dédelgettek. Az intézményben idén is csökkent az államilag támogatott helyek száma, de az újabb drasztikus csökkentésnek súlyos következményei lehetnek a hevesi megyeszékhelyen. Ott, ahol az ország egyik legjobban felszerelt főiskolája várja a hallgatókat. De mit ér a csodás környezet, ha nincs elég tanuló?