Keresés: „piros” (48 találat)

Személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt Mátraháza és Mátrafüred között kedden délelőtt.

Markológépnek ütközött egy kisteherautó a 24-es út 9-es és 10-es kilométere között, Mátraháza és Mátrafüred között kedden délelőtt. Egy ember beszorult a roncsokba, a gyöngyösi tűzoltók feszítővágó segítségével kiszabadították. A mentés idejére az utat teljes szélességében lezárták - tájékoztatott a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.

Vámos Boglárka, megyei rendőrségi sajtóreferens érdeklődésünkre elmondta, hogy a baleset 10 óra körül történt. Egy munkagép és egy kisbusz ütközött össze, az elsődleges információk szerint utóbbiba beszorult egy ember. A megsérült személy mentését a gyöngyösi tűzoltók végezték. Az eset körülményeit a Gyöngyösi Rendőrkapitányság vizsgálja.

A szemtanúk szerint a kisbusz a piros lámpánál, fékezés nélkül száguldott a munkagépbe.

Hárman könnyebben, egy ember pedig súlyosan megsérült Egerben kedden, a 7-es buszon.

Az elsődleges megállapítások szerint szabályosan közlekedett az az autóbusz, amelyik a Egerben a Király utcából akart kifordulni a Vörösmarty utcába. A zöld jelzésre elindult, de a szemtanúk szerint egy nagy sebességgel közlekedő kék csuklós busz a piros jelzés ellenére áthajtott a kereszteződésen.  A hetes busz vezetője - hogy elkerülje a tragédiát - hatalmas satufékkel állt meg. Úgy tudjuk akkor még ő sem vette észre a sérülteket az utastérben.

Menet közben jelezték az utasok, hogy sérülés volt a fékezésnél. Az autóbusz a Törvényház utca elején állt meg, itt várta be a rendőrséget és a mentőket. Ekkor derült ki, hogy egy idős nő lába is eltört, őt a mentők azonnal kórházba szállították.

Az autóbuszt később visszakísérték a baleset helyére, a helyszíneléshez.

– Az elsődleges információk szerint nem adták meg az elsőbbséget a Király utca felől érkező busznak, ezért kényszerült a sofőr nagyot fékezni – tájékoztatott Vámos Boglárka, a Heves Megyeri Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. – A baleset körülményeit az Egri Rendőrkapitányság vizsgálja.

Már készül Eger régóta várt köztéri alkotása. Rostás Bea Piros már meg is mutatta, hol lesz a „Generációk” c. kőszobra.

Tavaly szeptember végén mi is beszámoltunk arról , hogy Eger közgyűlése kötelezettséget vállalt arra, hogy pénzzel is támogat egy szobor felállítását, amelyet Rostás Bea Piros készíthet el. A fiatal egri szobrász a napokban a Forráspont munkatársainak meg is mutatta az alkotást és azt, hogy hol is kap majd helyet a szobor. A fotót a Forráspont közölte Facebook-oldalán.

Forrás: Egriügyek

A ma reggeli csúcsforgalomban baleset veszélyes helyzet alakult ki a Mekcsey úti vasúti átjáróban: pirosra váltott a lámpa, lezáródtak a sorompók, majd kikapcsolt a fényjelző és alaphelyzet-közeli állapotba visszaálltak a sorompók. Ebben a pillanatban érkezett a tehervonat, amelyik átdübörgött az átjárón Felnémet felé.

A sofőrök rémülten nézték a történéseket. Szerencsére még senki sem indult át a síneken, így nem történt tragédia.

Úgy tudjuk, az elmúlt napokban többször is rosszul működött a biztonsági berendezés.

Szemtanúk elmondták, hogy többször is próbálták a MÁV illetékeseit telefonon értesíteni, sikertelenül.

Faunok a templomban

 Mindig meghökkent a Rossztemplom tere. Hogy lecsupaszítva a barokk milyen fenséges, magától érthetődő. A cicoma nélküli tér mellőz minden szakralitást, a díszítő ember helyett az építő embert dicséri. Bár Rostás Bea Piros eljátszadozott kiállításnyitó performanszán a szentély, az oltár, az áldozat, a teremtés megannyi templomi kliséjével, azért most is a faunok győztek. Nagyon helyesen. Piros kiállítása az egri közélet fontos momentuma. Provokatív-konzervatív, szilárdan labilis, vaskosan könnyed.

Ott voltak a művészek, az itt ragadt fiatalok, a politikusok, a barátok, a család, a handlé, a szódás s még az is lehet, hogy a képkereskedő is. Többen voltak, mint a Kaláka nagyszínpadánál. A nyitó performansz, az alkotó teremtéshez vezető, évődésekkel teli utat mutatta be űzve, hajtva a vágy által, de oly érzékien, mintha egy reneszánsz mester képe kelt volna életre. A Rostás Bea, Czövek Zsuzsanna, Daróczi Ilona és BMZ által bemutatott happening után, politikusaink dorombolását követően, olyan színvonalú kiállítás megnyitó beszédet hallhatott az egri publikum, amely már sejteti, hogy nem mindennapi művész készülődik itt.

Jó, hogy van Piros, és nem azért, mert addig alábbhagy a kisváros légkörének fojtogatása, hanem azért, mert a szertelenség idegesítően hat. Az meg pezsgést okoz.

Formabontás és forma építés

Rostás Beáta szobrászata és a hagyomány

2013. június 29. szombat, 20.00 Eger Templom Galéria – Rossztemplom

ANTALL ISTVÁN megnyitó szövege:

   A nagyméretű szobroktól nem lesz nagy szobrász az ember. A jelentős gondolatoktól, az eredeti elképzelésektől, a nyugtalanító ellentmondásoktól, a szellemi izgalom megteremtésétől, a természet eredendő gazdagságának felmutatásától már mocorogni kezd valami.

   A néző, akár akarja, akár nem magával cipeli a szobrot, újjá teremtődik benne, a tárgyiasult eszme nélkülözhetetlenné lesz, és ha nem is gondol rá, akkor is mélyen működni kezd a tudatot formáló megszerzett és kiteljesedő műveltség - a maga természete szerint. 1. Jönnek

   Rostás Beáta, ahogy szakítani tudott korai önmagával, azzal a látványos sikerrel, amit az ábrázolás és a felismerhető hasonlatosság korai terrakotta munkái adtak neki, keresésbe kezdett. S ez a rendszertelenségben testet öltő dinamizmus egy új rendet teremtett benne és körülötte. A tanulás és az elsajátítás könyörtelensége, a stúdiumokhoz nélkülözhetetlen alázat, a fölfedezés lázas izgalma, a kételkedés képessége, valamint az erős ifjú személyiség megmutatkozási vágyát fölváltó szigorú önvizsgálat mutatott neki utat, állított elé lajtorját, ami a mindenség felé vezet. A fokokat magának kereste, magának faragta, maga lépett fel rá, és ha megcsúszott a lába, neki kellett mérlegelnie az egyensúly, a biztonságérzet kitart-e a következő lépésig. Ezenközben az élet úgy hozta, hogy elképzelései, vágyai, elhivatottsága meghaladta a lehetőségeit. Nem talált befogadó magyar egyetemet, nem talált olyan mestert, aki a doktorandusi iskola formalitásán túl ezt az erős hevületű, szándéka és érdeklődése nyomán még többféle irányt és esélyt felmutató alkotói magatartást vállalni merte volna. Véleményem szerint a természete szerint skolasztikus magyar művészeti képzés sem tudja önmaga árnyékát átugrani, s az eredendően szabálytalan természetű tehetségtől maga a rendszer is megriad.

   De Rostás Bea nem hagyta magát, szinte csak azért gyűrte maga alá a világot, hogy az őt kicsiny kora óta (édes testvérével együtt) egyedül és nehéz körülmények között nevelő édesanyjának ne kelljen még egy tányért telemernie esténként az asztalnál. A szegénységet és a kiszolgáltatottságot műveltségével, nyelvtudásával, bravúros kapcsolatteremtő képességével hidalta át. Nemzetközi művésztelepről, nemzetközi művésztelepre vándorolva telehintette Európát, Ázsiát és Afrikát a szobraival. A dolog természetéből fakadóan a nőiességtől legmesszebb eső, és legnagyobb falatba harapott bele! Kőlevest főzött magának mindenütt és föl is falta a gránitokat, a tengeri és a szárazföldi mészköveket, a márvány idolokat, s ha ez nem volt elég neki, akkor egy kis desszertnek még mindig ott volt a terrakotta, vegetáriánus korszakokra pedig abraknak a szalma.

   Rostás Bea nem ismeri a pótcselekvést, nem ismeri az önfelmentő, önigazoló mellébeszélést, nem keresett művészet-közeli segédmunkát, nem választotta a tárgyiasult művek helyett a gesztusokat, az önmagukért való installációkat, a cselekvést helyettesíteni látszó ötleteket, a nagyot robbanó, de könnyen enyésző intellektuális petárdákat. És mégsem lett „izomból szobrász”, mégsem hajszolta magát a művésztelepek zárt periodikus rendszerébe, a havonta újratojt kőtojások kotlósává sem lett.

   Minden munkában egy új feladatot egy új kihívást rejtett el, s nem a vágógéppel, a sarokcsiszolóval, a kalapáccsal, a vésővel mérkőzött, hanem önmagával. A személyiség nemcsak hitelesíti, de egységessé is teszi a legkülönfélébb kihívásokat. Beszélhetnénk itt a szobrászat ősanyjaként újrafogalmazott mama motívumokról. A csillagászati eligazító pontként is használható litván kőről, a billenékenységében is robosztus hinta-figuráról, a vizsgamunkaként két kőből összecsiszolt szobor rejtett szakralitásról. A rajzolatokkal szinte grafikai elemek hordozójává tett fehér márványok végtelennek mutatkozó lehetőségeiről, a szinte minden plasztikát meghatározó álcázott figuralitásról, vagy éppen a középkori utalásokig visszamenő Atatürk portré, az arcvonásokat megidéző és az ábrázolást elkerülő finom gesztusáról.

   És akkor van ereje Rostás Beának visszaülnie egy olyan iskolapadba, amelynek minden deszkáját szögekkel verte át a történelem. A nyelvhódító magány és idegenség, az európai civilizáció és az ősi muzulmán kultúra ütközőzónájaként is fölfogható metropolisz, a politikai harcok útkereszteződései, ahol nem elég kívülállónak lenni ahhoz, hogy ne lásson mindkét fél ellenséget benned.

   Marad az éhezés, a több órás utazás a város egyik végéből a másikba, marad a keserűség és a magány, marad a műhely kimeríthetetlen öröme, ahol a megtisztulás tárgyai túl kell hogy lépjenek a közvetlen napi használat praktikumán, ahol a szabadulás a testi és lelki szennytől az újjászületést hordozza, s ahol ez az újjászületés már a teremtés maga.

  1. Szobrok 12   Rostás Bea nemcsak megtanulta a leckét, de fel is adta nekünk. Megmutatta, hogy a semmiből is lehet csinálni valamit, hogy meg kell tanulni törökül azért, hogy megértsük Európát, hogy vert helyzetekből föl kell, és föl lehet állni, és hogy innen Egerből lehet csak a Héttornyot elfoglalni.

   Ő már helytállt ott, és biztos vagyok benne, hogy - történjék bármi - diplomával, kikezdhetetlen tudással, tehát győztesen tér meg onnan.

Forrás: Egriszín

Hosszú idő után fedezték fel újra Mónosbélen a szerviták által még a 18. században ültetett gyümölcsöst. Az egyik szakértő szerint a fák kihagyhatatlan lehetőséget adnak a kertészeknek.

Az almafák  most virágzanak a mónosbéli templom melletti almáskertben. A szervita rend által a XVIII. században alapított gazdasági birtokot 2011-ben tisztíttatta ki az önkormányzat, a terület 28 őshonos gyümölcsfája ezután fordult újra termőre. A batulok, piros kálvilok, Entz rozmaringok, hercegnőalmafák, aranypármenek, sikulai és jonatán fajták az 1700-as években telepített kert harmadik-negyedik generációjának tagjai lehetnek.

Forrás: MTI

Fotó: Komka Péter

Aranykor címmel nyílt kiállítás Rostás Bea Piros szobrász rajzaiból a Bródy Sándor Megyei Könyvtár galériájában. A január 11-ig látható tárlat grafikái a Törökországban tanuló művész nőiséggel kapcsolatos motívumrendszerét hordozzák. A műveket nem csak látni, érteni is érdemes.

Rostás Bea Piros szobrász, mellesleg énekesnő is, általában a kőben ragadja meg az univerzumhoz fűződő viszonyát. Ezúttal – nemcsak a hely szűke miatt – rajzait állította ki a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. A művész vibráló személyisége grafikai munkáin is átsugárzik, képzeletének lenyomatai, vonalak, színek ezúttal az „arany” krisztusi korban rajzolják meg a művész személyiségét. Bea ezúttal nem illusztrál, nem magyaráz, csak úgy a nézők elé rakja gondolatait.

Humort sem nélkülöző munkáihoz Herczeg István festő- és grafikusművész vitte közelebb a könyvtár aulájában nagy számban összegyűlt műélvezőket. Herczeg tanár úr izgalmas, elemző előadásában (nem első alkalommal) különösen jól érzékeltette, hogy a műveket nemcsak látni, érteni is érdemes. Nem kerülhetik el a figyelmet Bea visszatérő szimbólumai: ablakok, emberek, akár jelek az univerzumban. Munkássága középpontban persze így is a kő áll, az agyagot kinőtte, a fémet, gipszet nem szereti. „A kő misztikus anyag, sosem lehet tudni, mi van benne. Olyan, mint egy férfi: látunk egy képet, aztán mindig más jön ki belőle.”

Rostás Bea Piros a törökországi Ankarában található Hacettepe Egyetem doktori hallgatója. Tanulmányait idén kezdte el. Törökországban, ahol a legtöbb szobra áll, gyorsan letette a török felsőfokú nyelvvizsgát, előadásait is törökül tartja. Mostani kiállításán húsz kép látható, legtöbbjük egyszerű rajzi technikával. A rajzok önálló művek Bea munkásságában, nem csak szobortervek, inkább egyedi gondolatok hordozói. A gondolatokat ez esetben nem szobor formájában, hanem grafikusan közvetíti a művész, fekete, arany és ezüst színekkel. Elmondása szerint nagyon szereti a színeket, de nem használja ezeket jól, ezért a néhány szimbolikus jelentésű színnel dolgozott.

Munkáin gyakran megjelennek a tipikus női motívumok, formák, amelyek az anyánál, a Földanyánál gyökereznek Bea gondolatvilágában.
„A nő szerepe számomra a teremtés. Hogy gyermeket hozzon a világra. Emiatt mindig a Földanyához térek vissza.” – vallja a művész.
Munkáival Ázsia, Európa, Észak-Afrika különböző helyein találkozhatunk, Magyarországon még nem látható köztéri alkotása, ahogyan ő mondja, még nem jött el az ideje. Rostás Bea a szobrászatot tartja legmegfelelőbb művészeti formaként, amiben önmagát, a nőt mutatja meg. A kőben, ami meglehetősen kemény, férfias munka, a nőies gondolatait jeleníti meg.

Forrás: Egriügyek Fotó: Vámossy Béla

Egy személyautó és egy motoros ütközött össze hétfőn délelőtt a megyeszékhelyen.

Egy személyautó és egy motorkerékpár ütközött össze Egerben hétfőn délelőtt az Olasz utca és a Rákóczi utca kereszteződésében. Az elsődleges adatok alapján a motoros későn észlelte, hogy az előtte haladó járművek megálltak a piros jelzésnél, emiatt hátulról beleütközött a sor végén álló autóba.

A motort vezető egri férfi a balesetben 8 napon túl gyógyuló súlyos sérüléseket szenvedett. A mentőszolgálat munkatársai az egri kórházba szállították. A rendőrség félpályás útzár mellett helyszínelt - tájékoztatott Lázár Levente, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.

Forrás: HEOL

Óriási viharok pusztítottak Heves megyében. A hirtelen szél és az azt követő esőzések számos problémát okoztak. Felsőtárkányban több méteres fákat csavart ki a szél, számos lakóház tetőszerkezete megsérült a tornádó szerű viharban.

Megrongálódott háztetők, letört gallyak: ilyen és ehhez hasonló pusztításokat végzett a tegnapi vihar Heves megyében. Felsőtárkányban este 10 óra után kezdődtek el a hirtelen széllökések, a helyiek elmondása szerint nem volt még ekkora vihar a községükben. Az éjszakai szélvihar a vasút, illetve a tó környékén szedte „áldozatait”. Ezen a területen számos ház tetőszerkezete megsérült.

Vásárhelyi Gyuláné, akinek a házában milliós károkat okozott a vihar elmondta: csupán pár percig tartott a „tornádó”, viszont pillanatok leforgása alatt lebontotta a közeli tetőket. Nagy zúgásra lettek figyelmesek, majd fehérséget láttak- mondta. Bár számítottak esőre, nem gondolták, hogy ekkora vihar lesz. Az Országos Meteorológiai Szolgálat harmadik fokozatú, piros riasztást adott ki Heves megyére, akkorra azonban már végigsöpört a megyén a vihar.

A község polgármestere azonnal segítséget nyújtott a károsultaknak, a beázás miatt már az éjszaka folyamán elkezdték a tetőszerkezet javítását.

A szélvihar nem csak a háztetőkben tett károkat, de a közeli tónál is idős fákat döntött ki. Bajzát Zoltán, a felsőtárkányi Szikla Forrás Közhasznú Egyesület elnöke elmondta: a vihar pillanatok alatt érkezett az Egeres-völgy felől a községbe. Egy közel 100 méteres sávban pusztított a tornádó, amely rövid 5 perc alatt végigsöpört Felsőtárkányon. Ebben a pár percben rengeteg fa esett áldozatául az időjárásnak. Öt fa teljesen kidőlt, több pedig megsérült, derékba tört. A pénteki nap folyamán a fadarabokat kézi erővel szedték ki a tóból, a mentéshez darus kocsit is hívtak. Erre azért volt szükség, mert a tó alját fólia fedi, féltek, hogy az nehogy megsérüljön.

A legmagasabb, harmadik fokozatú, piros riasztást adta ki az Országos Meteorológiai Szolgálat hét megyére és a fővárosra csütörtök este - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főügyelete az MTI-vel.

Mire a riasztást kiadták, a vihar már meg is érkezett Egerbe, és környékére.

Este 10 óra után nem sokkal csapott le a vihar a hevesi megyeszékhelyre. A hirtelen jött esővel a csatornák most meg tudtak birkózni. A viharos szél sok helyen ágakat szaggatott le a fákról.

Az érsekkerti szökőkútnál egy hatalmas, korhadt ág szakadt le a járdára. Szerencsére akkor épp nem volt ott senki. A kerékpárosok órákig kerülgették a maradványokat. Volt ahol a közlekedési tábla is kidőlt, ágakat kerülgettek az autósok.

Szerencsére sérülésről, nagyobb kárról nem érkezett hír.