Keresés: „szakma” (309 találat)

Wahorn Andrással, Halász Judittal, Rúzsa Magdival és Palya Beával is találkozhatnak az érdeklődők a tizenöt törzsprogramot és számos kísérőrendezvényt tartalmazó 15. Egri Tavaszi Fesztiválon április 10. és 27. között.

Habis László egri polgármester az eseményt bemutató sajtótájékoztatón kiemelte: turisztikai jelentőséggel is bír az igen színes programokat kínáló Egri Tavaszi Fesztivál, ugyanakkor "nem kis részben az egrieket és az Eger környékén élőket is szolgálja ez a rendezvény". Elmondta: a nyitórendezvény az idén 30 éves egri Harlekin Bábszínház ünnepe is lesz. A társulat 10-én 18 órakor az elmúlt időszak egyik legsikeresebb produkcióját, A dzsungel könyve bábmusicalt mutatja be a bábszínházban, majd másnap 19 órakor a Don Quijote című báb-színpadi játék díszbemutatója lesz látható ugyanott.

A polgármester kitért rá: a több generációnak is vonzó programokat kínáló fesztivál keretében komolyzenei produkciókkal is találkozhatnak az érdeklődők, és Eger két testvérvárosából, a franciaországi Maconból, illetve a finnországi Poriból is érkeznek fellépők.

Somodyné Jámbor Ildikó, a fesztivált szervező Egri Kulturális és Művészeti Központ (EKMK) fesztivál koordinátora hangsúlyozta, hogy "népszerű, de magas művészetet képviselő produkciókat" kínálnak az érdeklődőknek. Igyekeztek fiatal művészeknek is lehetőséget adni, és új helyszíneket is bekapcsoltak a programsorozatba.

Elhangzott: a fesztivál az április 10-én délután fél ötkor a Márai határok nélkül című interaktív kiállítással nyílik a Szépasszonyvölgyi Márai Látogatóközpontban, 18 órától pedig a Harlekin Kortárs Bábművészeti Napok kezdődnek a bábszínházban. A rendezvénysorozat hivatalos megnyitóján, 11-én 17 órakor az Egri Szimfonikus Zenekar rézfúvós együttese ad térzenét a Gárdonyi téren.

A fesztiválesemények sorából a szervezők kiemelték Wahorn András április 17-i, Szabad című képzőművészeti és zenei bemutatóját a Vitkovics Alkotóházban.

Rúzsa Magdi 12-én 18 órától ad koncertet a Hotel Eger&Parkban. A Bartakovics Béla Közösségi Házban lép fel Palya Bea és ifj. Tóth István 13-én 17 órától, míg Halász Judit 19-én 10, majd 12 órai kezdettel tart lemezbemutató koncertet a Gárdonyi Géza Színházban.

Csillag és kő címmel egri és Egerből elszármazott művészek munkáiból nyílik 13-án 17 órakor kiállítás a Templom Galériában. A tárlat május 15-ig lesz látogatható.

A fesztivál záró produkciójára 27-én 19 órakor kerül sor: a Tánc világnapja alkalmából a Lajtha László Néptáncegyüttes Zeng a lélek... címmel tart néptánc gálát a színházban.

Püski Viktória, az EKMK szakmai igazgatóhelyettese az MTI kérdésére elmondta: az idei Egri Tavaszi Fesztivált a megszokott márciusi időpontról a Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz igazodva tették át április 10. és 27. közé. A rendezvényt a város négymillió forinttal támogatta, míg az EKMK mintegy 3-4 millió forintnyi saját erőt biztosít hozzá.

Forrás: MTI

Nyitrai Zsolt fideszes honatya erős tudásközpontot akar, Nagy István az MSZP városi elnöke az egyetemi álmot félti. Az ügyben Eger polgármestere is megszólalt.

Kedden sajtótájékoztató keretében, a Dobó téren, a Városháza előtt intézett nyílt kérdést Habis László egri polgármesterhez az MSZP városi elnöke. Nagy István afelől érdeklődött, hogy támogatja-e a megyeszékhely polgármestere és az egri közgyűlés az Eszterházy Károly Főiskola egyetemmé válási törekvéseit. Nagy szavai szerint a sajtótájékoztatót az elmúlt hetek eseményei indukálták, Nyitrai Zsolt helyi fideszes honatya „ámokfutása”.

Nyitrai nemrég az egri és a gyöngyösi főiskolák egyesülésének tervéről beszélt, s egyebek mellett azt is megjegyezte: „inkább legyen egy erős főiskolánk, mint egy gyenge lábakon álló egyetemünk.” Nyitrai ezen nyilatkozatát Liptai Kálmán, a főiskola rektora is több mint felelőtlenségnek minősítette, Nagy István pedig egyenesen felháborító, önző és nagyképű cselekedetnek nevezte Nyitrai tettét. Szerinte egy régi álom veszhet el, ha Egerben nem lesz egyetem.

– Ha az MSZP városi elnökét valóban a személyes munkám és véleményem érdekli, akkor az Országgyűlés honlapján ma is elolvashatja azt a két módosító indítványt, melyet 2011 novemberében és decemberében - kereszténydemokrata társaimmal összefogva - az Eszterházy Károly Főiskola egyetemmé válásának elősegítése érdekében nyújtottam be. A nemzeti felsőoktatásról szóló, akkor előterjesztett törvényjavaslat az EKF elől elzárta volna az egyetemi követelmények teljesítésének lehetőségét. Ma a hatályos szabályozás szerint az intézmény az alkalmazott tudományok egyetemévé válhat – reagált a szocialisták sajtótájékoztatóján elhangzottakra Habis László, a megyeszékhely polgármestere.

Nyitrai Zsolt érdeklődésünkre elmondta: úgy látja, rosszindulatú politikai hangulatkeltés zajlik a főiskola körül, amelynek hangnemét, stílusát nem kívánja minősíteni. Az MSZP-nek és csatolt részeinek akkor kellett volna a főiskola ügyéért tenniük, amikor kormányon voltak – ám akkor is inkább csak vittek, így került át az egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Gyöngyöshöz. Jelenleg a főiskola vezetésének tudomásával szakmai egyeztetés folyik a minisztériumban. Mindannyiunk közös érdeke, hogy egy erős tudásközpont legyen a megyeszékhelyen. Amíg a Fidesz-KDNP van kormányon, addig a felsőoktatás helyzete Egerben csak erősödhet – fogalmazott a képviselő.

forrás: HEOL

Mint ahogy arról már korábban értesülhettek, október végén létrejött a Heves Megyei LIGA Szakszervezet Kéményseprő Szakszervezeti Csoportja. Megalakulásunk legfőbb céljaként azt határoztuk meg, hogy - egy emberként - választ kapjunk kérdésünkre: a jelenlegi szolgáltató megszűnése esetén - amire a fennálló helyzet alapján joggal számíthatunk – hogyan fog alakulni a Heves megyei kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyzete és ez miként fog minket - akik a feladat ellátásához szükséges szakképesítéssel rendelkezünk - érinteni.

Sajnálatos tény, hogy az elmúlt időszakban sok kéményseprő került elbocsátásra és december közepén a még megmaradt, de már felmondás hatálya alatt álló szakemberállománynak is megkezdődik a munkavégzés alóli felmentése. Tehát az általunk megfogalmazott kérdés akkut problémákat vet fel, ami mielőbbi határozott megoldást igényel, tekintettel a fűtési szezonra és - a médiában is egyre gyakrabban megjelenő - balesetek, tragédiák megelőzésére. Megkerestük Habis László polgármestert mint az ellátásért felelős MJV önkormányzatának vezetőjét, továbbá a tevékenységet felügyeleti szervként koordináló Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot és kezdeményeztünk egy kerekasztal beszélgetést, amire 2014. november 21. napján került sor az egri városházán.

A tárgyaláson a szakszervezet részéről Vámos Csaba ügyvivő, valamint Dr. Krasznay Zsófia és Nádassy Géza a Heves Megyei LIGA Szakszervezet tisztségviselői, míg Eger MJV képviseletében Habis László polgármester, Dr. Turcsányi Dániel gazdasági alpolgármester, Dr. Bánhidy Péter aljegyző, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részéről pedig Csontos Ambrus megyei igazgató vett részt.

Az egyeztetés pozitív hangvételű volt, a résztvevők egyetértettek abban, hogy mielőbb megoldást kell találni a kialakult helyzetre. A fennálló állapot orvoslására több lehetőség felmerült, de egyelőre érdemi döntés nem született és az illetékesek időt és türelmet kértek, hogy az összes alternatívát részletesen megvizsgálhassák. A megoldási javaslat kidolgozásához mi is felajánlottuk a szakmai segítségünket. A megjelentek egybehangzóan támogatásukról biztosították a megye valamennyi kéményseprőjét, de jelezték, hogy nem akarnak hamis ígéretekkel bíztatni minket. Mindeközben kijelentették azt is, hogy Eger MJV önkormányzata törekedni fog arra, hogy a megyében zökkenőmentes legyen a kéményseprő-ipari közszolgáltatás, hiszen ez a hatályos 2012. évi XC. törvény alapján jogszabályi kötelezettségük is.

Az idő természetesen szorít minket kéményseprőket, hiszen mindannyiunk megélhetése és mind a személyes, mind szakmai megbecsülése a tét, de ígéretet kaptunk egy újabb, közel jövőbeli egyeztetésre, ahol - reményeink szerint - már konkrét megoldással, vagy legalább annak tervével tudnak szolgálni számunkra.

Ezúton kérném tisztelettel én is valamennyi kollégám türelemét és megértését. Úgy vélem, egybehangzó véleményünk alapján, legkésőbb december közepéig, tehát a jelenlegi szolgáltató biztos működésének végéig várnunk kell a fennálló probléma megoldására. Azonban amennyiben 2014. december 15. napjáig nem kapunk tájékoztatást a konkrét közszolgáltatás-ellátási tervről, vagy meghívást egy újabb egyeztetésre, úgy további lépéseket kell megfontolnunk a Heves megyei kéményseprők jövője és a megye lakosságának és vállalkozásainak biztonsága érdekében.

Eger, 2014. november 24.

Vámos Csaba

ügyvivő

1. HEVES MEGYEI

AMATŐR KÉPZŐ-ÉS IPARMŰVÉSZETI TÁRLAT 2014.

Az Egri Kulturális és Művészeti Központ és a Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézmény negyedik alkalommal hirdeti meg Megyei Amatőr Tárlat címmel pályázatát nem hivatásos képző-és iparművészeknek. A pályázaton részt vehet minden 16. életévét betöltött alkotó, aki nem végzett képző vagy iparművészeti főiskolát/egyetemet és nem hivatásszerűen foglalkozik alkotómunkával.

A tárlat nevezési kategóriái

Képzőművészeti kategóriában: festészet, a grafika bármely ága, kisplasztika szobrászat, tűzzománc, valamint új vizuális kísérleti műfajok, mint a video-installáció (amelyek bemutatásához a szükséges technikai feltételeket az alkotó biztosítja).

Iparművészeti kategóriában: minden, ami a tárgyalkotás körébe tartozik – kivéve a népművészeti tárgyalkotást – függetlenül az anyagától (textil, kerámia, kovácsoltvas, játék).

A pályamunkákat 3 tagú szakmai zsűri értékeli.

Nevezési feltételek

Egy alkotó a megyei zsűrihez műfajonként három-három művet adhat be.

Az alkotásokat csak kiállításra kész állapotban fogadjuk el.

Az alkotások hátoldalán kérjük feltüntetni:

alkotó neve, címe,e-mail címe, telefonszáma, életkora, alkotás címe, technikája, mérete.

Méretkorlát 50x70, 70x100, illetve festménynél 1 m2-nél nem nagyobb felület.

Jelentkezés

Jelentkezési lap beküldésével, amely igényelhető a rendező intézményekben, vagy letölthető a www.ekmk.eu honlapról.

Az alkotások beszállítása a jelentkezési lapok leadásával együtt:

1. október 28. 9-17 óráig

Leadás helye : I. helyszín: EKMK Vitkovics Alkotóház //Eger, Széchenyi utca 55./

1. helyszín:Mátra Művelődési Központ/ Gyöngyös,Barátok tere 6./

 

Nevezési díj: 1000Ft/ fő, diákoknak 500Ft/fő

A befizetés átutalással, csekken, készpénzzel vagy számla ellenében történik

Díjazás

a megyei kiállításon a zsűri javaslata alapján képző- és iparművészeti kategóriában, műfaji szempontok alapján megosztva 3-3 díj + 2 különdíj kerülhet kiosztásra.

Megnyitó és díjátadás: 2014. november 8. 17.00 óra

EKMK Vitkovics Alkotóház Galéria (Eger, Széchenyi út 55.).

Információ: Gyöngy Csilla 36/515-051, Makovinyi Melinda: 37/312-282 telefonszámon.

           Kívánunk az iskolai műhelyeknek, képzőművészeti köröknek és

egyéni alkotóknak sikeres és tartalmas alkotómunkát!

A szőlővel, csakúgy, mint a borral szemben, nincs büszkeség és felsőbbrendűség. Mindkettő megköveteli az alázatosságot, a folyamatos odafigyelést. Itt nincs kapkodás, csak kitartó munka és figyelem, mert ha egy pillanatig magára hagyod, elvesztetted.

A szüret időpontjának megválasztása mindig komoly fejtörést okoz a szőlész-borász életében. Nagy rutin és szakmai tapasztalat szükséges hozzá, hogy ne aludjon sokat a szőlő a határban, de korán se kerüljön be a pincébe. Ha nem tökéletes az időpont, a bor látja kárát. A szüret megkezdődött a Demeter Birtokon a Menoire, az Oportó és Szürkebarát szőlők szedésével.

A Menoire 20, az Oportó 19,5, a Szürkebarát 21 mustfokos. A mennyiség, minden szőlőterületen az elvárt, a terméskorlátozásnak megfelelő 55 – 65 mázsa hektáronként. Az már most jól látható, a 2014-es évjáratú borokban sok lesz a változatosság: könnyű-gyümölcsös fehérek, testes vörösek és kellemes meglepetések várnak a borfogyasztókra.

Jó alkalom a szüret (is) a visszaemlékezésre: az első Turán dűlőszelektált bort 2006-ban készítette a Demeter Pincészet, ami nagy sikert aratott Bordeauxban – ezüstérmet kapott. A következő évjárat, a 2007-es volt. Idén 50 éves a Turán története, ami természetesen Egerből indult világkörüli útjára. Mi pedig büszkén és hálával gondolunk azokra, akik megteremtették az alapokat a mi munkánkhoz.

Turán történet: idén 50 éve annak, hogy Egerben Csizmazia Darab József és Bereznai László nemesítette a Turán szőlőfajtát. ( A Bikavér 8 – Teinturier x Kadarka - és Gárdonyi Géza – Medoc noir x Csabagyöngye - szülőktől származik). A kísérletezés több évtizedes munka, melynek eredménye a hitelesítés. Fajtajelöltként az Agria nevet viselte, mivel erre nem kaptak engedélyt, Turán néven jegyezték be az alapvetően Bikavér alapanyagnak szánt fajtát. A tapasztalatok azt mutatják önálló borként is kiválóan bizonyít.

Turán fajtajelleg: tőkéje, vesszője közepes, lombozata szellős, fürtje tömött, az érett bogyók gömbölyűek, kékes feketék. Leve erős festő. Ősszel a Turán lombozata sötétvörösre színeződik. Igényes a talaj szerkezetére.

A Demeter Pincészet 20 hektáros területen gazdálkodik. A szőlők többsége kékszőlő fajta: Cabernet franc, Kékfrankos, Merlot, Menoire, Oportó, Kadarka, a fehérek: Szürkebarát, Hárslevelű, Chardonnay és Olaszrizling. A dűlők az Egri Borvidék kiváló területein találhatók: Eged-hegy, Gesztenyés, Felső Galagonyás, Merengő, Öreg-hegy.

Demeter Csaba, a hagyomány és az érték megteremtője és támogatója

A képzés célja : szakmai felkészítés, kezdő falusi vendéglátók és vidéki szolgáltatóként tanyagazdaságot, farmgazdaságot működtető magánszemélyek, kis- és mikro vállalkozások számára.

A jelentkezési lap letölthető a FATOSZ internetes szakmai oldaláról:

http://www.fatosz.eu/falusi+vendeglato+kepzes/falusi+vendeglato+kepzes.html

A kitöltött jelentkezési lapot az alábbi e-mail címre kérjük visszaküldeni

1. szeptember 30 –ig : agroturizmus@t-online.hu

 A képzés célcsoportja: a falusi vendégfogadók, a falusi turizmus, mint szolgáltatói tevékenység iránt érdeklődők akik most tervezik bekapcsolódásukat a vendégfogadásba, vagy szeretnék ismereteiket elmélyíteni. Ők lehetnek kezdő falusi vendéglátók , ÚMVP nyertes falusi szállásadók, vidéki szolgáltatók, tanyagazdaságot és farmgazdaságot működtető magánszemélyek, őstermelők, kis- és mikro vállalkozások vezetői, munkatársai.

 A képzés tervezett helyszínei Október végétől :

• Eger


• Győr


• Báránd - Szarvas


• Budapest


• Pécs

A képzés várható időtartama : 60 óra 3 x 2 alkalom (egymást követő pénteki és szombati napokon vagy hallgatói igények alapján egymást követő szombati és vasárnapi napokon ) , 09-17 h között.

A képzés formája: Hétvégi előadások és gyakorlati foglalkozások

A képzés központi koordinálja:  

FATOSZ központi információs irodája 1077. Budapest, Király u.93.

A képzésre való jelentkezés módja:

A mellékletben található jelentkezési lap kitöltését követően , e-mailben való megküldése az alábbi e-mail címre: agroturizmus@t-online.hu

Bizonyítvány:

A hallgatók az akkreditált képzés végén tanúsítványt t kapnak, amelyet különböző vidékfejlesztési pályázatoknál, a támogatásokat nyertek számára előírt képzettségnek elfogadnak.

Forrás: www.evk-egysulet.hu

A pénteki esős idő ellenére az utóbbi évek egyik legjobban látogatott Egri Bikavér Ünnepe volt az idei. A rendezvény szombati napján látogatócsúcsnak örülhettek a szervezők.

Az idén már nagykorúvá vált Egri Bikavér Ünnep ismét bizonyította, hogy – egyebek közt – a változatos bor- és ételkínálat, az egyedi helyszín, a sokszínű zenei kínálat és a kísérőprogramok miatt is évek óta a város leglátogatottabb rendezvénye. A 36 borászat 118 bora és a 19 étterem ételei tömegével vonzották a gasztronómia szerelmeseit, hiszen a poháreladásokból és a fogyasztásokból becsült számok alapján ebben az évben – a tavalyi csúcstól csak egy hajszállal elmaradva – mintegy negyvenezren látogatták a fesztivált és programjait a négy nap során.

A rendezvény főszervezője, Tarsoly József szerint különösen a szombati nap sikerességét és minden korábbinál magasabb látogatói létszámát látva kijelenthető, hogy az Érsekkert idén használt területe is kezd szűknek bizonyulni, így a jövőben mindenképp érdemes lesz átgondolni az újabb bővítési lehetőségeket. Az egri hegybíró úgy véli: az érsekkerti gesztenyefák alatt hömpölygő emberek láttán ismét bebizonyosodott, hogy az Egri Bikavér Ünnep nem csupán a város, hanem a régió egyik legmeghatározóbb nyári tömegrendezvénye.

A csütörtöki megnyitón dr. Kállay Miklós, a Magyar Bor Akadémia elnöke megnyitóbeszédében azt mondta: „Bor nélkül lehet élni, de nem érdemes.” Ennek kapcsán Tarsoly József kiemelte: a fesztivál sikerét látva az is kijelenthető, hogy a hevesi megyeszékhelyen Egri Bikavér Ünnep nélkül lehet, de már nem érdemes a nyarat tervezni.

A két élőzenei helyszín, az Egri Bikavér és az Egri Csillag Színpad kínálata jól kiegészítette egymást. Külön öröm, hogy utóbbi, a Zenepavilonnál felállított pódium sokszínű felhozatalát is egyre többen látogatják, az Egri Csillag Színpad a fiatalok számára Egerben egyedi zenei igényességet és minőséget kínál évről-évre.

A kísérőprogramok idén is színesítették a programkínálatot, különösen a Traktoros gyorsulási és traktorverseny. A már harmadik alkalommal, a Gárdonyi Géza Színház előtti útszakaszon megrendezett eseményre ismét rengeteg néző volt kíváncsi, a résztvevő és a szervező borászok is kitettek magukért, remek hangulatú volt a verseny. Az új szolgáltatások közül különösen jó visszajelzések érkeztek az ingyenes WIFI-lefedettség és a megújított arculat illetve weblap kapcsán is, de jó volt látni, hogy mennyi fotót küldtek a pályázók a Fotózz Bikavért! c. felhívásra is. A későbbiekben a szervezők további hasonló újításokkal is próbálják majd színesíteni a fesztivál szolgáltatásait.

A szakmai előrelépés terén fontos mérföldkő a fesztivál életében, hogy a XVIII. Egri Bikavér Ünnepen – egy hosszabb távú megállapodás részeként – a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség szakemberei zsűrizték a fesztivál ételeit. Varga Károly olimpiai és világbajnok mesterszakács, Ambrus György olimpiai bajnok mesterszakács és Barabás Zoltán, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség alelnöke bírálta az Egri Bikavér Ünnepen kínált fogásokat. Döntésük alapján a legjobb párosítás a Hangácsi Pincészet 2011-es Egri Bikavére és hozzá a Hotel Balneo kínálta barbecue sertéstarja grillen sütve vörösboros zöldségekkel, kéksajtos burgonyával lett. A szakmai zsűri egyebek közt megjegyezte, hogy a fesztiválon kínált ételek kiváló minőségűek voltak; a kreativitás, az igényes tálalás és a borokkal való harmónia is mind-mind jellemző volt a kínálatra.

A fesztivál szombati napján Krivács András, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnöke és Tarsoly József hegybíró aláírta azt az együttműködési megállapodást, amely értelmében a gasztronómiai szervezet és az Egri borvidék a jövőben közösen dolgoznak azért, hogy az egri borok a jövőben a jelenleginél is elismertebbek és kedveltebbek legyenek.

A hagyományokhoz híven megválasztották az ünnep legjobb Bikavérét is, az Egri Bikavér Borlovagrend ezúttal nem pontozott, hanem párba állította a nedűket, és úgy kóstolt. Vincze Béla 2009-es Arcanuma öt kör után is a legjobbnak bizonyult, így elnyerte a megtisztelő címet.

Külön köszönet a látogatóknak, a rendezvény minden támogatójának, a fesztivál megvalósításában segédkezőknek a munkájukért és az Érsekkert környékén élőknek a türelmükét. A szervezők bíznak abban, hogy jövőre hasonlóan sikeres Egri Bikavér Ünneppel öregbítik az egri bor és a város hírnevét.

Közel 6 milliárd Ft-ot használhat föl a Markhot Ferenc Kórház a betegellátás szervezeti és strukturális fejlesztésére uniós pályázat révén. Új, háromszintes technológiai tömb épül, ahol helyet kap többek között a Sürgősségi Betegellátó osztály, a Központi Intenzív és Aneszteziológiai osztály, Központi Laboratórium, Központi Sterilizáló és Higiéniai osztály, új műtőblokk. A projekt keretében egy 40 ágyas Neurológiai és Stroke osztályt alakítanak ki, új gépparkot kap a Radiológiai osztály, megújul a környezet, a betegellátás feltételei nagymértékben javulnak.

A Heves Megyei Önkormányzat 2010-ben Európai Uniós támogatást nyert el a TIOP-2.2.4.-09/1 számú „Struktúrafejlesztés a fekvőbeteg ellátásban” című konstrukcióban az egri Markhot Ferenc Kórház fejlesztésére. A nyertes pályázat címe: Szervezeti és infrastrukturális megújulás-Markhot Ferenc Kórház. A pályázat céljára elnyert támogatás összege: 4.417.640.210Ft, melyhez a Heves Megyei Önkormányzat 490.848.912 forint önrésszel járult hozzá. Az uniós forráson felül a megvalósítást a Kormány 934.965.230 Ft többletforrással támogatta. A projekt 2010. december 15-én indult. 2012. január 1-től a 2011. évi CLIV törvény értelmében jogutódlás alapján a pályázat kedvezményezettje a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI). Az építési kiviteli terveket 2011. év végén a hivatalba lépő új kórházvezetés felülvizsgálta és módosítását kérte annak érdekében, hogy a járóbeteg ellátás területe és kapacitása ne csökkenjen, a diagnosztikai műszerek beszerzésére fordítható költség pedig növekedjen. A kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás két fordulós volt, 2014. márciusában zárult le. A nyertes konzorciummal a szerződést 2014. július 15-én írta alá a kedvezményezett. Ezt követően elindul a kivitelezés, amelynek teljes költsége bruttó 4.819.010.479 Ft. Új, háromszintes technológiai tömb épül, ahol helyet kap a Sürgősségi Betegellátó osztály, a Központi Intenzív és Aneszteziológiai osztály, Központi Laboratórium, Központi Sterilizáló és Higiéniai osztály és a Dokumentációs és Informatikai osztály. Itt épül meg az új 8+2 műtőtermes Központi Műtő a legmagasabb technikai színvonalú felszereléssel. Ebben az épületben helyezik el a Csecsemő- és Gyermekosztályt, a Gyermek Sürgősségi Ambulanciát. Az építkezés megkezdése után kezdődik a gépek, műszerek, berendezések és új, korszerű betegellátási és irodai bútorok, felszerelések beszerzése. Mindehhez új logisztikai-irányítási rendszer kiépítése is társul. Lebontják a régi, rossz állapotú épületeket és a helyükön a gyógyulást segítő zöldterületek teszik kellemesebbé a környezetet. A külső környezet megújulása mellett a közel hatmilliárdos fejlesztés jelentős szakmai előrelépést is jelent, hiszen a pályázat keretében – a kiköltöző osztályok helyén felújítással, átépítéssel, illetve az üres területek beépítésével – kialakítanak egy 40 ágyas Neurológiai és Stroke osztályt, korszerű körülmények közé kerül a Radiológiai osztály, új gépparkkal, digitális röntgenfelvételi technikával és új CT-MR laboratórium is segíti a gyógyító munkát.

A projekt megvalósulásával – 2014.július 15 - 2015. november 30. - megújul a Markhot Ferenc Kórház, amely a XXI. század elvárásainak megfelelő körülmények között teszi lehetővé a betegek gyógyítását. 2015. november 30-tól.

 

Szándékosság is okozhatta a colifertőzés veszélyét Heves megyében - közölte az Északmagyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) Zrt. csütörtökön az MTI-vel.

A szolgáltató szerdán jelentette be, hogy a megyei kormányhivatal népegészségügyi szervének keddi előírása szerint a szennyeződés miatt elrendelték a vezetékes ivóvíz használat előtti felforralását öt hevesi településen: Parádon, Bodonyban, Mátraballán, Parádsasváron és Mátraszentlászlón. Colifertőzéshez köthető megbetegedés eddig nem történt a térségben.

Az ÉRV Zrt. csütörtöki közleményében azt írta: "az esetek kivizsgálása közben egyre több az arra utaló jel, hogy a problémát a közkifolyók rendszertelen, illetve nem megfelelő használata okozta, de a gondatlanság mellett továbbra sem zárható ki a szándékosság. Egyes jelek arra utalnak, hogy akár szabálytalan módon előfordulhatott például kerti medence töltése is az adott közkútról."

Kiemelték, hogy az öt településen egyszerre jelentkeztek a problémák, a környező településeken azonban nem találtak szennyezett mintát, ami azt jelzi, hogy helyi szennyeződés alakulhatott ki.

A fertőzés ilyen esetekben kizárólag az adott közkifolyókat érinti, így a települési hálózatok egyéb részeibe a szennyezés feltételezhetően nem került be - írták, hozzátéve, hogy ettől függetlenül a teljes biztonság érdekében fertőtlenítették az érintett települések teljes hálózatát, és helyi fertőtlenítést végeztek az érintett közkifolyókon is.

A szükséges mintavételek megtörténtek, a szolgáltató jelenleg várja az eredményt.

Forrás: MTI

Csak forralás után tanácsos a csapvizet inni, abból ételt készíteni öt Heves megyei településen ezekben a napokban.

 Erre a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve hívta fel a figyelmet Mátraballa, Parád, Parádsasvár, Bodony, Mátraszentlászló önkormányzatainál kedden. A hatóság hivataloknak küldött értesítése szerint a közüzemi ivóvizet ivásra, étel- és italkészítésre, valamint fogmosásra csak előzetesen felforralt állapotban tanácsos használni elővigyázatosságból.

Az ok pedig az, hogy a vizsgálatok során határárték feletti Coliform és E. coli paramétereket mértek. A szakigazgatási szerv ezzel egyidejűleg kötelezte a térségben szolgáltató Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt-t, hogy gondoskodjék a víz megfelelő mikrobiológiaia minőségről és ezt akkreditált laboratóriumi eredményekkel igazolja. Erre nyolc napja van a társaságnak. A felhívás némi riadalmat keltett a lakosságban.

Az ÉRV ZRt. az előírásoknak megfelelően rendszeresen ellenőrzi az ivóvíz megfelelőségét a hálózatokon, írta a társaság az eljuttatott közleményében. Ezen vizsgálatok keretében a mátrai térségben néhány településen – egyes rendszertelenül használt közkifolyók esetében – a vonatkozó jogszabályokban rögzítettektől eltérő eredményeket észleltek. A mérések a víz mikrobiológiai nem megfelelőségét mutatták.

– Az eltérésekről társaságunk értesítette az illetékes Népegészségügyi Szakigazgatási Szervet, és haladéktalanul intézkedést tett a probléma megoldására – tájékoztatott Ritter Géza, az ÉRV Zrt. vezérigazgatója. – Az érintett településeket ellátó vízművekben termelt és a hálózatba bejuttatott víz minősége kifogástalan, amelyből látható, hogy a probléma lokális jellegű. Egyes baktériumok megjelenését a mintavételi pontokon a közkifolyók nem megfelelő használata okozta – tette hozzá.

A szükséges intézkedéseket megtették, de a kontrollvizsgálatok eredményeinek megszületéséig, a nagy melegre való tekintettel, illetve a legteljesebb biztonság érdekében, az illetékes Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv elrendelte, hogy az érintett településeken (Bodony, Mátraballa, Mátraszentlászló, Parád, Parádsasvár) a vezetékes ivóvizet csak forralás után lehet ivásra, főzésre, fogmosásra használni.

A hatóság határozatáról az érintett fogyasztókat értesítették. A szükséges ivóvizet lajtoskocsikkal és zacskózott víz formájában is a fogyasztók rendelkezésére bocsátja az ÉRV Zrt.

– Az illetékes hatóság a kontrollvizsgálatok eredményének birtokában fog tudni dönteni az ivóvíz teljes körű használatának engedélyezéséről. Ezúton is kérjük a tisztelt fogyasztók türelmét a probléma rendezéséig! – zárta válaszát Ritter Géza.

16.40

A Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási szervének szerda délutáni közlése szerint: Bodony, Parád, Parádsasvár, Mátraballa, és Mátraszentlászló települések közüzemi vízhálózatának üzemeltetője - az Észak-magyarországi regionális Vízművek Zrt. - eleget téve a vonatkozó jogszabályi kötelezettségének, július 7-én jelentette be Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének, hogy vizsgálati eredményeik a fenti települések ivóvízminőségének kedvezőtlen mikrobiológiai változását jelzik.

Az ivóvízben kimutatható szennyeződésnek több oka lehet. A mikroorganizmusok megjelenése jelezheti azt, hogy az alacsony vízfelhasználás miatt az ivóvízvezetékben sokáig áll, pang a víz, de utalhat az ivóvízvezeték vagy a mintavételi hely műszaki hibájára is.

Az ivóvíz-szolgáltató (ÉRV Zrt.) azonnal megkezdte a jelenség kivizsgálását és a lehető legrövidebb határidővel megszünteti a problémát. A népegészségügyi hatóság minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizet fogyasztók körében semmilyen megbetegedés ne történjen.

Jelen esetre vonatkozóan az Országos Környezet-egészségügyi Intézettel egyeztetve a népegészségügyi szakigazgatási szerv elrendelte, hogy az öt településen a hálózati vizet ivás, étel- és italkészítés, illetve fogmosás előtti fel kell forralni. A víz 2-3 perces forralás után biztonsággal fogyasztható, a lakosság számára nem jelent veszélyt.

Az ÉRV Zrt. a lakosság részére tiszta ivóvizet bocsájt rendelkezésre lajtoskocsikban, illetve zacskós víz formájában. A cég tájékoztatása szerint a településeket ellátó vízművekben termelt és a hálózatba juttatott víz minősége kifogástalan, a probléma helyi jellegű. A mintavételi pontokon bizonyos baktériumok megjelenését a közkifolyók nem megfelelő használata okozhatta.

Szöveg: HEOL