Keresés: „szlovák” (81 találat)

Április 14-én újra küldött adatokat az eltűntnek hitt fiatal fehér gólya jeladója. 2012. október 7. óta nem tudtak róla semmit a Magyar Madártani Egyesület (MME) munkatársai, akik a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” projekt keretében 12 fehér gólyát jelöltek meg új típusú jeladókkal 2012 nyarán.

Ezek a jeladók, a korábbi típusokkal szemben már GSM hálózatokon keresztül küldik a GPS-el rögzített koordinátákat, így a méretük és élettartamuk jelentősen csökkenthető. Azonban ha a madarak olyan helyen tartózkodnak, ahol nincs megfelelő térerő, akkor nem tudják elküldeni a rögzített adatokat.A Tisza névre keresztelt madár a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rakamazról származik, s miután kalandos módon, október elején megérkezett Szudánba, többé nem kaptak róla hírt az MME munkatársai. Miután néhány hétig nem érkeztek adatok, sejthették, hogy a madarak a mobiltelefon hálózattal gyengén lefedett területeken lehetnek, ahogy történt ez a Nógrád megyéből származó Patak esetében is, amikor Csádból egy hónapon keresztül nem küldött jeleket magáról. Tisza esetében is reménykedtek a madarászok, hogy előbb vagy utóbb csak előkerül, de 2-3 hónap után már nem számítottak arra, hogy ez megtörténik.

Az április 14-én újra bejelentkező Tisza jeladója elmentette a madár téli tartózkodásának koordinátáit, így visszamenőlegesen is tudjuk, hogy a tél nagy részét a 2011 júliusában függetlenné váló Dél-Szudánban töltötte, ahol napjainkban is polgárháborús konfliktusok zajlanak. Valószínűleg az ország jelentős részén nem lehet túl jó a GSM hálózat lefedettsége, így talán nem meglepő, hogy Tisza jeladója nem küldött SMS-eket, csak azután, amikor elindult északi irányba és Egyiptomba érkezett. Augusztusi indulása óta mintegy 13-14 ezer kilométert tett meg, s lehet, hogy hamarosan itthon üdvözölhetjük. (A fiatal fehér gólyák csak 3-4 éves korukban kezdenek fészkelésbe, s jelentős részük első éves korában elpusztul. Az első telelés után kóborolnak, s nagy részük nem jön még vissza a majdani költőterületére.)

Külön érdekessége Tisza történetének, hogy az Afrikát elérő három fiatal jeladós gólya közül ő az egyetlen, amelyik elindult északi irányba és elhagyta Afrikát. Igaz Patakról és a Szlovákiában jelölt Oliverről régóta nincsenek friss adatok, de remélhetően valamikor az ő jeladójuk is újra bejelentkezik.

(MME)

Fotó: Nagy Károly

Ezen a hétvégén rendezik meg Egerben és környékén az Eger Rallye-t, mint az országos bajnokság nyitófutamát. A versenyre 220-an adták le nevezésüket, a látványos nyitó ceremónia péntek este lesz a Dobó téren.

Szerdán a szervezőcsapat vezetője, Lakatos Róbert, és Habis László, Eger polgármestere és országgyűlési képviselője sajtótájékoztatón számolt be a tervekről. Habis László kiemelte: „Eger a borok városa és iskolaváros, kulturális élete pezsgő és színes, és Eger sportközpont is: a sportrendezvények szervezői szeretik a megyeszékhelyet, sokirányú kapcsolatot ápolunk a legkülönbözőbb sportszervezetekkel”. A polgármester szerint Eger letette a névjegyét a rallye-ban is, nagy szívfájdalmunk volt, hogy sok év után 2012-ben a rengeteg munka és erőfeszítés ellenére is elmaradt a futam, ám annál jobban örülünk most, hogy visszatért hozzánk a hazai és szlovák sorozat kezdő viadala.
„A város most 1,8 millió Ft-ot biztosít az Eger Rallye megrendezéséhez, tudjuk, hogy a több száz versenyző és a szervízcsapatok tagjai, valamint a sok ezer látogató érkezése Eger szolgáltatói számára is nagyon fontos ez az esemény” – hangsúlyozta Habis László.

Lakatos Róbert kiemelte: tizedik éve tartozik Egerhez a nyitófutam, a tavalyi szünet miatt ez a kilencedik verseny, amely a barokk városban és környékén zajlik. Leszögezte, hogy az autósport a gazdasági nehézségek ellenére él, fejlődik, azonban a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség és Eger Önkormányzatának hathatós támogatása nélkül lehetetlen lett volna megrendezni a versenyt.

Az Eger Rallye-ra 220-an adták le a nevezésüket, az április 5-én, 6-án és 7-én esedékes viadalon a hazai I. osztály, a Szlovák Nemzeti Bajnokság, valamint historic, rallye II és rallye túra autók is felzúgnak majd. Igyekeztek rapid programokat kínálni a nézőknek, pénteken gépátvétel, pályabejárás, este egyedülálló helyszín a Dobó tér, ahol a hivatalos nyitó ceremóniát tartják. 18.30-kor indul az első autó, 19.30-tól az I. osztály vonul fel, várhatóan 22.00-ig.

Szombaton délután indul a viadal, különlegesség, hogy a pilóták egy 28 km-es gyorsaságit teljesítenek összesen három alkalommal, s az utolsót már sötétben, 19.50-es kezdéssel. A másodosztály tagjai egy gyorsaságit mennek, ám ők éjszakai futamként, ami komoly kihívás és igazi csemege a rajongóknak. Vasárnap már a hagyományosabb száguldás vár a mezőnyre, látványos versenyt ígér a hétvége.

Az Eger Rallye-t 1500 forintos belépőjegy megváltásával mindhárom napon látogathatják a benzingőzösök, és ez a tikett a szervizparkba is érvényes.

Miután a futam közutakon zajlik, a rajt előtt két órával lezárják az érintett szakaszokat, és ez így is marad, egészen a takarítás végéig. A versenyhez igazodva az Agria Volán is módosította egyes járatainak menetrendjét. A lezárásokról plakátokon, szóróanyagokon tájékoztatják a közlekedőket, illetve tudakozódni lehet a www.egerrallye.hu oldalon is.

Forrás: Egriügyek

Fotó: rvo.hu

Eger is a „nulla hulladék”-stratégia útjára léphet? Dr. Csarnó Ákos szerint most itt a lehetőség arra, hogy Egernek végre egy jól átgondolt hulladékkezelési rendszere legyen. Az LMP egri képviselője egy öko-ószeres hálózat kiépítését is javasolta szerdai sajtótájékoztatóján.

A legutóbbi egri Közgyűléseken kiderült, hogy vége egy sokat kárhoztatott rendszernek. Az egri és az Eger környéki települések hulladékgazdálkodását befolyásoló tarthatatlan helyzet szűnt meg azzal, hogy az AVE cég felmondta a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás tagjaira mind ökológia, mind a pénzügyek tekintetében felháborító szerződést. A felmondással együtt a hejőpapi hulladéklerakó visszakerült a Társulás birtokába és megnyílt a lehetőség a hulladékgazdálkodás új kereteinek kialakítására – hangsúlyozta szerdai egri sajtótájékoztatóján dr. Csarnó Ákos LMP-s önkormányzati képviselő.

Akkor is fizettünk, ha nem volt annyi szemét?

Korábban a szerződés rögzítette: amennyiben több hulladék keletkezik, akkor azért többletszolgáltatás címén fizetnie kellett Egernek, de ugyanakkor az évi 68.000 tonnánál (300 kg/lakos/év) kevesebb hulladék összegyűjtése nem eredményezett kisebb fizetési kötelezettséget, a koncessziós partner az elmaradt hulladék mennyisége után is megkapta az elmaradt hasznát. Ez a helyzet egyáltalán nem kedvezett a térség lakóinak sem ökológiai sem pénzügyi szempontból. Ha maradt volna a lakosonkénti 300 kilogramm/év kitétel, ha marad az évi 68.000 tonna hulladék-begyűjtési kötelezettség, és nem utolsó sorban maradnak a szerződés magas díjtételek, akkor azt is kimondhatjuk, hogy a 2030-ig hatályos koncessziós szerződés alapján megközelítőleg 15.000.000.000 forintot fizettünk volna ki egy olyan feladatra, amit a Társulás is meg tudna oldani.

Az új helyzet legfontosabb hozadéka, hogy a Társulás, (amelynek gesztora Eger) dönthet mindenben, nincs szerződéses diktátum és egy jól átgondolt rendszerben óriási összegű megtakarításokat tud elérni hosszú távon. Korábbi kritikáinkban folyamatosan hangsúlyoztuk, hogy a Társulásnak és vezetőinek az itt élők érdekeit kell elsődlegesen figyelembe venni, most érkezett el az idő, hogy épeszűbb tartalommal tudjuk feltölteni az új kereteket.

Természetesen az elsődleges cél a keletkező hulladék csökkentése, de a keletkezett hulladékot így magasabb hatásfokkal tudjuk szelektíven gyűjteni, felhasználni, eladni, ezzel nem utolsó sorban le lehet zárni azt a városi szóbeszédet, ami arról szól, hogy „összeöntik a szelektíven gyűjtött hulladékot”.

A Lehet Más a Politika egri választási programjában már 2010-ben jelezte, hogy milyen ésszerűsítő megoldásokat kínál, tart kívánatosnak a hulladékgazdálkodásban. Ezek most a megvalósulás küszöbén állhatnak.

Jöjjön a „nulla hulladék”-stratégia?

Kezdeményezzük – hangsúlyozta dr. Csarnó Ákos – a több éves „nulla hulladék” stratégia kidolgozását civil szervezetek segítségével. A „nulla hulladék” egy jövőbemutató elképzelés, amely a természetes ciklusok mintájára olyan rendszerben gondolkodik, amelyben minden hulladék egyben nyersanyag is. A hulladékgyűjtés szerves átalakítása nem pusztán környezetünk érdeke, hanem gazdaságilag is megtérülő intézkedések összessége. A hulladék lerakása (jelenleg a Borsod megyei Hejőpapiban történik Egertől 57 km-re) óriási összegeket emészt fel, holott a szemét jelentős részét hasznosítani lehet és kell. Ki kell használnunk azt a lehetőséget, hogy a szelektív hulladékot felvásárló és feldolgozó cégek fizetnek a hulladékért, illetve hogy a magunk kezébe vehettük a szemétlerakó üzemeltetését.

Egyebek közt San Francisco, Canberra, Palermo, az indiai Kovalam, vagy a szlovákiai Tótmegyer városaiban az a közös, hogy mindegyikük elfogadta a „nulla hulladék” stratégiát, azaz olyan terveket támogatnak, amelyek előírják a hulladék ártalmatlanítás fokozatos háttérbe szorítását, és határidőt szabnak az ártalmatlanítás teljes megszüntetésére is. Az említett városok az elmúlt években körülbelül 70%-kal csökkentették a lerakott hulladékot. A legújabb technológiákat alkalmazzák az újrahasznosító- és komposztálóüzemekben, innovatív begyűjtési rendszereket használnak, jól fizető zöld munkahelyeket teremtenek, csökkentik a fogyasztást, és megkövetelik, hogy mind az emberek, mind a Föld számára biztonságos termékeket gyártsanak.

Öko-ószeres rendszer

„A „nulla hulladék” stratégia részeként kezdeményezzük flamand minta alapján egy öko-ószeres hálózat kiépítését, és egy új többféle hulladékot befogadó telephely kialakítását vagy a meglévő átalakítását. Egerben korábbi kezdeményezések és intézmények jó alapot teremtenek. Az öko-ószeresek a jelenlegi tavaszi lomtalanítás helyett egész évben üzemelnek és telefonos vagy internetes bejelentés alapján házhoz mennek, ha megunt bútor, elektromos eszköz, textília, játék, könyv, kerékpár stb. kerül kidobásra. A telefonos diszpécserszolgálat egy adatlapon rögzíti a tárgyak jellegét, mennyiségét és hollétét. Különböző méretű teherautók járják a környéket, pontos út- és időterv szerint, igen hatékonyan begyűjtve a lomokat. A telephelyen aztán fokozatosan lehet növelni a befogadandó tárgyak körét. Az öko-ószeres telephely munkatársai idővel egyre több típusú tárgyat lesznek képesek feldolgozni, szétszedni, megjavítani. A megreparált, felújított tárgyakat a kevesebb jövedelemből élő lakosok megvásárolhatják, vagy jótékony célokra is fel lehet ajánlani. Azok a tárgyak, amelyek már nem használhatóak eredeti funkciójukban, anyagukban kerülnek értékesítésre és újrahasznosításra” – áll az egri LMP közleményében.

Forrás: Egri Ügyek

Az egri termálfürdő platánfájára is lehet szavazni az Európai Év Fája verseny 2013-as kiírásán. A hevesi megyeszékhely platánja öt másik ország növényével küzd meg az első helyért, így az nem csak az ország, hanem egész Európa fája lehet.

Február 1-jétől szavazhat a közönség a 2013-as Európai Év Fájára a www.treeoftheyear.org oldalon. Idén hat ország, Bulgária, Csehország, Írország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia vesz részt a versenyben. A fák nem koruk vagy szépségük miatt kerültek a vetélkedőbe, hanem történetüknek és az őket támogató erős közösségnek köszönhetően. Az Európai Év Fája verseny e különleges fák segítségével szeretné történelmi és természeti értékeinkre és védelmük fontosságára felhívni a figyelmet. A szavazás február 28-ig tart, az eredményeket március elsején hozza nyilvánosságra az Ökotárs Alapítvány cseh testvérszervezete, a Nadace Partnerství. A verseny díjait májusban, Brüsszelben adják át.

Magyarországot az egri termálfürdő területén álló keleti platán képviseli. Az a fa, amely elnyerte 2012-ben az „Év Fája”-díjat az Ökotárs Alapítvány által harmadszor meghirdetett vetélkedőben.

A harmadik alkalommal megrendezett Európai Év Fája verseny döntősei különleges erővel bírnak: összetartják a körülöttük élőket, azt a közösséget, mely ebbe a versenybe is eljuttatta őket. „Ezek a gyakran több száz éves fák ugyanúgy szemtanúi a történelemnek, mint a mindennapi élet apró eseményeinek. Éppen ezért szorosan kötődnek egy közösséghez vagy akár egy egész faluhoz, városhoz” - mondta a verseny főszervezője, Hana Rambouskova, a Nadace Partnerství munkatársa.

A bulgáriai Glushnik falu eperfája és két diófája az egykor Bulgária függetlenségéért küzdő lázadók titkait őrzi. A legenda szerint az írországi Tullamore város Tölgykirálya misztikus erővel kötődik a Hutton-Bury családhoz, akiknek a földjén a fa áll: ha a fa egy ága letörik ugyanis, a család egyik tagja meghal. Híres történelmi eseményhez kapcsolódó, ámde kitalált történet fűződik a magyarországi résztvevőhöz is, az egri termálfürdő területén élő platánhoz. A szájhagyomány szerint az egri vár török ostroma alatt, 1552-ben Ali budai pasa és Ahmed nagyvezír ennek a fának az árnyékából irányították a török sereget.

Az Európai Év Fája versenyben résztvevő fák elválaszthatatlan részeivé váltak a közösségnek. A lengyel Kozy falu platánfája alatti tér a kulturális és társadalmi élet színtere, de rendszeresen itt játszanak a helyi óvoda gyerekei is. A szlovákiai Komjatice platánjáról úgy tartják, hogy az ország legnagyobb fája, különleges szimmetriája miatt számos festő is megörökítette, de a helyi gyerekek is majdnem életnagyságú képet rajzoltak róla, mely most az iskolát díszíti.

„Minél erősebb a kapcsolat a környezetünkben élő fákkal, annál könnyebb törődnünk velük” - foglalta össze a verseny fő üzenetét Hana Rambousková. „Jó példa erre a csehországi Nové Hrady hársfája is, mely a helyi lakosok által nemrég rendbe hozott, karbantartott kétszáz éves fasor jelképévé vált.”

Az Európai Év Fája versenyt második alkalommal szervezik meg az Environmental Partnership alapítványok. Az európai verseny az országos vetélkedőket követi, a kezdeményezés fő célja a közfigyelem ráirányítása a fák fontosságára és a biológiai sokféleség csökkenésére. Az Európai Év Fája verseny bizonyítja, hogy a fák ügye nem ismer határokat, és rajtuk keresztül szélesebb nemzetközi párbeszéd kezdeményezhető.

A magyar szavazók és szurkolók anyagi támogatásban is részesíthetik a magyar Év Fája versenyt, hogy fáink még sokszor sikerrel szerepelhessenek az európai vetélkedőben. A 13600-as telefonszám tárcsázásával és az 53-as kód beütésével minden hívás 250 Ft-tal támogatja az Ökotársat és az Év Fája programot.

A döntősök:
Glushniki eper és diófák, Bulgária
A Nové Hrady fasor hársfája
Tölgykirály, Írország
Az egri termálfürdő platánfája, Magyarország
Kozy platánfája, Lengyelország
Komjaticei platán, Szlovákia
További információ: www.treeoftheyear.org

Forrás: Egriügyek

A hirtelen jött, nagy mennyiségű hónak köszönhetően a vidéki fürdők többségében jelentősen csökkent a vendégforgalom, volt olyan fürdő, amelynek 70 százalékkal csökkentek a bevételei egy átlagos téli naphoz képest. A hazai fürdőkben a hóhelyzet okozta bevételkiesés csak tízmilliókban mérhető. – nyilatkozta Vancsura Miklós, a Magyar Fürdőszövetség ügyvezető elnöke.

A vendégek elmaradása miatt elsősorban nem a járhatatlan utak tehetők felelőssé. A nagyobb fürdővárosokba vezető utak többsége a havazás kezdete után viszonylag hamar járhatóvá vált, a havat viszonylag gyorsan eltakarították az utakról. Ennek ellenére a vidéki gyógyfürdőkben sokan lemondták orvosi beutalóra felírt kezeléseiket is.

A Magyar Fürdőszövetség elnöke szerint a turisztikailag fontos településeken, a fürdőkben érdemes volna ilyen helyzetekben úgynevezett forródrótot üzemeltetni, amelyeken indulás előtt a vendégek információt kérhetnek arról, milyen is a hóhelyzet az adott környéken, hol és milyen akadályokra számíthatnak.  Vancsura szerint: ehhez a turisztikai szakembereknek szorosabb kapcsolatot kellene ápolni a közutak kezelőivel, az önkormányzatokkal, a katasztrófavédelemmel foglalkozó szakemberekkel és az Országos Meteorológiai Szolgálattal is.

Ilyen forródrót kialakítását elsőként az egy hónapja, Heves megyében átadott Bükkszéki Gyógy-és Strandfürdő tervezi. Itt a polgármesteri hivatal naponta értekezik a környékbeli szakemberekkel arról, milyen is a közlekedési és a hóhelyzet az átlagosnál is csapadékosabb Mátra, Északi-középhegység közelében. Az időjárással, utazással kapcsolatos információkat naponta közlik az Új Széchenyi Terv keretében, 1.5 milliárd Ft értékű beruházással megvalósult, helyi fürdő vezetőivel is, így naprakész információkkal szolgálhatnak azoknak, akik a Slavus vízre alapozott gyógyhelyre akarnak eljutni rendkívüli időjárás esetén. Zagyva Ferencné, a település polgármestere újságírói kérdésre azt is elmondta:  Ausztriában és a szomszédos Szlovákiában, nemcsak a hó nagyobb, nemcsak közutak kezelői rutinosabbak a hó helyzet kezelésében, de maguk a turisták is felkészültebben indulnak útnak a téli hidegben. Az átlagos magyar utazók jelentős része nem készíti fel autóját a téli viszonyokra, az óvatosabbja ilyenkor otthon marad, de sok olyan vakmerő autós is van, aki ennek ellenére indul útnak.

Öt évvel ezelőtt, húsz évvel a rendszerváltás után tűnt el a sorompó Magyarország és Szlovákia között. Nemcsak a fizikai hatások, hanem a féltés és a féltékenység lelki hatásai is lebontásra kerültek.

Így lett a senki földjéből a lehetőségek földje öt évvel ezelőtt.

Ma már a két ország határa nem elválaszt, hanem összeköt. Korábban hatalmas kerülőt kellett megtenni, 160 km-t utazni, hogy a szomszéd településen élő rokonok találkozhassanak.

Szörnyű hozadéka volt a magyar történelemnek, amikor a XX. sz. elején Magyarország 400 év után először újra önálló állam lett. Az önállóság viszont együtt járt azzal, hogy új határok keletkeztek. Azok a határok elválasztottak  magyart és magyart, családokat, barátokat, de kilencven  év távlatából ezek a falak öt évvel ezelőtt leomlottak.

Demokratikus Magyarország és Szlovákia csatlakozott Európa demokratikus közösségéhez. Ez nem kárpótlás ugyan az elveszett történelem egy darabjáért, de legalább gyógyír a fájdalmakra. Nagyon sok a tennivaló, hogy a régió ne határrégió, hanem Európa közepe legyen. Magasabb életszínvonallal, több munkalehetőséggel és több barátsággal.

Ez fejlődési lehetőség  a Pétervásárai kistérség, a Gyöngyösi régió, Medvesalja, Cered, Tajti lakosságának.

Az évente sorra kerülő Bükkszéki polgármesteri, önkormányzati találkozók ezer fős résztvevői köre jól jelképezi az együttműködést…..

Korózs Lajos                                                             Czene Árpád                                                 Dr Sós Tamás

MSZP országos                                                              Cered                                                        Országgyűlési

elnökségének                                                           polgármestere                                                 képviselő

tagja

Eger Önkormányzata szakértő egri síoktatókkal, helyi vállalkozásokkal és Ždiar községgel együttműködésben 2013 március 1-je és 3-a között megrendezi az immár VI. Eger Városi Síbajnokságot.

A város félmillió Ft-tal járul hozzá a hétvégi program rendezéséhez, de amellett, hogy a sportalapból finanszírozza az eseményt, minden évben szponzorokat is felkeres. Így, az egriek összefogásával lehetséges, hogy a megközelítőleg 400 résztvevő nagyon jutányos áron pihenhessen és sportolhasson a Tátra egyik kiváló síterepén – jelentette be sajtótájékoztatón hétfőn Rázsi Botond, Eger alpolgármestere.

Petrovai József főszervező kiemelte: egészen január 18-ig lehet nevezni a hétvégére, és aki nevez a március 2-án, szombaton 10.00 órakor kezdődő hivatalos versenyre, a rajtszám leadásakor 5 €-t visszakap a részvételi díjból. Ezzel is motiválni szeretnék a Ždiarba utazókat, hogy próbálják ki magukat az óriás műlesiklás-versenyben is. A helyszín a tavalyi pálya, tehát a Bachledova Dolina a szlovákiai Ždiar községben.
A tapasztalt sítábor-szervező hangsúlyozta, hogy ilyen kedvezményes áron sehol másutt nem lehet sítáborban részt venni, a helyiek igen olcsón adják Egernek a szállást és a síbérletet is, a bérlet 37 €, a szállás félpanzióval 40 €.
A helyszín szakmailag is kiváló, azok, akik a tavalyi hétvégén részt vettek, nagyon jó visszajelzéseket adtak. A lengyel határhoz közel fekvő Ždiarban minden adott a jó időtöltéshez. A jelentkezéseket a már megszokott 14 kategóriában várják, egyedül a VIP-kategóriát törölték a kevés jelentkezés miatt. Most is lesz külön versenyzési lehetőség a snowboardosoknak.

Fejes Péter, a viadal technikai részleteiről beszélt. Amennyiben kicsit kedvezőbb lesz az időjárás, mint a 2012 márciusában rendezett V. Városi Síbajnokságon volt, úgy hosszabb, 500 méteres pálya kitűzésében reménykednek a résztvevők. Hozzátette, hogy az időjárás sajnos évről évre szélsőségesen változik, így már nem lehet tudni, hogy melyik az ideális síelési szezon. Akár márciusban is lehet friss hó. A szakember szerint ugyanakkor előny, hogy márciusra már biztosan minden, a síelésért rajongó sportember töltött valamennyit havon, s így jobb versenyre lehet számítani.
A szlovák síklub mesterei igen jártasak a szervezésben, évente számos viadalnak adnak otthont. Fejes Péter leszögezte: bíznak benne, hogy tavalyhoz képest többen részt vesznek az egyfutamos óriás műlesiklásból álló megmérettetésen, hiszen a 3-400 fős résztvevői szám évek óta állandó, ám igazán jó vetélkedést legalább 100-120 fős nevezési szám mellett lehet rendezni.

Ötödik alkalommal rendezték meg az Eged-hegyi Sherpa Rallyt szombaton. A hegyiteherhordó-verseny keretében a 25 indulónak egy négy kilométeres, 300 méter szintkülönbségű távot kellett teljesítenie a város fölé magasodó Eged-hegy lábától a hegy csúcsáig.

A férfiaknak egy nepáli mintára elkészített, 60 kilogramm téglával megrakott hordkerettel kellett megtenniük a távot, a nőkre 20 kilogrammnyi terhet raktak a szervezők a hátizsákban elhelyezett ásványvizes palackokkal. Mint Járdán Zsolt, a megmérettetés főszervezője elmondta: az ötlet Szlovákiából származik, ahol már hagyománya van a hasonló versenyeknek. A Tátrában ugyanis csak gyalogszerrel tudnak gondoskodni a menedékházak készleteinek feltöltéséről, és ennek során a Himalájában elterjedt hordkeretet használják - magyarázta a sportember.

A legjobb férfi hegyi teherhordónak a budapesti Kiss Norbert Albert bizonyult szombaton Egerben. A nők mezőnyében szintén budapesti győzelem született: Czibák Ágnes teljesítette a legrövidebb idő alatt a Magyarországon egyedülálló erőpróbát.

(MTI fotó: Zagyi Tibor)

Szikrázó napsütés és kellemes időjárás fogadta a XIV. Apolló Repülőnapra érkezőket. A programot töretlen sikerrel rendezték meg az egri Apolló Repülőtéren, ahol különféle színpadi programokkal, látványosságokkal várták az érdeklődőket.

Idén 14. alkalommal rendezték meg az Apolló Repülőnapot az egri Apolló Reptéren. A helyszínre érkezőknek kedvezett az időjárás, a repülős találkozó napsütésben és szép időben zajlott le.

A programon számos érdekességgel várták a látogatókat. Horváth Tibor, a Repülős Találkozó főszervezője elárulta: a Repülőnapon különféle érdekességgel várják az odalátogató vendégeket. Számos külföldi repülő érkezett az egynapos programra, többek között Ausztriából és Szlovákiából is. A repülés megszállottjai különböző helikoptereket, könnyűgépeket, motoros sárkányokat tekinthettek meg a repülőtéren.

Az elszántabbak akár fel is ülhettek a repülőkre, ahonnan csodás kilátás nyílt Egerre.

A Budapest felé vezető oldalon Kerekharasztnál mindenkit leterelnek a sztrádáról.

Három ember meghalt, kettő megsérült egy balesetben kedden hajnalban az M3-as autópályán a 44-es kilométerszelvénynél. Valószínűleg az egyik autó vezetője elaludt a kormánynál, és nekiment az előtte haladó autónak, amelyben hárman nem élték túl a balesetet. Az autópálya Budapest felé tartó oldalát az érintett szakaszon teljes szélességében lezárták.

Egy szlovák rendszámú BMW női vezetője feltehetően elaludt a volánnál, és nekiment az előtte haladó Fiat Puntónak, amely az ütközés miatt a szalagkorlátnak hajtott, majd kigyulladt - mondta Kovács Viktória, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.

A Fiatban hárman bennégtek, holttestüket a tűzoltók az oltást követően találták meg a roncsok között - mondta a szóvivő. A kocsiból egy ember még időben ki tudott mászni, ő másodfokú égési sérüléseket szenvedett. A BMW vezetője könnyebb sérüléseket szenvedett, vizsgálják, fogyasztott-e alkoholt - tette hozzá Kovács Viktória.

Az autópálya Budapest felé tartó oldalán az érintett szakaszon teljes útzár van, a közlekedőket Kerekharasztnál terelik el. Az Állami Autópálya Kezelő honlapján szereplő tájékoztatás szerint a helyszínen már hajnali 6 óra előtt torlódás alakult ki, a forgalmat Hatvan és Bag között a 3-as főútra terelik.

Forrás: HEOL