Keresés: „tanuló” (133 találat)

Jelentősen nőtt az idei, 2013/2014-es tanévben a Nemzeti Iskolagyümölcs Programban részvevő iskolák és a tanulók száma is - mondta Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.

Míg a megelőző tanévben az iskolagyümölcs-programban 1880 iskola vett részt 340 ezer tanulóval, a mostani tanévben már 2030 iskola és 535 ezer diák. A  fiatal nemzedékeket a szaktárca a jövő fogyasztóinak tartja, akiket arra kíván ösztönözni, hogy minél több egészséges élelmiszert fogyasszanak.Az iskolagyümölcs-program az ország uniós csatlakozását követően indult azzal a céllal, hogy a gyerekeket egészséges táplálkozásra ösztönözze, és segítse, hogy minél több zöldséget és gyümölcsöt fogyasszanak. Az idei tanévben a program finanszírozására 2,8 milliárd forint áll rendelkezésre, az előző tanévben biztosított mintegy 1,65 milliárd forinttal szemben. A program költségeinek felét a VM, a másik felét az EU fizeti.

Forrás: MTI

Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott sajtóközleménye:

Várhatóan jövő hétfőn szavaz az országgyűlés a Kormány új családtámogatási formájáról, a gyed extráról – jelentette be mai, az egri Polgárok Házában tartott sajtótájékoztatóján Horváth László kormánymegbízott, országgyűlési képviselő és dr. Nyitrai Zsolt, a Fidesz Heves megyei elnöke. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a 2002-2010 között a kormányon lévő hatalom családellenes politikát folytatott, hiszen ebben az időszakban csökkent a gyes 3-ról 2 évre, ekkor szűnt meg az állami támogatás új lakás vásárlására, vagy építésére - ismertebb nevén a szocpol -, illetve a családi pótlék folyósításának időtartama a közoktatásiintézményben tanuló gyermek után a korábbi 23. életév helyett 20 éves korra módosult.

A kormányváltás után szerencsére változott a helyzet, hiszen a Kormány sorra hozta családbarát intézkedéseit – hangsúlyozta dr. Nyitrai Zsolt. Visszaállították a 3 évre szóló gyes-t, kiterjesztették a családi adókedvezményt, illetve lehetővé tették, hogy a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehessenek. Utóbbi lehetőséggel országosan már 90 ezer nő élt.

A Kormány elé kerülő előterjesztés ösztönzi a gyermekvállalást, segíti a gyermeknevelést és kedvezőbb feltételeket biztosít a kisgyermekes anyák munkába állásához. A gyed extra a nők, az édesanyák iránti megbecsülésről szól. A jövőben tehát nem kell az anyáknak választaniuk a munka, vagy a tanulás és a gyermeknevelés között.

Horváth László elmondta, hogy a gyed extra bevezetésével egy testvér szültése esetén is megmarad a korábbi ellátás. Amennyiben az édesanya a gyed alatt vállal újabb gyermeket, akkor egyszerre két gyed-re vagy két gyes-re is jogosulttá válik. A rendelkezés 2014. január 1-jétől lép hatályba és az ez után született gyermekekre vonatkozik. Tavaly hazánkban 81 ezernél több édesanya volt gyeden. Ők ebben az ellátási formában átlagosan 91 ezer forintot kaptak, vagyis ekkora összegről kellett lemondaniuk azoknak az anyáknak, akik teljes munkaidőben visszaálltak dolgozni.

A munkaadók is jól járnak, ha olyan anyasági ellátásban részesülő nőket foglalkoztatnak, ahol a családban legalább 3 gyermeket nevelnek, hiszen az eddigi 2+1 év helyett 3+2 éves támogatási formát vezetnek be, azaz az első 3 évben elengedik a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás teljes összegét, a 4. és az 5. évben pedig a felét. A járulékkedvezményekkel a munkaadók meg tudják tartani tapasztalt munkavállalóikat, a családok pedig több jövedelmet kapnak – emelte ki Horváth László.

Heves megyében ma 2 ezerrel több nő dolgozik, mint a kormányváltás előtt. Az országos és a megyei adatok is azt a pozitív tendenciát tükrözik, hogy a nők foglalkoztatottsága és a születések száma is folyamatosan emelkedik. Sajnos 2008 és 2010 között mindkét mutató csökkent. Horváth László megkért minden megyei országgyűlési képviselőt, hogy a szavazáson az édesanyák és a foglalkoztatás javulása mellé tegyék le voksukat. Horváth László a sajtótájékoztatón arra emlékeztetett, hogy dr. Sós Tamás MSZP-s képviselő a családok támogatására irányuló valamennyi előterjesztésre – a nők 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjazásra, a családi adókedvezmény kibővítésére, és a gyes-re vonatkozó javaslatokra is - nemmel szavazott.

Eger, 2013. december 6.

December 4-én, Egerben a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság katasztrófavédelmi-együttműködési gyakorlatot szervezett a katasztrófavédelem, a tűzoltóság, a rendőrség és a mentők részvételével.

A gyakorlat célja a műszaki mentésben részt vevő társ-és rendvédelmi szervek együttműködésének és felkészültségének a hatékonyabbá tétele volt, kiemelt figyelemmel a lakosság védelmére.

A gyakorlat feltételezésének alapja a tavalyi évben, Csongrád megyében bekövetkezett tömegbaleset volt. Akkor egy veszélyes anyagot szállító kamion a határ közelében várakozó autók közül többet is letarolt. A gyakorlat során azt feltételezték, hogy a kamion ugyanazokat az anyagokat szállította, mint a megtörtént tömegbalesetnél.

A feltételezés alapján Egerben, a Kistályai úton egy veszélyes árut szállító kamion összeütközött egy gyermekeket szállító kisbusszal.  A hirtelen fékezés miatt a kamionba hátulról egy személygépkocsi belerohant, az abban utazók a helyszínen életüket vesztették, őket két fabábu imitálta. A balesetben a kamion és a kisbusz vezetője könnyebben megsérült, a kisbuszban utazó tanulók beszorultak a roncsba. Az egri hivatásos tűzoltókon kívül a gyakorlat helyszínére vonult a Katasztrófavédelmi Mobil Labor, mivel veszélyes anyag jelenlétében kellett beavatkozni.

A tűzoltók kiérkezéséig a rendőrök lezárták az útszakaszt, a mentők pedig kimentették a mikrobuszból a mozdítható sérülteket. A tűzoltók a legmagasabb védelmi szintű védőruhát öltötték magukra, majd a beszorult gyermekeket a mentőszolgálattal közösen kimentették a járműből. Ezután a veszélyes anyagok azonosítását kellett elvégezni, mely során kiderült, hogy gyanta oldattal, etil-acetáttal, és izoforn-diizocianáttal van dolguk a tűzoltóknak. A jármű és a rakomány átvizsgálását követően kiderült, hogy az anyag nem szivárgott és nem is került ki a környezetbe, így lakosságvédelmi intézkedések bevezetésére nem volt szükség. A gyakorlatot a tűzoltósági és az iparbiztonsági főfelügyelő megfelelőre értékelte.

A gyakorlaton olyan gyerekek alakították a sérülteket, akik a katasztrófavédelemhez jelentkeztek közösségi szolgálatra, a most terepen töltött órák beleszámítanak közösségi szolgálatukba.

A sírkert felújításának ötlete az Eger Vára Barátainak Körétől származik, apropóját a Gárdonyi Emlékév adta.

 – Egy szép és különleges összefogás eredménye Gárdonyi-sír megújulása, ebből is jól látszik, hogy az egriek segítségével sok mindenre képes lehet a város – fogalmazott így Rázsi Botond alpolgármester a zarándokhely pénteki átadásának, és megszentelésének alkalmából.

A sírkert felújításának ötlete az Eger Vára Barátainak Körétől származik, apropóját a Gárdonyi Emlékév adta. Ennek kapcsán Román Gáborné, az egyesület elnöke elmondta: „mindig az a jó, amit szeretettel végzünk”.

Kezdeményezésükhöz rengetegen csatlakoztak: az Egri Városszépítő Egyesület, a Dobó István Vármúzeum, az egri önkormányzat, a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, számos vállalkozó, és magánszemély tett közösen azért, hogy megszépülhessen az emlékhely. Az augusztusban kezdődött munka magában foglalta mind a növényzet, mind pedig a lépcső, a kerítés, a sír és a kereszt renoválását.

Dr. Nyitrai Zsolt honatya köszöntőjében elmondta: egyfajta folytonosságként tekinthetünk a mostani ünnepségre, hiszen anno Tordai Ányos ciszterci szerzetes kezdeményezte az író emlékét ápoló társaság megszervezését, s idén csatlakozott a felhíváshoz az egri ciszterci gimnázium, a sírt Dékány Árpád Sixtus zirci apát szenteli fel.

A rendezvényen szólt Dr. Ternyák Csaba egri érsek is, aki Gárdonyi jelentőségét méltatta: – Arról, hogy ma ebben a városban turizmusról lehet beszélni, az az írónak s az Egri csillagok című regényének köszönhető. Nélküle Eger nem lenne az, ami, hiszen művével ő tette világhírűvé városunkat.

A Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium tanulóinak műsora után, koszorúzás vette kezdetét, majd mindenki leróhatta kegyeletét a megszépült zarándokhelynél.

Az avatás az egész hétvégén át tartó Gárdonyi emléknapok nyitórendezvénye volt, amely előtt az érsekkerti Múzsák kertjében egy jegenyefát is elültettek az egri remete tiszteletére.

Forrás: HEOL

Fotó: Lénárt Márton

Pénteken délelőtt kilenc órakor bombariadó miatt kiürítették a gyöngyöshalászi Széchenyi István Általános Iskolát.

Pénteken délelőtt kilenc órakor bombariadó miatt kiürítették a gyöngyöshalászi Széchenyi István Általános Iskolát - tájékoztatta portálunkat egyik olvasónk. Levelében azt írta: egy tanuló biztosítószeg nélküli éles kézigránátot vitt be az iskola épületébe.

Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője elmondta, hogy az elsődleges információk szerint az egyik tanuló egy gránátnak látszó tárgyat vitt be az épületbe. Jelenleg a rendőrség biztosítja az épületet és a tűzszerészek úton vannak a helyszínre.

Az iskolát kiürítették. Az épületet 163 gyereknek és 13 felnőttnek kellett elhagynia, őket a művelődési házban helyezték el - tette hozzá a szóvivő.

12:10:

Olvasónk újabb elmondása szerint a tűzszerészek időközben elvitték a gránátot, amely elsődleges vizsgálatok szerint nem volt éles.

12:45:

A HMRFK szóvivője is megerősítette olvasónk információját. A kiérkező készenléti rendőrség és a tűzszerészek elhagyták a helyszínt, a gránátot elvitték a helyszínről.

13:00:

Munkatársunk elmondása szerint egy gyermekkorú tanuló vitte be az iskolába a kézigránátot, amit az osztálytársától kapott még előzőleg, aki nagypapája fészerében talált a gránátra.

A tanuló a kapott tárggyal osztályfőnökéhez ment, aki azonnal értesítette a Gyöngyösi Rendőrkapitányságot. A helyszínre érkező tűzszerészek megállapították, hogy gyakorló kézigránátról van szó, amit el is szállítottak.

Szabó Ferenc a település polgármestere elmondta, hogy a gyerekek nem voltak veszélyben. Az iskola vezetése szakszerűen reagált a történtekre. A tanítás folytatódhat.

Aranykor címmel nyílt kiállítás Rostás Bea Piros szobrász rajzaiból a Bródy Sándor Megyei Könyvtár galériájában. A január 11-ig látható tárlat grafikái a Törökországban tanuló művész nőiséggel kapcsolatos motívumrendszerét hordozzák. A műveket nem csak látni, érteni is érdemes.

Rostás Bea Piros szobrász, mellesleg énekesnő is, általában a kőben ragadja meg az univerzumhoz fűződő viszonyát. Ezúttal – nemcsak a hely szűke miatt – rajzait állította ki a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. A művész vibráló személyisége grafikai munkáin is átsugárzik, képzeletének lenyomatai, vonalak, színek ezúttal az „arany” krisztusi korban rajzolják meg a művész személyiségét. Bea ezúttal nem illusztrál, nem magyaráz, csak úgy a nézők elé rakja gondolatait.

Humort sem nélkülöző munkáihoz Herczeg István festő- és grafikusművész vitte közelebb a könyvtár aulájában nagy számban összegyűlt műélvezőket. Herczeg tanár úr izgalmas, elemző előadásában (nem első alkalommal) különösen jól érzékeltette, hogy a műveket nemcsak látni, érteni is érdemes. Nem kerülhetik el a figyelmet Bea visszatérő szimbólumai: ablakok, emberek, akár jelek az univerzumban. Munkássága középpontban persze így is a kő áll, az agyagot kinőtte, a fémet, gipszet nem szereti. „A kő misztikus anyag, sosem lehet tudni, mi van benne. Olyan, mint egy férfi: látunk egy képet, aztán mindig más jön ki belőle.”

Rostás Bea Piros a törökországi Ankarában található Hacettepe Egyetem doktori hallgatója. Tanulmányait idén kezdte el. Törökországban, ahol a legtöbb szobra áll, gyorsan letette a török felsőfokú nyelvvizsgát, előadásait is törökül tartja. Mostani kiállításán húsz kép látható, legtöbbjük egyszerű rajzi technikával. A rajzok önálló művek Bea munkásságában, nem csak szobortervek, inkább egyedi gondolatok hordozói. A gondolatokat ez esetben nem szobor formájában, hanem grafikusan közvetíti a művész, fekete, arany és ezüst színekkel. Elmondása szerint nagyon szereti a színeket, de nem használja ezeket jól, ezért a néhány szimbolikus jelentésű színnel dolgozott.

Munkáin gyakran megjelennek a tipikus női motívumok, formák, amelyek az anyánál, a Földanyánál gyökereznek Bea gondolatvilágában.
„A nő szerepe számomra a teremtés. Hogy gyermeket hozzon a világra. Emiatt mindig a Földanyához térek vissza.” – vallja a művész.
Munkáival Ázsia, Európa, Észak-Afrika különböző helyein találkozhatunk, Magyarországon még nem látható köztéri alkotása, ahogyan ő mondja, még nem jött el az ideje. Rostás Bea a szobrászatot tartja legmegfelelőbb művészeti formaként, amiben önmagát, a nőt mutatja meg. A kőben, ami meglehetősen kemény, férfias munka, a nőies gondolatait jeleníti meg.

Forrás: Egriügyek Fotó: Vámossy Béla

A 2013-ra érvényes közszolgáltatási díjtételekről döntött december 20-i ülésén Eger Önkormányzatának Közgyűlése. A testületnek számos szempontot kellett mérlegelnie: általában emelkedtek a szolgáltatók költségei és emiatt magasabb önkormányzati támogatást várnának 2013-ban. A döntés előkészítése során ugyanakkor most sem lehetett más az elsődleges szempont, mint az, hogy az egri polgárokat, vállalkozásokat lehetőség szerint a legkisebb mértékben terheljék a változó tarifák és díjtételek.

Közösségi közlekedés
Az Agria Volán Zrt. a helyi járatú tevékenység tekintetében - az I-III. negyedév mutatószámai alapján - várhatóan negatív eredménnyel zárja a 2012-es évet. Január 1-jétől az elővételben váltott menetjegyért 15 Ft-tal többet (240 Ft helyett 255 Ft-ot), az autóbuszokon értékesített tikettért 50 Ft-tal többet (300 helyett 350 Ft-ot), míg a teljes árú havi bérletért 170 Ft-tal magasab összeget (5080 Ft helyett 5250 Ft-ot kell fizetni, ami 3,3%-os emelkedés). A tanuló, nyugdíjas, kisgyermekes bérletek vonatkozásában a drágulás 80 Ft-ot jelent havonta, ami 3,6%-os emelést jelent. Eger Önkormányzata az idén 72 millió Ft-tal támogatta a közösségi közlekedést.

Talajterhelési díj
Ismert, hogy 2012. február 1-jétől törvényi változás alapján drasztikusan, 120-ról 1200 Ft/m3-re emelkedett a talajterhelési díj egységdíjának mértéke. A háromszoros területérzékenységi szorzó hatására az egységdíj értéke Egerben 3.600 Ft/m3. A városban jelenleg 254 adózó kötelezett díjfizetésre. Az átlagos adóalapként mutatkozó - törvényi lehetőségekkel csökkentett - fogyasztási vízmennyiség nagyjából 46 m3. A jogszabályok „együttállásának” eredményeként halmozódik a közművezetékre rá nem kötő fogyasztók terhe, ennek alapján a Közgyűlés úgy döntött, hogy a mentességet visszamenőleges hatállyal elfogadja, a díjfizetői kötelezettséget eltörölte. Természetesen azok jártak el helyesen, akik idő közben csatlakoztak a közműhálózathoz, hiszen nekik immár nem kell viselniük a többletterheket!
Eger Önkormányzata tekintettel van azokra is, akik anyagi, vagy a megemelt költséggel járó műszaki tartalom miatt a rákötést eddig nem tudták megoldani.
Ezáltal, már a 2012-es évben díj-alapként jelentkező kibocsátás után sem kell 2013. március 31-ig bevallást és befizetést teljesíteniük azoknak, akiknél a szennyvízkibocsátás nem haladja meg az 500 m3 mennyiséget. Az önkormányzatnak a visszamenőleges mentesítés miatt díj-visszafizetési kötelezettsége nem keletkezik. Az előterjesztés elfogadásával a Közgyűlés mérsékelte a lakosság és az egri vállalkozások pénzügyi és adminisztrációs terheit, s az így keletkező megtakarításokat a későbbiekben a folyékony hulladék szállítási költségeire, illetve a közműhálózatra való rákötésre fordíthatják az érintettek.

Települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás
A Közgyűlés december 20-án döntött a hulladékszállításért felelős városi tulajdonú cég, a Városgondozás Eger Kft. 2012. december 30-tól hatályos szolgáltatási díjtétel-emelési kérelméről is. A 13,3 %-os áremelési javaslat tartalmazza a társaságnál jelentkező hulladék ártalmatlanítási díj emelkedést, inflációt és a minimálbér emelését is.
Egy 110-120 literes kuka egyszeri ürítéséért - lakossági ügyfélként - nettó 378 Ft helyett 428 Ft-ot kell fizetni, közületek esetében az új díjtétel 410 Ft helyett 465 Ft. Egy 4,5 m3-es lakossági konténer egyszeri ürítése 1600 Ft-tal jelent több kiadást december 30-tól.
A 13,3 %-os díjemelésről szóló javaslatot a Közgyűlés az önkormányzati társaság hosszú távú rentabilitásának megőrzése érdekében fogadta el. A 23 megyei jogú város egyszeri kukaürítési díjait vizsgálva megállapítható, hogy Eger városa sorrendben a 16. helyet foglalja el, a város szemétszállítási díjai mérsékeltek.
A lakosság számára ingyenes szelektív hulladékgyűjtés volumenét a gazdaságos működtetés érdekében a Városgondozás Eger Kft. a tervek szerint megduplázza. A tevékenység során az értékesítésből származó bevétel év végéig eléri a 20 millió forintot, azonban a szelektív gyűjtésre fordított teljes összeg év végére 43 millió forint körül alakul.
Az évi egyszeri lomtalanítás és kétszeri lombtalanítás költségeit a Városgondozás Eger Kft. megpróbálja a 2012. évi szint alá szorítani, ám ténylegesen a tarifarész 2 Ft-ról 6 Ft-ra emelése eredményezne veszteség és nyereség nélküli működést.

Inert hulladékártalmatlanítási díj
Eger szilárd kommunális hulladéklerakója 2009. július 16-a után nem fogadhatott kommunális hulladékot, ám a hozzá szervesen kapcsolódó inert telepen továbbra is hosszútávon - a vonatkozó összes hatósági előírásnak megfelelő módon - elhelyezhető az építési-bontási hulladékféleség. A szolgáltató a következő, 2012. december 30-ától hatályos átvételi árakat terjesztette be a Közgyűlés elé:

Települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatás
A Közgyűlés méltányosnak találta és a december 20-i ülésen elfogadta a szolgáltatást végző Városgondozás Eger Kft. által a 2013-as év díjtételeire benyújtott javaslatát. Eszerint 10 km-es távolságon belül, egységesen, 5%-kal emelkedik mind a 4,6 m3-es, mind a 8- és 10 m3-es járművel való elszállítás költsége.

Kéményseprő-ipari közszolgáltatás
A szolgáltatást továbbra is a Heves Megyei Tüzkév Kft. látja el Egerben. Fontos tudni, hogy a korábbi évek díjszabása és a mostani díjtételek nem összehasonlíthatóak, nincs közöttük úgymond ok-okozati összefüggés, miután a jogszabályi környezet, a szolgáltatási díj kiszámításának módja teljes mértékben megváltozott! A vonatkozó törvény szerint a helyi rendelet 4000 Ft-ot, illetve legfeljebb 20%-os csökkentést tartalmazhat, így Eger Önkormányzata a 3200 Ft-os tarifa meghatározásával a lehető legkisebb mértékű díjszabás mellett döntött.

Ha igazak az előzetes információk, akkor roppant nehéz helyzetbe kerülhet az egri Eszterházy Károly Főiskola is. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma javaslata alapján jövőre mindössze 10 480-an teljes ösztöndíjas hallgatót vehetnének fel a magyarországi intézmények. Ebből nem sok jutna Egernek.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) úgy látja, ha igazak a jövő évi felsőoktatási keretszámokról szóló információk, akkor Magyarországon bevezették a tandíjat. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke kedden úgy nyilatkozott: a két héttel ezelőtt tervezett mintegy 30 ezres keretszám is elfogadhatatlan volt, de a most napvilágot látott 10 ezres tervezetre "nem talál szavakat".

A hallgatói vezető, aki egyelőre nem látta az előterjesztést, úgy fogalmazott: ha ez igaz, akkor Magyarországon bevezették a tandíjat, becsapták a választókat, az ifjúságot, és meghazudtolták a 2008-as népszavazás végeredményét. Hozzátette: a nemzet jövőjét sodorják veszélybe, és erre sem gazdasági megfontolás, sem kényszer nem hatalmazza fel az aktuális kormányzatot.

Nagy Dávid reményét fejezte ki, hogy a napvilágra került anyag előterjesztés szintjén marad. "Arra már láttunk példát, hogy aki az ifjúságot semmibe vette, az sokáig nem maradt hatalmon" - mondta a hallgatói szervezet elnöke.

Az MTI birtokába került, december 3-i, a kormány által még nem tárgyalt előterjesztésben az áll, hogy a kormány a munkaerő-piaci igényekhez illeszkedően, az ágazati stratégiákban meghatározott prioritásoknak megfelelően, a nemzeti együttműködés programjában vállalt társadalompolitikai törekvésekkel, valamint a Széll Kálmán Terv fiskális célkitűzéseivel összhangban összesen 74 110 főben állapítaná meg a magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas képzésekre 2013-ban felvehető jelentkezők számát.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma javaslata alapján jövőre 10 480-an teljes ösztöndíjas, 46 330-an pedig részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat. Emellett 16 ezren mesterképzésben, 1300-an doktori képzésben tanulhatnának. A kormány várhatóan szerdán tárgyal az előterjesztésről.

Mindez roppant kellemetlenül érintheti az egri Eszterházy Károly Főiskolát, ahol nemrég még egyetemi álmokat dédelgettek. Az intézményben idén is csökkent az államilag támogatott helyek száma, de az újabb drasztikus csökkentésnek súlyos következményei lehetnek a hevesi megyeszékhelyen. Ott, ahol az ország egyik legjobban felszerelt főiskolája várja a hallgatókat. De mit ér a csodás környezet, ha nincs elég tanuló?

Egerben is elindult az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés által szervezett iskolai és óvodai italos karton dobozgyűjtő program, amelyet Egerben a Városgondozás Eger Kft. szakmai együttműködésével valósít meg a környezetvédelmi szervezet.

A napokban tartott tájékoztatón az egri szolgáltató Városgondozás Eger Kft. munkatársa a meghívott pedagógusoknak elmondta, hogy azért csatlakoztak a programhoz, mert Egerben még gyerekcipőben jár az italoskarton doboz gyűjtése. Reméljük, hogy az eddigi évi 2 tonnát többszörösére sikerül emelni. Az intézményekből a munkatársaink a papírgyárba szállítják majd ezeket a dobozokat, ahol újrapapír készülhet belőlük, ez pedig akár füzet, vagy rajzlap formájában visszakerülhet a gyerekekhez- fogalmazott Berta Nándor.

Baka Éva az IKSZ Egyesület elnöke kifejtette, a gyerekeknek csak annyi a dolguk, hogy a kiürült italos kartonokat kiöblítik, laposra tapossák, és elviszik az iskolába, óvodába. Az óvodák és iskolák gyűjtőzsákokban tárolhatják az összelapított italos kartondobozokat, melyeket Egerben a Városgondozás Eger Kft. munkatársai szállítanak el. Az italos kartondoboz gyűjtőprogram keretében a gyerekek megtanulhatják, hogy a hulladék érték, hiszen az üres tejes és gyümölcsös dobozokért cserébe jutalmat kapnak az intézményeik. Bízunk benne, hogy az akcióban résztvevő óvodások és iskolások felismerik és szüleiknek is megtanítják a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás fontosságát és reméljük, hogy nem csak a program ideje alatt, de azután egyetlen italos karton doboz sem fogja a kukákban végezni - mondta Baka Éva, az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés ügyvezető igazgatója

A kezdeményezés célja, hogy a gyermekeken keresztül a szülők körében is felhívja a figyelmet a csomagolási hulladék, ezen belül is az italos kartondobozok folyamatos szelektív gyűjtésének és újrahasznosításának fontosságára. A programot az IKSZ az idén 19 városban és mintegy 50 településen rendezi meg, több mint 500 oktatási és nevelési intézmény 100.000 tanulójának adva meg a lehetőséget, hogy a gyakorlatban is megtapasztalhassák a környezetvédelem ezen egyszerű módját.

A gyűjtőprogram keretében, amely 2013. május 20-ig tart, az IKSZ az összegyűjtött mennyiséggel arányosan díjazásban részesíti az intézményeket. 50 és 100 kg között 10 forintot, 100 és 300 kg között 20 forintot, míg 300 kilogramm összegyűjtött italos kartondoboz fölött kilogrammonként 30 forintot fizet az egyesülés a résztvevő intézményeknek. A gyűjtésért járó díjazáson felül, azt az intézményt, amelyben a program folyamán 1 tonna feletti mennyiséget gyűjtenek a gyerekek, 100.000 forinttal jutalmaz az egyesülés. Mindemellett az országos összehasonlításban, létszámarányosan legtöbbet gyűjtő óvodát és iskolát is 100.000-100.000 Ft-os különdíjban részesíti az IKSZ a program végén.

Forrás: Egriszín

Az Október 23-i Nemzeti Ünnep városi díszünnepségén a Gárdonyi Géza Színházban kitüntetéseket, elismeréseket adott át Habis László polgármester. Ezek sorrendben a következők:

Az egészségügy területén végzett kiemelkedő tevékenységéért Pro Agria szakmai díjat vehetett át Dr. Szoó Gyula főorvos.

A sport területén végzett kiemelkedő edzői tevékenységéért Pro Agria szakmai díjat vehetett át Tóth Péter testnevelő tanár, az Eszterházy Károly Főiskola Vízilabda Szakosztályának edzője.

Kimagasló sportolói tevékenységéért „Eger Kiváló Sportolója” kitüntetést vehetett át a Kemény Ferenc Sportiskola és Általános Iskola tanulója, Gledura Benjamin sakkozó, valamint az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Kollégium tanulója, Antal Dóra vízilabdázó.

Kimagasló tanulmányi eredményéért „Kiváló Egri Diák” kitüntetést vehetett át a Dobó István Gimnázium tanulója, Horicsányi Attila, és a Hunyadi Mátyás Általános Iskola tanulója, Garamszegi Péter.

Kiváló tanulmányi és kimagasló sportolói eredményéért „Eger Város Jó Tanulója, Jó Sportolója” elismerő címet vehetett át négy fiatal:

- Zahorecz Márk birkózó (Lenkey János Általános Iskola)

- Kelemen Anikó floorball játékos (Hunyadi Mátyás Általános Iskola)

- Kékesi Borbála úszó (Kemény Ferenc Sportiskola és Általános Iskola)

és Homa András vízilabdázó (Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium)