Keresés: „turista” (42 találat)

Vasárnap ünnepelte 20. fennállásának évfordulóját az Imola Cégcsoport.

A vállalkozást 1991-ben indították el, első munkáikat alvállalkozóként, illetve szakipari kivitelezőként végezték el. A cég fő profilját mára az építőanyag kereskedelem mellett, az ingatlanfejlesztés is jelenti. A 20 éves fennállás ünneplését a vár tövében található saját beruházású éttermükben tartották.

-  Nagyon nehéz az elmúlt 20 évet értékelnünk. Nagyon jó érzés, hogy 20 év után is fennállunk, fejlődőképesek vagyunk-mondta Tóth Imre, az Imola Cégcsoport alapító tulajdonosa.

A 20 év megkoronázása, illetve a ciklus lezárása lesz a közeljövőben létrejövő gyógyászati központ. A régi Platán területén tervezik a gyógyászati-turisztikai központ beruházását. Elsősorban Norvégiából szeretnének egészségügyi problémákkal küzdő betegeket hozni, egyelőre tárgyalások zajlanak az norvég OEP-pel, illetve a biztosítókkal. Az Imola Cégcsoport egészségturisták Magyarországra szállítását tervezi, akik akár több hetet is eltölthetnek a központban. A szolgáltatási paletta igen színes, a mozgásszervi problémáktól a fogászati kezeléseken át a drog prevenciókig minden a betegek szolgálatára állna. Tóth Imre elmondta, reméli, hogy rajtuk keresztül sok turista fog az országba jönni, és büszkén mondhatják majd el, hogy hozzájárultak a turizmus fejlődéséhez Magyarországon.

Augusztus 17-20. közötti időszakban elindul a verseny bringával a vizek és borok útján, a Dunától a Tiszáig. Az indulók közel 400 km-t tesznek meg 4 nap alatt főként turistaúton, erdészeti útvonalon, kisforgalmú aszfaltúton.

377 km – 7400 m szintkülönbség – 50 település – 32 élő víz – 10 termálforrás – 9 vár – 3 nemzeti park

Idén első alkalommal kerül megrendezésre Magyarország legnagyobb hegyi kerékpáros versenye, melyet a Szent István-napi rendezvényekkel egyidőben, 2011. augusztus 17-20. között tartanak. A szervezők helyszínül hazánk északi régióját választották, mivel a Nagymaros – Hollókő – Bükkszék – Diósgyőr – Szerencs – Tokaj útvonal pártatlan látnivalókat tartogat mind a résztvevők, mind az érdeklődők számára. Az útvonal természeti- és kulturális örökség védelem alatt álló látványosságok mellett megy el. Ötven településen halad keresztül a verseny, köztük olyan helyekre is eljuthatunk, ahova autóval, vagy más eszközzel nem is jutna eszünkbe bekanyarodni. A Trans Hungária Maraton útvonala Magyarország legmagasabb és egyben legnehezebben leküzdhető hegységein vezet keresztül. Az első szakaszon a Börzsöny déli lábától érik el a Cserhátot, mely még a rendszeresen kerékpározók körében is ismeretlen terület. A látnivalókban sem szűkölködő szakasz záróállomása Hollókő. A második nap talán a legnehezebb, hiszen a Mátrát kell a bringákkal meghódítani és eljutni Bükkszékig. A harmadik etap a Bükkön át Eger borvidékein keresztül vezet Diósgyőrbe. A negyedik és egyben záró szakasz a szerencsi vár kertjéből indul és a Zempléni-hegység meghódítása után Tokajban, a célszalag átszakításával fejeződik be. A versenyzők 4 szakaszon teljesítik a távot (egy szakasz hossza 80-100 km) 90%-ban jelzett turistaúton, erdészeti útvonalon, szakaszonként pedig kisforgalmú, alsóbbrendű aszfaltúton. A maraton teljes ideje alatt az indulóknak és kísérőiknek is professzionális kiszolgálásban lesz részük; csomagjaikat teherautóval szállítják, etaponként pedig sátortábor kerül kialakításra (catering, zuhanyzókonténerek, mobilWC, orvosi háttér-szervízszolgáltatás).

A megyeszékhely turisztikai jelentőségének megóvása érdekében a Heves Megyei Rendőr- főkapitányság újraindította egy korábbi projektjét, a Tourist Police-t, melyet önkéntes diákok illetve fiatalok közbevonásával képzelnek el. Az ötlet, miszerint önkéntes munkára igény lehet újra, az egyik egri középiskolától származik egy nemsokára bevezetésre kerülő jogszabály miatt, miszerint csak az a diák kaphat érettségi bizonyítványt, aki végzett önkéntes munkát.

A program lényege, amelyet Dr. Petrovics András ismertetett , egy kulturált turista szolgálat, melyben a fiatalok két rendőr kíséretében járnák a várost, a fontosabb turistalátványosságokat,  rendezvényekre látogatnának el, ahol a helyzettől függően akár útbaigazítással is szolgálnának, kisegítve a szolgálatban lévő rendőröket. A heti maximum négy munkanapot  4,5 órásra tervezik, melyre várják a kommunikatív, nyelvismerettel rendelkező, 16-18 éves  fiatalok jelentkezését. Az alsó kormeghatározásnál fontos szempont volt az, hogy a diákok esetleg kemény rendőri intézkedésekbe kerülhetnek, illetve egy 2005-ben megszületett törvény, miszerint 16 éven felülieket reggel 6 és este 8 óra között lehet foglalkoztatni.  Eddig összesen  10 fő jelentkezett, ami a rendőrkapitány szerint a program újszerűsége miatt már most pozitív visszajelzés számukra. A Rendőrség rugalmasan áll a fiatalok terveihez, semmiféle hátrányos szerződésre nem kötelezik az önkénteseket. A program július 1-től augusztus 31-ig él, amelynek a végén a fiatalok igazolást kapnak önkéntességükről.

Aki merész volt és bátor egy estén akár 265 bort is megkóstolhatott Vinicán, ahol a borverseny eredményhirdetését tartották. Ennyi borral nevezetek ugyanis a gazdák a május 6-i borversenyre. Mielőtt a kedves olvasó megdöbbenne a nagy számon, elmondom, tavaly ilyenkor több, mint 300 bor vett részt a megmérettetésen. Amikor a helyieket erről faggattam, nagyon egyszerűen így fogalmaztak: itt van 500 ház, 500 pince és 500 szőlőterület.

Vivicán, azaz Ipolynyéken a XV. századtól termesztenek szőlőt és készítenek bort. Az itt élő gazdák nemesítették például a Teszeki Leányka szőlőt. A klíma és a talaj elsősorban fehér szőlő termesztésére alkalmas, de kék szőlőket is találunk a határban.

Hinnünk kell magunkban! - vallja Zsigmond Gábor, a rózsaillatú Tramini kínálása közben. Gyorsan hozzáteszi, én a saját boromat készítem, nem akarok senkit utánozni. Családi gazdálkodásuk az évi 40 ezer palack bor készítésével a közepes nagyságúak közé tartozik. A 90 hektáros területen 15 szőlőfajtát termelnek, ezek 70%-a fehér, a többi kék szőlő. Zászlós boruk a Rajnai Rizling, ami a mostani borversenyen ezüst érmet kapott. Emellett két arany, két ezüst és nyolc bronzérmet kaptak.

Csodálatos rejtély...- véli a szőlőtermesztésről és a borkészítésről Lukács László kistermelő. Másfél hektáron gazdálkodik, évente 70-80 hektó bort készít. A versenyre három bort nevezett, mindegyik kapott érmet. 2005-ös Chardonnay bora a szlovák legjobb 100 fajtabor között szerepel.

200 tőke kék szőlővel kezdtem- mondja ifj. Csernus Károly, aki az édesapjától kapta ajándékba  első ültetvényét. Az Ő nevéhez fűződik a borvidéken az első siller és rozébor elkészítése. Az alkotás, az új cél és a siker ösztönzi. Azt mondja, szép lenne, ha Sauvignon Blanc -t és Pinot Noir-t ültethetne, 500 tőkét. Határozottsága és elszántsága, a szőlő és a bor tisztelete, szeretete sugárzik róla. A budapesti Boregyetemen tanul, szeretné elvégezni a Nemzetközi Borakadémiát.

Egy szekeret húzunk! - fogalmazott Hrubik Béla polgármester. Azt mondja, van perspektívája a településnek, bérlakás programot indítottak, aminek köszönhetően a fiatalok nem mennek el a faluból. Folyamatosan fejlesztenek, szépítik Ipolynyéket.

A versenyről:144 fehér bort neveztek, ebből 116 száraz, 28 édes bor, a 102 vörösborból, 17 rozé. Összesen: 27 arany, 82 ezüst, 93 bronzérmet adtak ki. A vörösborok közül 19 arany, 38 ezüst, 33 bronz fehérek közül: 8 arany, 44 ezüst, 60 bronz.

Ipolynyék első írásos említése 1125 -ből való. Augusztus utolsó hétvégéjén kétnapos szüreti fesztivált rendeznek, átadják a tájházat. A nyitott pincék meglátogatását az erre a célra készülő bortérkép segíti A vendégek bebarangolhatják a környéket a turistaösvényen és a dűlőket: Zsobrák, Nagyhegy, Bodony, Vágány, Malommege, Őrhegy - alja, Pacso, Patincsa, ahol minden pincében finom ételekkel is várják a borszeretőket.

Dorkó Zsuzsanna

Egerben járt a Diplomata Hozzátartozók Klubja (DIPLOMAT SPOUSES CLUB BUDAPEST). A nagykövetek és diplomáciai képviselők feleségei és férjei (összesen 17-en), többek között Ecuadort, Japánt, Angolát, Chilét, Ausztráliát, Portugáliát, Svájcot és az orosz utódállamokat képviselték.

Sandra Poysari, a finn minisztertanácsos hitvese a klubvezető, aki elmondta: nemrégiben járt Egerben egy finn képzőművészek munkáiból nyílt kiállítás megnyitóján és megfogta a város hangulata. Úgy döntött, hogy el kell hoznia társait is a gyönyörű történelmi városba.
Hozzátette: az egri városvezetők és a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak hathatós segítségével szervezték meg a városnéző programot. Úgy látja: ahhoz, hogy az ember lássa és megismerje Magyarországot, korántsem elég Budapesten élni, épp ezért sokat utazik. Tapasztalatai szerint Eger hazánk legszebb kisvárosa, amely a tervezett fejlesztésekkel csak még impozánsabbá válik majd, még csalogatóbb lesz a turisták számára. Sandra Poysari kiemelte: a klub tagjai között csak diplomaták találhatók, ugyanakkor számos rendezvényt szerveznek, bemutatókat, koktélpartikat tartanak és utazásokkal is igyekeznek megismerni az országot. Az egri látogatásról hamarosan minden nagykövetség honlapján megjelenik egy beszámoló és a klub közösségi oldalakon is jelen van, ahol ugyancsak népszerűsítik majd Egert.

A vendégeket Habis László polgármester fogadta a Városházán, dióhéjban bemutatva Eger történelmét, hagyományait, majd az idén induló belvárosi funkcióbővítő rehabilitációs program főbb elemeit. Leszögezte: a tervek szerint 2012-re megújul a város, belvárosi térrendszerek, találkozási helyek jönnek majd létre, tágasabbá válik a Dobó tér és megújul egy sor műemléki épület is. Eger természetesen nagy örömmel visszavárja a klub tagjait egy újabb látogatásra. A 17 fős csoport idegenvezetéssel tekintette meg Eger belvárosi értékeit, ismerkedett a messze földön híres borokkal is.

Egy egri önkormányzati delegáció nemrégiben az Amerikai Egyesült Államok nagykövetasszonyánál tett látogatást, hiszen a diplomata korábban többször is járt a városban hivatalos találkozón és gyermekeivel együtt civilben is, egyszerű turistaként.

Magyarország soros uniós elnöksége kapcsán az összeurópai kulturális értékek összefogása a fő témája a XI. Egri Tavaszi Fesztiválnak, ahol színházi, könnyű- és komolyzenei előadásokkal is várják az érdeklődőket. A korábbiakhoz hasonlóan ebben az évben is az Egri Szimfonikus Zenekar hangversenyével indul az Egri Tavaszi Fesztivál március 15-én. Az ünnepi koncertet Liszt Ferenc és Gustav Mahler emlékére a Gárdonyi Géza Színházban rendezik majd.
– Magyarország soros uniós elnöksége kapcsán az idei tavaszi fesztivál során kiemelt szerepe lesz a kultúrák közötti párbeszéd közvetítésének, Egerben is több nemzetközi kulturális intézmény szervez majd programokat. A már tizenegyedik alkalommal megrendezett rendezvénysorozat március 15-től április 3-ig tart majd – hangsúlyozta Rázsi Botond az egri fesztivál programját ismertető sajtótájékoztatón.

Eger alpolgármestere kiemelte: a könnyű- és komolyzenei, a színházi és a különböző programok mindenképp felélénkítik a megyeszékhely kulturális életét.
– A fesztivál fő célja, hogy a kulturális turizmuson keresztül színesítse a résztvevő városok hétköznapjait. Fontos, hogy minél több helyszín csatlakozzon a tavaszi fesztiválsorozathoz, így is erősítve a városok közötti kapcsolatot. A turistacsalogató programok mellett lényeges, hogy a városok kulturális és gazdasági értelemben is fellendülést érjenek el – mondta Vitézy Zsófia, a Budapesti Fesztiválközpont Nonprofit Kft. frissen kinevezett ügyvezetője.

Az elmúlt évekhez hasonlóan központi helyszíne lesz a fesztiválnak a Gárdonyi Géza Színház. Blaskó Balázs színházigazgató elmondta: már műsoron lévő darabokkal, a tánctagozat új, Tiszta tánc című bemutatójával és a XXI. Magyar Stúdiószínházi Fesztivál előadásaival és koncertekkel is várják az érdeklődőket.

Visszatér Egerbe a Csík Zenekar

A XI. Egri Tavaszi Fesztiválon a Csík Zenekar, Ferenczy György és a Rackajam közös koncerten lépnek fel. – Még korábban ebben a formációban sosem zenéltünk együtt, de most több helyszínre is ellátogatunk a Rackajammel. Kifejezetten a Tavaszi Fesztiválra álltunk össze. Az esten a két együttes felváltva fog zenélni, majd a végén egy 30-40 percben közös számokat együtt adunk elő. Külön készülök a koncertre, számomra mindig plusz motivációt jelent, ha Egerben zenélhetek – hangsúlyozta Szabó Attila, a Csík Zenekar egri kötődésű prímása.

A XI. Egri Tavaszi Fesztivál támogatói

A színházi előadások mellett a Budapest Ragtime Band, a Kerekes Band illetve a Csík Zenekar, Ferenczy György és a Rackajam együttesek is fellépnek Egerben a fesztivál ideje alatt. Az Egri Kulturális és Művészeti központ szervezésében az Ethno Funk Fesztivál vendége lesz többek között az erdélyi Szászcsávási Zenekar, a Shapat Terror, a Belga DJ Set és a Dublin környékén élő nigériai zenészekből álló Oleku Band.

Forrás: HEOL

Rendőri intézkedés vetett véget a Magyar Dal Napja utolsó koncertjének vasárnap este a Széchenyi utcai színpadon. A környéken lakók intoleranciájának ezúttal a Nemjuci együttes lett az áldozata. A rendkívül sikeres rendezvény kapcsán az esetre az Egri Kulturális és Művészeti Központ közleményben reagált.

2010. szeptember 12-én a Magyar Dal Napja – Magyar Dal Fővárosa Eger – című rendezvényünkön a Széchenyi utcai színpadunkon fellépő utolsó zenekar technikai csúszás miatt túllépte a műsor befejezésére meghatározott 22.00 órát.
A lakossági bejelentésre kiérkező rendőrség felszólította a szervezőinket a koncert abbahagyására, amely 22.20-kor véget is ért. A rendőri intézkedés mindvégig jogszerű, udvarias és humános volt.
Megjegyzendő, hogy a rendezvény alapvetően nagy sikerrel zárult. Mintegy 10.000 egri lakos és turista vett részt az eseményen. A nap folyamán hét helyszínen, 30 zenei programot hoztunk létre, több mint 200 közreműködővel. Ezzel Heves megyében az év legjelentősebb zenei eseményét hoztuk létre, melyben Eger mintegy 2 héten keresztül az ország figyelmének a középpontjában állt.
Mindezek alapján is, elnézést kérünk a lakosságot ért esetleges kellemetlenségért.
Tisztelettel:
Ponyi László igazgató
Egri Kulturális és Művészeti Központ

Kirándulni indult egy fiatal férfi kedden Szilvásváradról, ám eltévedt a Bükk erdeiben. Az egri speciális mentők találtak rá éjszaka.

A történtek miatt este nyolc körül kért segítséget a fiatalember édesanyja az egri Agria Speciális Mentő és Tűzoltó Csoporttól. A férfit ekkor már keresték a rendőrök, az erdészek és a bélapátfalvi tűzoltók is. Az utána kutatóknak mobiltelefonon sikerült kapcsolatba lépniük a kirándulóval, így megtudták, hogy letért a turistaútról. A férfi leírta a környezetét, s ez alapján Szilvásvárad és Felsőtárkány irányából is megindultak a keresőcsoportok. Végül hajnali két óra körül a speciális mentők ötfős egysége járt sikerrel: a Felsőtárkány feletti erdőben találták meg a túrázót.

- A férfinak nem esett baja, épségben találtunk rá, és hazavittük Egerbe. Nem tudhattuk pontosan, hogy hol is van a fiatalember, ezért is kellett több irányból útnak indulni. A helyzetet nehezítette, hogy bár próbáltunk vele közvetlen kapcsolatot teremteni, nem mindig volt térerő, így sokszor csak a tűzoltók közvetítésével tudunk kommunikálni. A kutatás kezdetétől esett az eső és sötét is volt, volt olyan autó, amely el is akadt az erdei viszonyok között - idézte fel az éjszakai eseményeket Kovács József, a speciális mentők vezetője.

Forrás: Heol

Az idegenforgalom tekintetében Heves megye továbbra is előkelő helyet foglal el a megyék rangsorában. A Megyeházán tartott mai sajtótájékoztatón beszámoltak az elmúlt időszak eredményeiről és az aktualitásokról is.

Heves megye a turizmus területén kiemelkedő adottságokkal, jelentős vonzerőkkel rendelkezik. Eger városát, a Mátrát, a Bükköt és a Tisza tó térségét évről évre nagyszámú külföldi és belföldi turistavendég keresi fel. Így volt ez 2010 első félévében is, amikor – a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján – 267.593 vendégéjszakát regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyeken. Ez a 2009-es eredmény 99,36 százaléka, vagyis majdnem azonos az előző évhez képest – ismertette az eredményt Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke. Továbbra is a versenyképesség erősítését tekintik első számú feladatnak, amely jelenti egyrészt új vonzerők, programok létrahozását, másrészt a meglévő elemek, létesítmények felújítását. Példaként említette több szálloda felújítását, a mátraszentistváni Síparkot, a Mátrafüred-Sástói Oxygen Adrenalin Parkot és az Egerszalók-Demjén termálvölgyet. A Heves Megyei Önkormányzat anyagi szerepvállalásával az eltelt időszakban olyan kiemelkedő jelentőségű turisztikai beruházások valósultak meg, mint a mátraderecskei Mofetta, a Tisza tavi kerékpárút, Egerben a Török fürdő felújítása és új reumakórházi szárny megépítése, a Buttler Ház felújítása, a gyöngyösi Orczy kastély (Mátra Múzeum) felújítása és az új Természettudományi Pavilon megépítése. Sós Tamás kiemelte, hogy a Mátra Múzeum projektje Európa Nostra díjban részesült és elnyerte „Az év múzeuma” címet is.

Folyamatban van az egri Vár és erődrendszer turisztikai attrakciófejlesztési pályázata, amely egy 1,7 milliárd forint értékű kiemelt projekt. Megkezdődött az új turisztikai intézményrendszer, a TDM szervezetek létrehozásának folyamata is. A gyöngyösi helyi TDM 45, az egri helyi 50, míg az Eger és környéke térségi TDM 96 millió forint támogatást nyert el a turisztikai termékfejlesztéssel és marketinggel kapcsolatos sokszínű tevékenységsorozat végrehajtására. A megyei önkormányzat 2 millió forint támogatást biztosított az egri térségi TDM részére a pályázat önerejéhez.

Paulik Tibor, a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület elnöke elmondta, hogy szűkebb hazánkban összesen 720 falusi szálláshely üzemel, s évente mintegy 30 szálláshellyel bővül a kapacitás. A falusi vendégforgalom szempontjából aktív települések számos hagyományőrző rendezvénnyel várták a látogatókat nyár folyamán és várják a közeljövőben is. Ezek egyike a szeptember 10-12-én sorra kerülő „Hazajáró Falufesztivál” Egerszalókon, amelynek megrendezéséhez az önkormányzat 400 ezer forinttal járult hozzá.

Forrás: Egriszín

„Eger idegenforgalma és az abban rejlő lehetőségek” témában két, a közéletben évek óta sikeresen tevékenykedő szakembert invitált sajtóbeszélgetésre Nagy István, a Sikeres Egerért Mozgalom és az MSZP polgármester jelöltje tegnap délután, a Senator-Házba. Haász Tamásné a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület Titkára és Szabó István a Magánszállásadók Országos Szövetsége Elnöke az együttműködésben látja a visszaesésből való kiutat.

Nézze meg videónkat!

A beszélgetés aktualitása, hogy Eger mint turisztikai vonzerő jelentősen veszített értékéből az elmúlt négy évben, hangsúlyozta Nagy István. A statisztikák szerint egyre kevesebben látogatnak Egerbe, és akik ellátogatnak, azok sem sok időt töltenek a városban,. Eger kezd egynapos várossá válni. Mind a szakemberek, mind a politikusok szükségesnek tartják, hogy változtatassanak a helyzeten.
A Nagy István így fogalmazott: „Meg kell beszélnünk mi a jövő, mit kell tenni annak érdekében, hogy az Egerben és környékén a turizmusban tapasztalható romlást megállítsuk.
Ismeretes, hogy az elmúlt néhány évben a harmadikról a tizenharmadik helyre esett vissza Eger a szállásadók tekintetében és a desztináció vonatkozásában. Fontos kérdés, hogyan lehet megállítani a folyamatot és, hogy mivel tudjuk arra a dobogós helyre visszatornázni Egert.
Azt gondolom, hogy csak együttműködéssel lehet előrehaladni, meg kell beszélni, hogy a szakemberek mit várnak el az önkormányzatoktól, miben tud nekik segíteni a köz, annak érdekében, hogy rohamosan tudjanak fejlődni és ezáltal több adóbevétellel hozzájárulni a közösséghez.”

Haász Tamásné a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület Titkára az együttműködésben látja a megoldást, véleménye szerint közös marketingre van szükség, nem lehet szétválasztani a várost és környékét. Egernek is hasznos lehet, ha a környék attarakcióival együtt szerepel a palettán, s a térség a város programjainak figyelembevételével kínálja szolgáltatásait. Mindehhez sok új vendégház, jó minőségben áll rendelkezésre.

Haász Tamásné megjegyezte, hogy Eger szerepe, mint turisztikai vonzerő tagadhatatlan, ám az utóbbi időben csökkent a látogatók és a vendégéjszakák száma. A falusi turizmus tekintetében viszont növekedett a forgalom, amiben nagy szerepe van az egerszalóki és demjéni beruházásoknak.
Egert mint „alvó várost” említette a vendéglátóhelyek korai, tíz órai zárásával kapcsolatban Szabó István a Magánszállásadók Országos Szövetségének elnöke, aki azt a kérdést boncolgatta, hogy mire vágynak a vendégek. Már többször felvetődött az a kérdés, hogy miért zárnak be a vendéglők, éttermek este tíz órakor. A város kiürül tíz után, a turista nem tud hová menni. Az egyik ok a lakók lehet, akik nem szeretik (és nem is hajlandók elviselni) a késői zajos életet.
Szabó István a Klapka György utcában alakítana ki egy éjszakai bevásárló, sétálóutcát, ami vonzó lehet a turisták számára. A problémára megoldás lehet a programkínálat gazdagítása, hiszen a városi nagyrendezvényeknél érezhetően növekszik a turizmus forgalma.
A szakemberek szerint a bor és a vár önmagában vendégeket, ha nem kapcsolódik hozzá más vonzerő. Az adottságok kiaknázásához komoly marketingmunkára és együttműködésre ven szükség.
 „Azt gondolom, hogy azok a vendégek, akik most különböző érdekképviseletek szereplői, ők a kis magánszálláshely-adókat képviselik. Nekik nincs lehetőségük arra, hogy nagy beruházásokat valósítsanak meg. és ezáltal vonzóvá tegyék a szálláshelyeiket, ezért csak abban lehet gondolkodni, hogy közösségi szinten, hogy lehet vonzóbbá tenni Egert és környékét. Ehhez próbálok nekik különböző megoldási alternatívákat nyújtani, vonzó rendezvényekkel, illetve megújuló Egerrel.
A „Sikeres Egerért” mozgalomnak több olyan képviselője van, aki idegenforgalommal foglalkozik, az ő javaslataikat beépítve fogalmaztuk meg ezeket az elképzeléseket.” – fogalmazta meg gondolatait a témáról Nagy István.

Forrás: Egriszín