Keresés: „védett” (51 találat)

Tiszanána térségében találták meg még májusban Leventét, a legyengült kerecsensólymot. A madár meggyógyult és napokban Erdei Zsolt Madár engedte szabadon.

Leventének szerencséje volt, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai leltek rá, akik a kerecsensólyom-védelmi LIFE-program keretében gondoskodtak a gyógyításáról, s Erdei Zsolt, „Madár” segítségével a Vértesben szabadon is engedhették.

Bagyura János, a kerecsenvédelmi progam szakmai vezetője elmondta: a madáron volt műholdas jeladó, ennek segítségével találtak rá. Ez is mutatja, mennyire hasznos a madarak megjelölése. Leventének szerencséje volt, mert időben rátaláltak, nem volt súlyos a mérgezése, nem úgy, mint egy hasonló jeladóval felszerelt társának, akit egy hónapja Bács-Kiskun megyében találtak meg. Az sajnos elpusztult.

  A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársainak segítségével Leventét a Fővárosi Állat- és Növénykertbe vitték kivizsgálásra. Az öreg hím madarat tavasszal jelölték Csákvár közelében, ahol költésbe is kezdett. A most szabadon engedett az egyik olyan sólyompár tagja volt, amelyet a Pro Vértes Közalapítvány ellenőrzött a LIFE-program keretében.

A kerecsensólyom fokozottan védett faj, a természetvédelmi értéke hazánkban egymillió forint – azaz az egyéb büntetésen túl ennyit kell fizetnie a bűncselekményért annak, aki megsebesít vagy elpusztít egy kerecsensólymot. Sajnos a kerecsensólyom-védelmi – és a tavalyi évtől a parlagi sas védelmi – LIFE-programok során végzett nyomkövetés, a tudományos vizsgálatok mellett az ilyen esetekre is fényt derített: több jeladós madár került meg az elmúlt években, amelyek lelövés vagy mérgezés áldozatai lettek.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által vezetett nemzetközi kerecsensólyom-védelmi programnak komoly jelentősége van. Ennek a madárfajnak a világállománya nem éri el a húszezer párt, és folyamatosan csökken.

Forrás: Heol

FOTÓ: MME

A Tisza-tavi madárrezervátum a Hortobágyi Nemzeti Park részeként a világörökség része is. Fokozottan védett vizes élőhelyei számtalan állat- és növényfajnak biztosítanak kitűnő életfeltételeket. A területén különböző védettségi szintek léteznek: vannak részek, ahol egész éves belépési tilalom van érvényben, vannak, ahol időszakosan korlátozzák a belépést, máshol a belsőégésű motorok használata tiltott.

A Tisza-tavi madárrezervátum az ornitológia iránt érdeklődők számára valóságos paradicsom. A mintegy 200 itt megfigyelt madárfaj csaknem fele költésre érkezik a területre, 81 faj átvonul, s nagyjából 20 faj itt is telel. A védett területen nagy számban figyelhető meg többek között a szürke gém, a kis kárókatona, különböző récék és vöcskök, a vakvarjúnak is nevezett bakcsó, és a magyar természetvédelem címerállata a nagy kócsag is.

Idén tavasszal különleges esemény, árvíz nem hátráltatta a madarak szaporodását, így sikeresnek mondható a költési időszak. A fiókák június közepére már megerősödtek annyira, hogy az ember jelenléte nem veszélyezteti a fejlődésüket. Természetesen a védett területeken a korlátozás feloldását követően is tiszteletben kell tartani a különleges élőhelyet, és az élővilág zavarását mindenkinek minimalizálnia kell.

A kenus vízitúrák szervezésével foglalkozó Békatutaj Szabadidősport Egyesület is évek óta hagyományosan a korlátozás feloldásának napján, június 15-én indította exkluzív Tisza-tavi vízitúráját, aminek keretében a túra résztvevői az egész Tisza-tavat bejárják. Az egyesület egész nyáron több alkalommal szervez vízitúrát elsősorban azon fiatalok számára, akik vonzódnak a természethez és nem vetik meg a testmozgást sem.

Forrás: Békatutaj Egyesület

Természetes állapotában állította helyre az egykor bányaművelés alatt álló recski Antal-tárót és ezzel több ezer denevérnek biztosította az élőhelyét a Bükki Nemzeti Park (BNP).

A denevérkolónia életfeltételeinek megteremtésén túl a beruházás lehetővé teszi a bányászat során feltárt egyedülálló geológiai értékek megóvását is - tájékoztatta pénteken az MTI-t Dudás György, a BNP igazgatóhelyettese.

A Recsken, illetve Salgótarján közelében, az eresztvényi Nagy-bánya területén végzett rehabilitációhoz szükséges 117 millió forintot az Új Széchenyi Terv keretében nyerte el a nemzeti park, pályázat alapján.

A tájékoztatás szerint a Mátrában a Natura 2000 hálózathoz tartozó területen található 19. századi érckutató Antal-táró állapota leromlott, veszélyessé vált, részben az omlások, részben a kőzetből felszabaduló gázok, a többi között a szén-dioxid miatt.

A törmelékhalmok ugyanis a fojtó, mérgező gázokat egyre kevésbé engedték távozni a járatokból, ami azzal fenyegetett, hogy a levegő mérgezővé válik az ott élő denevérek számára.

Az 1994 óta végzett denevérmegfigyelések adatai szerint 3000-4000 védett közönséges denevér, valamint 300-500 fokozottan védett kereknyergű patkósdenevér, illetve néhány fokozottan védett hosszúszárnyú denevér tanyázik a táróban.

A beavatkozás hiányában, a táró teljes elzáródásával, így a denevérkolónia pusztulásával kellett számolni - mondta el az igazgatóhelyettes.

Ugyancsak rehabilitáción esett át a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet területén található eresztvényi Nagy-bánya, ahol feltárási, balesetvédelmi, hulladékmentesítési, tereprendezési és biológiai rehabilitációs beavatkozásokat kellett végezni.

A projekt eredményeként biztosítható a bányafalakban és a bányaudvaron feltáruló földtani értékek - különböző bazalt- és bazalttufa-változatok, köztük az úgynevezett "kristálytufa" - tanulmányozhatósága, hosszú távú megőrzése.

Forrás: MTI

kép: bevezetem.hu

A hagyományos legeltetéses állattartást állítja vissza a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) több saját vagyonkezelésű területén a Mátrában és a Bükkben.

A nettó 222 millió forintos összköltségű projekt terepbejárással egybekötött ünnepélyes nyitó rendezvényét pénteken délelőtt tartották Parádon, ahol Horváth László (Fidesz) kormánymegbízott, országgyűlési képviselő köszöntőjében kiemelte: ehhez a tájhoz a nyáj és a pásztor hozzátartozik. A Magyarországon szinte csak itt megtalálható hegyi- és dombvidéki réteket, gyepeket a magyarok ősi társa fogja „gondozni”: azokon a hegyoldalakon, ahol a gépi kaszálásra nincs lehetőség, a jövőben egy védett, őshonos, évezredes magyar juhfajta, a fekete racka legelészik majd. Ezzel a helyiek lehetőséget kapnak arra, hogy élővé tegyenek egy csaknem eltűnt hagyományt. Kell a jó pásztor a tervek megvalósításához – mondta a kormánymegbízott.

A projekt keretében a parádi Somhegybükki-legelőn teremtik meg a legeltetéses állattartás feltételeit, kialakítják a legelőgazdálkodáshoz szükséges kiszolgáló létesítményeket: a téliesített nyári szállást, a karámot, a mobil pásztorszállást. Mudriczki József, a település polgármestere úgy fogalmazott: nagy értéket jelent a környék számos jó minőségű magashegyi legelője és tiszta vize. Grédics Szilárd, a BNPI igazgatója megemlítette, hogy a projekt 27 hónap alatt, várhatóan 2015 februárjára fejeződik be. A rackajuhok mellett, amelyek megmaradt állománya ma elsősorban a génmegőrzést szolgálja, az egészséges élelmiszertermelés céljából kecskéket is tartanak.

A programban a Mátrai Tájvédelmi Körzeten kívül a Bükki Nemzeti Park, a Lázbérci Tájvédelmi Körzet és a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet érintett. A legeltetéssel nem hasznosítható területeken kaszálással tartják fenn a megfelelő természeti állapotot. Ennek érdekében a BNPI egy komplett mobil gépsort vásárol, amely kiváltja az elavult és csak részfeladatokat ellátni képes meglévő gépeket.

Forrás:Egriügyek

Fotó: Molnár Balázs

Közel 73 millió forintot nyert a Mátra és a Nyugat-Bükk erdészetét működtető Egererdő Zrt. Natura 2000-es élőhelyek védelmére, elsősorban az akác kiszorítására az Új Széchenyi Terv keretében - tájékoztatott szerdán a társaság médiareferense.

A pályázat célja a védett területeken az őshonos erdők állapotának megőrzése, azon belül az úgynevezett invazív, vagyis tájidegen fajok, például az akác kiszorítása - közölte Vigh Ilona.
A program keretében 232 hektárnyi területről távolítják el az akácosokat a Mátrában, a Bükkben és a Heves-Borsodi dombvidéken, illetve további 450 hektáron akadályozzák meg a terjedését, a projekt 2015 májusi befejezéséig - tette hozzá.
Elmondta, hogy az Észak-Amerikában őshonos akác a XVIII. század elején jelent meg Magyarországon és ma már az erdőterületek 25 százalékát borítja. Agresszív terjedése nyomán egyre inkább kiszorítja az őshonos fajtákat, így átalakítja az életközösségeket, felboríthatja az ökológiai egyensúlyt, vagyis káros a jelenléte.

A most induló programtól azt várják, hogy évtizedekre ki tudják szorítani az akácot az észak-magyarországi erdőkből - mondta a referens.

Forrás: MTI

Öt hetesek a gyöngyösi oroszlánkölykök: megkapták az oltásukat, ami a védettségüket szolgálja, így már fogadhatják a kis- és nagy vendégeket a gyöngyösi állatkertben. Ott jártunkkor is telt ház volt, egymást érték a látogatók.

A Bélapátfalvai Önkéntes Köztestületi Tűzoltóság ügyeletére 2012. június 26-án érkezett bejelentés, mely szerint a Bélkő-hegyen veszélyes robbanóanyag található. A tűzoltóság haladéktalanul értesítette a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, amelynek szakemberei a helyszínre vonultak. A bejelentésben megjelölt területen egy műanyag hordóban 25 kg Ando (Hanal 1) típusú robbanóanyagot találtak.

Ez az anyag, amelyet a néhai bányászat során alkalmaztak, ipari változata a terroristák által manapság használt robbanószernek. A rendkívül veszélyes és környezetszennyező anyagot a tűzszerészek a helyszínről elszállították.

A Bélkő-hegy korábban mészkőbányászathoz kapcsolódó területeit 2006-ban bevonták a Natura 2000 programba, ezen keresztül pedig bekerült az EU ökológiai hálózatába. Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter 2008 februárjában természetvédelmi területté nyilvánította a Bélkőt.

Nem először botlottak intő jelekbe. 2008 októberében kiderült, hogy a vastag betonfallal lezárt bányaüregekben több száz liter, a térség ivóvízbázisát veszélyeztető hidraulika olajat és sérült, rossz állapotban lévő vasszerkezeteket találtak. Csak a szerencsén múlt, hogy nem tévedt be kiránduló a fémtolvajok által nyitott résen.

2008 májusában a 420 méteren fekvő alsóbánya szinten leltek újabb veszélyes hulladékra egy tereprendezés során: olajszűrők, gumihulladék, bányagépek alkatrészei kerültek elő.

- Mindezek után a helyben élők joggal feltételezik, hogy rejt még szennyeződéseket a hegy. Kormánymegbízottként és a térség országgyűlési képviselőjeként kötelességemnek és feladatomnak érzem, hogy a hegyet megnyissuk, megtisztítsuk és az egykori felelősöket megnevezzük. Mindenféle veszélyforrást meg kell szüntetni a Bélkőn. Szeretném, ha a bélapátfalvai emberek és az illetékes hatóságok a segítségemre lennének ebben, hiszen ez közös érdekünk - mondta Horváth László, a mai rendkívüli sajtótájékoztatón.

Hatalmas tűz pusztított a Nagymezőn, a Bükk-fennsíkon hétfő délután. A fokozottan védett területen mintegy 100-150 hektár vált a tűz martalékává. Ez a nyári területe szilvásváradi ménesnek is.

A katasztrófavédelem szakemberei helyi segítőkkel próbálták a lángok útját állni, ami nem volt könnyű, hiszen a nagy szélben minduntalan újra lángra kapott a terület. Az elsődleges megállapítások szerint a tűzvészt a fakitermelés technológiája során elégetett ágak okozták.

Alapításának 35. jubileumát ünnepelte a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság csütörtökön Felsőtárkányban. A nap folyamán többek közt az elmúlt évek eredményeiről, valamint az igazgatóság természetvédelmi tevékenységéről is szó esett.

A Bükki Nemzeti Park 1977 januárjában alakult, az igazgatóság mintegy 891.682 hektáros működési területén – Nógrád, Heves, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben – egy nemzeti park, 9 tájvédelmi körzet, valamint 13 természetvédelmi terület található, összesen 122.280 hektár kiterjedésben.
Grédics Szilárd, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója elmondta: kollégáival az ország legváltozatosabb természeti adottságú észak-magyarországi területén látják el a természetvédelem sokoldalú feladatait. Céljaik közé tartozik a védett természeti területek geológiai, botanikai, zoológiai és kulturális örökségének megismertetése. A természetbarát érdeklődőket látogatóközpontjaikban, ökoturisztikai létesítményeikben, terepi bemutatóhelyeiken és a tanösvényeken különböző programokkal várják.
Dr. Rácz András, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára beszédében kiemelte: a természetvédelem egy olyan integráló tényező, amely képes akár nemzeteket is összekovácsolni.
A ünnepségen, melyen a szlovák kollégák is részt vettek, a Bükki Nemzeti Park szakmai eredményeiről, valamint a természetvédelmi tevékenységeiről az egykori és jelenlegi munkatársak előadásokon keresztül számoltak be.

A rendezvény a Csík Zenekar koncertjével zárult.

Forrás: Egriszín

Minden évben december 27-én Szent János napján szokás megszentelni az újbort, és ezzel egy időben értékelni az év termését. Ezt a hagyományt követték ma is az egri Bazilikában és az azt követő Városházi állófogadáson.

A újbort Palánki Ferenc püspökatya, érseki helynök áldotta meg a Bazilikában és az ünnepi misén szavaival kitűntette azokat a munkásokat, akik tisztességes és izzadságos munkával művelik a földet és a szőlőtőkét.

A Városházi fogdáson Varsányi Lajos a következőket mondta: Véget ért a hét szűk esztendő, melyben sok gond sújtotta az ágazatot. Ebben az évben már nem jelentett problémát az értékesítés, nem jelentkeztek növényvédelmi problémák és sok munkát sem igényelt a szőlő. A megtett intézkedéseknek köszönhetően a borpiac a kínálati piacból átalakult keresletibe. Nem emlékszem olyan esztendőre, mint az idei, ahol augusztus elejétől a szüret végéig száraz időben lehetett betakarítani a termést- fogalmazott a Hegyközségi Tanács elnöke.

Közel fél perces csenddel emlékeztek meg azokra a munkásokra, akik kétkezi munkával művelték meg a szőlőt.

Az elnök közepesnek értékelte az idei termést, habár tavaly fele ennyit sem sikerült szüretelni. Idén a védett eredetű egri boroknak megfelelő minőségű szőlőből a következő mennyiséget szüretelték: Debrői Hárslevelűből 8776 mázsa, Klasszikus Bikavér alapjául szolgáló fajtákból 143814 mázsa, míg Bikavér Superior bor alapjául szolgáló szőlőfajtákból 14976 mázsa termett.

Pelle Béla, a Borminősítő Bizottság vezetője 14. alkalommal díjazta oklevéllel a legszorgalmasabb borminősítőket. Elhivatott társadalmi munkájáért Mikuska Pétert és szorgalmas hegybírói tevékenységéért Szuromi Mihály vehette át a díszes irományt. A grémium 2011-től minden, egri névvel forgalmazott bort minősít. Mint Pelle Béla fogalmazott: sikeres évet zártak, sok fiatal csatlakozott hozzájuk és tett vizsgát, így majdnem megduplázódott a borbírák száma.

Forrás: Egriszín