Keresés: „magyar” (1016 találat)

Csalással gyanúsítja egy egri tánciskola oktatóit és vezetőit a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV), az ügyben ezer embert hallgattak ki - tudatta a NAV Észak-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense vasárnap.

Kovács Dorina közlése szerint az egri tánciskola vezetői 2004 és 2008 között, négy tanéven keresztül igényeltek állami, normatív támogatást a tanulókról szóló adatok meghamisításával, a naplóban olyan diákok is szerepeltek, akik egy másik tánciskolába jártak, és voltak olyanok is a listán, akik már korábban végeztek.

A sajtóreferens tájékoztatása szerint kiderült, hogy az intézmény igazgatója és adminisztrátora utasította a tánctanárokat a csalásra. A történtek tisztázására mintegy ezer diákot, illetve szülőt hallgattak ki a pénzügyi nyomozók - tette hozzá. A tánciskola négy tanév alatt 51 millió 300 ezer forint összegű támogatáshoz jutott jogosulatlanul.

Az ügyben tizenhét embert gyanúsítottak meg, közülük négyet különösen nagy kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalással, ők akár tíz évig terjedő szabadságvesztést is kaphatnak. A 13 oktató a gyanú szerint köz- és magánokirat hamisítást követett el.

MTI

Havonta csak néhány napon látható, amikor a Hold vörös fényben kel. Maga a vörös szín csak pár percig, kevéssel a horizont felett látható. A magasabbra emelkedett Hold már hétköznapi színét mutatja.Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu

Ismét megnyitja kapuit az Egri Tűzoltó Múzeum. Az épület felújítása, illetve a kiállítás kibővítése Európai Uniós és állami támogatásból valósult meg, közel kétszáz millió forintból. A beruházás révén számos új funkcióval bővült a múzeum.

Újra megnyitotta kapuit az Egri Tűzoltó Múzeum, mely „a múlt értékeit a modern technika vívmányai keltik életre” pályázatban vett részt. A Széchenyi terv támogatásával létrejött megújulásban az EVAT Zrt. is közreműködött, teljesen felújították a Tűzoltó téren lévő műemléket, mely az Egri Tűzoltó Múzeumnak ad helyet. A beruházás során közel 216 millió forintot költöttek el, ennek hatására számos új funkcióval bővült a múzeum. A megújulás során nem csak a külsőre gondoltak a kivitelezők, a gyerekeket egy játszótérrel is megajándékozták. Az udvaron pedig egy ajándékbolt várja az érdeklődőket, illetve egy étterem fog hamarosan nyílni a műemlék falai között.

Habis László, Eger Megyei Jogú Város polgármestere az ünnepélyes megnyitón nem csak a tűzoltók bátorságát emelte ki, de a fejlesztőkét is, akik nem féltek egy ekkora épületegyüttest megreformálni. Úgy véli, hogy a beruházásnak köszönhetően a város egyik találkozóhelye lehet a múzeum, reméli, hogy számos egri lakos választja majd programjának a műemléket, illetve a kiállításokat.

A megújult épületet dr. Katona István egri segédpüspök szentelte meg, ezt követően pedig átvágták a nemzeti színű szalagot, mely a múzeum megújulását jelenti.

Szeptember 11-étől nyílik meg a tűzoltó múzeum első időszaki kiállítása, melynek az Érezd át, 09.11. New York címet adták. Az Egyesült Államok magyarországi nagykövetségének köszönhetően jöhet létre ez a tárlat, a megnyitón részt vett Karin Posner-Mullen is, a nagykövetség sajtó és kulturális tanácsosa is.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Magyarország köztársasági elnökének megbízásából, augusztus 20-a alkalmából több egri személyiségnek adományozott elismerést.

A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vehette át dr. Löffler Erzsébet, az Érseki Vagyonkezelő Központ Könyvtár Levéltár és Múzeum igazgatója, valamint Dr. Mátyás Ferenc, az Eszterházy Károly Főiskola rektorhelyettese. Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést kapott Kisgergely Mária, az egri Bornemissza Gergely Szakközép- és Szakiskola igazgatóhelyettese. Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetést vehetett át Martonné Adler Ildikó, az egri Balassi Bálint Általános Iskola pedagógusa.

Bírálták Egert. Azt nézték tiszták-e az utcák, le van-e vágva a fű az árokparton, az Eger táblát benövi-e a gaz, vannak-e jelzőoszlopok a turistáknak, egységesek-e az utcatáblák, ápoltak-e a parkok, virágosak-e a kertek. Csütörtökön városunkban járt a Virágos Magyarországért verseny zsűrije.

Irodájában fogadta a küldöttséget Habis László Eger polgármestere, aki beszélt a város tervezett fejlesztéseiről, a kerékpárút építéséről, a belvárosi rehabilitációról, a Börtön a városért programról és a Márai-látogatóközpontról is.

Pollák Erika a szervezőbizottság elnöke elmondta, a Virágos Magyarországért verseny nem a virágokról szól, hanem inkább a települések környezetszépítő tevékenységéről. Arról, hogyan képesek bevonni a lakosságot, a civileket, az intézményeket a szemléletformálásba. Elhangzott továbbá, hogy a program lényege, hogy az idelátogató jól érezze magát, jól tudjon tájékozódni és kellemes emléke maradjon a városról.

A versenyre idén több mint 300 település nevezett be. A zsűritagok  augusztusban végigjárják a településeket. Szeptemberben a nyertes városban lesz a díjkiosztó. Évente közel 100 díjat osztanak ki.

Eger már 20 éve kitart, és mindig tud valami új elemet bevonni-fogalmazott a polgármester. - Igyekszünk valamivel fenntartani az érdeklődést. Idén réztáblát kaptak a lakóközösségek, mellyel elismertük, hogy igényesek a környezetükre. Egerben a turizmus számára fontos, hogy milyen hatás éri az idelátogatókat. Az önkormányzat továbbra is mindent megtesz azért, hogy Eger élhető város maradjon - emelte ki Habis László.

Forrás: Egriszín

A kormánynak a járások kialakításáról szóló döntése szerint hét járási székhely lesz Heves megyében. 2013 január elsejétől Bélapátfalván, Egerben, Füzesabonyban, Hatvanban, Hevesen, Gyöngyösön és Pétervásárán működik majd járási kormányhivatal.

A Magyar Közlönyben megjelent a 2013. január elsejétől működő járási hivatalok székhelyét és illetékességi területét tartalmazó lista. A járások kialakításának elveiről és az előkészítés feladatairól tavaly szeptember 1-jén döntött a kormány. 2013 januárjától országszerte 175 járási, a fővárosban pedig 23 kerületi kormányhivatal kezdi meg működését. A nagyobb településeken ügyintézésre a járási hivatalok részeként működő, hétfőtől péntekig 8 órától 20 óráig nyitva tartó kormányablakokban lesz lehetőség. A járások és a járási székhelyek kialakításának alapelve az volt, hogy a megyék határaihoz igazodva az állampolgárok számára biztosítsa az államigazgatási szolgáltatásokhoz való gyors és könnyű hozzáférést, és a jelenleg létező ügyintézési helyszínek lehetőség szerint maradjanak meg - olvasható a Heves Megyei Kormányhivatal közleményében.

A Heves megyei járási hivatalok székhelye és illetékességi területe:

1/ Bélapátfalvai Járási Hivatal
Székhely: Bélapátfalva
Települések:
Balaton
Bekölce
Bélapátfalva
Bükkszentmárton
Mikófalva
Mónosbél
Nagyvisnyó
Szilvásvárad

2/ Egri Járási Hivatal
Székhely: Eger
Települések:
Andornaktálya
Bátor
Demjén
Eger
Egerbakta
Egerbocs
Egercsehi
Egerszalók
Egerszólát
Feldebrő
Felsőtárkány
Hevesaranyos
Kerecsend
Maklár
Nagytálya
Noszvaj
Novaj
Ostoros
Szarvaskő
Szúcs
Tarnaszentmária
Verpelét

3/ Füzesabonyi Járási Hivatal
Székhely: Füzesabony
Települések:
Aldebrő
Besenyőtelek
Dormánd
Egerfarmos
Füzesabony
Kál
Kápolna
Kompolt Mezőszemere
Mezőtárkány
Nagyút
Poroszló
Sarud
Szihalom
Tófalu
Újlőrincfalva

4/ Gyöngyösi Járási Hivatal
Székhely: Gyöngyös
Települések:
Abasár
Adács
Atkár
Detk
Domoszló
Gyöngyös
Gyöngyöshalász
Gyöngyösoroszi
Gyöngyöspata
Gyöngyössolymos
Gyöngyöstarján
Halmajugra
Karácsond
Kisnána
Ludas
Markaz
Mátraszentimre
Nagyfüged
Nagyréde
Pálosvörösmart
Szűcsi
Vámosgyörk
Vécs
Visonta
Visznek

5/ Hatvani Járási Hivatal
Székhely: Hatvan
Települések:
Apc
Boldog
Csány
Ecséd
Hatvan
Heréd
Hort
Kerekharaszt
Lőrinci
Nagykökényes
Petőfibánya
Rózsaszentmárton
Zagyvaszántó

6/ Hevesi Járási Hivatal
Székhely: Heves
Települések:
Átány
Boconád
Erdőtelek
Erk
Heves
Hevesvezekény
Kisköre
Kömlő
Pély
Tarnabod
Tarnaméra
Tarnaörs
Tarnaszentmiklós
Tarnazsadány
Tenk
Tiszanána
Zaránk

7/ Pétervásárai Járási Hivatal
Székhely: Pétervására
Települések:
Bodony
Bükkszenterzsébet
Bükkszék
Erdőkövesd
Fedémes
Istenmezeje
Ivád
Kisfüzes
Mátraballa
Mátraderecske
Parád
Parádsasvár
Pétervására
Recsk
Sirok
Szajla
Szentdomonkos
Tarnalelesz
Terpes
Váraszó

Két hete  alakult meg a Munkát kenyeret, tisztességes béreket Egyesület és már közel ezer ember gondolta úgy, tagja kíván lenni.
Ma Magyarországon közel 200 ezer ember él kiszolgáltatva közmunkából, havi szinten 47 ezer forintból. Ez 13 ezer forinttal kevesebb mint 2010-ben volt. Vannak falvak ahol a munkanélküliek száma eléri a 60-80 %-ot. Az egyesület természetes szövetségeseket keres a polgármesterekben, mivel a települések vezetői olyan munkát szeretnének adni a lakosaiknak amiből kenyeret lehet venni és eltartani egy családot.
December 31-ig kérésként, január 1-től mint követelést viszik az országház elé azt a három pontot ami a közmunkában dolgozókat súlyosan érinti.
-Állítsák vissza a havi fizetési rendszert, mivel a heti bérekből nem lehet közüzemi számlákat befizetni.
-Hatástanulmány készítését és bemutatását a közmunka programról.
-Minden családban legyen egy ember, aki ebben a programban részt vesz és munkához jut.
Kordás László elmondta: nagyon sok ember van aki a létminimum alatt él és napi kenyér gondokkal küzd , de még most jön a tél, amikor nem csak enni kellene. A közmunka a valós problémákat csak átmenetileg oldja meg, a semmitől jobb, de a munkahelyek hiányát nem pótolja és tisztességes bérhez nem juttatja a dolgozni akaró embereket.

A Pinceszínház Eger Művészeti Közhasznú Egyesület szervezésében 2012. augusztus 12-től egy héten át, első ízben kerül megrendezésre az I. Egri Nemzetközi Alkotó és Művésztelep. Az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata által  támogatott kezdeményezésnek, a Művészetek Háza Eger Nonprofit Kft. által működtetett Vitkovics-ház ad otthont. Az alkotó és művésztelep alapításának célja az, hogy a kortárs művészek számára alkotási lehetőséget biztosítson a kultúra fejlődése és támogatása iránt elkötelezett város. A szervezők által befektetett munka és pénz későbbi eredménye, egy olyan kiállítási anyag lehet, amely a város lakói és az idelátogató turisták számára bemutathatja a magyarországi kortárs művészek, festők, grafikusok, szobrászok, írók (Gárdonyi Géza kapcsán) Egerben született munkáit.

A heti programban az alkotásé a főszerep, a Vitkovics-ház mellet, a festőket a város több pontján is láthatják majd ecsettel a kézben. A művésztelep életre hívásának talán egyik legfontosabb feladata, hogy a szervezők a művészekkel közösen, interaktív módon is megmutassák az alkotás örömét a fiataloknak és azoknak a hátrányos helyzetű tehetséges gyerekeknek, akik számára az eddig ismeretlen világ és öröm forrása, kitörési lehetőséget is tartogathat. A látványfestésekre a fiatalokon kívül, a művészetek iránt vonzódó idősebb  generációt is várják a rendezők.

AZ MSZP sajtóközleménye:

"A fiatal felnőttek, pályakezdők közül sokan kilátástalannak látják a helyzetüket Heves megyében. Nem tudnak elhelyezkedni, nincs új munkahely, sőt a már meglévők számát is jelentősen csökkentették – hangzott el az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség székházában tartott pénteki sajtótájékoztatón, ahol Török Zsolt az MSZP szóvivője és dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő tájékoztatta a sajtó képviselőit a Heves megyében is aggasztó helyzetről.

-          A munkahelyteremtés hiánya leginkább a pályakezdőket érinti. Heves megyében – ahogy az ország többi részén is – a 18-29 éves korosztály közel fele gondolkodik azon, hogy külföldön vállalna munkát, ott telepedne le. Az elmúlt húsz év során sosem volt ilyen magas a kivándorlást tervezők száma – kezdte dr. Sós Tamás.

Nem csoda a fenti statisztika. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Heves megyében az elmúlt év azonos időszakához képest 15 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma, amely így eléri a 14,8 százalékot, messze túlszárnyalva az országos átlagot. A megye lakossága egyébként is folyamatosan csökken a magas halálozási szám miatt, ám az innen elvándorló fiatalok aránya is igen magas.

-          Heves megyében ez év tavaszán több mint 2 ezer pályakezdő állástalan embert tartottak nyilván, ez 5,5 százalékkal magasabb arány, mint 2011-ben. Az Orbán-kormány két dolgot ajánl a fiataloknak: vándorbotot vagy koldusbotot. Előbbinek köszönhető az igen magas elvándorlási szám, utóbbival esetben pedig a szakma nélkül itthon maradt fiatalokat sújtja a FIDESZ-KDNP- kormány – ecsetelte Török Zsolt. Hozzátette, látszik, hogy ma csupán a fideszes politikusok gyermekeinek nyílik lehetőség a „zsíros” állások elnyerésére, közpénzekhez való hozzáférésre.

A szakképzett, kvalifikált fiatalok közül növekszik azoknak a száma, akik külföldön könnyebben találnak állást, jóval magasabb fizetésért. Főbb területek az egészségügy, ezen belül az orvosok, a kereskedelem, vendéglátás, turizmus-idegenforgalom, mezőgazdaság. A legtöbb magyar ezeken a területeken helyezkedik el külföldön. Főként Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Spanyolországban, Svédországban, Olaszországban. Nem ritka, hogy a kiszolgáltatottságot vállalva a fiatalok nem hivatalos keretek között dolgoznak ezekben az országokban. Az elmúlt időszakban 40-50 ezer honfitársunk hagyta el az országot, arra pedig nincs megfelelő adat, hogy közülük mennyien térnek vissza.

Az MSZP egy élhetőbb Magyarországot szeretne a fiataloknak kínálni, tanulási, előrelépési lehetőséggel, ennek érdekében felszólítja a megyei és országos fideszes politikusokat, hogy készítsenek cselekvési tervet. Az MSZP pedig kidolgozza a Gyere Haza! programot az elvándorolt fiatalok „visszacsábításának” érdekében."

Szabó Róbert sajtóközleménye:

A szocialisták még hátba is verték a koldusbottal a magyarokat

– A szocialista kormány „el lehet innen menni” elnevezésű foglalkoztatáspolitikai programja során olyan koldusbotokat osztogatott, mellyel még jól hátba is verte a magyarokat. 2002-ben 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta, ezt 2010-re az MSZP-kormányok megduplázták 11,4 százalékra, éppen a pályakezdőket sújtva. A Fidesz a gyökereknél kezelve a problémát, most ezért alakítja át a szakképzés és a közfoglalkoztatás rendszerét. Fontos tény, hogy a kormányváltás óta 80 000 fővel nőtt a foglalkoztatás. A vándorbotot eredményei elismeréseként Sós Tamásnak ajánlották a Heves megyeiek – hangsúlyozta az MSZP mai sajtótájékoztatóján elhangzottak kapcsán Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke.

Nagyon sok kudarca van az elmúlt húsz évnek a többség, kisebbség, a roma lakosság integrációját érintően.

A hétköznapi kormányzati közöny félreérthetetlen és logikus, ezért is különösen veszélyes, ám nem elfogadható következménye a jelenlegi társadalmi helyzetnek.

Nagyon sok a kibeszéletlen kérdés, a rasszizmus és fajgyűlölet a jobboldali politika kezében van.

Közös felelősségünk, hogy meg tudunk-e valósítani olyan nemzeti programokat, amelyek a magyarországi romák oktatási, foglalkoztatási, egészségügyi, lakás körülményeik javításával, a mindennapos biztonságot, a nemzeti megbékélést segíti. Ezek különösen nehéz kérdések.

Konkrétan, következetesen, a társadalom egészének érzékenységére tekintettel kell lenni.

A problémákat szűkebb és tágabb körben kell kezelni, türelem és idő kérdése. Látszat intézkedéseket nem lehet szőnyeg alá söpörni. Az MSZP részéről a Kelet-magyarországi Program keretében feszültségcsökkentő komplex programokat sürgetünk az etnikai konfliktusok és a robbanásokkal fenyegető szociális problémák kezelésére.

Javaslataink:

-          A rend, a biztonság

-          Az oktatás tényleges ingyenességének bevezetése

-          A többség-kisebbség együttélésére irányulnak

-          A felsőoktatásban a felnőttek számára tanulmányi ösztöndíjak kiírása

-          A gyermekeknek tanulmányi ösztöndíj a pedagógusoknak pedig mentori ösztöndíj biztosítása

Pozitív példákra van szükség. A Bajnai-kormány időszakában Sirok és térségében elindított szervezett „Telepeken és telepszerű lakókörnyezetben élők komplex, integrációs programja”, amely kézzelfogható eredményeket hozott, több mint 100 ember életében.

Sajtótájékoztató keretében Teleki László kiemelte, hogy a roma integráció legfontosabb elemének az oktatást tartja, hiszen hosszabb távon ez vezethet a romák foglalkoztatásának bővüléséhez. Másik elengedhetetlen momentumként – szintén az oktatáshoz kapcsolódóan – a romák értelmiségi körökben történő nagyobb számú megjelenését tartja Teleki, hiszen a valódi integráció itt kezdődhez el.

Elhangzott továbbá, hogy a kormány közmunkaprogramja nem jelent megoldást a romák számára sem, hiszen akiket korábban nyolc órában foglalkoztattak, azok nagy számban ma már csak négy-hat órában tudnak dolgozni, így bérük tovább csökkent.

Teleki László Heves megyén kívül több megyébe ellátogat, feltérképezve az Orbán-kormány elmúlt két évét követően a roma lakosság tapasztalatait, roma vezetőkkel konzultálva, bemutatva az MSZP két programját, az Ajánlat Magyarországnak címűt, valamint a Kelet-Magyarország Programot.

                        Teleki László                                     Dr. Sós Tamás

                             Országos Elnökségi tag                     Országgyűlési képviselő

                                        MSZP                                                  MSZP