Keresés: „tó” (4392 találat)

Kisebb csúszást követően átadták a Deák Ferenc utca Hadnagy és Klapka György út közötti, mintegy 550 méternyi felújított szakaszát. A kétszer két sávos közút mellett – többek között – 30 gépkocsibejárót és 70 parkolót modernizáltak, és kiépítették a kerékpárutat.

Az ünnepélyes átadás műsorát a Deák Ferenc utcai Óvoda növendékei kezdték, majd Habis László polgármester méltatta a beruházást. Stílszerűnek nevezte a felújított szakasz mellett megtartott útavatást, hiszen a munkálatok során is folyamatosan közlekedtek a Deák Ferenc úton, ezzel nem kis feladatot adva a kivitelező Tengely-Közmű Kft.-nek. A polgármester a ciklus egyik példaszerű beruházásának nevezte a több mint 300 milliós felújítást. Szerinte ilyen színvonalas és városképbe illő fejlesztésekre van szüksége Egernek. Hozzátette, hogy az önkormányzat tervei között szerepel még, hogy a Hadnagy utat és a Baktai utcát is hasonló stílusban szintén felújítják. Külön kiemelte, hogy a Deák Ferenc utca most átadott szakaszán kiváló minőségű kerékpárút is található. Ez része egy, a közeljövőben megvalósuló hálózatnak – tette hozzá Habis László.
A köszöntőt követően Mándy Zoltán atya megáldotta az útszakaszt, majd Habis László és Szabó Sándor, a Tengely-Közmű Kft. vezetője a hivatalos átadást jelképezve közösen átvágták a nemzeti színű szalagot.

Forrás: Egriszín

16 oktatási intézmény bevonásával új EU-s projektet indít a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár. Az egy évig tartó programsorozatban több mint 500 rendezvény, szakkör, foglalkozás, tábor várja az óvodásokat és iskolásokat.

Az „INFOTÉKA - Nevelési oktatási intézmények tanórái, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár vezetésével” című projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával indult el szeptember elsején, és folytatódik a következő egy évben. A pályázatban a közoktatásban résztvevő tanulók és gyerekek óvodai nevelésének valamint, a tanórai és tanórán kívüli, emellett a szabadidős nem formális és informális oktatásának támogatását jelenik meg.

Sós Tamás, a Heves megyei Közgyűlés elnöke köszöntőjében kiemelte annak jelentőségét, hogy a kistelepüléseken is megismerhetik a könyvtár szolgáltatásait. A programnak egyaránt nyertesei a gyerekek és a felnőtt olvasók, mert az élethosszig tartó tanuláshoz hozzátartozik mindaz, amit a könyvtár nyújthat.
Igazi siker, amit az intézmény produkál, fogalmazott az eseményen Habis László polgármester, hozzátéve, hogy a pályázat a szó szoros értelmében befektetés s jövőbe, hiszen megismerteti a fiatalokkal az olvasás örömét és a könyvtári szolgáltatások lehetőségeit.

A könyvtár a gyermekek és fiatalok számára színtér kíván lenni a kreatív, hasznos programok kínálatával. A szabadidő eltöltése mellett ideális helyet ad a tanulás támogatására, az önművelésre is. A projekt kapcsán kiemelt tevékenységként jelen vannak az olvasással, az ismeretszerzéssel kapcsolat élményszerű programok, rendezvények. Fontos cél a gyermekek önkifejező, problémamegoldó és konfliktuskezelő képességének növelése, az aktivitás és az egészségtudatos életmód népszerűsítése, ismeretszerzés játékos és interaktív formában.
A pályázati kiírásnak megfelelően a projektben résztvevő nevelési, oktatási intézmények közt van óvoda, vidéki iskola, s hátrányos helyzetű gyermekek ellátásával foglalkozó intézmény is.
Szabadidős programok keretében több mint 60 féle szakkört szerveznek a könyvtár különböző részlegeiben, az iskolákban, óvodákban és különleges lehetőséget nyújtanak a nyári erdei táborok 2011 nyarán is.
A projekt gazdái szerint a könyvtár a gyermekek és fiatalok számára olyan színtér, mely színes, kreatív és hasznos programokat nyújthat a szabadidő eltöltésére, ideális helyet ad a tanulás támogatására, az önművelésre. A projekt kapcsán kiemelt tevékenységként jelen vannak az olvasással, az ismeretszerzéssel kapcsolat élményszerű programok, rendezvények. Fontos cél a gyermekek önkifejező, problémamegoldó és konfliktuskezelő képességének növelése, az aktivitás és az egészségtudatos életmód népszerűsítése, ismeretszerzés játékos és interaktív formában.

Forrás: Egriszín

Szombaton rendezték Egerben a szüreti felvonulást. A hagyományőrzés mellett Tarsoly József hegybíró, független polgármester-jelölt szerint politikai csatározások színhelye is volt a Dobó tér.

Tarsoly József hegybíró és független polgármester-jelölt portálunk megkeresése során annak adott hangot, hogy szerinte szándékosan szakítottak idén a hagyományokkal Egerben, amikor nem a hegybírónak adtak lehetőséget arra, hogy ünnepélyesen is bejelentse a szüret kezdetét, és átvegye a szőlőtermelők megáldott szőlőkoszorúját.

A hegybíró úgy véli, hogy Habis László szándékosan nem adott neki szót a Dobó téren kezdődő szüreti felvonulás hivatalos megnyitóján, holott ennek az előzetes egyeztetések alapján meg kellett volna történnie. Ebben tudatos politikai manipulációt vél felfedezni Tarsoly József, és sajnálatosnak nevezte, hogy a választások miatt kialakult versenyhelyzet egy többszáz éves hagyományokkal bíró eseményre is képes rányomni a bélyegét.

Habis László végül nem kívánta kommentálni az esetet.

Forrás: Egriszín

Az új kormány újrafogalmazza az állam és a történelmi egyházak közötti kapcsolatot és az együttműködések lehetőségét – hangsúlyozta ma délelőtti sajtótájékoztatóján Szászfalvi László államtitkár a Városházán.

Szászfalvi László az Egyházi, Nemzetiségi és Civil Kapcsolatokért Felelős államtitkár a Nemzeti Együttműködés jegyében a történelmi egyházakkal lévő bizalmi kapcsolat újjáépítését végzi. Ennek részeként Egerben találkozott Habis László polgármesterrel, Horváth Lászlóval, Fidesz-KDNP Heves megyei közgyűlési elnökjelölttel, továbbá felkeresi Ternyák Csaba egri érseket is.

Az államtitkár elmondta, a kormány nem kért türelmi időt, és a Kárpát-medence területén megkezdte a Nemzeti Konzultációt az egyházak képviselőivel. Kiemelte, hogy kormánya a magánérdek helyett a közjavat kívánja szolgálni, illetve az anarchia helyett a rend megteremtésén fáradozik. Szeretnék, ha Magyarországon a magyar emberek érdekei kerülhetnének végre előtérbe.

A nemzeti összetartozásról és a kettős állampolgárságról szóló törvény kapcsán nyomatékosította, hogy látható már az a folyamat, amely a nemzeti együttműködés szándékát már tartalommal is megtölti. Szászfalvi László tájékoztatott arról is, hogy az új összetételű Vatikáni-Magyar Vegyes Bizottság a hároméves szünet után újra elkezdheti a munkáját. A bizottságtól – többek között – az egyházi törvény felülvizsgálatát várják és előrelépést a finanszírozások terén.

Az új kormány munkájának eredményeként említette az államtitkár, hogy nyolc év után először a zárszámadásban nem kipontozva jelent meg az egyházi intézmények normatív támogatásának az összege, hanem az egyházi szakértőkkel közösen kialakított álláspont szerint. Így az egyházi intézményekbe járó diákok, az egyházi intézményeket felkereső idős emberek, rászorultak sincsenek másodrendű állampolgárként kezelve. Említetést tett arról is, hogy az önkormányzat által egyházi szerv felé történő iskolaátadás terén is megszüntették a diszkriminációt, és így nem kell büntetőpénzt fizetni, ha az egyház és az önkormányzat összefog a kisiskolák megmentése érdekében. Szerinte ezek az intézkedések is mutatják, hogy a Parlamentben és az önkormányzatokban is csak a FIDESZ-KDNP az egyetlen cselekvőképes erő.

Habis László polgármester hangsúlyozta, hogy Eger városának mind az intézmények, mind az épített örökség, mind az oktatási, kulturális, szociális kapcsolatok terén nagyon komoly kapcsolata van a történelmi egyházakkal, amely közös fejlesztési programokban és együttműködésekben is megjelenik.

Végül Horváth László, a Fidesz-KDNP megyei közgyűlési elnökjelöltje elmondta, hogy abban az esetben, ha a jövőben a pártszövetség vezetheti majd a megyét, akkor szeretnének élő kapcsolatot kialakítani a történelmi egyházakkal és civil szervezetekkel szociális és oktatási programokban. Külön kiemelte, hogy elképzeléseik szerint nagyobb figyelmet szeretnének fordítani a fogyatékkal élők életkörülményeinek javítására. Tájékoztatott arról is, hogy már elkészítettek egy programot, amely a későbbiekben lehetővé teszi, hogy akár ezer munkahelyet teremtsenek a megváltozott munkaképességűek számára.

Forrás: Egriszín

Szinglik éjszakája címmel forgatott filmet Sas Tamás rendező 2009 év végén.  A moziban számos egri helyszín is feltűnik, ez jelenti a kapcsolódási pontot Eger Város Önkormányzata és a film között. Nagy István szocialista polgármester-jelölt szerint azonban a barter-szerződés, melyet 2009. június 5-én kötött a város a gyártóval (HCC Media Group) súlyosan sérti a közbeszerzési törvényt.

A 62,5 millió forint értékben köttetett szerződés Eger részére reklám, PR megjelenést biztosít, míg a másik félnek cserébe közterület használatot (37,5 millió FT+ÁFA) és egyéb tevékenységeket (12,5 millió FT+ÁFA) rögzít. Az egyéb tevékenységek között szerepel például a szemételszállítás, őrzés, ügyelet, mentők… „Nem igaz az a megközelítés, hogy ez a film Egernek nem került semmibe, mert ezekért, mint közvetített szolgáltatásokért, fizetnie kellett a városnak” - mondta Nagy István. Hozzátette, hogy a napokban szereztek tudomást a szerződésről melyen aláíróként Habis László polgármester neve szerepel, eddig egyetlen bizottság sem tudott róla. Véleménye szerint ilyen szerződést közbeszerzési eljárás, közgyűlési felhatalmazás nélkül nem lehet kötni, ráadásul az önkormányzat olyan területeket is biztosított a felvételhez – így például a várat, vagy az Agria Parkot és környékét – amely nem a saját tulajdona. Úgy gondolja, hogy a szerződés több ponton sérti a közbeszerzést, ezért a Közigazgatási Hivatalhoz fordul feljelentésével. „Ez az eset egy újabb példája annak, hogy Habis László semmibe veszi a lakókat és a közgyűlést, úgy gondolja mindenek felett áll” – mondta Nagy István.

Forrás: Egriszín

Habis László a következő közleményt juttata el hozzánk:

"A városmarketing leghatékonyabb eszköze, ha a településen játékfilmet forgatnak. Ezért vettük örömmel azt a kezdeményezést, hogy a Szinglik Éjszakája című film készítői megkeresték az önkormányzatunkat. A filmet országosan, több mint negyvenezren látták a filmszínházakban és ezen kívül a fizetős televíziócsatornákon, DVD-k útján továbbá a TV2 csatornán, illetve a továbbiakban más tv-csatornákon, a televíziós bemutatót követő 5 éves időtartamban is megtekinthető. Az önkormányzat természetben nyújtott szolgáltatást ( közterület használat stb.). A város kasszáját nem terheltük, mivel a társaság és az önkormányzat között  pénzmozgás nem történt. A tavalyi együttműködési megállapodás nyomán a bevételi és kiadási előirányzatokat az idei költségvetés tartalmazza, melyet minden bizottság és a közgyűlés is elfogadott.

A film országos bemutatójára 2010. február 25-én került sor, a díszelőadásra minden  önkormányzati képviselőt meghívtunk. Sajnálatosnak tartom, hogy Nagy István saját polgármester-jelölti marketingjét fontosabbnak tartja Eger város marketingjénél."

Laminé Antal Éva, Füzesabony polgármestere feljelentést tett a Fidesz helyi alelnöke ellen. Füzesabony első emberét – saját közleménye szerint – megfenyegették, amiért „ráindultak a Fidesz-re”.

Laminé Antal Éva közleménye az esetről:

Garázdaság és súlyos fenyegetések színhelye volt 2010. szeptember 17-én, pénteken a déli órákban a füzesabonyi Polgármesteri Hivatal.
A helyi Fidesz alelnöke Buktáné Penderik Edit feldúlt állapotban rontott be a Polgármesteri Hivatal titkárságára, ahol ebben az időben az alpolgármester, a titkárnő, és a gépkocsivezető tartózkodott. A helyi FIDESZ alelnöke az útjába álló titkárnőt vállánál fogva a falhoz lökte, hogy bejusson a polgármesterhez.

Laminé Antal Éva polgármester asszonyt megfenyegette, amiért „ráindultak a Fidesz-re” és megfenyegette, hogy „kinyírják, mert a Herman István képviselő keze messzire elér”. Ordítva kérte számon a Lokálpatrióták legutóbbi szórólapjának tartalmát is, amely lerántotta a leplet a Buktáné és csapata által suttogva terjesztett rágalmakról.

A polgármester asszony feljelentést tett a helyi Fidesz alelnöke ellen, a kampány további idejére pedig rendőri védelmet kért a további, esetleg súlyosabb atrocitások megelőzése végett.

A helyi kulturális, történelmi értékek, hagyományok ápolása, bemutatása céllal létrejött helytörténeti, városvédő egyesület mutatkozott be nyílt nap keretében augusztusban, Bélapátfalván.

A hagyomány ápolása mellett a szebb élhetőbb környezet kialakítása, és az odalátogatók számára vonzó településkép megteremtése a helyi adottságok figyelembevételével, célként fogalmazódott meg a megvalósításra váró ötletekkel, elképzelésekkel teli bélapátfalvi lelkiismeretes értékmentők bemutatkozásán. Az új szervezet munkája során folyamatosan tájékoztatást kíván nyújtani Bélapátfalva múltjához kötődő jeles évfordulókról, eseményekről, a város jelenét és jövőjét meghatározó elképzelésekről, tervekről.

A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület egyesület 2010 tavaszi megalakulásakor megfogalmazott célkitűzések között legfontosabbak a város hagyományainak és helytörténeti emlékeinek kutatásával és közkinccsé tételével kapcsolatos elképzelések, amelyek mellett további feladatként megfogalmazódott a városfejlesztés aktuális kérdéseinek véleményezése, valamint a jelentős történelmi, kulturális és ipartörténeti emlékekkel bíró település lakosainak véleményét és kéréseit, észrevételeit közvetíteni az önkormányzat felé.

Bárdos Péter az egyesület elnöke a mai bemutatkozáson kiemelte, hogy az önzetlen, civil kezdeményezésre létrejött szervezet fontos feladatnak tekinti szűkebb hazája épített és természetes környezetének megóvását, városuk arculatának szebbé tételét. Bízván abban, hogy sokan vannak rajtunk kívül is, akik szívükön viselik városuk érdekeit, lokálpatrióta társaknak is önálló megjelenési lehetőséget, szellemi-anyagi támogatást nyújthat az egyesület.

Az egyesület várja a Bélapátfalvával kapcsolatos véleményeket, javaslatokat, melyet a megfelelő fórumokon aktívan képviselhet. Fontosnak érzik, hogy a város jövőjének tervezésekor mindannyian hallassák hangjukat, hogy településünk fejlesztései ügyében ne nélkülünk szülessenek döntések.

Az egyesület munkája kapcsolatot jelenthet a helyi közösség és a település vezetése között. Egyfajta kommunikáció, a lakosság gondjainak és a város elképzeléseinek megismerése mentén.

Hogy mit jelent a település életében egy ilyen hagyományőrző egyesület munkálkodása, arról Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere így nyilatkozott:

„Mindenféleképpen fontos. Egyrészt a múltból való táplálkozást jelenti, ami a jövőt vetíti elő. Emellett a hagyományőrzést, sok szempontból. Itt elhangzottak nagyon fontos gondolatok, a helyi ingatlanok védelméről, a Mária-forrásról. Igazából ezek azok az értékek, amik hozzánk kötődnek, amiket valóban mi építettünk. Büszkék lehetünk Bélapátfalván a Bélkő-hegyre, vagy az Apátságra, de azokat nem mi építettük.

Ezeket a házakat amelyek megtalálhatók a településen már mi építettük, mi gondozzuk, mi szépítjük. A Mária-forrás, ami idővel tönkre ment, újjá szeretnénk építeni, az már a mi érdemünk lehetne. De folytathatjuk tovább a kertépítéssel, közparkok építésével, mindazzal, ami a jövőre vonatkozóan a mi tetteinket fogja majd alátámasztani.”

Az egyesületi bemutatkozáson a település polgárai előtt Bárdos Péter elnök a célok szándékok megfogalmazása mellett azokat az ötleteket is körvonalazta, amelyek jövőbeli megvalósításával változhat Bélapátfalva arculata is. A szervezet tervei között szerepel helytörténeti kiállítás létrehozása és faültetés. A 100 éve indult cementgyártásnak emléket állítva szeptemberben emléktáblát avatnak az egykori gyár területén és Bélapátfalváért emlékérmet adnak át, az áldozatos munkájukkal a településért sokat tett személyeknek.

A korabeli fotókon látható településkép hangulatának helyreállítása céllal az ősszel 20 gömbakác fát ültetnek, ami a természetes, élhető környezet és a hagyományos utcakép kialakítását célozza.

Ha az ember kicsit kinyitja a szemét, könnyen talál kincseket, értékeket a környéken. Bélapátfalva természeti adottságait a Bükk közelsége, a Bélkő-hegy látványa és turisztikai szerepe, valamint a hegyekkel övezett Gyári-tó és környezete biztosítja. A természetes karsztforrások vizének jótékony hatásáról is sokan nyilatkoznak elismerően. A környezet megóvása és védelme a helyi és az idegenforgalmi érdekeket egyaránt szolgálja.

A történelmi hagyományok legszebb emléke az Árpád-kori apátsági templom. Az épület mellett található, valaha kultikus jelentőséggel bíró Mária-forrás helyreállítása is várat magára. Az egykor itt elhelyezett Mária-szobor mára teljesen tönkrement, a tervek szerint rekonstruálni kell ezt az értéket is, éppúgy mint a cementgyártás egyik korszakához kapcsolódó szintén legendás ipartörténeti emléket, a gyárban egykor működött, mára viszont meglehetősen rossz állapotba, és nem bélapátfalvi tulajdonba került tolatómozdonyt.

Az egyesület következő programjai:

2010 őszén 20 db gömbakác fát ültet az egyesület a település közterületén. A fásítási program első lépéseként tervezett eseményen zenés ünnepséggel várják az érdeklődőket.

A száz éve indult cementgyártás és az ott dolgozók tiszteletére avattak emléktáblát ma délelőtt, a nagy múltú gyár területén, Bélapátfalván. A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület által szervezett ünnepségen egykori dolgozók, vezetők, politikusok és a helyi polgármester jelenlétében a településért tevékenykedők munkáját emlékéremmel ismerték el.

Az évforduló alkalmából rendezett ünnepség az ózdi Tűzoltó Egyesület Fúvószenekarának műsorával kezdődött.

1910-ben az akkori legfejlettebb nedves eljárással indult az első forgókemence azon a helyen, ahol ma délelőtt a száz éve kezdődött cementgyártás emléktábláját leleplezte a fél évszázados Bárdos Péter, a Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke.
Az emléktáblán a Molnár István Géza egri fotóművész által megörökített korabeli egykori cementgyár épületegyüttese látható.
Az ünnepségen átadták, a Bélapátfalva városért folytatott kiemelkedő tevékenységekért, az egyesület által alapított „Pro Urbe” emlékérmeket, melyet ezúttal áldozatos munkájáért Mező Ervin, a település Művelődési Házának egykori vezetője posztumusz kapott. Ezt a díjat vehette át Bognár Ignác ifafaragó is, akinek az általa készített emlékoszlopát az ünnepség következő részében leplezték le. A díszesen faragott oszlopon természet, a naptár, az evangélium és a csillagjegyek mellet a tudomány fejlődését ábrázolta az idős mester.
1910 szeptemberében gyártották az első adag cementet a Bélapátfalván, a Wessely Károly bécsi építészeti tanácsos, nagyvállalkozó által alapított gyárban, amely 2002-ben végleg bezárta kapuit. A helyi cementipar, a közeli Bélkő hegy nagy mennyiségű, csaknem tiszta kalcium-karbonát tartalmú triászkori mészkővagyonára épült, ami kedvező lehetőséget teremtett a hosszú távú cementgyártás számára.
A cementgyár nagyon sokat jelentett nemcsak a helyi, hanem a környékbeli emberek életében is. A gyár egykori működése, majd bezárása, mint ahogy az emléktábla avatás érzelmeket vált ki az itt élő emberekből:
„Tönkrement az életünk a cementgyár halálával. Miért kell ezt ünnepelni?” – hangoztatta egy indulatos bekiabáló az esemény végén.

Forrás: Egriszín

EU-s ifjúsági csereprogram keretében Egerbe érkezett, közel 50 fős diák-delegációt köszöntött Habis László polgármester ma délután, a Városházán. Az Arezzo-ból és Macon-ból egy hétre városunkba látogató diákok a „szegénység és kirekesztettség” témában konzultálnak a helyi középiskolásokkal.

Habis László köszöntőjében Egert, mint nagy történelmi örökséggel rendelkező várost mutatta be, amely híres boráról, termálvizéről és iskoláiról. Örömmel beszélt a testvérvárosi kapcsolatokról, kiemelve a francia testvérvárost Macont, ahonnan úgy, mint az olasz Arezzóból 20 diák érkezett a Fiatalok Lendületben program keretében Egerbe.
Az európai uniós program nemcsak a problémákról, hanem a megoldásokról is szól. Az egy hetes itt tartózkodás során a diákok ismerkedéssel, csapatépítéssel, a város nevezetességeinek megismerésével töltik idejüket.
A közös tanulmányi munka során a „szegénység és kirekesztettség” témában előadásokon vesznek részt, majd egy közös konzultáció keretében, egy játékos parlamenti ülésen vitatják meg tapasztalataikat.

Forrás: Egriszín

A tavalyi egri világbajnokságot követően idén Franciaországban találkoznak a Shotokan Karate legjobbjai. A viadalra mintegy 20-25 versenyző utazik Egerből és környékéről.

A Lyontól mintegy 150 kilométerre fekvő Lons le Saunier nevű kisváros ad otthont a 18. SKDUN Gichin Funakoshi Shotokan Karate Világbajnokságnak október második hétvégéjén. Az elmúlt évben közel 1000 versenyző vett részt a Körcsarnokban rendezett emlékezetes tornán, ennyi résztvevője valószínűleg nem lesz a mostani megmérettetésnek, már csak azért sem mert hazánkba népes és erős közép-európai csapatok látogattak. A magyarok eredményesség tekintetében viszont megismételnék a tavalyi szereplést. Akkor 10 érmet tartottak itthon, s ez Juhász Ferenc (6. Dan-os karate mester az SKS-SKDUN karate szövetség elnöke) szerint most is elérhető. „Nagyon jól sikerült a tavaszi felkészülésünk, az eddigi legjobb diákolimpiai szereplést tudhatja maga mögött az SKS szövetség. Közel 400 fő a taglétszámunk, Eger és vonzáskörzetében 250 fő, vagyis jelentős az állomány” – mondta Juhász Ferenc. Ma Tokajban Toshiaki Namiki 8. danos mesterrel edzenek, jövő héten már felkészítő edzőtáborban vesznek részt a karatékák Makláron. A Franciaországba csapatvezetőként utazó mester az egriek közül Kis Gergőtől, Jakab Zsuzsától, Molnár Dánieltől és fiától Juhász Zoltántól is jó eredményt vár.

Forrás: Egriszín