Keresés: „gazda” (451 találat)

Elnök elé tartott disznófarok, személyeskedések, vádaskodások és folyamatos lakossági bekiabálások a ciklus utolsó megyei közgyűlésén.

A mai közgyűlés sem volt mentes lakossági bekiabálásoktól és a napirendi pontok tárgyalása közé becsempészett képviselői személyeskedésektől. A közgyűlés előtt átadták Dr. Ringelhann Györgynek a Dr. Jakab István emlékgyűrűt. Dr. Ringelhann György orvos, Eger város korábbi polgármestere és jelenlegi díszpolgára személyesen vette át és köszönte meg az elismerést.
A napirendi pontok tárgyalásának kezdetét egy kisebb csoport megakadályozta azzal, hogy elkezdték énekelni a Himnuszt. Néhány perccel később ugyanezen csoportból egy transzparenst "A mi időnk lejárt!" felirattal és egy disznófarkat vittek ketten Dr. Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke elé.
A közgyűlésen a szakmai munkát több alkalommal is vádaskodások és személyeskedések szakították meg. Napirend előtti felszólalásában Laminé Antal Éva, Füzesabony polgármestere bejelentette, hogy függetlenként indul a megyei választásokon. Teszi ezt azért, mert tovább nem hajlandó Hermann Istvánnal (Fidesz) egy frakcióban dolgozni. Szerinte Hermann áruló és tisztességtelen.
A közgyűlés - többek között - elfogadta Sós Tamás elnöki beszámolóját, a költségvetés módosítását és az önkormányzat gazdálkodásának ismertetőjét is.

9.15: A Heves Megyei Közgyűlés ülését megelőzően átadták a Dr. Jakab István emlékgyűrűt. Dr. Ringelhann György orvos, Eger város korábbi polgármestere és jelenlegi díszpolgára kapta az elismerést. Dr. Ringelhann György személyesen köszönte meg a kitüntetést.

9.16: A közgyűlés megkezdése előtt egy csoport fennhangon elkezdte énekelni a Himnuszt. Majd odamentek Sós Tamáshoz egy „A mi időnk lejárt” feliratú transzparenssel, és egy disznófarkat adtak volna át neki. Sós Tamás elhatárolódott az attrocitás résztvevőitól.

9.18: A közgyűlés határozatképes. 40-ből 38-an jelentkeztek be.

9.20: Laminé Antal Éva, Füzesabony polgármestere bejelenti, hogy függetlenként kíván csak indulni a következő megyei választásokon, mert nem hajlandó többet Hermann Istvánnal egy frakcióban ülni. Hazugnak, árulónak és tisztességtelennek nevezte Hermannt. Szerinte ilyen ember nem való a parlamentbe és a közgyűlésbe. Felszólítja, hogy mondjon le tisztségeiről országos és megyei szinten is.

9.22: Hermann nem reflektál Laminé szavaira.

9.23: Deé András "Demokrácia deficit" címet adta felszólalásának. Szerinte a közmeghallgatások összehívása terén szabálytalanságok történtek. Azt mondja, hogy Sós Tamás árulással szerezte meg hatalmát, és hogy elvette a szólásszabadság jogát a Heves megyei emberektől a közgyűlés baloldali vezetése.

9.25: Verebélyi György is értékeli az eddigi négyéves tevékenységet. Verssorokat idézve írja le, hogy szerinte pénzszivattyú működik a közgyűlésben. Sós Tamásék pénzszivattyúja. Verebélyi személyeskedik, megemlíti a LEADER-pénzek körüli visszaélések gyanúját is.

9.30: Folyamatosak a lakossági bekiabálások. Közben azon vitatkoznak, hogy a letelt 3 perc után beszélhet-e még Verebélyi.

9.31: Verebélyi szerint Sós Tamás doktori cím nélkül is professzor.

9.35: Bizottsági beszámolókat fogadnak el.

9.38: Sós Tamás elnök megköszöni mindenkinek az eddigi munkáját. Azoknak is, akik támogatták és azoknak is, akik építő jellegű kritikáikkal segítették. A négy évet eredményesnek értékelte. A megyei önkormányzat pályázati eredményességét kiválónak nevezte. A felújítások, fejlesztések mértékét is jónak gondolja. Azt mondja, hogy számos olyan program is fut, amelynek gyümölcsét a következő közgyűlés arathatja majd le. Az önkormányzatnál magas színvonalú, tervszerű munka folyt a négy évben. Köszöni a közös munkát.

9.41: Az elnöki beszámolóról vitatkoznak. Hermann István szerint nem olyan jó a helyzet, mint ahogy az a jelentésben le van írva. Azt mondja, hogy a megye pénzügyi helyzete instabil. A szocialista frakció egy kakukktojással kiegészülve mindig többséget tudott alkotni, s ennek eredményeképp rossz döntések születhettek – mondta Hermann. Hozzátette, hogy nem lehet mindig a kollektív felelősség árnyékába bújni.

9.44: Tatár László kiemeli, hogy az alelnököktől nem látnak írásos beszámolót. Ezt mindenképp pótolni kellene.

9.45: Sós Tamás: „A szavak súlyát a tettek adják”. Szerinte a beszámolója kielégítő, és ebben a beszámolóban az alelnökök munkája is benne van. A beszámolót 22 igennel elfogadták.

9.49: A 2010. évi költségvetés módosításáról vitáznak. Hermann István a színház pénzügyi helyzetéről kérdez. Azt kérdezi, hogy miért jutott ilyen rossz anyagi helyzetbe az intézmény. Számon kérték-e az igazgatót? A főjegyző szerint már kezd az intézmény talpra állni. Hermann szerint hiba, hogy nem indítottak vizsgálatot az ügyben. Úgy véli, hogy a megye vezetése kettős mércével mér.

9.59: A költségvetés módosítását elfogadták.

10.10: A Heves Megyei Önkormányzat és Intézményei 2010. I. félévi gazdálkodásának beszámolójáról vitatkoznak. Sós Tamás erős közepesnek nevezte a megye gazdálkodását. Tatár László szerint ez közel nem erős közepes. Kifogásolja, hogy majd félmilliárddal túltervezték az illetékbevételt. Elégtelennek ítéli a megye gazdasági tevékenységét.

Verebélyi György a cigány gyermekek táboroztatására adott támogatásáról beszél. Sós Tamás beléfolytja a szót, mert nem a napirendi ponthoz tartozik a kérdés szerinte. Verebélyi nem fejezi be, s beszél tovább. Arról szól Verebélyi, hogy 3 milliós támogatásról nem számolt be a Heves Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat.

Kontra Gyula azt mondta, hogy az ellenzék folyamatosan a negatívumokat emeli ki és erősíti fel. Ez nem korrekt hozzáállás szerinte.

Mikó Béla könyvvizsgáló megköszöni a közgyűlés közreműködését és jó munkáját a gazdálkodás terén.

Hermann István Karinthyt idézi, s szerinte most a közgyűlés magyarázza az elégtelenekkel teli bizonyítványát. S azt mondja, hogy egy csőd közeli állapotot fognak hagyni a következő ciklusra. De kiemeli, hogy ezért nem a jobboldali frakció a felelős, mert ők folyamatosan próbálták a helyes útra terelni a közgyűlés tevékenységét. Úgy véli, hogy délibábos szóvirágokba csomagolják a jelentés tartalmi részét ahelyett, hogy szembe néznének magukkal, és egyenesek lennének.

10.28: Szünet

10.53: A megyei önkormányzat csatlakozott a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2011. évi fordulójához.

11.00 Az egri vár kiemelt projekt kapcsán Eger városával az együttműködési és konzorciumi megállapodást megszavazták, valamint a vagyonkezelői szerződésről, az egri belvárosi rehabilitációs project kapcsán konzorciumi megállapodásról és a Palóc Út kapcsán a klaszterré történő átalakulásról szavaztak többségben igennel a képviselők.

11.10: Az ülés nyilvános része befejeződött. A négy év utolsó közgyűlése vége előtt zárt ülésen döntenek még néhány kérdésben.

Forrás: Egriszín

Második alkalommal rendeztek Egerben tanévindító szakmai tanácskozást. A rendezvényen 23 megyei jogú város közel ötven oktatásirányítás vezető szakemberét látták vendégül. A konferencia célja az elmúlt időszak jogszabályi változásaiból fakadó jelenlegi és jövőbeli feladatok megtárgyalása volt.

Eger Megyei jogú Város Polgármesteri Hivatala Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Irodája kezdeményezte az augusztus 24-én tartott konferenciát, ahol a város közoktatási intézményeinek vezetői mellett többek között a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium is elfogadta a meghívást. Ezáltal lehetőség nyílt a közös álláspontok, kezdeményezések megvitatására.

A Polgármesteri Hivatal Dísztermében tartott előadássorozatot Dr. Garai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium Szakképzésért Felelős Miniszteri Biztosa nyitotta meg. Témája a magyar szakképzés átalakításának kiemelt feladatai voltak az új kormányzati ciklusban, melyről a délután folyamán Habis László polgármester rövid sajtótájékoztatót tartott. A polgármester szerint az elmúlt időszakban állandóvá váltak a jogszabályi törvénymódosulások, melyek következtében nem sikerült komoly vonatkozási pontokat, igazodási irányokat fölfedezni. Ennek eredményeként az oktatási intézmények óriási adminisztrációs terhet kaptak a nyakukba. Eger szempontjából azt tartja lényegesnek, hogy annak ellenére, hogy az állami források csökkentek, az oktatás minősége nem romlott. Az egri intézmények büszkék lehetnek arra, hogy a tanulmányi versenyeken önmagukban jóval több sikert érnek el, mint a megye egésze – hangsúlyozta Habis László.

A polgármester kitért arra is az előadás kapcsán, hogy annak ellenére, hogy a diákok nyolcvan százaléka jár gimnáziumba, a társadalomban ez azt a szemléletet tükrözi, hogy a jó szakképzettségnek nincs kellő presztízse. Németországhoz hasonlóan itthon is a gyakorlatorientáltabb oktatás bevezetése lenne célszerű a jobb szakemberek képzéséhez.

Társy József, az Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda vezetője zárásként arról beszélt, hogy a szakképzés tekintetében megcélzott feladatok a gazdaság működését alapoznák meg. A foglalkoztatáspolitika megreformálása következtében bekövetkezik a gazdasági növekedés, ezáltal emelkedik az életszínvonal.

Forrás: Egriszín

Ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a város fejlődése érdekében, a közéleti, a kulturális, valamint a szociális területeken kiemelkedő eredményeket elért személyeknek a kitüntetéseket és a díszpolgári címet tegnap este, a Dobó téren.

„A jövő és a jelen azon múlik, mit teszünk és hogyan, és hogy képesek vagyunk-e összefogni? Mindenkinek feladata van, mindenkire szükség van. Ha mindenki a maga feladatát végzi el, érdemes lesz Magyarországon élni” – jelentette ki Habis László polgármester köszöntőjében az augusztus 20-a tiszteletére rendezett városi díszünnepségen. Az ünnep alkalmából, a Dobó téren egybegyűlt közönség előtt Réti Árpád színművész adta elő Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét. Az ünnepség központi részében a polgármester átnyújtotta a közgyűlés által adományozott kitüntetéseket nemzeti ünnepünk alkalmából.





Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Bánffy György Kossuth-díjas színművésznek, Eger város hírének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Bánffy György 1927-ben született Budapesten. A vármegye főjegyzőjének fiaként 14 éves koráig Egerben lakott. Elemi iskoláit a Lyceumban végezte, majd 1937-41 között az Egri Ciszterci Gimnázium diákja volt. Érettségi vizsgáját már a budapesti Érseki Katolikus Gimnáziumban tette le. 1953-ban diplomázott a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Színészi pályafutását a Filmgyártó Vállalatnál kezdte, majd három évig a budapesti Nemzeti Színház, később a Fővárosi Operett Színház tagja, melyet a pécsi Nemzeti Színház tagsága követett. 1971 óta a József Attila Színház tagja és a Zeneakadémia beszédtanára. Drámai színész, s mint ilyen, kitűnő jellemalakító képességgel rendelkezik. Kiváló beszédtechnikája, orgánuma legendás előadóestjein is jól érvényesül. Színpadi szerepei mellett számtalan játékfilm és tévéfilm szereplője. A magyar nyelv megőrzéséért, ápolásáért, magyarságtudatunkért is komoly feladatokat vállal. Az egyik legszebben beszélő magyar színész. Jászai- és Kazinczy-díjas, Érdemes, majd Kiváló Művész. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztjét, 2001-ben pedig munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el. „Egriségére” büszke, s mint innen elszármazott országosan ismert személyiség, sokat tett a város hírnevének és tekintélyének emeléséért. A művész úr egyéb elfoglaltsága miatt kitüntetését a későbbiekben veszi át.

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger város közéletében, illetve a város fejlődése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Gergely Péter Pál karnagy úrnak és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgatónak.

Gergely Péter Pál  1951-ben született Kazincbarcikán. Tanári diplomáját, brácsa szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tagozatán szerezte. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Zeneakadémia karmesterképző-szakának elvégzésével egészítette ki. A Miskolci Egressy Béni Zeneiskola hegedű-és kamarazene tanára. A miskolci Mindszenti templom karnagya, 1996-tól a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórust vezeti. 1992-től lett a karmestere és művészeti vezetője az egri Cantus Agriensis Kórusnak. Az elmúlt 18 év alatt végzett magas színvonalú kórusvezetői munkásságának köszönhetően ezzel az együttessel számos hazai és nemzetközi sikert ért el. 2002-ben "Hangversenykórus Cum Laude" minősítést kaptak, amely ebben a műfajban a legrangosabb elismerés.  A miskolci Cardinal Mindszenty Kórussal közösen bemutatott műsorukkal háromszor nyertek első díjat a Rómában megrendezett Palestrináról elnevezett nemzetközi kórusversenyeken. A város kulturális életének fontos szereplői, számos ősbemutató, oratórikus koncert előadói. A közel két évtizedes magas színvonalú művészi munkásság elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

Szepesi György 1935-ben született Egerben. Zenetanári képesítést 1962-ben szolfézs-karvezetés szakon Debrecenben szerzett, melyet később klarinét szakos diplomával is kiegészített. Tanári pályáját a Farkas Ferenc Zeneiskola jogelődjében, az Egri Állami Zeneiskolában kezdte, ahol 1995-ben történt nyugállományba vonulásáig klarinéttanárként közel negyven évet töltött, - melyből 28 évet igazgatóként dolgozott. Évtizedeken keresztül meghatározó egyénisége volt Eger kulturális életének. Az Egri Szimfonikus Zenekar és az Egri Fúvósötös alapító tagja. Magas szintű szólista játékát és élvezetes tematikus ismeretterjesztő műsorait szeretett közönsége a mai napig élvezheti. A rendszerváltás után a Kulturális Bizottság külsős tagjaként két cikluson keresztül segítette a bizottsági munkát. Három évtizeden át a Filharmónia megbízottjaként szervezte Heves megye és Eger város koncertéletét. Sok évtizedes magas színvonalú munkásságával rendkívül sokat tett a zeneoktatásért, a város hírnevének, zenekultúrájának emeléséért.

A kulturális területen végzett kiemelkedő teljesítmények elismeréseként a közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Dr. Kádár Zsolt esperesnek.

Dr. Kádár Zsolt 1953-ban született Miskolcon. Lelkészi képesítését a debreceni Református Theológiai Akadémián szerezte, melynek elvégzése után rövid ideig szilvásváradon működött. 1988-ban került Egerbe, amikor az Egri Református Egyházközség gyülekezete hívta, és lelkészének megválasztotta. Munkásságának köszönhetően az akkor meglehetősen kicsiny gyülekezetből az Egervölgyi Református Egyházmegye legerősebb gyülekezete nőtt ki. 1998-ban theológiai doktori címet szerzett. Az Egervölgyi Református Egyházmegye esperese, a Magyar Református Egyház tudományos testületének a Doktorok Kollégiumának főtitkára. Egriségére büszke, kitüntetésnek tartja, hogy ennek a nem túl nagy, de nagyon kedves gyülekezetnek lehet a lelkipásztora. 1996-ban az ő vezetésével az egyház visszaigényelte és visszakapta a patakparti Kálvin Házat, amely az azóta eltelt időszak alatt a hitéleti és kulturális tevékenység folytatásának legendás helyszínévé vált. Az épülettel ugyanis a várost kívánták szolgálni úgy, hogy nem csak a gyülekezet hitéleti alkalmai előtt nyitották meg annak termeit, hanem a helyben élő és alkotó művészek, írók, és az egész város számára. A színvonalas rendezvényeken, hangversenyeken, kiállításokon, írótalálkozókon, könyvbemutatókon szellemi hidak épülnek itt, lélektől lélekig. Joggal állapítható meg, hogy ez a fontos intézmény maradandó értéket képvisel, hiszen eredményesen szolgálja az egyház fő hivatását, az evangelizációt, ugyanakkor a magyar művelődést is.

Művészeti Nívódíjban részesült Kishonthy Jenő festőművész, Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes, Majoros Tamás fényképész és a Szent István Rádió Szerkesztősége.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kishonthy Jenő festőművész.

Kishonthy Jenő 1935-ben született Edelényben. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát Barcsay Jenő és Bernáth Aurél tanítványaként 1960-ban végezte el. Ezt követően telepedett le Egerben, ahol mind a mai napig él. Évtizedeken keresztül az Eszterházy Károly Főiskola Rajz tanszékén oktatott, mely intézményben nyugállományba vonulása után óraadóként is szolgálta a művészeti és a tanárképzés ügyét. Pedagógusként tanítványok sokaságát nevelte a szép értékelésére, annak újrateremtésére. A tehetségeket felkarolta, támogatta. Olyan szellemi alkotóműhelyt hozott létre, melynek tudatformáló és közösségteremtő ereje az egész városra kisugárzott. A 90-es években létrehozta az egri hivatásos képzőművészek nagy részét tömörítő „Ars Agria” Képzőművész Egyesületet. Alkotóként hagyománytisztelő, mértéktartó és visszafogott. Lírikus festményeinek alaptémája és hangulata a kisvárosi életérzésben gyökerezik. Tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának. Művészetével, festményeivel az érdeklődők a csoportos kiállításokon kívül számos jelentős egyéni kiállításon is találkozhattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes.

Kovács István 1958-ban született Budapesten. Középfokú tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, melynek befejezése után felvételt nyert a miskolci Zeneművészeti Főiskolára. Klarinét szakos diplomáját 1980-ban szerezte, míg blockflőte tanári diplomáját a miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetében vehette át. 1984. szeptemberében került az egri Farkas Ferenc  Zeneiskolába, mely iskolának  azóta  is tanára. Jelenleg igazgatóhelyettesként segíti az intézmény vezetését. Az alapfokú művészetoktatás területén végzett pedagógiai munkája magas színvonalú, személyében munkatársai és tanítványai aktív, segítőkész, pontosan és precízen dolgozó szakembert tisztelnek. Előadóművészként érdeklődése a régi zenei művek felkutatása, ápolása és megőrzése felé fordult, amiért 22 évvel ezelőtt megalakította a Musica Aulica Régizene Együttest. Az eltelt több mint két évtized alatt szerepléseik, bemutatóik szinte megszámlálhatatlanok. A régi zenék népszerűsítése terén végzett munkásságával, együttesével a város kulturális életének meghatározó tényezője. Tevékenysége úgy a külföldi kapcsolatok ápolásában, mint a magyar zene más országokban történő megismertetésében is jelentős.

„Fotóművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Majoros Tamás fényképész.

Majoros Tamás 1957-ben Egerben született. Érdeklődése már korán a fényképészet felé irányult. Általános iskolai tanulmányai befejezése után Budapestre ment, ahol a Práter utcai szakiskolában elsajátította a fotografálás alapjait. 1995-ben mestervizsgát téve a „szakma mestere” címet is elnyerte. Húsz esztendővel ezelőtt megalapította fotós vállalkozását az Egri Fuji Foto Centrumot, melynek vezetője és tulajdonosa. Az első időkben nyomdai fotózással foglalkozott, beállítottsága azonban hamarosan a művészi fotózás felé irányította. Művészi szinten megalkotott esküvői, portré és gyermekfotók sokaságát készítette el, de több díjat nyert úgy a természetről, mint a műemlékekről és egyéb tematikus célzattal készült képeivel is. A Gárdonyi Géza Színház Galériájában 2001 márciusában nyílt meg színházi fotóiból rendezett kiállítása, melyben a legemlékezetesebb színházi pillanatokat örökítette meg. Az Egri Egyházmegye 2004-ben ünnepelte fennállásának ezer éves évfordulóját, mely alkalomból az Érseki Gyűjteményi Központ egy reprezentatív albumot jelentett meg, melynek számos művészi fotóját szintén ő készítette. Magas színvonalú tevékenységével 2001-ben elnyerte a Vállalkozók Országos Szövetsége által alapított „Év vállalkozója” címet. Munkásságával méltán vívta ki a város polgárainak megbecsülését.

„Sajtó-és Publicisztikai Nívódíj” kitüntetésben részesült a Szent István Rádió Szerkesztősége.
(A kitüntetést Szarvas István kuratóriumi elnök veszi át.)
A Szent István Rádió – egri központtal – Magyar Katolikus Rádió néven tíz esztendővel ezelőtt kezdte meg működését. Műsorainak sugárzását 2000. augusztus 20-án indította. Fenntartója a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány.  A határon túl Szlovákiában és Ukrajnában is foghatók a rádió adásai, így vételkörzete Budapest határától Kárpátaljáig és Szolnoktól egészen Kassáig terjed. A Szent István Rádió műsorpolitikájának köszönhetően hamar népszerűvé vált. A Szent István Rádió az ország legnagyobb vételkörzetű regionális rádiójaként, immár tízedik éve napi 24 órában, regionális közműsor-szolgáltatóként működik. Műsoraikban igyekeznek mindig valami jót és újszerűt, valami maradandót adni a hallgatóknak. Műsoridejében főként közszolgálati jellegű műsorok hangzanak el, amelyek átfogják a mindennapi élet egészét, a gazdaság, a társadalom és a kultúra minden lényeges kérdéséről szólnak. Elsősorban az emberi hangra épít, de zenei világa is nyugodt, a szeretetteljes hangvételhez igazodik. A Rádió célja immáron 10 éve azonos az egyház küldetésével: „mindenki üdvösségének a szolgálata”.

Az egészségügy és gyógyítás, valamint a szociális gondoskodás területén dolgozó kimagasló eredményt elért szakemberek részére alapított kitüntetések átadásán Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Kakuk Judit főorvosnak, Dr. Kalló János , Dr. Kollár Lajos és Dr. Somogyi István háziorvosoknak.

1. Dr. Kakuk Judit 1951-ben Egerben született.
Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett. Ezután tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta, ahol 1975-ben szerzett diplomát. Orvosi hivatásának gyakorlását ugyanebben az évben az egri Markhot Ferenc Kórház Szemészeti Osztályán kezdte. 1999-től főorvos, 2003-tól pedig az osztály vezetője. Öt éven keresztül folytatott szűrést az egri óvodákban, illetve ellátta a kiszűrtek gondozását. 12 évig végezte a szemészeti osztály ultrahang diagnosztikus vizsgálatait. Az egri szemészeti osztályon 2002-től kezdődően személyéhez köthető az ultrahangos műtéti eljárás bevezetése a szürkehályog műtéti megoldásában. 2008 novemberétől nyugdíjas, de szemorvosként optikai szaküzletekben jelenleg is dolgozik. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Munkájára, óriási szakmai tapasztalatára és emberségére nemcsak betegei, hanem munkatársai is mindenkor számíthatnak. Példaadó munkássága elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” megtisztelő kitüntetésben.

2. Dr. Kalló János 1948-ban Kabán született.
A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1972-ben szerzett diplomát. Pályáját Verpeléten kezdte, ahol egy évtizeden keresztül a község körzeti orvosaként dolgozott. Általános orvostanból szakvizsgázott.  A 20. sz. körzet orvosaként 1982-ben került Egerbe. Az új körzet kialakítása, a lakosság bizalmának megnyerése nem okozott számára nehézséget. Az egészségügyi alapellátás átvétele után a Markhot Ferenc Kórházból háziorvosként a városhoz került. Az elsők között kezdett vállalkozóként dolgozni. Kedves, türelmes, közvetlen, alapos gyógyító munkájában épít a betegek együttműködésére. Körzetére különösen jellemző a lakosság elöregedése, ezért rendkívül nagy figyelmet fordít a betegek otthoni ellátására, ápolására. Egyéb problémáik megoldásában is segítséget nyújt, hiszen kiváló kapcsolatokat ápol a szociális gondozói hálózattal. A Közel négy évtizedes áldozatos család-orvosi szolgálatának elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetésben.

3. Dr. Kollár Lajos 1947-ben Egerlövőn született.
Az érettségi követően három évig az egészségügyben dolgozott. Orvosi diplomáját 1975-ben szerezte a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Ez év őszétől került az egri Markhot Ferenc Kórházba ahol 1979-ben szülészet-nőgyógyászatból szakorvosi képesítést szerzett. 1989-től az egri 17. sz. körzet háziorvosa. Háziorvostanból 1998-ban tett szakvizsgát. Magánpraxisban nőgyógyászként ma is dolgozik.  Orvosként, és önkormányzati képviselőként sokat tett azért, hogy az északi városrész betegeinek ellátása minél ideálisabb körülmények között történjen.  Hosszú évek óta gondoskodik a Nyugdíjasházban élő idősek egészségéről. Betegeivel közvetlen, az orvos-beteg kapcsolatot egyénisége teszi sajátosan oldottá. Az Egerben töltött 35 éves lelkiismeretes orvosi munkássága elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Somogyi István 1951-ben született Mezőkövesden.
A középiskolát szülővárosában végezte, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetem befejezése után 1976 őszén szerzett orvosi diplomát. Pályáját a miskolci Semmelweis Kórházban kezdte, ahol két évig dolgozott. Egri gyógyító munkáját a Markhot Ferenc Kórház I. Belgyógyászati Osztályán kezdte 1979-ben. Szakorvosi vizsgáját belgyógyászatból 1982-ben tette le. Három évig a Kórház üzemegészségügyi szolgálatán üzemorvosként is dolgozott. 1992-től lett az egri városi alapellátás háziorvosa, körzetét jelenleg vállalkozó orvosként látja el. 1998-ban háziorvostanból is szakvizsgázott. Munkája az eltelt évtizedek alatt sem vált pusztán rutinná, rendkívül alapos, a betegekkel türelmes. A gyógyításon túl segíti, nyomon követi betegei szociális és egyéb problémáit, segíti őket azok megoldásában. 30 éves áldozatos egri gyógyító tevékenységének elismerése ez a kitüntetés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2010. évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Utasi Lászlónét, a Családsegítő Intézet Felsővárosi Gondozási Központjának vezetőjét.

Utasi Lászlóné (Oláh Zsuzsanna) 1956-ban Cigándon született.
A középiskolát Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos Gimnázium egészségügyi tagozatán végezte. Érettségi után négy éven keresztül gyermekápolóként a Szabadsághegyi Gyermekszanatóriumban dolgozott. Ezt követően a honvédség kötelékében egészségügyi tiszthelyettesként működött. A honvédség után a diósjenői Szociális Foglalkoztató Intézeténél területi szociális szervező-gondozóként helyezkedett el, ahol közreműködött a gondozási központok kialakításának modellkísérletében is. 1986-tól dolgozik az egri Családsegítő Intézetben. Gondozónő, idősek klubja vezető, majd gondozási központvezető. Szociális szervező diplomát a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán szerzett. Gazdag gyakorlati, elméleti, szakmai tapasztalatainak birtokában vesz részt a gondozási szükségletet megállapító városi szakértői bizottság munkájában. Szorgalmas, pontos és megbízható vezető. Elméleti, gyakorlati felkészültségével, személyes tulajdonságaival 25 éve meghatározó szakembere városunk idősellátásának. Az intézményben végzett magas színvonalú szakmai munkásága elismeréseként részesült a „Szociális Gondoskodásért” megtisztelő kitüntetésben.

Forrás: Egriszín

Ma délután rendezték az első Úszó Alkalmatlanságok Világbajnokságát Felsőtárkányban. A versenyt óriási befutóval az egri Római Kerék csapata nyerte.

Kreatív és elszánt csapatok jelentkezését várták a szervezők az első felsőtárkányi Úszó Alkalmatlanságok Világbajnokságára. Ugyanis a bátor és ötletekben gazdag jelentkezőknek egy házilag készült alkalmatlansággal kellett megtenniük egy kört a tavon. A feltétel csupán annyi volt, hogy az eszköz eredeti rendeltetése nem lehetett a vízi közlekedés. Ennek a csapatok maximálisan eleget is tettek, hiszen a felfordított utánfutótó vagy a szemetes kuka köré épített tutaj nem nevezhető kimondottan vízre termett konstrukciónak.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

A megérkező 16 csapatból a selejtező után a legjobb 6 került a döntőbe. A tó megkerülése során minden úszó alkalmatlansággal érinteni kellett két ellenőrző pontot, majd visszajutni a rajt helyszínére. A döntőt izgalmas befutóval és hatalmas hajrával a Római Kerék csapata nyerte.
Az első világbajnokság, amelyen kizárólag magyarok indultak, rengeteg érdeklődőt vonzott az egyre szebb Felsőtárkányba, ahol a szervezők szerint jövőre is megrendezik az eseményt.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Forrás: Egriszín

Magánokirat-hamisítás, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és csalás bűncselekmények gyanúja miatt feljelentés-kiegészítést nyújtott be Horváth László, Heves megye 2. számú választókörzetének országgyűlési képviselője az Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület gazdálkodása kapcsán ma délelőtt a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon. Az említett, a Leader-pénzek szétosztására alakult egyesület ellen korábban jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt indult eljárás.

Horváth László Fideszes országgyűlési képviselő szerint az Új Magyarország vidékfejlesztési program részeként 2008-ban az EU által vidékfejlesztési célokra nyújtott pénzügyi források elosztására, koordinációjára létrejött Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület egyetlen településnek sem nyújtott támogatást, ami pedig feladata lett volna.
A 33 települést érintő szervezet ugyanakkor, gazdálkodásában működési költségként több tízmillió forintot használt fel. A képviselő bűncselekmények gyanúját megalapozó okiratokra hivatkozott, melyekben az egyesület számára megrendelt szolgáltatások szerződései bizonyítják a visszaéléseket.
A dokumentumokat Horváth László által ismeretlen személy juttatta el a képviselő postaládájába. Az okiratokból kiderül, hogy ezeket az egyesület pályázati források megszerzéséhez használta fel, nyilvános pályáztatás nem volt.
Mindezek alapján a képviselő arra a következtetésre jutott, hogy az „ajánlatkérések és a vállalkozók versenyeztetése formális jellegű volt, minden esetben ugyanattól a két vállalkozótól kértek ajánlatot, és minden esetben ugyanaz a vállalkozó, (a mellékelt dokumentumok szerint Petrényi Gábor) kapott megrendelést”.
A vállalkozói szerződésekben nem határozták meg a feladatokat, a megrendelői igényt és a vállalkozói kötelezettségeket. Vannak egy-egy napra szóló EU-s pénzeken kötött szerződések, amelyekre napi félmillió forintot fizettek ki, pályázatkezelési, szaktanácsadási címen külsős segítőnek.
Az egyesület 2 millió 940 ezer forintot fizetett ki jogi tevékenység ellátásáért, s a 6 millió 750 ezer forint kifizetésére szóló kötelezettséget tartalmazó szerződéseken nincs ügyvédi ellenjegyzés.

Ismeretlen tettes ellen Csőgér Bálint Nagyvisnyó település polgármestere tett feljelentést jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon. A jogi lépésre az Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület elnökségi tagjaként, a múlt évi gazdálkodásról szóló pénzügyi adatok ismeretében került sor.
A közgyűlésen bemutatott adatok alapján jelentős visszaélésekre figyelt fel a polgármester, ami után vizsgálóbizottság felállítását indítványozta. A közgyűlés nem fogadta el a javaslatát, Csőgér Bálint ezután tett feljelentést a számvitel rendjének megsértése, hűtlen kezelés és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése miatt.
A polgármester néhány tételt felsorolt azok közül, amelyek véleménye szerint visszaélésre adtak okot.
Az egyesület 2 millió 940 ezer forintot fizetett ki jogi tevékenység ellátásáért, s a 6 millió 750 ezer forint kifizetésére szóló kötelezettséget tartalmazó szerződéseken nincs ügyvédi ellenjegyzés. Másik gyanús tétel a gazdasági tevékenységet nem folytató egyesület 3 millió 840 ezer forintos üzletviteli tanácsadás számlája. 9 millió 379 ezer forintot költöttek adatfeldolgozásra, 3 és fél milliót szoftver szaktanácsadásra, 14 milliót tanulmánykészítésre.

Horváth László szerint a rendőrségnek kell tisztáznia az ügyet, tőlük vár megnyugtató választ.

Forrás: Egriszín

Egerben tett látogatást az izraeli nagykövet asszony, akit előbb Habis László polgármester, majd Sós Tamás a megyei közgyűlés elnöke fogadott hivatalában. Aliza Bin – Noun szerint fontos, hogy kimozduljon a fővárosból és a vidéki városok és megyék vezetőivel is egyeztessen a két ország kapcsolatairól.

Aliza Bin – Noun 2007 óta Izrael budapesti nagykövete, Egerben már több alkalommal járt, hol magán-, hol pedig hivatalos út keretében. Ez alkalommal az oktatásról, gazdaságról, a turizmusról és egyéb területekről esett szó a találkozókon. Kiemelték az együttműködés fontosságát, a kultúrában is: Budapest mellett vidéken is törekednek a találkozásra, felmérik a lehetőségeket Izrael és Magyarország között. A nagykövetasszony elmondta, hogy nagy szerepe van a magyar kultúrának Izraelben, hazánk minden tekintetben fontos partnernek számít, ezért is törekednek a kapcsolatok elmélyítésére.  Jó viszonyt ápolnak az Eszterházy Károly főiskolával, nagy hangsúlyt helyeznek az oktatásra, hogy a magyar emberek minél többet tudjanak a holokauszt borzalmairól.

Forrás: Egriszín

A bábszínházhoz éppen az kell, mint a háborúhoz: pénz, pénz, pénz. Márpedig ebből van most a legkevesebb. E tényt Lengyel Pál sem tudta elhallgatni.

Nem ismertették a Harlekin Bábszínház idei évadnyitó társulati ülésén a második fél év műsortervét. Ennek kapcsán Lengyel Pál igazgató portálunkkal annyit közölt: ha az anyagi helyzet és a támogatási rendszer nem változik, akkor a második fél évben nem tudnak új bemutatót létrehozni.

Ez a helyzet annak ellenére alakult ki, hogy az intézménynek vannak nyertes pályázatai. A fenntartó minisztérium öt produkciót támogatott 2,5 millió forinttal, ám az összeg 34 százalékát zárolták. Az előző színházi évadban ugyanennyi előadás kivitelezésére 5,5 milliót kaptak, és nem zároltak egy forintot se. Az intézmény költségvetésében a produkciók előállítására szánt előirányzat nulla, vagyis csak pályázaton nyert pénzt vagy saját bevételt tudnak azok készítésére fordítani.

Már az évadzárón is felvetődött, hogy a megyének, mint fenntartónak, támogatnia kellene azokat a nagyon szegény településeket, amelyek nem tudnak megvásárolni egy-egy tájelőadást. Az igazgató szerint fontos az infrastruktúra, a járda, a szennyvíz, de nagy hibát követ az el, aki a fiatalok igényes színházi nevelését elhanyagolja. Ezért kéréssel fordult a fenntartóhoz, hogy közösen gondolják ki, hogyan lehetne ezekre a helyekre is elvinni a bábszínházat.
– Az idei évad klasszikussal, Arany János: Bajusz című darabjával indul – közölte a direktor. Ebben a fél évben állítják még színpadra A bárányfelhő és az állatok című láncmesét, amelynek érdekessége, hogy a Színház- és Filmművészeti Főiskola öt bábszínház-rendező szakos hallgatója közösen rendezi a történetet. A folytatás az anyagiak függvénye.
S hogy mit kíván ezek után a bábszínház-igazgató? Odafigyelést és a gazdasági gondok enyhülését.

Tizenöt előadás van a tarsolyban

Szinte példa nélküli, hogy egy bábszínházban egyszerre 15 színpadképes produkció legyen. A Harlekinben műsoron tartják a Lúdas Matyit, A libapásztorlányt, a Nils Holgerssont, a Mese az állatokról és a bárányfelhőről-t, a Süsü, a sárkányt, a Betlehemi csillagot, a Csillagbajuszt, a Krampusz, aki Mikulás akar lenni-t, a Keresztanyát, a Kis Ida virágai címűt, a Mazsolát, a Kipkopp karácsonyát, a Királymeséket, a Világkupát. Jönnek új darabok is. A megyei önkormányzat elnöke, Sós Tamás úgy fogalmazott: felelőtlen ígéreteket nem tesz, de ahogy az elmúlt négy évben, úgy most is keresik a megoldást, hogy az intézmény biztonságosan működhessen. Addig azonban, amíg az anyagi szorítás nem enged, a társulat szakmai tudásában bíznak, ami nem engedi, hogy a nézők mindebből bármit is megérezzenek. Osváth Péter , a megyei önkormányzat irodavezetője jelezte: ma is vannak ifjúsági pályázatok, így azok a helységek, amelyek bábszínházi produkciót szeretnének vinni településükre, együtt nagyobb eséllyel tudnak pályázni, mint az egyetlen bábteátrum. A szintén fenntartó egri önkormányzattól Agyagási Dezső irodavezető is azt hangsúlyozta: ígérni felelőtlenség lenne, ám a város is mindent elkövet, hogy a bábszínház működhessen, országosan is elismert produkciókat állíthasson elő. A Harlekin egy új taggal gyarapodott, Virág István erősíti a csapatot.

Továbbképezik az évadban a bábszínészeket

Lengyel Pál jelezte, hogy bevezetik a bábszínészek továbbképzését mozgás-, ének-, beszéd- és színészmesterség kurzusokon. A gyakorlatokból az év végére egy önálló produkció is összehozható lesz. A bábszínészek hazai és nemzetközi fesztiválokon is megmérettetik magukat, ami szintén fontos a szakmai fejlődés szempontjából.

Forrás: Heol

Ma délután bemutatták az LMP egri képviselőjelöltjeit és a párt egri és megyei listáját. Kiderült az is, hogy a Lehet Más a Politika Heves Megyei Szervezete nem indít Egerben saját polgármester-jelöltet, hanem a függetlenként induló Tarsoly Józsefet támogatja.

A párt egri listáját dr. Csarnó Ákos jogász, a Kerekes Band brácsása vezeti. Az Érsekkertben tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy Egerben is a párt országos alapelveit kívánják helyi szinten alkalmazni. Szerinte az átláthatóság, a nyitottság, a korrupció elleni küzdelem az egri közgyűlésben is elkélne, ezért erre is törekednének abban az esetben, ha lehetőséget kapnak a képviseletre a választóktól.

Az egri listavezető elmondta, hogy a civilekkel és a kisközösségekkel szorosabb és együttműködőbb viszonyt szeretnének kialakítani. Teljes erőbedobással kívánnak Eger épített és természeti környezetéért dolgozni, és a kulturális hagyaték megőrzésére törekedni. Az emberekkel együtt szeretnének dolgozni, nem pedig helyettük.
Ivády Gábor, a párt országgyűlési képviselője, Ivád polgármestere, a megyei lista vezetője kiemelte, hogy a megyei közgyűlésben nem pozíciókra vadásznak majd, hanem a szakmai munkát kívánják minél magasabb szinten elvégezni. Ő is elmondta, hogy a civil szervezetekkel, a kisvállalkozókkal és kisebb gazdaságokkal is szorosabb együttműködést szeretnének kialakítani a jövőben. Ivády Gábor azt is hangsúlyozta, hogy most sem kívánják tolakodó megkeresésekkel gyűjtögetni a kopogtatócédulákat. Egyéb, még nem nyilvános stratégiáik vannak a kopogtatók gyűjtésére.

A megyei listát Ivády Gábor vezeti ugyan, de kijelentette, hogy, ha továbbra is polgármester lesz, nem vállalja a közgyűlési tagságot. Azzal indokolta elhatározását, hogy az országgyűlési képviselői és a polgármesteri munka így is rengeteg feladattal jár, s csak a ezek rovására lehetne csak még közgyűlési tag, ha megszavazzák.

A Lehet Más a Politika jelöltjei a 2010-es önkormányzati választásokon Egerben:

1-es körzet: Bocsi Rita
2-es körzet: Laboda Csaba
3-as körzet: Ivády Péter
4-es körzet: Gyenge Beatrix
5-ös körzet: Törőcsik Gábor
6-os körzet: Pohl Anette
7-es körzet: dr. Csarnó Ákos
8-as körzet: Juhász Mihály
9-es körzet: Cseh Zita
10-es körzet: Mida Vivien
11-es körzet: Ludányi Csaba
12-es körzet: Fábián Imre

Az LMP egri listája:

1. dr. Csarnó Ákos
2. Juhász Mihály
3. Ivády Péter
4. Cseh Zita
5. Pohl Anette

Az LMP heves megyei listája:

1. Ivády Gábor 2. Komlósi Csaba 3. Tóth Norbert 4. dr. Lukács Zoltán 5. Kormos Szilárd

Forrás: Egriszín

A megyeszékhely ad otthont 2011. október 15-én az IKO Matsushima csoport által kiírt 7. Kyokushinkai Karate Európa-bajnokságnak.

Tizennégy éve Borza Józsefék egyszer már a körcsarnokba hozták a kontinens legjobbjait, és ezt most megismétlik.

– A szervezőmunkát már megkezdtük, mert szeretnénk jó házigazdaként vendégül látni a szakág képviselőt – jelentette ki a hat danos mester. – A lebonyolítást az Egri Kyokushinkai Karate Fejlesztéséért Alapítvány végzi, amelynek tagjaira sok munka vár, hogy az Eb megfeleljen az igényeknek.

Az alapítvány egyik kurátoraként dr. Darvai László ténykedik. Az országos szövetség orvosi bizottságát vezető megyeszékhelyi doktor a 20 klub 85 karatékáját felvonultató karcagi országos táborban vizsgázott első danra. Az edző és bírói képzés mellett közgyűlést is magában foglaló összetartáson Borza József részletezte azokat a feladatokat, amelyek az IKO Matsushima csoport tagjaira a közeljövőben várnak. A szaktekintély ezúttal is nagy hatást gyakorolt a tábor résztvevőire, akik közül jó néhányuknak csupán kevés lehetőségük akad, hogy testközelből ismerjék meg a mester hitvallását.

– Általa az első vonalból kapjuk a budo szellemiségét és ezért szerencsésnek tarthatjuk magunkat – utalt Borza József évtizedek óta tartó egri munkásságára Darvai doktor. – A karate életforma jellegét mindazok tudják, akik ezt a harcművészetet űzik. A kyokushinkai gyakorlása képessé tesz arra, hogy bennünk lévő lehetőségeket ki tudjuk hozni magunkból. Ehhez azonban fel kell nőni, saját magunk legyőzése, határaink kitágítása ugyanis rendkívül nehéz feladat – zárta szavait a 41 éves orvos, aki az első dan megszerzését varázslatosnak nevezte.

Forrás: Heol

Negyedik alkalommal rendezik meg a megyeszékhelyen a Kéklámpás-napot, amelyen idén is számos látványos program várja az érdeklődőket.

A Kéklámpás-nap célja, hogy az azon résztvevő szervezetek (rendőrség, tűzoltóság, mentők, katasztrófavédelem, büntetés-végrehajtás) bemutathassák napi életüket, munkájukat a civil lakosságnak, ugyanakkor egymással is kötetlenebb keretek között találkozhassanak. Idén augusztus 21-én, szombaton várják majd gazdag programkínálattal az érdeklődőket az Érsekkertben.

A rendezvény délelőtt 9 órakor a szirénás járművek Egerben való felvonulásával veszi kezdetét, majd 10.30-kor hivatalosan is megnyitják az eseményt az Érsekkertben. Ezt követően bemutatókkal, vetélkedőkkel, főzőversennyel folytatódik a nap. A programok sorából kiemelkedik a 14 órától kezdődő szakmai bemutató, amelyen az öt szervezet munkatársai egy látványos akció során szemléltetik a közös munkát.

 

A délután során fellép a Tűzvirág Drámacsoport és a Kaláris néptánc-együttes, 17 órától pedig a Flórián Band ad koncertet.

Forrás: Heol