Keresés: „nyom” (563 találat)

Óriási mennyiségű vadkender-növényt foglalt le a Heves és Nógrád megyei Rendőrség. A Magyar Rendőrség történetének legnagyobb ültetvény felszámolása történt meg szerdán. Az ügyben hét embert vettek őrizetbe, ellenük visszaélés kábítószerrel bűntette miatt indult eljárás.

A Magyar Rendőrség történetének eddigi legnagyobb vadkender-ültetvényére csaptak le szerdán a Heves és Nógrád megyei rendőrök. Augusztus 1-jén bukkantak rá az óriási mennyiségű ültetvényre, kifejlett növényekre, melyeket Petőfibányán, egy raktárépületben termesztettek. A rendőrség összehangolt munkájának köszönhetően újabb nyomokra bukkantak, Szlovákiában további gyanúsítottakat vettek őrizetbe.

Közel 300 millió forint lehet a piaci értéke a lefoglalt vadkendernek. Összesen 1401 tő növényt foglaltak le, melyeknek a súlya elérte a két és fél mázsát.

A raktárépületekben vietnami „rabszolgák” dolgoztak, akiktől valószínűleg elkobozták az irataikat, majd éhbérért dolgoztatták őket. Asztalos János , a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatója beszámolt róla: az ültetvények gondozása közben csaptak le a vietnami származású dolgozókra, illetve egy magyar állampolgárra. A későbbiekben további három embert vettek őrizetbe.

A raktárak üzemeltetése során közel 65 millió forintos kárt okoztak az áramszolgáltatónak, az ültetvényeken lopták az áramot, így megkárosítva a szolgáltatót. Némedi Gábor, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatója elmondta: Szlovákiában is sikeresen lecsaptak az ültetvényekre, melyeknek köze van a magyar szálakhoz is. Füleken 300 teljes méretű növényt, 150 csemetét foglaltak le. A Szlovákiában talált ültetvényen 57 ezer eurónyi technikai berendezést találtak. Öt vietnámit vettek őrizetbe Füleken, akik szintén nem rendelkeztek iratokkal.

A gyanúsítottakat őrizetbe vette a rendőrség, ellenük visszaélés kábítószer bűntette miatt indult eljárás.

Egerre ismét lecsapott a vihar vasárnap éjszaka. Az utakon több helyen állt a víz, a nyomás csatorna-fedlapokat lökött el a helyükről, sok helyen a víz is visszaáramlott. Eger egy részén több, mint 9 órán át szünetelt az áramszolgáltatás, az Émász már fel sem vette a hibabejelentéseket.

Nagy károkat okozott a szél az Érsekkert fái között is.

A tegnapi napon a hajnali órákban egy gyöngyösi lakóházban történt tűzesetet követő vizsgálat befejeztével megállapítást nyert, hogy az ott egyedül élő 81 éves férfi bűncselekmény áldozata lett.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság és a Gyöngyösi Rendőrkapitányság szakemberei bravúros nyomozati munkával a bűncselekményt követő 18. órában előállítottak három helyi lakost.

A 16 és 21 éves férfiak és egy 22 éves nő gyanúsítotti kihallgatása az éjszakai órákban megtörtént.

Ellenük – bűnügyi őrizetbe vételük mellett- emberölés elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást a rendőrség, továbbá indítványozta előzetes letartóztatásuk elrendelését.

Az egri várvédelem 460. évfordulóján, a Végvári Vigasságok, és azon belül is a július 28-i emlékcsata, az Ostrom felvezetéseként szombaton kiválasztották Egerben Dobó István, Bornemissza Gergely, Cecey Éva, Sárközi és Jumurdzsák mai megformálóit.

Az EGER 1552 Casting, azaz a meghallgatás három órán át tartott, húsz résztvevővel. Voltak köztük egri születésű gimnazisták, főiskolások, lelkes amatőrök. Volt, aki hetekkel a meghallgatás előtt jelentkezett, volt, aki aznap reggel döntötte el, hogy benevez a közös játékba. Rázsi Botond alpolgármester köszöntőjében kiemelte: „a miénk, ezért magasba emeljük “Magyarország Nagy Könyvét”, az Egri Csillagokat. Magasba emeljük Dobót, Bornemisszát, Sárközit, a leleményesség, a kitartás, a hősiesség és hazaszeretet üzenetét talán legjobban a mai korba is átmentő egri örökséget”.

Az EGER 1552 Casting "befutói" a XVII. Végvári Vigasságokat megelőző napokban jelennek meg Eger utcáin, s a hétvégén a Várban is láthatjuk őket a hétvégén: Oláh Tibor „Furé” - Dobó István; Koczka Benjamin - Bornemissza Gergely; Nagy Karina - Cecey Éva; Szoboszlai Barnabás – Sárközi; Csillag Péter – Jumurdzsák.

A meghallgatás három órán át tartott: Vicuska szerepére jelentkeztek a legtöbben, de volt szép számmal Jumurdzsák- és Bornemissza-jelölt is. Dobó István karakterére hárman pályáztak. Az Egri Csillagok szereplőivel szerdától rendszeresen találkozhatnak az Egerben sétálók, a város több pontján. Feladatuk lesz többek között, hogy a XVII. Végvári Vigasságokat hirdessék és azon részt is vegyenek, de tevékenységük nyomán a járókelők önkéntelenül is részesei lesznek a megelevenedő történelmi képeknek. A zsűri elnöke Kelemen Csaba, a Dobó Istvánként is jól ismert egri színművész volt, s az öttagú grémiumban foglalt még helyet Saárossy Kinga alpolgármester, aki szintén színművész, Széchenyi Orsolya, az egri Dobó István Vármúzeum rendezvényekért felelős igazgatóhelyettese, Szalayné Király Júlia muzeológus, a Gárdonyi hagyaték kezelője és Berecz Mátyás történész-muzeológus, az Egri Vitézlő Oskola elnökségi tagja.

Egerben idén először hirdettek szereplőválogatást azzal a céllal, hogy minden eddiginél jobban a középpontba állítsák az 1552-es legendás várvédelmet. Fókuszba került ezzel Eger páratlan történelmi öröksége, mellyel ráadásul egy „saját városi regényben”, Magyarország Nagy Könyvében minden kisdiák találkozik, s melyet a felnőttek is szívesen olvasgatnak.

Salamon Gábor átélte, milyen az, amikor egy kapitális harcsa akad horogra. Két méteres, 89 kilós jószágot vihetett haza.

A fiatalember elmondta: saját készítésű felszíni harcsázó szerelékkel, s élőhalas csalival, egy fátyolfarkú kárásszal horgászott, amikor hatalmasat "buffantott" azaz rabolt a későbbi zsákmánya. - Mintha egy hűtőszekrényt dobtak volna a vízbe. Fél percig csend volt, aztán beindult, s nem is akárhogy. A bevágás után majd' 30 méternyi damilt tekertem az orsón, s szerencsére épp ott volt egy barátom, akivel csónakba szálltunk. A partról ugyanis biztosan nem tudtam volna kihúzni a jószágot.

Jó húsz percig keményen kellett fárasztani a harcsát, amelyet csak negyedjére sikerül beemelni a csónakba. Amikor aztán kint voltak a parton a mérés is nehéznek bizonyult, hiszen az 50 kilós mérleg kiakadt a hal alatt.

Szuromi Csaba halászati őrrel végül mázsán mérték meg, s kiderült: a nem mindennapi, 2 méteres zsákmány 89 kilót nyom.
- Soha nem fogtam még ekkora halat, s valószínűleg nem is fogok, de sok horgásznak kívánom, hogy átélhesse, milyen élmény is ez.

A jószág azóta már feldarabolva a hűtőben pihen, szétosztják majd a családban. A fejet természetesen preparálják, s Gábor egri horgászboltjában ki is állítják majd.

Forrás: HEOL

Az Ózdi Rendőrkapitányság munkatársai július 19-én hajnalban fogták el– hathatós állampolgári közreműködéssel – azt a két fiatalkorú férfit, akik az egyik helyi ékszerboltba törtek be hajnal kettő és három óra között és onnan több mint százezer forint értékben tulajdonítottak el ezüstgyűrűket.

Éjjel két óra után értesítette az Ózdi Rendőrkapitányság ügyeletét egy szemfüles állampolgár, aki gyanús mozgásra lett figyelmes az egyik ékszerbolt bejáratánál. A bejelentést követően kiérkező járőrök az üzlet bejárati ajtaja feletti szellőző részt lefeszítve találták, így a helyszín biztosítása mellett azonnal megindult a forrónyomon üldözés.

A rendőrök alig öt percen belül elfogtak két fiatalkorú ózdi fiút, akik az ékszerbolttól kis távolságra, gyalogosan igyekeztek lakóhelyük irányába. Az igazoltatás során végzett ruházatátvizsgálás alkalmával zsebeikből nagy számban kerültek elő ezüstgyűrűk, így mivel bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsíthatók voltak, őket az eljáró rendőrök az Ózdi Rendőrkapitányságra előállították.

A két fiatal kihallgatása során – még a helyszíni szemle időtartama alatt – teljes beismerő vallomást tett a terhükre rótt bűncselekmény elkövetésével kapcsolatosan, ellenük a Btk. 316. § (1) bekezdésébe ütköző, és a (4) bekezdés b/1. pontja szerint minősülő betöréses lopás elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult büntetőeljárás.

A 2013. évi költségvetés önkormányzatokat, kistelepüléseket és azok gazdálkodását befolyásoló forráselvonásról tartott sajtótájékoztatót pénteken Egerben dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő és dr. Nagy Imre, a Heves Megyei Közgyűlés MSZP Frakciójának vezetője.

Mint elhangzott, a jövő évi központi költségvetés gyakorlatilag „kivérezteti” az önkormányzatokat főként kistelepülési szinten.

-    A kormánypárti politikusok saját hatalmi céljaikat kívánják érvényesíteni, a választók nem erre szavaztak nekik bizalmat 2010-ben. A települések lehetetlen helyzetbe fognak kerülni a 2013-as költségvetés forráselvonása nyomán. Az ÖNHIKI csak szépségtapasz az önkormányzatoknak – kezdte a tájékoztatót dr. Sós Tamás.

A két szocialista politikus elmondta, hogy az Orbán-kormány szisztematikusan halad az önkormányzatiság, az önkormányzatok felszámolása felé.

-    Megszüntették a régiókat, elsorvasztották a megyei rendszert, csupán a fideszes elit megtartására van fenntartva a megyei önkormányzat. A járási rendszer bevezetésével hadat üzen a kistelepülési összefogásoknak a kormány, azt mutatják, hogy ezekre nincs szükség, teljes az államosítás – folytatta a megyei közgyűlés MSZP-s frakcióvezetője.

Konkrét példaként hangzott el, hogy Eger esetében akár az 1 milliárd forintot (Gyöngyösnél pedig 600 milliót) is elérheti az a forráselvonás, amely arányaiban százmilliós állami támogatást vesz el jövőre az önkormányzatoktól. Gépjármű-adó tekintetében 60 százalékot vesz el a kormány, és az illetékből sem részesedik majd a település, az iparűzési adóról pedig, – ami Egernél 2-3 milliárdot tesz ki – egyelőre nem lehet tudni semmit.

-    Ez az orbáni segítség: ahol elveszik az iskolákat, az önkormányzati vagyont, ahol újra centralizáció van, és csak a saját fideszes klientúra hiányainak betömködésére áldoznak. Az Orbán-kormány rossz úton jár, amikor a tavalyi mintegy 1040 milliárdos önkormányzatoknak folyósított központi támogatást lecsökkenti, alig több, mint 600 milliárdra, és ezzel 38 százalékos forráskivonást eredményez A 2013-as költségvetés új eleme, hogy a kistelepülések után a városoknak is hadat üzen, és az azoknak eddig juttatott központi támogatást csökkenti jelentősen – zárta dr. Nagy Imre.

Közel 1440 tűzeset és 310 műszaki mentés. Bombariadó terv készítése, települések besorolása, gyakorlatok, veszélyelhárítás tervezése, víztározók, tavak, belterületi vízelvezetők ellenőrzése. Csak néhány tevékenység a katasztrófavédelem 2012-es évéből. A Heves Megyei Katasztrófavédelem átalakulása óta eltelt fél év tevékenységeit mutatta be és értékelte az igazgató.

A katasztrófavédelem 2012. január 1-vel gyökeresen megváltozott, a tűzoltóságok beintegrálódtak. Hármas struktúra alakult ki: a tűzvédelem, a polgári védelem és az iparbiztonság.

-A kibővített hatáskörhöz tartozik a Katasztrófavédelem Supervisori hatósági tevékenysége- magyarázta Csontos Ambrus a megyei igazgatóság igazgatója. Ha olyan esemény jut a tudomásunkra, ami a lakosságot veszélyezteti, jogunkban áll a hatóságokat a helyszínre rendelni, társhatóságokat bevenni az intézkedésbe és nyomozást lefolytatni. Célunk, a lakosság biztonságának a garantálása- emelte ki az mk. tű. ezredes.

A polgári védelmi tevékenység változott a legkevésbé, ott újra be kellett sorolni a településeket háromfokú katasztrófavédelmi osztályba. Eger a megyében egyedüliként az egyes osztályba tartozik, így köteles katasztrófavédelmi referenst alkalmazni.

Az iparbiztonság teljesen új terület, mellyel eddig senki nem foglalkozott. Három területe van: veszélyes üzemek felügyelete, kritikus infrastruktúravédelem, veszélyes-áru szállítmányok ellenőrzése.

Éves szinten közel 3000 esetben vonulnak a katasztrófavédelem munkatársai. Idén csak márciusban közel 920 tűzesethez riasztották a lánglovagokat, tavaly inkább a viharok igényeltek nagyobb számú technikai mentést.

A Heves Megyei Katasztrófavédelem állományába jelenleg 341 fő tartozik. Az átalakulással csupán 5 főnek nem tudtak elfogadható beosztást felkínálni és 10 fő kérte az áthelyezését más településre vagy szervezethez.

Forrás: Egriszín

Az adóhatóság ellenőrei ma már egyre gyakrabban találkoznak az adóelkerülés „kifinomultabb” formáival. Vannak, akik szándékosan hagyják figyelmen kívül az adózási szabályokat bevételeik növelése érdekében.

A NAV vám és adó szakágának együttműködése eredményeként egy olyan kereskedőt ellenőriztek, aki tevékenységét korábban egyéni vállalkozóként végezte, azonban – feltehetőleg azért, hogy az ezzel járó adókötelezettségeket ne kelljen teljesítenie – vállalkozását megszüntette, tevékenységét viszont változatlanul folytatta.
Az ellenőrzés során kiderült az is, hogy a kereskedő az egyéni vállalkozás működtetése során sem teljesítette a szükséges kötelezettségeket, ennek bizonyítása azonban nehézségbe ütközött, mivel az erre az időszakra vonatkozó iratokat és nyilvántartásokat – valószínűleg az ellenőrzés meghiúsítása érdekében – megsemmisítette.
Nem számolt azonban azzal, hogy amennyiben a bizonylatok hiánya összefüggésbe hozható az adózó érdekeivel, úgy az adóhatóság összehasonlító becsléssel határozza meg a kérdéses időszakban keletkezett bevételeket és költségeket, azaz a fizetendő adó alapját úgy, hogy megvizsgálja más, hasonló tevékenységet végző – jelen esetben kereskedő – kereseti és jövedelmi viszonyait.

A bejelentés nélkül kereső tevékenységet végzők esetében az abból származó jövedelem becslésénél 12 havi működést vélelmez az adóhatóság. A fenti esetben azonban az összehasonlító becslés a vállalkozás megszűnésétől a tényfeltárásig terjedő időszakra vonatkozott, tekintettel arra, hogy a nyomtatványforgalmazóktól beszerzett adatok szerint a kereskedő a vállalkozás megszűnése után is vásárolt számlatömböket, tehát állított ki számlákat.
Az így megbecsült, „feketén” szerzett bevétel önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít, mely után a kereskedőnek az általános forgalmi adóra vonatkozó megállapítással együtt közel 13 millió forint adókülönbözetet kell befizetnie.

A hasonló, súlyosan jogsértő magatartást (bevétel eltitkolás, az iratok, nyilvántartások megsemmisítése) az adóhatóság következetesen és szigorúan szankcionálja.

Augusztus 1-jétől receptre írhatják fel az orvosok a szén-dioxid gázt. A Mátraderecskei Szén-dioxid Gyógygázfürdő Magyarországon egyedülálló gyógyturisztikai lehetőségeket kínál a betegeknek. A TB- támogatás elfogadásával jóval kedvezőbben gyógyulhatnak augusztustól a páciensek.

Társadalombiztosítási támogatásban részesül augusztus elsejétől a Mátraderecskei Szén-dioxid Gyógygázfürdő. A közel 10 éves álom idén nyáron megvalósul. A Magyarországon egyedülálló gyógyászati központban az érszűkülettel, magas vérnyomással küzdőket, illetve a cukorbetegeket kezelik.  Augusztustól receptre írhatják fel az orvosok a szén-dioxid-kezeléseket.

-Eddig csak egy kis rés állt a páciensek rendelkezésére, mostantól azonban új ajtók nyílnak meg a gyógyulni vágyók számára. Élhetőbb, elviselhetőbb élethez segítjük hozzá az embereket Mátraderecskén, amely a gyógyulás szimbóluma lett az elmúlt évek alatt - mondta Horváth László, országgyűlési képviselő, kormánymegbízott.

Az 1992-ben felfedezett, természetesen feltörő szén-dioxid gáz a kezdetekkor óriási félelmet keltett a község lakóiban, később ismerték csak fel a gyógyító hatásait. Idén született meg az a döntés, miszerint az utolsó nyári hónaptól kezdve 85%-os TB-támogatásban részesülnek a gyógyközpontban kezeltek. Így az eddigi 1700 forintos kezelések 1020 forinttal csökkennek, az egész országra kiterjedő támogatásban az útiköltséget is megtérítik. A központba leginkább a 45-80 éves korosztály érkezik, akadnak azonban fiatalabb páciensek is.

Forgó Gábor, Mátraderecske polgármestere elmondta: a társadalombiztosítási támogatás hatására körülbelül háromszor annyian érkeznek majd a községbe. Ez nagymértékben növeli a turisztikai forgalmat is, hiszen az ide érkezők legfőképp Mátraderecskén, illetve a szomszédos településeken fognak megszállni.

A gázkezelés 2000 éves hagyományra tekint vissza, Erdélyben közel 700 éve alkalmazzák sikeresen. Augusztustól még több ember ismerheti meg ezt a kedvező eljárást a támogatásnak köszönhetően.

A mofettáról információt a http://www.mofetta.eu/ címen kaphatnak.