Keresés: „pénz” (522 találat)

A megszorítás és a bizonytalanság jellemzi a Heves Megyei Önkormányzat idei költségvetését Nagy Imre szerint.

A közgyűlés szocialista frakciójának elnöke pénteki egri sajtótájékoztatóján elmondta: a kormány döntéseinek következtében csökkent az állami támogatás és az átengedett bevételekből származó várható jövedelem, amely havonta mintegy 80-100 milliós forráskiesést jelent.

A közgyűlés Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságának elnöke úgy látja: a vezetés minden bizonnyal majd csak július körül fog szembesülni a valós anyagi helyzettel. Hozzátette: mindezek ellenére egy feszített költségvetést készítettek a szakemberek amellett, hogy igyekeznek csökkenteni a megyei önkormányzat hitelállományát.

– A pénzügyi megtakarítások között viszont vannak olyan elemek, amelyek rossz irányba vezethetnek. A mátraházi idősek otthonának férőhelyeinek megszüntetését a várható demográfiai tendenciák ismeretében is egy átgondolatlan döntésként értékelhetjük – hangsúlyozta Nagy Imre.
Emellett a képviselő pazarlásnak gondolja a kétmilliós támogatást az Al-Gharnati Alapítványnak, miközben százezreket faragnak a megyei fenntartású intézmények működési költségeiből.

Forrás: Heol

Az idei költségvetés Pál György az MSZP Eger Városi Szervezetének elnöke  szerint a jövőben fogja tarthatatlan helyzetbe sodorni a várost.

Sajtótájékoztató keretében ismertette Pál György az MSZP Eger Városi Szervezetének elnöke az Eger Megyei Jogú Város költségvetésével kapcsolatos aggályait.

Egy költségvetés mindig a mindenkori kormányzat, a többség elképzeléseit önti formába. Így annak elfogadásáért, végrehajtásáért és következményeiért is ők a felelősek. Használom a felelős szót, mert azt gondolom, hogy ez a költségvetés fel fog vetni az elkövetkező években felelősséget.
Az elmúlt négy évben egy Fideszes városvezetés volt egy szocialista kormányzat alatt, könnyű volt minden évben a hiányt és a felelősséget a kormányzatra hárítani. Ma ez egy kicsit nehezebb történet, hiszen a polgármester a kormányzó frakció tagja, annak minden előnyével – és egyre inkább hátrányával.
Az elmúlt négy évben, volt olyan költségvetés, amit megszavaztak a szocialisták, mert felvetődött a lehetősége annak, hogy nem lesz meg a többsége a városvezetésnek az elfogadáshoz. Az akkor induló pénzügyi válság közepette bár hangsúlyi kritikáink voltak a költségvetéssel, mégis azt mondtuk, elfogadjuk, mert sokkal veszélyesebb, ha nem lesz költségvetése Egernek. Ezek a költségvetések alapjaiban nem veszélyeztették a város működőképességét - mondta el Pál György.
Az idei költségvetés nem ilyen. Nem idén, hanem a jövőben fogja tarthatatlan helyzetbe sodorni a várost. A költségvetés a tavalyi 2mrd hitelfelvétel mellé, idén is 2mrd hitel felvételét irányozza elő. Ezzel a költségvetéssel, Eger Esztergom és Debrecen útjára lépett, hitelekből fejlesztünk, és utánunk az özönvíz, majd fizessék vissza utódaink. Világosan kiderül a 3/c kimutatásból, hogy idén 741M Ft a hitelek törlesztése, ez 2012-ben 1,255Mrd, 2013-ban pedig 1,731Mrd.
Felvetődik a kérdés, hogy miből? Hiszen az ma is látszik, hogy az önkormányzat államtól kapott bevételei nem fognak nőni.  A gazdagokat támogató adócsökkentés további 100Mrd-okat vesz ki az SZJA helyben maradó részéből, és közben a majdan felépülő Agóra brutális működési költsége is a város nyakában marad.
A költségvetés nem válaszol semmilyen komolyabb előttünk álló feladatra. Ma egy felelős önkormányzatnak a realitások talaján állva azokkal a problémákkal kellene foglalkozni, amik a következő években ránk fognak szakadni. Pl. szociális lakásépítési vagy vásárlási programmal kellene előállni, felkészülve a devizahitelesek problémájára, ha már az ígéretek ellenére az Állami Eszközkezelő ügyében egy cm előrehaladás nem történt. De 2 éve mondjuk mi szocialisták, hogy a város nem hagyhatja magára az egri szőlőtermelőket, egy integrátor szervezet létrehozásában részt kell, hogy vegyen.
Konkrét módosító indítványaim is voltak, amiből egyre, a sportorvos kérdésére megnyugtató megoldást találtunk, így remélhetőleg a közeljövőben újra lesz sportorvosi rendelés Egerben.
Sajnos, a többi módosító indítványom nem kapott többséget, a Fidesz elutasította a közalkalmazotti étkezési hozzájárulás visszaállítását, és elutasították a tánctagozat melletti városi kiállást.
Az új adószabályokkal miután a kormány több ezer forintot vett ki a közalkalmazottak zsebéből, ehhez csatlakozott az önkormányzat az étkezési hozzájárulás megvonásával.
Felröppentek a hírek, hogy az új igazgató meg akarja szüntetni a tánctagozatot, a megteremtőjét és vezetőjét, Eger egyetlen Érdemes Művészét a tánckarban akarja foglalkoztatni, ami nonszensz véleményem szerint. Eger Kulturális Koncepciójában hangsúlyos volt ennek a tagozatnak a megteremtése, és a polgármester által favorizált Agóra programban is jelentős motor volt a pályázat során. Ezért a javasoltam, hogy: A Gárdonyi Géza Színház tánctagozatában amennyiben strukturális változások, létszámbeli leépítés, vagy vezető váltás következik be igazgatói döntés hatására, akkor Eger MJV befagyasztja a további színházi támogatást - mondta el Pál György MSZP Eger Városi Szervezetének elnöke

Forrás: Egriszín

Első alkalommal ünnepeljük Heves Megye Napját. Erről szóló döntésével a megyei közgyűlés hagyományt szeretne teremteni. A programsorozat tudományos konferenciával kezdődött.

Egy IV. Béla által 1248. február 24-én kiadott oklevél említi először önálló közigazgatási egységként Heves Új Vármegyét. Döntésével a megyei közgyűlés ehhez a dátumhoz kapcsolódóan úgy rendelkezett, hogy 2011-től február 24-e lesz Heves Megye Napja.

Az első, hagyományteremtő szándékkal megrendezett programsorozat része volt az a csütörtöki konferencia, amelyet „Történelem, közigazgatás, turizmus” címmel tartottak a Megyeháza Barkóczy-termében.

– A megyében megemlékeztünk már az országos ünnepekről, szabadságharcaink, forradalmaink évfordulóiról. Egyet nem tettünk még soha: nem ünnepeltük magát Heves megyét – mondta köszöntőjében Szabó Róbert, a megyei közgyűlés elnöke.
A konferencián mindhárom témakörben számos előadás szolgálta azt a célt, hogy az érdeklődők jobban megismerhessék szűkebb pátriánk múltját és jelenét.

Dr. Nemes Lajos, a Heves Megyei Levéltár igazgatója az ünnepi tanácskozás első témája kapcsán egyebek mellett a megyeszerkezet kialakításáról értekezve azt hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medence mintegy 250 ezer négyzetkilométeres területén Szent István királyunk korában kezdett kialakulni egy államszervezet.

– Ki kellett alakítani egy valóban működőképes rendszert. Ez volt a tulajdonképpeni megyerendszer, amellyel párhuzamosan, ám gyorsabb tempóban az egyházi is létrejött – fogalmazott az előadó.
– Megyénk gyakorlatilag a mai 3-as számú főút mentén szerveződött, oly módon, hogy akkor Borsod Abaúj Vármegye egyik alközpontja volt.

A konferencia további részében a közigazgatásról hallhattak az érdeklődők előadásokat. Köztük kiemelkedett az, amelyben dr. Balás István, a Heves Megyei Kormányhivatal főigazgatója a közigazgatás napjainkban zajló átalakításáról szólva felidézte azt az ismert tényt, hogy a II. világháború után, egészen a rendszerváltásig, a magyar közigazgatás a szovjet típusú fejlődés útját járta.

E történelmi korszak negatív tapasztalatai erősen közrejátszottak abban, hogy az 1989–90-es modell választásakor az akkori döntéshozók a jogállamiságot, a decentralizációt és az önállóságot tették minden intézmény alapgondolatává. Ez a modell azonban a főigazgató meglátása szerint egy idő után válságba jutott.

Az újkori magyar közigazgatás történetében a legmeghatározóbb változások a területi államigazgatás átalakításában történtek. Úgy tűnik, hogy immár eldőlt a középszinttel kapcsolatos, évtizedek óta jelen lévő vita is: a megye és a régió párharcából az előbbi került ki győztesen.

A turizmus témakörében Hídvéginé Molnár Judit, a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóságának vezetője statisztikákban bővelkedő előadásában mutatta be a térség idegenforgalmának alakulását. Kifejtette többek között, hogy a pénzügyi és világgazdasági válság a tapasztalatok szerint alaposan visszavetette ezt a szférát. Megnyugtató ugyanakkor az a tény, hogy napjainkban már érzékelhetőek a kilábalás jelei.

Forrás: HEOL

A FIDESZ- kormány elmúlt tíz hónapjának tevékenységét értékelte Kovács László az MSZP alelnöke csütörtöki, Korózs Lajossal és dr. Sós Tamással közösen tartott egri sajtótájékoztatóján.

-          20 év alatt igen komoly eredményeket ért el az ország fejlődésében a Magyar Szocialista Párt. A jelenlegi Kormány igen büszke arra, hogy szerintük jó irányba halad az ország, az MSZP álláspontja viszont az, hogy a pozitív haladás megtorpant, és a rossz irányba halad rohamos tempóban az ország - értékelte a helyzetet Kovács László.

Mint elhangzott, jól megszervezett koncepció volt a FIDESZ hatalomátvétele melynek következtében sérült a jogállamiság.

-          Nagyarányú adócsökkentést ígértek, nem a jelenlegi helyzetet ígérték miszerint „lesz akinek lesz nagyarányú adócsökkentés”, hiszen ez csak a 300 ezer forint felett keresőket érinti. A fékek és ellensúlyok rendszere megszűnt és olyan többpártrendszer kialakítása van folyamatban, ahol ugyan több párt van, de a FIDESZ-en kívüli pártokat igyekeznek jelentéktelenné tenni - tette hozzá Kovács László.

Dr. Sós Tamás, az MSZP megyei elnöke kitért arra, hogy ma már a kistelepüléseken is érezhető az elégedetlenség, főként azok körében akiknek fontos volt a közmunkaprogram a megélhetésük szempontjából.

-          A költségvetések elfogadásának időszakát éljük, de ami már most látszik, hogy kevesebb pénz fog jutni az oktatásra és a szociális területekre is. Az indoklás nélküli elbocsátások során rengeteg szakembertől váltak meg, az egyensúly teremtést pedig az intézmények bezárásával próbálják megoldani – vázolta a tényeket dr. Sós Tamás.

Korózs Lajos, az MSZP országos elnökségi tagja elmondta, hogy az egykulcsos adó bevezetésével 147 milliárd forint vándorol a magas keresetűek zsebébe és az olyan intézkedések sem könnyítik meg a családok helyzetét, mint a családi adózás, hiszen Magyarországon a gyermekek 40 százaléka olyan családban él ahol nem tudják igénybe venni a családi adókedvezményt.

Orbán Viktor egykulcsos személyi jövedelemadója sokak számára adóemelést hozott- fejtette ki álláspontját a keddi sajtótájékoztatón dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő.

A 300 ezer forintos bér alatt keresőknek csökken a nettó jövedelme. A közszférában az alkalmazottak több, mint 50 százaléka kevesebb pénzt kapott kézhez, mint 2010-ben. Orbán Viktor a „bérkommandóval” valóban elismerte, hogy egy igazságtalan adórendszert hozott létre.
Az adóreform negatív hatása különösen ott jelentős, ahol magas az kiskeresetűek foglalkoztatási aránya. Sokan vannak minimálbéren illetve szakmunkás bérminimumon.
Amikor a Kormány a munkaadókra hárítja a bérkompenzáció terhét, nem veszi figyelembe, hogy ez a munkaadóknak a kapcsolódó járulékokat és a hozzájárulásokat is jelenti. Ez 27 százalék a béremelésen felül, a szakképzési hozzájárulás fizetése esetén pedig 28,5 százalék.
Nagyon sokan jelezték Heves megyében is elégedetlenségüket, melynek bizonyítására fizetési papírjaikat juttatják el az MSZP-hez. - mondta el dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő.
Folyamatosan százak csatlakoznak az „Időben szólunk” aláírási kampányhoz is, mellyel a Kormány igazságtalanságai ellen emelik fel hangjukat.

Az önkormányzatok költségvetéséről tartott sajtótájékoztatót az MSZP Gyöngyösön. A párt szerint most szembesülnek az önkormányzatok a költségvetés igazságtalanságaival, a Heves megyei Önkormányzat intézményei 50-70 millió forinttal kapnak kevesebbet.

Az eseményen részt vett Szabó Gyula, a Heves Megyei Közgyűlés Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottságának tagja, Hiesz György, Gyöngyös önkormányzatának Idegenforgalmi, Ifjúsági és Sportbizottságának elnöke, valamint Dr. Sós Tamás, Országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke.

Az MSZP szerint az önkormányzatok most szembesülnek a költségvetés igazságtalanságaival. 2011-ben jelentősen romlanak az önkormányzatok működési feltételei, ez közvetlenül kihat az adott településen élő emberek mindennapi életére. Reálértéken 80 milliárddal kevesebből gazdálkodhatnak az önkormányzatok, s nem kapták meg azt a plusz 120 milliárd forintot, amelyet a kormánypárok ellenzékben ígértek – hangzott el a tájékoztatón. A Heves megyei Önkormányzat intézményei 50-70 millió forinttal kapnak kevesebbet, így kevesebb jut oktatásra, egészségügyre, szociális területre – mondta Hiesz György.

Az MSZP ebből az alábbi következtetéseket vonta le: a FIDESZ helyben az „embertelen” megoldást választja, például bezárja a mátraházi idősotthont, ami elfogadhatatlan. Gyakorlatilag leáll a panellakások felújítási programja, mert csak a már megkötött szerződések kifizetésére különített el pénzt a költségvetés. „Katasztrófális” helyzetbe hozták a kistelepüléseket, amikor a közcélú foglalkoztatási munkalehetőségeket lecsökkentették. Feleannyi pénzből gazdálkodhatnak, mint az „Út a munkához” program keretében. Jelentős létszámleépítések lesznek az önkormányzati intézményeknél. Az előző évi összeg háromszorosa szerepel a költségvetésben a végkielégítések kifizetésére. Ez nyilvánvalóan látványosan érinti majd – a települések mellett – a közoktatási és a szociális szolgáltatások színvonalát. A „Nemzeti Ügyek Kormánya” az önkormányzati politikájában is mást tesz, mint amit ígért. Segítségnyújtás helyett kivéreztetés folyamata kezdődött el – áll az MSZP sajtóközleményében.

Lezárult az egykori Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet által végzett belső vizsgálata a pénzért leszázalékoló egri orvos szakértők ügyében.

A belső vizsgálat eredményéből kiderül: kétszázhat rokkantsági eljárásból huszonnyolc esetben állítottak ki hamis diagnózist az egri orvos szakértők - értesült a Magyar Nemzet.

Ismeretes: tavaly novemberben egy összehangolt rendőri akció keretében tetten értek és előállítottak két orvosszakértőt, akik megalapozottan gyanúsíthatók azzal, hogy 2010. júliusától folyamatosan és rendszeresen különböző személyektől fogadtak el alkalmanként nagyobb összeget, amelyért cserébe jogtalan előnyhöz juttatták őket. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Soltész Miklós, a tárca szociális ügyekért felelős államtitkára felszólította az egykori Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet intézet főigazgatóját, hogy vizsgálja ki az egri korrupciós ügyet.

A két orvos esetenként százezer forintot fogadott el azért, hogy leszázalékolási eljárásokat befolyásoljon. A jelenleg is előzetes letartóztatásban lévő szakértőket a rendőrség hivatalos személyként hivatali hatalommal való vesztegetés bűntettével gyanúsítja - írja a Magyar Nemzet, hozzátéve, hogy a grémium javaslata szerint idén a soros rokkantsági vizsgálatra behívott igénylőket is ellenőrizhetik.

Forrás: HEOL

A kereken 15 éve felelevenített egri hagyomány folytatásaként szombaton délelőtt újból 15 fővel bővült az Egri Fertálymesteri testület. Az újonnan elválasztott negyedmesterek fő feladata, hogy közösségszervező erővel működjenek együtt Egerért, mutassanak példát lakóközösségükben.
Az újonnan elválasztott fertálymesterekhez intézett üzenetében a főkapitány hangsúlyozta, hogy a gazdasági helyzet miatt az ország, Eger és sokan személyesen is nagy bajban vannak, fontos, hogy saját pátriánkat tegyük rendbe először. Mindenütt nadrágszíjhúzás a jellemző, de nem minden pénzkérdés, épp ezért a most felavatott fertálymestereknek szerelmeseknek kell lenniük Egerbe. Aki szerelmes, az meg akarja ismerni a másikat, jót akar neki és mindig vele akar lenni. Az új testületi tagok nagy feladata, hogy 2011-ben ismertessék meg Egert szűkebb pátriájukkal, formálják a lakosságot közösséggé.

A fertálymesterek:

Dr. Dolhai Lajos, Hotzi György, Szeberin István, Dr. Veres Gábor, Dr. Vincze István, Dr. Pajtók Gábor, Dr. Vida József, Zachar Tamás, Salánki Endre, Farkas György, Mihics József, Benei Csaba, Békefi László, Varga József, Ferencz Tamás.

Az eskü többek között tartalmazza, hogy a fertálymesterek védik hazájuk szabadságát, betartják a törvényeket és a helyi rendeleteket, jó példával járnak elől, s tisztességben, becsületben élik életüket. Gondjuk lesz az elesettekre, szegényekre és árvákra.

A Jobbik megyei szervezete szerint elkerülhető lett volna a mátraházi idősek otthonának bezárása és ezzel együtt negyven munkahely megszüntetése. Mirkóczki Ádám, a párt megyei elnöke sajtótájékoztatóján kiemelte: Heves megye fideszes országgyűlési képviselői a költségvetés általános vitája során egy módosító javaslattal sem próbáltak pénzügyi támogatást kérni a szociális intézmény helyzetének hosszabb távú rendezésére. A jobbikos honatya úgy látja: a megye egyéni választókerületeiben győztes kormánypárti képviselők nem tudnak eredményesen lobbizni körzeteikért.

Mirkóczki Ádám, a párt megyei elnöke sajtótájékoztatóján kiemelte: Heves megye fideszes országgyűlési képviselői a költségvetés általános vitája során egy módosító javaslattal sem próbáltak pénzügyi támogatást kérni a szociális intézmény helyzetének hosszabb távú rendezésére. A jobbikos honatya úgy látja: a megye egyéni választókerületeiben győztes kormánypárti képviselők nem tudnak eredményesen lobbizni körzeteikért.

– Mirkóczki Ádám tájékozatlanságát bizonyítja, ha azt gondolja, hogy ezt a problémát egy országgyűlési képviselői indítvánnyal lehetett volna megoldani. A mátraházai idősotthon esetében egy megyei önkormányzati fenntartású intézményről van szó, a megszüntetéséről pedig sajnos kényszerű döntés született. A helyzetet egy 2007-ben, vagyis a szocialista megyei vezetés regnálása alatt kötött előnytelen szerződés idézte elő, a szocialisták felelőtlenségének az idős emberek az áldozatai. A szituációt mi legalább megpróbáltuk kezelni és négy hónap haladékot kaptunk arra, hogy a gondozottakat emberségesen át tudjuk költöztetni a megye más hasonló intézményeibe – reagált a Jobbik sajtótájékoztatóján elhangzottakra Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke.

Forrás: HEOL

Akik nem felelnek meg a kiírásoknak, azokat háromféle pénzügyi konstrukció segítheti. Molnár Ágnes Egerben.

Januártól 1100 milliárd forint pályázható az Új Széchenyi Terv keretében, ezen kívül háromféle pénzügyi konstrukcióval segítjük azokat, akik nem felelnek meg a pályázati kiírásokban foglaltaknak – jelentette be Molnár Ágnes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkára Egerben.

– A 2007-2013 közötti uniós források nagyobbik részét az előző kormányok már lekötötték, vagy megpályáztatták, így a nyolcezer milliárdból még kétezer milliárd használható föl, a hazai költségvetési források, illetve banki eszközök mellett. Ezt a pénzt egyszerűbb pályázati rendszerrel, jogorvoslati lehetőséggel, rövidebb idő alatt igyekszünk kiosztani a fejleszteni kívánók között – tette hozzá.

Az államtitkár elmondta, január 14-én 93 pályázatot hirdettek meg, amelyekhez márciustól lehet elnyerni. Foglalkoztatásra 67, az egészségiparra 31, közlekedésfejlesztésre 79, tudományra, innovációra 73, vállalkozások fejlesztésére 173, zöldgazdaságra 120 milliárd áll rendelkezésre, míg a kiemelt közlekedési fejlesztésekre 563 milliárd jut majd. Utóbbitól az építőipar felfutását várják, amely húzná magával az egész magyar gazdaságot.

Az 1100 milliárd forint körülbelül 3-4 ezer milliárd forintnyi fejlesztéshez nyújt segítséget. Kérdésre válaszolva elmondta, a lakásépítésekre, otthonteremtésre a második csomagban, KEOP-forrásokból lehet majd pályázni.

Forrás: HEOL