Keresés: „gyermek” (526 találat)

A 2011-e Egészség világnap témája: „Küzdelem az antibiotikum rezisztencia ellen: ha ma nem cselekszünk, holnap nem tudunk gyógyítani”

A Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének összefoglalója szerint, az európai emberek egészségét egy egyre gyakoribb jelenség fenyegeti: a baktériumok, amelyek gyakori és életet veszélyeztető betegségeket okoznak, fokozottan ellenállóvá (rezisztenssé) válnak az antibiotikumokkal szemben.

Ennek oka, az antibiotikumok széleskörű, és gyakran helytelen használata ‐ embereknél és állatoknál egyaránt.
A probléma sürgős megoldásának szükségességére hívja fel a figyelmet, hogy a 2011. évi Egészség Világnap témája az antibiotikum rezisztencia.

Az antibiotikum rezisztencia súlyosságát jelzi, hogy jelenleg az Európai Régióban évente 250 ezer ember hal meg antibiotikum rezisztens ágenssel történő fertőzés következtébe, melyek legnagyobb részt kórházi eredetűek. Hatékony, új antibiotikumok nélkül – a fokozódó rezisztencia mellett–társadalmunk visszatérhet az antibiotikumok előtti korszak viszonyai közé, és egy tüdőgyulladás megölheti a gyermekeket, vagy küzdelmünk az agyhártyagyulladással szemben hatástalan lehet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) cselekvésre hívja a társadalmat, a gyógyszerek felíróit, a gyógyszeripart, a döntéshozókat és az élelmiszer/hús előállítókat: felelős módon történjen az antibiotikumok felírása és használata, melyet monitorozzanak is (külön figyelemmel az esetleges rezisztencia kialakulására) és támogassák új antibiotikumok kifejlesztését.

A WHO a Világnap témájával fel akarja hívni a figyelmet az antibiotikumok használatának és a velük való visszaélés veszélyeire, és támogatja az Európai Régióban létrejövő eseményeket és kampányokat.

Fergeteges Szászcsávási banzájjal kezdődött és hajnalig tartó tánccal folytatódott a az Egri Tavaszi Fesztivál keretében rendezett Ethno Funk Fesztivál, melynek első napján a Nemjuci és a Zagar zenekarokra voltak kíváncsiak a legtöbben, a Bartakovics Béla Közösségi Házban. Kétnapos találkozó keretében, négy magyar és egy nigériai zenekar szórakoztatta az elmúlt hétvégén a világzene kedvelőit.

A világzene lényege, hogy nemcsak különböző népek, hanem stílusok, műfajok is jól megférnek egy színpadon egymás mellett, akár egy produkcióban is. Az első alkalommal megrendezett nagyszabású Ethno Funk Fesztivált a világot járt erdélyi Szászcsávási Zenekar nyitotta, megmutatva a tiszta forrást a ma gyermekei számára is. A nemzetközi porondon is jól jegyzett zenekar a hagyományt legeredetibb, ugyanakkor bátor módon, szinte „rockandrollos” magabiztossággal képviseli szerte a világon. Egerben is megmutatta, hogyan érdemes muzsikálni, s a koncert közben megszaporodott és a tánctérre letelepedett közönség nem is akarta leengedni a színpadról.

A Bartakoviocs Béla Közösségi Házban, ahol péntek éjfélig még tartott az Interaktív Líra irodalmi maratonja, örömteli látvány volt, hogy a nyugdíjasok helyett, újra fiatalok veszik birtokba az egyházi ingatlant, várva az este második fellépőjét Németh Juci zenekarát. Az alternatív és pop és pörgős Nemjuci meg is mozgatta a tagokat rendesen, immár második alkalommal nekifutva az egri éjszakának. A Magyar Dal Napján a rendőrség és valami nem éppen zenekedvelő lakó által „lekevert” csapat most hihetetlen energiával végigjátszhatta programját, nem kis örömet okozva ezzel rengeteg fiatalnak.

A mámor az elektronikus szférákban folytatódott, hiszen az éjszakába nyúló bulin, szintén sokak örömére az alternatív dance-elektro világa bontakozott ki. A Zagar nem is kímélte a füleket, különleges színpadi produkcióval lepték meg az énekelni is hajlandó rajongókat. Kozmikus ködök, fantasztikus effektek ereszkedtek az emberekre, mialatt egy emelettel feljebb éppen Posta Marcsi fogalmazta költeményekbe társadalom, művészet- és életmódkritikáját a 24 órás Líra előadássorozat végsőkig kitartó, fanatikus közönségének.

A zenés produkciókat Eger egyik vezető kísérleti művészeSzilágyi Rudolfvizuál anyaga egészítette ki, s bár az élő zenék elfogytak hajnalra, nem maradtak magukra a táncra és funky őrületre vágyó éber lovagok. A Belga zenekarból jól ismert Mégötlövés és Bauxit pedig lemezlovasként mutatkozott be a Bartakovicsban, ahol erre az alakalommal különböző korosztályok tagjai együtt csavarták csípőjüket.

Holló Miklós

A Heves Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2011. április 6-án szakmai tanácskozást szervezett a megyében gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek számára.

A Gyermekvédelmi Törvény szerint a gyermekjóléti szolgálatok minden településen jelzőrendszert kötelesek működtetni. A jelzőrendszer tagjai többek között a védőnők, háziorvosok, pedagógusok, óvónők, szociális munkások, a rendőrök és a pártfogók. A tagok kötelessége, hogy írásban jelezzék a gyermekjóléti szolgálat vagy a gyámhatóság felé, ha munkájuk során tapasztalják, hogy a gyermeket a környezete veszélyezteti, így például ha a szülő elhanyagolja, nem gondozza, bántalmazza utódját, vagy a gyermekre járó ellátásokat nem a gyermekre fordítja. Jelezni kell azt is, ha a gyermek a magatartásával saját magát veszélyezteti, példának okáért droghasználó, csavargó, iskolakerülő, vagy deviáns. Egyébként ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet, de nekik ez nem munkaköri kötelességük. Ha a jelzőrendszer tagja a jelzési kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhivatal kötelessége javaslatot tenni az érintett személy fegyelmi felelősségre vonására. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhivatal büntetőeljárást kezdeményez.

A szerdai tanácskozás célja az volt, hogy az egészségügyi, oktatási, rendvédelmi területen dolgozó szakemberek figyelmét ismételten felhívják a jelzések fontosságára, a jelzőrendszeri tagok közötti szakmai párbeszéd folyamatosságára. Az értekezleten ismertettek olyan eseteket, amikor a jelzőrendszeri tagoktól érkezett információk alapján elkezdődött a családgondozás folyamata, segítettek a krízishelyzetben lévő családon, illetve szükség esetén a gyámhatóság úgy tudta megvédeni a gyermek érdekeit, hogy kiemelte a családból és nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban helyezte el.

A tanácskozást Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott nyitotta meg, aki egyebek mellett elmondta: a szándék az, hogy olyan közigazgatás jöjjön létre Magyarországon, amelynek révén az állam kiérdemli a „jó állam” megnevezést. Segíti az embereket, felelősséget vállal értük, a gyermekekre pedig kiemelt figyelmet fordít. Egyetlen élet sem lehet másodlagos, nem lehet hiábavaló. Mára a társadalmat fenntartó helyi közösségek meggyengültek. Az állam nyilvánvalóan nem helyettesítheti a családokat, nem képes a veszélyhelyzetek kialakulását megakadályozni. Ám ha a leromlott immunrendszerű helyi közösség nem segít, az államnak kell közbelépnie, s ehhez feltétlenül szükséges a gondokat észlelő jelzőrendszer. Fontos, hogy annak elemei – amelyek közül immáron több is a kormányhivatalhoz tartozik – jól működjenek. „Az erőszak a gyengék végső menedéke” – idézte Isaac Asimovot a kormánymegbízott, majd hozzáfűzte: az erőszak mindig a probléma része. Azok a bátrak, az erősek, akik az erőszakkal szemben fel mernek lépni.

A hétvégén második alkalommal rendezték meg Egerben a Sportiskolák Országos Szövetségének (SIOSZ) díjkiosztó gáláját.

Az eseménynek – melyen a 2010-ben legjobban teljesítő sportiskolás-korúakat, edzőiket és klubjaikat díjazták – az Egri Városi Sportiskola (EVSI) társszervezésében Eger adott otthont. A fiatalok 2010-ben az országos bajnokságokon és diákolimpiákon összesen 450 érmet szereztek.

Magyarországon 75 közoktatási típusú – ebből 55 állami céltámogatásban részesülő – és 18 egyesületi (városi) sportiskola működik; a rendszerben közel húszezer iskoláskorú gyermek jut sportolási lehetőséghez. A program szakmai koordinátora a Nemzeti Sport Intézet (NSI).
A díjkiosztó alkalmából összesen 33 pályázat érkezett. Az 500 fő feletti egyesületi kategóriában szolnoki, az 500 fő alattiban szombathelyi győzelem született; a középiskolák közt a budapesti Csanádi, az általános iskolák esetében a szombathelyi Zrínyi vitte a fődíjat. Egyéni díjban 13 fiatalt és azok edzőjét részesítették.
A Hotel Eger & Parkban megtartott eseményt Habis László, Eger polgármestere nyitotta meg. Mint mondta, a város hagyományai között a sportnak megkülönböztetett szerepe van; a tavalyi győztes EVSI és a Dr. Kemény Ferenc iskola méltatása mellett kiemelte a fiatalok számára példát állító élsportot is. A SIOSZ elnöke, Fuhrmann Géza a tavalyelőtti eredmények alapján díjazottak 2010-es sikerei közt példaként hozta Biczó Bence szingapúri ifi olimpiai úszó aranyát illetve Juhász Bence birkózó ifi Eb-bronzát. Díjat adott át az említetteken túl Balogh Gábor miniszterelnöki tanácsadó, Farkas Tibor, a NEFMI Sport Államtitkárságának vezető főtanácsosa, Lehmann László NSI sportiskolai programvezető, Virág Lajos birkózó olimpikon, Juhász Bence tavalyi díjazott birkózó, Rázsi Botond egri alpolgármester, Balogh Csaba támogató, Jakabházyné Mező Mária MOA-főtitkár és Kovács Géza EVSI-igazgató.

A hétvégi gálát megelőzően került sor a SIOSZ közgyűlésére, melyen a 2010-es beszámolók mellett az idei tervek kerültek a főbb napirendek közé. Fuhrmann Géza kiemelte a Debrecenben, augusztus 24. és 27. között megrendezendő Sportiskolák Olimpiai Fesztiválját, melyre – a bemutatókkal együtt 13 sportágban – mintegy 2500 főt várnak; fő célként az olimpiai eszme terjesztését tűzték ki. Lehmann László, a Sportiskolai Program vezetője, az NSI nevében méltatta a Magyar Olimpiai Bizottság márciusi közgyűlésén MOB-díjban részesített Kovács Géza (Egri VSI) és Kiss Mihály (Újbudai Grosics Gyula Sport Általános Iskola) sportiskola-vezetői munkáját.

Egyéni díjazottak: Göncz Anna atléta (Báthori Általános Iskola, Veszprém, edzője: Németh Eszter), Kubik Roland atléta (Eötvös József Gimnázium és Kollégium, Tata, Kovács András és Reichnach Ferenc), Dénes Mercédesz birkózó (Csanádi Árpád Általános Iskola, Budapest, Tar Mihály és Südi Gábor), Kovács Bence birkózó (Kaposvári Sportiskola, Takács László és Tulézi Márk), Bodonyi András és Viola Viktor kenus (Miskolc Városi Sportiskola Nonprofit Kft., Slisz Béla), Erdős Krisztina ökölvívó (Gyöngyösi Sportiskola, Debreczeni László), Jelencsics Dorina tornász (Szombathelyi Sportközpont, Sportiskola, Vizer Erzsébet és Rácz Gábor), Biczó Bence úszó (Pécsi VSE, Sántics Béla), Várnai Vivien vívó (Széchenyi István Általános Iskola és Gimnázium – Szolnok, Dancsházy-Nagy Tamás), Hajor Orsolya vízilabdázó (Dunaújvárosi Sportiskola, Uitz Csaba), Szabó Boldizsár vízilabdázó (Kecskeméti Sportiskola, Simon Gábor), Bíró Márk evezős (Szolnoki Sportcentrum Nonprofit Kft., Molnár Dezső).

A kategóriák díjazottjai:

Egyesületi típusú sportiskolák 500 fő felett:
1. Szolnoki Sportcentrum Nonprofit Kft.
2. Debreceni Sportcentrum Sportiskola
3. Miskolc Városi Sportiskola Nonprofit Kft.

Egyesületi típusú sportiskolák 500 fő alatt:
1. Szombathelyi Sportközpont és Sportiskola Nonprofit Kft.
2. Kaposvári Sportiskola
3. Egri Városi Sportiskola

Közoktatási középiskola:
1. Csanádi Árpád Általános Iskola, Sportiskola, Középiskola és Pedagógiai intézet
2. Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium, Budapest
3. Arany János Gimnázium, Nyíregyháza

Közoktatási általános iskola:
1. Zrínyi Ilona Általános Iskola, Szombathely
2. Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium, Budapest
3. Kemény Ferenc Általános Iskola, Eger

Forrás: Egriszín

A Babszemjankó Gyermekszínház jótékonysági előadást tart április 10-én, vasárnap a Forrás Gyermek- és Ifjúsági Házban,Az előadás címe: A rátóti csikótojás.

Jegyek 650 Ft-ért megvásárolhatók a Forrás jegypénztárában, vagy megrendelhetők az egyesulet. igazgyongy@gmail.com címen.
Az előadás bevételét az Igazgyöngy Egyesület a Különleges Gyermekekért EEG-biofeedback készülék vásárlására fordítja

Eger adott otthont az Országos Diákolimpiai döntőnek, melynek helyszíne a dr. Kemény Ferenc Sportcsarnok volt. 275 iskola szeretett volna bejutni erre a rangos eseményre, végül 8 csapat, Szombathely, Hajdúböszörmény, Agárd, Hatvan, Kiskunhalas, Budaörs, Marcali és természetesen Eger küzdött meg a fényes érmekért és kupákért. Hatalmas szurkoló tábor előtt bizonyíthatták kitartásukat, fegyelmezettségüket és összetartásukat.

Ballagó Zoltán elmondta: az Önkormányzat mindig is kiemelten támogatta a diáksportot, nagy örömükre szolgált, hogy a mai döntőn egri csapat is részt vett.

Hónapokig tartó felkészülés, és versenyek után a Hunyadi Mátyás általános iskola képviselte Eger színeit. Bodnár Gábor az iskola igazgatója elmondta: 18. alkalommal vesznek részt ezen a versenyen ebből 7-szer már aranyéremmel távoztak de, már 2 ezüst- és 1 bronzérem is ékesíti az éremtáblájukat. A mai első helyezésükhöz nagyban hozzájárultak a szülők is, akik támogatták és buzdították gyermekeiket, készültek a versenyekre akár a családi programok feláldozásával is.

Az egész napos esemény  díjátadóján Habis László polgármester mellett,  Martinek János olimpiai bajnok öttusázó adta át az érmeket a dobogó első három fokán helyet foglaló csapatoknak.   A házigazdák jelentős fölénnyel szerezték meg az első helyezést, másodikak a hajdúböszörményi diákok, a harmadikak pedig az agárdi iskolások lettek.

Az Orbán csomag megszorításai a legelesettebbekből csinálnak bűnbakot. Mintha ők tehetnének arról, hogy a gazdagokat támogató adórendszer bevezetése miatt csak az idén 600 milliárd forint bevételtől esik el a költségvetés…- mondta el dr. Sós Tamás keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

A szociális válságot előidéző főbb tényezők: •    az adórendszer igazságtalan átalakítása (az adójóváírás szűkítése, a gazdagabbakat jobban támogató családi adóalap-kedvezmény bevezetése, a járulékemelés) •    a szociális támogatások, családtámogatások befagyasztása •    a munkahelyteremtés elmaradása •    a közfoglalkoztatás rendszerének szétverése

Adórendszer, családi adózás

A nemzetgazdasági tárca közleménye szerint közel 700 ezer család részesül családi adóalap-kedvezményben. Ez azonban jóval kevesebb, mint ahány gyermekes család van, hiszen családi pótlékra több mint 1,2 millió család jogosult. Azaz az érintettek legalább 40%-a nem részesül a kedvezményben.

Ezen kívül fontos tudni, hogy a jelenlegi családi kedvezmény az adózó bruttó béréből kerül levonásra, ezért bizonyos szintig egyszerűen nem tudják kihasználni a kedvezményt.

•    Az egy gyermeket nevelők kb. 110 ezer forinttól tudja teljesen igénybe venni a kedvezményt, esetükben ez 10 ezer forintot jelent.
•    A két gyermekes havi 160 ezer forintos keresettől tudják a 20 ezer forintnyi kedvezményt megkapni.
•    A három vagy több gyermeket nevelők 490 ezer forinttól vehetik teljes mértékben igénybe a gyermekenkénti 33 ezer forintos kedvezményt.

Mivel a sokgyermekes családok közül csak a magasabb jövedelműek tudják teljesen igénybe venni a kedvezményt, így éppen a nagyobb szegénységi kockázatú három vagy többgyermekes családok nem jutnak majd hozzá a teljes kedvezményhez. A Költségvetési Tanács őszi becslése alapján alig 5%-uk kapja meg azt teljes mértékben.

Ma már a gyakorlatban is sokan láthatják, hogy az adójóváírás szűkítése, a sokak számára nem teljes mértékben igénybe vehető adó-alapkedvezmény nem a várt hatást eredményezte: nem nőtt a fizetése. Az inflációt is figyelembe véve a gyermektelenek esetében különösen nagy reálbércsökkenés is előfordulhat.

A napokban megjelent egy tanulmány, amely szerint az Országos Érdekegyeztető Tanács által ajánlott 5-6%-os bruttó béremelési ütem nem elegendő ahhoz, hogy az alacsonyabb keresetű gyermektelenek reáljövedelme 2011-re ne csökkenjen.  Számítások szerint, ha valaki nem keres havi bruttó 290 ezer forintot és nem tudja a gyerekkedvezményt érvényesíteni, még egy 5 százalékos béremeléssel is 3-5 százalékot veszít a reáljövedelméből. Azonban, ha nem emelik a munkavállaló bérét, akkor akár 9%-os reálbércsökkenést is elszenvedhetnek az érintettek.

Egyesek szerint akár a másfélmilliót is elérheti azok száma, akiknek az 5 százalékos béremelés sem elég a reálbér szinten maradásához . Ez pedig még a nemzeti együttműködés rendszerében is kétszer akkora szám, mint a családi kedvezményt kapó 700 ezer család.

Szociális támogatások
Az idei költségvetésben sok esetben csökkentették a szociális támogatásokra fordítható keretet, a nyugdíjminimumot nem emelték, ezért az ellátások összegei nominálisan sem változtak, reálértékükben tovább zuhantak.

Közfoglalkoztatás átszervezése
A kormány már erre az évre azt ígérte, hogy átalakítja a közfoglalkoztatás rendszerét, és a tavalyi nagyjából 100.000-rel szemben idén 220.000 embernek ad közmunkát. Csakhogy a költségvetésben erre szánt 64 milliárd forint négy hónapra sem elég, ha nyolcórás munkaidővel és minimálbérrel számolunk, és négyórás munkaviszonnyal is csak bő féléves foglalkoztatást tesz lehetővé.
A mostani rendszerben az önkormányzatnak jobban megéri segélyen tartani a jogosultakat, mint bevonni őket a közfoglalkoztatásba.

Orbán-csomag

A jóléti rendszer egyes elemei talán korrigálásra szorulnak, de a most bejelentett megszorítások csak a pénzbehajtásról szólnak, hasonlóképpen, mint a magánnyugdíj-pénztári befizetések lenyúlása. Az sem jelentett nyugdíjreformot, mint ahogy az sem reform, hogy emberek százezreit fenyegetik, és riogatják őket azzal, hogy bármikor ellátatlanokká válhatnak, akár a rokkantellátás területén, akár a munkanélküli ellátásoknál, vagy egyéb szociális területen.

Rokkantellátás
A bejelentések szerint százezer embertől akarják megvonni az ellátást valamilyen módon. A megszorítások nagyjából 550 ezer főt érinthetnek, akiknek ellátásaira több mint 380 milliárd forintot terveztek be az idei költségvetésbe. A százezer fős létszámcsökkentés azt jelenti, hogy az érintettek majd 20%-ának a megélhetését veszélyezteti a kormány, hiszen megfelelő rehabilitáció, illetve munkahely nélkül még a „legegészségesebbek” sem fognak tudni munkát vállalni.

Táppénzszabályok
A kormány szerint a táppénzcsalók ellen is fel kell lépni. Ezzel szemben, nemzetközi összehasonlító adatok szerint nálunk hamarabb visszatérnek a táppénzről a munkavállalók, mint sok, nálunk fejlettebb uniós országban.
A Bajnai kabinet a táppénzszabályokon már változtatott, annak érdekében, hogy ne adjon okot a visszaélésre a rendszer.
A KSH adati szerint 2003 óta folyamatosan csökken az alkalmazásban álló táppénzesek napi átlagos létszáma. (Hét év alatt 30 ezer fővel csökkent a létszám.) Hasonlóan mérséklődött ezen időszakban a táppénzes napok száma is.

Oktatás
A kormány tervei szerint a tankötelezettség korhatárát csökkenti akarja 18-ról 15 évre.
Jelenleg nagyjából 600.000 a 15-19 éves korúak száma, közülük 450.000-en középiskolai tanulók (gimnázium, szakközépiskola), míg 150.000-an szakiskolában tanulnak. Valószínű, hogy azok, akik általános iskola után munkába állnának, főként ez utóbbi csoportból kerülnek ki, ám nyilvánosan egyetlen becslés sem hangzott el arról, hogy ez hány ember lehet.
Ezzel tovább rombolják a munkaerő-piaci lehetőségeket és a fiatalok későbbi kilátásait a munkavállalás tekintetében.

Munkanélküli ellátás
Az elképzelések tartalmaznak egy drasztikusjavaslatot, mely szerint a mostani 270 napot 90 napra faragná le az álláskeresési járadék folyósítási idejének, vagyis csak 3 hónapig járna álláskeresési támogatás. Továbbá a járadék összegét is csökkenthetik. Ezzel az amúgy is nehéz helyzetben lévő, dolgozni akaróktól veszik el a mindennapi megélhetést. - állítja dr. Sós Tamás MSZP -s országgyűlés képviselő.

A Heves Megye Napja programsorozat részeként a megyei kórház gyermekosztályát támogató jótékonysági estet rendeztek.

A megyei közgyűlés döntése alapján az idén először rendezik meg a Heves Megye Napja elnevezésű programsorozatot. A hagyományteremtés jegyében tartott események sorában – Horváth László kormánymegbízott fővédnökségével – szombaton jótékonysági estet tartottak a Gárdonyi Géza Színházban.

A műsort megelőzően, amelyet a színház sikeres produkcióiból, valamint az Egri Szimfonikus Zenekar, Herczeg Flóra, a Corelli Trió és Nádasy Erika műsorszámaiból állítottak össze, köszöntőt mondott Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke és Horváth László kormánymegbízott.

Az est bevétele egyébként 6,5 millió forint volt, ebből a jegyárakból 2,5, adományokból pedig kétmillió jött össze, ennek része Zeller Ferenc festőművész két árverésen elkelt festménye. Az adomány összegéhez ugyanennyit a meghirdetett célra – a megyei kórház gyermekosztályának a támogatására – a ZF Hungária Kft. is hozzátett.

A színház nézőterét zsúfolásig megtöltő közönség mindvégig jó hangulatban töltötte az időt. A vendégek a Heves Megye Bora címet 2010-ben elnyert kiváló italokat fogyaszthatták. Emellett borárverésen licitálhattak öt különleges nedűre. Ezek közül a legértékesebb tételnek a Szent Andrea pincészet borkülönlegessége bizonyult. A palack 35 ezer forintért talált gazdára.

Forrás: HEol

Dr. Estefán Géza címzetes főjegyző nyugdíjba vonulása miatt Kántorné dr. Kovács Luca személyében új jegyzőt választott az egri közgyűlés.

A nyugdíjba vonuló dr. Estefán Géza címzetes főjegyző öt ciklus után búcsúzott a jegyzői széktől. Mint mondta, nagyon büszke az elmúlt húsz évre, hálás a polgármestereknek, a képviselő testületnek, a város polgárainak, hogy elfogadták személyét, munkáját.

Kifejtette: bízik abban, hogy a polgármesteri hivatal munkaképes és versenyképes marad a jövőben is, hiszen a közigazgatás is egy verseny, ebben a térben is piac van, ahol a napi, heti, havi döntéseket különböző szervek kontrollálják. Kormányhivatal, bíróságok, döntőbizottságok előtt kell megfelelni, a versenyt állni kell, s ha szükséges, ebben segít a továbbiakban is. Hozzátette: reménykedik abban, hogy a napi, négyévenkénti politikai érdekek nem gyűrik maguk alá a polgármesteri hivatal munkáját. Keményen kell követelni, de a hivatalt szeretni is kell.

A címzetes főjegyző rámutatott: az önkormányzati törvény meghatározza a jegyző feladatait, de nem határozza meg a munka módját, a munkavégzés elveit. A polgármester irányítja az önkormányzatot, a jegyző pedig a hivatalt vezeti. Az elmúlt években mindig szeme előtt tartotta a határozottság, a jogszabályok betartása, a méltányosság elvét és törekedett arra is, hogy tudomásul vegye: nem a jegyző a polgármester. Ezeket az elveket egy dolog tartja össze: az egyenes gerinc, az az igény, hogy a jegyzőnek bátorsággal is rendelkeznie kell. Dr. Estefán Géza kiemelte: ezt a munkát nem feladatkörnek, nem is csak hivatásnak, hanem életmódnak, életformának tekintette az elmúlt 20 évben. Edit Piafot idézve zárta gondolatait: „nem bánok semmit sem.”

A jegyzőnek megválasztott Kántorné dr. Kovács Luca megköszönte a képviselők bizalmát. Tudja, hogy nagyon szép, ugyanakkor nagyon nehéz feladat előtt áll, igyekszik minden erővel megfelelni a bizalomnak. Gyermekkora óta Egerben él, az egyetem elvégzése után visszatért a városba, az ügyészégen, majd a rendőrségen dolgozott, később 12 évig tevékenykedett ügyvédként. Több mint négy éve titkárságvezető a polgármesteri hivatalban, rálátása van a bizottságok, a közgyűlés munkájára, a hivatali szervezetre és a dolgozók feladataira.

Pályázatában fontos volt, hogy az önkormányzat továbbvigye az ügyfélbarát közigazgatás ügyét és hangsúlyos lesz a jövőben az e-közigazgatás kérdése, fejlesztése is. Úgy fogalmazott: a személyiség mindig kitölti a funkciót. A dr. Estefán Géza által említett elvekkel egyetért és ezeket szem előtt tartja majd munkája során. A szakmaiság és jogszerűség betartása alapvető követelmény. Mottója: „ésszel, szívvel dolgozva, eredményesen, hatékonysággal”.

Forrás: HEOL

A FIDESZ- kormány elmúlt tíz hónapjának tevékenységét értékelte Kovács László az MSZP alelnöke csütörtöki, Korózs Lajossal és dr. Sós Tamással közösen tartott egri sajtótájékoztatóján.

-          20 év alatt igen komoly eredményeket ért el az ország fejlődésében a Magyar Szocialista Párt. A jelenlegi Kormány igen büszke arra, hogy szerintük jó irányba halad az ország, az MSZP álláspontja viszont az, hogy a pozitív haladás megtorpant, és a rossz irányba halad rohamos tempóban az ország - értékelte a helyzetet Kovács László.

Mint elhangzott, jól megszervezett koncepció volt a FIDESZ hatalomátvétele melynek következtében sérült a jogállamiság.

-          Nagyarányú adócsökkentést ígértek, nem a jelenlegi helyzetet ígérték miszerint „lesz akinek lesz nagyarányú adócsökkentés”, hiszen ez csak a 300 ezer forint felett keresőket érinti. A fékek és ellensúlyok rendszere megszűnt és olyan többpártrendszer kialakítása van folyamatban, ahol ugyan több párt van, de a FIDESZ-en kívüli pártokat igyekeznek jelentéktelenné tenni - tette hozzá Kovács László.

Dr. Sós Tamás, az MSZP megyei elnöke kitért arra, hogy ma már a kistelepüléseken is érezhető az elégedetlenség, főként azok körében akiknek fontos volt a közmunkaprogram a megélhetésük szempontjából.

-          A költségvetések elfogadásának időszakát éljük, de ami már most látszik, hogy kevesebb pénz fog jutni az oktatásra és a szociális területekre is. Az indoklás nélküli elbocsátások során rengeteg szakembertől váltak meg, az egyensúly teremtést pedig az intézmények bezárásával próbálják megoldani – vázolta a tényeket dr. Sós Tamás.

Korózs Lajos, az MSZP országos elnökségi tagja elmondta, hogy az egykulcsos adó bevezetésével 147 milliárd forint vándorol a magas keresetűek zsebébe és az olyan intézkedések sem könnyítik meg a családok helyzetét, mint a családi adózás, hiszen Magyarországon a gyermekek 40 százaléka olyan családban él ahol nem tudják igénybe venni a családi adókedvezményt.