Keresés: „érték” (687 találat)

Kicsiknek és nagyoknak is tartalmas hétvégi programot nyújt Egerben, a XVI. alkalommal megrendezésre kerülő Eger Ünnepe. A már nagy hagyományokra visszatekintő rendezvény célja, az Egerben működő civil szervezetek bemutatása. Az Egri Civil Kerekasztal, mint központi szervező nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az évek múlásával a programok egyre kiterjedtebbek és tartalmasabbak legyenek. Ne csak a város lakói, hanem az idelátogató turisták is megismerhessék Eger külső és belső értékeit, a városban kialakult közösségi életet és az arra szerveződött 3 napos program után vihessék jó hírét az itt élő és munkálkodó embereknek.

Az Eger Ünnepén fellelhető programok, mindenki számára ingyenesen látogathatók, 17.-én szombaton az egriek díjmentesen pancsolhatnak az egri strandon.  Kiállítások, koncertek, táncbemutatók, versenyek és számtalan egyéb szórakoztató program várja a látogatókat a Dobó téren és a legfőbb helyszínen az Érsekkertben.  A rendezvény nem titkolt célja az egészség megőrzés, az ide látogatók ingyenes szűréseken és tanácsadásokon vehetnek részt. Az adományokat és felajánlásokat is szívesen fogadják a szervezők. Akik viszont elkötelezettséget éreznek, csatlakozhatnak is bármely civil szervezethez. Ezen a népünnepélyen 90 civil szervezet teszi nyüzsgővé , tartalmassá a hétvégét.

A X. Európai Mobilitás hét keretében kerékpáros ügyességi versenyen vehetnek részt a gyerekek, valamint lehetőségük lesz egy Felsőtárkányi kerékpártúrán is részt venni az arra vállalkozóknak.

Gasztronómiai különlegességek, tortacsodák, vetélkedők,  díjátadók  és számtalan felsorolhatatlan program várja az idelátogatókat.

Az új Munka Törvénykönyv megalkotásával, többek között a címben szereplő kérdés is valósággá válhat. A törvények átírásával szűkülhetnek a dolgozók szabadságjogai, és majdhogy nem ellehetetlenítik a szakszervezetek kollektív-szerződési feltételeit- mondta el Korózs Lajos az MSZP képviseletében.

A Fidesz-hez közel álló szakszervezetek is elfogathatatlannak tartják a közel 35 törvény módosítását. A Miniszterelnök szerint a kínai és indiai munkásokkal kellene felvennünk a versenyképességet a munka szempontjából. A túlóra, az éjszakai pótlék eltörlésével a folyamatos és több műszakban dolgozó munkavállalók akár a fizetésük 40%-át is elveszthetik, a munkaadótól teszik függővé, milyen juttatásokkal kompenzálja az elvégzett munkát, ma ez még a felek megállapodásán múlik.

Dr. Sós Tamás szerint a javaslat az európai uniós szabályzatokkal ütközik és nagymértékben csökkenti az ország versenyképességét. Ha a kormány által szorgalmazott törvények napvilágot látnak, több munkáért kevesebb pénzt vihetnek haza a választók és ez nem járul hozzá a gazdaság növekedéséhez. A munkavállalónak nagyobb felelősséget kellene vállalnia és akár büntetésre is kötelezhető lesz ha a munkaadó nem elégedett a munkájával. Az MSZP elfogathatatlannak tartja  a tervezetet és minden dolgozót arra buzdít, hogy vegye fel a kapcsolatot a munkájához legközelebb álló szakszervezetekkel, hogy közös erővel léphessenek fel a "cselédtörvény" megalkotása ellen.

Az önkormányzat a Városgondozás Eger Kft.-vel közösen az újrahasznosítás széles körű elterjedését szeretné biztosítani Egerben, ezért a Polgármesteri Hivatal, jó példát mutatva, már több épületében is megvalósította a környezettudatos hulladékgyűjtést.

Az elmúlt időszakban a hivatal már tett lépéseket a figyelem felkeltése érdekében, igyekeztek a lakossággal megismertetni a gyűjtőszigetes és zsákos szelektív-gyűjtés kiaknázatlan lehetőségeit. Szeptember elsejétől a hivatal minden irodája csatlakozott a környezettudatos rendszerhez, így a folyosókon kihelyezett gyűjtőedényekbe szelektíven gyűjthetik a hulladékot. A kezdeményezés nem csak a titkárságokon illetve a köztisztviselők körében terjedt el, az ügyfelek is megtalálják a fehér, tájékoztató matricával ellátott edényeket.  Az intézményekben a papírhulladékok, illetve a vegyes hulladékok begyűjtésére szolgálnak az edények, de PET palackok, tisztítószerek flakonjai, fóliák, reklámszatyrok, zacskók , alufólia is kerülhet a szemetesekbe. A hivatal udvarán két nagyobb méretű szelektív gyűjtőedényt is elhelyeztek.

A program sikerességét mutatja, hogy már több egri oktatási intézményben is bevezették a környezettudatos hulladékgyűjtést, illetve több iskola, óvoda jelezte csatlakozási szándékát a kezdeményezéshez. A Városgondozás Eger Kft. kül- és beltéri gyűjtőedényeket biztosít az intézmények igényei alapján, melyet kéthetente szállítanak majd el.

A lakosság figyelmének felhívása fontos az ügy érdekében, hiszen a város foglalkoztatottsági problémája megoldódik valamilyen mértékben, munkát adva a megyeszékhely lakóinak.

Célunk nem csak a nevelési és oktatási intézményekkel való együttműködés, hanem külső szereplők, nagy cégek, gyárak bevonása is a programba- mondta Sós István, alpolgármester. A Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, az Eszterházy Károly Főiskola és a Dr. Kemény Ferenc Sportiskola és Általános Iskola  is csatlakozott már a környezettudatos gyűjtési rendszerhez.

Lakossági szinten is nagy sikert aratott a kezdeményezés, az eddigi 5-6 tonna helyett 25 tonna PET palackot szállítanak el havonta a házhoz menő szelektív gyűjtés során- mondta Juhász Géza, a Városgondozás Eger Kft. igazgatóhelyettese.

Pozitívak a tapasztalatok az idei egri turisztikai szezonban- kezdte értékelő beszédét Habis László Eger polgármestere a pénteki sajtótájékoztatón, ahol az eddigi sikeres programokat és vendégcsalogató fesztiválokat értékelték.

A sajtótájékoztatón Habis László kiemelte, hogy közel 10 ezer vendégéjszakával nőtt Eger forgalma, a tavalyi év hasonló időszakához képest, és ennek köszönhetően az idegenforgalmi adóbevételek is emelkedtek. A város turizmusára még mindig a szezonalitás a jellemző. A polgármester elmondta azt is, hogy tudják jól, hogy a város imázs problémája, hogy nem erősítik kellőképpen a fürdőváros jellegét, hiszen a Török fürdő és a termálvíz a hűvösebb időben is ide vonzaná a turistákat, valamint a fürdővárosok népszerűségi sorába is előrébb kerülhetnénk. Az év első nyolc hónapjában szerencsésnek mondható az augusztusi időjárás, hiszen ez korrigálta a júliusi esős időszak kieséseit. Augusztusban közel 81 ezer ember látogatott el az Eger Termál Kft fürdőjébe, ezzel meghaladta a látogatók száma a 204 ezer főt, ami 2003 óta nem volt ilyen magas. Ennek köszönhetően a fürdő saját bevételeiből tudja törleszteni hiteltartozásait, ahol további 800 milliós fejlesztést terveznek.
Orosz Ibolya tanácsnok asszony, a közgyűlés Kulturális és Idegenforgalmi Bizottságának elnöke kifejtette, hogy Eger tudatosan törekszik arra, hogy „fesztiválváros” legyen. Ezt igazolja az eddigi 12 nagyrendezvény, ami 162400 résztvevőt vonzott. Kiemelte a Fényünnepet és a boros rendezvényeket. A város különböző intézményeiben 1800 fő dolgozik a fesztiválok sikerén. A tanácsnok asszony örömteli adatként emelte ki, hogy a KSH 2010-es év vendégforgalmát értékelő összesítésében Eger ismét a TOP 10-be került, 285.022 vendégéjszakával. A belföldi vendégforgalmat tekintve Eger a 9. helyen áll és 3,4%-os növekedést ért el egy év alatt.  Ez a szám még növelhető lesz, a vár felújításával és az autópálya megépítésével. Eger honlapjának megújítása folyamatban van, mely már több nyelven lesz elérhető a külföldi vendégek számára is - mondta Orosz Ibolya.

Forrás: Egriszín

Heves megyében a hitelkárosultak még ma is csupán a svájci frank gyengülésére és saját magukra számíthatnak, állítja Sós Tamás. Véleménye szerint senkinek sem előnyös igénybe vennie a kormány devizahitelesek megsegítésére irányuló kedvezményeit, ugyanis az Orbán-kormány nem veszi figyelembe az ellenzéki pártok javaslatait, a hétfő este hivatalosan is elinduló, a fizetésképtelen hitelesek lakásait átvevő Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) pedig annyira kevés pénzből gazdálkodik majd, hogy hatása alig lesz észrevehető.

Állítása szerint az intézmény három év alatt legfeljebb ötezer családon segít, miközben már eddig 130 ezernél több devizahiteles dőlt be Magyarországon. A kormány árfolyamgát-népszerűsítő reklámkampánya ellenére átlátja a lakosság, hogy nem célravezető a mostani mellett, egy három évvel későbbi – még nagyobb – adósságba sodródni. Hiába lép ugyanis életbe a 15 százalékos törlesztési korlát a gyűjtőszámlán felhalmozódó forinthitelre, a teljes tartozás ettől még akár több millió forinttal is megemelkedhet, amennyiben a svájci frank kurzusa a mostanihoz hasonló szinten marad, netán még tovább is erősödik.

Elmondása szerint a svájci frank hitelek tömegessé válását két tényező segítette elő, az egyik, hogy az utóbbi években csökkentették a lakáshitelek kamattámogatását, mert a Matolcsy György által az első Orbán-kormány alatt kialakított nagyon magas kamattámogatás évente 100-200 milliárd forint kiadást jelentett a költségvetésnek, ami erősen növekedett. A másik tényező, hogy a forint vásárlóerejét nagyon magasan tartották, ez kezdetben kedvező volt.

Az MSZP kilenc kérdést tesz fel a kormánynak annak érdekében, hogy végre kiderüljön: milyen irányban képzeli el a kormány az adósságválságból való elmozdulást. A kérdések a következőek:

1. Tud-e arról a kormány, hogy a kilakoltatási moratórium júliusi feloldása óta hány bedőlt devizahiteles család került az utcára Magyarországon?


2. Mit gondol a kormány, az eltőzsdézett 500 milliárd forintos MOL-részvénypakkból, az ott eddig elbukott 150 milliárd forintból hány devizahiteles családot lehetett volna megmenteni?


3. Ha a frankhiteleket valóban a szocialisták szabadították az országra, és azt a jelenlegi kormánypártok korábban következetesen ellenezték, vajon miként lehet, hogy a legnagyobb adósok között találjuk az egyaránt fideszes Kósa Lajost, Rogán Antalt vagy épp Kocsis Mátét?


4. Vajon a svájci frank alapú kötvénykibocsátásban élen járó fideszes önkormányzatok eladósodását is vizsgálni kívánja a Fidesz-KDNP-kormány?


5. Mi a Fidesz-KDNP-kormány álláspontja a magáncsőd intézményének bevezetésével kapcsolatban?


6. Mikor és pontosan mekkora alaptőkével kívánja a kormány felállítani a lakásukat vesztett adósok otthonait átvevő Nemzeti Eszközkezelő Társaságot?


7. Mi lesz a törlesztő részletekkel 90 napnál is hosszabb ideje elmaradó adósokkal, rajtuk mikor és milyen formában kíván segíteni a kormány?


8. Milyen konkrét intézkedéseket tervez a kormány annak érdekében, hogy a bankok már a közeljövőben se háríthassák át a megnövekedett költségeket teljes mértékben az ügyfeleikre?


9. Amennyiben tervezi a kormány, hogy végre valódi kockázatközösségre kényszeríti a bankokat, egyeztette-e már elképzeléseit a pénzintézetekkel, a bankszövetséggel, illetve a hitelkárosultak képviselőivel?

Az MSZP másfél millió érintett magyar családdal együtt várja a bankárkormány fenti kérdésekre adott válaszát.

A Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskolában idén először indul rendvédelmi képzés Egerben. A programot Dr. Petrovics András rendőrkapitány kezdeményezésére indították el. Elmondása szerint a rendőrség utánpótlás hiányában szenved, így nagyon bízik a program sikerességében.

Az évfolyam megvalósulásában óriási szerepe van Eger város közgyűlésének, ahol megszavazták az osztály létrejöttét. A város nem csak az indulással, de az infrastruktúra fejlesztésével, rendőr-testnevelő tanárokkal illetve eszközökkel is segítette a képzés megszületését.  A kapitány szerint fontos, hogy Eger környékéről kerüljön ki az utánpótlás, hiszen a munka szempontjából alapvető a helyismeret, a megfelelő tájékozódás. Az iskola munkáját 4 rendőr is segíteni fogja, illetve a rendőrség nagy szerepet vállal a szakma megismertetésében, a fiatalok kiképzésében.

Az elsőként induló rendvédelmi osztályba hatszoros túljelentkezés volt, melybe végül 36 tanuló nyert felvételt. A nagymértékű túljelentkezés mutatja, hogy megnövekedett az érdeklődés a szakma iránt. A rendőrkapitány szerint az itt megismert tananyag fontos a jó állampolgársághoz, emberközpontú.

Rázsi Botond alpolgármester elmondta,hogy Eger iskolaváros , így a tervezet létrejötte a várost is szolgálni fogja, hiszen csaknem mindent lehet tanulni a megyeszékhelyen. Véleménye szerint az iskola sikeres lesz, szép jövőt jósol a szakmai csoportnak, ha élnek a támogatásokkal, ugyanis az infrastruktúra fejleszthető, a feltételek adottak.

A verpeléti laktanya területén került megrendezésre csütörtökön a II. Heves Megyei Tűzoltó Szakmai Vetélkedő. A versenyt a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szervezte, de az előkészítő feladatokból az egri tűzoltóság állománya is kivette a részét.

A megmérettetésen a megyében működő hivatásos tűzoltóságok szakemberei vettek részt, akik elméleti és gyakorlati feladatok teljesítésével mérték össze tudásukat.

Csontos Ambrus tű. mk. ezredes, a katasztrófavédelem igazgatója a verseny ünnepélyes megnyitóján köszöntötte a versenyzőket és a meghívott vendégeket, és a nagy melegre való tekintettel engedélyezte, hogy az egyes gyakorlati feladatokat a tűzoltók könnyített felszerelésben hajtsák végre. A tűzoltók szívósságát, alakiasságát semmi sem jellemezheti jobban annál, hogy ezt a könnyítést nem vették igénybe és a megszokott felszerelésükben a mindennapi rutin szerint hajtották végre a feladataikat.A versenyzők az első állomáson a tűzoltó fecskendőn rendszeresített beosztásuknak megfelelő szakmai tesztlapokat töltöttek ki. A második állomáson a gépkocsivezetők ügyességét mérték fel többek között szlalomozással, „Y” megfordulással. A következő állomáson a lánglovagok két sérültet mentettek ki létrán behatolva egy épületből. A következő állomáshely felé haladva a tűzoltóautó vezetőjének 20 kilométer/órás sebességet kellett a lehető legjobban megközelítenie úgy, hogy a kilométeróra le volt ragasztva. A rendőrség bevonásával egy traffipax mérte az autók sebességét. A harmadik feladatban a szakemberek egy vasrudat átvágva jutottak be az épületbe, ahol hordókban lévő veszélyes anyagot azonosítottak, majd mentesítő helyre juttattak el ezután pedig egy füsttel teli épületből gázpalackot mentettek ki. Innen tovább haladva - az utóbbi időben éles helyzetben is gyakori - fakidőléssel találták szemben magukat. A tűzoltók elvégezték a műszaki mentést: motoros fűrésszel feldarabolták a fát és eltávolították az úttestről. Az utolsó állomáson égő autót kellett eloltaniuk, majd egy autóba szorult sérültet mentettek ki és szállítottak az elsősegélynyújtó helyre.

A verseny végeztével a kimerült tűzoltók ásványvízzel és babgulyással igyekeztek szervezetüket regenerálni, hiszen az élet akár azonnal előidézhet olyan helyzetet, amikor újra teljes erőbedobással a valóságban kell szakmájukat gyakorolniuk – ahogyan az aznap talált bomba miatti Eger belvárosi kiürítéssel meg is történt.
A verpeléti vetélkedő a megyei válogatót is jelentette, amelyről a győztes a szeptember 15-én, Szolnokon megrendezésre kerülő országrészi versenyen képviseli megyénket.

A verseny végeztével Plachi Péter mk. pv. alezredes igazgató-helyettes értékelte a csapatok teljesítményét megköszönve az egész éves áldozatos munkát és a versenyre történő felkészülést. A megyei verseny végeredménye: 1. Hatvan Hivatásos Tűzoltóság 2. Heves Hivatásos Tűzoltóság 3. Eger Hivatásos Tűzoltóság B csoport 4. Eger Hivatásos Tűzoltóság  C csoport 5. Gyöngyös Hivatásos Tűzoltóság 6. Eger Hivatásos Tűzoltóság  A csoport

Tesztlap egyéni legjobb eredményei:
Irányítói kategória: Éles Viktor (Heves)
Beosztott kategória: Kulcsár Gábor (Gyöngyös)
Gépjárművezetői kategória: Hortobágyi Viktor (Eger)

A Magyar Labdarúgó Szövetség Heves Megyei Társadalmi Elnöksége kezdeményezte a városi tulajdonban lévő Egri Városi Stadion elnevezésének módosítását. Az előterjesztést a csütörtöki, egri közgyűlésen tárgyalták.

A javaslatot, amely szerint Szentmarjay Tibor nevét kellene felvennie a városi stadionnak, Habis László polgármester támogatta, így az érsekkerti komplexum felveszi a „Szentmarjay Tibor Városi Stadion” nevet.
A napokban 90. életévét betöltött kiváló sportember ifjú korában együtt játszott Puskás Ferenccel is. 1950-ben került Egerbe a város labdarúgásában előbb, mint kiváló játékos, majd, mint magas szinten hozzáértő szakember alkotott maradandót, élvonalba vezette a város csapatát. A sportsikerek nemcsak neki, hanem az egri labdarúgásnak is elismerést hoztak. Példaértékű munkássága elismeréseként „Pro Agria Díj” kitüntetésben is részesült. A Szentmarjay név fogalom az egri és Heves megyei fociban. Tibi bácsi magával ragadó, példás egyéniség, aki feltétlenül méltó arra, hogy neve soha ne merüljön feledésbe. Erre nagyszerű lehetőség, hogy a Városi Stadion, melynek avató mérkőzésén is pályára lépett, hosszú időkre őrizze munkásságát, felhívja a figyelmet Szentmarjay Tibor követendő példájára. A létesítmény névadó ünnepségét 2011. augusztus 27-én, szombaton 17.00 órakor tartják. Az ünnepséget követően 17.30-kor Szentmarjay Tibor és Habis László polgármester végzi el a kezdőrúgást az NB II-es újonc Egri FC első hazai mérkőzésén.

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.

Augusztus 18-tól látogatható Debreczeni Zsóka – Pelcz Zoltán – Pelcz Balázs – Pelcz Benjámin kiállítása a Buttler-házban.

A megnyitón előbb Sós István alpolgármester méltatta a házaspár munkásságát, majd H. Szilasi Ágota művészettörténész elmondta: a Szilvásváradon élő házaspár – Debreczeni Zsóka és Pelcz Zoltán – hosszú évek együttes munkájával alakította ki a kerámia és a szobrászat határmezsgyéjén létező művészi formanyelvét. Kezük által a rusztikus, samottos alapanyagból, aprólékos felületkezeléssel és csillogó fém-oxidos színezéssel légies, érzéki, de olykor drámaian erőteljes alkotások születnek. Inspirálójuk pedig az emberi kultúra évezredes mítoszainak és hitvilágának értékmegtartó üzenete.
A házaspár gyermekei, Balázs és Benjamin szintén szobrászatot tanultak, a kiállításon az ő munkáik is megtekinthetőek a Buttler-ház időszaki kiállító termében.

Forrás: Egriszín