Keresés: „anya” (833 találat)

Több, mint száz szalmabála égett pénteken este Egerszalók határában.

A tűz a település egy részét ellátó 35kV-os kábel alatt égett, a balesetveszély miatt ezt a szakaszt áramtalanítani kellett, így a környékbeli utcákban nem volt villany, összesen 137 ház maradt áram nélkül.

Az egyik ott dolgozó kamerán kívül elmondta: kizártnak tartja, hogy magától gyulladtak meg a bálák, valószínűleg valaki el akarta lopni, hiszen lejjebb, az utcában is találtak egy legörgetett bálát.

Az áramszolgáltatást kb, este 9-kor indították újra, akkorra a tűzoltók és egy helyi gép segítségével távolabb rakták az égő bálákat, hogy a közelben lévő villanyoszlop ne sérüljön meg.

A megégett vagy füsttel telítődött bálákat már nem tudják semmire sem használni, az anyagi kár mintegy 250 ezer forintra tehető.

Két autó is megsérült abban a balesetben , amelyik szombaton éjjel történt a 3. sz. főúton Kerecsend és Kápolna közötti szakaszán.

Egy Suzukit vezető férfi Kerecsend előtt ütközött az elé kiszaladó vadkannal. A sofőr elmondta: Németországból jött, Egerbe tartott haza, amikor a baleset megtörtént. Az állat olyan gyorsan és váratlanul ugrott elé, hogy esélye sem volt a megállásra.

A balesetet követően egy szemből érkező busz állt meg, hogy segítsen, miközben egy másik autó is átment az út közepére esett tetemen.

A Suzukiban nagy, míg a másik kocsiban kis anyagi kár keletkezett.

Szerencsére a balesetben senki sem sérült meg.

A rendőrség a helyszínelés idején félpályán engedte a forgalmat.

Személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt pénteken délután Eger és Szarvaskő között.

Két kisbusz ütközött össze eddig még nem tisztázott körülmények között, a 25-ös főúton, a 24-25-ös kilométerszelvénynél. A helyszínelést az egri rendőrök végezték félpályás útzár mellett.

Úgy tudjuk, a balesetben hárman könnyebben megsérültek.
A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint a két járműben összesen kilenc ember utazott, közülük hárman megsérültek. A helyszínre Egerből érkeztek ki a hivatásos tűzoltók, akik áramtalanították a járműveket és megkezdték a műszaki mentési munkálatokat.

A mentők több kocsival is a helyszínre vonultak, mert a bejelentés alapján nem lehetett tudni, mennyien sérültek meg.

A gépkocsivezetők elmondták: a temetkezési cég kocsija a kanyarban irányíthatatlanná vált. Szerintük nagy mennyiségű olaj volt az úton

Életfogytig tartó, fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte hétfőn az első fokon eljáró Egri Törvényszék T. Györgyöt, aki 2013. december 6-án Füzesabonyban a nyílt utcán leszúrta 6,5 éves fiát. Bűnösnek mondta ki a férfit dr. Schmidt Péter tanácsa 14. életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett emberölés és kitartottság bűntettében. A bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 35 évben határozta meg. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte a vádlott által előzetes fogva tartásban töltött időt. Az ítélet azonban nem jogerős, mivel a vádlott és a védő enyhítésért – határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabása végett – fellebbezett.

Az üggyel kapcsolatos korábbi anyagainkat itt és itt láthatják.

Öt ember sérült meg a ma hajnali balesetben Andornaktálya és Maklár között.

AZ elsődleges adatok alapján a Maklár felé nagy sebességgel haladó kocsi egy jobbra ívelésű kanyarban kisodródott, az út menti fának csapódott. A jármű még kb 100 métert tovább csúszott. Az autóban hátul utazók kirepültek a kocsiból. Őket a roncsok és az út menti árokból mentették ki. 1 fő súlyos sérülést szenvedett.

Az utat a mentés és a helyszínelés idejére teljesen elzárták a forgalomtól.

A rendőrségtől kapott információ szerint a forgalom reggel 8óra körül megindulhatott.

Földrengés miatt emberekre omlott egy épület Egerben, a Gárdonyi-ház mellett pénteken. A szakemberek a vár pincerendszerébe is vonultak, ahol eltévedt turistacsoportot kutattak fel. Városi veszélyeket szimuláltak.

Földrengés miatt emberekre omlott egy épület Egerben, a Gárdonyi-ház mellett pénteken. A romokból faláttöréssel, dúcolással, az emeletről alpintechnikával és keresőkutya segítségével mentették ki őket a mentőcsoportok. A szakemberek nem sokkal később az egri vár pincerendszerébe vonultak, ahol eltévedt turistacsoportot kutattak fel és segítettek a bajba került diákoknak a kijutásban.

Mindezt csak gyakorlat keretében, ugyanis kétnapos nemzeti minősítő törzsvezetési- és terepgyakorlaton bizonyítja tudását Heves megye hét mentőcsapata:  a Dobó, a Gyöngy, a Tarna, a Bélkő, a Zagyva, a Rima-Laskó és a Hanyi.
A műveletet szombaton az egerszalóki víztározó térségében folytatják. A mentőcsoportok feladata lesz a vízfelületre került szennyező anyag elhatárolása, mentesítése, buzgár elfogása, hullámverés elleni védelem és nyúlgát kiépítése. Ezt speciális tudásával, technikai eszközökkel segíti az Agria Speciális Mentő és Tűzoltó Csoport, s a Kékes Kutató Mentő Alapítvány.
Ha a csoportok teljesítik a feltételeket, akkor valódi kárhelyen önállóan is beavatkozhatnak a jövőben.

Az állampolgárok biztonságérzete és a közösségi felelősségvállalás került előtérbe akkor, amikor a tavalyi évben megalakult a megye 7 járásából 6-ban egy-egy olyan területi rendeltetésű mentőcsoport, mely elsődlegesen a saját területén, de szükség szerint bárhol a megyében tudja segíteni a hivatásos szervek munkáját. Idén ősszel megalakult az Egri járásban a Dobó Mentőcsoport is, melynek tagjai a Vitézlő Oskola, a Bornemisza Cserkészcsapat, a Nagytálya ÖTE és a Búvár- és Vízi Sport Klub.

Pénteken éjfélkor a megyei főügyelet riasztotta a gyakorlat első napján részt vevő vezetőket. Reggel hat órára kellett a riasztottaknak a megjelölt találkozási pontra bevonulni. A kötelező felszerelések szemlét és munkavédelmi oktatást követően megkezdődött az érdemi feladat végzése. Nyolc órára a gyakorlat minden résztvevője az egri Gárdonyi-ház kertjében megkezdhette a tereprendezést és a bázisépítést. A tereprendezési feladatok között szerepelt favágás, cserje irtás, sőt egy akadályt képező teljes vaslépcső elbontása is. Fél egykor Sós István Eger alpolgármestere nyitotta meg ünnepélyesen a gyakorlatot.

Délután az előkészületeket követően kizárólag városi veszélyeket szimuláltak. Ez alapján első feladatként egy kifelé dőlő házfal megtámasztása szerepelt, szabályos dúcolással. A feltételezett helyzetnek megfelelően sérültek kimentése is feladatként jelentkezett egy földrengésben károsodott épületből. A sikeres mentés érdekében alpin technikás mentést alkalmaztak emeltről, valamint elzárt területre faláttöréssel jutottak be. A biztonságos munkavégzés érdekében az épületet belülről is alá kellett dúcolni.

További feladat volt, hogy eltünt, sérült gyerekeket kellett felkutatni keresésre kiképzett kutyákkal. Eger városára jellemző a kiterjedt pincerendszer, ezért a mentőcsapatok azt a feladatot kapták, hogy sérült gyerekeket mentsenek ki teljesen sötét környezetből. Ezeket a körülményeket az Egri Vár kazamata rendszerében imitáltuk. A feladatot nehezítette, hogy a sérülteket egy szűk, kanyargós lépcsőn keresztül kellett kimenteni.

Szombaton az Egerszalóki víztározónál folytatódik a gyakorlat, ahol árvízi és a vizek kártételei elleni védekezésből adnak számot a mentőcsoportok: feladataik közótt szerepel többek között nyűlgát építés, a védművek bordás megtámasztása, jászolgát-építés, buzgár elfojtás és fóliázás.

Forrás: Heol

1. HEVES MEGYEI

AMATŐR KÉPZŐ-ÉS IPARMŰVÉSZETI TÁRLAT 2014.

Az Egri Kulturális és Művészeti Központ és a Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézmény negyedik alkalommal hirdeti meg Megyei Amatőr Tárlat címmel pályázatát nem hivatásos képző-és iparművészeknek. A pályázaton részt vehet minden 16. életévét betöltött alkotó, aki nem végzett képző vagy iparművészeti főiskolát/egyetemet és nem hivatásszerűen foglalkozik alkotómunkával.

A tárlat nevezési kategóriái

Képzőművészeti kategóriában: festészet, a grafika bármely ága, kisplasztika szobrászat, tűzzománc, valamint új vizuális kísérleti műfajok, mint a video-installáció (amelyek bemutatásához a szükséges technikai feltételeket az alkotó biztosítja).

Iparművészeti kategóriában: minden, ami a tárgyalkotás körébe tartozik – kivéve a népművészeti tárgyalkotást – függetlenül az anyagától (textil, kerámia, kovácsoltvas, játék).

A pályamunkákat 3 tagú szakmai zsűri értékeli.

Nevezési feltételek

Egy alkotó a megyei zsűrihez műfajonként három-három művet adhat be.

Az alkotásokat csak kiállításra kész állapotban fogadjuk el.

Az alkotások hátoldalán kérjük feltüntetni:

alkotó neve, címe,e-mail címe, telefonszáma, életkora, alkotás címe, technikája, mérete.

Méretkorlát 50x70, 70x100, illetve festménynél 1 m2-nél nem nagyobb felület.

Jelentkezés

Jelentkezési lap beküldésével, amely igényelhető a rendező intézményekben, vagy letölthető a www.ekmk.eu honlapról.

Az alkotások beszállítása a jelentkezési lapok leadásával együtt:

1. október 28. 9-17 óráig

Leadás helye : I. helyszín: EKMK Vitkovics Alkotóház //Eger, Széchenyi utca 55./

1. helyszín:Mátra Művelődési Központ/ Gyöngyös,Barátok tere 6./

 

Nevezési díj: 1000Ft/ fő, diákoknak 500Ft/fő

A befizetés átutalással, csekken, készpénzzel vagy számla ellenében történik

Díjazás

a megyei kiállításon a zsűri javaslata alapján képző- és iparművészeti kategóriában, műfaji szempontok alapján megosztva 3-3 díj + 2 különdíj kerülhet kiosztásra.

Megnyitó és díjátadás: 2014. november 8. 17.00 óra

EKMK Vitkovics Alkotóház Galéria (Eger, Széchenyi út 55.).

Információ: Gyöngy Csilla 36/515-051, Makovinyi Melinda: 37/312-282 telefonszámon.

           Kívánunk az iskolai műhelyeknek, képzőművészeti köröknek és

egyéni alkotóknak sikeres és tartalmas alkotómunkát!

A szőlővel, csakúgy, mint a borral szemben, nincs büszkeség és felsőbbrendűség. Mindkettő megköveteli az alázatosságot, a folyamatos odafigyelést. Itt nincs kapkodás, csak kitartó munka és figyelem, mert ha egy pillanatig magára hagyod, elvesztetted.

A szüret időpontjának megválasztása mindig komoly fejtörést okoz a szőlész-borász életében. Nagy rutin és szakmai tapasztalat szükséges hozzá, hogy ne aludjon sokat a szőlő a határban, de korán se kerüljön be a pincébe. Ha nem tökéletes az időpont, a bor látja kárát. A szüret megkezdődött a Demeter Birtokon a Menoire, az Oportó és Szürkebarát szőlők szedésével.

A Menoire 20, az Oportó 19,5, a Szürkebarát 21 mustfokos. A mennyiség, minden szőlőterületen az elvárt, a terméskorlátozásnak megfelelő 55 – 65 mázsa hektáronként. Az már most jól látható, a 2014-es évjáratú borokban sok lesz a változatosság: könnyű-gyümölcsös fehérek, testes vörösek és kellemes meglepetések várnak a borfogyasztókra.

Jó alkalom a szüret (is) a visszaemlékezésre: az első Turán dűlőszelektált bort 2006-ban készítette a Demeter Pincészet, ami nagy sikert aratott Bordeauxban – ezüstérmet kapott. A következő évjárat, a 2007-es volt. Idén 50 éves a Turán története, ami természetesen Egerből indult világkörüli útjára. Mi pedig büszkén és hálával gondolunk azokra, akik megteremtették az alapokat a mi munkánkhoz.

Turán történet: idén 50 éve annak, hogy Egerben Csizmazia Darab József és Bereznai László nemesítette a Turán szőlőfajtát. ( A Bikavér 8 – Teinturier x Kadarka - és Gárdonyi Géza – Medoc noir x Csabagyöngye - szülőktől származik). A kísérletezés több évtizedes munka, melynek eredménye a hitelesítés. Fajtajelöltként az Agria nevet viselte, mivel erre nem kaptak engedélyt, Turán néven jegyezték be az alapvetően Bikavér alapanyagnak szánt fajtát. A tapasztalatok azt mutatják önálló borként is kiválóan bizonyít.

Turán fajtajelleg: tőkéje, vesszője közepes, lombozata szellős, fürtje tömött, az érett bogyók gömbölyűek, kékes feketék. Leve erős festő. Ősszel a Turán lombozata sötétvörösre színeződik. Igényes a talaj szerkezetére.

A Demeter Pincészet 20 hektáros területen gazdálkodik. A szőlők többsége kékszőlő fajta: Cabernet franc, Kékfrankos, Merlot, Menoire, Oportó, Kadarka, a fehérek: Szürkebarát, Hárslevelű, Chardonnay és Olaszrizling. A dűlők az Egri Borvidék kiváló területein találhatók: Eged-hegy, Gesztenyés, Felső Galagonyás, Merengő, Öreg-hegy.

Demeter Csaba, a hagyomány és az érték megteremtője és támogatója

Egy 19 és egy 17 éves fiú öngyújtóval égetett meg egy sünt Kompolton.

Bejelentés érkezett a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságra, hogy egy kompolti utcában két fiatalt ért tetten az egyik polgárőr állatkínzás közben. A két fiú öngyújtóval akarta felgyújtani az állatot, közben olvadt műanyaggal is kínozták.

A polgárőr feltartóztatta az elkövetőket és értesítette a rendőrséget. Az állatot a körzeti megbízott magához vette éjszakára, amíg kórházba tudták szállítani.

A sérült sünt állatorvos megvizsgálta, fájdalomcsillapítóval kezelte. Valószínűleg megúszta a süni elsőfokú égési sérülésekkel a kalandot.

A lábadozás idejére egy önkéntes fogadta be a kis állatot: ha 2 hét alatt meggyógyul, akkor a közelben szabadon engedik, ha nem, akkor a gyöngyösi állatkertben fog áttelelni.

A rendőrség állatkínzás miatt megindította az eljárást.

Költségeit visszavágja, de munkavállalói létszámát nem csökkenti a Mátrai Erőmű, amely fejleszti a bányáit és jövőre felépítheti a naperőművét.

Költségcsökkentéssel és fejlesztésekkel alkalmazkodik a piaci viszonyokhoz a Mátrai Erőmű Zrt. A villamos energia ára az utóbbi egy, másfél évben tovább csökkent, ez az ország második legnagyobb erőművétől is intézkedéseket kívánt.

– Megőrizzük kapacitásunkat, s okosan igyekszünk fejleszteni. A lignit alapú villamosenergia-termelés nagy belföldi hozzáadott értékkel bír, a gazdaság kiszámítható szegmense. Tevékenységünket úgy fejlesztjük, hogy megfeleljünk a műszaki, gazdasági, környezetvédelmi kihívásoknak. Stabil, kiszámítható működést kell garantálnunk. Az áramárak csökkenésével a jövedelemtermelő képesség is visszaesik, piaci pozíciónkat éppen ezért csak költségcsökkentéssel őrizhetjük meg – mondta a cég bányásznapi ünnepségén Derekas Barnabás, a vállalat igazgatóságának elnökhelyettese.

Hozzátette, ez nem létszámleépítés. Korábban a természetes fogyást nem pótolták, a mostani termelési szint feladataihoz igazodik az állományi létszám. A vállalat az anyagokat igyekszik olcsóbban beszerezni, illetve beszállítók felé él árcsökkentéssel, de a technológiát is optimalizálják. A bevételeket is növelni kívánják, például a szén lakossági, illetve harmadik félnek történő értékesítésével. A társaság több lábon áll, hiszen ipari parkot is üzemeltet, amelybe vannak jelentkező vállalkozások. A gabona-feldolgozó területét már előkészítették, a szerződést megkötötték, már csak a beruházó betelepülésére várnak. Az ipari parkon keresztül gazdaságfejlesztési pályázatokon való indulásra is nyílik lehetőség.

Az első nyolc hónapban idén 5,7 millió tonna lignitet bányásztak Visontán és Bükkábrányban, ez alapján elérhetik a 9 millió tonnát is. Az eredeti tervekben nyolcmillió tonna lignit bányászata szerepelt, ám a harmadik félnek az exportra történő értékesítés növekedett. A lakossági eladásokban a korán beköszöntő tavasz kis visszaesés hozott, ám ismét beindult a piac, év végére a tavalyihoz hasonló mennyiséggel számolnak. A lakossági értékesítésben továbbra is a bükkábrányi bánya játszik jelentősebb szerepet, hiszen az ott bányászott lignit fűtőértéke és egyéb tulajdonságai jobban kedveznek az otthoni felhasználásnak.

– A középtávú terveinkben továbbra is a kétbányás működéssel számolunk, s éves szinten nyolcmillió tonna lignit bányászatával. A szén felhasználásában elsőbbséget élvez az erőmű, amely fontos eleme a hazai villamosenergia-rendszernek. A 2015-ös évre már lekötöttük az erőmű által termelendő áramot – tért ki a következő időszakra Derekas Barnabás.

 A Mátrai Erőmű Zrt. már lekötötte a jövő évben előállítandó villamos energiát. A két bányában összesen nyolcmillió tonna lignit kitermelésével számolnak.

A cég tervei között beruházások is szerepelnek. A bükkábrányi bányában áthelyezik a 220-400 kilovoltos vezetékeket, Visontán pedig folytatódik a Keleti II-es bánya előterének, azaz az új Keleti III-as bánya területének a feltárása. Itt infrastrukturális fejlesztések zajlanak, áthelyezik a Tarnóca-patak medrét, hidakat építenek, előkészítik a bányászatot, víztelenítik a területet, kialakítják az energiaellátást. Jövőre az első géplánc is megérkezik, s akkor elkezdődhet az üzemszerű letakarítás. A naperőmű építésének előkészületei folynak, az engedélyeket megkapták, pályázatot írtak ki a megvalósításra, ami jövőre meg is kezdődhet.

Nagy fejlesztések kellenek az energiaiparban Rabi Ferenc, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a következő években érkező 12 ezer milliárd forintnyi uniós forrásból az energiaszektorban is kell, hogy ösztönözzenek beruházásokat. Emlékeztetett arra, hogy Németországban decemberben adtak át egy új, 46 százalékos hatásfokú, 750 megawattos szénerőművet, s arra is, hogy 2025-re a szén szerepét az energiatermelésben minimálisra csökkentenék. Felelevenítette, a visontai bányászat 50 éve kezdődött, abban, hogy a Mátrai Erőmű sikeres, a mostaniak és az elődök munkája is benne van. Ahhoz, hogy a munka megmaradjon, most kell komoly döntéseket hozni.

 

Forrás: HEOL

Fotó: Lénárt Márton