Keresés: „gazda” (451 találat)

Országos konferenciát rendezett Egerben a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége és a Gazdasági Versenyhivatal „A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló irányelv hatása és átültetésének tapasztalatai” címmel. Az eszmecseréről sajtótájékoztató keretében számoltak be ma délben a Hotel Flórában.

Dr. Baranovszky György a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének ügyvezető elnöke elmondta, hogy a kétnapos konferencián a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó törvény tapasztalatait mutatták be az érintett hatóságok vezetői. Felvetődött, hogy indokolt áttekinteni a szabályozást, s ha szükséges, akkor módosításokat kell végezni.

A fogyasztóvédelem területén nagy előrelépést jelentett a két évvel ezelőtt megjelent törvény – emelte ki dr. Fülöp Zsuzsanna a Nemzeti Fogyasztóvédelmi hatóság munkatársa. A hatóság ezzel megkapta a lehetőséget, hogy érdemben, hatékonyan, közigazgatási úton is felléphessen a megtévesztő, tisztességtelen magatartásformákkal szemben. Az eddigi eredmények tekintetében elmondható, hogy 2009-ben közel 100, míg 2010 első félévében közel 400 esetben került sor jogsértés megállapítására. A tapasztalatok szerint ebben élen járnak a nagy üzletláncok. A kis- és középvállalkozásoknál a jogszabályok megismertetésére, a fogyasztóknál pedig a vásárlási öntudatosságra szükséges hangsúlyt fektetni – tette hozzá.

Képzésekkel a jól működő piacgazdaságért

Pintér István a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) újonnan kinevezett főigazgatójának meggyőződése, hogy a fogyasztók elégedettségéhez szükség van a vállalkozók képzésére.

"Ha a vállalkozók nem ismerik a jogszabályokat, akkor nincsen vállalkozói jogkövető magatartási forma, ezáltal nincs fogyasztói megelégedettség. Ha nincs fogyasztói megelégedettség, akkor a fogyasztóknak nincs piaci részvételi aktivitásuk. Ennek hiányában sehol a világon nincs jól működő piacgazdaság."

Dr. Kiss Attila, az Egerfood Regionális Tudásközpont igazgatója beszámolt arról, hogy a képzés és a társadalmi ügyek iránt leginkább fogékony főiskolai hallgatók körében próbálják elsősorban a tudatos fogyasztóvá válás folyamatát elősegíteni. Ebben a folyamatban játszik kulcsszerepet az országban elsőként az EKF-en létrehozott tanácsadói iroda, amely a magyar felsőoktatás rendszerében úttörő jellegű kezdeményezés. A projektet az egri főiskola és a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége indítja, melyet szeretnének kiterjeszteni az ország több felsőfokú intézményére is, annak érdekében, hogy a fogyasztók helyben fordulhassanak segítségért a tanácsadókhoz.

Az oktatásról szólva elhangzott, hogy az EKF korábban már elindított egy fogyasztóvédelmi másoddiplomás képzést. A további célok, hogy ne csak a diplomásokat, hanem a társadalom szélesebb rétegét bevonják ebbe a folyamatba. Ezért kezdeményezték – a most még akkreditáció alatt álló – valószínűleg februárban induló „Élelmiszerminőségi és fogyasztóvédelmi szakasszisztens” nevű felsőfokú szakképzést, ahová érettségivel rendelkezők jelentkezhetnek.

Pintér István a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója az új fogyasztóvédelmi politika céljairól szólt. A vállalkozói oldal számára is szeretnének kidolgozni egy 30-60-90 órás képzést, amelyet minden vállalkozás, tevékenységének megfelelően végezhetne el. Itt megismerhetnék például a jogszabályokat, ami alapján lehetővé válna a vállalkozói jogkövető magatartási forma. A képzést legkésőbb jövő tavaszra le kell tenniük a kormány elé – szögezte le Pintér István. Ha a vállalkozók megismerik a jogszabályokat, akkor megvalósulhat a fogyasztóvédelem legfőbb célkitűzése, vagyis a piaci egyensúly létrehozása a piac két szereplője, vállalkozó és fogyasztó között.

Forrás: Egriszín

A polgármestert bírálta a hétfői rendkívüli közgyűlést értékelő sajtótájékoztatóján Bányász Róbert képviselő, aki szerint Habis László nem volt a helyzet ura, és elhárította a neki szánt kérdéseket. A polgármester közleményben reagált a „Kepes projektet” érintő állításokra.

Eger város Közgyűlése hétfői rendkívüli ülésén a képviselők többsége nem támogatta az Ifjúsági Ház hasznosításáról szóló szerződés felbontását, amelyet Bányász Róberték kezdeményeztek. A mostani szavazás megerősítette, hogy az épület felújítása után a Kepes hagyatékot bemutató kiállítóhelyet hoznak létre.
Bányász Róbert, az Együtt A fejlődő Városunkért Egyesület elnöke értékelve a szavazás eredményét, tájékoztatóján kijelentette, hogy erkölcsileg a határozat visszavonását támogatók győztek. Elhangzott az is, hogy láthatóan semmi alapja nincs a Kepes központ gazdaságos működésének, a kételkedők utána fognak járni, valójában milyen céllal van szükség a szóban forgó ingatlanra.

Habis László polgármester közleményben reagált Bányász Róbert sajtótájékoztatóján elhangzottakra. Szerinte értelmetlen volt  rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezni, tekintettel arra, hogy egy olyan döntésről volt szó, melynek végrehajtásáról szóló tájékoztatót már tavaly októberben elfogadta a testület.
A polgármester szerint a város vagyonának eltékozlásáról szóló feltételezés alaptalan, mivel az együttműködés révén gazdagodik a város, az épület Eger tulajdonában marad, nem jön létre a rekonstrukció kapcsán közös tulajdon.

Az „Együtt a fejlődő Városunkért Egyesület” korábbi elnevezésében szerepelt az Eger kifejezés, aminek használatával kapcsolatban aggályok merültek fel. Bányász szerint korábbi nevüket azért kellett megváltoztatniuk, mert a város nem járult hozzá, hogy az elnevezés tartalmazza az Eger szót.
A város hivatalos közleménye szerint előzetes engedély alapján használható a kifejezés, az Eger város címerének és zászlójának használatát szabályozó, 4/92(II.11) számú rendelet alapján.
„Az erre vonatkozó kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani. Bányász Róbert valótlanságot állít azzal, hogy „a hatalom szólt közbe” az egyesület nevének választásakor. Kérelmüket mindez idáig nem nyújtották be a polgármesterhez.” – tartalmazza a közlemény.

Forrás: Egriszín

A közoktatás minőségi javítása a célja annak a TÁMOP pályázatok által működtetett projektnek, melyet ma délelőtt mutattak be a Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézményénél.

A „Megújuló pedagógia: hálózati együttműködés Észak-Magyarországon” című projekt feladata, a kompetencia alapú oktatásra való átállás, az esélynövelés a segítése, referenciaintézmények létrehozásával a közoktatási intézmények közötti horizontális együttműködés kiépítése.
Az elmúlt évtizedekben, a 90-es évek kezdetétől az eredményesség, hatékonyság, irányítás, finanszírozás tekintetében nagy változásokon keresztülment magyar közoktatás rendszere további fejlesztését, megújítását célozza a TÁMOP "Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek" című projekt, mely a közoktatási intézmények hálózati típusú regionális, térségi szintű együttműködésének kialakításával, fejlesztésével, valamint fejlesztési szolgáltatások nyújtásával vállal szerepet a régióban. A projekt számára az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: 418 194 392 Ft.
A projekt keretében a projektmenedzsment felügyeletével projektiroda működik, melynek munkatársai három helyszínen végzik tevékenységüket. Honlapunk segítségével és egyéb formában is folyamatosan információkkal látjuk el az érdeklődőket. Tájékoztató fórumok, konzultációs napok, workshopok szervezésével kívánjuk minél szélesebb körhöz eljuttatni azokat a hasznos ismereteket, amelyek a pedagógiai gyakorlat gazdagítását, megújítását, hatékonyabbá tételét szolgálják.

Forrás: Egriszín

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat júniusi adatai alapján 3,6 %-kal csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma Heves megyében az egy hónappal korábbi adatokhoz képest.

A nyilvánosságra hozott adatok alapján a megyében 19475-en kénytelenek bejelentett munka nélkül élni. Júniusban 726-an találtak maguknak munkahelyet. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a megyében a gazdaságilag aktív népesség 14,7 százaléka él munka nélkül.

Szűkebb hazánkban a júniusi adatok szerint 1858 volt a nyilvántartott álláskereső pályakezdők létszáma, ez mindössze 9-el több, mint az előző havi összesítés eredménye. Júniusban Heves megyében 1713 álláshelyet jelentettek be, míg a hónap folyamán megszűnt álláshelyek száma 1387 volt.

Forrás: Egriszín

Csütörtökön meghúzták a felsőoktatásban a ponthatárokat. Az is kiderült, melyik intézménybe hány hallgatót vehettek fel. Megyénk két főiskolájának vezetőit rövid értékelésre kértük.

– Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) jelentkezési mutatói a korábbi éveket is meghaladóan jók voltak – tudtuk meg az intézmény rektorától, dr. Hauser Zoltántól.
– A mennyiségi mutatók is fontosak, de a minőségnek rendkívül nagy a szerepe. Örömmel vettük, hogy több szak esetében magasra került a ponthatár – mondotta az EKF rektora.
Dr. Hauser Zoltán szerint a nem feltétlenül egyenlő esélyekkel zajló versenyben különösen jelentős az a teljesítmény, amit az egri főiskola az alapeljárásban elért több mint 2500 felvett hallgatójával. A pótfelvételi után is jöhetnek még diákok. A rektor úgy látja, annak is nagy a jelentősége, hogy az egri főiskolára bekerültek háromnegyede támogatott képzésben tanulhat.

Nyolcszáz körüli a mesterszintű tanulmányokra felvételt nyertek száma. Az összes felvett diák fele tanul majd nappali tagozaton. A karok közötti „versenyben” a természettudományi kar bizonyult legnépszerűbbnek, a testnevelés és sport szakirány miatt. Alig maradt el tőlük a tanárképzési és tudástechnológiai kar. Gyengült viszont a humán és társadalomtudományok elsődlegessége, mivel az államilag támogatott képzésbe kevesebb jelentkezőt vehettek fel.

Helgertné Dr. Szabó Ilona, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola (KRF) oktatási rektorhelyettese szerint a mostani felvételi eljárásban az történt, amire számítottak.
– Az első olyan évünk az idei, amikor főiskolánkon kétfelé váltak az eljárások, hiszen februárban már felvételiztek hozzánk keresztféléves képzésre – jelentette ki. Csak a számokat nézve az idén több hallgatót tudtak felvenni államilag támogatott képzésbe. A pótfelvételi adatok híján is nagyon pozitív, hogy sikerült bővíteni a KRF képzési kínálatát alapszakokkal és felsőfokú szakképzésekkel.

Az egri főiskola alapítványa is támogatást nyújt

– Néhány szak esetében már tömeges volt a magas pontszámmal be nem kerültek száma – mondotta dr. Hauser Zoltán rektor. – Mi az értéket, a teljesítményt, a minőséget fontosnak tartjuk. Ezért is döntött úgy az intézmény vezetése, hogy a Líceum pro Scientiis Alapítvány tehetséget gondozó támogatásával az idén is a minőségi teljesítmény mellé áll. Átvállalja a kiemelkedő pontszámmal most felvett vagy pótfelvételin bekerülő költségtérítéses hallgatók térítési díját egy félévre.

– Az is öröm, hogy a gazdasági informatikus alapszakot 23-as létszámmal indítani tudjuk, hiszen az engedélyt január 23-án kaptuk meg rá, így szinte nem is volt időnk a „reklámozására” – fogalmazott Helgertné Dr. Szabó Ilona.
Most 730 elsős nyert felvételt a gyöngyösi főiskolára. Az intézmény a pótfelvételin bekerülőkkel együtt 1100–1200 új hallgatóval számol, hasonlóan az utóbbi évekhez. Levelező tagozaton érzékelhető némi létszámcsökkenés, főleg a költségtérítéses körben. Ez érthető is, hiszen a családok gazdasági helyzete romlott, amit még az árvizek és katasztrófák is megfejeltek abban a térségben, ahonnan a KRF hallgatói utánpótlásának jelentős része érkezik.

– Azok a tehetséges fiatalok, akiket a rendkívüli helyzet sújtott, a Károly Róbert Főiskoláért Alapítványhoz benyújtott pályázat alapján támogatásban részesülhetnek tanulmányaik megkezdése, folytatása érdekében. A lehetőséget kiterjesztik az újonnan felvettekre  is – mondotta Helgertné Dr. Szabó Ilona.

Forrás: Heol

• Önkormányzati Választás 2010
• Közélet
  • Önkormányzat
  • Közgyűlés
  • Civil
  • Színterjú
• Gazdaság
• Kultúra
  • Színház
  • Szinterjú
• Oktatás
• Sport
  • Labdarúgás
  • Vízilabda
  • Küzdősport
  • Úszás
  • Sportélet
  • Kosárlabda
• Kék hírek

      Küldjön hírt Ön is!

Tizenhetedik alkalommal rendezik meg július 22. és 28. között az Egri Fotóművészeti Alkotótábort, melynek tegnap délután bemutatott nyitókiállításán a Pusztinai Nemzetközi Alkotótábor munkáiból látható válogatás. Az alkotótábor vendégei négy országból érkeztek Egerbe.

A 17. Egri Fotóművészeti Alkotótábort, amely szakmai és fakultatív programokkal várja az érdeklődőket.
A tábort a Heves Megyei Fotóklub szervezi. A kezdetekben az volt az elképzelés, hogy összehívják a megye fotósait egy találkozóra, ahol megvitathatják munkáikat, tanácsokat adhatnak, tapasztalatot cserélhetnek. A tábor az idők során egyre inkább kibővült, országosan ismertté vált, majd később már határon túlról is érkeztek vendégek. A mostani találkozóra felvidékről, a délvidékről és Erdélyből is érkeztek vendégek.
Az idei találkozó szakmai programjai között szerepelnek vetített képes előadások, digiporáma bemutatók, a Homonnai Fotóklub és a Hargita Megyei Kulturális Központ fotóanyagának bemutatója, gyakorlati bemutatók, kiállítások.
A szakmai munkát, mint minden évben fakultatív programok, fotókirándulások egészítik ki, mely során az idén egri pincékbe, a Mátrai Hőerőműbe, Noszvaj környékéra a kaptárkövekhez látogatnak el a résztvevők.
Molnár István Géza fotóművész, a tábor egyik szervezője elmondta, hogy a találkozó lényege, hogy a különböző helyekről érkezett résztvevők felfedezzék a helyi adottságokat, a környezetet, és jó fényképeket készítsenek. A termést mindig a következő évben elemzik, értékelik.
A programban ajánlások vannak, amelyek alapján ki-ki megtalálhatja a leginkább kedvelt területét.

Forrás: Egriszín

A polgármester és az EVAT Zrt. vezetése felé intézte a felsővárosi Biomassza üzemmel kapcsolatos kérdéseit mai sajtótájékoztatóján Jánosi Zoltán szocialista egri önkormányzati képviselő. Jánosi a július 26-i rendkívüli közgyűlésen szeretne válaszokat kapni kérdéseire.

Nézze meg videónkat!

Ki fizeti a révészt? – tette fel a kérdést a nemrég tervbe vett biomassza erőmű kapcsán ma délelőtti sajtótájékoztatóján Jánosi Zoltán tanácsnok, aki felsővárosi képviselőként aggályát fejezte ki a város vezetése és az EVAT Zrt. vezetése felé.

A képviselő az Eger lakosságának jelentős részét érintő beruházással kapcsolatban azt kifogásolja, hogy a 15 évre megkötött szerződés részleteit nem ismerni, és az erőmű megépítését az önkormányzat cége helyett egy egynapos kft-re bízták.

A távfűtéses lakásban élő emberek kiszolgáltatott helyzetben vannak, ezért a nemrégiben bejelentett, a felsővárosban megépítésre kerülő biomassza erőmű különösen érdekes kérdéseket vet fel.
Jánosi Zoltán szocialista önkormányzati képviselő hangsúlyozta, hogy a beruházással kapcsolatos, 15 évre megkötött szerződés részleteiről sem a lakosságot, sem a képviselőket nem tájékoztatták. Ez az ismeretlen szerződés a városban élők jelentős részét érinti, ugyanis a távfűtés szolgáltatást igénybe vevők számára hosszú távon növeli a költségeket az, hogy a beruházást egy gazdasági vállalkozásra bízták. Így négyszer annyiba is kerülhet a lakosságnak a magánvállalkozás keretében megépülő, az egri távfűtőhálózatot működtető biomassza-erőmű.
Ha a város önkormányzati pályázat keretében valósítaná meg a beruházást, olcsóbb hitelt kapna rá és nem haszonszerzés céllal működtetné azt, míg a gazdasági társaság nyilvánvalóan hasznot akar.
A sajtótájékoztatón az is felmerült, hogy önkormányzati tulajdonú, a távfűtést működtető EVAT Zrt. választotta ki a beruházót, így övé a felelősség. Az 1,4 milliárd forint értékű fejlesztés nem került a közgyűlés elé. Az elképzelések szerint, az erőművet 2011 januárjától működtetné a városban a június végén az 500 ezer forint tőkével bejegyzett budapesti EBT Energy Kft, amely 15 évre kapta meg az üzemeltetési jogot.
Mint ismeretes nincs erre vonatkozó törvényi előírás, de a képviselő szerint etikus lett volna a képviselő-testület elé tárni az ügyet.
Jánosi Zoltán beszámolt arról is, hogy az elmúlt évtizedben igen jelentős fejlődésen ment keresztül a Felsőváros, s ennek egyik jelentős lépése volt a panelprogram, amelynek jól látható eredményeként korszerűsítették az épületeket. A felújítási konstrukcióban jelentősen csökkent a lakosság rezsiköltsége, 30-40 %-os megtakarítás látható a szolgáltató kimutatásából.
A jelenlegi városvezetés ezt a támogatást nem biztosítja, így a felújítások megtorpantak.
2004-ben a baloldali többség elfogadta a levegőminőség védelméről szóló rendeletet, melynek eredményeként új fogyasztók csatlakoztak a távfűtő rendszerre, aminek eredményeképpen a költségek csökkentek.

A képviselő hangsúlyozta, hogy a biomassza erőművel kapcsolatos szerződést nem ismerjük, nem tudni milyen adatok, számok találhatók benne. Számára az is érhetetlen, hogy a rendelkezésre álló pályázatok közül miért nem vett igénybe egyet sem az EVAT Zrt, amikor jelenleg hat pályázati kiírás létezik megújuló energiaforrások témában.

Az ügy kapcsán ellenérvként felmerült, hogy a szakmai eljárásban semmi hiba nem történt, hiszen az önkormányzat nem képes technikailag létrehozni egy ilyen beruházást, ezért kell piaci szereplőt bevonni. Ez a kiválasztás viszont szakmai érvekkel, másfél év alatt az Evat részéről több fordulóban történt.

Forrás: Egriszín

Reagálás

Jánosi Zoltán sajtótájékoztatóján elhangzottakra

Január elsejétől a jogszabályok változása miatt jelentősen emelkedik a gázmotoros erőművek költsége, emiatt volt szükség egy olyan megoldás keresésére, amellyel elkerülhető egy drasztikus, 30 százalékos hődíj-emelés. A társaság ebben a konstrukcióban az eddigiek szerint, a gázmotoros programhoz hasonlóan hőt vásárol, nincs szó privatizációról.

A tervekről az  EVAT  Zrt.  tájékoztatta a közvéleményt, a folyamat a nyilvánosság előtt zajlott, s az illetékes bizottságok tárgyalták az anyagot.

A projekt előnye, hogy megszűnik a gáz árától való egyoldalú függőség, egy helyi cég, az Egererdő Zrt. kap megrendelést a fűtőanyag szállítására, helyi munkaerőt alkalmaznak. A beruházás  nyomán  csökken a zaj- és  a szén-dioxid terhelés. 

A pályázati lehetőség kihasználásához  pedig nincs meg az EVAT Zrt. részéről  félmilliárdot meghaladó  önerő és  hosszadalmas, közel két éves a beruházási  folyamat, emiatt elkerülhetetlen lenne a jövő év eleji nagymértékű áremelés.  A szakcég hatékonyan tudja magas színvonalon nyújtani a szolgáltatást és a beruházási költség sem a város kasszáját terheli.

A konstrukció  tömeges fizetésképtelenséget, szociális válsághelyzetet akadályoz meg.

Sajnálatos, hogy az emberek valós érdekeit szolgáló, szakmailag megalapozott terveket  politikai csatározás tárgyává 

teszik, a tények figyelmen kívül hagyásával.

Habis László                                                 Várkonyi György

Eger MJV polgármestere                            ügyvezető igazgató, EVAT Zrt.

Negyedik alkalommal vette kezdetét a város kulcsainak jelképes átadásával a Történelmi Vigasságok elnevezésű hagyományőrző kavalkád Egerben. A középkor hangulatát idéző rendezvény idei vendége Debrecen városa és a híres neves Virágkarnevál.

Már délután elözönlötték a Dobó teret a középkori és reneszánsz ruhába öltözött résztvevők, akik között udvarhölgyeket, udvaroncokat, hercegeket mutatványosokat és előkelőket talált az arra járó. Régi zene, majd zászlóforgatók előadása szórakoztatta a nagyérdeműt, míg a város elöljárója a hagyományőrző csoportok élén be nem vonult a Középkori Piac9térre.
A bevonuló menet élén Habis László polgármester köszöntötte a téren összegyűlt színes sokadalmat, amelyben az egyszerű polgároktól a cspürágókon át a lovagokig sokféle alak megfordult, ki a saját lábán, ki hosszú gólyalábakon lépegetve, jócskán az emberek feje fölé magasodva.
Valahogy úgy zajlik a program, ahogyan a középkorban élhette a város a mindennapi életét, hangsúlyozta a polgármester megnyitóbeszédében. Habis László köszöntötte a Debrecen városát képviselő alpolgármestert, hozzátéve hogy a jövőben is bízik a két város együttműködésében.
Debrecen üdvözletét hozva a város alpolgármestere, Somogyi Béla köszöntötte Egert a sokasággal megtelt Dobó téren. Az Egerrel példaértékű kapcsolatokat tartó Debrecen is büszke évszázados hagyományaira, s az ország második városaként igyekszik példát mutatni arra, hogyan lehet kapcsolatokat építeni és ápolni. Egerrel nagyon jó ez a viszony, amely révén a jövőben egymást is gazdagíthatja a két város, hangsúlyozta Debrecen alpolgármestere.
Az ünnepség a város jelképes kulcsinak átadásával folytatódott, majd a várban is kezdetét vette a hagyományos Végvári Vigasságok programsorozat.

Forrás: Egriszín

3 D-s vizuális képfeldolgozási technikákat bemutató kiállítás nyílt helyszíni fotózási lehetőséggel tegnap délután, a Városháza épületében. A tárlat megnyitóján az ötletgazda Gerják István mutatta be a szemet gyönyörködtető technikai megoldásokat.

A 3D-s technikák alapjait megismertető interaktív kiállítás ötlete két egri informatikus Gerják István és Király Sándor fejében született meg, képfeldolgozási tanulmányaik közben. A bemutatón olyan képektechnikákkal találkozhatunk, mint a sztereogram, vagy a városról készült 3D-s fotók.
A tervek szerint a kiállítás bővül, a látogatók elkészíthetik magukról a háromdimenziós portréjukat, amelyek kikerülnek a falakra. A képeket egy speciális szemüveggel lehet látni, a gyerekek számára a 3D-s rajzolási technikát is bemutatják.

Forrás: egriszín

Átalakította a 25 tulajdonosi joggyakorlása alatt álló cég vezetését a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) – közölte az állami pénzintézet. Az Egererdő Zrt. élére dr. Jung Lászlót nevezték ki.

A közlemény szerint a változások a kormányprogramban meghatározott hatékony és takarékos működés céljából történtek, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény megfelelő rendelkezése alapján.

Az MFB a társaságok igazgatóságait megszüntette, tagjaikat visszahívta. A változtatással összesen 102 igazgatósági tagság szűnt meg véglegesen. Az igazgatóság jogkörét mostantól mindenhol egyetlen felelős vezető – vezérigazgató, illetve ügyvezető – gyakorolja.

A közlemény szerint a vezetői feladatokat az EGERERDŐ Erdészeti Zrt. élén mostantól az eddigi általános és termelési vezérigazgató-helyettes,   dr. Jung László látja el. Rosta Gyula, a Mátrafüredi Erdészet vezetője ezután a Zalaerdő Erdészeti Zrt. élén dolgozik majd, míg a Felsőtárkányi Erdészet eddigi vezetőjét, Zay Adorjánt, az Északerdő Erdőgazdasági Zrt. élére nevezték ki.

Megújultak a cégek felügyelő bizottságai is. Eddig 108 felügyelő bizottsági tagnak volt megbízatása, mégpedig díjazással és egyéb juttatásokkal. Az új felügyelőbizottság mindenhol háromtagú (összesen 75 tag), ők a tevékenységükért nem részesülnek tiszteletdíjban.

Forrás: Heol