Több, mint 200 résztvevője volt az idei polgári bálnak, melyet jótékony céllal rendeztek meg, immár harmadik alkalommal. Az ide bevételt az egri és a gyöngyösi autista szervezetek részére ajánlották fel. A rendezvényt az egri Fidesz szervezet indította útjára, melyhez csatlakozott Eger, és a megyei közgyűlés polgári frakciója.
Február 11-e a Magyar Köztársaság Rendőrségének hivatalos véradónapja.
Ezen neves nap alkalmából ma délelőtt Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban az egyenruhásokat és a segíteni szándékozó civilek véradással tisztelegtek.
Három évvel ezelőtt ezen a napon halt hősi halált Borbély Zoltán posztumusz hadnagy Esztergom-Kertvárosban. Az önkéntes akcióval az ő, s valamennyi szolgálatteljesítés közben elhunyt rendőr emléke előtt tisztelegtek az akció szervezői és résztvevői. A kezdeményezés egyben néma tiltakozás is volt az erőszak ellen. Ma szerte az országban 61 kapitányságon rendeztek pénteken, vagy az elmúlt napokban egy alkalmas, kiszállásos véradást. A megyeszékhelyen 56, a gyöngyösi kapitányságon 39, a hatvanin pedig 30 jelentkező adott vért. Zömmel rendőrségi dolgozók és már nyugállományba vonult rendőrök tartották tű alá a karjukat, de civilek is szép számban vettek részt az akcióban – tudtuk meg, Soltész Bálint megyei szóvivőtől.
Szabó Róbert, a Heves Megyei Önkormányzat elnöke közleményben reagált Hiesz György, Gyöngyös önkormányzatának Idegenforgalmi, Ifjúsági és Sportbizottságának elnöke mai sajtótájékoztatóján elhangzottakra. Úgy gondolja, hogy a költségvetési hiányhoz személy szerint Hiesz Györgynek és a korábbi szocialista vezetésnek is van köze.
A Heves Megyei Önkormányzat elnöke furcsállja, hogy Hiesz György Gyöngyös korábbi polgármestereként eddig nem aggódott a saját városa intézményeiért. Szabó Róbert szerint Heves megye és Gyöngyös érdeke egyaránt az, hogy ezek az intézmények jól működjenek. Emiatt kezdeményezett tárgyalást Gyöngyös új vezetésével. Örömmel tapasztalta, hogy Faragó László polgármester úrban megvan az a felelősségtudat, amely Hiesz György úrból és az előző, MSZP-s városvezetésből a jelek szerint hiányzott. A megyei önkormányzat és szűkebb hazánk városainak önkormányzatai között bevett gyakorlat, hogy az adott városok területén lévő megyei intézmények fenntartásához maguk a városok is hozzájárulnak. Az elmúlt években ezt egyedül Gyöngyös nem tette meg, ez valamiért nem volt fontos a korábbi városvezetés számára. A mai vezetés ellenben partnerként fogadta a megye kezdeményezését – áll a közleményben.
„Példaként említem, hogy csak a Mátra Múzeum működését - a normatív támogatásokon és az intézményi bevételeken túl - évente több mint 90 millió forinttal támogatja a megyei önkormányzat. Teszi mindezt úgy, hogy önkormányzatunknak nem kötelező törvényi feladata a múzeumfenntartás. Mégis, a megye érzi a felelősséget Gyöngyös városáért, hiszen az intézmény sikeressége Gyöngyös és egyúttal a megye hírnevét öregbíti. Számomra egyértelmű, hogy az a tisztességes, ha a működtetés költségeiből a város is részt vállal. Faragó László polgármester úr nyitottnak bizonyult az ügyben és meggyőződésem, hogy ez az igazi, felelős lokálpatrióta gondolkodás” – szerepel Szabó Róbert közleményében.
A közlemény végén a Heves Megyei Önkormányzat elnöke megjegyezte, hogy a Hiesz György úr által említett óriási költségvetési hiányhoz talán van némi köze személy szerint neki és az 1994-től 2010 októberéig regnáló szocialista városvezetésnek.
Az önkormányzatok költségvetéséről tartott sajtótájékoztatót az MSZP Gyöngyösön. A párt szerint most szembesülnek az önkormányzatok a költségvetés igazságtalanságaival, a Heves megyei Önkormányzat intézményei 50-70 millió forinttal kapnak kevesebbet.
Az eseményen részt vett Szabó Gyula, a Heves Megyei Közgyűlés Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottságának tagja, Hiesz György, Gyöngyös önkormányzatának Idegenforgalmi, Ifjúsági és Sportbizottságának elnöke, valamint Dr. Sós Tamás, Országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke.
Az MSZP szerint az önkormányzatok most szembesülnek a költségvetés igazságtalanságaival. 2011-ben jelentősen romlanak az önkormányzatok működési feltételei, ez közvetlenül kihat az adott településen élő emberek mindennapi életére. Reálértéken 80 milliárddal kevesebből gazdálkodhatnak az önkormányzatok, s nem kapták meg azt a plusz 120 milliárd forintot, amelyet a kormánypárok ellenzékben ígértek – hangzott el a tájékoztatón. A Heves megyei Önkormányzat intézményei 50-70 millió forinttal kapnak kevesebbet, így kevesebb jut oktatásra, egészségügyre, szociális területre – mondta Hiesz György.
Az MSZP ebből az alábbi következtetéseket vonta le: a FIDESZ helyben az „embertelen” megoldást választja, például bezárja a mátraházi idősotthont, ami elfogadhatatlan. Gyakorlatilag leáll a panellakások felújítási programja, mert csak a már megkötött szerződések kifizetésére különített el pénzt a költségvetés. „Katasztrófális” helyzetbe hozták a kistelepüléseket, amikor a közcélú foglalkoztatási munkalehetőségeket lecsökkentették. Feleannyi pénzből gazdálkodhatnak, mint az „Út a munkához” program keretében. Jelentős létszámleépítések lesznek az önkormányzati intézményeknél. Az előző évi összeg háromszorosa szerepel a költségvetésben a végkielégítések kifizetésére. Ez nyilvánvalóan látványosan érinti majd – a települések mellett – a közoktatási és a szociális szolgáltatások színvonalát. A „Nemzeti Ügyek Kormánya” az önkormányzati politikájában is mást tesz, mint amit ígért. Segítségnyújtás helyett kivéreztetés folyamata kezdődött el – áll az MSZP sajtóközleményében.
Megnyerte a Bornemissza Kupát az Eger-Eszterházy SzSE férfi kézilabda csapata. A tornát Gyöngyösön rendezték a hagyományos felkészülési tornát, amelyre a rendező Heves Megyei Kézilabda Szövetség nyolc csapatot hívott meg, Heves megyét négy gárda képviselte.
Minden mérkőzését megnyerte az Iványi Bálint csapata, az Eger-Eszterházy SzSE, a serleget így teljesen megérdemelten hódították el. Először az első csoportmeccsén az NB I/B keleti-csoport középmezőnyébe tartozó Csömör KSK-t győzte le a az egri csapat, majd a Gyöngyös II., és a Heves elleni selejtezőt is. A döntőt a Balassagyarmattal játszották, ahol 19-16 arányban győztek.
Forrás: Egriszín
Az MSZP szerint: A kormány által bemutatott Új Széchenyi Terv az Új Magyarország Fejlesztési Terv olcsó, rossz minőségű másolata.
A hangzatos szavakkal bejelentett fejlesztési irányok zöméről mára kiderült, hogy csupán az előző kormányok által megalkotott koncepció elemeinek átcímkézései.
Magyarország az elmúlt két ciklusban sikerrel állt át a nemzeti támogatási rendszerről az uniós szisztémára. A végbement intézményi átalakítás Európa-szerte elismert és hatékony pályázati koordinációt eredményezett. A szocialista kormányok 2004 és 2010 között több mint 4000 milliárd forint uniós támogatást hívtak le a Nemzeti Fejlesztési Terv, majd az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében.Heves megyében rekord méretű fejlesztések valósultak meg ebben az időszakban. Befejeződött a Parádi Szociális Otthon építése, a gyöngyösi Mátra Múzeum, az egri Török Fürdő és Reuma Kórház építése és felújítása, a hatvani buszpályaudvar. Folyamatban van az egri Líceum és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola fejlesztése. Iskolák, óvodák, vízelvezető rendszerek, szennyvízberuházások korábban nem látott mértékű megvalósítására került sor, vidéken az infrastruktúra fejlesztésére is.
Döntés van az Egri Vár, a poroszlói Ökopark, az egri Markhot Ferenc Kórház és a gyöngyösi Bugát Pál Kórház fejlesztéséről. Az elmúlt évek fejlesztéspolitikája tehát sikeres volt.
A szocialista kormányok a versenyképesség javítása mellett figyelmet fordítottak az esélyegyenlőségre és a fenntarthatóságra is. Ezzel összefüggésben az emberek mindennapi környezete is gyökeres változáson ment át.
Ezzel szemben a Fidesz-KDNP kormány az elmúlt hónapokban a szakadék szélére sodorta a pályázati rendszert. Források helyett csupán a pozíciókat osztogatta, szakértelem híján pedig hónapok óta áll a korábban működő rendszer. Nem véletlen, hogy már az Európai Bizottság is figyelmeztette a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökét, hogy sürgősen vegye vissza a megfelelő szakértelemmel rendelkező alkalmazottakat.
Csúsznak a pályázati kiírások, félő, hogy 2011 őszéig egyáltalán nem lesznek támogatási szerződések és csak 2012-ben történnek meg az első kifizetések. Ekkor már legalább 23 hónapja lesz a Fidesz kormányon anélkül, hogy bármit fejlesztett volna.
A kormány által bejelentett Új Széchenyi Terv ezért nem más, mint az Új Magyarország Fejlesztési Terv olcsó, rossz minőségű másolata.
Ráadásul a most megjelent akciótervekből olyan lényeges területek maradtak ki, mint a mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatását, önálló életvitelét segítő műhelyek, a tanórán kívüli nevelési feladatok, a regionális vérellátó központok, vagy a leghátrányosabb helyzetű kistérségek komplex beruházásainak támogatása.
Irreális - többek között - az Új Széchenyi Terv foglalkoztatási programja, hiszen ahhoz, hogy 10 év alatt 1 millió új munkahely jöjjön létre Magyarországon, ahhoz például ez Heves megyében évente két – a Mátrai Erőmű és a Bosch - nagyságrendű beruházást kellene megvalósítani. Valójában az elmúlt háromnegyed évben inkább visszalépés történt foglalkoztatásban.
Az MSZP szerint a jelenlegi kormány és az általa létrehozott intézményrendszer alkalmatlan arra, hogy megfelelő pályázati rendszert koordináljon, továbbá nem tesz határozott lépéseket annak érdekében, hogy a leszakadó térségekben élő emberek munkakörülményei és lakókörnyezete javuljon.
Forrás: Egriszín
Dr. Nagy Imre (MSZP) és Korózs Lajos (MSZP) képviselők azt nehezményezték, hogy Szabó Róbert(FIDESZ) közgyűlési elnök a megyei helyzettel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Újjászervezzük a megyét!”. Ez a kijelentés a szocialista képviselők szerint igen aggályos a tekintetben, hogy amennyiben a megoldást a bezárás jelenti, akkor valami nagyon nincs rendben a megyei vezetésnél.
Az MSZP frakcióvezetője elmondta, korábban Horváth László(FIDESZ) tett ígéretet arra, hogy Dr. Szócska Miklós egészségügyi államtitkártól kér segítséget a mátraházi intézmény bérleti díjának elengedése ügyében. Sajnálatos módon a tárgyalások olyan „sikeresek” voltak, hogy csupán negyed év haladékot kapott az idősotthon a bezárást illetően.
Pedig a megoldásra két alternatíva is lett volna. Az elsőt korábban hatályon kívül helyezte a megyei közgyűlés, miszerint a gyöngyösi Bugát Pál Kórház területén létesítsenek új otthont az idősek részére. A testület fideszes többsége a második variációt is elvetette, miszerint Visontára kerüljön az intézmény, melyhez ráadásul a település is hozzájárult volna 250 millió forinttal.
Nem mellékes tényező, hogy 42 dolgozóról van szó, akik – bár néhányan ígéretet kaptak az áthelyezésre – szintén kilátástalan körülmények közé kerülnek. Ők egészségügyi és szociális területen tevékenykedő emberek, akik Kórózs Lajos szerint nem állhatnak be a gyárba esztergályosnak.
Végül arról is szóltak az MSZP frakció képviselői, hogy 196-an várakoznak arra, hogy egyáltalán bejussanak egy idősotthonba, így nem lesz meglepő, hogy a várólista a mostani döntéssel nőni fog, megnehezítve ezzel sok-sok szakápolásra szoruló, otthoni körülmények között már nem tartható idős ember életét.- Tudatta sajtóközleményében az ellenzéki párt.
"Úgy tűnik, a megyei ellenzék, az egy platformra került MSZP és a Jobbik most egyfajta „politikai koncként” tekint Mátraházára. Határozott meggyőződésem, hogy az MSZP-től ebben az ügyben minden szó hiteltelen. A szocialistáknak a megye élén volt három teljes ciklusuk, 12 évük, 144 hónapjuk, hogy gondolkodjanak, döntsenek az intézmény sorsáról. Nem tettek semmit. Nekünk már csak annyi maradt, hogy emberségesen, tisztességesen kezeljük a megörökölt helyzetet - reagált az MSZP sajtótájékoztatóján elhangzottakra Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke."
A Turizmus Kft. hagyományos évadnyitó fogadásán vehették át az elismeréseket a turisztikai szakmai szervezetek díjazottjai. Az év idegenforgalmi oktatója címet Dávid Lóránt Dénesnek, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola tanárának ítélték oda. Harmati László a Hotel Eger & Park társtulajdonos ügyvezetőjeként Az év szállodása, a Hotel Narád & Park társtulajdonos ügyvezetőjeként Az év turisztikai befektetője vidéken elismerésben részesült.
A további díjazottak:
Az év Tourinform-munkatársa Bocsi Andrea, a Tourinform Dunaújváros vezetője
Az év Tourinform-fenntartója Borkai Zsolt, Győr Megyei jogú Város polgármestere
Az év autókölcsönzője Fás Márta, a HERTZ nemzetközi rezervációsa
Az év vendéglátója Garaczi János, a Tanyacsárda tulajdonos ügyvezetője
Az év kempingese Hujber Jenő, a Nagyatádi Castrum Termálkemping vezetője
Az év turisztikai újságírója Hunyor Erna Szofia, a Magyar Hírlap szerkesztő-újságírója
Az év turisztikai munkaadója Király István, a Kult Turist ügyvezető igazgatója
Az év autóbuszos szállítója Koós László, az esztergomi közúti városnéző "kisvonat" üzemeltetője
Az év idegenvezetője Lósy Géza, a Trocadero Utazási Iroda társtulajdonosa
Az év rendezvényszolgáltatója Makray Balázs, a Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója
Az év repülőjegy-értékesítője Nemecz Krisztina, a United4 M&M Exclusive Tours repülőjegy-értékesítője
Az év utazási irodása Ribi Péter, a Fehérvár Travel ügyvezető igazgatója
Az év rendezvényszervezője Rubányi Ágnes (posztumusz)
Az év turisztikai befektetői Budapesten Sameer Hamdan és Awad Zuhair, a Mellow Mood Group társtulajdonos ügyvezetői
Az év gasztronómusa Zila László, a Zila Kávéház és Étterem tulajdonosa.
Forrás: HEOL
Bál helyett jótékonysági estet szerveznek, melynek színhelye az egri színház lesz.
– A politikusok felelőssége a példamutatás. Amikor a megye bajban van, nem lenne tisztességes pont a költségvetés készítésének ideje alatt a tékozló koldus látszatát keltenünk, ezért elmarad a megyebál – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Szabó Róbert.
A Heves Megyei Közgyűlés elnöke a Megyeházán elmondta: a megyebál helyett jótékonysági estet szerveznek február 26-án az egri Gárdonyi Géza Színházba. A rendezvényen a színház sikeres produkcióiból, illetve a tánctagozat Babazsúr című előadásából láthatnak részleteket az érdeklődők. Továbbá fellép az Egri Szimfonikus Zenekar, Herczeg Flóra, a Corelli Trió és Nádasy Erika is. Az értékesített támogatói jegyekből befolyt bevételt az egri Markhot Ferenc Kórház gyermekosztályának utalják majd át, illetve segítik a májtranszplantációra váró gyöngyösi, egyéves kislány külföldi műtétjére történő utaztatását.
Forrás: HEOL
A gyenge jövedelmezőség, a hitelfelvételi nehézségek és a forráshiány is rontja az ágazat versenyképességét – hangsúlyozta csütörtökön dr. Kállay Miklós az egri szőlészeti-borászati konferencián. A borászattal összefüggő előadásokkal folytatódott csütörtökön a XII. Egri Szőlészeti-Borászati Konferencia. A résztvevők így egyebek mellett a magyar borászat versenyképességének javítása érdekében megteendő lépésekről is hallhattak. E téma előadója dr. Kállay Miklós, a Magyar Bor Akadémia elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézetének igazgatója volt. – Szakmai oldalról vagy az eszközellátottság tekintetben a magyar szőlő-bor ágazatnak semmilyen lemaradása nincs a nyugati versenytársaihoz képest. A hátrányunk alapvetően gazdasági jellegű: a gyengébb jövedelmezőség, a forráshiány, a hitelfelvételi nehézségek, valamint a törvényi túlszabályozás az, ami rontja a versenyképességünket – jelentette ki a neves szakember. Rámutatott ugyanakkor: van bőven tennivaló, hiszen a szőlészet oldaláról elengedhetetlen a telepítések ésszerűsítésére, a fajtaösszetétel, illetve a piaci megjelenés átgondolására, továbbá az ehhez igazított borászati technológia kialakítására, hogy a lehető legjobb, de legalább is megfelelő minőségű bort lehessen előállítani. A marketingeszközök helyes alkalmazása nem kevésbé lényeges, hogy a hazai borászatok megerősíthessék pozícióikat a belföldi piacokon, a külföldieket pedig meghódíthassák. Dr. Kállay Miklós előadásában külön is kitért a borhamisítás kérdésére. Miként előrebocsájtotta, a ’80-as évek olaszországi metanol-, illetve az ausztriai glykol-botrány óta nemigen hallani más nyugati ügyekről, noha alighanem ott is tisztában vannak a „meg nem engedett eszközökkel”. Ezzel szemben itthon a törvény szerint ami nincs megengedve, az már hamisításnak számít, ráadásul minden ügyet azonnal nagydobra vernek, amivel inkább ártanak az ágazatnak, mintsem használnának. Az sem mellékes, hogy a törvényi előírásokon viszonylag könnyen lehet változtatni: ami az egyik nap még tilos, az másnap már szabályos lehet. Éppen ezért – mutatott rá – fontos lenne a kérdés árnyalása. Szóba került a zárjegy ügye is: mint hagsúlyozta, ennek visszaállítása nem lenne szerencsés, a minőségjavítással való összekötése pedig félrevezető.
Újra minisztériumi fennhatóság alá kerülnek a kutatóintézetek?
A megyénket is érintő kényes ügy a konferenciát szervező Egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet sorsa. Emlékezetes: a korábban minisztériumi fennhatóság alatt álló öt – egri, pécsi, badacsonyi, kecskeméti és tarcali – kutatóintézeteket pár éve különböző felsőoktatási intézményekhez csatolták. (Az egri így került a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolához.) Ez a lépés dr. Kállay Miklós professzor szerint nem volt szerencsés, hiszen maguk az egyetemek, főiskolák is forráshiányosak, a kényszerű takarékosság pedig a szakmai munka rovására megy előbb-utóbb. Mint ugyanakkor elmondta, a jelek szerint a politikai akarat már megvan atekintetben, hogy a kutatóintézeti hálózatot visszarendelik a Vidékfejlesztési Minisztérium alá, az ehhez szükséges pénz viszont még nem áll rendelkezésre. Bíztató viszont, hogy az erről folyó tárgyalások már ebben a félévben megkezdődhetnek.
Forrás: HEOL