Keresés: „mara” (600 találat)

Heves megyében a hitelkárosultak még ma is csupán a svájci frank gyengülésére és saját magukra számíthatnak, állítja Sós Tamás. Véleménye szerint senkinek sem előnyös igénybe vennie a kormány devizahitelesek megsegítésére irányuló kedvezményeit, ugyanis az Orbán-kormány nem veszi figyelembe az ellenzéki pártok javaslatait, a hétfő este hivatalosan is elinduló, a fizetésképtelen hitelesek lakásait átvevő Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) pedig annyira kevés pénzből gazdálkodik majd, hogy hatása alig lesz észrevehető.

Állítása szerint az intézmény három év alatt legfeljebb ötezer családon segít, miközben már eddig 130 ezernél több devizahiteles dőlt be Magyarországon. A kormány árfolyamgát-népszerűsítő reklámkampánya ellenére átlátja a lakosság, hogy nem célravezető a mostani mellett, egy három évvel későbbi – még nagyobb – adósságba sodródni. Hiába lép ugyanis életbe a 15 százalékos törlesztési korlát a gyűjtőszámlán felhalmozódó forinthitelre, a teljes tartozás ettől még akár több millió forinttal is megemelkedhet, amennyiben a svájci frank kurzusa a mostanihoz hasonló szinten marad, netán még tovább is erősödik.

Elmondása szerint a svájci frank hitelek tömegessé válását két tényező segítette elő, az egyik, hogy az utóbbi években csökkentették a lakáshitelek kamattámogatását, mert a Matolcsy György által az első Orbán-kormány alatt kialakított nagyon magas kamattámogatás évente 100-200 milliárd forint kiadást jelentett a költségvetésnek, ami erősen növekedett. A másik tényező, hogy a forint vásárlóerejét nagyon magasan tartották, ez kezdetben kedvező volt.

Az MSZP kilenc kérdést tesz fel a kormánynak annak érdekében, hogy végre kiderüljön: milyen irányban képzeli el a kormány az adósságválságból való elmozdulást. A kérdések a következőek:

1. Tud-e arról a kormány, hogy a kilakoltatási moratórium júliusi feloldása óta hány bedőlt devizahiteles család került az utcára Magyarországon?


2. Mit gondol a kormány, az eltőzsdézett 500 milliárd forintos MOL-részvénypakkból, az ott eddig elbukott 150 milliárd forintból hány devizahiteles családot lehetett volna megmenteni?


3. Ha a frankhiteleket valóban a szocialisták szabadították az országra, és azt a jelenlegi kormánypártok korábban következetesen ellenezték, vajon miként lehet, hogy a legnagyobb adósok között találjuk az egyaránt fideszes Kósa Lajost, Rogán Antalt vagy épp Kocsis Mátét?


4. Vajon a svájci frank alapú kötvénykibocsátásban élen járó fideszes önkormányzatok eladósodását is vizsgálni kívánja a Fidesz-KDNP-kormány?


5. Mi a Fidesz-KDNP-kormány álláspontja a magáncsőd intézményének bevezetésével kapcsolatban?


6. Mikor és pontosan mekkora alaptőkével kívánja a kormány felállítani a lakásukat vesztett adósok otthonait átvevő Nemzeti Eszközkezelő Társaságot?


7. Mi lesz a törlesztő részletekkel 90 napnál is hosszabb ideje elmaradó adósokkal, rajtuk mikor és milyen formában kíván segíteni a kormány?


8. Milyen konkrét intézkedéseket tervez a kormány annak érdekében, hogy a bankok már a közeljövőben se háríthassák át a megnövekedett költségeket teljes mértékben az ügyfeleikre?


9. Amennyiben tervezi a kormány, hogy végre valódi kockázatközösségre kényszeríti a bankokat, egyeztette-e már elképzeléseit a pénzintézetekkel, a bankszövetséggel, illetve a hitelkárosultak képviselőivel?

Az MSZP másfél millió érintett magyar családdal együtt várja a bankárkormány fenti kérdésekre adott válaszát.

A Heves Megyei Önkormányzat füzesabonyi Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona Aranyhíd Alapítványa augusztus 24-én, szerdán délelőtt fél 10-től immár a negyedik alkalommal rendezte meg az Aranyhíd Színjátszó Fesztivált, amelynek ezúttal az egri EKMK Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház adott otthont – áll a Heves Megyei Önkormányzat közleményében.
Az esemény fővédnöke Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke volt, aki köszöntőjében egyebek mellett elmondta: az alapítvány ebben az évben regionális szint helyett már országos méretűre kívánta kiterjeszteni a programot. Eredetileg 15 intézményből érkezett pozitív visszajelzés a részvételt illetően, ám a nehéz gazdasági helyzet miatt végül sajnos csak kevesebben tudták vállalni az ezzel járó költségeket.

Az elnök a Heves Megyei Önkormányzat szociális ellátórendszeréről szólva kifejtette: jelenleg 973-an dolgoznak a megyei önkormányzat fenntartásában működő szociális és gyermekvédelmi intézményekben. Ezzel a létszámmal a 10 intézményben összesen 1898 rászoruló ember ellátásáról gondoskodik a megye. Közülük 670-en idősek, 862-en fogyatékkal élnek, 366-an pedig gyermekvédelmi ellátásban részesülnek. Az intézmények három kivételével ideiglenes működési engedéllyel rendelkeznek. A tárgyi, személyi feltételek biztosításához pályázati forrásból igyekszik a megyei önkormányzat plusz bevételeket szerezni. Ahol a tárgyi feltételek nem is felelnek meg maradéktalanul az előírásoknak, kollégáink ott is magas színvonalú munkával pótolják a hiányosságokat – hangsúlyozta az elnök.

A fesztiválon a füzesabonyiak mellett az országból további hat hasonló szociális intézmény (Hejőbába, Tápiógyörgye, Körösladány, Nyíregyháza, Elek, Borsodivánka) lakói mutattak be színdarabokat. A zsűritől arany minősítést kapott a Nyíregyházi Irgalmas Szamaritánius Központ „Jób története” című előadása és a házigazdák „Mici néni két élete” címet viselő darabja.

A Magyar Labdarúgó Szövetség Heves Megyei Társadalmi Elnöksége kezdeményezte a városi tulajdonban lévő Egri Városi Stadion elnevezésének módosítását. Az előterjesztést a csütörtöki, egri közgyűlésen tárgyalták.

A javaslatot, amely szerint Szentmarjay Tibor nevét kellene felvennie a városi stadionnak, Habis László polgármester támogatta, így az érsekkerti komplexum felveszi a „Szentmarjay Tibor Városi Stadion” nevet.
A napokban 90. életévét betöltött kiváló sportember ifjú korában együtt játszott Puskás Ferenccel is. 1950-ben került Egerbe a város labdarúgásában előbb, mint kiváló játékos, majd, mint magas szinten hozzáértő szakember alkotott maradandót, élvonalba vezette a város csapatát. A sportsikerek nemcsak neki, hanem az egri labdarúgásnak is elismerést hoztak. Példaértékű munkássága elismeréseként „Pro Agria Díj” kitüntetésben is részesült. A Szentmarjay név fogalom az egri és Heves megyei fociban. Tibi bácsi magával ragadó, példás egyéniség, aki feltétlenül méltó arra, hogy neve soha ne merüljön feledésbe. Erre nagyszerű lehetőség, hogy a Városi Stadion, melynek avató mérkőzésén is pályára lépett, hosszú időkre őrizze munkásságát, felhívja a figyelmet Szentmarjay Tibor követendő példájára. A létesítmény névadó ünnepségét 2011. augusztus 27-én, szombaton 17.00 órakor tartják. Az ünnepséget követően 17.30-kor Szentmarjay Tibor és Habis László polgármester végzi el a kezdőrúgást az NB II-es újonc Egri FC első hazai mérkőzésén.

Olyan, mintha nem is lett volna nyár- kezdte hétfői évadnyitó társulati ülését Lengyel Pál a Harlekin Bábszínház igazgatója, majd beszélt a személyi változásokról, az évad előadásairól és a „nem túl rózsás” költségvetésről.

Lengyel Pál először a személyi változásokról szólt: Vinczéné Rácz Edina munkáját, Kovács Istvánné veszi át, így ő intézi a másodvezetői teendőket, a művészeti titkár Bató Tünde lett, egy új bábszínésszel bővült a társulat, Czupi Dániel személyében és egy új ügyelővel Balász Péterrel.

A korábban meghirdetett első félév bemutatói nem változnak, az első előadás a Misi Mókus lesz Halasi Dániel rendezésében, melynek próbái már ma elkezdődnek. A második darab egy Benedek Elek mese: A huszárból lett király, és karácsony környékén mutatják be a Betlehemi csillagot.

Megkerülhetetlen a gazdasági helyzetről beszélni- emelte ki az igazgató, majd így folytatta: nem mondhatom, hogy kevés, vagy sok, mert nincs. A megyétől most kaptunk egy kis támogatást, ami december 31-ig elég a bérekre, de olyan luxust, hogy rezsit fizessünk, nem engedhetünk meg magunknak – mondta ironikusan. Annyi pénzünk van, amennyit megkeresünk magunknak.
Gratulált a Gárdonyi Géza Színháznak, hogy sikerült megdupláznia bérletesei számát. Az igazgató elmondta, hogy több pályázatot is nyertek, de azokat a produkciókra kell fordítani és önrész is szükséges hozzájuk. Ilyen nyertes pályázat a Szomszédolás, ahol útiköltséget és napidíjat kapnak Vásárhelyen és Szabadkán játszott előadásokra. És az egyik szövegkönyvük is pályázatot nyert.
A helyzetünk nem rózsás, ettől függetlenül nem parázunk, tesszük a dolgunkat – fogalmazott Lengyel Pál. A Szigeti veszedelem gombfoci volt ehhez képest, de bízunk a közönségben.

Saárossy Kinga alpolgármester is bizakodva néz a jövőbe és az mondta: a színház kötelékében az marad meg, aki hivatásának, ügyének érzi azt. Sok ötletre van most szükség a bábszínház életben maradáshoz. Közös a sorsa a Gárdonyi Géza Színháznak és a Harlekin Bábszínháznak. Kell a megtartó erő,és a közönség szeretete.

Forrás: Egriszín

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.

Az Integra Agria Sportegyesület az elmúlt hétvégén, Miskolcon az Országos Gyermek Bajnoksággal befejezte a 2011. évi nyári országos bajnoki szezont. Az eddigi eredményekről és az egyesületet érintő hírekről a napokban sajtótájékoztató keretein belül számolt be Kripkó Zoltán elnök.

Az egyesület versenyzői több bajnokságon is rajthoz álltak, így a felnőtt bajnokságon, az ifjúsági bajnokságon és a gyermek bajnokságon.

A 113. Országos Felnőtt Bajnokságnak Debrecen volt a házigazdája, ahol az egyesület két versenyzője, Sztankovjánszky Anita és Kovács Dorottya állt rajthoz. Anita 12. helyezést ért el a 200 méteres pillangó úszásban, 24. lett a 100 méteres és 28. az 50 méteres pillangóúszásban. Dorottya 52. helyezett lett az 50 méteres pillangóúszásban.

Serdülő és ifjúsági korú versenyzők hiányában még gyermek korosztályú versenyzőkkel álltak rajthoz a 83. Országos Ifjúsági Bajnokságon, ahol Holló Balázs érte el a legjobb helyezést, 11. lett 400 méteres vegyesúszásban.

Miskolc adott otthont a 44. Országos Gyermek Bajnokságnak, ahol az Integra Agria SE 11 versenyzője állt rajthoz. A legkellemesebb meglepetést Szeivolt Melinda okozta, aki az egy évvel idősebbek között, egyedüli 11 évesként lett dobogós a 12 évesek között. Kripkó Ádám dobogó esélyesként állt rajthoz, 200 méteren bronzérmes lett, 100 méteren pedig pár század választotta el a dobogótól, ahol remek időeredménnyel lett negyedik. Vályi Vanda nagyot küzdött a 100 méteres gyorsúszásban, aminek a jutalma egy országos bajnoki bronzérem volt.

60. alkalommal rendezték meg az Országos Vidék Bajnokságot, amelynek a székesfehérvári Csitáry uszoda adott otthont. A hatfős küldöttség egy arany, kettő ezüst és három bronzérmet szerzett. A legeredményesebb versenyző Vályi Vanda volt, aki révén vidék bajnoki cím is jutott az Integrának. A 11 éves Szedmák Enikő pillangóúszásban két érmet is nyert az egy évvel idősebbek között. A 11-12 évesek lány vegyes és gyorsváltója ezüst és bronzérmes lett.

A Szegedi Úszó Egylet Hódmezővásárhelyen rendezte meg a 7-8, és a 9-10 évesek Béka-Delfin Derbijét. A versenyzők 12 alkalommal is felállhattak a dobogóra és az összesített pontversenyben az előkelő negyedik helyen végzett az Integra a Jövő SC, a Kőbánya SC és a rendező Szegediek mögött. A legkiemelkedőbb egri eredmény a 10 éves Cseke Petra nevéhez fűződik, aki a 200 méteres vegyesúszásban a korábbi korosztályos rekordtól mindössze 34 század másodpercre elmaradva ezüstérmet szerzett az új csúcsot úszó győztes mögött, 200 méter gyorson pedig bronzérmet vehetett át. Első Integrás versenyén, nagyszerűen szerepelt Orlando Luca Gábor, aki az 50 méteres pillangóban bronzérmes lett. A 9 éves Angyal Mátyás a fő versenyszámában, az 50 méteres hátúszásban második helyezett lett. A 7 éves Kiss Olivér és Kovács Attila szerezte a legtöbb Integrás érmet, ők összesen nyolc alkalommal állhattak fel a dobogóra. Oklevelet vehettek át a 4-5-6. helyezettek, Renn Dániel 100 méteres mellúszásban nagyszerűen úszott, és alig elmaradva a dobogótól, negyedik lett

Az Országos Diákolimpián két bronzérmet sikerült nyerni Szeivolt Melinda és Angyal Mátyás révén.

Az értelmileg sérült sportolók 21 sportágban mérték össze tudásukat Athénben. 125 ország 7500 versenyzője között ott voltak az egriek is. Az Integra Agria SE két versenyzője kapott lehetőséget, hogy az olimpia uszodában képviselje a magyar színeket. Malacsek Zsófia 100 méteres gyorsúszásban negyedik, míg 200 méteres gyorsúszásban hetedik helyet szerzett.  Ebben a sportágban sem maradtak érem nélkül az egriek, hiszen Földi Marcell 200 méteres gyorsúszásban arany, 100 méteres vegyes úszásban ezüst, míg a 4 x 50 méteres váltó tagjaként szintén aranyérmet nyert. A nagyszerű szereplés után a magyar csapatot Czene Attila sportért felelős államtitkár, Molnár Zoltán a Magyar Olimpia Bizottság főtitkára és Balogh Gábor a miniszterelnök sportügyi tanácsadója köszöntötte. Az úszóknak Czene Attila olimpiai bajnok személyesen köszönte meg a helytállást és az elért eredményeket.

Az Egeres-völgy Sportfesztivál záróeseményeként vasárnap rendezték meg a 11. alkalommal kiírt Bükk Maratont.  A felsőtárkányi hegyikerékpáros eseményen 1200 nevezőből több mint ezren rajtoltak el.

A tavalyi sorozat összetett győztese, Blazsó Márton bő tíz percet vert a másodikként befutó Grósz Bélára, hasonlóan Módos Gabriellához, aki Michelberger Szilvia előtt ért vissza az Egeres-völgyi célba. A Bükk Maraton mezőnyét román és szlovák kerekesek tették nemzetközivé. A versenyzők a 37, 58, vagy a 92 kilométeres táv közül választhattak.

- Az elmúlt napok esőzései ellenére ideális volt a pálya. Tavalyhoz képest a parkolót megnöveltük, illetve újdonságként szerveztük meg a háromnapos sportfesztivált, melynek keretében terepfutásra, cross-country versenyre is sor került. A versenyzők elégedettek voltak, jövőre is hasonló rendezvényben gondolkodom. – mondta Nagy Ádám főszervező.

A Top Maraton sorozat 4., egyben záró állomására augusztus 28-án kerül sor. A jubileumi, 10. Mátra Maraton rajt-cél területe a Gyöngyös-Sástón található Oxygén Adrenalin Parkban lesz kiépítve. Bővebb információk: www.matramaraton.hu .

Top Maraton sorozat 3. állomás – XI. Bükk Maraton, eredmények:
Teljes eredménylista:

Férfiak, hosszú táv (92 km):
1. Blazsó Márton (Bike Team Szeged) 4:02:59 óra
2. Grósz Béla (Fillari Team Budaörs) 4:13:51
3. Reznik Sándor (PCCC) 4:36:43
Az abszolút kategóriában Horváth Csaba (KTM-Erste Leasing) végzett a harmadik helyen, 4:33:37 órás időeredménnyel.

Nők, középtáv (58 km):
1. Módos Gabriella (Merida Maraton Team-CST) 3:02:14 óra
2. Michelberger Szilvia (Fillari Team Budaörs) 3:14:22
3. Rozsnyai Mariann (Meditech SC) 3:30:22
Az abszolút kategóriában Cseh Veronika (KTM-Erste Leasing) szerezte meg a harmadik helyet, 3:21:42-es idővel.

További felnőtt győztesek: Cser Gábor (Merida Maraton Team-CST) középtáv, Szécsi Tamás (Bringabanda SC) és Kiss Marina (Tatanka Racing Team) rövidtáv.

A 2010/2011-es úszó bajnoki szezont a székesfehérvári Országos Vidék Bajnokság zárta az elmúlt hétvégén. Az Eger Városi Úszóklub Erdélyi Annamária és Erdélyi Krisztina által irányított csapata kitett magáért, hiszen több versenyszámban is országos bajnokokként állhattak fel a dobogó legtetejére.

Az évközben több lábműtéten is átesett ifista Nagy Ádám bepótolta a komoly edzésmennyiség-lemaradását, a 200m férfi mellúszást egyéni csúccsal nyerte meg a felnőttek között, 100m férfi mellúszásban pedig bronzérmet nyert. Péceli Tamás nak a tőle megszokott komoly versenyzése ugyancsak bronzérmet eredményezett  100m férfi gyorsúszásban. A legnagyobb meglepetés mégis a női gyorsváltó aranyérme lett, Lukács Eszter, Nagy Ágota, Gáspár Noémi és Pető Dorottya összeállításban; utóbbi hatalmas egyéni csúccsal hozta be és hajrázta le az eddig verhetetlennek tűnő százhalombattai négyes frontemberét, így az EVUKos lányok méltón hódították el az országos bajnoki címet. További meglepetéssel megint csak a váltók szolgáltak, a Péceli Tamás, Gyulay Dániel, Nagy Ádám és Szalai Péter kvartett kétszer is felállhatott a dobogó második fokára mind a gyors, mind a vegyesváltóban, majd a fent említett hölgynégyes is begyűjtött még egy ezüstérmet a vegyesváltóban. A csapat többi tagja értékes helyezésekkel és egyéni csúcsokkal bővítette az eredményességi listát.

A csapat tagjai: Péceli Tamás, Lukács Eszter, Gyulay Dániel, Nagy Ádám, Pető Dorottya, Szalai Péter, Gáspár Noémi, Nagy Ágota, Jakab Dániel, Szakálas György, Kincses Lilla, Jurányi Viktória és Erdélyi Annamária edző.

Ez a szezon nagyon vegyes volt az egyesület számára, hisz a tavalyi nagyágyúk – Péceli Tamás, Nagy Ádám és Gáspár Noémi – sok kihagyással és betegséggel készültek fel az idei bajnokságokra, de mindezért kárpótlás volt az idei vidék OB. A legmegnyugtatóbb a többiek nagymértékű fejlődése volt: példának okáért a szeptemberben Szolnokról az EVUKhoz igazolt gyermek korosztályú Jakab Dániel a klasszikus 100m gyorsúszásban 9 mp-et javított és ezzel erős ostrom alá vette korosztálya legjobbjait. A ex-pólós és búvár Nagy Milán és Szalai Péter is óriásit fejlődtek. Pető Dorottya az év meglepetése lett, a 17 éves mezőkövesdi úszó 2 és fél év kihagyás után februárban látogatta meg először az edzéseket és az elmúlt 5 hónapos munka eredményeként a komoly javulások mellett vidék országos bajnokként zárhatta az évet. Gyulay Dániel az emelt szintű érettségik között hozta a formáját és alapköve volt a csapatnak. A nagycsapathoz januárban átkerült Szakálas György, Kincses Lilla, Maczák Eszter és Jurányi Viktória jövőre kezdhetik beérni a náluk idősebbeket.

Az elmúlt évek legeredményesebb egri úszója, Péceli Tamás a középiskola befejezése után a jövőben is Egerben folytatja tovább sportpályafutását és főiskolai tanulmányait az Eszterházy Károly Főiskolán kezdi meg.

Augusztus 17-20. közötti időszakban elindul a verseny bringával a vizek és borok útján, a Dunától a Tiszáig. Az indulók közel 400 km-t tesznek meg 4 nap alatt főként turistaúton, erdészeti útvonalon, kisforgalmú aszfaltúton.

377 km – 7400 m szintkülönbség – 50 település – 32 élő víz – 10 termálforrás – 9 vár – 3 nemzeti park

Idén első alkalommal kerül megrendezésre Magyarország legnagyobb hegyi kerékpáros versenye, melyet a Szent István-napi rendezvényekkel egyidőben, 2011. augusztus 17-20. között tartanak. A szervezők helyszínül hazánk északi régióját választották, mivel a Nagymaros – Hollókő – Bükkszék – Diósgyőr – Szerencs – Tokaj útvonal pártatlan látnivalókat tartogat mind a résztvevők, mind az érdeklődők számára. Az útvonal természeti- és kulturális örökség védelem alatt álló látványosságok mellett megy el. Ötven településen halad keresztül a verseny, köztük olyan helyekre is eljuthatunk, ahova autóval, vagy más eszközzel nem is jutna eszünkbe bekanyarodni. A Trans Hungária Maraton útvonala Magyarország legmagasabb és egyben legnehezebben leküzdhető hegységein vezet keresztül. Az első szakaszon a Börzsöny déli lábától érik el a Cserhátot, mely még a rendszeresen kerékpározók körében is ismeretlen terület. A látnivalókban sem szűkölködő szakasz záróállomása Hollókő. A második nap talán a legnehezebb, hiszen a Mátrát kell a bringákkal meghódítani és eljutni Bükkszékig. A harmadik etap a Bükkön át Eger borvidékein keresztül vezet Diósgyőrbe. A negyedik és egyben záró szakasz a szerencsi vár kertjéből indul és a Zempléni-hegység meghódítása után Tokajban, a célszalag átszakításával fejeződik be. A versenyzők 4 szakaszon teljesítik a távot (egy szakasz hossza 80-100 km) 90%-ban jelzett turistaúton, erdészeti útvonalon, szakaszonként pedig kisforgalmú, alsóbbrendű aszfaltúton. A maraton teljes ideje alatt az indulóknak és kísérőiknek is professzionális kiszolgálásban lesz részük; csomagjaikat teherautóval szállítják, etaponként pedig sátortábor kerül kialakításra (catering, zuhanyzókonténerek, mobilWC, orvosi háttér-szervízszolgáltatás).

Jelentős létszámmal 57 fő próbaidős rendőr őrmesterrel nőtt Heves Megye járőreinek állománya. Hétfő délelőtt ünnepélyes keretek között tettek esküt a leendő rendőrkollégák a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon.

A fiatalok érettségire épülő egyéves rendészeti szakközépiskolát végeztek, melyből még egy év hátra van, melyet már szolgálat mellet fejeznek be. A hétfői eskü után kezdik szolgálatukat 23-an az Egri Rendőrkapitányságon, 12-en a Gyöngyösi, 8-an a Hatvani, 8-an a Hevesi és 6-an a Füzesabonyi Rendőrkapitányságon. A ifjoncok még három- plusz egyhetes útlevélkezelői és határrendészeti képzésben fognak részt venni és 1 hónapos csapatszolgálati képzésre lesznek kivezényelve a készenléti rendőrség állományába, de ezektől függetlenül augusztus 1-jével felveszik a szolgálatot a kirendelt rendőrkapitányságon.

Kovács Miklós rendőr ezredes elmondta: már nagyon várták az újoncokat. A várakozásokat az előzte meg, hogy 2008-ban a határőrség integrációjából sajnálatos módon Heves Megye negatívan jött ki, amely a létszám viszonyaikban is megnyilvánult. Heves Megyei a rendőrség tekintetében az ország egyik legkisebb állományú megyéje volt. Ezt a létszámproblémát folyamatosan jeleztük elöljáróink felé és az Országos Rendőr-főkapitányság és a Belügyminisztérium vezetése a mutatóink alapján egyértelműsítette, hogy a probléma valós, és a keretet emelni szükséges. Ez a létszámemelkedés 2011. július 1-vel realizálódott az 5 + 1 hónapos képzésből ideérkezőkkel, majd a most augusztus 1-vel nálunk kezdőkkel.
Az ezredes az újoncoknak kifejtette, hogy milyen fontos és szép hivatást választottak, melyhez elengedhetetlen, hogy az eddig megszerzett tudást alapul véve a kapitányságokon olyan emberek segítség a munkájukat, akiktől lehet tanulni és kötelességük is tanulni. Fontos, hogy minél hamarabb elsajátítsák a rendőri szakmának azon gyakorlati elemeit, amelyek felhatalmazzák majd arra, hogy az állampolgárok meg legyenek elégedve a munkájukkal és az esküjüknek megfelelően teljesítsenek.
Az ezredes zárásként felajánlotta a segítségét mindenben, és kérte, hogy minél gyorsabban szerezzék meg a megfelelő gyakorlati ismereteket és integrálódva a rendőrség szervezetébe, működjenek együtt a többi kollégával.
A próbaidős rendőr őrmesterek már a mai napon szolgálatba álltak.

Forrás: Egriszín