Keresés: „rab” (446 találat)

Elmarad az Agria Nyári Játékok utolsó előadása. Az augusztus 14-re tervezett Bástyasétány 77. c. operettre már megvett jegyeket visszaváltják.

A szervezők lapunk kérdésére csupán azt mondták, hogy technikai okok miatt marad el a Bástyasétány 77. Jegyvisszaváltásra 2010. augusztus 4. és 7-e között az egri Líceum előtti pavilonban (nyitva tartás 10-18 óráig), valamint augusztus 14-én 10-18 óráig a Líceum előtti pavilonban, 19 - 20 óráig a Körcsarnokban lesz lehetőség.

Egyébként nem ez az első előadás, amely elmarad az Agria Nyári Játékok produkcióiból, hiszen a Leszállás Párizsban c. darab a főszereplő betegsége miatt került le a programról.

Szombaton hajnalban rabolt ki két férfi - egyikük fiatalkorú - egy tizenévest Egerben.

Nem sokkal péntek éjfél után két férfi támadott meg Egerben a Görög utcában egy tizenévest. Elvették tőle a mobiltelefonját és némi aprópénzt.

A támadás bejelentése után nem sokkal, alig háromnegyed órával a rendőrök elfogták az elkövetőket, akik egyike ugyancsak fiatalkorú. A két támadó most őrizetben várja, hogy a bíróság döntsön előzetes letartóztatásuk elrendeléséről.

Forrás: Heol

Jelentős tűzoltói erőket vontak össze Egerben. Egészen pontosan a Tűzoltó Múzeumban, ahol több mint száz speciális jármű tölti meg a vitrineket.

Mindenkinek kell legyen valami hobbija – vallja az a két hivatásos tűzoltó, akiknek makett- és modellgyűjteményéből a héten nyílt kiállítás az egri Tűzoltó Múzeumban. S mi másból is állhatna kettejük közös tárlata, mint a lánglovagok napi munkája során használt járművek kisebb másaiból?

– A megye útjain futó tűzoltóautókból többet is sikerült már beszerezni. Látható például egy olyan Mercedes Atego gépjárműfecskendő makettje is, mint amilyet tavaly decemberben vettek birtokba a hevesi kollégák – mondja Vaszkun Attila tű. őrnagy, aki bár mindig is szeretett maketteket építeni, 8 évvel ezelőtt kezdte el gyűjteni a hivatásához kötődő járműveket. Az őrnagy a gyöngyösi tűzoltóparancsnokságon járta végig a hivatásosok „ranglétráját”, ahol legutóbb mentési osztályvezetőként teljesített szolgálatot, jelenleg pedig a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon dolgozik.

Vaszkun Attila épített már vitorlást és Forma-1-es autót is, de a nagy kedvencnek a szirénás járművek számítanak. Fotó: Lénárt Márton

Ha valamilyen jeles alkalom közeleg, családja már tudja, hogy egy újabb különlegességnek örülne leginkább. Könnyíti a helyzetet, hogy a szirénás járművek iránti rajongással nincs egyedül a famíliában: apósa szintén több évtizeden keresztül állt a tűzvédelem szolgálatában, s most ötéves ikerfiai is élénk érdeklődést mutatnak a pálya iránt. A gyűjtemény gyarapodásához a munkatársak is hozzá-hozzájárulnak, például a Gyilkos-tó partjáról is hoztak neki egy fából készült kis tűzoltó létrás járművet.
– A most kiállítottak közül ez az egyik kedvencem, mivel nagyon különbözik a többitől, ugyanakkor arra emlékeztet, hogy a kollégák külföldön is gondoltak rám – tette hozzá az őrnagy.

 

Kiállítótársa, Benke Donát tű. főtörzsőrmester a készen kapható modellek szerelmese. Egy-egy ritka darabért – mint például egy Barkasért Prágába – akár külföldre is képes elmenni.
– A tűzoltóautók modelljeit nem könnyű beszerezni, így sokszor csak egy teherautót vásárolok, amelyet aztán még alakítani kell. Átfesteni, felszereléseket gyártani hozzá, szirénát szerelni rá. Szerencsére vannak, akik tudnak ebben segíteni – veszi át a szót a Szentendrei Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság gépjárművezetője, s egyben szóvivője.

Szenvedély, ami összehoz

Országosan is ritka hobbinak számít, hogy valaki tűzoltóautók makettjeit vagy modelljeit gyűjtse. Éppen ezért mikor a kollégák, ismerősök révén a kiállítók hírét vették egymásnak, elkezdték keresni a kapcsolatot. Külön-külön már mindketten bemutatták kincseiket a nyilvánosságnak. Öt éve hasonló kiállítást láthattak az érdeklődők a Tűzoltó Múzeumban Vaszkun őrnagy gyűjteményéből, Benke Donát pedig 2008 áprilisában már bemutatta egyszer megyénkben, a gyöngyösi laktanyában féltett darabjait. A mostani közös kiállítás szeptember 30-ig látogatható, így a turisztikai szezon végeztével akár az iskolai, óvodai programok sorába is beilleszthető.

Azt is mondhatnánk, hogy ezek az autók személyre szabottak, hiszen tulajdonosuk addig formálta őket (a feliratoktól egészen a rendszámtáblákig), mígnem pontosan olyanok nem lettek, mint amilyeneket ő maga is vezet vagy vezetett. Mint megtudtuk, a vitrinekben sorakozó kincsek között felbukkanó mentő-, illetve rendőrautók sem a véletlen művei. Mielőtt csatlakozott volna a lánglovagokhoz, a főtörzsőrmester mentőzött is, s a bűnügyi tudósítói pályán is már másfél évtizedes múltat tudhat maga mögött.

  Tűzoltó IFA a múzeumban. A mintául szolgáló eredeti a főváros útjait rója. Fotó: Lénárt Márton

Gyűjteménye mintegy 300 darabra rúg, melyek az 1880-as évek lóvontatta gőzfecskendőjétől napjainkig mutatják be számos ország tűzoltó szereit. Legkülönlegesebb darabja egy, az 1900-es évek elejének egyik amerikai tűzoltóautóját mintázó modell, amely igencsak kalandos úton jutott a gyűjtőhöz.

  Benke Donát egyik büszkesége ez az amerikai darab, amelyhez nem mindennapi módon jutott hozzá. Fotó: Lénárt Márton

– Egyszer egy idős szentendrei férfi házához kértek tőlünk segítséget a mentők. A koros ember ugyanis leesett az ágyról, s combcsonttörést szenvedett, ám ők nem tudták felemelni a súlya miatt. A kollégáim vitték le a mentőhöz, ám a lakásban felfigyeltek az egyik sarokban kallódó tűzoltóautóra. Tudják, hogy fanatikusan gyűjtöm a modelleket, így le is fotózták nekem – idézi fel az eseményeket Benke Donát, aki úgy döntött: tesz egy kísérletet, hogy megszerezze a modellt. Az idős ember sajnos életét vesztette a kórházban, a korábban sokáig az USA-ban élő rokonok azonban fogadták a főtörzsőrmestert. Az elhunyt unokatestvére korábban szintén mentőzött, s szívesen adta oda ingyen is az értékes darabot a tűzoltónak. Az egy méter hosszú jármű gyártója és készítési ideje ismeretlen, s a tömlők és kerekek kivételével minden eleme vasból készült. Annyit tudni róla, hogy az eredeti tulajdonos, Pali bácsi egy amerikai tűzoltóparancsnoktól kapta ajándékba.

Nem könnyű a magyar gyűjtők dolga

Legyen szó modellről, vagy makettről, a hazai boltokban elérhető kínálat közel sem elégíti ki a gyűjtők igényeit. Az utóbbi években azonban egyre nagyobb segítséget nyújt a világháló. Az interneten keresztül elérhetőek úgy a külföldi szaküzletek friss termékei, mint a hazai licitálós oldalakon fellelhető ritkaságok.

A Tűzoltó Múzeum emeleti kiállítótermében felsorakoztatott járművek sorában többek között látható mentőautóként funkcionáló UAZ, a bűnözők nyomában száguldó Volga és Zsiguli, tűzesethez vonuló Csepel, de nem hiányozhatnak napjaink Fordjai, Skodái és IFÁ-i, Mercedesei sem. Akit tehát vonz a kéklámpás járművek világa, vagy csak egy kis nosztalgiázásra vágyik, annak érdemes betérnie a valaha laktanyaként működött múzeumba.

Forrás: Heol

Szép sikerekkel tértek vissza az egriek a Magyar Látványtánc Sport Szövetség Európa Bajnokságáról, melyet Kaposváron rendeztek meg június 25 és 27 között. A tíz országból érkezett, háromezer fő részvételével megrendezett versenyen egy első és egy második helyet, valamint arany minősítést szereztek meg a Pódium Tánc és Balettiskola növendékei.

Tóth Gréta és György Enikő, a Pódium Tánc és Balettiskola két táncosa kimagasló eredményt ért el a június végén Kaposváron rendezett EB-n, tájékoztatták a sajtó képviselőit a tánciskola vezetői és pedagógusai ma reggel.
Pódium Tánc- és Balettiskola produkciói közül gyermek korosztályban Mirkóczki Zita koreográfiája, az Angyalok és ördögök nyert I. helyezést klasszikus balett kategóriában. Kortárs tánc kategóriában Göböly Bettina „Egy” című darabja kapott Arany minősítést, és Mirkóczki Zita „Ünnep” című modern balettje felnőtt korosztályban II. helyezést ért el az Európa Bajnokságon.
Habis László polgármester köszöntőjében méltatta az 1994-ben alakult Pódium Tánc és Balettiskola tevékenységét, amely révén emberi odaadással a táncpedagógusok óriási eredményeket tudnak elérni. Megszerettetik a fiatalokkal a táncot, és kitartó munkával egyfajta új kultúrát teremtettek, aminek a hagyomány ápolása mellett nagy jelentősége van a város kulturális életében. Mindez nem történhet a városban tevékenykedő felelős emberek munkája nélkül.
A polgármester megjegyezte, ahhoz hogy a város hagyományos értékei érvényesüljenek és a turizmus számára is kihasználhatók legyenek, új értékeket kell teremteni. Csupán visszatekintve és beszűkült konzervatív gondolkodással a város egy skanzenné válna, s ha nem tud Eger vonzó lenni a fiatalok számára, nyugdíjas várossá lesz.
A 16 éve alapított egri Pódium Tánc- és Balettiskola a professzionális táncművészeti képzés megteremtésének szándékával működik.  Mirkóczi Zita, a tánciskola vezetője oldalán két egykori tanítványával Göböly Bettinával és Sárosi Annával oktatja a klasszikus balett és a modern tánc alapjait a gyermekeknek. Elmondása szerint fontos, hogy szakmailag erős legyen az iskola, a képzés a városban, amelyben nagy szerepe van a tánciskola másik alapítójának, Barta Dórának is.
A szép eredmények mögött nagyon kemény munka van, hangsúlyozta Mirkóczi Zita. A heti három próbát a versenyek előtt több gyakorlással is kiegészítik. A fizikai és szellemi megterhelés ellenére ezek a gyerekek az iskolában is jól teljesítenek.
A Pódium Tánc és Balettiskola eddig a most átalakításra váró Ifjúsági Ház épületében működött. A legújabb sikereiről éppen beszámoló iskola helyzete nincs megoldva, még nem találtak megfelelő helyet az intézménynek, ami további fejtörést okozhat a város vezetésének.
Barta Dóra szerint a 16 éves munka vége, hogy átadják a helyet Kepes Györgynek, akinek a munkásságát tiszteli, és elfogadja az épület ilyen irányú hasznosítását. Véleménye szerint a projekt vonzerő lehet az értelmiség számára, erősítheti a közéleti, értelmiségi, kulturális fejlődést.
Habis László polgármester a téma kapcsán elmondta, hogy egyedi történelmi lehetőség a kulturális városfejlesztés, amire az elmúlt húsz évben nem volt példa, és ami lehetőséget teremt a fiatalok számára vonzó értékeket teremthet. Éppen ezért érthetetlennek tartja, hogy politikai indíttatású tiltakozások állják útját ezeknek a fejlesztéseknek.

Forrás: Egriszín

Szerdán az esti órákban egy 12 éves fiú édesanyjával együtt bejelentést tett arról, hogy a fiút ismeretlen férfi kirabolta.

A gyermek az esti órákban Gyöngyös belterületén kerékpározott, amikor egy számára ismeretlen kb. 20 év körüli férfi segítségkérést színlelve megállította, majd letaszította a kerékpárról. A  fiú megpróbálta megakadályozni, hogy a kerékpárt elvegye tőle, ekkor a támadója mellkas tájékon ütötte, majd elmenekült a helyszínről a 45.000 Ft értékű zsákmánnyal.

Alig fél órával később a gyöngyösi rendőrök előállítottak egy 20 éves helyi férfit, akit a sértett is egyértelműen felismert.  A kerékpárt is megtalálták, azt a fiúnak visszaadták.

A férfi ruházatának átvizsgálása közben a zsebéből egy injekciós fecskendő és tű került elő, aki így elismerte, hogy aznap kábítószert fogyasztott, amelyet a vele szemben alkalmazott drogteszt is alátámasztott.

A férfi ellen rablás bűntett és visszaélés kábítószerrel bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult büntetőeljárás a Gyöngyösi Rendőrkapitányságon.

Jelentős érdeklődés mellett, az Arany János utca felújításának terveit ismertették lakossági fórum keretében tegnap délután, a Városházán. A találkozón a tervező képviselője mutatta be az elképzeléseket, a lakók képviseletében pedig Császár Zoltán, a körzet önkormányzati képviselője mondta el aggályait és észrevételeit a tervezett beruházással kapcsolatban.

„Nem akarunk másik Szvorényi utcát.” „El kell dönteni, hogy virágos várost vagy parkoló-várost akarunk.” „Elveszik az egész kertemet.” Ilyen és hasonló gondolatok hangzottak el az Arany János utca lakói részéről a tegnap délután rendezett lakossági fórumon, ahol a beruházás fontosságához mérten szép számmal megjelentek a polgárok.
Az utca lakói teljes joggal féltve környezetüket, kényelmüket, azt is felvetették, hogy a fórum előtt semmilyen információval nem rendelkeztek a tervezett faltól falig történő, zárt csapadékrendszert és parkolóhelyeket kiépítő rekonstrukcióról.
A legtöbb aggodalom a parkolóhelyek kialakítása miatt fogalmazódott meg. A több parkolóhely valószínűleg a város bevételének szerény növelésén túl semmilyen módon nem  szolgálja az ott élőket.
A felújítási tervben fontos szempont volt az utca parkolási helyzetének javítása, hangzott el a tervező részéről. A hétméter széles út két oldalán 30 darab parkolóhely számára alkalmas leállósávot építenek ki, az egész útszakaszon négy darab fát kell kivágni ehhez.

A lakossági fórum témája kapcsán Császár Zoltán önkormányzati képviselő elmondta, hogy a költségvetésben elfogadott két utca közül az Arany János utca felújítását hosszas lobbi munkával sikerült kieszközölni.
„Az Arany János utca, jellegéből adódóan egy szép utca. A lakosság és én, messzemenően tiltakozunk az ellen, hogy megint kezdődjön az úgynevezett „parkolók telepítése”, ami egyrészt a zöld terület rovására menne. Másrészt a lakosság a zöld felületeket a saját maga alakítja ki, tehát nem kívánunk ott pusztítást, fák, cserjék, bokrok kiirtását.
Azért hívtam össze ezt alakossági fórumot, hogy ne essünk abba a hibába mint a Deák Ferenc utca esetében, ahol volt lakossági fórum, de összesen két ember volt ott.
Én nem engedem a lakosság véleménye nélkül azt a kivitelezést, amit csak úgy a város megtervez. Ezért kértem a Területfejlesztési Iroda vezetőjét, hogy adjon lehetőséget a fórumra. Hiszen ők az adózók, ők élnek ott, az ő véleményük, és az ő életfeltételeik a legfontosabb a számomra, mint képviselőjüknek.” – nyilatkozta császár Zoltán.
Az hogy mennyire számít a lakók véleménye, észrevétele, esetleges aggodalma, az a már sokszor látott fórumok tapasztalata alapján kétesnek mondható, és mivel a tervező illetve a város, lakókkal való kommunikációja sem elégséges a látottak alapján, nem sok remény van a gyors változásra.

Forrás: Egriszín

Az Egri Képtár különböző korokból származó kincseit mutatta be H. Szilasi Ágota művészettörténész a Végvári Vigasságok rendezvénysorozat keretében rendezett tárlatlátogatáson, tegnap délelőtt a várban. „Az Egri Képtár felnőttszemmel” a nagyobbaknak, míg „Az Egri Képtár gyerekszemmel” című program inkább a gyerekeknek kínált játékos ismerkedést a művekkel.

Érdekes kérdéssel kezdte előadását H. Szilasi Ágota művészettörténész: vajon mennyire ismerik az egriek a képtárat? A választ magunkban kell keresni, a művészettörténész a gyűjtemény jelentőségéről beszélve kezdte a sétát.
A reneszánsz időktől a 20. századig, kronológiai sorrendben mutatja be a képtár a gyűjteményt, melynek letéteményesei már a 19. században jelentős kollekciót hagytak a múzeum számára. A gyűjtemény alapját tulajdonképpen Kovács Mihály hagyatéka és a valaha egri egyházi személyek birtokában lévő festmények alkotják, mely az idők során jelentős tételekkel bővült.
A múzeumi anyag eredetileg a Líceumban volt, a várban 1958-ban nyílt az első kiállítás, amikor a honvédség elhagyta korábbi székhelyét, és a vármúzeum felköltözött.

Felnőtt szemmel nézve rengeteg érdekességet rejtenek a termek, melyekben az olasz mesterek műveitől a későbbi korok hazai műveiig böngészhetünk. A muzeológusokat is sokszor elbizonytalanítja a képek eredete, ezért komoly kutatómunka kell, hogy fény derüljön, honnan származnak a művek, ki lehet az alkotó. Ilyen festményekkel is találkozhatunk a képtárban.

A képtár egyik érdekessége az a nagyméretű korabeli akvarell, amely a Líceumot 19. század végi állapotában, az eredetihez közelinek ábrázolja. Az épület ezen a képen világos színű. A művészettörténész szerint a felújítás kapcsán érdemes lenne elgondolkodni ezen a megoldáson, közelítve az építők eredeti szándékához, ha már viták tárgyát képezi a Líceum falainak színe.
Forrás: Egriszín

19 darab új személyautót adott át dr. Juhász István rendőr dandártábornok, Heves Megyei rendőr-főkapitány ma délelőtt a rendőrségen. Az új járműveket a megye kapitányságainál bűnügyi szakterületen és közlekedésrendészeti feladatokra használják majd.

Nézze meg videónkat!

A 9 darab Volkswagen Golf, a 2 darab Volkswagen Caddy, az 5 darab Skoda Octavia és a 3 darab Skoda Fabia előreláthatólag 3-4 évig lesz szolgálatban, hangzott el a mai átadóünnepségen. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon 7, az Egri Rendőrkapitányságon 4, a Gyöngyösi Rendőrkapitányságon 3, a Füzesabonyi Rendőrkapitányságon 2, a Hevesi Rendőrkapitányságon 2 és a Hatvani Rendőrkapitányságon 1 autó teljesít szolgálatot.
Az új bérleti szerződés keretében beszerzett autóból 15, a korábban használt kocsikat váltja fel, ezeknek már lejárt a bérleti szerződésük. A gépjárműállomány így 4 autóval gyarapodott. A leváltott, becsülettel szolgált járművek összesen 1.155.257 kilométert futottak.

Forrás: Egriszín

Elhunyt Kállai Ferenc Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze; a vasárnap elhunyt színészt életének 85. évében érte a halál. Kállai Ferenc a klasszikus és mai világirodalom, valamint a magyar drámairodalom számos főszerepét játszotta el kiemelkedő jellemábrázoló erővel az Othello Cassiusától kezdve a Falstaff címszerepéig, Az ügynök halála fiúalakjától a mai magyar írók által írt figurákig. Filmszínészként is emlékezetes alakítások fűződnek a nevéhez; Bacsó Péter legendás filmjében, az 1969-ben készült A tanúban a főszerepet, Pelikán József gátőrt alakította.

Megszámlálhatatlan színpadi szerepei közül kiemelkedik: Macduff (Shakespeare: Macbeth), Szakhmáry Zoltán (Móricz: Úri muri), Danton (Büchner: Danton halála), Polgármester (Gogol: A revizor), Luka (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Nicia (Machiavelli: Mandragora). Csurka István 1972-ben bemutatott Döglött aknák című darabjában ő volt Paál, a ketteske. Az előadásokon gutaütésközeli állapotba került a Major Tamás alakította Moórral vívott ádáz ordítozás közepette.

 Filmszínészként is jelentős alakítások fűződnek a nevéhez: aljas huszártisztet játszott a Katonazenében (1961), mérnököt a Megszállottakban (1961), a határozatlankodó Takaró Sándort Németh László Iszony című regényének filmváltozatában (1965). Egy korszak jelképévé vált Pelikán József gátőr megformálásával, Bacsó Péter 1969-ben forgatott, de csak jóval később bemutatott filmjében, A tanúban. A történetnek 1994-ben elkészült a folytatása is. Játszott a Szabó István rendezte, 2006-ban készült Rokonokban is.

 Kállai Ferenc számos kitüntetést kapott: Jászai Mari-díjat (1956,1958), érdemes művészi (1966) és kiváló művészi címet (1970), Kossuth-díjat (1973), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét (1995). A művész 2002 augusztusában a nemzet színésze kitüntető cím első tizenkét tulajdonosának egyike volt, 2006-ban pedig Prima Primissima díjas lett.

Forrás: MTI

Két évtizedes múltra tekint vissza a minden nyáron megrendezett „Pedagógusok Siroki Alkotóműhelye”, melynek nyitókiállításán a helyi polgármester köszöntötte az idei tábor résztvevőit tegnap este. Az egy héten át működő alkotóműhelyben, kihasználva a vidék és a természet különleges adottságait, az ország különböző pontjairól érkezett rajztanárok között öt egri művész is tevékenykedik.

Elmélyültség és szakralitás árad a művekből, és mindez benne van a helyi atmoszférában is, hangsúlyozta Szalay József, a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének elnöke megnyitóbeszédében. A közös élmények misztériumának kisugárzását közvetíti a közös tárlat, ami emberléptékű viszonyt jelent a világgal, egyfajta áthatást a racionalitás és a misztikum között.
A siroki könyvtár ad otthont a község önkormányzata által 20 éve megrendezett Pedagógusok Siroki Alkotóműhelye idei nyitókiállításának, amelyen jórészt a tavalyi műhelymunka legsikeresebb darabjai láthatók.
Az idei táborban 15 alkotó vesz részt, az ország különböző pontjairól.
A művészek közül Borics József, aki egyben a találkozó szervezője is, Sirok községet képviseli. Balog Kálmán Hatvanból, Fodor Lászlóné Hevesről, Kapa Melinda Tátról, Cserni Péterné Esztergomból, Gál Éva, Kállai Margit, Dr. Szőkéné Mata Magdolna, Kántorné Bódi Ilona és Tóth László Egerből, Környeiné Gere Zsuzsa, Dr. Környei Zsuzsanna, Pálffy Katalin, Váradi Iván Attila és Vicsek Tamás Budapestről érkezett.
A tábornak nemcsak múltja, hanem jövője is van, jelentette ki Lakatos István polgármester köszöntőjében, hozzátéve hogy az országban jelenleg több hasonló közösség is működik, de egynek sincs olyan múltja, mint a sirokinak.
Ahogyan a polgármester elmondta, a tábor története 1990-ben kezdődött. Azzal a céllal indult, hogy a Sirokban élő művészek alkotási, bemutatkozási lehetőséget kapjanak, a máshol élőket pedig idecsábítsák a helyi lehetőségek, perspektívák, adottságok vonzerejével. Az ügynek már a kezdetekkor sikerült támogatókat találni, így a Heves Megyei Művelődési Központ, a Pedagógiai Intézet már két évtizede segíti a műhely munkáját.
Eredetileg szűkebb baráti közösségből alakult ki a rendszeresen részt vevő csapat, egymást ajánlották az alkotók.
A település életében fontos a művészet, köszönhetően a 20. században élt és alkotott Borics Pálnak akit a „Kő gyermekének” is neveznek, és aki a helyi kőfaragók nevében a település hírnevét szerte az országban terjesztette. Az ő munkái láthatók a könyvtárban, ahol az alkotóműhely művészei is kiállították műveiket.
A művészek az itt található tájat, az itt élő embereket formálják meg munkáikban, a hely szelleme rányomja bélyegét az alkotásokra.
A nemrég díszpolgárrá avatott Borics József tanár úr a kezdetek óta fáradhatatlan mozgatórugója az alkotóműhelynek, maga is nagyszerű alkotások szerény létrehozója, aki nem feltétlen keresi a nyilvánosságot. A tábor kapcsán elmondta, hogy mindig az előző évek tapasztalataiból kiindulva szervezik meg a találkozót. A település életében fontos helyet foglal el a műhely, érdekes színfoltja a nyárnak, a helyieket érdekli, számítanak rá. A művész azt is kiemelte, hogy a környezet, a táj inspirálólag hat a résztvevőkre, rengeteg témát kínál a hely.

Forrás: Egriszín