Keresés: „gazda” (451 találat)

Idén Poroszlón rendezték meg a 16. Országos Polgárőrnapot. Az eseményen rekordmennyiségű babgulyást is főztek.

Heves megye először adott otthont országos polgárőr rendezvénynek, ezért is emlékezetes a szombati nap azok számára, akik kilátogattak a poroszlói fesztiváltérre, a 16. Országos Polgárőrnapra. Előzetesen mintegy 7000-en jelentkeztek, közülük 1500 polgárőr megyénkbeli.

A rendezvényre azonban nemcsak civilek jöttek. Jelen volt Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára, dr. Illés Zoltán környezetvédelmi és vízügyi államtitkár, dr. Hatala József, a frissen kinevezett országos rendőrfőkapitány, valamint fővárosi és a megyei rendőr-főkapitányságok vezetői. A házigazda pedig természetesen a község polgármestere, Bornemissza János volt, ő köszöntötte a vendégeket, majd felolvasták Pintér Sándor belügyminiszter ez alkalomra írt levelét.

A polgárőrök pénzgyűjtő akciója is fontos szerepet kapott a Tisza-parti településen, kiderült ugyanis, hogy összesen 4, 283 millió forintot gyűjtöttek össze, amelyből kétmilliót Szendrő önkormányzata kap, a maradék összeget az aktív árvízkárosult polgárőrök között osztották szét, fejenként 150 ezer forintnyit vihettek haza.

Megyénkbelieket is jutalamaztak az országos találkozón: Rajna Kálmán, Dormánd polgármestere, a Heves Megyei Polgárőr Szövetség alelnöke belügyminisztériumi elismerést vehetett át. Dr. Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke Polgárőrközség kitüntető címmel jutalmazta Adács települését, valamint Polgárőr Érdemkeresztet adományozott Farkas Lászlónak, a Füzesabonyi Polgárőr Egyesület elnökségi tagjának.

Poroszlón rekormennyiségű ebéd is főtt: egy 3750 literes bográcsban, mintegy 500 kilónyi hús felhasználásával készült a babgulyás.

Forrás: Heol

Hagyományos és Bologna-rendszerű képzésben, valamint szakirányú továbbképzésben és felsőfokú szakképzésben összesen 1781-en tettek sikeres záróvizsgát, illetve szakmai vizsgát az elmúlt hónapban az Eszterházy Károly Főiskolán. Oklevelet 1023 fő vehet át az intézményben, ebből nappali tagozaton 398-an.

A hallgatók fele Bologna rendszerű képzésről kiállított oklevelet kap, alapképzésben mintegy 300 fő, kétszázötvenen pedig mesterképzésben.
A hallgatók harmada nem rendelkezik az oklevél kiállításához szükséges nyelvvizsga bizonyítvánnyal, ők a tanulmányok sikeres befejezéséről kapnak igazolás – tudtuk meg az EKF Tanulmányi és Információs Központjának vezetőjétől, Kalóné Szűcs Erzsébettől.
Először kapnak oklevelet alapképzésben hallgatók az alábbi szakokon: ének-zene, elektronikus ábrázolás, képi ábrázolás, mozgóképkultúra és médiaismeret, germanisztika (német szakirány).
Szakirányú továbbképzésben, pedagógus szakvizsga programban 117 hallgató szerzett újabb szakképzettséget.
Felsőfokú szakképzésben 11 szakon közel kétszázan szereztek felsőfokú OKJ-bizonyítványt.
A július 3-i oklevél- és bizonyítványátadó díszünnepségen közel 700 fő veszi át személyesen a végzettségét igazoló dokumentumot.
Bölcsészettudományi Kar: 245 fő
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar: 99fő
Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar: 155 fő
Természettudományi Kar: 326 fő

Forrás: Egriszín

Bioüzem termeli a hőenergiát az egri lakótelepi lakások fűtéséhez a jövő év januárjától.

Várkonyi György, az EVAT Zrt. igazgatója kérdésünkre megerősítette, így a gáz emelkedő világpiaci ára nem sokkolja a távfűtött lakásokban élőket.
A cég 15 évre szóló megállapodást írt alá a befektetővel, aki 1,4 milliárd forintból építi meg az üzemet az EVAT Zrt. telephelyén.

 

A fával és mezőgazdasági hulladékkal fűtött üzem teljesítménye 12 megawatt, évente 200 ezer gigajoul, ami elég ötezer távfűtéses lakáshoz és ezer lakásnak megfelelő mennyiségű intézmény ellátásához.

Forrás: Heol

Úgy tűnik, hogy az előzetes borúlátás ellenére a nyár közepére az időjárás is megemberelte magát, amivel a kulturális aktivitás is együtt jár hazánkban. A 25 fokos balatoni vízhőmérséklet mellett nem lehet nem észre venni, hogy elkezdődött a fesztiválszezon.

Egymást érik a fesztiválok hazánkban. Nem túlzás azt állítani, hogy a fesztiválok országa lettünk, hiszen nemcsak a nagyobb városok, de kisebb települések is fesztiválokat, mulatságokat rendezve elevenítik fel hagyományaikat és csábítják a turistákat. Az a település egy kicsit is ad magára, előáll valami helyi különlegességgel. Így örülhetünk a szomolyai Cseresznyefesztiválnak, az Anna-napi Síkfőkúti Tófesztiválnak  a Bogácsi Nemzetközi Dalostalálkozónak és a Zsóry Fesztiválnak a környéken, vagy a Borsodnádasdi Molnárkalács Fesztiválnak, de olyanoknak is, mint például a Csorvási Búzafesztivál, a Mernyei Krumplis Fesztivál, a békéscsabai Borjúréti Össznépi Fesztivál, a Tiszazugi Zenei Fesztivál, a zalakarosi Kannavirág-fesztivál, a Sör-Fürdő Fesztivál Kiskunmajsán, a Faünnep Csoda-Fa-Falván és még hosszan lehetne sorolni a számtalan bor-, gombóc-, derelye-, palacsinta-, gulyás- halászlé és egyéb gasztronómiai rendezvényt, a több évtizedes múltra visszatekintő megszámlálhatatlan sörfesztiválról nem is beszélve.
A fesztiválok egyik típusa a gasztronómia körül forog, amelyeken bor- és ételkülönlegességeket kínálnak a látogatóknak, Eger ezek között előkelő helyen áll.
A másik nagy csoportba a hagyományőrző rendezvények, a népművészet és folklór tartoznak, erre jó példa az egri Történelmi Vigasságok, és az ország számos területén a történelmi emlékhelyekhez, műemlékekhez, várakhoz valamint a néphagyományhoz, ünnepkörökhöz kapcsolódó fesztiválok, mint az Mesterségek Ünnepe a Budai Várban, vagy a Mediterrán Tenkesalja Fesztivál Siklóson.
Nem maradhat ki a sport sem a fesztiválok sorából, mint a Kunszentmiklósi Fogathajtó Verseny, a Szilvásváradi Lovas Napok, a Budapesti Sportfesztivál a Városligetben, Balaton Beach Tour Sportfesztivál, a Foci és Sportfesztivál Répcelakon és az Országos Női Sportfesztivál a Népligetben.
Az összművészeti fesztiválok nagy csoportjába tartoznak az ünnepi játékok, a zenei találkozók, színpadi produkciók amelyek közül érdemes megemlíteni a "Szárnyas Sárkány" Hete Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivált Nyírbátorban, aVeszprémi Utcazene Fesztivált, a Balatonfüredi Művészeti Fesztivált, a szombathelyi AGORA Fesztivált, a Homokháti Sokadalom 10 napos rendezvénysorozatát és a Szentjakabi Nyári Estéket.

A nyár a motoros találkozók időszaka is, környékünkön Sirok érdekelt immár 11. alkalommal. Emellett több tucatból válogathatnak a motoros rockerek országszerte. A zenés bulikra vágyók számára lesz Nemzetközi Kamionos Country Találkozó Szeged-Sziksósfürdőn és Siófolk Fesztivál, valamint Nagy countryfesztivál a Balatonnál.
31 éves múltra tekint vissza a Diósgyőri Kaláka Fesztivál, régió legnagyobb zenei eseménye, és a 20 éves Művészetek Völgye a Dunántúlon. Meg kell említeni a paksi Gasztroblues Fesztivált, mely a bor és a zene világának különlegességeire alapoz.

A leghíresebbek az ország legjei, amelyekre hazánk minden pontjáról és határainkon túlról is özönlenek a fiatalok. Kihagyhatatlan a soproni Volt, a Hegyalja, a mára nemzetközi hírnévvel bíró Balaton Sound, az EFOTT, melyet az idén július 13-tól 18-ig Orfűn rendeznek, valamint a megalomán őrület a Sziget Fesztivál.
A hazai könnyűzenei élet legjavát felvonultató fesztiválok világsztárokkal is bőségesen szolgálnak, így a június 30-tól július 3-ig tartó Volt Fesztiválon a magyar rocklegendák  mellett Billy Idol, Tiga, Andy C & MC GQ, a Parov Stelar Band és az Air is fellép.
A Július 8 és 11 között Zamárdiban rendezett Balaton Sound idei vendégei a  PET SHOP BOYS, a CHEMICAL BROTHERS, DAVID GUETTA, és a JAMIROQUAI lesznek.
Az orfűi EFOTT-on sem lazsálnak, Korda Györgytől a Tankcsapdáig szinte mindenki színpadra áll.
Közép-Európa egyik legnagyobb bulija a Sziget, a nagy számok fesztiválja, olyan szuperprodukciókkal rukkol elő idén, mint a Madness, a Faithless, a Thirty Seconds to Mars, az Iron Maiden, a Muse, valamint a hazai és nemzetközi pop rock és világzene legnagyobbjai.
Mindez csak válogatás a fantasztikus kínálatból, mely könnyedén felkorbácsolja a vágyakat. A vágyaknak persze a gazdasági válság tépázta pénztárca szab határt, meg a meglehetősen drága utazási költségek.

A bor városa Eger a nagy fesztiválokat nézve egyelőre nem tartozik bele az országos vérkeringésbe, legalábbis ami a szórakoztató kortárs művészetet illeti. Elsősorban hagyományőrző rendezvényekkel és a borkultúrával van jelen a fesztiválkínálatban. Ilyen az idén 35 éves Agria Nyári Játékok, ami július 2-től augusztus 31-ig tart.
Tizennegyedik alkalommal rendezik meg a Szent Donát napjához kötődő Egri Bikavér ünnepét július 9 és 11 között, amelyen a város világhírű bora mellé a helyi vendéglők kínálják az ínyencfalatokat. Mindehhez jazz és népzenei előadások kapcsolódnak.
Kétségtelen, hogy a leglátványosabb attrakciót a július 15-től 25-ig tartó Történelmi Vigasságok programsorozat jelenti, a történelmi belvárosban. Az eseménysorozat része a históriás időket felelevenítő Végvári Vigasságok és a Középkori Piactér, mely évszázadokon átívelő időutazásra csábítja a kicsiket és nagyokat egyaránt.
Egy-egy estére is elmerülhetünk a melódiák és a borok világába, ezt kínálja a július elején rendezendő Strauss est a Kis Dobó téren, valamint Sass Szilvia koncertje a július 16-án, a Minorita Templomban. Augusztusban randevúzhatunk még a Strandfesztiválon, az Egri Leánykák Éjszakáján a Város alatt, de ámuldozhatunk a Civil Csillagok elnevezésű történelmi hagyományőrző fesztiválon a várban.
A Dobó tér ad otthont a Bormustrát és a 22. Agria Nemzetközi Néptánctalálkozót magába foglaló eseménynek, az augusztus 19 és 22. közötti hétvégén, amit az Egri Népzenei Gála követ egy héttel később.
Csak a kínálatot olvasva is beleszédülünk a kulturális kavalkádba, ha valaki esetleg túléli a nyarat fantasztikus élményanyaggal vághat neki a dolgos hétköznapoknak, ám azt ígéri a város, hogy az ősz sem lesz kíméletes.
Szeptemberben várható az Eger Ünnepe, a Szüreti mulatság, októberben az Egri Vár Napja, valamint a Szépasszonyvölgyi Disznótoros, amit novemberben az V. Palóc Gála és a Márton Napi Mulatság követ. A téli ünnepkört és a Bor Évét az Egri Advent, a Szent János Napi Borszentelés és X. Egri Borszalon teszi teljessé.
a kortárs művészet kedvelőit az „artAlom” fesztivál várja szeptember 27 és 29 között a Kis Zsinagógában.
Senki sem pihenhet a nyáron, kalandra fel!

Forrás: Egriszín

Dr. Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára első hivatalos vidéki útjára Egerbe érkezett. A kórház hivatalos Semmelweis ünnepsége helyett először a kórházvédők fórumára látogatott el, majd tartott rögtönzött sajtótájékoztatót ma délután az Ifjúsági Házban.

Az államtitkár elmondta, hogy az első vidéki útja azért az egri kórházvédőkhöz vezetett, mert meg kívánta érteni azt a helyzetet, amely egy elvetélt privatizáció és kiszervezési kísérlet után az egri kórház esetében fennáll. Véleménye szerint a Markhot Ferenc Kórház helyzetét korrigálni kell, és azért jött ide, hogy tájékozódjon, és megköszönje a kórház munkatársainak és szimpatizánsainak a kitartásukat.
Arra kérdésre, hogy hogyan lehetne az egri helyzetet korrigálni azt mondta, hogy Egerben a kórházvédők közösségében is van egy közös gyógyító erő, megmozdult a közösség, és a helyi vezetés is rendezni kívánja a kórház ügyeit. Ezt az erőt kihasználva kell megtalálni a helyes irányt és lépéseket.

Szócska Miklós szerint az egészségpolitikai környezet mostanra vált alkalmassá arra, hogy az egri kórházvédők kéréseit, figyelmeztetéseit befogadja. A konkrét segítségnyújtás kapcsán még nem kívánt érdemi részleteket elárulni, és hangsúlyozta, hogy ez most még csak a tájékozódás időszaka, de azt egyértelműen kijelentette, hogy sok embert ért méltánytalanság ebben a folyamatban, úgyhogy mindenképpen keresik az igazságtétel lehetőségét. Megtudtuk, hogy kutatják annak a jogi lehetőségeit, hogy hogyan lehet a gyógyító erőnek utat engedni itt Egerben.

1. 1

Az államtitkár kárpótolná azokat az embereket, dolgozókat, akiket kár ért a Hospinvest működése során. Elmondta, hogy Egerben vannak olyan stratégiai lehetőségek, amelyekre lehet építeni. Ilyennek gondolja a gyógyturizmust, amely egy fenntartható közszolgálati portfóliót hoz létre a közszolgálati egészségügyi intézménnyel még a mai gazdasági körülmények között is.

Arra a felvetésre, hogy ha tájékozódni akart, akkor miért nem a kórház fenntartójához vezetett egyből az útja, úgy reagált, hogy a kórházba is ellátogat a nap folyamán, de a kórházvédők meghívása előbb érkezett.

Szócska Miklós ígéretet tett a kórházvédőknek, hogy megvizsgálják a korrekció lehetőségét, és hogy a kórházban az ő érdekeiket próbálja majd képviselni.

A kórházvédők azon kezdeményezéséről, hogy kormánybiztost nevezzenek ki a Markhot Ferenc Kórház ügyeinek rendezésére, úgy vélekedik az államtitkár, hogy először meg kell fontolni a korrekció módját, de közben figyelembe kell venni, hogy az országban több helyen is van hasonlóan elvetélt kiszervezési kísérlet, ezért meg kell vizsgálni, hogy mi ezekben a közös, és hogy hogyan lehet ezeket rendezni Ezért valószínű, hogy egységes módon kezelik majd a hasonló módon bajba jutott kórházak helyzetét.

1. 3 2. 4 12

A gyakorlati intézkedések elindításáról még nem tudott pontos információkat adni az államtitkár. Először szerinte az évtizedes múlttal rendelkező szakmai műhelyek helyzetének helyreállítása, és egy jól működő szakmai közösség létrehozása az első feladat.

Forrás: Egriszín

Kibővített elnökségi ülést tartott szerdán a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetése, amelyre meghívták a megye országgyűlési képviselőit, valamint Parragh Lászlót, az országos kamara elnökét.

– Kormányváltás után vagyunk, kialakult az új kabinet és fölálltak az új minisztériumok, ám az intézményi struktúra még nincsen teljesen átalakítva. A kamara elvárása, hogy a következő években a gazdaságpolitika támogassa a növekedést és az egyensúly megtartását. Az országnak meg kell kezdenie a felzárkózást az Európai Unióhoz, hiszen a csatlakozás óta mi nemhogy közelebb kerültünk volna a régi tagállamokhoz, hanem leszakadtunk. A kamara közre kíván működni a gazdaság szervezésében, eddig is sok konkrét anyagot tettünk le az asztalra. A gazdaság szereplőinek jogos elvárása, hogy akik értéket állítanak elő, azok elmondhassák a véleményüket. Szeretnénk, hogy a mi szavunkat is meghallgassák – fejtette ki Parragh László.

Hozzátette, a Heves megyei a területi szervezetek közül az egyik legsikeresebb, mind a Széchenyi-kártya kiadása, mind a szak- és mesterképzés, mind pedig a szolgáltatások terén.

Kamara

Az elnökségi ülésen áttekintették a közelmúlt kormányzati javaslatait, megvitatták gazdasági hatásaikat. Dr. Bánhidy Péter, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) elnöke előadásában a régió leszakadását emelte ki, aggasztónak nevezte, hogy az egyes térségek fejlődése is jelentősen eltér. Fontosnak tartja, hogy a pályázati rendszerben a hátrányos helyzetű kistérségek pályamunkáit gyorsabban elbírálják. Együttműködést ajánlott a döntéshozóknak, hiszen be kell építeni a valós rálátással rendelkezők tapasztalatait a gazdaságpolitikába. A megjelent képviselők elmondhatták, mit várnak a kamarától, ismertethették elképzeléseiket is.

– Csak úgy tudunk előbbre lépni, ha változtatunk a képzési struktúrán, és a foglalkoztatási rendszert is kiigazítjuk. Mindenképpen erősíteni kell a gazdasági szereplőket, erre jó lehet az adózás egyszerűsítése, a vállalkozásokat ösztönző eljárásrend bevezetése. Üdvözölnénk az uniós források átcsoportosítását, a hatósági ellenőrzések konstruktivitását, a bürokrácia csökkentését, a beiskolázási keretszámok valós igényekhez igazítását – foglalta össze a vállalkozások óhajait Fülöp Gábor, a HKIK főtitkára.

Forrás: Heol

Korabeli fegyverek, öltözékek és felszerelések sora látható azon a most megnyílt mezőkövesdi kiállításon, melynek rendezői egyebek között a pandúrok életét és tevékenységét mutatják be az érdeklődőknek.

A hevesi székhellyel tevékenykedő Magyar Rendőrmúzeum Baráti Köre, valamint az IPA (Nemzetközi Rendőr Szövetség) közreműködésével rendezett tárlat további része a csendőrség, a rendőrség, az egykori munkásőrség, valamint a világban hungarikumnak számító polgárőrség dokumentumait és jellegzetes használati tárgyait sorakoztatja fel.

 

A „Híven, becsülettel, vitézül” című kiállítást Tállai András polgármester, a Belügyminisztérium államtitkára nyitotta meg, majd dr. Gulyás István, a rendőrmúzeum nyugalmazott igazgatója tartott előadást a magyar rendvédelem történetéről, dr. Mecser Tamás r. ezredes pedig a kortörténeti relikviákat mutatta be.
A Mezőgazdasági Gépmúzeum gazdaházában megtekinthető tárlat augusztus 27-ig tart nyitva.

Forrás: Heol

A Heves Megyei Közgyűlés pénteki ülésén a viták különösen a folyószámlahitel háromszázmilliós megemelése körül váltak élessé.

A Heves Megyei Közgyűlés pénteki ülésén napirend előtt kért szót Deé András (Fidesz), aki szerint döbbenetes, hogy arról szólnak a hírek: a megyét csőd fenyegeti, hiszen újabb 300 millió forint hitel felvételére van szükség. A képviselő úgy látta, hogy ez a helyzet pontosan tükrözi a szocialista megyevezetés 12 éves regnálását. „Önök soha nem tapasztalt gazdasági csődhelyzetet hagynak maguk után.” – állította Deé András, aki hozzátette: az emberek joggal várnak választ arra a kérdésre, miként történhetett ez meg.

A más rétje. Herman István (balról) és Kontra Gyula (MSZP), a kórház felügyelőbizottságának elnöke a közgyűlés szünetében.

Fotó: Ötvös Imre

Sós Tamás, a közgyűlés elnöke határozottan visszautasította a vádakat. Szerinte Heves megye sokkal jobb helyzetben van gazdaságilag, mint amit a Fidesz állít. Vagyonvesztés nem történt, más megyéknek pedig magasabb folyószámlahitelei vannak, a lakosság számához arányosítva is. Ez a más megyékkel való összehasonlítás több napirend kapcsán is elhangzott, amire Herman István, a polgári frakció igazgatója úgy reagált, hogy Sós Tamás „a más rétje zöldebb” mondást „a más rétje gazosabb” fordulatra cserélte.

A megye költségvetési rendeletének módosítása, valamint a hitelkeret növelése kapcsán közvetve, a kórház gazdasági konszolidációs terve tárgyalásakor pedig közvetlenül többször is szóba került a Markhot ügye. Herman szerint bebizonyosodott, amit ő mindig is mondott, hogy az elidegenítés veszélyhelyzetbe sodorta a megyei intézmények működését. A polgári oldal ezen álláspontjával szemben a szocialisták mindvégig azt hangoztatták, hogy a kórházat működtető gazdasági társaság jól teszi a dolgát. Kifizetetlen számlák nincsenek, és sok kórház megirigyelhetné azokat a gazdasági kondíciókat, amellyel a Markhot ma rendelkezik. Mindenesetre a testület ezeket a javaslatokat mind elfogadta, a már „megszokott” 21 igen szavazattal.

A képviselő asszony a jegyzőkönyvet kereste

Tuzáné dr. Takács Zsuzsa, a polgári frakció tagja több témában is megfogalmazta kritikai észrevételeit. A folyószámlahitel-keret emelése kapcsán például – másokhoz hasonlóan – hangot adott meggyőződésének: nincs fedezete az újabb hitelnek, vagy ha van, az vagyonvesztést eredményez. A képviselő asszony két általa törvénytelennek vélt előterjesztésre is felhívta a figyelmet: szerinte a vezetői állásokra kiírt pályázatoknak nem lehet ugyanaz a véleményezője, mint aki az előterjesztője a javaslatnak. A másik esetben a kórház felügyelőbizottságán kérte számon az írásos jegyzőkönyvet az intézmény gazdasági konszolidációs tervéről szóló napirendhez.

Forrás: Heol

Rendkívül gazdag, változatos, az egész család számára sok érdekességet kínáló programsorozattal rendezték meg a Múzeumok Éjszakáját Egerben. Az este leglátványosabb eseményei közé tartozott a várban megrendezett II. Kárpát-Medencei Tűzugrás Fesztivál és a Macik éjszakája kiállítás, de ezen az estén a már megszokott menetrend szerint, több helyszínen várták a látogatókat.

A Múzeumok Éjszakáján hagyományos helyszín volt a vár, ahol az állandó kiállítások és a Kazamata fáklyás bejárása mellett színpadi műsor, néptáncegyüttesek fellépése, a Vocalissimo énekegyüttes előadása, Dr. Csiffáry Gergely előadása Bornemissza Gergely deák életéről, "Raktár-műhely-kiállítás” és táncház várta a nagy számban megjelent látogatókat.
Az éjfélig tartó ingyenes látnivalók között az „Egri vár története” a „Kivégzés, tortúra, megszégyenítés a régi Magyarországon” program is szerepelt, de kedvelt célpontnak bizonyult az Éremverde, a Panoptikum, valamint a 3D-s Vármozi is. A Dobó-bástya éjszakai vendége ezúttal a rákóczifalvai MACIMÚZEUM lakói voltak.
A Dobó bástya Terasz ezen az estén bemutatta Eger legjobb kocsmáját, ahol, igazán érdemes időt tölteni és borokat kortyolni. Az esti félhomályban Horváth Ferenc színművész gitárral dicsérte a borokat, miközben a hallgatóság az ízek mellett a nyárral átitatott éjszakai egri panorámát is élvezhette. A terasz kiváló ivóhelyén, a „Heves Megye legjobb bora” verseny nyertes borászai mutatkoztak be.

Középkori hagyomány elevenedik meg a Szent Iván éji tűzugrás szokásában melyet a várudvaron, a Gótikus palota előtt elevenített fel a Boróka, az Egres és a Lajtha László Néptáncegyüttes, csatlakozva a Kárpát-medence megannyi településéhez, ahol ugyanabban a pillanatban lobbant fel egyszerre a szentiváni tűz.
A hagyomány szerint ilyenkor a négyszögűre rakott tűz köré gyűlik sok, sok táncos, és méltóságteljes, lassú körtánc kezdődik, egyszerre 50 helyszínen. A sok, sok kör, amely a közös időpont és a közös gondolat eredményeként egy hatalmas virtuális körré növekszik. Az ügyes menyecskék úgy járták a táncot, hogy az életerőt sugárzó forgatagba még a Hold is beleszédült. A tüzes éjszakába hajló mulatozást, immár szokás szerint tűzijáték koronázta meg.

A II. Kárpát-medencei Tűzugrás Fesztivál a népi kultúra összetartó és közösségteremtő erejét igyekszik bemutatni, azt, hogy a közös ének, a közös tánc, az összekapaszkodó körök át tudják törni az elidegenedés falát. Azt, hogy az együvé tartozás érzése le tudja győzni a távolságot, át tudja lépni a határokat és távoli vidékeket képes összekötni.
A Szent Iván napi tűzgyújtás gyökerei a korakereszténység idejéig nyúlnak vissza, de egyes elemei a magyarság ázsiai tartózkodásáig visszavezethetők. A tűz mitikus, megtisztító ereje, a világosság ünnepe az egész keresztény Európa szokásvilágába bekerült. A középkori Európában a nyári napforduló éjszakáján mindenhol felgyulladtak a sötétséget elűző tüzek, megszólalt a szentiváni ének. Szerelmi varázsló, kiházasító énekeket énekeltek, a fiatalok rituális körtáncot jártak, a lányok átugrottak a parázsló tűzön.
Az urbanizáció a Kárpát-medencétől nyugatra ezt a hagyományt is eltüntette, mint oly sok mindent a középkori Európa kultúrájából. Éppen ezért lehetünk büszkék arra, hogy ezeket a csodálatos értékeket nagyapáink, nagyanyáink a legutóbbi időkig megőrizték és átadták nekünk. A mi feladatunk az, hogy tovább őrizzük, a XXI. század megváltozott világához alakítsuk és felmutassuk őket! Nem csak a Kárpát-medencében élőknek, hanem egész Európának.
Ezért csendül fel az Európa peremén élő elfelejtett moldvai csángók öves táncának dallama. Azoké a csángóké, akik ott a végeken a legjobban megőrizték az egységes középkori Európa kultúráját, a gregorián dallamokat, a körtáncokat, a balladákat.
Ezért indul el az a körtánc, amivel több száz évvel ezelőtt a nyári napforduló estéjén egész Európa köszöntötte a világosság győzelmét a sötétség fölött, a Bretagne-tól a Kárpátokig, Skandináviától Itáliáig.

Ugyanúgy égnek a tüzek Magyarországon, Erdélyben, a Vajdaságban, Kárpátalján és a Felvidéken, ugyanúgy szólal meg az ének és indul el a tánc, s a tűz fénye eljut a Kárpát-medencében élő népekhez.

Forrás:Egriszin

A Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóságának kezdeményezésére újabb összefogás valósult meg régiónkban az árvízkárosult gyermekek megsegítésére.

A Magyarországot sújtó szélsőséges időjárás következtében kialakult árvízi helyzet több Észak-magyarországi településen okozott hatalmas károkat a lakóhelyekben. Számos szervezet gyűjt adományokat és segít a károk helyreállításában. Az árvízkárosult gyermekek, a nyár elején néhány napra kikapcsolódhatnak, ugyanis 46 gyermek érkezik Eger város és térségébe az Eger Magánszálláshelyeinek Egyesülete által felajánlott szállásokra (Lukács Vendégház, Amulett Vendégház, Castello Apartman, Welcome Vendégház, Almafa Vendégház, Szépasszonyvölgy Apartman, Kiss-Vándor Vendégház). A program során az étkezéseket biztosítja a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium; a Rádi Pékség Sütőipari Kft. és a Hotel Aqua Zsálya Bisztró. A programok megszervezéséhez hozzájárult a Művészetek Háza Eger Nonprofit K.K. Kft. (TDM), Badacsonyiné Bohus Gabriella idegenvezető, Szilvásvárad község Önkormányzata, az Állami Ménesgazdaság, az Egererdő Zrt. Szilvásváradi Erdészete, az Eger Termál Kft., az Egri vár Dobó István Vármúzeum és az Uránia Filmszínház. A gyermekek, látogatásuk idején megismerkednek Eger attrakcióival, turisztikai kínálatával, és ellátogatnak Szilvásváradra is.

Forrás: Egriszin