Keresés: „határ” (507 találat)

A helyi kulturális, történelmi értékek, hagyományok ápolása, bemutatása céllal létrejött helytörténeti, városvédő egyesület mutatkozott be nyílt nap keretében augusztusban, Bélapátfalván.

A hagyomány ápolása mellett a szebb élhetőbb környezet kialakítása, és az odalátogatók számára vonzó településkép megteremtése a helyi adottságok figyelembevételével, célként fogalmazódott meg a megvalósításra váró ötletekkel, elképzelésekkel teli bélapátfalvi lelkiismeretes értékmentők bemutatkozásán. Az új szervezet munkája során folyamatosan tájékoztatást kíván nyújtani Bélapátfalva múltjához kötődő jeles évfordulókról, eseményekről, a város jelenét és jövőjét meghatározó elképzelésekről, tervekről.

A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület egyesület 2010 tavaszi megalakulásakor megfogalmazott célkitűzések között legfontosabbak a város hagyományainak és helytörténeti emlékeinek kutatásával és közkinccsé tételével kapcsolatos elképzelések, amelyek mellett további feladatként megfogalmazódott a városfejlesztés aktuális kérdéseinek véleményezése, valamint a jelentős történelmi, kulturális és ipartörténeti emlékekkel bíró település lakosainak véleményét és kéréseit, észrevételeit közvetíteni az önkormányzat felé.

Bárdos Péter az egyesület elnöke a mai bemutatkozáson kiemelte, hogy az önzetlen, civil kezdeményezésre létrejött szervezet fontos feladatnak tekinti szűkebb hazája épített és természetes környezetének megóvását, városuk arculatának szebbé tételét. Bízván abban, hogy sokan vannak rajtunk kívül is, akik szívükön viselik városuk érdekeit, lokálpatrióta társaknak is önálló megjelenési lehetőséget, szellemi-anyagi támogatást nyújthat az egyesület.

Az egyesület várja a Bélapátfalvával kapcsolatos véleményeket, javaslatokat, melyet a megfelelő fórumokon aktívan képviselhet. Fontosnak érzik, hogy a város jövőjének tervezésekor mindannyian hallassák hangjukat, hogy településünk fejlesztései ügyében ne nélkülünk szülessenek döntések.

Az egyesület munkája kapcsolatot jelenthet a helyi közösség és a település vezetése között. Egyfajta kommunikáció, a lakosság gondjainak és a város elképzeléseinek megismerése mentén.

Hogy mit jelent a település életében egy ilyen hagyományőrző egyesület munkálkodása, arról Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere így nyilatkozott:

„Mindenféleképpen fontos. Egyrészt a múltból való táplálkozást jelenti, ami a jövőt vetíti elő. Emellett a hagyományőrzést, sok szempontból. Itt elhangzottak nagyon fontos gondolatok, a helyi ingatlanok védelméről, a Mária-forrásról. Igazából ezek azok az értékek, amik hozzánk kötődnek, amiket valóban mi építettünk. Büszkék lehetünk Bélapátfalván a Bélkő-hegyre, vagy az Apátságra, de azokat nem mi építettük.

Ezeket a házakat amelyek megtalálhatók a településen már mi építettük, mi gondozzuk, mi szépítjük. A Mária-forrás, ami idővel tönkre ment, újjá szeretnénk építeni, az már a mi érdemünk lehetne. De folytathatjuk tovább a kertépítéssel, közparkok építésével, mindazzal, ami a jövőre vonatkozóan a mi tetteinket fogja majd alátámasztani.”

Az egyesületi bemutatkozáson a település polgárai előtt Bárdos Péter elnök a célok szándékok megfogalmazása mellett azokat az ötleteket is körvonalazta, amelyek jövőbeli megvalósításával változhat Bélapátfalva arculata is. A szervezet tervei között szerepel helytörténeti kiállítás létrehozása és faültetés. A 100 éve indult cementgyártásnak emléket állítva szeptemberben emléktáblát avatnak az egykori gyár területén és Bélapátfalváért emlékérmet adnak át, az áldozatos munkájukkal a településért sokat tett személyeknek.

A korabeli fotókon látható településkép hangulatának helyreállítása céllal az ősszel 20 gömbakác fát ültetnek, ami a természetes, élhető környezet és a hagyományos utcakép kialakítását célozza.

Ha az ember kicsit kinyitja a szemét, könnyen talál kincseket, értékeket a környéken. Bélapátfalva természeti adottságait a Bükk közelsége, a Bélkő-hegy látványa és turisztikai szerepe, valamint a hegyekkel övezett Gyári-tó és környezete biztosítja. A természetes karsztforrások vizének jótékony hatásáról is sokan nyilatkoznak elismerően. A környezet megóvása és védelme a helyi és az idegenforgalmi érdekeket egyaránt szolgálja.

A történelmi hagyományok legszebb emléke az Árpád-kori apátsági templom. Az épület mellett található, valaha kultikus jelentőséggel bíró Mária-forrás helyreállítása is várat magára. Az egykor itt elhelyezett Mária-szobor mára teljesen tönkrement, a tervek szerint rekonstruálni kell ezt az értéket is, éppúgy mint a cementgyártás egyik korszakához kapcsolódó szintén legendás ipartörténeti emléket, a gyárban egykor működött, mára viszont meglehetősen rossz állapotba, és nem bélapátfalvi tulajdonba került tolatómozdonyt.

Az egyesület következő programjai:

2010 őszén 20 db gömbakác fát ültet az egyesület a település közterületén. A fásítási program első lépéseként tervezett eseményen zenés ünnepséggel várják az érdeklődőket.

Bemutatkoztak a Magyarok Szövetsége képviselőjelöltjei ma délelőtt a Szent Hedvig Kollégiumban. Az elképzeléseiket tíz pontba gyűjtötték, amivel szeretnék a várost jobbá tenni.

Értékteremtést fogalmazott meg programjában a Magyarok Szövetsége, de ennek első lépése a meglévő értékek védelme – szögezte le ma délelőtti sajtótájékoztatóján Szűcs Lajos a 10. számú választókerület képviselőjelöltje. Utalt az Egervin történelmi, muzeális borkészletére melyet szerinte a felszámoló irreálisan alacsony áron kínál. Véleménye szerint az elmúlt húsz év az értékek eltékozlásáról szólt úgy Egerben, mint az egész országban. A megyeszékhely a bankok és a plázák városává vált, nyoma sincs a régi iparnak és a hagyományokhoz hű szőlő- és bortermesztésnek. Kiemelte, hogy mögöttük sem párt, sem gazdasági érdekcsoport nem áll, mégis sikerrel bonyolították le több alkalommal a Magyarok Vásárát, felállították Eger első rovásírásos üdvözlőkapuját és több mint 200 ezer látogatója volt az általuk szervezett Magyarok Országos Gyűlésének.

A Magyarok Szövetségének tíz választókerületben lesz képviselőjelöltje az önkormányzati választáson, közülük heten vettek részt a mai tájékoztatón. A jelöltek címszavakban határozták meg a legfontosabb célkitűzéseiket, melyek között szerepel többek között a közlekedés fejlesztése, akadálymentesítés, buszmegállók és járdák építése. A legproblémásabb útszakaszok között a Sas úti vasúti átjárót, a Sas út és a Kertész út kereszteződését említették. Mocsáry László a 4. választókerület képviselőjelöltje a Kertész úti hajléktalanszálló problematikájáról szólt. A lakók véleményére hagyatkozva úgy látja, hasznos lenne, ha munkaterápiával orvosolnák a gondot, vagyis olyan közmunkákat szerveznének, melyben a szálló lakói is aktívan részt vehetnek, esetleg mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkozhatnának. Nagy Endre József az 5. választókerület képviselőjelöltje azt szeretné, ha nem csak intermodiális csomópont alakulna, hanem egész Eger egy intermodiális város lenne, ahol kerékpárral, gyalog, akár babakocsival is könnyedén lehet közlekedni. A felnémeti városrészt érintő kérdésekről Vallusné Farkas Andrea beszélt. A gondok közül a buszközlekedést és a gyermekelhelyezés nehézségeit emelte ki.

A Magyarok Szövetsége szolgálni szeretné a civil társadalmat, a várost, a nemzetet, olyan szolgálatot vállanak, amit az eddigi képviselők nem tettek – mondta Szűcs Lajos.

Forrás: Egriszín

A Lehet Más a Politika egri csoportja kezdeményezi egy tízéves „nulla hulladék” stratégia kidolgozását a Hulladék Munkaszövetség segítségével.

A „nulla hulladék” jövőbemutató elképzelés, amely a természetes ciklusok mintájára olyan rendszerben gondolkodik, amelyben minden hulladék egyben nyersanyag is. A hulladékgyűjtés szerves átalakítása nem pusztán környezetünk érdeke, hanem gazdaságilag is megtérülő intézkedések összessége.

Dr. Csarnó Ákos, a Lehet Más a Politika egri listavezetője a párt egri szervezetének tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a hulladék lerakása, amely jelenleg a Borsod megyei Hejőpapiban történik, Egertől 57 km-re óriási összegeket emészt fel, holott a szemét jelentős részét hasznosítani lehet és kell is. Véleménye szerint ahelyett, hogy mi fizetünk a hulladék szállításáért és lerakásáért, ki kell használnunk azt a lehetőséget, hogy a szelektív hulladékot felvásárló és feldolgozó cégek fizetn(én)ek a hulladékért.

Többek között San Francisco, Canberra, Palermo, az indiai Kovalam, vagy a szlovákiai Tótmegyer városaiban az a közös, hogy mindegyikük elfogadta a „nulla hulladék” stratégiát, azaz olyan terveket támogatnak, amelyek előírják a hulladék ártalmatlanítás fokozatos háttérbe szorítását, és határidőt szabnak az ártalmatlanítás teljes megszüntetésére is. Az említett városok az elmúlt években körülbelül 70%-kal csökkentették a lerakott hulladékot. A legújabb technológiákat alkalmazzák az újrahasznosító- és komposztálóüzemekben, innovatív begyűjtési rendszereket használnak, jól fizető zöld munkahelyeket teremtenek, csökkentik a fogyasztást, és megkövetelik, hogy mind az emberek, mind a Föld számára biztonságos termékeket gyártsanak.

Az LMP képviselőjelöltje szerint, az ambiciózus cél eléréséhez – többek között – hosszabb távú, széles körben elfogadott stratégiát kell alkotni. Dr. Csarnó Ákos hangsúlyozta, hogy megfelelő információval (írásban, honlapon, telefonon) kell ellátni a lakosságot arról, hogy hol, mikor és hogyan helyezhetik el különböző típusú hulladékát. A szerves hulladékok kérdésének kiemelt szerepet kell szánni. A komposztálás és a biológiai lebontás segítségével 40%-kal, vagy még nagyobb mértékben is csökkenthető a hulladék mennyisége. A képviselőjelölt kiemelte, hogy általános szemléletformálásra van szükség a lakosság körében, és támogatni kell azokat a vállalkozásokat is, amelyek tesznek a hulladék csökkentéséért. Szigorúan kell büntetni az illegális hulladéklerakást, differenciált, ösztönző szemétdíjat kell bevezetni. Aki szelektíven gyűjti hulladékát, fizessen kevesebbet, hiszen az önkormányzatnak is kevesebbe kerül – zárta szavait az LMP-s politikus.

Gyenge Beatrix, a 4-es választókörzet LMP-s jelöltje bemutatta a párt elképzeléseit az úgynevezett „öko-ószeres” rendszerről: „A „nulla hulladék” stratégia részeként kezdeményezzük flamand minta alapján egy öko-ószeres hálózat kiépítését, és egy a jelenlegi MÉH-nél sokkal többféle hulladékot befogadó telephely kialakítását. Az öko-ószeresek a jelenlegi tavaszi lomtalanítás helyett egész évben üzemelnek és telefonos bejelentés alapján házhoz mennek, ha megunt bútor, elektromos eszköz, textília, játék, könyv, kerékpár stb. kerül kidobásra.” – hangsúlyozta.
Az LMP elképzelése szerint a telefonos diszpécserszolgálat egy adatlapon rögzítené a tárgyak jellegét, mennyiségét és hollétét. Különböző méretű teherautók járnák a környéket, pontos út- és időterv szerint. „Belgiumban ezzel a módszerrel igen hatékonyan gyűjtik be a lomokat” – tette hozzá Gyenge Beatrix.

Az LMP-s képviselőjelöltek szerint a telephelyen a későbbiekben fokozatosan lehet növelni a befogadandó tárgyak körét. Az öko-ószeres telephely munkatársai idővel egyre több típusú tárgyat lesznek képesek feldolgozni, szétszedni, megjavítani. A megreparált, felújított tárgyakat a kevesebb jövedelemből élő lakosok megvásárolhatják, vagy jótékony célokra is fel lehet ajánlani. Azok a tárgyak, amelyek már nem használhatóak eredeti funkciójukban, anyagukban kerülnek értékesítésre és újrahasznosításra.

Forrás: Egriszín

Tarsoly József független polgármester-jelölt ma délután bemutatta hivatalos programját. A hegybíró egy élhetőbb várost akar több munkahellyel, egészségesebb emberekkel, környezettudatosabb szemlélettel és polgárbarát önkormányzattal.

Tarsoly József elmondta, hogy programjában gyökeresen szakít az eddig – általa középszerűnek vélt – városvezetési szemlélettel. Szerinte nem halogatható tovább Eger teljes megújítása, mivel a város az elmúlt években olyan utakra tévedt, amely a teljes ellehetetlenülés irányába vezet. De hozzátette, hogy még nem késő megfordítani ezt a folyamatot, viszont ehhez az egri emberek összefogása és a közös elhatározások szükségesek.

A hegybíró megválasztása esetén szakítana az eddigi pártszemléletű városvezetéssel, mivel úgy véli, hogy Eger az egymást váltó pártok küzdelmeinek az áldozata lett. Kiemelte, hogy programjának megvalósításában a párton felüli szakmaiságra és az egri lakosokra is számítana.

A város közlekedését is újragondolná, és azt a turisták és az egriek számára is kedvezőbbé tenné a polgármester-jelölt. Többek között a Putnok-Szilvásvárad-Eger vonalon közlekedő vonat egri megállóhelyeit kibővítené, felgyorsítaná a városi kerékpárút-hálózat teljes kiépítését, átgondolná a belvárosi parkolóházak kérdését és ésszerűbbé illetve kedvezőbbé tenné a parkolási lehetőségeket.

Kitért az egri turizmus helyzetére is Tarsoly József. Szerinte a város jelenleg nem tud felmutatni olyan turisztikai attrakciókat, amelyek állandóan itt tartanák a turistákat 1-2 napnál tovább. Úgy gondolja, hogy olyan komplex, egymásra épülő szolgáltatásokat kellene nyújtania a városnak, amelyek vonzóbbá, izgalmasabbá és tartalmasabbá teszik az itt eltölthető időt a vendégek számára.

Végül kitért arra is, hogy ő mindenképp polgárbarátabb önkormányzatot alakítana ki. Bevezetné a rendszeres polgármesteri fogadóórákat, lakosságbarát közigazgatást hozna létre, és szorgalmazná a negyedévente megrendezhető lakossági fórumokat Eger különböző részein.

A polgármester-jelölt programja megtalálható a www.tarsoly.net oldalon.

Forrás: Egriszín

A közös fejlesztési elképzelésekről, munkahelyteremtő és közlekedésfejlesztési lehetőségekről írt alá együttműködési megállapodást a MÁV Zrt. és Eger Város Önkormányzata ma délután a Városházán. Az elképzelések között szerepel a Déli iparterület, a Kistályai út, valamint helyközi vasútvonalak fejlesztése.

Az együttműködési megállapodás egy szándéknyilatkozat, melyet több egyeztetés, tárgyalás előzött meg. Az együttműködésre fejlesztéseket alapoz a két fél között. A dokumentumot Habis László Eger polgármestere és Dr. Mosóczi László, a MÁV vezérigazgató-helyettese látta el kézjegyével a Városházán.

Szeptember 3-án operatív egyeztetés zajlott a MÁV Zrt. és Eger város  Önkormányzatának szakemberei között. Az egyes szakterületek képviselői a személyszállítás, infrastruktúra, ingatlangazdálkodás, területén áttekintették az együttműködés lehetőségeit és meghatározták azokat a területeket, amelyek esetén közös programok, projektek kialakítása valósulhat meg.
A megállapodásban Eger város a jövőbeli fejlesztések alapján fogalmazta meg elképzeléseit, amelyek között szerepel a Sas út - Kistályai út meglehetősen problémás közlekedési csomópontjának fejlesztése, a vasúti pályaudvar fejlesztésével az Intermodális csomópont létrehozása, a Déli iparterület fejlesztése, az Eger-Szilvásvárad-Putnok és az Eger-Füzesabony-Budapest vasúti vonalak fejlesztése.
A megállapodás során a közösségi közlekedés fejlesztése is fontos szempont volt, jelentette ki Habis László polgármester. A tervezett Intermodális csomópont a helyközi és helyi tömegközlekedés összehangolásával, optimális kialakításával lehet megoldás, ennek megvalósítására évek óta keresik a lehetőséget. Az elképzelések alapján fogalmazták meg a terület szerkezeti és szabályozási tervét.
Az Intermodális csomópont megvalósítására a város ebben az évben pályázott a Közlekedés Operatív Program forrásaira, ami jelenleg elbírálás alatt van.
A Déli iparterület fejlesztésével kapcsolatban, a MÁV tulajdonában lévő ingatlanok és infrastruktúra hasznosítása került szóba, melynek munkahelyteremtő vonatkozásai is lehetnek.
Az Eger-Szilvásvárad-Putnok vasútvonal a helyi közösségi közlekedés szolgálatába állítva a helyi lakosok és a környékről idelátogatók számára fontos megoldás lehet.
Dr. Mosóczi László, a MÁV vezérigazgató-helyettese kiemelte, hogy a megállapodás alapján a MÁV részt vesz a város tömegközlekedésének fejlesztésében, az iparterület fejlesztésében aminek munkahelyteremtő vonatkozásai vannak. A vasút segíthet enyhíteni a térség közlekedési gondjain is.
A közlekedésfejlesztés egyik pontja a tarifarendszer reformja lehet, mely vonzóbbá és gazdaságosabbá teheti mindenki számára a tömegközlekedést, hangsúlyozta a vezérigazgató.

Forrás: Egriszín

Rendőri intézkedés vetett véget a Magyar Dal Napja utolsó koncertjének vasárnap este a Széchenyi utcai színpadon. A környéken lakók intoleranciájának ezúttal a Nemjuci együttes lett az áldozata. A rendkívül sikeres rendezvény kapcsán az esetre az Egri Kulturális és Művészeti Központ közleményben reagált.

2010. szeptember 12-én a Magyar Dal Napja – Magyar Dal Fővárosa Eger – című rendezvényünkön a Széchenyi utcai színpadunkon fellépő utolsó zenekar technikai csúszás miatt túllépte a műsor befejezésére meghatározott 22.00 órát.
A lakossági bejelentésre kiérkező rendőrség felszólította a szervezőinket a koncert abbahagyására, amely 22.20-kor véget is ért. A rendőri intézkedés mindvégig jogszerű, udvarias és humános volt.
Megjegyzendő, hogy a rendezvény alapvetően nagy sikerrel zárult. Mintegy 10.000 egri lakos és turista vett részt az eseményen. A nap folyamán hét helyszínen, 30 zenei programot hoztunk létre, több mint 200 közreműködővel. Ezzel Heves megyében az év legjelentősebb zenei eseményét hoztuk létre, melyben Eger mintegy 2 héten keresztül az ország figyelmének a középpontjában állt.
Mindezek alapján is, elnézést kérünk a lakosságot ért esetleges kellemetlenségért.
Tisztelettel:
Ponyi László igazgató
Egri Kulturális és Művészeti Központ

A Kárpátok és más európai hegyvidékek fenntartható fejlesztése témájában tartottak az előző héten nagyszabású tanácskozást Heves megye ukrajnai testvérmegyéjében, Kárpátalján. A konferencia nyitónapjához kapcsolódóan Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke Ungváron tárgyalt a partnermegye vezetőivel.

A Heves Megye Közgyűlés külügyi stratégiájában néhány évvel ezelőtt a Kárpátok földrajzi térségében történő együttműködések bővítése fogalmazódott meg, ebben a szellemben jött létre kapcsolat a lengyel Przemysl járással, Kovászna megyével, a szlovákiai Besztercebánya megyével, majd az ukrajnai Kárpátalja megyével került aláírásra 2009. március 24-én az egri Megyeházán hivatalos együttműködési megállapodás. E testvérmegyei kapcsolat helyzetének áttekintése céljával, az Ungváron zajló nemzetközi konferencia alkalmával Kárpátaljára látogatott Sós Tamás, a Közgyűlés elnöke, aki találkozott Mihajlo Kicskovszkij-jal, a Megyei Tanács elnökével, valamint Brenzovics Lászlóval, a tanács elnök-helyettesével.
A megbeszélésen a felek értékelték az eddig eltelt időszak programjait, eredményeit, a két térség közötti kapcsolatok helyzetét. A jövőbeni lehetőségek között megfogalmazódott a gazdasági, kereskedelmi, turisztikai kapcsolatok erősítésének igénye, többek között a falusi turizmus területén szerzett Heves megyei tapasztalatok átadása, e témában képzések szervezése kárpátaljai kisvállalkozók részére, míg a Heves megyei múzeumi szakemberek sokat segíthetnek a Dobó István életútjához, annak kárpátaljai helyszíneihez kötődő un. „Dobó Út” projectjének kidolgozásában és megvalósításában is. A kultúra területén célszerű lehetőséget teremteni művészeti csoportok és képzőművészeti kiállítások cseréjére, a szociális, különösen a gyermekvédelmi intézmények közötti közvetlen együttműködés folytatására. A partnerek e programok megvalósításához folyamatosan, közösen keresik a pályázati lehetőségeket.
A Közgyűlés elnöke felkereste az ungvári művészeti szakközépiskolát is, ahol az elmúlt években mintegy 400 magyar nemzetiségű diák végzett, s jelenleg is jelentős a magyar tanulók létszáma. A könyvtár, tánc és zenei szakokkal rendelkező oktatási intézmény részére egyrészt a szakmai képzést elősegítő, jelenleg hiányzó magyar nyelvű tananyagok beszerzése, eljuttatása, másrészt a Heves megyei hasonló szervezetekkel, például a Gárdonyi Géza Színház tánctagozatával, civil művészeti együttesekkel való kapcsolatok kialakítása jelentene segítséget.
A napokban Ungváron, az Európa Tanács égisze alatt zajló nemzetközi konferencia a Kárpátok és más európai hegyvidékek fenntartható fejlődésének problematikájával foglalkozik. A 18 országból érkezett résztvevők, köztük a Kárpátok Eurorégió képviselői, tudósok, akadémikusok, szakemberek, politikai és önkormányzati vezetők plenáris ülések és szekciók keretében tekintik át, hogyan érintik Európa hegyvidéki területeit az olyan globális kihívások, mint a klímaváltozás, a gazdasági válság vagy a demográfiai változások. A résztvevők kiemelt figyelmet fordítanak az ökológiai, környezetvédelmi kérdésekre, kiemelten a Kárpátokkal összefüggő problémákra, melyek között Magyarországot érintően különös fontossággal bír a Tisza folyó és vízgyűjtő területének védelme, fejlesztése, ennek érdekében Ukrajna és Magyarország együttműködésének erősítése, közös projectek kidolgozása.
A konferencia jelentőségét jellemzi, hogy a résztvevőkhöz üzenetet juttatott el Viktor Janukovics Ukrajna elnöke és Mykola Azarov miniszterelnök is. A rendezvényen több európai intézmény képviselteti magát, köztük az Európa Tanácsot Gaye Doganoglu, a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke, az Európai Határmenti Régiók Szövetségét Martion Guillermo főtitkár képviseli.
A témában megfogalmazott megállapításokat és javaslatokat a tanácskozás résztvevői közös nyilatkozat formájában fogadják el és juttatják el az Európa Tanácshoz, mely még ezévben határozatot tervez elfogadni az európai hegyvidéki területek fenntartható fejlődése érdekében.

Forrás: Egriszín

Két hónapot késik a Tetemvár és Vécseyvölgy úti zárt csapadékcsatorna építése és a nyíltárkos rendszer rekonstrukciója. Több, eddig ott működő üzlet is bezárt vagy elköltözött az elhúzódó munkálatok okozta bevételkiesés miatt.

Olykor az az érzés is támadhat az emberben, hogy a szélsőséges időjárás „égi áldás” is lehet a kivitelezőknek, ugyanis van mire fogni a felújításra váró terület átadásának csúszását. A Tetemvár és a Vécseyvölgy úti zárt csapadékcsatorna építése és a nyíltárkos rendszer rekonstrukciója ugyanis ennek címén is késik több hónapot. Az átadási határidőt október 15-ére módosították.

Kiss Zoltán, a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda munkatársa portálunknak elmondta, hogy a szerződésmódosítást követően a hiba- és hiánymentes műszaki átadás időpontja október 15-e lett. Egyrészt az időjárási tényezők miatt, hiszen tavasszal nagyon sok volt a csapadék. Amellett, hogy átázott teljesen a munkafelület, a csapadék miatt voltak olyan megcsúszások, amelyek útbeszakadáshoz vezettek – tájékoztatott a szakember. Továbbá az is kiderült, hogy az előzetesen alkalmasnak vélt technológia nem teljesen alkalmas a helyes munkavégzésre, ezért olyan többletfeladatok léptek elő, amelyek szintén a csúszáshoz vezettek. Kiss Zoltán hangsúlyozta, hogy nem a kivitelező helytelen munkavégzése miatt kellett az átadás időpontját módosítani.

Ennek a lakók persze nem örülnek, hiszen az útburkolat feltúrása és a munkálatok teljesen akadályozzák őket a ki- és behajtásban. Az építési terület mellett található üzletek forgalma a minimálisra csökkent. Van olyan, aki már el is költözött, ugyanis gyakorlatilag a nullára csökkent a forgalma. Az egyik vendéglátóipari egység is bezárni kényszerült, ugyanis náluk az átmenő forgalomból származott vendégek jelentették az egyik fő bevételi forrást, most ők is új helyet keresnek. De olyan vállalkozó is akad, akinek a fennmaradását a bérleti díj csökkentése tudta csak ideiglenesen biztosítani.

Nem tehetnek sokat a lakók és az utca üzletei. Csupán reménykedhetnek abban, hogy október közepéig az időjárás hozzájuk lesz kegyes, és hogy nem kell újra technológiát változtatni a kivitelezőnek a megfelelő munkavégzéshez.

Forrás: Egriszín

Veteránautó felvonulás, repülőgépek a város felett, kígyóbűvölés sárkányrepülővel, 100 gép a levegőben egyszerre, Veres Zoltán, műrepülő Európa-bajnok bemutatója – színes és „felemelő” programokra van kilátás a XI. Apollo Repülőtalálkozón Egerben a hétvégén.

Látványos légibemutatók és színes családi programok színesítik Eger légterét és az Apollo Sportrepülőtér területét szombaton. Az egész napos programhoz csatlakoztak a veteránautósok is, hiszen a túra rajtja és végállomása is a megyeszékhely lesz.

Az eseményről tartott mai sajtótájékoztatón Györe Tamás, a veteránautók felvonulásának szervezője elmondta, hogy a 10. alkalommal rendezett túra a Dobó-térről indul majd szombaton reggel nyolc órakor és délután három óra körül érkeznek majd meg a repülőtérre, miután megtettek egy kört a Bükkalja térségében. Hangsúlyozta, hogy várhatóan száznál is több régi jármű vesz majd részt a felvonuláson. Megtudtuk, hogy vasárnap este hét óra körül az Eszterházy téren az összes veteránjárművet meg lehet majd tekinteni.

Horváth Tibor, az esemény főrendezője és programigazgatója a találkozó kapcsán kiemelte, hogy a programok váza hasonló a korábbi években látottakhoz, de azt kiegészítették újabb és látványos elemekkel is. A délelőtt 10 órakor kezdődő programok között szerepel Tóth Ferenc légi kígyóbűvölése motoros sárkányrepülővel; Dr. Galajda Zoltán szív rekord repülése, amely során egy 700 km-es szív alakú pályán repül – egri végállomással – majd leszállás és tankolás nélkül sárkányrepülővel. Minden bizonnyal Veres Zoltán műrepülő Európa-bajnok is tart egy látványos bemutatót délután, illetve a magyar repülés századik évfordulója alkalmából 100 darab gép fog egyszerre repülni Eger felett. Horváth Tibor a kísérőprogramokról elmondta, hogy zenés és táncos bemutatók, kvízműsorok és meglepetés vendégek is várják a család minden tagját.

Molnár Zoltán, a Halley Kft. vezetője a programok közül kiemelte a 100 éves jubileum alkalmából kiötlött 100 gépes bemutatót. Elmondta, hogy a cél, hogy Eger felett a kellő magasságban és egy előre meghatározott útvonalat követve egyszerre 100 gép repüljön. Hangsúlyozta, hogy ez egy kimondottan nehéz vállalkozás lesz, mivel a fel- és leszállás pontos megszervezése és kivitelezése kivételesen bonyolult feladat lesz.

Apollo Repülőtalálkozó és veteránautó túra

Időpont: 2010. szeptember 11.
Helyszín: Apollo Sportrepülőtér Eger, Noszvaj felé

Programok:

Megnyitó a Dobó téren reggel 8 órakor

-veterán autó felvonulás -repülőgépek felvonulása a város fölött

Megnyitó a Repülőtéri nagyszínpadon 10 órakor

-folyamatos repülések, a rendezvényen látható lesz: Robinson 44 helikopter Magni Orion autogiro( Szabó György) Jak-52 (Vári Gyula mürepülő világbajnok) Apollo Fox Hajdú Trió kötelék (Juhos István,Szakács Gábor, Tombácz József) Cessna 172 Hátimotoros siklóernyők Motoros sárkányrepülőgépek Galajda Zoltán szív rekord repülése A  találkozón lesz a Bazul Kupa UL verseny célpontja -a színpadon tehetséges fiatal énekesek Kolman Réka és Szűcs Bernadett, zenekarok Pinceklub Együttes, Gépszíj Rock Band -a Mezőtárkányi táncoslányok bemutatkozó fellépése -versenyek díjkiosztói -a repülőtéren egész nap veterán és versenyautó kiállítás -folyamatos repülési lehetőség -kvízműsorok a színpadon -haditechnikai bemutató -meglepetés vendégek!

kb: 14.30-tól több mint 100!! veteránautó beérkezése folyamatosan a repülőtérre

-Veres Zoltán Műrepülő Európabajnok látványos show műsora

MEGLEPETÉS SZUPER KONCERT
21.00  látványos zenés tűzijáték.

Forrás: Egriszín

A hét végén ünnepelték a Kolping Család Katolikus Legényegylet alapításának 150. évfordulóját Egerben.

Ez alkalomból Szeleczki János, a megyeszékhely alpolgármestere köszöntötte a nagy múltú családot a Városháza dísztermében rendezett ünnepségen, majd szentmisét tartottak a Bazilikában a jubileum jegyében, és koszorút helyeztek el a Bartakovics Béla Közösségi Házon lévő emléktáblánál.

Az ünnepségre a határon túli magyar települések, Marosvásárhely, Borzon (Erdély, Románia) Kassa (Felvidék, Szlovákia) Kolping családjai érkeztek, s rajtuk kívül Magyarország keleti körzetének tizennégy Kolping családja is részt vett a találkozón.
Az egri Kolping egyesület rendszeresen részt vesz a város rendezvényein, ezzel is kifejezve, hogy a szervezet a város közösségéhez tartozik, hangzott el a városházi ünnepségen, ahol a hagyományos zászlóikkal vonultak fel a mozgalom képviselői. A jelenlévőket Szeleczki János alpolgármester az „Isten áldja a tisztes ipart!” jelmondattal köszöntötte, megemlítve az egyesület erényeit, célkitűzéseit.

A Kolping-mozgalom alapját a Kolping családok képezik, ezek rendszerint plébániákon szerveződnek. A közösség jellegzetessége, hogy családszerű, nemzedékeket átfogó, katolikus, demokratikus, továbbképző, tettrekész és kedélyes. Kolping Adolf teológiai tanulmányai és pappá szentelése előtt iparosként a cipész szakmában dolgozott. Mint kölni egyházmegyés katolikus pap, 1849-ben indította el mozgalmát. Fiatal káplánként küldetését abban ismerte fel, hogy a nyomasztó szociális gondok enyhítésének szentelje életét. A katolikus legényegylet megalapításával a fiatalokat ki akarta vezetni az elszigeteltségükből. 1856 májusában Magyarországra látogatott, még abban az évben megalakult a fővárosi egyesület. A mozgalom 1989-től szerveződött újjá.

Forrás: Heol