Keresés: „kormány” (851 találat)

Az Orbán-kormány rossz gazdaságpolitikája tönkreteszi a nyugdíjasok egyébként is nehéz helyzetét. Jövőre tovább csökken a nyugdíjak reálértéke – kezdte a csütörtöki, Korózs Lajossal közösen tartott sajtótájékoztatót Dr. Sós Tamás, az MSZP megyei elnöke, országgyűlési képviselő.

A politikus véleménye szerint miközben 6 százalékos visszamenőleges nyugdíjemelésről beszél a kormány, a novemberi korrekciótól valójában csak 0,5 százalékkal emelkedik az alapellátás. Dr. Sós Tamás elmondta: elképzelhető, hogy ezzel a pótlással idén találkoznak utoljára az idősek, hiszen jövőre új nyugdíjszámítást vezet be a kormány. Kizárólag az alultervezett infláció mértékének megfelelően növelik az idősek pénzét, emellett figyelmen kívül hagyják az eddig alkalmazott nyugdíjas fogyasztói kosarat. Pedig az idősek vásárlási szokása más, mint az aktív korúaké, elsősorban gyógyszerre, élelmiszerre, lakásfenntartásra költenek. Ezek a költségek emelkedtek a legjobban a kormány megszorító intézkedései nyomán – tette hozzá.

Korózs Lajos, az MSZP országos elnökségi tagja elmondta: a rendvédelmiseknek nem lesz lehetőségük ezentúl közös megegyezéssel leszerelni, csak lemondással, ami pedig a nyugdíjuk megvonásával járhat. Ez 43 ezer embert fog érinteni 2012. január 1-től.
Január 1-vel összességében több százezer embertől veszik el a nyugdíjat. A legbotrányosabb a korengedményes nyugdíjak eltörlése, valamint a különböző jogosultságok összevonása, pl.: ugyanúgy eltörlik a bányásznyugdíjat, mint a művésznyugdíjat. Az Orbán-kormány visszaél az idős emberek kiszolgáltatott helyzetével – zárta beszédét Korózs Lajos.

 

A Parlament november 7-én, hétfőn este elfogadta a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló törvényjavaslathoz Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott és Habis László egri polgármester által benyújtott két módosító indítványt. A törvényjavaslat zárószavazása várhatóan jövő hétfőn lesz.

A két országgyűlési képviselő a javaslatok benyújtása után, október 20-án közös sajtótájékoztatót tartott Egerben. Itt Horváth László hangsúlyozta: Heves megye helyzete speciális a már zajló adósságrendezési eljárás miatt, az eredeti törvényjavaslat viszont egységesen kezeli valamennyi megyét és a fővárost. Ha a megyei önkormányzatok konszolidációjáról szóló törvényjavaslatot nem módosítják, Hevesben december 31-ig nem tudnák előkészíteni a 2012. január 1-jével esedékes átadás-átvételt. Ezért az egyik módosító indítvány arra irányul, hogy november közepéig, amikor várhatóan megtörténik a törvény kihirdetése, meg kell szüntetni az adósságrendezési eljárást. A kormánymegbízott hozzátette, ez egyúttal azt is jelenti, hogy december 31-ig már nem lehetne újabb adósságrendezési eljárást indítani, s a törvény erejénél fogva Heves megye mintegy 7,5 milliárd forintra rúgó teljes adósságállománya bekerül az országos „közös nagy kalapba”, az állam átveszi ezt a terhet. Ennek pedig leginkább a hitelezők örülhetnek, mert így bizonyosan hozzájuthatnak a kintlévőségükhöz.

Habis László a sajtótájékoztatón elmondta: országszerte több társulási formában fenntartott intézmény van, ahol önmagában a megyei önkormányzat tagsága nem indokolja a társulás teljes vagyonának állami tulajdonba kerülését, különös tekintettel az európai uniós támogatással létrejött és kötelező fenntartással terhelt vagyonelemekre. A másik módosító indítvány benyújtásának oka az volt, hogy a jogszabály tervezete nem foglalkozott a társulásos formák jövőjével. Ezt kívánták orvosolni, egyértelmű helyzetet teremtve 4-5 hasonló megye és megyei jogú város számára is.

Péntek reggel a szakszervezetek forgalomlassítást kezdtek országszerte. Heves megyében több helyszínen is tiltakoznak, Egerben 3 helyre vonultak  a tiltakozók a Munka törvénykönyv változásai miatt. Az országos megmozdulással a Liga Szakszervezetek azt kívánják elérni, hogy a kormány tárgyaljon velük a munkavállalókat érintő javaslatok kapcsán, amelyek negatívan érintik a dolgozók érdekeit.

Fodor Pálné elmondta, hogy a demonstráció oka a  Munka törvénykönyvének szerintük elfogadhatatlan átdolgozása illetve a nyugdíjrendszer átalakítása, melyben a korábban megszerzett jogokat megsértik.

A kormány eltökélt a célkitűzések megvalósítása kapcsán, továbbra is fenntartja eredeti elképzeléseit a törvénnyel kapcsolatban.

Egerben nem alakult ki nagyobb fennakadás a közlekedésben, az útlezárás reggel 7-től másnap reggel 7-ig tart a tervek szerint.

Mezőgazdaságban és a vidékfejlesztésben érdekelt szakemberek és a térség gazdái és szövetkezeti képviselőik részvételével Agrárfórumon vitatták meg az új földtörvény változásait, a gazdák helyzetét és a pályázati lehetőségeket az érdekeltek ma délelőtt a Megyeházán.

A nemzeti földalapról szóló új törvény minden állami földvagyont a Nemzeti Földalap hatáskörébe utalta. Az így egységesített 65 ezer hektár állami földterületet hasznosítását a kis- és középvállalkozó gazdák részére hirdeti meg az alapkezelő.
Több különböző szervezet kezelte korábban az állami földeket Magyarországon, mely az új földtörvény hatására mind az Nemzeti földalap hatáskörébe jutott. Ezeknek a földterületeknek a legegyszerűbb hasznosítási módja a bérbeadás. Az új földtörvény célja, hogy a magyar élelmiszeripart, a mezőgazdaságot felemelje, hogy a vidéken élő emberek foglalkoztatását növelje, hogy az agráriumban dolgozó emberek szerepe felértékelődjön.
dr. Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos a csütörtöki agrárfórumon elmondta, hogy a kormány célja a magyar mezőgazdaság talpra állítása, a gazdák sikere az ország sikere, ezért igyekeznek minden támogatást megadni a vidék lakosságának. Nem könnyű ma a gazdák helyzete, de ők azok, akik becsületesen, tisztességes munkával keresik meg a kenyerüket, eltartják a családjukat- tette hozzá dr. Nyitrai.

Az EU csatlakozás után, közel 30 ezer gazdaság tűnt el, növekedett a nagygazdaságok földterülete, a kicsik pedig eltűntek, szerintünk ez rossz irány- emelte ki dr Szabó Csaba a Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa. Ezek a gazdaságok szinte csak alapanyagokat termelnek: búzát, kukoricát, napraforgót és repcét, melyek kevés embert foglakoztatnak,  és nem lehet találkozni a faluk határában tényleges élelmiszerrel. Az állatlétszám a háború utáni állapotot mutatja. Szinte megszűnt a háztáji állattartás. A faluból járnak a városba vásárolni az emberek, pedig ennek fordítva kellene működnie. Ennek következtében a faluk elnéptelenednek- tette hozzá a miniszteri biztos.

Az állami földterületekhez pályázat útján lehet hozzájutni, mellyel az állam a helyben élő kis- és közepes gazdákat részesíti előnyben. A pályázat feltétele az is, hogy az 1200 hektár földtulajdonnal nem rendelkezők indulhatnak, fontos a munkahelyteremtés és az, hogy állattartással is foglalkozzanak. A földeket egységesen 1250 Ft/aranykoronáért kínálják 20 éves bérletre. A pályázónak egy gazdálkodói tervet is készítenie kell. A jogszabály abban is módosult, hogy senki nem rendelkezik elő haszonbérleti joggal, tehát akinek a közeljövőben lejár a bérleti szerződése, újra pályáznia kell.

Forrás: Egriszín

A Széchenyi Programiroda országos hálózatának legújabb tagjaként Egerben is várja a pályázni vágyókat a Széchenyi Programiroda. A szervezet bemutatása céljából, konferenciára várták szerdán a térség vállalkozóit és szervezeteit a Hotel Eger & Parkba.

A mostani alkalom ünnepi, a világ és az ország állapota nem- kezdte megnyitó beszédét Horváth László a Heves megyei Kormánymegbízott. Válság van. Ez a szorongást erősíti nem a bizakodást. Aki ma itt van az bizakodik, tenni akar. A világ, amiben benne élünk az recseg-ropog és nem tudja magát tartani. A világot csak a valós cselekvés a munka viszi előre- emelte ki Horváth László. Az az utolsó reményünk, hogy felébresszük az energiákat, amik előre tudják vinni a fejlődést. Meg kell mutatnunk, hogy fel tudunk építeni egy új államot, mely nem nehezíti az ügyek intézését, hanem segíti. Ez a feladata a Széchenyi Programirodának. A bizakodás a kiút a válságból- fejtette ki a kormánymegbízott.

dr. Görözdi Nagy Eszter a Széchenyi Programiroda, ügyvezető igazgató elmondta: Feladatunk az Új Széchenyi terv programjainak terjesztése és az, hogy segítsük megvalósítani az Európai Uniós pályázatokat, egységessé tegyük a pályázati rendszert, kapcsolatot tartsunk a minisztériumokkal és a szakmai szervezetekkel és ezzel megkönnyítsük a pályázatok adminisztrációs lépéseit.

Deé András az Széchenyi Programiroda, Észak-magyarországi régió regionális igazgató kiemelte: Feladatunk, hogy az elképzelésekhez ötletet, az ötlethez pályázatot találjunk, és ahhoz szakértelmet adjunk. Feladatunk, hogy segítsük az Európai Uniós pénzekhez jutást. Mi olyanok vagyunk, mint egy csendes társ. Katalizáljuk, felgyorsítjuk a folyamatokat, lezárjuk a felesleges köröket, továbbvisszük a bürokráciában fennakadt projekteket.

A konferencián amellett, hogy bemutatták a pályázati lehetőségeket, személyes konzultációra is lehetősége nyílt az érdeklődőknek.

Forrás: Egriszín

A Virágos Magyarországért Környezetszépítő Verseny megnyerése, s az európai virágosítási versenyben elért aranyérem után sem csökkennek, sőt nőnek a zöldfelületek városunkban. Ennek elismeréseként az október 28-án, Százhalombatta főterén tartott díjátadó ünnepségen Eger MJV Önkormányzata képviseletében Sós István alpolgármester a Virágos Magyarország Szervezőbizottság elnökének különdíját vehette át.

 Az indoklás szerint „a Virágos Magyarországért Környezetszépítő Versenyben való sokéves eredményes részvételért” jár Prutkay János elnök különdíja.
Az országos vetélkedésben idén több mint 300 település vett részt, a városok között Százhalombatta, a kistelepülések kategóriájában Lövő lett a győztes. Ez a város és falu képviselheti hazánkat a nemzetközi megmérettetésen.
Sós István alpolgármester a díjátadó kapcsán elmondta: magas színvonalú verseny volt az idei, Százhalombatta példás főteret alakított ki a település szívében. Jól látszik, hogy Magyarország több települése is nagyon sokat szépült az elmúlt esztendőkben, s ezért a virágosságáról régóta ismert és elismert Egernek is új lendületet kell vennie, új fajták, újabb impozáns kompozíciók alkalmazásával. A Virágos Magyarországért Környezetszépítő Verseny a belvárosi rehabilitációs program indulása előtt sok értékes ötletet adott belső tereink díszítéséhez, virágosításához.

A város úttörő szerepet szeretne vállalni a városok klímatudatos gondolkodásában, ezért megszavazta a Klíma- és energetikai divízió létrejöttét.

Az Európai Unióban a klímaváltozás ellenében több stratégiát fogalmaztak már meg- mondta el Rátkai Attila Eger főépítésze a pénteki témaszüreten. Nem csak az EU-nak, de a városoknak is lépniük kell a klímaváltozás ellen. Úgy látjuk, hogy az önkormányzat költséghatékonyan egy erre szakosodott divízióval tud fellépni. A feladata, hogy előkészítse az energiatakarékos és megújuló energiákkal kapcsolatos teendőket.  Új energiatermelési rendszernek, decentralizált energiagazdálkodásnak kellene kialakulni - emelte ki a főépítész. A Városgondozáson Eger Kft-n belül hoztuk létre ezt a divíziót, melynek működésére 1 millió Ft-ot különítettünk el  a 2012-es költségvetésből.
Eger úttörő abból a szempontból, hogy odafigyel a klímaváltozásra, ezzel ösztönzi a csatlakozásra a többi települést és segíti az emberek pozitív gondolkodását- emelte ki Rázsi Botond alpolgármester.
A város már több klímavédelmi szervezethez is csatlakozott, és tervezi már kialakulóban, futóban lévő programokhoz való társulást is. Az elgondolások között szerepel az önkormányzati épületek napenergia ellátása, esetleg az Eger patak vizének energetikai hasznosítása is.

Forrás: Egriszín

Január óta közel háromezren intézték ügyeiket a Klapka utcai kormányablakban, ahol október közepétől 29-ről 61-re bővült az ügykörök száma. A cél az, hogy az állam legyen jó, áttekinthető, hatékony, segítsen az embereknek ügyeik intézésében, ne kelljen keserves élményeket szerezve vándorolniuk a különféle hivatalok között – mondta a napokban, a kormányablaknál tartott sajtótájékoztatóján Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott.

Horváth László kiemelte: január óta közel háromezren fordultak segítségért az új integrált ügyfélszolgálati irodához. Az ügykörök száma október közepén 61-re bővült. A legtöbben a család- illetve az utazási támogatások igénylése, valamint az elektronikus ügyfélkapu nyitása miatt keresik a kormányablakot, de sokan – főként erdélyi magyarok – jönnek az egyszerűsített honosítási kérelmek elintézése végett is. Az új ügykörök közül nagy érdeklődésre tarthat számot például a gyógyszertámogatás, a fogyasztóvédelmi panaszok bejelentése, az őstermelői vagy a TAJ-kártya igénylése.

Elhangzott továbbá: olyan információkért is keresik az emberek a kormányablakot, amelyek a kormány tevékenységével kapcsolatosak. Tájékoztatást kaphatnak egyebek mellett az Új Széchenyi Tervről vagy a devizahitel-adósok számára a jogszabály által biztosított lehetőségekről.

Horváth László hozzátette: a tervek szerint a kialakítandó járások központjainak mindegyikében lesz kormányablak, a nagyobb területet átfogó járásokban – amilyen például az egri – várhatóan több is.

Eger MJV önkormányzata a maga eszközeivel igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy széles körben megismertesse az egri borokat, élénkítse az egri nedűk iránti keresletet a városban, országos és nemzetközi viszonylatban is. A „Magisztrátus Bora” megválasztásával is az egri nedűk hírének emelése a cél, hiszen a megvásárlandó 500 palackot az önkormányzat magas rangú vendégek kínálására, megajándékozására, városmarketing célokra használja fel - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

Négy évvel ezelőtt választott először bort a közgyűlés, s azóta minden évben kiválasztják a „Magisztrátus Borát”, mely címet az elmúlt évek során dr. Gál Lajos, Juhász Péter és Simon József nyerte el. 2011-ben - Rázsi Botond alpolgármester javaslatára - a képviselők már nemcsak egy Egri Bikavért, hanem mellé egy Egri Csillagot is kiválasztanak vakbírálattal azon borkülönlegességek közül, melyek a májusban megrendezett Egri Borvidéki Borversenyen kategóriájukban az első öt hely valamelyikét érték el. Október 27-én - a napirendek megtárgyalása után - sorrendben négy Egri Csillag és öt Egri Bikavér került a képviselők asztalára. Tarsoly József hegybíró vezetésével, az Egri Borbarát Hölgyek Egyesületének közreműködésével a képviselők anonim módon pontozták a nemes nedűket.

A legjobb három a két kategóriában:

Egri Bikavér:
Egri Korona Borház – Egri Bikavér 2008, St. Andrea Pincészet – Merengő Egri Bikavér 2009, Gajdos Pincészet – Egri Bikavér 2008.

Egri Csillag:
Varsányi Pincészet – Egri Csillag 2010, Tóth és Tóth - Egri Csillag 2010, St. Andrea Pincészet Napbor 2010 – Egri Csillag.

A közgyűlési döntés szerint Habis László polgármester a városatyák értékelése alapján az első három helyezett pincészet tulajdonosával kezdi meg a tárgyalást a borok megvásárlásáról.

Határozott baloldali pártként kívánja folytatni politizálását a Magyar Szocialista Párt – hangzott el Balogh András, az MSZP elnökhelyettese és dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő közös egri sajtótájékoztatóján.

-          2014-ben váltópártként kell fellépnie az MSZP-nek, olyan politikával, mellyel szövetségeket lehet kötni – kezdte dr. Sós Tamás.

Balogh András elmondta, felelős ellenzékként, nem durva szavakkal és kiabálással, hanem intellektuális erővel kívánják eljuttatni álláspontjukat a lakosság felé.

-          Drámai a helyzet Magyarországon, a lakosság nagyobb része azt érzi, hogy vesztes, és ez nem természetes. Ebben a jelenlegi kormánynak igen nagy felelőssége van, hiszen a lakosság reményvesztettsége mellett az gazdasági törvények megszorításai is hatnak. Mi lettünk Európa legpesszimistább népe. Nem csoda ez akkor, amikor a magyar lakosság 40 százaléka a létminimumon, vagy az alatt él. Ez azt jelenti, hogy csaknem 3,7 millióan a nyomorgás közelében vannak – ecsetelte a helyzetet az MSZP elnökhelyettese.

Hozzátette: amikor a társadalom így szakad szét, akkor robbanásveszély van. Az MSZP nem a „barikádokra” kívánja vezényelni az embereket, hanem konkrét megoldásokkal igyekeznek alternatívát támasztani a megszorító kormánnyal szemben.

-          Magyarországon ismét megismerte a lakosság a félelmet, nem merik vállalni a nézeteiket. A sajtó korlátozva van – hangsúlyozta Balogh.

A Demokratikus Koalíció kiválásával kapcsolatban elhangzott: ez a kilépés szükségszerű volt, hiszen az MSZP-n belül többféle irányzat létezett, ami nem lett volna baj, ha nem bomlasztotta volna az MSZP-t.

-          Gyurcsány Ferenc és csoportja a régi SZDSZ nyomvonalán halad, az MSZP pedig a modern nemzetközi viszonylatban is elismert szociáldemokrata vonalat kívánja követni. Az Európai Parlament szocialista képviselői kifejezték azon álláspontjukat, miszerint a Magyar Szocialista Pártot tekintik a magyar baloldal megtestesítőjének – zárta mondandóját Balogh András.