Keresés: „lék” (701 találat)

Minden évben december 27-én Szent János napján szokás megszentelni az újbort, és ezzel egy időben értékelni az év termését. Ezt a hagyományt követték ma is az egri Bazilikában és az azt követő Városházi állófogadáson.

A újbort Palánki Ferenc püspökatya, érseki helynök áldotta meg a Bazilikában és az ünnepi misén szavaival kitűntette azokat a munkásokat, akik tisztességes és izzadságos munkával művelik a földet és a szőlőtőkét.

A Városházi fogdáson Varsányi Lajos a következőket mondta: Véget ért a hét szűk esztendő, melyben sok gond sújtotta az ágazatot. Ebben az évben már nem jelentett problémát az értékesítés, nem jelentkeztek növényvédelmi problémák és sok munkát sem igényelt a szőlő. A megtett intézkedéseknek köszönhetően a borpiac a kínálati piacból átalakult keresletibe. Nem emlékszem olyan esztendőre, mint az idei, ahol augusztus elejétől a szüret végéig száraz időben lehetett betakarítani a termést- fogalmazott a Hegyközségi Tanács elnöke.

Közel fél perces csenddel emlékeztek meg azokra a munkásokra, akik kétkezi munkával művelték meg a szőlőt.

Az elnök közepesnek értékelte az idei termést, habár tavaly fele ennyit sem sikerült szüretelni. Idén a védett eredetű egri boroknak megfelelő minőségű szőlőből a következő mennyiséget szüretelték: Debrői Hárslevelűből 8776 mázsa, Klasszikus Bikavér alapjául szolgáló fajtákból 143814 mázsa, míg Bikavér Superior bor alapjául szolgáló szőlőfajtákból 14976 mázsa termett.

Pelle Béla, a Borminősítő Bizottság vezetője 14. alkalommal díjazta oklevéllel a legszorgalmasabb borminősítőket. Elhivatott társadalmi munkájáért Mikuska Pétert és szorgalmas hegybírói tevékenységéért Szuromi Mihály vehette át a díszes irományt. A grémium 2011-től minden, egri névvel forgalmazott bort minősít. Mint Pelle Béla fogalmazott: sikeres évet zártak, sok fiatal csatlakozott hozzájuk és tett vizsgát, így majdnem megduplázódott a borbírák száma.

Forrás: Egriszín

Megszületett a Kormány határozata arról, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2012. június 30-ig megköti a most üresen álló, egykori honvédségi ingatlanok tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződéseket az igénylő önkormányzatokkal, köztük Egerrel. Mindez országszerte 29 települést és 53, összesen 922 millió forintos forgalmi értékű állami ingatlant érint – írja a HVG.

A Kormánydöntésről szóló tájékoztatás - az Eger által igényelt ingatlanok helyrajzi számával együtt - megjelent a Magyar Közlönyben, amely Karácsony előtt igazi örömhír – értékelt Habis László polgármester, országgyűlési képviselő. Hozzátette: a „konyha és gyengélkedő” elnevezésű ingatlant diákétkeztetés keretében központi konyha működtetésére, szociális és gyermekjóléti alapellátási feladatok céljára, míg a sportpályát sport- és szabadidős tevékenységek szélesebb körű biztosítására, sportfejlesztési feladatok ellátására kívánja hasznosítani a város.

Eger első embere már 2007 óta próbál megegyezni a szaktárca mindenkori képviselőivel a megüresedett, de kiváló állapotban lévő egri honvédségi ingatlanok önkormányzati tulajdonba adásáról. A területért felelő állami vezetők köre 2010 előtt folyamatosan változott, így bármilyen ígéretet is adtak az államtitkárok és tárgyalásra felhatalmazott katonai vezetők, éveken át nem történhetett semmi az Eger számára oly fontos ügyben.
Habis László országgyűlési képviselőként májusban interpellált az ügyben Fellegi Tamás Nemzeti Fejlesztési Miniszterhez, s a felvetésre dr. Nyitrai Zsolt akkori államtitkártól kedvező válasz érkezett. Az ígéret szerint az egri helyőrség megszűnésével felszabadult 3827/1-es és a 3827/3 hrsz-ú konyha és gyengélkedő, illetve sportpálya ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról mindenképpen még 2011-ben döntés születhet.

A jövő évben megkötendő tulajdon-átruházási szerződésekbe több garanciális feltétel épül be, ilyen pl. az elidegenítési tilalom megállapítása vagy a hasznosítási cél rögzítése is, amelyek a felelős vagyonkezelés elvének érvényesülését biztosítják. Az ingatlanok tételes jegyzéke a kihirdetett kormányhatározat mellékleteként a 2011. évi 157. számú Magyar Közlönyben jelent meg (38 650-es oldal).

A korábban beterjesztett és a héten fő számaiban némileg módosítottan elfogadott költségvetés is megbukott.

-          Ez a fideszesek számára is nyilvánvaló, mégis megszavazták a dilettáns gazdaságpolitika eredményét, azt a költségvetést, ami szociális válságba fogja sodorni az országot, ha a kormány nem változtat az elhibázott szabadságharcos politikán – kezdte Katona Tamással, volt pénzügyminisztériumi szakállamtitkárral, az MSZP országos elnökségi tagjával tartott sajtótájékoztatóját dr. Sós Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője szerdán Egerben, a Hotel Flórában.

A sajtó képviselői értesülhettek a 2012.évi költségvetés gazdaságra gyakorolt negatív hatásairól, melynek egyenes következménye lehet – a mostani gazdaságpolitika folytatásával -, hogy tavasszal finanszírozhatatlanná válik Magyarország államháztartása.

-          Máris megbukott a formai alakban elfogadott 2012. évi költségvetés. Most nem nyújtottak be módosítókat, hanem úgy fogadta el a kormány, hogy tudják, hogy nem jó. Nem jött be Orbán Viktor újratervezése sem, így jövőre recesszió lesz a magyar gazdaságban – mondta el Katona Tamás.

Elhangzott az is, hogy jövőre 1-1,5 százalékos GDP csökkenés lesz, melynek következménye, hogy a munkanélküliség 10 százalék fölé fog emelkedni Magyarországon. Ez Heves megyében körülbelül 15 százalékos állástalanságot jelent majd, ami hatalmas szám. Körülbelül 5 százalékos inflációval kell számolni, „elszabadult” a forint.

A lakosság életszínvonalának további romlásához fog vezetni a 3-4 százalékos reálbércsökkenés, ami 2-3 százalékos fogyasztáscsökkenést eredményez.

Jövőre a munkavállalók háromnegyede fog rosszul járni, hiszen ennyien keresnek 210 ezer forintnál kevesebbet. A FIDESZ-KDNP-kormány gazdaságpolitikája csak a gazdagabb rétegnek kedvez.

Katona Tamás elmondta, hogy - a megszorítások ellenére is - novemberben 780 milliárd forinttal több volt az államadósság, mint ez év januárjában.

2012-ben tovább emelkednek a rezsik, az adók, az alapvető fogyasztási cikkek árai. Szociális válság van kibontakozóban, tavaszra pedig finanszírozhatatlanná válik az ország, államcsőd fog bekövetkezni, amennyiben az Orbán-kormány nem egyezik meg az IMF-el és az Európai Bizottsággal.

Az év végéhez közeledve az Egri Városi Sportiskola igazgatója sajtótájékoztató keretében értékelte éves munkáját, sportolói sikereit, elért eredményeit és beszélt jövőbeli terveiről.

Ami a sajtóban nem jelenik meg, az meg se történt- kezdte értékelését Kovács Géza a Városi Sportiskola Igazgatója. Azt szeretem, ha a sportolóim vannak reflektorfényben, és én a háttérben maradhatok. Öröm látni, amikor a különböző médiumok felületén a tanítványaim sikereiről számolnak be. Szeretnék megemlékezni két kiváló barátomról, akik már nincsenek köztünk, az egyik Fesztbaum Béla sportújságíró, a másik Székely Ferenc, aki igazi sportember volt- fogalmazott az igazgató.

Az évértékelésében az igazgató kiemelte a válogatott sportolók kiváló teljesítményeit, valamint hogy sikerült kiváló utánpótlást nevelni. Elmondta, hogy országos konferenciákon ismerik el munkáját, és kérnek tanácsot a sikeres iskolavezetéshez. Kovács Géza büszke arra, hogy Egerben igazi sportszerető megszállott edzők vannak, akik lelküket is kiteszik a gyerekekért.  Elismerte, hogy sokat köszönhetnek az Önkormányzat támogatásának, mind anyagilag, mind a lobbinak.

A legnagyobb megtiszteltetést kaptam egy volt tanítványomtól, amikor azt mondta, én vagyok a példaképe. Ő azóta sikeres testnevelő tanár, és a szobája falán még mindig ott lógnak az egykori újságkivágások- emlékezett vissza a sportiskola igazgatója.
Jövőbeli célok között szerepel, hogy Egerbe vonzzák a középiskolás és főiskolás korú sportolókat, hogy tovább öregbítsék az egri sport hírnevét és a tanulás mellett ne kallódjanak el a tehetségek.

Jövőre várhatóan megkezdődnek a TAO felajánlásokon keresztül finanszírozott beruházások és létesítményfejlesztések.

Forrás: Egriszín

Nyolcvanmillió forintra vár tíz cég Verpeléten.  Ennyit nem fizetett nekik ki egy vállalkozás. A tartozás egy ottani borászat bővítése kapcsán alakult ki. A tiltakozók által felelős vállalkozónak mondott cégvezető nem nyilatkozik. Egy felmérés szerint ma a magyar cégek nyolcvan százalékánál fordul elő a késedelmes fizetés.
Egy verpeléti borászat előtt tüntetnek olyan alvállalkozók, akiket állításuk szerint nem fizettek ki a borászat bővítése után. A tiltakozók azt mondják, nyolcvanmillió forinttal tartoznak nekik a fejlesztés kapcsán. A pénz elakadt valahol az alvállalkozói láncban szereplő cégek között – nem tudni, hol. Az alvállalkozók éltek fizetési meghagyással, próbáltak tárgyalni is, de ma már csak a nyilvánosságban bíznak. Az általuk működtetett tíz cég harminc család megélhetését biztosítja. Ha a helyi jegyző a borászatot nem vette volna birtokvédelem alá, a vállalkozók akár neki is álltak volna ma bontani, ami szerintük az övék. A pórul járt cégvezetőknek a borászattal egyébként nincs bajuk, mert úgy tudják, hogy a boros vállalkozás kifizette a fővállalkozót. Szerettük volna megkérdezni a tüntetők által vitás partnerként megjelölt cég vezetőjét is, aki érdeklődésünkre azt közölte, jogi értelemben nincs tennivalója az ügyben, és nyilatkozni sem kívánt. A tiltakozók levélben keresték meg Sós Tamás szocialista képviselőt, a Jobbik illetékese pedig segítséget ajánlott nekik. A kifizetetlen alvállalkozók azt ígérték, januárban is tüntetni fognak, ha nem jutnak a pénzükhöz. A körbetartozások felszámolása a kormány egyik fontos ígérete, amelyhez mihamarabb új csődtörvényt kellene elfogadni. Eközben egy felmérés szerint a cégek négyötöde késve fizeti ki üzleti partnereit.

Forrás: gyöngyöstv

40. év fordulóját ünnepli a a Wigner Szakközépiskola. A jeles alkalomból gyűltek össze az intézmény korábbi és jelenlegi tanárai, tanulói, a politikai, társadalmi élet képviselői. Bemutatták a kezdeteket, az alapító döntéstől napjainkig, kiállításon láthatták a vendégek az elmúlt időszak emlékeit. Busák István igazgató elmondta: az iskolában végzők olyan ismereteket kapnak, mellyel megállják helyüket a mindennapokban.

Koszorúzással egybekötött kegyeleti megemlékezést tartottak hétfőn délután az Ötvenhatosok emlékparkjában.

A megemlékezést az 1956. december 12-i sortűz polgári áldozatainak tiszteletére szervezte az ’56-os Szövetség Egri Szervezete és Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala. Réti Árpád színművész szavalata után Nyerges Andor az ’56-os Szövetség egri szervezetének vezetőségi tagja mondott beszédet: Sokan kérdezik miért volt szükség december 12-én a vérengzésre, amikor novemberben véget értek az események. Akik átéltek tudják, a harc akkor még nem ért véget. Fényes nappal, figyelmeztetés nélkül zúdítottak sortüzet a kivezényelt pufajkások az utcán sétálókra. Voltak, akik a helyszínen meghaltak, és voltak, akik a saját lábukon, vagy segítséggel kórházba kerültek- emlékezett vissza Nyerges Andor. Dicséret illeti azokat, akik segítettek, és az orvosokat, ápolókat. Sajnos, nincsenek pontos adatok az áldozatokról, de azt tudjuk, hogy 8-an a helyszínen vesztették életüket, és 29-en kerültek kórházba. Utólag senkit nem vontak felelősségre a történtek miatt. Reméljük, hazánkban soha többé nem történik hasonló szörnyűség- emelte ki a szövetség vezetője.

Dr. Lengyel Gyula atya áldása és a Balassi Bálint Általános Iskola tanulóinak műsora után több egri intézmény, szervezet, egyesület, párt és iskola lerótta tiszteletét és elhelyezte koszorúját az emléktáblánál.

Forrás: Egriszín

Különleges és egyedülálló lesz a 2012-es költségvetés, hiszen az államháztartási hiány 3% alatt marad – mondta dr. Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyi államtitkára a napokban tartott egri sajtótájékoztatón.

Az államtitkár hangsúlyozta: az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta először fordul elő, hogy 3% alatt várható a költésvetési hiány. Mindez EU-s elvárás, de a FIDESZ politikájának is megfelel – tette hozzá.
Dr. Répássy Róbert kiemelte: emellett egy jelentős tartalékot, 300 milliárdos országvédelmi alap létrehozását tervezi az országgyűlés. Szó esett továbbá arról, hogy a következő évben közösségi célokra is szeretnének többletet fordítani. Az igazságszolgáltatás átalakul, 10%-kal nő a reálértékben számított támogatása. Ez az egyik olyan terület, amely nyertese lehet a jövő évi büdzsének. Az új törvény értelmében mozgó bírói státuszokat hirdetnek majd meg, lehetőség lesz az ügyek és a bírák mozgatására is. Mindez lehetővé teszi majd a hatékonyabb működést, s az elvárások szerint 3 éven belül nem lesz 2 évnél hosszabb ideig húzódó eljárás.

Forrás: Egriszín

Kegyeleti megemlékezést tart az Ötvenhatosok Emlékparkjában az ’56-os Szövetség Egri Szervezete és Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala a december 12-i sortűz áldozatainak emlékére hétfőn 15 órakor.

A hősökre Nyerges Andor, az ’56-os Szövetség egri szervezetének vezetőségi tagja emlékezik, közreműködnek: Réti Árpád színművész és a Balassi Bálint Általános Iskola tanulói. A megemlékezés koszorúzással zárul.

A Heves Megyei Önkormányzat által fenntartott intézmények igazgatói, pénzügyi-gazdasági vezetői számára a napokban szakmai értekezletet rendeztek a Magyar Államkincstár Heves Megyei Igazgatóságánál, ahol Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke bejelentette, hogy a szociális és a gyermekvédelmi intézmények dolgozói részére a jogszabály által biztosított lehetőségekkel élve a megye ki tudja fizetni a két százalékos kereset-kiegészítést.

Szabó Róbert közgyűlési elnök az értekezleten elmondta, hogy komoly feladat az önkormányzat és a kormányhivatal közötti intézményi átadás-átvétel lebonyolítása, mind az új, mind a régi fenntartónak.

Szabó Róbert hangsúlyozta: a megyei önkormányzat úgy szeretne búcsúzni az intézményeitől, hogy a dolgozókkal szemben valamennyi elmaradását pótolja, így azokat is, amelyek az előző vezetés tevékenysége során halmozódtak fel.