Keresés: „mara” (600 találat)

Augusztus 5-e és 7-e között rendezik meg a Bükk lábánál, Felsőtárkány mellett az Egeres-völgy Sportfesztivált. Ennek záró rendezvénye a tizenegyedik alkalommal meghirdetett Bükk Maraton hegyikerékpár-verseny lesz, mely a Magyar Kupasorozat része, egyben a Top Maraton sorozat harmadik állomása.

Az Egeres-völgy Sportfesztivál alkalmával különböző sportágakkal, programokkal találkozhatnak a résztvevők: a kiírásban szerepel terepfutás, barlangászat, gyalogtúra, kiegészítő programként kisvasutazás és öt különböző koncert. A kerékpáros programok közt megmarad az utánpótlás-korosztályok számára rendezendő Titán-kupa, újdonságként jelentkezik a 600 méteres, kieséses rendszerű cross country verseny. A fő esemény az augusztus 7-ei, három távra kiírt Bükk Maraton lesz, melyre több mint ezer indulót várnak a szervezők.

 

- Egy évtized után, hosszútávon gondolkozva, a fesztivál irányába fejlesztjük a versenyünket. Tíz Bükk Maraton megszervezése után bővítjük a rendezvényünket három naposra, ahol több sportágban megmérethetik magukat a résztvevők. Amatőr vagy profi, fiatal vagy idős, felnőtt vagy gyerek – mindenki számára adunk versenyzési lehetőséget; a családoknak, kísérőknek fakultatív programokat biztosítunk. Újdonság lesz a terepfutás és a kieséses rendszerű, körpályás bringaverseny. Tavalyhoz képest változás, hogy dupla kapacitásúra bővítettük a rajt-cél területén a parkolónkat. Az Egertől alig néhány kilométerre rendezendő sportfesztivállal párhuzamosan szervezik Felsőtárkányban a rétes-fesztivált, mely tradicionális értékei mellett gasztronómiai élvezetet is nyújt a bükki településen sportolóknak, pihenőknek – összegzett elöljáróban Nagy Ádám főszervező.

Övön aluli ütésnek értékeli az LMP a kormány újabb rendeletét, amely a méztermelőket sújtja. Az LMP felszólította az Orbán-kormányt, illetve a Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy ne tegyék lehetetlenné a mintegy 20 ezer főt számláló magyar méztermelők munkáját. Kardeván Endre, országos főállatorvos egy uniós előírás hiányára hivatkozott, miszerint zéró toleranciát kell bevezetni a méz antibiotikum tartalmával kapcsolatban. Betiltották a magyar mézek forgalmazását 1-2 mikrogramm/kg antibiotikum tartalom esetén, miközben Európa-szerte 10mikrogramm/kg-os határt állapítottak meg a hatóságok.

Dr. Csarnó Ákos szerint a rendelkezés nem egészségügyi érdekeket szolgál, ugyanis a zsírban, húsban ennek az értéknek a tízszerese található meg, pedig ezekből lényegesen többet fogyasztunk, mint a mézből. A magyar méz egészséges –állítja. A gond abból ered, hogy a magyar mézet távoli országokból behozott, gyakran szennyezett mézzel keverve hozzák forgalomba. Az LMP követelése a kormánnyal szemben az, hogy az ilyen visszaéléseket fékezzék meg, hiszen a probléma nem egri vagy kistérségi, hanem országos gondként jelentkezik. A Magyarországon élő, méhészettel foglalkozó emberek jövője bizonytalanná vált, a rendelet betartása a magyaroknak óriási problémákat okozhat. Az LMP szerint a hosszú távra munkahelyeket teremtő zöld fordulat egyik nélkülözhetetlen eleme az egészséges,jó minőségű hazai termékek piacra jutásának elősegítése.

Az LMP fontosnak tartja, hogy a kormány biztosítson egy ún. átállási időszakot, amely lehetővé teszi az alkalmazkodást az új követelményekhez. Nyilvánvaló magyar érdek, hogy a magyar élelmiszertermelők talpon maradjanak. A párt azt várja el, hogy a szigorítások ne vezessenek a tisztességes méhészek tönkretételéhez, mert az könnyen a rosszminőségű, kétes eredetű szirupok elterjedéséhez vezethet.

Hetek óta hangos a sajtó a Heves Megyei Önkormányzat csődeljárásáról. Tudatosságot feltételeznek a háttérben miszerint éppen ezt a megyét- hiszen az előző vezetés alatt a legkevésbé eladósodott megyék közé tartozott,- viszik csődbe. Nagy Imre szerint tervszerűség figyelhető meg több téren is a munkájukban, kezdve az intézményhálózatok tudatos leépítésével, a nem kötelező jellegű feladatok elmulasztásával, idősotthoni férőhelyek megszüntetésével. Véleménye szerint a Gárdonyi Géza Színház működtetéséhez szükséges feltételeket is alig teremtik meg, vagy csak óriási sajtóvisszhang után. A szociális intézményekben lakók alapvető anyagi ellátásáról több alkalommal hiányosan gondoskodtak, illetve a Heves Megye Ösztöndíjasa elnevezésű pályázatot elnyerők közül számos fiatal panaszkodott az ösztöndíjak 2-3 havi utalásának elmaradásáról – hozzátéve, hogy az előző vezetés alatt ilyen sosem fordult elő. A felelősöket előre igyekezték kinevezni, gyakran kreáltak látszólagos ügyeket, próbáltak minél hangzatosabb sajtóbejelentéseket tenni, rendőrségi ügyeket gyártani.

Az adósságrendezési eljárást elrendelő végzés ellen a jogszabályok által biztosított jogorvoslati lehetőségről is sürgősséggel lemondtak, holott a Legfelsőbb Bíróság döntése már előzőleg fel is függesztette annak jogalapját- mondta el Nagy Imre. A Heves Megyei Önkormányzat 7 milliárd forintos adósságához képest 24 milliárd forintos vagyonnal rendelkezik, melyről ritkán beszél a jelenlegi vezetés - állítja.  A ki nem használt, és szándékosan elmulasztott jogorvoslati lehetőség hiánya miatt, az adósságrendezési eljárást nem kerülhette el a Heves Megyei Önkormányzat.

A Heves Megyei Közgyűlés MSZP Frakciója az adósságrendezési eljárásban elmulasztott lépések és azok következményei miatt, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést ismeretlen tettes ellen a Heves Megyei Főügyészségen és a Heves Megyei Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán.

Szabó Róbert közleménye:

"Az mára mindenki számára világos, hogy felelőtlenségével ki okozott különösen nagy vagyoni hátrányt Heves megyének. Azt pedig sajnálom, hogy a megyei közgyűlés MSZP-frakciója ilyen botcsinálta feljelentéssel rabolja a Heves Megyei Főügyészségen és a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon dolgozók drága idejét. Egyébként az adósságrendezési eljárás a Heves Megyei Bíróság döntése alapján indult. Vajon a független magyar bíróságot is feljelentik a szocialisták?

Eger, 2011. július 27.

Szabó Róbert"

A szakmai konferenciát minden év júliusában tartják meg, melyen a mozikat érintő problémákat vetik fel. Ezek a nehézségek évről-évre csak nőnek, továbbrontva a filmszínházak életben maradását. Kiss Lajos, a Mozisok Országos Szövetség vidéki tagozatának a vezetője szerint a pályázatok megrekedtek, a kisebb mozikat veszély fenyegeti, illetve a digitális technikai átállás is nagyméretű fennakadást okozhat. Hangsúlyozta a kiírások hiányát, egy közel 100 milliós pályázatról többször szó esett, ami hatalmas segítséget nyújtana a moziknak a digitális átállásban.  Elmondása szerint az 1970-es években több mint 130 mozi volt jelen Heves megyében, ami 2011-re sajnos hatalmas csökkenésen ment át, pár darabra korlátozódva  Eger és Gyöngyös térségben.

A kérdések megvitatása érdekében konferenciát szerveztek, melyre Andy Vajnát, a Magyar Film és Filmgyártás felelős kormánybiztosát várták.

A kalózfilmek letöltése óriási veszteségeket produkált az elmúlt években Magyarországon. A nagy gyártók döntése alapján a filmek közel 3 hónapos késéssel jutnak el a filmrajongó közönséghez. A kisebb mozik nagy veszteséggel zárták az évet,a digitális fejlesztésre kiírt pályázatok nem léptek életbe, az ART-mozik jövője pedig bizonytalan.

A konferencián Andy Vajnától várták a megoldást a bajok orvoslására, aki azonban nem tudott részt venni  az értekezleten.

A 2011. július 20-án délelőtt megyénken végigsöprő rendkívüli szélvihar következményei, az ezzel összefüggésben tett intézkedések a Heves Megyei Katasztrófavédelmi igazgató Csontos Ambrus tájékoztatása alapján  az alábbiak:

A szélvihar a megye több pontján, így Eger, Gyöngyös, Heves, Füzesabony térségekben összesen 38 települést érintett kisebb-nagyobb mértékben, valamint több főútvonalon (24., 25., 3. számú) akadozott a forgalom a kidőlt fák miatt. A legnagyobb mértékben károsodott települések: Kápolna, Verpelét, Sirok, Recsk, Nagyfüged, Domoszló, Kisnána, Vécs, Tarnazsadány, Tarnabod, Zaránk, Erk, Tarnaőrs, valamint a Heves HÖT működési területéhez tartozó Jászszentandrás. A legtöbb helyen a házak tetőszerkezetét rongálta meg a viharos szél vagy a kidőlt fák. Zaránkon a temetőben a kidőlt fák összetörték a ravatalozó épület tetejét és mintegy 20-30 síremlékben is károkat okoztak. A települések jelentős részében a közműszolgáltatások hosszabb-rövidebb ideig szüneteltek. Pélyen az áram kimaradása mellett tegnap déltől nem volt ivóvíz-szolgáltatás, a hevesi Vízmű 1 m3-es tartályból biztosította az ivóvizet. Az áramellátás is szünetelt. Az áram és a vízszolgáltatás estére állt helyre. A vezetékes telefon szolgáltatás szünetel Tarnaőrs, Zaránk, Erk településeken, továbbá akadozik a 30-as hívószámú mobiltelefon hálózat-működése is. Az áramszolgáltatás helyreállításán az ÉMÁSZ egri és gyöngyösi szakemberei nagy erőkkel dolgoztak, dolgoznak.

Tarnazsadányban 8, Tarnaörsön 4, Erken 2 főt kellett kitelepíteni összesen 6 lakóingatlanból. A kitelepítettek közül ketten (az erkiek) a Máltai Szeretetszolgálat által biztosított lakásba, a többiek rokonokhoz kerültek.

A károk felmérése és a romok eltakarítása a településeken folyamatban van, de a munkát nehezíti a tűzoltóság és az ÉMÁSZ szakembereinek leterheltsége. A lakóházak jelentős részében a tulajdonosok nem rendelkeztek lakásbiztosítással. A települések polgármesterei közhasznú munkások alkalmazásával, takaró fólia beszerzéssel igyekeznek segíteni a károsultakon. Az utakra került fák, törmelékek eltakarításában szintén közmunkások segítettek.

A három érintett hivatásos tűzoltóság (Eger, Gyöngyös, Heves) híradóügyeletére az elsődleges működési körzetében a vihar kitörését követően több száz jelzés érkezett, ezekből idáig összesen 131 esetben történt tűzoltói beavatkozás és még kb. 100-110 bejelentett cím van hátra a megye teljes területén. Elsősorban kidőlt fák eltávolítását végzik az utakról, áramvezetékekről és háztetőkről, valamint a nagymértékben károsodott tetőszerkezetek fóliával történő befedésében segédkeznek.

A viharkár az ÉMÁSZ Nyrt. területén összesen 38 db szabadvezetéket érintett, ebből Heves megyében 28. Ez mintegy 31.000 fogyasztót érintett.

Nagyfüged község térségében a községet ellátó hálózat jelentős mértékben károsodott, oszlopok törtek ki, ezek helyreállítása folyamatban van, de várhatóan elhúzódik.

A 2004-es Olimpia és Paralimpia Játékok után idén is Athénra figyelt s világ, hiszen 2011. június 25. és július 4. között a görög főváros adott otthont a Speciális Olimpia Nyári Világjátékainak.

Az értelmileg sérült sportolók 21 sportágban mérték össze tudásukat azokban a létesítményekben, amelyekben a korábbi Játékok versenyzői szerepeltek. A 125 ország 7500 versenyzője között természetesen ott voltak a magyarok, és a csapatban az egriek is.

A tornász Kórodi Péter talajon arany, gyűrűn és lólengésben ezüst, ugrásban bronzérmet szerzett, míg. korláton és nyújtón, valamint összetettben a VII. helyen végzett. A sok gyakorlás meghozta az eredményét, örülök tanítványom sikerének – összegzett Alaxainé Deák Edina a tornászok edzője.

Úszásban az Integra Agria SE két versenyzője kapott lehetőséget, hogy az olimpia uszodában képviselje a magyar színeket. Malacsek Zsófia 100 méteres gyorsúszásban IV., míg 200 méteres gyorsúszásban VII. helyet szerzett.  Ebben a sportágban sem maradtak érem nélkül az egriek, hiszen Földi Marcell 200 méteres gyorsúszásban arany, 100 méteres vegyes úszásban ezüst, míg a 4 x 50 méteres váltó tagjaként szintén aranyérmet nyert. Nem véletlen, hogy Marci bekerült a MOL által támogatott sporttehetségek közé, a Világjátékokon is bizonyította, hogy sikeres volt a felkészülése – nyilatkozta Pohl Anette az úszószakág vezetője.

A nagyszerű szereplés után a magyar csapatot Czene Attila sportért felelős államtitkár, Molnár Zoltán a Magyar Olimpia Bizottság főtitkára és Balogh Gábor a miniszterelnök sportügyi tanácsadója köszöntötte.
A tornászoknak Dr. Magyar Zoltán kétszeres olimpia bajnok és Guczoghy György olimpia bronzérmes, míg az úszóknak Czene Attila olimpiai bajnok személyesen köszönte meg a helytállást és az elért eredményeket.

Lesz színház - ezt nyilatkozta Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke. Az egri Gárdonyi Géza Színház és a Harlekin Bábszínház fenntartása megyei kézben marad, de kevesebb pénz jut a működtetésre. A kormány azonban ígértet tett, hogy 40 millió forinttal segíti az évadkezdést, így az egri színház meghirdethette a következő év műsortervét.

Sütő András: Káin és Ábel, Huszka Jenő: Mária főhadnagy, Bartók Béla – Balázs Béla: A fából faragott királyfi, Háy Gyula: Mohács, a Csíksomlyói passió, Makk Károly rendezésében Molnár Ferenc: Játék a kastélyban, Egressy Zoltán: Sóska, sültkrumpli, valamint a Vesztett éden, Magyar Elemér: Keresd a nagypapát! Fazekas Mihály – Schwajda György: Lúdas Mátyás és az Eltüsszentett birodalom című táncjáték szerepel a Gárdonyi Géza Színház műsortervében. Blaskó Balázs igazgató abban bízik, hogy sikerül újra 10-12 ezer bérletet értékesíteni, a műsorterv vonzó lesz majd a közönségnek. Ezért július 15-ig 10%-os kedvezményt kínál azoknak, akik megváltják vagy megújítják bérleteiket.

Alapjában ellentmondásos a magyar EU-s elnökség megítélése, szakmai szempontból nem voltak bakik, erre az időre esik a romastratégia elfogadása, Horvátország EU-s csatlakozásának elfogadása, -mondta

Szabó Gyula az Európai Unió Régiók Bizottságának tagja. Az viszont kudarc, hogy a keleti partnerségi kormányfői csúcstalálkozóra nem került sor, így számos vidéki kísérőprogram is elmaradt, amely az ország jobb bemutatását segítette volna. Ez viszont hátrányosan érintette a Budapest, Gödöllőhöz közeli megyéket, idegenforgalmilag frekventált térségeket, így Heves megyét is.

A kormány láthatóan nem tett semmit, hogy az elnöksége idején enyhítse a belpolitikai szembenállást, Sőt a médiatörvény, új alaptörvény elfogadása során szembekerült az európai intézményekkel is.

A kormány nem használta ki azt a lehetőséget sem, hogy az Európai Unió működését jobban megismertesse az ország lakosságával.

Az elnökség több lehetőséget teremthetett volna az ország presztízsének növelésére, ehhez viszont barátságos politikai környezetre volna szükség.

A Heves Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága felhívja a gyümölcstermelők figyelmét, hogy az amerikai fehér medvelepke (Hyphantria cunea) első nemzedékének hernyófészkeit a korábbi évekhez képest jóval nagyobb számban észleltek utak mentén, házi kertekben és elhagyatott gyümölcsösökben.

Kedvező időjárás esetén akár a második nemzedék tömeges fellépésével is számolhatunk. Bár ez a faj nem kifejezetten mezőgazdasági kártevő, komoly károkat okozhat a gyümölcsültetvényekben is (pl. szilva, alma, dió, cseresznye) egyes ágrészek, ill. fák tarrágásával.

A fiatal hernyók csoportosan élnek az összeszőtt hajtáscsúcsokon, szövedék védelmében. Erős fertőzés esetén szükség lehet a lárvák kelését követően mihamarabb elvégzett védekezésre, az adott kultúrában engedélyezett rovarölő készítménnyel. Gyengébb fertőzés esetén a fészkek levágása és megsemmisítése is elegendő, még mielőtt a lárvák elhagyják a fészkeket és szétmásznak a fák koronájában.
A Heves Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága felhívja továbbá a termelők figyelmét, hogy mind a szántóföldi növényeken, mind a gyümölcsösökben a kedvező időjárás közepette fennáll a levéltetvek betelepedésének és gyors felszaporodásának lehetősége. Kártételük nemcsak a levelek szívogatásában rejlik, hanem a növényi vírusok terjesztésében is. Számos kultúrában, így pl. napraforgóban a fekete répa-levéltetű és a sárga szilva-levéltetű egyedei már meglehetősen nagy számban vannak jelen a fiatal hajtások csúcsain, a levelek fonákján és a virágzaton. Almában a zöld alma-levéltetű telepei figyelhetők meg nagyobb számban. A levéltetvek előrejelzéséhez használhatunk sárga ragadós csapdákat, illetve figyeljük a növényállományban megjelenő első telepeiket.

A levéltetvek elleni védekezésre több rovarölő hatású készítmény közül választhatunk, melyeket akár gombaölő szerekkel együtt is kijuttathatunk.
Végül az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17.§ (4.) bekezdése alapján, a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.
Kérjük a földhasználókat, hogy tegyenek eleget védekezési kötelezettségüknek, a hatósági eljárás elkerülése érdekében.

Hétfő délelőtt a Városházán sajtótájékoztató keretében reagált Rázsi Botond Eger alpolgármestere és Ballagó Zoltán, az egri Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Irodájának vezetője a városban terjengő „hiedelmekre” a megszűnt, Felsővárosi Általános- és Előkészítő Iskola épületével kapcsolatban valamint az óvodai átszervezéseket érintve.

Sok pletyka, rosszindulatú hír kering a városban a Felsővárosi iskola kapcsán, melyek teljesen alaptalanok, ezért úgy éreztük, hogy elejét véve az aláírásgyűjtésnek tájékoztatni szeretnénk a közvéleményt arról, hogy nem lesz hajléktalanszálló az Iskola úti épületében. - kezdte a sajtótájékoztatót Rászi Botond alpolgármester. Majd kiemelte: Nem tudjuk még, hogy mi lesz az épület sorsa, de mindenképpen szeretnénk eredeti funkciójának megfelelően megtartani, vagyis oktatási célra használni. Az épületet lehet, hogy kiadjuk valamely egyházi vagy magán oktatási célra, hiszen erre alkalmas. A demográfiai mutatók a felsővárosban és Egerben is, ahhoz a lépéshez vezettek minket, hogy a székhely intézményt meg kell szüntetnünk, hiszen csökkent a tanulók létszáma. Ez egy kényszerű lépés volt, amit gazdasági okból kellett meglépnünk. A gyerekek átkerültek a Balassi Bálint Általános Iskolába, de az osztályok megmaradtak és a tanárok is mennek velük.

Ballagó Zoltán elmondta, hogy a szeptemberi iskolakezdésre csupán 10 gyereket írattak a szülei a Felsővárosi iskolába. A 800 férőhelyes Balassiba eddig közel 500 gyerek járt , most 195-en mentek át a másik iskolából. A Felsővárosi iskola dolgozóit átcsoportosították más iskolákba illetve nyugdíjazták és csupán 4 pedagógus és 7 technikai dolgozó munkája szűnt meg.
A Balassiban felújítások lesznek a nyáron, festenek, és a vizesblokkokat alakítják át. Elhangzott az, hogy Eger Önkormányzata 18 millió Ft-ot nyert egy belügyminisztérium által kiírt pályázaton, melyhez 7 millió Ft önerőt kell biztosítaniuk. Az összeget épületkorszerűsítésre fordítják, szigetelést és ablakcserét terveznek.
Rázsi Botond reagált a Lenkey iskola kapcsán kirobban „fölösleges izgalomkeltésre” is az állítólagos tömeges kiiratkozásokra és egy friss információt is megosztott a sajtó képviselőivel, melyet a sajtótájékoztató alatt kapott sms-ben. A Lenkey János Általános Iskolából összesen 21 diák távozott, ebből 14-et kisgimnáziumba írattak szülei és 7 gyerek indokolatlanul távozott, mely a szakember szerint teljesen átlagos „vándorlásnak” számít.

A tájékoztatón beszéltek még az óvodai átalakításokról is, melyben semmilyen új információ nem hangzott el, csupán szerették volna kihangsúlyozni, hogy a változások a gyerekek érdekeit szolgálják és kizárólag nevelési szakmai okokból történtek. Régóta érett az óvodai hálózat korszerűsítése, melyet hosszú szakmai kutatómunka és tervezés előzött meg. Egyeztetések történtek a szakmai vezetők és a szülők képviselői között is valamint egy országosan is elismert szakértőt, Mályi Lillát is bevontak a programba. Az óvodapedagógusok továbbképzéseken, tréningeken vettek részt, hogy megfelelően tudják kialakítani nevelési programjukat. Összesen 6 óvodavezetőtől kellett megválni, melyből 5 nyugdíja ment.

Az új rendszer gazdaságosabb, egyszerűbb és koordinálhatóbb lesz. Ezek többsége csupán adminisztrációs változást jelent, melyből egy átlagos óvodás semmit nem fog észrevenni. – mondta Rázsi Botond.

Forrás: Egriszín