Keresés: „terv” (506 találat)

Erőteljes, kiélezett csata folyik a pártok között, amibe az Együtt Fejlődő Városunkért Egyesület nem kíván belekeveredni - mondta Bányász Róbert a szervezet polgármester-jelöltje.

Az Együtt a Fejlődő Városunkért Egyesület (EFV) egri polgármesterjelöltje, Bányász Róbert úgy látja, másoknál is megjelentek az általuk már korábban vázolt elképzelések a megyeszékhely jövőjéről, ugyanakkor számukra az elsődleges továbbra is az, hogy kapcsolatot tudjanak teremteni és tartani a város lakóival. A szervezet szerdai sajtótájékoztatóján elhangzott: erőteljes, kiélezett csata folyik a pártok között, ebbe az EFV nem kíván belekeveredni.

Az Együtt a Fejlődő Városunkért Egyesület (EFV) egri polgármesterjelöltje, Bányász Róbert úgy látja, másoknál is megjelentek az általuk már korábban vázolt elképzelések a megyeszékhely jövőjéről, ugyanakkor számukra az elsődleges továbbra is az, hogy kapcsolatot tudjanak teremteni és tartani a város lakóival. A szervezet szerdai sajtótájékoztatóján elhangzott: erőteljes, kiélezett csata folyik a pártok között, ebbe az EFV nem kíván belekeveredni.

Dr. Ites István képviselőjelölt nézete szerint van esély arra, hogy meg lehet találni valamilyen közös hangot, szintézist. Az egriek elvárásait az egyesület kérdőíveken méri fel, s az eredményeket majd fel is kívánják használni. A szintén jelölt Deák Boldizsár terveik között említette a helyiek számára a parkolás – időhöz kötött – ingyenessé tételét, két kisebb buszterminál létesítését a Nagylaposon, illetve az Ipari Parknál, s az áthidalhatatlan érdekellentétek miatt megépíthetetlennek tűnő keleti elkerülő út helyett osztrák példára alagút építését.

Forrás: Heol

A Lehet Más a Politika egri képviselőjelöltjei ma délelőtt bemutatták a párt Eger közlekedésének fejlesztéséről szóló elképzelését, amelynek egyik legfontosabb eleme az észak-déli irányú közlekedés lehetőségeinek bővítése.

A 25-ös úton, a város fő észak–déli közlekedési tengelyén fontosnak tartanának egy hatékonyabb forgalomirányítási rendszer kialakítását, a közlekedési lámpák elhelyezésnek újragondolásával, ideális zöld hullám létrehozásával, vagy akár körforgalmak kialakításával.
Dr. Csarnó Ákos, a Lehet Más a Politika egri listavezetője elmondta, hogy a jelenleg működő, autós észak–déli tengely mellett középtávon szeretnénk elérni, hogy a városon áthaladó vasútvonal is szervesen kapcsolódjon be a városi és város környéki közlekedés vérkeringésébe. Egyrészt új megállóhelyek létesítésével, másrészt közvetlen Füzesabony– Szilvásvárad járattal, amely ütemesen kapcsolódhatna a fő vasúti folyosó menetrendjéhez – emelte ki a listavezető. Hozzátette, hogy elképzelhetőnek tartják közvetlen Budapest–Eger–Szilvásvárad járat bevezetését, akár úgy is, hogy az érkezők közvetlenül a várnál szállhatnának ki.
Csarnó Ákos úgy véli, hogy a meglévő kerékpárútszakaszok már kirajzolnak egy, az Eger-patak mentén haladó, észak–déli gerincvonalat, amely vonalon a tervezett fejlesztéseket fel kellene gyorsítani, a hiányzó szakaszokat kiépíteni.
Bocsi Rita, az 1-es választókörzet LMP-s jelöltje hozzáfűzte elmondta, hogy fontosnak tartják a kerékpározás kultúrájának elterjesztését, a balesetmegelőző programok, akciók bevezetését az iskolákban, a kerékpáros-logikával történő fejlesztéseket Eger utcáinak felújításakor (pl. Arany János utca). Szeretnék elérni a járdák, padkák akadálymentesítését, hogy a babakocsit tolók, a kerekesszékesek és az idősek könnyebben tudjanak közlekedni a városban.
Szükségesnek tartanának egy, a teljes városra kiterjedő kerékpáros közlekedési koncepció kidolgozását, benne konkrétan megfogalmazott célokkal és kivitelezési határidőkkel. Csak indokolt esetekben ragaszkodnak önálló kerékpárutak kiépítéséhez, javasolják az egyszerűbb és olcsóbb felfestéseket, alternatív útvonalakat, egyéb forgalomtechnikai módszerek alkalmazását.
Mind a vasúti és általában a közösségi közlekedés, mind a kerékpáros közlekedés feltételeinek fejlesztését kiemelkedően fontos tekintik, mert így csökkenthető az utak zsúfoltsága, a lég- és zajszennyezettség, ezáltal pedig javulna az itt élők életminősége, egészségi állapota.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy nem értenek egyet azoknak a mélygarázsoknak és parkolóházaknak a megépítésével, amelyeket a történelmi belvárosba terveznek, mivel ezek a parkolók a forgalmat a szűk utcákba vonzzák, ahol forgalomtorlódást okoznak. szerintük ezáltal növekszik a levegő szennyezettsége, nő a zaj és balesetveszély, rongálják a műemlékeket és zavarják a belváros nyugalmát.

Forrás: Egriszín

Kisebb csúszást követően átadták a Deák Ferenc utca Hadnagy és Klapka György út közötti, mintegy 550 méternyi felújított szakaszát. A kétszer két sávos közút mellett – többek között – 30 gépkocsibejárót és 70 parkolót modernizáltak, és kiépítették a kerékpárutat.

Az ünnepélyes átadás műsorát a Deák Ferenc utcai Óvoda növendékei kezdték, majd Habis László polgármester méltatta a beruházást. Stílszerűnek nevezte a felújított szakasz mellett megtartott útavatást, hiszen a munkálatok során is folyamatosan közlekedtek a Deák Ferenc úton, ezzel nem kis feladatot adva a kivitelező Tengely-Közmű Kft.-nek. A polgármester a ciklus egyik példaszerű beruházásának nevezte a több mint 300 milliós felújítást. Szerinte ilyen színvonalas és városképbe illő fejlesztésekre van szüksége Egernek. Hozzátette, hogy az önkormányzat tervei között szerepel még, hogy a Hadnagy utat és a Baktai utcát is hasonló stílusban szintén felújítják. Külön kiemelte, hogy a Deák Ferenc utca most átadott szakaszán kiváló minőségű kerékpárút is található. Ez része egy, a közeljövőben megvalósuló hálózatnak – tette hozzá Habis László.
A köszöntőt követően Mándy Zoltán atya megáldotta az útszakaszt, majd Habis László és Szabó Sándor, a Tengely-Közmű Kft. vezetője a hivatalos átadást jelképezve közösen átvágták a nemzeti színű szalagot.

Forrás: Egriszín

A helyi kulturális, történelmi értékek, hagyományok ápolása, bemutatása céllal létrejött helytörténeti, városvédő egyesület mutatkozott be nyílt nap keretében augusztusban, Bélapátfalván.

A hagyomány ápolása mellett a szebb élhetőbb környezet kialakítása, és az odalátogatók számára vonzó településkép megteremtése a helyi adottságok figyelembevételével, célként fogalmazódott meg a megvalósításra váró ötletekkel, elképzelésekkel teli bélapátfalvi lelkiismeretes értékmentők bemutatkozásán. Az új szervezet munkája során folyamatosan tájékoztatást kíván nyújtani Bélapátfalva múltjához kötődő jeles évfordulókról, eseményekről, a város jelenét és jövőjét meghatározó elképzelésekről, tervekről.

A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület egyesület 2010 tavaszi megalakulásakor megfogalmazott célkitűzések között legfontosabbak a város hagyományainak és helytörténeti emlékeinek kutatásával és közkinccsé tételével kapcsolatos elképzelések, amelyek mellett további feladatként megfogalmazódott a városfejlesztés aktuális kérdéseinek véleményezése, valamint a jelentős történelmi, kulturális és ipartörténeti emlékekkel bíró település lakosainak véleményét és kéréseit, észrevételeit közvetíteni az önkormányzat felé.

Bárdos Péter az egyesület elnöke a mai bemutatkozáson kiemelte, hogy az önzetlen, civil kezdeményezésre létrejött szervezet fontos feladatnak tekinti szűkebb hazája épített és természetes környezetének megóvását, városuk arculatának szebbé tételét. Bízván abban, hogy sokan vannak rajtunk kívül is, akik szívükön viselik városuk érdekeit, lokálpatrióta társaknak is önálló megjelenési lehetőséget, szellemi-anyagi támogatást nyújthat az egyesület.

Az egyesület várja a Bélapátfalvával kapcsolatos véleményeket, javaslatokat, melyet a megfelelő fórumokon aktívan képviselhet. Fontosnak érzik, hogy a város jövőjének tervezésekor mindannyian hallassák hangjukat, hogy településünk fejlesztései ügyében ne nélkülünk szülessenek döntések.

Az egyesület munkája kapcsolatot jelenthet a helyi közösség és a település vezetése között. Egyfajta kommunikáció, a lakosság gondjainak és a város elképzeléseinek megismerése mentén.

Hogy mit jelent a település életében egy ilyen hagyományőrző egyesület munkálkodása, arról Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere így nyilatkozott:

„Mindenféleképpen fontos. Egyrészt a múltból való táplálkozást jelenti, ami a jövőt vetíti elő. Emellett a hagyományőrzést, sok szempontból. Itt elhangzottak nagyon fontos gondolatok, a helyi ingatlanok védelméről, a Mária-forrásról. Igazából ezek azok az értékek, amik hozzánk kötődnek, amiket valóban mi építettünk. Büszkék lehetünk Bélapátfalván a Bélkő-hegyre, vagy az Apátságra, de azokat nem mi építettük.

Ezeket a házakat amelyek megtalálhatók a településen már mi építettük, mi gondozzuk, mi szépítjük. A Mária-forrás, ami idővel tönkre ment, újjá szeretnénk építeni, az már a mi érdemünk lehetne. De folytathatjuk tovább a kertépítéssel, közparkok építésével, mindazzal, ami a jövőre vonatkozóan a mi tetteinket fogja majd alátámasztani.”

Az egyesületi bemutatkozáson a település polgárai előtt Bárdos Péter elnök a célok szándékok megfogalmazása mellett azokat az ötleteket is körvonalazta, amelyek jövőbeli megvalósításával változhat Bélapátfalva arculata is. A szervezet tervei között szerepel helytörténeti kiállítás létrehozása és faültetés. A 100 éve indult cementgyártásnak emléket állítva szeptemberben emléktáblát avatnak az egykori gyár területén és Bélapátfalváért emlékérmet adnak át, az áldozatos munkájukkal a településért sokat tett személyeknek.

A korabeli fotókon látható településkép hangulatának helyreállítása céllal az ősszel 20 gömbakác fát ültetnek, ami a természetes, élhető környezet és a hagyományos utcakép kialakítását célozza.

Ha az ember kicsit kinyitja a szemét, könnyen talál kincseket, értékeket a környéken. Bélapátfalva természeti adottságait a Bükk közelsége, a Bélkő-hegy látványa és turisztikai szerepe, valamint a hegyekkel övezett Gyári-tó és környezete biztosítja. A természetes karsztforrások vizének jótékony hatásáról is sokan nyilatkoznak elismerően. A környezet megóvása és védelme a helyi és az idegenforgalmi érdekeket egyaránt szolgálja.

A történelmi hagyományok legszebb emléke az Árpád-kori apátsági templom. Az épület mellett található, valaha kultikus jelentőséggel bíró Mária-forrás helyreállítása is várat magára. Az egykor itt elhelyezett Mária-szobor mára teljesen tönkrement, a tervek szerint rekonstruálni kell ezt az értéket is, éppúgy mint a cementgyártás egyik korszakához kapcsolódó szintén legendás ipartörténeti emléket, a gyárban egykor működött, mára viszont meglehetősen rossz állapotba, és nem bélapátfalvi tulajdonba került tolatómozdonyt.

Az egyesület következő programjai:

2010 őszén 20 db gömbakác fát ültet az egyesület a település közterületén. A fásítási program első lépéseként tervezett eseményen zenés ünnepséggel várják az érdeklődőket.

Könyvtártúra Eger nevezetes épületében és utazás a korok hullámain. Ezt ígéri programjaival a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár a Kulturális Örökség Napján, azaz ma.

Egész napos programmal várja az érdeklődőket a Bródy Sándor Könyvtár a Kulturális Örökség Napja alkalmából. „Könyvtártúra műemléki környezetben” címmel ma délután a Nagypréposti palotába, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár otthonába szerveztek sétát, amely során Kárpáti János és Kárpátiné Ézsiás Edit vezetésével a látogatók megismerkedhetnek Eger egyik legszebb, az 1770-es években épült, barokk műemléképületével és környezete történetével, a palota építészeti részleteivel, eredeti és mai funkciójával.
A délutáni programban szerepel még látogatás a Megyeháza épületében működő, eredeti tölgyfa berendezésével párját ritkító Közigazgatási Szakkönyvtárban és a Megyeháza dísztermében. 16 órára könyvbemutatóval és előadással várják az Egri Vár múltja és jelene iránt érdeklődőket. Kárpáti János, „Az egri püspökvár : az egri vár a 13-15. században a régészeti kutatások alapján” című könyvének bemutatóján arról lesz szó, hogy miről beszélnek a kövek, a romos falak maradványai, a napvilágra került leletek?
Hoór Kálmán,”Az egri vár fejlesztési tervei” című előadásából kiderül, hogy mely objektumok helyreállításával gazdagodik épített örökségünk e jeles emléke? A rendezvényen az érdeklődők számos képet és ábrát bemutató prezentáció kíséretében bepillantást nyerhetnek Eger egyik legvonzóbb műemlékegyüttese több évszázados változásaiba és a jelen rekonstrukciós terveibe.

Az Európa Tanács és az Európai Unió védnöksége alatt Európa minden országában megrendezik az épített örökség ünnepét szeptember hónapban, 2010-ben ez szeptember 18-19. Az idei 13. alkalommal megrendezett Kulturális örökség napjain az ország minden táján intézmények, kastélyok, népi műemlékek, várak, templomok mindenütt vezetéssel, programokkal várják a látogatókat.
A Kárpát-medence 270 településének több mint 700 épületében megrendezett esemény, az idei Felemelő évszázad programsorozathoz csatlakozva elsősorban a XIX. század örökségére koncentrál, de számos más jellegű helyszín és téma várja a látogatókat szombaton és vasárnap.

Forrás: Egriszín

A Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület főszervezésében került sor Eger Ünnepének második napján az Eger-patak medrének tisztítására. A szemétszedés három helyszínen zajlott, a korábbi évekkel ellentétben kevesebb számú önkéntessel.

A tavasszal még 165 fős részvételű program idén a borongós időjárás miatt kevesebb létszámú volt. A kilencre tervezett szakaszt három részre kellett csökkentenie a szervezőknek. Az első szakasz a strand hídjától a Kis Dobó térig tartott, a második a Kis Dobó tértől a kórház hídig, az utolsó állomás pedig egészen a Bükk sétány végéig terjedt.

A 2003 óta működő Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület (KTKE) szervezésében valósulhatott meg a patak takarítása. Szitta Emese, a KTKE élővilág védelmi szakosztály vezetője elmondta, hogy az egyesület célja Eger Ünnepén gyakorlati értelmet is nyújtani a városnak azzal, hogy megtisztítsák a szeméttől a patak egyes részeit. Ehhez igénybe vették a tűzoltóság segítségét is, akik a nehezen lejutható részekhez létrát és konténereket is biztosítottak. A szervezők ezen kívül szemeteszsákokat, szerszámokat, csizmákat, kesztyűket és az előző alkalomból megmaradt „Tisztán szeretem Eger” feliratú pólókat is osztottak az önkénteseknek. Szitta Emese főszervező hozzátette, hogy bár a városgondozás feladata lenne a patak medrének tisztítása, segítségül szokták hívni az egyesületet is, amikor bizonytalanok abban, hogy kivághatják-e a patakot torlaszoló növényzetet.

Forrás: Egriszín

"Az egészséges élet/mód városi stratégiája" címmel tartott sajtótájékoztatót a FIDESZ-KDNP Habis László polgármester-jelölt és önkormányzati képviselő-jelöltek részvételével ma délelőtt, a Platán Patikában. A tájékoztatón bemutatták az Északi városrészben épülő új egészségügyi intézményt is.

Prevenciós programmal szeretne az „Egészséges Egerért” tenni a FIDESZ-KDNP. A cél eléréséhez nem a betegségek gyógyításával, hanem megelőzésével lehet eljutni, hangzott el a mai tájékoztatón. Az elképzelés szerint mindenkit együttműködésre hívnak, az önkormányzati intézményhálózattól a civil szervezetekig.
Az egészséges élet/mód városi stratégiájában felhívják a figyelmet a sportolás minden korosztályt, családot érintő jelentőségére, élettani hatásaira, az egészséges étkezés, a korszerű táplálkozás jelentőségére, a mindennapok egészségmegőrző gyakorlatára, melyben szakemberek tanácsaira építenek, a prevencióra és a szociálpolitikára.
A FIDESZ-KDNP önkormányzati képviselő-jelöltjei, Dr. Misz Mihály, Gál Judit, Martonné Adler Ildikó, és Lombeczky Gábor a program mellett az egészség fókuszba kerüléséért emelnek szót a kampányban is.

Gál Judit a gyerekek egészséges táplálkozásáról szólt, amihez az intézményekben kell példát mutatni. Olyan programokra is szükség van, amelyek az egészséges táplálkozást tudják népszerűsíteni és erősíteni.
Az iskolákban történő egészségügyi és sport nevelés fontosságát hangsúlyozta Martonné Adler Ildikó, aki szerint korán meg kell ismertetni a gyerekeket a sporttal. Amihez a meglévő személyi nevelői feltételek mellett a tárgyi feltételeket is meg kell teremteni.
Lombeczky Gábor az Északi városrészt érintő szociális városrehabilitáció részeként a Balassi Általános Iskolában tervezett sportolásra és szabadidős tevékenységre alkalmas közösségi tér kialakítását említette példaként a tér kihasználására és az ifjúsági egészségmegőrző feladatra.
Dr. Misz Mihály a megelőzés kapcsán kiemelte, hogy szeretnék elérni, hogy a fiatalok ne kelljen majd annyi pénzt gyógyszerekre költeni, mint a mai nyugdíjasoknak.
Habis László polgármester a tájékoztatón a választási kampány keserű tapasztalatairól is beszélt, arról a felfogásról és szellemiségről, a korábban elfogadott etikai normákkal ellentétes, mások lejáratását célzó magatartásról. Mások pocskondiázása, személyiségének sértése fordul elő. A polgármester szerint valótlan közlések sorozatát tapasztalják, sajtótájékoztatókon, szóróanyagokon. A FIDESZ-KDNP szeretne üdítő változást ezen a téren is, ezért választották az egészség témáját és a helyszínt, ahol egy egészségügyi fejlesztés valósul meg a jövőben.
A beruházás, amely része az Északi városrész fejlesztésének, teljes mértékben magánerőből valósul meg, amihez a területet az önkormányzat biztosítja. Az épületkomplexumban körzeti rendelők mellett 12 szakorvosi rendelő szolgálja ki a betegeket.

Forrás: Egriszín

Továbbra sem világosak a részletek a Felnémetre tervezett biomassza fűtőmű kapcsán a szocialisták szerint. Jánosi Zoltán önkormányzati képviselő újabb kérdéseket vetett fel mai sajtótájékoztatóján a fűtőművet érintő témákban.

Jánosi Zoltán továbbra is kifogásolja, hogy sem a városi közgyűlés tagjai, sem a lakosok nem ismerik a beruházás részleteit tartalmazó szerződést. Szerinte a szerződés – vagy szerződések – megkötése előtt a városvezetésnek konzultálnia kellett volna a lakossággal is. Elmondta, hogy még júliusban kilenc kérdéssel fordult a városvezetés és az EVAT igazgatója felé, de a válaszban kevés információval és homályos részletekkel találkozott.
A szocialista képviselő visszautasította Habis László polgármester azon megjegyzéseit, miszerint a biomassza fűtőmű körüli viharkeltés csak a szocialisták kitervelt politikai támadása. Kiemelte, hogy mivel a szerződést júniusban írták alá, nem tudtak kifogásaikkal előbb élni. Úgy tudja, hogy a fűtőmű kérdésében még egy szakmai elemzés, egy költségbecslés vagy egy környezetvédelmi tanulmány sem született.

Több – eddig ismert – részletet is kényesnek nevezett Jánosi. Elmondása szerint nem lehet tudni még pontosan azt az útvonalat sem, amelyen a városon keresztül hordják majd a több tonnás teherautók a fűtőanyagot. Egyszer Malom utca – Malomárok utca bejövő és Malomárok utca – Olasz utca kimenő, másszor Rákóczi út – Olasz utca bejövő és Olasz utca - Cifrakapu utca kimenő útvonalról írnak. A szerződés kényes pontja, hogy a tervezett új fűtőműben az EVAT munkatársai végzik majd a munkát. A beruházáshoz szükséges bankhitelt, annak kamatait, a cég hasznát és az élő munkát is a lakosság fizeti meg, viszont a pénzt a cég viszi fel – vázolta fel a képviselő.

Említette azt is, hogy a fűtőművet távolabbra is lehetett volna tervezni, ugyanis számos egyéb példa mutatja, hogy már rendelkezésre állnak azok a technológiai megoldások, amelyek ezt lehetővé teszik. Jánosi zoltán felvetette azt is, hogy továbbra sem ismert, hogy milyen átvételi árakat rögzítettek a 15 évre szóló szerződésben, és hogy miért nem az önkormányzat teremtette elő pályázatok és némi önerő biztosítása útján a fűtőmű megépítéséhez a szükséges forrásokat.

Az ügy további pikantériájaként megemlített egy FIDESZ-es államtitkár hasonló beruházás kapcsán tett kijelentését. Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy egy erőmű által tüzelőfa elégetésével előállított energia nem tekinthető zöldnek.

A későbbi viták elkerülése végett, megkérte a Felsőváros lakóit, hogy fotózzák le ingatlanjaikat belülről és kívülről is. Így abban az esetben, ha később a megnövekedett teherautó forgalomtól kár keletkezik az épületekben, igazolni tudják kéréseik megalapozottságát a biztosítók felé is.

Forrás: Egriszín

A Lehet Más a Politika egri csoportja kezdeményezi egy tízéves „nulla hulladék” stratégia kidolgozását a Hulladék Munkaszövetség segítségével.

A „nulla hulladék” jövőbemutató elképzelés, amely a természetes ciklusok mintájára olyan rendszerben gondolkodik, amelyben minden hulladék egyben nyersanyag is. A hulladékgyűjtés szerves átalakítása nem pusztán környezetünk érdeke, hanem gazdaságilag is megtérülő intézkedések összessége.

Dr. Csarnó Ákos, a Lehet Más a Politika egri listavezetője a párt egri szervezetének tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a hulladék lerakása, amely jelenleg a Borsod megyei Hejőpapiban történik, Egertől 57 km-re óriási összegeket emészt fel, holott a szemét jelentős részét hasznosítani lehet és kell is. Véleménye szerint ahelyett, hogy mi fizetünk a hulladék szállításáért és lerakásáért, ki kell használnunk azt a lehetőséget, hogy a szelektív hulladékot felvásárló és feldolgozó cégek fizetn(én)ek a hulladékért.

Többek között San Francisco, Canberra, Palermo, az indiai Kovalam, vagy a szlovákiai Tótmegyer városaiban az a közös, hogy mindegyikük elfogadta a „nulla hulladék” stratégiát, azaz olyan terveket támogatnak, amelyek előírják a hulladék ártalmatlanítás fokozatos háttérbe szorítását, és határidőt szabnak az ártalmatlanítás teljes megszüntetésére is. Az említett városok az elmúlt években körülbelül 70%-kal csökkentették a lerakott hulladékot. A legújabb technológiákat alkalmazzák az újrahasznosító- és komposztálóüzemekben, innovatív begyűjtési rendszereket használnak, jól fizető zöld munkahelyeket teremtenek, csökkentik a fogyasztást, és megkövetelik, hogy mind az emberek, mind a Föld számára biztonságos termékeket gyártsanak.

Az LMP képviselőjelöltje szerint, az ambiciózus cél eléréséhez – többek között – hosszabb távú, széles körben elfogadott stratégiát kell alkotni. Dr. Csarnó Ákos hangsúlyozta, hogy megfelelő információval (írásban, honlapon, telefonon) kell ellátni a lakosságot arról, hogy hol, mikor és hogyan helyezhetik el különböző típusú hulladékát. A szerves hulladékok kérdésének kiemelt szerepet kell szánni. A komposztálás és a biológiai lebontás segítségével 40%-kal, vagy még nagyobb mértékben is csökkenthető a hulladék mennyisége. A képviselőjelölt kiemelte, hogy általános szemléletformálásra van szükség a lakosság körében, és támogatni kell azokat a vállalkozásokat is, amelyek tesznek a hulladék csökkentéséért. Szigorúan kell büntetni az illegális hulladéklerakást, differenciált, ösztönző szemétdíjat kell bevezetni. Aki szelektíven gyűjti hulladékát, fizessen kevesebbet, hiszen az önkormányzatnak is kevesebbe kerül – zárta szavait az LMP-s politikus.

Gyenge Beatrix, a 4-es választókörzet LMP-s jelöltje bemutatta a párt elképzeléseit az úgynevezett „öko-ószeres” rendszerről: „A „nulla hulladék” stratégia részeként kezdeményezzük flamand minta alapján egy öko-ószeres hálózat kiépítését, és egy a jelenlegi MÉH-nél sokkal többféle hulladékot befogadó telephely kialakítását. Az öko-ószeresek a jelenlegi tavaszi lomtalanítás helyett egész évben üzemelnek és telefonos bejelentés alapján házhoz mennek, ha megunt bútor, elektromos eszköz, textília, játék, könyv, kerékpár stb. kerül kidobásra.” – hangsúlyozta.
Az LMP elképzelése szerint a telefonos diszpécserszolgálat egy adatlapon rögzítené a tárgyak jellegét, mennyiségét és hollétét. Különböző méretű teherautók járnák a környéket, pontos út- és időterv szerint. „Belgiumban ezzel a módszerrel igen hatékonyan gyűjtik be a lomokat” – tette hozzá Gyenge Beatrix.

Az LMP-s képviselőjelöltek szerint a telephelyen a későbbiekben fokozatosan lehet növelni a befogadandó tárgyak körét. Az öko-ószeres telephely munkatársai idővel egyre több típusú tárgyat lesznek képesek feldolgozni, szétszedni, megjavítani. A megreparált, felújított tárgyakat a kevesebb jövedelemből élő lakosok megvásárolhatják, vagy jótékony célokra is fel lehet ajánlani. Azok a tárgyak, amelyek már nem használhatóak eredeti funkciójukban, anyagukban kerülnek értékesítésre és újrahasznosításra.

Forrás: Egriszín

Rekonstrukciók, rendezvényszínpad és várfalsétány is szerepel az „Egri Vár és erődrendszer turisztikai attrakcióinak fejlesztése” című projekt részeként, amelyet ma délelőtt mutattak be a Megyeházán. A vár kiemelt turisztikai termék- és attrakciófejlesztés projektismertetőjén célként fogalmazódott meg a látogatók számának növelése.

Az ÉMOP-2009-2.1.1/A projekt akár egy évtizedig is eltarthat, hangzott el a tájékoztatón. A pontos tervek bemutatását hosszas előkészítő munka előzte meg. A projektben partnerként működik együtt a gesztor Heves megyei önkormányzat, Eger Megyei jogú Város Önkormányzata, a dobó István Vármúzeum.
A hosszú futamidejű programban leghamarabb 2011. januárjában kezdődhetnek meg a munkák. Az 1 milliárd 499 millió 900 000 forintos beruházás nyomán 7 új attrakciós elemmel gazdagodik a vár, 11 munkahely jön létre, és közel 94 milliós árbevétel növekedéssel számolnak.
Dr. Veres Gábor a Dobó István Vármúzeum igazgatója a vár fejlesztésének attrakcióiról, a projekt céljait ismertetve adott tájékoztatást. A fejlesztések innovatív jellege mellett kiemelte a létrehozandó infrastruktúrát, világítással, mosdókkal, ami a hosszabb nyitva tartás, az éjszakai programok feltétele.

A célok között szerepel, hogy 2016-ra el szeretnék érni az évi 511 látogatót, amihez a nyitvatartási idő meghosszabbítása és attrakciók, programok szükségesek.
A bemutatott attrakciók között szerepel a vár titkos földalatti világát bemutató fejlesztés a provizori palota és a dézsmapince rekonstrukciójával, audiovizuális kiállítással, elektronikus tárlatvezető rendszerrel. A dézsmapincében a szőlőművelés történetét bemutató kiállításon ismerkedhetnek a látogatók a bortermelő hagyománnyal.
Az északi parkolóban kialakított hatszáz fő befogadására alkalmas színházi tér létrehozása, mobilizálható színpadtechnikával, variálható mobil színpaddal és nézőtéri rendszerrel, hang- és fénytechnikai berendezésekkel, a színház kiszolgálásához szükséges helyiségekkel, önálló programstruktúra kialakítása ad lehetőséget a jövőben.
A múzeumi tanösvénnyel ellátott Várfal sétány, a nyugati és északi várfalak külső területén mind az egriek, mind a turisták számára átjárhatóságot biztosít a városrészek között.
A projekt további eleme a Szép bástya felújítása, amivel egy régi zarándokhely elevenedik meg, az Egri Csillagtúra éjszakai időutazása, és a Török-kert felújításával a gasztronómiai turizmus fellendítése a hagyományos magyar (középkori) konyhára és az egri borokra alapozott minőségi vendéglátással.

Forrás: Egriszín